Tantárgy felelőse: Dr. Dróth Júlia BFS 4010 Bevezetés a fordítás elméletébe 2 N: 15 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: kötelezően választható BAN 1999* Dr. Dróth Júlia Óraadók őszi V III. írásbeli A tantárgy célja a fordításelmélet bemutatása, illetve annak felhasználási módjának a fordítás gyakorlatában történő megismertetése. A kurzus témái: a fordítástudomány mibenléte, a főbb fordításelméleti irányzatok, korszakok felvázolása, a fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány, a fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet, az ekvivalencia a fordításelméletben, a fordítástudomány jelenlegi helyzete, feladatai. A hallgató képes lesz a fordításelmélet legalapvetőbb kérdéseinek megértésére, ismertetésére, azok szintézisére és az általánosabb jellegű szakirodalom befogadására. Klaudy K., Fordítás I. Bevezetés a fordítás elméletébe, Scholastica, Budapest, 1997 Fawcett, P., Translation and Language: Linguistic Theories Explained, St Jerome, Manchester, 1997 Bart I. és Rákos S. (szerk.), A műfordítás ma: Tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1981 Baker, M. Routledge Encyclopedia of Translation Studies. Routledge: London, 2001
Tantárgy felelőse: Dr. Bogár László PhD BFS 4070 Közgazdaságtan N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: BAN 1999* Dr. Bogár László V kötelezően választható tavaszi IV. írásbeli A tantárgy célja, hogy a klasszikus közgazdaságtan legfőbb kategóriáival és összefüggéseivel a hallgatókat megismertesse. Részletesen vizsgálja e kategóriák működését korunk globalizálódó világgazdaságában, és egyben jelzi azokat a korrekciós kísérleteket is, amelyek a klasszikus közgazdaságtan továbbfejlesztésére irányulnak. Kitér az ökológiai megközelítésű korrekciók és az etikai alapú transzformációk rendszerére is. A kurzus az alapvető közgazdasági összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdaságtan tárgyát és módszerét, valamint átfogó képet kapnak mikro-ökonómiai folyamatokról, a piacok működéséről és a fogyasztók viselkedéséről. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a közgazdasági látásmód elsajátításával a szervezeti és a média kommunikáció ilyen vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni, jártassággal rendelkezzen kommunikáció kapcsolódó gazdasági vonatkozásaiban. Tematika: A közgazdaságtan alapvető célrendszere, intézményei és a pénzelmélet alapjai. A piacgazdaság input-output rendszere. A fogyasztás és jövedelmek. A felhalmozás és beruházások rendszere. Az állam gazdasági szerepére vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedésre vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedés mikro- és makrociklusai. A munkamegosztás differenciálódására vonatkozó elméletek áttekintése. A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulását és fejlődését leíró elméletek. A nemzetközi pénzügyi rendszer és tőkemozgások a globalizálódó világgazdaságban. Mikro- és makrointegrációk a világgazdaságban. A külgazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális kontextusa. Alternatív közgazdaságtani elképzelések. A Corpotate Social Responsibility elmélete. Magyarország és a globalizáció. aktív részvétel az előadásokon Kötelező olvasmányok Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan, Budapest KJK 1999. Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana, Budapest KJK-Kerszöv, 2001. Zsolnay László: Ökológia, gazdaság, etika, Budapest, Helikon Universitas, 2001. Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, Budapest Gondolat Kiadó, 1985. Vass Csaba: Bevezető fejeztek a társadalomgazdaságtanba, Budapest Kölcsey Kiadó, 2005. Bogár László: Magyarország és a globalizáció, Budapest OSIRIS, 200.
Tantárgy felelőse: Dr. Tóth András PhD BFS 400 Jogi alapismeretek N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: BAN 1999* Sztárayné Dr. Kézdy V Éva kötelezően választható őszi Dr. Soós Krisztina III. írásbeli A tantárgy oktatásának célja: az érdeklő hallgatók számára bemutatni a jogrendszer alapfogalmait, valamint megismertetni velük a joganyag azon részét, amellyel leggyakrabban találkozhatnak. A jogtudomány elhelyezése a mindennapokban és a tudományok rendszerében. Jog, retorika és logika érintkezési pontjai (kommunikációs szempontok). Jogtudomány és jogtechnika megkülönböztetése. Bepillantás a jogászi gondolkodásba (jogszerűség, jogbiztonság, méltányosság). Az emberi magatartás mélyebb megértése, tágabb (antropológiai, szociológiai, pszichológiai) keretekben. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a jogi látásmód és ismeretek elsajátításával a a társadalomtudományok jogi vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni. Tematika: Bevezetés; Az állam- és jogtudomány helye a tudományok rendszerében Az állam és a jog eredete A jog fogalma. Jogi norma, jogszabály. Jogforrások Jogérvényesülés és jogalkalmazás A modern állam Az államszervezet. Hatalommegosztás Alkotmány Választójog Büntetőjog Polgári jog Médiajog A felsőoktatás jogi szabályozása aktív részvétel az előadásokon Óravázlatok. Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. (a megfelelő fejezetek) ISBN: 96 79 9 4 Aszódi Ilona - Molnár István: Jogi alapismeretek. Perfekt, Budapest, 2004. ISBN: 96 94 585 2 Bokor József: Jogi alapismeretek. Booklands, Békéscsaba, 2000. ISBN: 96 202 046 4
Tantárgy felelőse: Dr. Sepsi Enikő PhD BFS 4040 Nemzetközi kapcsolatok és intézmények I N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: kötelezően választható BAN 1999* Dr. Sepsi Enikő őszi és angol V V. Írásbeli A tantárgy során a hallgatók betekintést nyerhetnek a legfontosabb nemzetközi szervezetek világába. A kurzus értelmezi és elemzi a nemzetközi szervezetek jogi státuszát, valamint tevékenységi körük lehetőségeit a mai nemzetközi rendszer keretei között Tematika: I. Nemzetközi kapcsolatok és intézmények 1. Az EU és intézményei, az IGO-k és a szupranacionális nemzetközi szervezetek A mára állandósult nemzetközi szervezetek és intézményeik létrejötte a nemzetállamok kialakulásához köthető, amelynek folyamata a 19. századra nyúlik vissza. Az 1. világháború után felgyorsult fejlődésük, egyre gyarapodtak, rendszerbe szerveződtek, jelentőségük pedig megnövekedett. Definíció: A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés olyan formái, amelyek nemzetközi szerződéssel jönnek létre, állandó szervezeti struktúrával, valamint nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek. Céljaik és funkcióik alapján lehetnek egyetemes és zárt szervezetek (tagságuk, feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed), kormányközi vagy szupranacionális szervezetek (kormányközi megállapodások útján jönnek létre). I.1. EU (Európai Unió European Union) Intézményei: Európai Tanács (European Council) Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers) Európai Bizottság (European Commission) Európai Parlament (European Parliament) Európai Közösségek Bírósága Az európai integráció története (szerződések lényege) Az EU jelképei (zászló, himnusz, jelmondat) és felépítése általában (Lisszaboni szerződés szerepe, főképviselő, Bíróságok, Számvevőszék Bővítés, csatlakozási folyamat, Koppenhágai kritériumok (tagállamok, tagjelölt államok) Közösségi jog, jogforrások rendszere (ez alternatív, kihagyható) Monetáris rendszer, az euró A négy alapszabadság I.2. IGO-k (International Governmental Organizations) és szupranacionális szervezetek IGO-k: Nemzetközi-, kormányközi szervezetek Bizonyos területeken nemzetközi érdekeknek megfelelően kormányzati szinten létrehozott szervezetek, ahol a közös munka koordinálására nemzetközi vezetőséget állítanak fel a tagországok képviselői közül. pl. ENSZ különböző szervezetei, pl. World Health Organization (WHO), UNESCO, de ugyancsak ezek közé sorolhatjuk: WTO (World Tourist Organization), European Tourist Comission (ETC), World Bank, OECD, NAFTA. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete United Nations Organisation) - Főbb szervei: Közgyűlés, Biztonsági tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Titkárság, Nemzetközi Bíróság - Sszakosított intézményei (Alapokmány 57. cikkely): UNESCO (ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation) WHO (Egészségügyi Világszervezet World Health Organisation) UPU (Egyetemes Posta Egyesület Universal Postal Union) FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet Food and Agricultural Organisation) WMO (Meteorológiai Világszervezet World Meteorological Organization)
IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség International Atomic Energy Agency) IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság International Development Association) IFC (Nemzetközi Finanszírozási Társaság International Finance Corporation) ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet International Labour Organisation) ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület International Telecommunication Union) IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet International Maritime Organisation) IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank International Bank for Reconstruction and Development) IMF (Nemzetközi Valutaalap International Monetary Fund) WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete World Intellectual Property Organisation) EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Organization for Security and Cooperation in Europe) Főbb szervei: csúcstalálkozók, felülvizsgálati találkozók, miniszteri tanács (politikai csúcsszerv), vezető tanács (előkészítő és végrehajtó szerv), állandó tanács (napi feladatvégzés), biztonsági együttműködési fórum, parlamenti közgyűlés, békéltető és választott bíróság, demokratikus intézmények és emberi jogok irodája. NATO (Észak-atlanti Szövetség Szervezete North Atlantic Treaty Organization) Főbb intézményei: Észak-atlanti Tanács, Védelmi Tervező Bizottság, Atomtervező Csoport, Főtitkár, Titkárság, Katonai Bizottság, Euro-atlanti Partnerségi Tanács. aktív részvétel az előadásokon Prandler Árpád Blahó András (szerk.): Nemzetközi szervezetek és intézmények, Budapest, Aula, 2001. Official publications of the EC.; www.europa.eu.int Horváth, Z.: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés. 2002. 250 MCQ on Europe An SFE edition, 2001 Brussels. Az ENSZ és az EU együttműködése, Magyar ENSZ Társaság, 200. Az ENSZ és a NATO, Magyar ENSZ Társaság, 2002. Kofi Annan: Mi a népek az ENSZ szerepe a 21. században, Magyar ENSZ Társaság, 2000.
Tantárgy felelőse: Dr. Dér Csilla PhD BFS 4060 Interkulturális kommunikáció N: 0 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: BAN 1999* Dr. Dér Csilla V Dr. Csontos Nóra kötelezően választható tavaszi Óraadók VI. szóbeli, írásbeli A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a kultúra közvetítésének nyelvi-nyelvpedagógiai, illetve nonverbális módjaival, amely szűkebb és szélesebb értelemben vett interkulturális kommunikáció tárgya. Ezek nagyon hasznos ismeretek, amelyeket a hallgató a későbbiekben bármilyen foglalkozást választ is, hasznosítani tud. A kurzus a nyelv használatának, valamint a nyelvi tevékenység tanulmányozásával kezdődik. Ismerteti a kommunikáció során létrejövő, a kommunikációs szituációhoz kötődő elméleteket, melyek meghatározzák a nyelvhasználatról való gondolkodást. Részletesen foglalkozik a kommunikáció fajtáival, és azok jellemzésével, a nyelvi és nem-nyelvi funkciók kérdésével, benne a kapcsolattartó (interaktív) és megismerő (kognitív) funkciók megkülönböztetésével, a nyelvi csatornák kérdésével, valamint ezeknek a kulturális, illetve társadalmi aspektusával. A kurzus középpontjába az interkulturalitásból adódó, a kommunikáció bármely kutatási területén megfigyelhető hasonlóságok és különbségek, valamint ezek elemzése áll. Referátum, házi dolgozat Hidasi Judit (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar Kiadó, Budapest. Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás (1997, szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris, Budapest. Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Hidasi Judit (1998, szerk.): Szavak, jelek, szokások. A nemzetközi kommunikáció könyve. Windsor Kiadó, Bp. Tantárgy felelőse: Sándor Mónika Balogh Tamás Zelenka Eszter Máthé M. Veronika BHL 4108 Fordítástechnika hollandról ra 2 N: 0 Tantárgy besorolása: Gy ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és. é órai és házi feladatok, beadott fordítás A hallgatók megismertetése a fordítás átváltási műveletek típusaival és azok használatával. A fordító-, és az egynyelvű szótárak készségszerű használata. A tanegység célja a nyelv működésének vizsgálata fordítás közben Minden órán kb. egy-másfél oldalnyi fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő alakalommal közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva.
A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A szemináriumokon a hallgatók által lefordított szöveg közös elemzésére kerül sor. Rendszeres, aktív részvétel az órákon Az órára belépő az arra a hétre megadott szöveg fordítása A kiadott szövegek fordítása határidőre Klaudy Kinga (1999). Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica. Steiner, George (2005): Bábel után - Nyelv és fordítás 1. Corvina Kiadó, Budapest. Steiner, George (2010): Bábel után - Nyelv és fordítás 2. Corvina Kiadó, Budapest Tantárgy felelőse: Sándor Mónika Zelenka Eszter Máthé M. Veronika BHL 4109 Üzleti nyelv I. N: 0 Tantárgy besorolása: Kv ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 5. é ZH Nyelvfejlesztés, a már elsajátított nyelvi ismeretek tudatos használata és kibővítése, a hollandokkal és flamandokkal történő magán- de főleg üzleti kommunikáció tanulmányozása ill. gyakorlása. Elhelyezkedés lehetőségei a holland nyelvvel Magyarországon és Európában. A kurzuson az írásbeli és szóbeli kommunikáció kiemelt hangsúlyt kap. A hallgató itt ismerkedhet meg az üzleti és a hivatalos életben használatos nyelvi jelenségekkel, sajátosságokkal, tudnivalókkal, önéletrajz és motivációs levél írással. A holland és a flamand nyelvterület üzleti jellegzetességein túl az interkulturális különbségek is előtérbe kerülnek. Általános és átfogó üzleti kommunikációs ismeretek és szóhasználat Verbális és nonverbális kommunikáció az üzleti életben (írásban, szóban, telefonon) Önéletrajz és motivációs levél írásának technikái Strukturált interjúra felkészülés Munkajog mit adunk, mit kapunk Az üzleti életben előforduló feladatok és szituációk Ügyfélkezelési technikák Szerződéskötés, prezentáció, tárgyalás, a munkáltató képviselete Rendszeres, aktív részvétel az órákon BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. FRY, Ron: 101 great answers to the toughest interview questions. Cengage Learning, 2006. OMMEN, H. van, KUPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, 1995. OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, 1996. STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, 1992. BHL 4110 Üzleti nyelv II. Tantárgy felelőse:
Sándor Mónika N: 0 Tantárgy besorolása: Zelenka Eszter Máthé M. Veronika Kv BHL 1099 Nyelvi alapvizsga tavasz holland és 6. é ZH Nyelvfejlesztés, a már elsajátított nyelvi ismeretek tudatos használata és kibővítése, a hollandokkal és flamandokkal történő magán- de főleg üzleti kommunikáció tanulmányozása ill. gyakorlása. Elhelyezkedés lehetőségei a holland nyelvvel Magyarországon és Európában. A kurzuson az írásbeli és szóbeli kommunikáció kiemelt hangsúlyt kap. A hallgató itt ismerkedhet meg az üzleti és a hivatalos életben használatos nyelvi jelenségekkel, sajátosságokkal, tudnivalókkal, önéletrajz és motivációs levél írással. A holland és a flamand nyelvterület üzleti jellegzetességein túl az interkulturális különbségek is előtérbe kerülnek. Általános és átfogó üzleti kommunikációs ismeretek és szóhasználat Verbális és nonverbális kommunikáció az üzleti életben (írásban, szóban, telefonon) Önéletrajz és motivációs levél írásának technikái Strukturált interjúra felkészülés Munkajog mit adunk, mit kapunk Az üzleti életben előforduló feladatok és szituációk Ügyfélkezelési technikák Szerződéskötés, prezentáció, tárgyalás, a munkáltató képviselete Rendszeres, aktív részvétel az órákon BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. FRY, Ron: 101 great answers to the toughest interview questions. Cengage Learning, 2006. OMMEN, H. van, KUPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, 1995. OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, 1996. STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, 1992. Tantárgy felelőse: Dr. Daróczi Anikó Anyanyelvi lektor BHL 411 Prezentációs technikák N: 0 Tantárgy besorolása: kötelező tavaszi BHL 1099 holland 4. zh írásbeli Bevezetés prezentációk készítésébe és előadási formákba. A hallgatók elsajátítják, miként épül fel egy előadás, milyen eszközökkel, stratégiákkal lehet ezeket előkészíteni, ill. előadni.. 1. A prezentáció előkészítésének szempontjai: hallgatóságunk és elvárásai, alapüzenetének és cél, a prezentáció szerkezeti felépítése, szemléltető eszközök 2. A prezentációt segítő kommunikációs technikák: meggyőzési technikák, hatékonyság, a non-verbális
kommunikáció szerepe, retorikai eszközök, kérdések, hozzászólások kezelése. A prezentáció dinamikája és felépítése: időtartam, kulcsüzenetek elhelyezése, hallgatóság bevonása, a fordulatok, az ismétlések és az összefoglalók szerepe 4. Asszertív viselkedés: a hallgatóság felé irányuló figyelem, a visszajelzések értékelése, lámpaláz, improvizálás, válaszadás 5. Interkulturális különbségek: viselkedési elvárások, non-verbális kommunikáció, sztereotípiák, tér- és időkezelés interkulturális közegben 6. A prezentációt segítő vizuális eszközök használata: PowerPoint és egyéb számítástechikai programok és eszközök hatékony alkalmazása A megadott szakirodalom elolvasása, évközben mini prezentáció tartása, mások prezentációinak értékelése, év végén egy legalább 20 perces prezentáció megtartása BAALEN, Christine van: Taal in zaken. Utrecht: NCB, 200. BACKHUIJS, E., Beijer J.: Presenteren. Utrecht: NCB, 2002. BAKX, J., Giezenaar, G.: Dixi! Cursus spreekvaardigheid voor hoogopgeleide anderstaligen. Bussum: Coutinho, 2000. OMMEN, H. van, KUPPENVELD, E. van: Professionele bedrijfscommunicatie. Groningen: Wolters- Noordhoff, 1995. OLSTHOORN, A.C.J.M., VELDEN, J.H. van der: Elementaire communicatie. Zuthphen: Thieme, 1996. STEEHOUDER, M. en col: Leren communiceren. Groningen: Wolters-Noordhoff, 1992. Tantárgy felelőse: Anne Tamm Anyanyelvi lektor BHL 4114 Szaknyelvi ismeretek I.: zsurnalisztikai szövegek N: 0 BHL 1099 Tantárgy besorolása: kötelező őszi holland. zh írásbeli A szeminárium fő célkitűzése a legfontosabb zsurnalisztikai szövegtípusok, mint pl. újsághír, kommentár, riport, tudósítás, interjú vagy glossza jellemzőinek, illetve a különféle érvelési technikáknak a bemutatása és elsajátítása. A szeminárium középpontjában a zsurnalisztikai szövegek recepciója, az egyes szövegfajták stílusjegyeinek felismerése és az érvelés, valamint idézés gyakorlása áll, mint a későbbi önálló szövegalkotás alapja. Ezt követően a már elsajátított elméleti alapok segítségével a hallgatók a tanult zsurnalisztikai szövegek önálló alkotását gyakorolják. A követelmény már nemcsak a szövegfajta stílusjegyeinek ismerete és szövegeken történő felismerése, hanem ezek gyakorlatban való megvalósítása is, az érvelés és idézés technikáinak helyes alkalmazásával. Újságcikkek és audiovizuális anyagok, ismerkedés a média nyelvével, az olvasáskészség és szókincs szerepe, projektmunka újságok segítségével, képek használata, a produktív készségek fejlesztése újságcikkek és audiovizuális anyagok segítségével, saját szövegek alkotása, egymás szövegeinek értékelése Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén. Az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. A kurzus írásbeli teszttel zárul.
BACKHUIJS, E., Beijer J.: Presenteren. Utrecht: NCB, 2002. EXTER, van, RIK, PAUW, ANNELIES: Tussen literatuur en journalistiek. Utrecht: Uitgave van de School voor Journalistiek en Voorlichting, 1994. GRUNDY, Peter: Newspapers. Oxford: Oxford University Press, 199. LEEUWEN, van, ARTHUR, TRUIJENS, ALEID: Een artikel schrijven. Compositiecursus voor aankomend journalisten. Groningen: Wolters Noordhoff, 1997. www.kranten.nl, www.demorgen, www.knack.be, www.standaard.be és további holland nyelvű napi és heti lapok Tantárgy felelőse: Sándor Mónika Zelenka Eszter Eszenyi Réka Máthé M. Veronika BHL 4116 Fordítási gyakorlatok III. 2 N: 0 Tantárgy besorolása: Gy ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 6. é Félévközi és félévvégi zh. + órai és házi feladatok A fordítási gyakorlat célja a hallgatók nyelvi és fordítási készségeinek elmélyítése. Az órákra mindig le kell fordítani egy adott szöveget, és az óra folyamán ezt nézzük át, illetve elemezzük közösen. Minden órán kézhez kapnak a hallgatók egy szöveget, amelyet házi feladatként a következő órára hollandra kell fordítaniuk. Emellé kapnak egy-két olyan témájú holland szöveget is, amelyből a (szak)szöveg szókincsét könnyen el tudják sajátítani. A következő órán megkapják a szöveg holland fordítását, és a hallgatók kész szövegeit összevetjük a holland szöveggel. A félév során lehetőség nyílik rövidebb (szak)szövegek tolmácsolására is. Rendszeres, aktív részvétel az órákon Az órára belépő az arra a hétre megadott szöveg fordítása A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders Utrecht Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata, Budapest 1994. Scholastica KLAUDY Kinga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, 1997. LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, 1986. A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei
Tantárgy felelőse: Anne Tamm Zelenka Eszter Máthé M. Veronika N: 0 Tantárgy besorolása: BHL 4201 Fordítási gyakorlatok I. Kv tavasz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 4. é Félévközi és félévvégi zh. + órai és házi feladatok A hollandról ra fordítás óra célja a hallgatók szövegértési és fordítási készségeinek fejlesztése. Az órákon a hallgatók különböző szövegek és szövegfajták fordítására kapnak lehetőséget. Otthoni feladat a fordítás elvégzése, amelyet azután az órán közösen beszélünk meg, elemzünk és javítunk ki. A félév során lehetőség lesz könnyebb, rövidebb szövegek tolmácsolására is. Minden órán fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő órán közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva. A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A hallgatók által lefordított szöveg közös elemzése, kritikája történik a szemináriumokon. Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht KLAUDY Kinga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, 1997. LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, 1986. A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei Tantárgy felelőse: Anne Tamm Zelenka Eszter Máthé M. Veronika N: 0 Tantárgy besorolása: BHL 4202 Fordítási gyakorlatok II. Kv ősz BHL 1099 Nyelvi alapvizsga holland és 5. é Félévközi és
félévvégi zh. + órai és házi feladatok A ról hollandra fordítás óra célja a hallgatók felsőfokú írott nyelvi és fordítási készségeinek fejlesztése. Az órákon a hallgatók különböző szövegek és szövegfajták fordítására kapnak lehetőséget. Otthoni feladat a fordítás elvégzése, amelyet azután az órán közösen beszélünk meg, elemzünk és javítunk ki. Minden órán fordítandó szöveget kapnak a hallgatók, melyet a következő órán közösen megbeszélünk, szükség szerint kijavítunk, a jellemző átváltási műveletekre koncentrálva. A hetente fordítandó anyagok nagyrészt sajtónyelvi szövegek, cikkek esszék, nem fikciós irodalmi művek, illetve azok részletei, de sor kerül szépirodalmi szövegek (novellarészlet, regényrészlet) fordítására is. A hallgatók által lefordított szöveg közös elemzése, kritikája történik a szemináriumokon. Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (200): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT2). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (199) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders Utrecht Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata, Budapest 1994. Scholastica KLAUDY Kinga: Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica, 1997. LANGEVELD, Arthur: Vertalen wat er staat. Amsterdam: Arbeiderspers, 1986. A Fordítástudomány c. folyóirat egyes cikkei Tantárgy felelőse: Anne Tamm dr. Soós Krisztina BHL 420 EU Szaknyelvi ismeretek II.: EU terminológia és fordítás N: 0 Tantárgy besorolása: kötelező őszi BHL 1099 holland 5. zh írásbeli A hallgatók megismerkednek az EU terminológiájával és nyelvhasználatával. EU-s szövegek fordításával és a fordítások kritikájával készülnek a terminológia gyakorlati elsajátítására. A szemináriumon az előadás témái közül kiselőadás keretében egyebek között a következő témákról esik szó: az Európai Tanács, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság (felépítés, működés, feladat- és hatáskörök, döntéshozatal); az Európai Parlament, az Európai Ombudsman, egyéb EU-s intézmények; a Szerződések, az EU-s jogforrások, az EU tagjai és tagjelöltjei, kapcsolatai harmadik felekkel. A hallgatók önállóan dolgoznak fel holland és szövegeket, amelyekből a kinyert terminológiát, valamint a saját és a hivatalos fordításokat az órán beszéljük meg. A fordítandó feladatok különböző műfajú európai uniós szövegek köré szerveződnek: rendelet, beszéd, jegyzőkönyv, preambulum, ismertető szöveg stb. Sorra kerülő témák: Az EU intézményei, az Európai Bizottság, az az EU-ban, gyakornoki lehetőségek, az EU önéletrajz, Az Európai Parlament, az Európai Bíróság, felsőoktatási ösztöndíj-lehetőségek az EU-ban (Erasmus, Comenius, Leonardo stb.), fordítói és tolmács karrier Európai Unió Hivatalos Lapja, Kérvény beadása az EU-ban
Referátumok tartása, Rendszeres, aktív részvétel az órákon A kiadott szövegek lefordítása határidőre, Terminológiai lista készítése BART István, KLAUDY Kinga: EU fordítóiskola. Budapest: Corvina, 200. HORVÁTH Zoltán: Az Európai Unió kézikönyve. Hetedik jav. kiadás. Budapest, 2006. http://europa.eu/ http://europa.eu.int/eur-lex/lex/ http://publications.eu.int/general/oj_nl.html#1 http://www.europarl.europa.eu/trans/career_nl.htm#train Európai Uniós Fogalomtár. Általános Kifejezések. Szerk. Hámori Balázs. Budapest: Szaktudás Kiadóház, 2001.