Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 0. Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére 0. december
Távközlési szolgáltatások használata. A kutatás háttere és módszertana. Cégdemográfia. Alapinfrastruktúra.. Informatikai háttér.. Alközpontok, alközponti megoldások. Távközlési szolgáltatások részpiacai.. Fix telefónia.. Mobiltelefónia.. Internet.. Adat- és üzleti kommunikáció.. Televíziós szolgáltatás. Bundling. Teljes távközlési piac
. A kutatás háttere és módszertana
A kutatás háttere, célcsoport A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 009 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát. A kutatás során vizsgált területek, témakörök: fix [vezetékes] telefónia, alközpontok, alközponti megoldások, mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, informatikai háttér, bundling. A kutatás célcsoportja: Legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató társas vállalkozások [N=, ezer db], költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=,0 ezer db]. Teljes alapsokaság: A 0+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 9, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.
Módszertan A kutatás módszertana Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt. Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes megkereséssel készültek el. A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Interjúk száma: db Az adatfelvétel 0. szeptember. és október. között zajlott. Alapsokaság [db] Minta [db] Max. hibahatár [±%]* [0+] 9 ±,% [0+] 9 00 ±,0% Government + nonprofit [0+] 00 0 ±,% 0+ fő 0 ±,9% 0-9 fő 0 ±,% 0 ±,% * 9%-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 0%-os eloszlást A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikaistatisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.
. Cégdemográfia
Telephelyek Több telephellyel rendelkező vállalatok, szervezetek aránya Telephelyek átlagos száma szegmensenként [db],0,,0 0+ fő 0+ fő, 0-9 fő 0 0-9 fő,, 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0 0 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A több telephelyes szervezetek aránya % [a 0+ fős szervezeteknél %]. A legnagyobb szervezeteknél az átlagos telephelyszám is kiemelkedően magas.
Gazdasági helyzet A szervezet gazdasági helyzete Távközlési költségvetés változása a következő hónapban 0+ fő 0 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 9 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Fejlődő Stagnáló Hanyatló NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Növekedni fog Nem fog jelentősen változni Csökkenni fog NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Általános gazdasági helyzetét tekintve a gazdálkodó szervezetek közel 0%-a fejlődőnek ítéli meg jelenlegi állapotát. Ez 0-hoz képest lényegesen derűlátóbb helyzetképet mutat. A távközlési költségvetés volumene 0-ben a többségnél várhatóan stagnál majd. A csökkenést prognosztizálók és a növekedéssel számolók aránya hasonló.
Tulajdonszerkezet és döntéshozók 9 0+ fő 0-9 fő 0 Tulajdonszerkezet 0% 0% 0% 0% 0% 00% 00% külföldi Legalább 0% külföldi 0% alatti külföldi 00% magyar 9 Bázis: összes vállalat [= 9] Döntéshozók 9%-uk férfi 0%-uk 0-9 év közötti 0% felsőfokú végzettségű 0% szerint a vezetékes telefon elengedhetetlenül fontos a vállalat működése szempontjából % az internetről gondolja ugyanezt 0% szerint a mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A 0+ fős vállalatok 0%-a van 00%-os külföldi tulajdonban [a 0+ fős szervezeteknél %]. % kizárólag hazai tulajdonossal rendelkezik, míg a vegyesvállalatok aránya megközelítőleg %. A tipikus vállalati/intézményi döntéshozó középkorú, felsőfokú végzettségű férfi, aki mind a vezetékes telefont, mind az internetet elengedhetetlenül fontosnak érzi szervezete működése szempontjából.
Döntéshozói attitűdök 0 Kérem értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért A vezetékesinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából, A vezetékes telefon elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából 9, Az üzleti szféra meghatározó szerepet játszik a modern technológiák mindennapi életbe történő átültetésében 9,0 A mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon 0,0 A technológiai megoldások annyira gyorsan változnak, hogy az már a hozzáértők számára is szinte követhetetlen, Vállalatuknál törekednek arra, hogy a távközlési és informatikai eszközeiket viszonylag gyakran, legalább évente lecseréljék 0 0 0,0 A mobilinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából 0, Vállalatuknál hosszabb távon a mobilinternet szinte teljesen leválthatja a vezetékes internetet, A mobilinternet jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes internet,9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [-] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0]
. Alapinfrastruktúra
.. Informatikai háttér
Pc-penetráció és -állomány Pc-penetráció Pc- és szerverszámítógép-állomány megoszlása 0+ fő 0-9 fő 9 0 0 9 9 9 9 9 00 00 9 00 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Asztali pc Laptop Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] 0+ fő 0-9 fő 0 Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, = 9 [=9 9, Gov+NP= 0 ] [0+ fő=99, 0-9 fő= 9, =0 ] A szervezetek használatában álló kb., millió számítógép 0%-a asztali személyi számítógép és mindössze %-uk hordozható pc, azaz kb. ezer a laptopok, netbookok, tabletek együttes volumene. A szerverszámítógépek aránya % körüli [kb. 0 ezer db]. A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb [%], mint az állami és nonprofit szervezetek körében [%]. 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Asztali pc Laptop +Netbook Tablet Szerverszámítógép 9
Átlagos pc-szám Asztali és hordozható pc-k, valamint a szerverszámítógépek átlagos száma [db] A pc-k, az internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k és az internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak aránya az összes munkatárshoz viszonyítva 0+ fő 0-9 fő 0 0 9 00 9 0 9 0 0 00 0 00 0 00 0 00 0 Asztali pc Hordozható pc Szerverszámítógép Bázis: adott típusú számítógéppel rendelkező szervezetek 0+ fő 0-9 fő % % % % 9% % 0% 0% % % % % 9% % % % 9% % 0% 0% 0% 0% 0% 00% Pc-k aránya Internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k aránya Internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak aránya Bázis: pc-vel rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=00 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 9 ] Az asztali pc-k száma kb., millióra tehető, a laptopoké, netbookoké és tableteké együttesen mintegy ezer darab. A pc-k döntő többsége [több mint 90%-a] rendelkezik internet-hozzáféréssel, de a munkatársaknak csak mintegy fele.
Pc-állomány Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása Internet-hozzáférés lehetősége szerint Helyi hálózat (LAN) távoli elérésének lehetősége 90 0 9 0+ fő 9 9 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0% 0% 0% 0% 0% 00% Van internet-hozzáférés Nincs internet-hozzáférés Van távoli elérés Nincs távoli elérés NT/NV Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, = 9 [=9 9, Gov+NP= 0 ] [0+ fő=99, 0-9 fő= 9, =0 ] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A pc-állomány 90%-a, azaz kb., millió személyi számítógép rendelkezik internethozzáféréssel. Ahol van helyi hálózat (LAN), ott a szervezetek %-a esetében lehet részben vagy teljesen távolról is elérni. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett.
.. Alközpontok, alközponti megoldások
Alközpontok Penetráció Alközponti penetráció Alközpontok átlagos száma [db],,, 0+ fő 9 0+ fő,0 0-9 fő 0-9 fő,, 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, = 9, [= 00, GOV+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=9, = 9] A 0+ fős vállalatok, intézmények és nonprofit szervezetek megközelítőleg kétharmada rendelkezik telefonalközponttal. A mintegy ezer szervezet összességében kb. ezer alközponti berendezéssel rendelkezik.
GSM adapterek Penetráció GSM adapterrel rendelkezők aránya 0 0+ fő 0 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, = 9, [= 00, GOV+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=9, = 9] Az alközponttal rendelkező szervezetek %-a GSM adaptert is használ, a 0+ fős szegmensben ez már a cégek több mint kétharmadára jellemző.
.. Fix telefónia
Fix telefónia Penetráció 0 Előfizetés és használat PSTN fővonalak átlagos száma [közvetlen előfizetések] 9 90 0+ fő 9 9 0-9 fő 9 0+ fő 9 0-9 fő 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják NT/NV Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] 0 0 0 90 0 Bázis: közvetlen analóg vagy ISDN előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=9, = ] A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban. A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [9%, kb. ezer szervezet]. Csupán % azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A szervezetek átlagosan db, összességében mintegy 0 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez nem különbözik szignifikánsan az előző évben mért értékektől.
Fix telefónia Technológiák Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 00% 0% 9 90 0% 0% 0% 0% 9 9 0 0 9 0+ fő 0-9 fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 0+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél [%, kb. ezer szervezet] megtalálható. A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja %, illetve %. A szolgáltatói VoIP penetrációja a 0 főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a %-ot is.
Fix telefónia Analóg/ISDN Analóg / ISDN / ISDN0 előfizetést igénybe vevő szervezetek aránya [közvetlen előfizetések] Fővonalak, b csatornák száma [analóg+isdn, közvetlen előfizetések] 0+ fő 0-9 fő 9 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Analóg ISDN ISDN0 0+ fő 0-9 fő 0 0 9 9 9 0 09 0 00 000 00 000 00 000 00 000 00 000 Bázis: közvetlen analóg vagy ISDN előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=9, = ] A releváns közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a használ analóg vonalat és százalékuk rendelkezik ISDN-kapcsolattal. Az ISDN0 viszonylag ritka, alapvetően a nagy- és a középvállalatok igényeit elégíti ki elsősorban. Az előbbiek esetében átlagot jóval meghaladó, %-os előfordulási arányról beszélhetünk. A fővonalak száma eléri a 0 ezret. Ebből mintegy 0 ezer a vállalatok kommunikációját szolgálja, az intézményi és nonprofit szférában jóval kevesebb fővonal összpontosul. Bázis: közvetlen analóg vagy ISDN előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=9, = ]
Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top cég] Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából [analóg + ISDN] Magyar Telekom 0 Invitel 0 UPC 0+ fő H Telecom 0-9 fő GTS Hungary 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, =0 [=0, Gov+NP=9 9] [0+ fő=9 0, 0-9 fő= 09, = ] A fixtelefon-szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek %-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, %-kal. A b csatornák %-át a Magyar Telekom biztosítja, míg egyötödüket az Invitel. A Magyar Telekom részesedése az s szervezetek körében [%], míg az Invitelé a 0 fő feletti szervezeteknél a legnagyobb [%].
Fix telefónia Piacméret és -struktúra Egy szervezetre jutó átlagos havi fixtelefon-költés [ezer Ft] Technológiák szerinti piacstruktúra 9 0+ fő 0-9 fő 99 0 00 00 00 00 00 00 00 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek átlagosan havi ezer forintot költenek fix telefonra, ami összességében mintegy havi nettó, milliárd forintos piacot jelent. Az intézményi szférában az egy szervezetre jutó fixtelefon-kiadás magasabb, mint az üzleti szervezetek körében. A teljes piac %-át a hagyományos vezetékes telefonhoz kapcsolódó költések adják, % a szolgáltatói VoIP, % a CS/CPS, valamint % a kábeltelefon aránya. 0+ fő 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Hagyományos analóg/isdn Kábeltelefon Fizetős VoIN CS/CPS Szolgáltatói VoIP Bázis: teljes fix-kiadás [mft], =09 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0-9 fő=, =0] 9
Fix telefónia CS/CPS és VoIP CS/CPS-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] VoIP-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: teljes fix-kiadás [mft], évenként különböző Bázis: teljes fix-kiadás [mft], évenként különböző A CS/CPS-szolgáltatások és az ezt kínáló szolgáltatók helyzete a fixtelefon-piac csökkenésével párhuzamosan egyre marginálisabbá válik. Az általuk elérhető megtakarítás mind abszolút mértékben, mind a cégek kiadási struktúrájában betöltött jelentőségét tekintve csökken, az üzleti modell egyre nehezebben fenntartható. A VoIP-szolgáltatás jelentősége viszont folyamatosan nő, ráadásul várható, hogy az inkumbens szolgáltatók előbb-utóbb megkezdik az ügyfelek tömeges átállítását is PSTN-ről VoIP-ra.
Fix telefónia Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése Szegmensek szerint Főbb piaci szereplők részesedése Technológiák szerint 9 9 PSTN [CS/CPS is] 0 0+ fő 0-9 fő 0 0 9 kábeltel. + szolg. VoIP 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Egyéb Bázis: teljes fix-kiadás [mft], =09 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0-9 fő=, =0] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Egyéb Bázis: PSTN-piac, beleértve CS/CPS-t [mft]=, kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [mft]= Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci bevételek 9 százaléka felett diszponál. A hagyományos PSTN-piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a bevételek %-át a Magyar Telekom, 0%- át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást. A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac %-át birtokolja, míg az Invitel részesedése %. A GTS és a UPC együttesen a piac %-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások bevételeiből %-ban részesednek.
Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Szolgáltatói kapcsolatok technológiánként [Top szolgáltatók] Analóg/ISDN telefónia CS/CPS Kábeltelefónia Szolgáltatói VoIP Magyar Telekom [9%] Invitel [%] UPC [9%] Magyar Telekom [%] Invitel [%] H Telekom [%] Magyar Telekom [0%] Invitel [%] UPC [%] Netfone [%] Digi [0%] UPC [%] GTS Hungary [%] C Távközlési Kft. [%] Egyéb [%] GTS Hungary [%] Enternet [%] Magyar Telekom [%] Bázis: adott technológiát használó közvetlen előfizetők, analóg/ ISDN= 90, CS/CPS=, kábeltelefon=, szolgáltatói VoIP= A hagyományos analóg és ISDN telefonszolgáltatásnál, illetve a szolgáltatói VoIP-nál a Magyar Telekommal állnak a legtöbben kapcsolatban. Az összes fixtelefon-technológiát tekintve a legalább 0 alkalmazottal rendelkező közvetlen előfizetők %-a Telekom-ügyfél, ami a tavalyi évhez képest enyhe növekedést mutat [ez elsősorban az analóg/ ISDN technológiában elért kedvezőbb pozíció miatt van] A legtöbb közvetítőválasztásos [CS/CPS] szerződött ügyféllel az Invitel és a H Telekom rendelkezik [-%]. A kábeltelefon-piacon a UPC játszik vezető szerepet 9%-os részesedéssel. Figyelemre méltó a Magyar Telekom és a Digi 0-0 százalékos ügyfélkapcsolati részesedése.
Fix telefónia VoIN I. VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra. VoIN-beszélgetésekhez használt kommunikációs VoIN megoldást igénybe vevők aránya programok Skype Microsoft Lync AOL Instant Messenger 0+ fő 0 Viber, 0-9 fő Yahoo Messenger, Google Hangouts 0% % 0% % 0% % 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A vizsgált szervezetek hatoda használ legalább eseti jelleggel VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében. Az előző évhez képest a VoIN-használat stagnálást mutatott. A Skype egyeduralma továbbra is megfigyelhető, a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak. Bázis: VoIN-t használó szervezetek
Fix telefónia VoIN II. 9 VoIN-telefonálásnál tapasztalt nehézségek Nem tapasztaltak nehézséget A vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát Nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközök A megkérdezett vállalatok/szervezetek közel háromnegyede nem tapasztalt akadályt a VoIN használatára vonatkozóan, ami a tavalyi évhez [0: %] képest javuló helyzetet mutat. A VoIN-telefonálással kapcsolatos legjellemzőbb akadály a megkérdezettek szerint az, hogy a vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát. Nincs rá szükség, igény Néhány esetben nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközözök. Nem ismerik, nem tudnak róla az alkalmazottak A vállalati szabályok, irányelvek tiltják a használatát Egyéb NT/NV A hagyományos telefonszámok hívását is lehetővé tevő fizetős VoIN-szolgáltatást a használóknak csupán %-a veszi igénybe. Azok, akik jelenleg nem vesznek igénybe VoIN-t, többségében [%] nem szándékoznak a következő egy évben internetes telefonálást igénybe venni. 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0]
Fix telefónia Vezetékestelefon-számla változása 0 Vezetékestelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest 0+ fő 0-9 fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] 9 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Jelentősen növekedett Nem változott Jelentős mértékben csökkent Kis mértékben növekedett Kis mértékben csökkent NT/NV A vezetékestelefon-számla összege a szervezetek %-ánál nem változott az utóbbi egy évben. 0 óta érzékelhetően nőtt azok száma, akik nem tapasztaltak változást [% %] Az összes közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet %-a tapasztalt növekedést, %-a pedig csökkenést az elmúlt időszakban a fixtelefon-kiadások tehát a korábbi tendenciának megfelelően csökkenőek. A változás [növekedés vagy csökkenés] okaként legtöbben a hívásdíjak növekedését/csökkenését [%], az alkalmazottak és/vagy telephelyek számának növekedését/csökkenését [%], valamint a mobiltelefon vállalati kommunikációban történő terjedését jelölték meg. Az előző évhez képest ez egyik esetben sem jelent érdemi mértékű elmozdulást.
Fix telefónia Hűségszerződés hossza Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza 9 0 9 0+ fő 0-9 fő 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A szervezetek ötöde nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Hatoduk éves, közel felük pedig éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával. A évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze %. A 0 fősnél nagyobb szervezeteknél viszonylag magasabb, % a évnél hosszabb hűségszerződés.
Fix telefónia Hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 9 0 0+ fő 0 0+ fő 0-9 fő 0 0-9 fő 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük 0% 0% 0% 0% 0% 00% Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük A hűségszerződések közel harmada már lejárt, további %-uk egy éven belül le fog járni. % azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak. A 0 fő feletti szervezeteknél valamivel kiegyenlítettebb a helyzet, csupán negyedüknek járt már le a hűségszerződése, ötödük az, akinek hónapon belül és %-uk az, akinek - hónapon belül fog lejárni. Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a kormányzati szervezetekre.
Fix telefónia Fix-tervek Beszerzési tervek [következő évben] Lemondási tervek [következő évben] 0% 0% % %, 0% 0% % 0%,0,,9,0, 0, 0,9 0, 0,9,, 0, 0, 0, 0, 0, 0,0,, 0,,0 0+ fő 0-9 fő % 0%,,, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő,,0 Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Közvetlen fixtelefon-előfizetés beszerzését a szervezetek %-a tervezi a következő évben, ami a tavalyi arányhoz képest százalékpontos csökkenés. A beszerzést tervezők még mindig a hagyományos analóg vagy ISDN technológiát preferálják a legnagyobb arányban. Közvetlen előfizetés lemondását a vállalatok és intézmények %-a valószínűsíti a következő időszakban, ami a tavalyi 9%-hoz képest enyhe csökkenést mutat. A releváns szervezetek jellemzően hagyományos analóg/isdn előfizetéseiket mondanák le. Fontos látni, hogy ezek a most előrelátható konkrét tervek, melyektől a ténylegesen realizálandó beszerzések kisebbnagyobb mértékben várhatóan eltérnek majd. Ennek fő oka, hogy ezek a döntések sokszor ad hoc jellegűek, és számos körülmény befolyásolhatja őket, így például egy szolgáltató részéről érkező közvetlen megkeresés stb.
Fix telefónia A jövőben egy új szolgáltató megjelenése 0+ fő 0-9 fő Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] 90 9 90 9 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők mintegy 90%-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál. Az új szolgáltatónak átlagosan %-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a jelenlegi szerződésük nem teszi lehetővé a váltást. A közvetlen fixtelefon-előfizetők %-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. A számhordozás lehetősége egyre ismertebb: tovább csökkent azoknak az aránya [% 0%], akik azért nem váltanának szolgáltatót, mert nem szeretnének számot változtatni. Visszatartó tényezők A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [9%] A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [%] Nem kívánnak számot változtatni [0%] Bonyolult az ügyintézés [%] Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [%] Tart a szolgáltatás minőségétől [%] Közbeszerzés szükséges hozzá [%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9]
Fix telefónia Fix-mobil teljes helyettesítés Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő, =Teljes mértékben megfelelő lenne Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom,0, 9,,, 9, 0+ fő, 0+ fő, 0-9 fő 0,0 0-9 fő,,, 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] Bár minden ötödik szervezet döntéshozója úgy véli, hogy a vállalat vagy intézmény telefonbeszélgetéseit akár teljes egészében is meg tudnák oldani mobiltelefonok segítségével, mindössze % tartja elképzelhetőnek, hogy az összes fix-előfizetést ténylegesen lecseréljék mobiltelefon-előfizetésre. A szervezetek %-a nem tartja megfelelőnek a mobiltelefonokat a beszédforgalom teljes egészében történő lebonyolítására. Az intézményi és nonprofit szegmensben ez az arány átlagon felüli, %-os. A fix-mobil csere elutasításának fő okai: az irodában használt technológiához szükséges a fix telefon [%], az ügyfelek igénylik [%], illetve a szervezet profilja is sok esetben megköveteli a vezetékes vonal használatát [%], valamint nem látnak előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanának [%]. A váltás költségessége szintén gyakran felmerül [%]. Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9]
Fix telefónia Elégedettség és lojalitás Ár és minőség viszonyának megítélése a vezetékestelefon-szolgáltatás esetében 9 0 0+ fő 0 0-9 fő 9 0 0 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A fix telefónia esetében a válaszadók többsége egyformán fontosnak tartja az árat és a minőséget [%], mindemellett %-uk inkább az árat ítéli domináns tényezőnek. Az 0-9 fős szervezeteknél valamivel alacsonyabb [9%] azok aránya, akik az árat fontosabbnak tartják, mint a s szervezeteknél [%], de a szegmensek közötti különbségek csekélyek.
.. Mobiltelefónia
Mobiltelefónia Penetráció Előfizetés és használat Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint] 90 00% 90 9 9 0% 0% 9 9 0+ fő 0-9 fő 9 9 90 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobiltelefont 0% 0% 0% 9 0 0+ fő 0-9 fő T-Mobile ügyfelei Telenor ügyfelei Publikus ajánlat Egyedi ajánlat, szerződés NT/NV Vodafone ügyfelei Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek %-uknál nem használnak mobilhang-szolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. A vizsgált szervezetek kétharmada úgy tudja/úgy véli, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 0+ fős kategóriában a kapott adatok alapján ez szinte magától értetődő. Az előző évhez képest nőtt azok aránya, akik úgy tudják, hogy egyedi ajánlatot kaptak. Fontos azonban látni, hogy kutatási tapasztalatok alapján ez számos esetben nem jelent valódi egyedi ajánlatot, mivel a szolgáltatók sokszor egy standard ajánlatot is így kommunikálnak. Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9]
Mobiltelefónia Közvetlen előfizetések száma 9 Közvetlen előfizetések átlagos száma [db] Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján 0+ fő 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone 9 9 0 00 00 00 00 0+ fő 0-9 fő 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A mintegy, ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 0 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik a tavaly mért számhoz képest ez enyhe növekedést jelent. A teljes üzleti sim-kártya-állomány közel 90%-a az üzleti szférában koncentrálódik, míg a többit az intézményeknél találjuk. A sim-kártyák %-ánál [kb. 0 ezer db] a T-Mobile a szolgáltató. Az állomány %-át [kb. 00 ezer db] a Telenor, %-át [kb. 0 ezer db] pedig a Vodafone biztosítja. Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9]
Mobiltelefónia Piacrészesedés 0 Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Szolgáltatók bevétel-alapú részesedése 0+ fő 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone 9 0 0 9 9 0 00 00 00 00 000 00 00 9 0 0+ fő 0-9 fő 0 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan és összességében 9 ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [hangpiac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon, a Vodafone részesedése viszont növekedett az állami és nonprofit szervezetek körében, elsősorban az elnyert KEF-es tendernek köszönhetően. Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9]
Mobiltelefónia ARPU Egy előfizetésre jutó havi költések átlaga [ARPU] az egyes szegmensekben és szolgáltatóknál 0+ fő 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone 9 09 0 9 0 000 000 000 000 000 000 000 000 Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A vizsgált szervezetek átlagosan kb., ezer forintot fordítanak egy-egy mobiltelefonelőfizetésre, ami minimális mértékű csökkenés a tavalyi értékhez képest. Az előfizetések magasabb számából adódó nagyobb mértékű flottakedvezmények következtében legkevesebbet a magas alkalmazotti létszámmal [0+ fő] rendelkező szervezetek fizetik előfizetésenként, míg a legtöbbet a sök. Az ARPU a T-Mobile-nál a legmagasabb, míg a Vodafone-nál ennél valamivel szerényebb.
Mobiltelefónia Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb 0 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebb-nagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.
Mobiltelefónia Ár és minőség Ár és minőség viszonyának megítélése a mobiltelefonszolgáltatás esetében 0 9 0 9 9 9 0+ fő 0 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A mobiltelefon-szolgáltatás jellemzői közt a szervezetek döntő többsége [9%] számára egyaránt fontos a minőség és az ár. Az egyes szegmensek között lényeges eltérések nem figyelhetőek meg ebben a tekintetben.
Mobiltelefónia Költések változása Mobiltelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest 9 0 9 9 0+ fő 0-9 fő 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Jelentősen növekedett Nem változott Jelentős mértékben csökkent Kis mértékben növekedett Kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A legtöbb szervezet [9%] az elmúlt egy évben nem érzékelt változást a mobiltelefon-számlában; a megkérdezettek %-a növekedésről számolt be, míg %-a a számla csökkenését tapasztalta. A mobiltelefon-számla változását [csökkenését vagy növekedését] érzékelő szervezetek közül legmagasabb arányban a hívásdíjak növekedését/csökkenését [%] nevezték meg a változás okaként, ennél kevesebben az előfizetések számának növekedésével/csökkenésével [%] és a mobiltelefon vállalati kommunikációban való terjedésével [0%] magyarázták a folyamatokat.
Mobiltelefónia CUG CUG-t igénybe vevő szervezetek 0+ fő 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone 9 9 90 90 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A vizsgált szervezetek döntő többsége él a zárt felhasználói csoport [csoporton belüli kedvezményes hívás, angol rövidítése: CUG] nyújtotta előnyökkel [%]. Különösen magas ez az arány a Vodafone előfizetői körében. Ennek az opciónak az igénybevétele szinte teljesnek tekinthető a 0+ fős szervezetek esetében [9%]. Az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban kissé csökken a CUG-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek aránya.
Mobiltelefónia Hűségszerződés, elégedettség Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza 0 0 0+ fő 9 0-9 fő 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 9 [=9, Gov+NP=9] [0+ fő=0, 0-9 fő=, = 9] A mobilszolgáltatók változatlanul ragaszkodnak a hűségnyilatkozat aláírásához, csupán a szervezetek %-a nem kötelezte el magát a szerződés aláírásakor. Legjellemzőbbnek a két évre szóló hűségszerződés aláírása számít, a szervezetek háromnegyede ilyet köt. Az előző évhez képest ez növekedést mutat, ennek indoka lehet a relatíve drágább okostelefonok gyors terjedése [amit a szolgáltatók sok esetben a hűségnyilatkozatért cserébe előfinanszíroznak], de a szolgáltatók változó üzletpolitikája is. A nagyobb szervezetek alkupozíciója valamivel kedvezőbb, náluk a szolgáltatók kétszer olyan gyakran [%] tekintenek el a hűségnyilatkozattól.
Mobiltelefónia Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 9 0 0+ fő 0 0+ fő 0-9 fő 9 9 9 9 9 0-9 fő 9 0 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: hűségszerződést aláíró szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=0, = 9] A releváns szervezetek ötödénél [%] már lejárt a hűségszerződés, míg %-uk esetén erre legalább egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek 9%-ának pedig ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson. A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál. Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze %-os. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: aktív hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=99, 0-9 fő= 99, =9 0]
.. Internet
Internet Definíciók 9 Internetellátottság Bármilyen [ vezetékes és /vagy mobil ] internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek: közvetlenül a szolgáltatótól igénybe vett internet-előfizetés, más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás, internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás. Közvetlen internet-előfizetés Minden olyan vezetékes és mobil internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval. Bérelt vonali internet-hozzáférés Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját. DSL-re épülő internet-hozzáférés Adott típusú DSL technológián alapuló szélessávú kapcsolat, amelynél a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, amely biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között. Kábeltelevíziós internet-hozzáférés Kábelmodemes internetkapcsolat, amelynél a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót. Mobilinternet-hozzáférés Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.
Internet Penetráció I. 0 Közvetlen internet-előfizetés [Bármilyen technológiájú közvetlen internettel rendelkezik] 9 9 0+ fő 90 9 0-9 fő 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [9%, kb. ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma 9 ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció nem változott. Az üzleti szegmensben az átlagnál valamelyest magasabb, míg a kormányzati és nonprofit szférában alacsonyabb a közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya. A szervezet méretétől csak kevéssé függ a penetráció mértéke.
Internet Penetráció II. Vezetékes internet Előfizetés és használat Mobilinternet Előfizetés és használat 9 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [%, kb. ezer szervezet] rendelkezik közvetlen vezetékesinternet-hozzáféréssel, míg 9%-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben a mobilinternet-használók aránya alacsonyabb, csupán %-ot tesz ki. A 0 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel %-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya.
Internet Technológia Internettechnológiák penetrációja 00% 9 0% 0% 9 0% 9 9 9 9 0% 9 0% 0+ fő 0-9 fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Különböző technológiájú közvetlen internet-előfizetések számának megoszlása 0+ fő 0-9 fő 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia 9 Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia, azonban a 0 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet. A kábelinternet szintén erősödést mutat, penetrációja elérte a %-ot. A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán százaléka DSL technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebb technológiának. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internethozzáférést.
Internet Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Bevétel-alapú részesedések technológiák szerint 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 9 0 9 0 0 9 0-9 fő 90 9 0 9 0 00 00 00 00 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [=, 0-9 fő=, 0+ fő=] Havonta átlagosan 0 ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internet-előfizetésekre. Az üzleti szervezetek átlagos költése meghaladja a kormányzati és nonprofit szervezetek átlagos internet-célú kiadását, aminek valószínűleg az áll a hátterében, hogy az üzleti szegmensben a vezetékes mellett jóval több a mobilnet-előfizetés, mint a köz- és nonprofit szférában. Az előző évhez képest a költések nagyon enyhe növekedése figyelhető meg. A teljes internetpiaci költések %-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések %-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy %-ra tehető.
Internet Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint Bérelt vonali 0 xdsl 0 0+ fő 9 9 9 Kábeltelevíziós 0 0-9 fő 0 Mobilinternet 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% MT vezetékes T-Mobile Invitel Telenor Vodafone UPC GTS Egyéb Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [=, 0-9 fő=, 0+ fő=] Egyéb technológia A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [%, a T-Mobile-lal együtt %], amit az Invitel %-kal követ. Ezek az arányok a tavalyi trendeket követik. A bérelt vonali piacon a Telekom [%] és az Invitel [%] a legerősebb, míg a szélessávú mobilinternet piacának vezető szolgáltatója a T-Mobile [%]. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is hasonlóan jelentős együttes részarányt képviselnek. 0% 0% 0% 0% 0% 00% MT vezetékes T-Mobile Invitel Telenor Vodafone UPC GTS Egyéb Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=, xdsl=, kábeltelevíziós=09, szélessávú mobilinternet=, egyéb technológia=99] 0
Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség I. Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben Vezetékes internet Az internet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? Vezetékes internet 9 9 9 9 0+ fő 0+ fő 0 0-9 fő 9 0-9 fő 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0 ] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99 ] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0 ] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99 ] Az elmúlt egy év során a szervezetek 9%-ánál saját tapasztalataik alapján nem változott az az összeg, amelyet vezetékes internetre fordítottak, tehát ezen a részpiacon is nőtt a változást nem érzékelők aránya. A szervezetek közel %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a fixinternet-szolgáltatás esetében. Fontos itt megjegyeznünk, hogy a vezetékes internet olyan szolgáltatás, ahol valamivel többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét, mint az árát. Ráadásul az előző év óta nőtt is azok aránya, akik szerint a minőség a fontosabb.
Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség II. Mobilinternet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben A mobilinternet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? 90 9 0 0+ fő 9 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 90 0% 0% 0% 0% 0% 00% Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb Az elmúlt egy év során a szervezetek 90%-ánál saját tapasztalataik alapján nem változott az az összeg, amit mobilinternetre fordítottak. Csupán a szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is. A szervezetek %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a mobilinternet-szolgáltatás esetében. A fixinternet mellett a mobilinternet is olyan szolgáltatás, ahol többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét, mint az árát, bár a különbség valamivel kisebb, mint a fixinternetnél. NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99]
Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény I. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Fix internet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Fix internet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb,,99,,00,,9 0+ fő, 0+ fő 9,99 0-9 fő 0, 0-9 fő 0,,0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget az intézményi és nonprofit szektorban ez az arány %. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, továbbá körülbelül ugyanannyian vannak, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak, illetve jobbnak ítélik [-%]. A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy 0 százalékpontot csökkent 0-höz képest [0:% 0: % 0: %].
Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény II. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Mobilinternet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Mobilinternet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb,0,9,0,9,0,99 0+ fő,0 0+ fő 0,9 0-9 fő, 0-9 fő,9,0,9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99] A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget a mobilinternet esetében. A releváns sokaság %-a úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor többen vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak. A kormányzati és nonprofit szférában a legalacsonyabb azon szervezetek aránya, ahol úgy vélik, a szerződésben vállalt teljesítmény elmarad a valóstól. Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99]
Internet Internethasználat területei 9 Az internethasználat területei E-mail Tájékozódás, információgyűjtés Bankügyek internetes intézése Ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartás Vállalati hálózathoz történő távoli hozzáférés Elektronikus értékesítés, beszerzés Távmunka Internetes telefonálás Távfelügyelet, távdiagnosztika Hang- és/vagy videokommunikáció Alkalmazottak elektronikus oktatása NT/NV 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Az internethasználat elsődleges célja a vizsgált szervezeteknél a kapcsolattartás biztosítása, az elektronikus levelezés. A második leggyakoribb felhasználási terület a tájékozódás, információgyűjtés [9%], mely szintén megerősíti, hogy napjainkban az internet meghatározó ismeretszerzési csatornává vált. A releváns szervezetek %-a a bankügyek intézésére, %-a pedig a partnerekkel való kapcsolattartásra használja az internetet. A hazai szervezetek %-a alkalmazza az internetet távmunkára. A legfontosabb felhasználási célok nem változtak az előző évhez képest. A hazai szervezetek mindössze %-a tapasztalt szolgáltató által blokkolt vagy szándékosan lassított weboldalt.
Internet Hűségszerződés Vezetékes internet 0 Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Vezetékes internet Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 9 9 9 0+ fő 0+ fő 0 0-9 fő 0-9 fő 9 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem aláírók aránya viszont a kormányzati és nonprofit szegmensben a legmagasabb, %-os. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők közel 0%-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, több mint harmaduknak pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés.
Internet Hűségszerződés Mobilinternet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Mobilinternet Maradnának-e a jelenlegi mobilinternet szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 0 0 0+ fő 0 0+ fő 0-9 fő 0 0 0-9 fő 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99] Gyakoriak a hűségnyilatkozatok, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 0%-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést alá nem írók aránya a legalább 0 fős szervezeteknél [0%] a legmagasabb. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők harmadának - hónap közt fog lejárni a szerződése, ötödüknek pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, a legtöbb esetben a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem lenne ilyen szerződéses kötöttségük.
Internet Sávszélesség Milyen maximális letöltési sebességű internetelőfizetéssel rendelkeznek? Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő egy évben a jelenleginél nagyobb le- és/vagy feltöltési sebességű csomagra váltanak? 9 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Kevesebb mint Mbps - Mbps,- Mbps,-0 Mbps 0,-00 Mbps 00-nál több Mbps NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] A közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek négyötöde rendelkezik Mbps-nál nagyobb letöltési sebességű internet-előfizetéssel, míg az Mbps vagy annál lassabb letöltési sebességű internettel [is] rendelkezők aránya csupán %-ot tesz ki. Az előző évhez képest érzékelhetően nőttek a sávszélességek. A szervezetek több mint négyötöde nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy éven belül nagyobb sávszélességű internetcsomagra váltana. A 0 fő feletti cégeknél 9% az upgrade-et tervezők aránya. 0+ fő 0-9 fő 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% 9 Igen Nem NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] 9
Internet Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternethozzáféréshez viszonyítva Skálás kérdés, =A mobilinternet sokkal rosszabb; =A mobilinternet sokkal jobb Adatátvitel sebessége Adatkapcsolat megbízhatósága Szolgáltatás ára Összességében 9 0 0 0 0 0:,0,0 0:,,09 0:,, 0:,, Mobilitás, útközbeni használat Távmunka Nincs lehetőség más internetkapcsolatra Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat Kedvező díjak Egyszerű telepítés és használat Alkalmazások interneten keresztül történő elérése A használatot motiváló tényezők Egyéb 0 9 0 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Annak ellenére, hogy a mobilinternet-piac dinamikus bővülést mutat, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése a vezetékes hozzáférések tükrében vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze %-a ítéli jobbnak összességében a mobilinternetet, mint a vezetékest. A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest nem változott a megítélés. A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban a mobilitásban, a telephelytől távoli munkalehetőségben rejlik. Szintén nagy pozitívum, hogy olyan helyeken is internethez lehet vele jutni, ahol nincs lehetőség más [vezetékes] internetkapcsolatra. Ez azért nagyon fontos, mert a 0 fő feletti vállalatok és intézmények kb. 0%-a még mindig ilyen helyen működik, és ez az arány nem is változott érdemben 0 óta. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, =0 99]
Internet Internettel kapcsolatos tervek Beszerzési tervek [következő évben] Lemondási tervek [következő évben] % %, %, %, %,,,9,,, %,0, % 0% 0, 0, 0, 0, 0,9 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő % 0% 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek Internet-előfizetés beszerzését a következő egy évben a szervezetek %-a tervezi. A 0-nél több személyt foglalkoztató szervezetek elsősorban DSL- és bérelt vonali beszerzésekben gondolkodnak. Internet-előfizetés lemondását % tervezi. Elsősorban DSL technológiájú hozzáféréseket mondanának le, különösen a 0+ fős szervezetek esetében jellemző ez.
Internet Teljes mobilinternet-helyettesítés I. Elvi szint Mennyire lenne megfelelő a szervezet számára, hogy az internetkapcsolatukat teljes egészében mobilinternet segítségével oldják meg? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő; =Teljes mértékben megfelelő Tervek Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes internet-előfizetését lecseréljék mobilinternetelőfizetésre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek; =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartja, 90, 9,0 9,9 9,9 9, 0+ fő,0 0+ fő,0 0-9 fő, 0-9 fő 9,, 90,0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [0+ fő=09, 0-9 fő=0, = 99] Elvi síkon a teljes mobil-helyettesítést az internetszolgáltatás esetében % tartaná megfelelő megoldásnak, % pedig csak részben. A többség tehát már elvi síkon is elzárkózik ettől az opciótól. A tényleges váltás azonban még ehhez képest is jóval szerényebb lehet. A teljes átállást elképzelhetőnek tartók közül is csupán minden második látja ezt ténylegesen reális alternatívának a jövőben. A kapott válaszok alapján az összes cég %-a, az intézmények és nonprofit szervezeteknek kevesebb mint %-a dönthet így.
Internet Teljes mobilinternet-helyettesítés II. Miért váltanának mobil-szélessávra?* Miért nem váltanának mobil-szélessávra? 0 Az alkalmazottak bárhonnan tudnának internetezni Az üzleti folyamatokhoz nem megfelelő Asztali pc-khez nem szükséges mobilinternet Lefedettségi problémák a mobilinternetnél 9 9 % % % Költségcsökkentő hatása lenne Nem látják előnyét a váltásnak Lassú, alacsony, ingadozó sávszélességű % % A jelenlegi internet-előfizetést egyébként is le akarják cserélni Túl költséges lenne Nem gondolkodtak még rajta % % Egyéb okból 0 Anyavállalat, felettes szerv dönt Hosszú távú szerződéssel rendelkeznek % % Kedvezmények vezetékes internethez kötöttek % NT/NV Egyéb okból NT/NV % % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik váltanának mobil-szélessávra Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik nem váltanának mobil-szélessávra Azok számára, akik a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek közül elképzelhetőnek tartják, hogy az összes internet-hozzáférésüket lecseréljék mobilinternetre, a váltás legfőbb driverét a mobilitás jelenti, vagyis, hogy az alkalmazottak bárhonnan tudjanak internetezni. A teljes mobilinternet-helyettesítés ellen elsősorban az szól, hogy a válaszadók nem tartják megfelelőnek az üzleti folyamatokhoz, hogy az asztali pc-hez nem szükséges mobilinternet, illetve, hogy válaszadók által feltételezetten lefedettségi problémák jelentkezhetnek. További visszatartó erőnek számít az alacsony és ingadozó sávszélesség, valamint, hogy nem látják előnyét a váltásnak. *Az alacsony elemszám [n=] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők
Internet IT Biztonság Használnak Önök hardveres vagy szoftveres tűzfalat? 0 9 9 0+ fő 0-9 fő 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Igen, csak hardveres tűzfalat Hardveres és szoftveres tűzfalat is NT/NV Igen, csak szoftveres tűzfalat Nem Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] A legalább 0 fős, internettel rendelkező szervezetek harmada mind szoftveres, mind hardveres tűzfallal rendelkezik. A nagyobb létszámú szervezetek esetében ez az arány eléri az %-ot is. %-uk csak szoftveres, %-uk pedig csak hardveres tűzfallal védekezik a külső behatolások ellen. A kizárólag hardveres tűzfalat használók aránya emelkedést mutat az előző évhez képest. Az esetek %-ában a cég saját IT részlege, harmadában külső szolgáltató biztosítja a tűzfalat.
Internet Cloud-szolgáltatások Felhőalapú megoldások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Magánfelhő 9, ICT-infrastruktúraszolgáltatás, Szolgáltatói felhő 9, ICT-platform-szolgáltatás, Közösségi felhő, Felhő alapú alkalmazásszolgáltatás, Hibrid felhő,9 Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens, 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Az internet-hozzáféréssel rendelkező 0 fő feletti szervezetek számára a felhőalapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak 9%-uk tartja érdekesnek. A felhőalapú szolgáltatások szintén alacsony érdeklődésre tarthatnak számot. Az elutasítók aránya változatlanul 0% feletti. Az internet-hozzáféréssel rendelkező szervezeteknek csupán 9%-a vesz jelenleg igénybe felhőalapú szolgáltatást. Az előző évhez [0: %] képest ez az arány enyhe növekedést jelent. Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ]
Cloud-szolgáltatások Alkalmazás-szolgáltatás 9 Felhőalapú alkalmazás-szolgáltatások igénybevétele a cloud-szolgáltatást igénybe vevők körében Telekommunikációs alkalmazás-szolgáltatások igénybevétele az SaaS-t igénybe vevők körében NT/NV % Telefon jellegű szolgáltatás Nem % Igen 9% Üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás 0% % % % % 0% Bázis: felhőalapú szolgáltatást igénybevevő szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] Bázis: felhőalapú alkalmazás szolgáltatást [Saas-t] igénybe vevő szervezetek =9 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] Azon szervezetek közt, ahol igénybe vesznek valamilyen felhőalapú szolgáltatást, a távoli alkalmazás-szolgáltatás [SaaS] igénybevételi aránya körülbelül azonos mértékű, mint azok aránya, akik nem vesznek igénybe ilyen szolgáltatást. A teljes alapsokaságra vetítve ez mintegy -%-os penetrációt jelent. Az SaaS-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közt % azok aránya, akik rendelkeznek telefon jellegű felhőalapú szolgáltatással, ugyanakkor az üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás aránya mindössze %.
Cloud-szolgáltatások Előnyök, hátrányok 0 Előnyök Hátrányok Beruházási költségek megtakarítása [%] Üzemeltetési költségek csökkentése [%] Gyors bevezethetőség [%] Helyszíntől függetlenül is elérhető a szolgáltatás [%] Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása [%] A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [%] Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [%] Használat-alapú fizetési konstrukció [%] Munkaerőköltség megtakarítása [0%] Fizikai hely megtakarítása [0%] Nincs előnye [%] Külső szolgáltatótól való függőség [%] Kétséges az adatok bizalmas kezelése [%] A jelenlegi nem felhőalapú megoldással elégedettek [%] Ha nincs vagy nem működik az internetkapcsolat, nem érhető el a szolgáltatás [%] Nincs még elég referencia [%] Az anyavállalat/felettes szerv várhatóan nem engedélyezné [%] Már komoly beruházásokat eszközöltek a jelenlegi megoldásokba [%] Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni [%] Nem minden szoftvernek van virtualizált változata [%] A vállalati biztonsági, törvényi, szabályozói előírások nem teszik lehetővé [%] Nincs hátránya [%] 0: 0% Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ]
Internet Honlapok penetrációja Honlappal rendelkezők aránya Honlap frissítésének gyakorisága 9 0+ fő 0 9 0 0+ fő 0-9 fő 0 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] Tükrözve az elektronikus csatornák fontosságát az információszerzés és az ügyfél-kapcsolattartás területén, a vizsgált szervezetek közel háromnegyede rendelkezik saját honlappal [összességében mintegy 9 ezer szervezet]. Az 0 fő feletti cégek, szervezetek esetében valamelyest gyakoribb a saját honlap [ez részben köszönhető a törvényi szabályozásnak is], mint a kisebbeknél. A honlapok rendszeres karbantartása mindazonáltal nem számít bevett gyakorlatnak: mindössze a honlappal rendelkező szervezetek %-a frissíti a honlapján az információkat legalább egy hónapban egyszer. A tavalyi felméréshez képest lényegi változások tehát nem tapasztalhatóak. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 0 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ]
Internet Honlapok funkciói A honlap célja, szerepe Ezek közül melyik a legfontosabb? Cég/ intézmény bemutatása Cég/ intézmény bemutatása Termékek, szolgáltatások bemutatása Termékek, szolgáltatások bemutatása Reklámtevékenység, hirdetés Ügyfelekkel való kapcsolattartás 9 Ügyfelekkel való kapcsolattartás Reklámtevékenység, hirdetés Szabályozások bemutatása 0 Webáruház, webshop Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu Szabályozások bemutatása Beszállítókkal való kapcsolattartás Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás 9 Beszállítókkal való kapcsolattartás Webáruház, webshop Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 0 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] 0% 0% 0% 0% Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 0 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] A honlapok fenntartásának fő szempontja a cég/intézmény bemutatása. További meghatározó cél a termékek/szolgáltatások bemutatása és a reklámtevékenység. A termékek/szolgáltatások bemutatása érezhetően fontosabb szemponttá vált 0-hoz képest [0: 0% említi összesen, %-nak ez a legfontosabb]. Az ügyfelekkel, vevőkkel, megrendelőkkel ilyen módon történő aktív kapcsolattartás csak a releváns szervezetek kisebb hányadánál [%] figyelhető meg. Ügyfélszolgálat/ügyfélkapu üzemeltetése szintén a marginális szempontok között szerepel.
Internet Honlapok üzemeltetése Hol üzemeltetik a honlapot? 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 9 0 9 0 0+ fő 0-9 fő Saját webszerveren a céges belső hálózaton belül Szolgáltatónál elhelyezett saját szerverszámítógépen Szolgáltatónál elhelyezett bérelt szerveren Szolgáltatótól bérelt tárterületen Anyavállalat, cégcsoport, felettes szerv szerverén Ingyenes, freeweb tárhelyen NT/NV Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 0 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] A honlapok üzemeltetésére a legelterjedtebb megoldás a klasszikus webhoszting-szolgáltatások igénybevétele, a szervezetek több mint fele üzemelteti ilyen formában a honlapját. A 0 főnél nagyobb szervezetek esetében a webhosztinggal szemben jóval gyakoribb a saját webszerver üzemeltetése a cég saját hálózatán belül, ami a többi szegmensben is a második leggyakoribb honlapüzemeltetési forma.
Internet Szervezeti profilok penetrációja Közösségi oldalakon [pl. Facebook, Twitter] külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek aránya Szervezeti profil frissítésének gyakorisága 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=9 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, = ] A közösségi oldalak növekvő fontosságát mutatja a vállalati kommunikációban az a tény, hogy a vizsgált szervezetek közel negyede már rendelkezik saját szervezeti profillal legalább egy közösségi oldalon, sok esetben többön is. Ez összességében mintegy 9-0 ezer szervezetet jelent a teljes alapsokaságban. A nagyobb szervezetek körében magasabb a szervezeti profilok penetrációja, mint a kisebbeknél, de a különbségek a honlapokhoz hasonlóan nem túl erőteljesek. A szervezeti profilok folyamatos frissítése eltérő mértékben része a szervezeti kultúráknak, de általában gyakrabban frissítik, mint a honlapot: % legalább hetente, további % pedig legalább havonta. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente Bázis: közösségi oldalakon külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek
.. Adat- és üzleti kommunikáció
Adatátviteli szolgáltatások Definíciók Bérelt vonali adatátvitel Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket] Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok. Virtuális magánhálózat [IP-VPN, Layer VPN/Ethernet VPN] Az IP-alapú virtuális privát hálózat [IP-VPN] olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IP-hálózaton keresztül [tipikusan a szolgáltatók IPhálózata vagy a nyilvános internet] biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket. Egyéb adatátviteli technológiák/szolgáltatások Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X. technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/szolgáltatások.
Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok Adatátvitelt folytató szervezetek Adatátviteli irányok 0+ fő 0-9 fő 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A hazai szervezetek 0%-a, azaz összesen kb., ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen [külső vagy belső] adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, csak az 0 fő feletti alkalmazotti létszámmal működőknél számottevő a nemzetközi irány. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel [vállalatok], illetve a kormányzatiköltségvetési szférán belül [intézmények] folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális. 0+ fő 0-9 fő 9 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Telephelyek közötti adatátvitel Egyéb belföldi végponttal adatátvitel Nemzetközi adatátvitel Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0]
Adatátvitel Előfizetés és használat Előfizetés és használat 0 0 0 0+ fő 0-9 fő 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A hazai, legalább 0 fős szervezetek %-a, azaz összesen mintegy, ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további % más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ.
Adatátvitel Célok, felhasználási területek 9 Adatkommunikációs célok [Top 0] Központi adatbázisok, adattárház elérése Vállalati / intézményi szervereken lévő file-ok elérése Elektronikus levelezés Adatbázisok, üzleti adatok továbbítása Vállalat / intézményi szervereken lévő alkalmazások elérése Feljegyzések, kimutatások továbbítása Központi vállalatirányítási rendszer elérése Adatmentés/archiválás/üzletmenetfolytonosság biztosítása Intranet elérése Multimédiás állományok átvitele 9 0 9 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az adatátvitelt folytató hazai vállalatok főleg központi adatbázisok, adattárház elérésére használják adatkapcsolatukat. Az adatok mellett a szervereken lévő file-ok és alkalmazások elérése, elektronikus levelezés, valamint az adatbázisok továbbítása is gyakorinak számít. Az állami és nonprofit szférában szintén ezek a szempontok a legfontosabbak, de a cégekhez képest érezhetően kevésbé jelenik meg a célok között a központi vállalatirányítási rendszer és az intranet üzemeltetése. Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=0, =]
Adatátvitel Technológia 0 Technológiák penetrációja 00% 0% 0% 0% 0% 0 9 0 0 9 9 9 0% 0+ fő 0-9 fő Bérelt vonal VPN Egyéb Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] Kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetésekre fókuszálva: a bérelt vonali megoldások [%] és a virtuális magánhálózati technológia [%] bizonyultak a legelterjedtebbnek. Az üzleti szférában [a kisebb vállalkozások esetén ez kiemelten jellemző] a tavalyi évhez képest a bérelt vonali megoldások használata gyakoribbá vált, míg az egyéb technológiák penetrációja csökkent. A kormányzati és nonprofit szférában ez a terület valamelyest nőtt. A bérelt vonali közvetlen előfizetések 9%-a rézpárra épülő hozzáférést, negyedük mikrohullámú, további egyharmaduk üvegszálas technológiát jelent. A 0 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések fele [%] rézpárra épülő megoldás. A virtuális magánhálózati megoldások esetében jellemzően bérelt vonalon [9%] vagy DSL-en [%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek %-a Layer VPN/Ethernet VPN, további % viszont IP-VPN.
Adatátvitel Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok [Top szolgáltató] 00% 0% 0% 0% 0% 0% 9 0 0 0 0 0 0+ fő 0-9 fő Magyar Telekom [T-Systems / T-Home] Invitel [Hungarotel, Pantel] GTS Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] A releváns szervezetek %-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást a tavalyi %-hoz képest. Ez a csökkenő arány elsődlegesen a s szegmensben mutatkozik meg, de a szolgáltató pozíciója a 0+ fős szervezetek körében is gyengült. Az Invitel az ügyfelek %-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén, ami kb. ezer előfizetőt jelent. 0-hoz képest ez százalékpontos növekedést mutat. A GTS helyzete összességében nem változott [9% 0%], mindazzal együtt, hogy a kormányzati és nonprofit szférában a jelenlétük jelentősen lecsökkent.
Adatátvitel Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint Top szolgáltatók piacrészesedése bevétel alapján 9 0 9 0 0 0 0+ fő 0+ fő 9 0-9 fő 0 0-9 fő 9 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bérelt vonali Virtuális magánhálózati Egyéb adat- és üzlet kommunikáció Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=9, =90] 0% 0% 0% 0% 0% 00% Magyar Telekom Invitel GTS Egyéb Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=9, =90] A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a kormányzati és a 0+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb. E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [9%] realizálja. Az Invitel részesedése %. A GTS piaci helyzete az összes szegmensben romlott.
Adatátvitel Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* NT/NV % év % 0 Nem írtak alá hűségnyilatkozatot 9% évnél hosszabb % Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] év 9% 0+ fő 0-9 fő 00 0% 0% 0% 0% 0% 00% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0-9 fő=, =] A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek több mint negyede semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább - éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre %-uk vállalkozott. A hűségnyilatkozatok többsége mostanra már csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések fele nem lesz hatályos [%-uk már jelenleg is hatályát vesztette]. A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése. *Az alacsony elemszám [n=0] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők
Adatátvitel Szolgáltatások ára, minősége Ár és minőség viszonyának megítélése az adatátviteli szolgáltatás esetében Adatátviteli számla változása az évvel ezelőtti helyzethez képest NT/NV % Az ár a fontosabb 0,% A minőség a fontosabb % 0 0+ fő 0-9 fő 0 9 Egyformán fontos az ár és a minőség % Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =] A közvetlen előfizetők többsége [%] az árat és a minőséget egyformán fontosnak ítélte, %-uknak pedig a minőség a fontosabb. Az ár a megkérdezettek csupán 0,%-a számára a legfontosabb tényező. A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben úgy érezte, hogy nem változtak adatátviteli kiadásaik, emellett a tavalyi évhez képest nőtt azok aránya, akik kis mértékű csökkenést tapasztaltak az adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik terén. Számottevő növekedésről a kormányzati és nonprofit szektorban számoltak be, a megkérdezett szervezetek % szerint nőttek kiadásaik, közülük % ezt jelentős növekedésnek ítélte. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben nem változott Az utóbbi évben kis mértékben csökkent Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, =]
Machine-to-machine -adatkártya Penetráció MM-adatkártya-előfizetés és -használat Machine-to-machine -adatkártya-használat fő területei [TOP ] 0 9 Gépjárműflottakövetés Online pénztárgép 0+ fő Objektumvédelem, biztonságtechnika 0-9 fő 9 0% 0% 0% 0% 0% 00% Gáz-, víz-, villanymérőórák Épületen belüli eszközök vezérlése Közvetlen előfizetők Nem közvetlen előfizetés Nem használnak NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=99, =90] A vizsgált szervezetek %-a, kb. 00 szervezet használ machine-to-machine -adatkártyát, míg % rendelkezik közvetlen előfizetéssel. Az adatkártyát használó szervezetek hozzávetőleg ezer közvetlen machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkeznek. Az adatkártya leggyakoribb használati területei a gépjárműflotta-követés és az online pénztárgépek működtetése, emellett az MM-adatkártyára előfizető szervezetek negyede objektumvédelmi, biztonságtechnikai célokra is igénybe veszi.
Machine-to-machine -adatkártya Szolgáltatók, fejlesztés Szolgáltatói kapcsolatok A következő hónapban mely területeken terveznek bármilyen fejlesztést, beruházást? [TOP terület] T-Mobile 0 Gépjárműflotta-követés, Online pénztárgép, Telenor Objektumvédelem, biztonságtechnika, Gáz-, víz-, villany-mérőórák 0, Vodafone Energetikai elosztó rendszerek 0, 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0% % % % Bázis: közvetlen machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =9 [=0, Gov+NP=], [0+ fő=9, 0-9 fő=9, =09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Az adatkártyát használó szervezetek felének van a T-Mobile-lal szerződése, ami kb. ezer darab előfizetést jelent. A Telenorhoz kb. 0 ezer, a Vodafone-hoz kb. ezer előfizetés köthető. Egy szervezet átlagosan db adatkártyára fizet elő, és ezer forintot költ egy hónapban adatkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. A MM-adatkártyák jövőbeli igénybevételét tekintve az várható, hogy a jelenleg is legnépszerűbb felhasználási területeken történhet további fejlesztés. Mintegy 00 szervezet tervez beruházásokat, közülük ezer cég eddig nem alkalmazott machine-to-machine -adatkártyákat.
.. Televíziós szolgáltatás
Televíziókészülék Penetráció Televíziókészülékkel rendelkezők aránya Televíziókészülékek átlagos száma [db] 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0 0 0 0 0 00 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: működő tévékészülékkel rendelkező szervezetek, =0 [= 0, Gov+NP=0 [0+ fő=, 0-9 fő=, =0] A vizsgált szervezetek negyede rendelkezik legalább egy működő televíziókészülékkel. A kormányzati és nonprofit szférában jóval magasabb arányban [%] fordul elő televíziókészülékkel rendelkező szervezet, mint a vállalati körben [9%]. A penetráció mértéke összefüggést mutat a mérettel; minél nagyobb egy szervezet, annál magasabb a tévékészülékkel rendelkezők aránya, illetve a tévékészülékek átlagos száma. A megközelítőleg 0 ezer, televízióval rendelkező szervezet összességében kb. ezer tévékészülékkel rendelkezik.
Fizetős tévészolgáltatás Penetráció 9 Igénybe vesznek-e fizetős televíziós szolgáltatást? 0 0 9 0 0 0+ fő 0-9 fő 0 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Csak ingyenes tévéadást néznek Egyetlen tévékészüléken sem néznek tévéadást NT/NV Bázis: működő tévékészülékkel rendelkező szervezetek, =0 [=0, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0-9 fő=, =0] A tévékészülékkel rendelkező szervezetek %-a [kb. 00 szervezet] fizet elő közvetlenül, vagyis a szervezet nevén televíziós szolgáltatásra, míg több mint harmaduk alapvetően nem tévéadások nézésére, hanem egyéb célra használja a készüléket. Emellett % azon szervezetek aránya, ahol kizárólag ingyenes adást néznek. A legnagyobb szervezetek körében magasabb a televíziós szolgáltatásra előfizetők aránya.
Televíziós szolgáltatás Technológiák 90 Technológiák penetrációja 0 9 0+ fő 0-9 fő Analóg kábeltévé 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 90% 00% Fizetős műholdas tévé Fizetős digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV Extra] Egyéb ingyenes megoldás Digitlis kábeltévé Bázis: fizetős vagy ingyenes televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=99] [0+ fő=, 0-9 fő=0, =] IPTV Ingyenes digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV] A legelterjedtebbnek a digitális [%], valamint az analóg [%] kábeltévé számít, a televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közel háromnegyede kábeltelevízióra fizet elő. A vizsgált szervezetek közel tizede műholdas tévét néz, míg kb. %-uk ingyenes digitális földfelszíni sugárzáson keresztül fogja a televíziós adásokat. A kormányzati és nonprofit szegmensben az átlagosnál magasabb arányban fizetnek elő kábeltévészolgáltatásra, míg az 0-9 fős cégeknél a MinDig TV gyakoribb a többi szegmenshez képest.
Fizetős tévészolgáltatás Piacrészesedés 9 Melyiket nevezné a vállalkozás/intézmény szempontjából a fő fizetős televíziós szolgáltatónak? Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Egyéb % NT/NV % Magyar Telekom % Antenna Hungária % Digi % 0+ fő 0,,,, Invitel % 0-9 fő 0, UPC %,0 0 0 0 0 Bázis: közvetlen fizetős TV előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=09, Gov+NP=], [0+ fő=, 0-9 fő=, =] Bázis: közvetlen fizetős TV előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=09, Gov+NP=], [0+ fő=, 0-9 fő=, =] A szervezetek közel negyede fő televíziós szolgáltatójukként a UPC-t nevezte meg, a Telekomot %, míg a Digit % tartja elsődleges szolgáltatójának. A fizetős tévészolgáltatást igénybe vevő szervezetek havi szinten átlagosan, ezer forintot fizetnek előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, millió forintra tehető a fizetős televíziós szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca. A többi távközlési szolgáltatás piacához mérten ez elenyésző összeg.
. Bundling
Bundling Attitűdök 9 Bundling-konstrukció előnyei Bundling-konstrukció hátrányai Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság Mennyiségi kedvezmények Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Integrált szolgáltatás, átjárhatóság Nem lát előnyt 9 Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Esetleges technológiai akadályok, megvalósíthatósági problémák Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról Nincs félelme, nincs hátránya 0 0 0 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0% 0% 0% 0% 0% 00% Előnyök Legfőbb előny Hátrányok Legfőbb hátrány Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb ügyintézésben, a számlázásban és a kedvezményekben rejlik. A kedvezmények driver-szerepe a legerősebb, ezt említik legtöbben a konstrukció legfőbb előnyeként. A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók %-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. Az előző évhez képest valamelyest csökkent azok aránya, akik tartanak a túlzott mértékű függőségtől, illetve azoké is, akiket zavar, hogy más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni. A meghibásodások kapcsán fellépő kiszolgáltatott helyzet miatt érzett aggodalom viszont növekedett. Összességében elmondható hogy a bundling előnyei egyre inkább megjelennek a döntéshozók gondolkodásában, míg a hátrányok veszítettek jelentőségükből.
Bundling Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok 9 0+ fő 0-9 fő Bundling-penetráció 9 9 9 9 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] 00% 0% 0% 0% 0% 0% Szolgáltatói kapcsolatok Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 0, Gov+NP=99 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 00] 0 9 0+ fő 0-9 fő Magyar Telekom GTS Invitel UPC Telenor Vodafone 9 Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 0 fős szervezetek százaléka, azaz kb., ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 0-hoz képest ez mintegy százalékpontos növekedést jelent, ami legerősebben a kormányzati és nonprofit szférában figyelhető meg. A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől % vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat. A UPC, a Telenor és a Vodafone is érzékelhető mennyiségű bundled-ügyfél számára szolgáltat.
Bundling Csomagban igénybe vett szolgáltatások 9 Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db] Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban Vezetékes, mikrohull. és műholdas internet 0 Fix telefon 0 Mobiltelefon-szolgáltatás 0+ fő 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 00% db db + db Mobilinternet-kártya TV- / multimédia-szolgáltatás Egyéb adatkommunikáció 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 0, Gov+NP=99], [0+ fő=, 0-9 fő=, = 00] A bundling-megoldást használó szervezetek %-a két, %-a pedig négy vagy annál több szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a vezetékes internetet [%] és fix telefont [0%] veszik igénybe a bundling-csomag keretében. 0-hoz képest a legnagyobb változást a csomagban fix telefonnal rendelkezők arányának megközelítőleg százalékpontos csökkenése jelenti. A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergia-szolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [% körüli]. Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 0, Gov+NP=99], [0+ fő=, 0-9 fő=, = 00]
Bundling Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? [jelenlegi igénybe vevők] Jövőbeli igénybevételi hajlandóság [jelenleg bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] Skálás kérdés: =Biztosan nem vennék igénybe, =Biztosan igénybe vennék 9 9, 9 9 0, 0+ fő 9 9,9 0-9 fő 9 0+ fő,9 9 0-9 fő, 0% 0% 0% 0% 0% 00%, Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 0, Gov+NP=99], [0+ fő=, 0-9 fő=, = 00] A bundling-megoldást igénybe vevő szervezetek jelentős többsége továbbra is a jelenlegi szolgáltatáskombinációt kívánja egy csomagban igénybe venni. A szolgáltatáscsomagoktól az eddigiekben elzárkózók [bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] mindössze %-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling-megoldások igénybevétele iránt legalább közepes mértékben érdeklődő szervezetek elsősorban a vezetékestelefon- [9%] és a vezetékesinternet-szolgáltatás [90%] iránt érdeklődnek [mobiltelefon: 9%, mobilinternet: %, TV: %, IT-szolgáltatások: %, egyéb adatátvitel/üzleti kommunikáció: %]. Ennek a csoportnak a kétharmada legalább 0%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. 0% 0% 0% 0% 0% 00% Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összecsomagolt távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek
. Teljes távközlési piac
Összefoglalás Piacméret- és -részesedési mérések területei 9 Vizsgált piacok A vizsgált célcsoportok [ elemzési szegmensek ] teljes távközlési piacát részpiac mérési eredményeinek uniójaként rekonstruáltuk: Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások Internetszolgáltatás Fix telefónia Mobiltelefónia
Összefoglalás Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok 99 Távközlési szolgáltatások penetrációja Bármilyen üzleti távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál Fix telefon 9 Magyar Telekom [T-Mobile nélkül] Mobiltelefon 90 T-Mobile Invitel 0 Fix internet 0 Telenor 0 Mobilinternet 9 Vodafone 9 Adat UPC 0% 0% 0% 0% 0% 00% GTS Közvetlen üzleti előfizetés Egyéb szolgáltatás használata 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0] A vezetékes telefon és internet használata csaknem az összes legalább 0 fős szervezetre jellemző. Elsöprő többségük mobiltelefon-, %-uk mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de még ezeket is a szervezetek 0%-a használja. A Magyar Telekom [kb., ezer ügyfél] és a T-Mobile [kb., ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfél-alapú részesedéseket tekintve. Utánuk az Invitel és a Telenor következnek,-, ezer ügyféllel. A Telekom ügyfélkapcsolati aránya érezhetően nőtt 0-hoz képest. Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 [= 9, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0-9 fő=, = 0]