2012 október 19. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A történelem értékelveleggazdagabb Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A ma élő leggazdagabb emberek listáját a 72 éves mexikói üzletember, Carlos Slim Helu vezeti, akinek vagyona a 70 milliárd dollárt is meghaladja. Azonban a valaha élt leggazdagabb ember mellett az ő vagyona is eltörpül, ugyanis a 14. századi Mali Birodalmat irányító Musza Mansza gazdagsága egy amerikai honlap becslései szerint az inflációt és az egyéb gazdasági hatásokat beszámítva 2012-ben körülbelül 400 milliárd dollárral érne fel. 1. oldal (összes: 7)
10. Cornelius Vanderbilt, amerikai gőzhajó- és vasútmágnás A tíz leggazdagabb történelmi személy tízedik helyére az 1794-es születésű Cornelius Vanderbilt került. Az Egyesült Államok leggazdagabb lakosává váló üzletember szegény családban nőtt fel, nyolc testvérének halála után, 11 éves korától gyakran kényszerült kimaradni az iskolából, hogy segítsen a család eltartásában édesapjának, aki tengerész volt, így ritkán látták. 16 éves volt, amikor a kemény munkával megkeresett 100 dollárjából egy vitorlást vett, amivel megkezdte személy-, majd szárazáru-szállító üzletét a New York-i öbölben, Staten Island és Manhattan között. Az áron alul kínált jegyek és a megszerzett szakértelem meghozta gyümölcsét, az 1812-es angol-amerikai háború során elnyert egy katonai szerződést, amely révén a Hudson-folyó mentén lévő erődök között koordinálhatta a szállítást. 1817-ben eladta vitorlását, s Thomas Gibbons gőzhajó-tulajdonoshoz szerződött, aki a New JerseyManhattan vonalat bízta rá. A 30-as éveiben Vanderbilt saját gőzhajózási társaságot alapított, az utazni vágyók özönlöttek hozzá, s mivel sorozatban csábította el a versenytársaktól a tömegeket, ez 2. oldal (összes: 7)
arra ösztönözte a konkurenciát, hogy inkább fizetnek neki, csak végre hagyja el a Hudson folyót. Az 1840-es évekre Vanderbilt egy több mint 100 gőzhajót magában foglaló flottával rendelkezett, majd bekapcsolódott a transzatlanti közlekedésbe. Az 1860-as években látva gyors térhódítását jelentős összegeket fektetett a vasútba is. Halálakor vagyona mai árfolyamon 185 milliárd dollárra rúgott írja a Celebrity Net Worth nevű angol nyelvű honlap. 9. Henry Ford, az autóipar úttörője A Michigan államban a polgárháború idején született Fordról korán kiderült, hogy érzéke van a mechanikára és a technikára. Kezdetben egy detroiti gépjavító műhelyben inasként dolgozott, ám saját műhelyében gyakran megszerelte az aratómunkások gépeit is. 27 évesen belépett a Detroit Edison Electric Company-ba, majd rádöbbent arra, hogy a közönség vevő lenne egy a traktortól fejlettebb közúti járműre is, így belemélyedt a benzinmotor tanulmányozásába. Első homokfutóját 1893-ban mutatta meg a szélesebb közönségnek. Egy évtizeddel később megalapította saját vállalatát Ford Motor Company néven, s autók tömeggyártásába kezdett, 1920-ban már napi 1000 darab Ford-modell gurult le a gyártósorról. A futószalagos modern tömeggyártás és az autóipar úttörője igen magas béreket fizetett munkásainak, amit a siker egyik feltételének tartott. Az első világháborúban a harcban álló nemzetek közötti mihamarabbi békekötést szorgalmazta, ám erőfeszítéseit nem koronázta siker, a két világháború közötti politikusi ambícióiról pedig időközben lemondott. Az 1947-ben elhunyt Henry Ford tekintélyes vagyont hagyott maga után, amely 2012-ben 199 milliárd dollárra rúgna. 3. oldal (összes: 7)
8. Moammer Kadhafi, a bukott diktátor A volt líbiai vezető az al-kadhafa törzs tagjaként látta meg a napvilágot 1942-ben az Olaszország által megszállt Líbiában. A beduin sátorban felnevelkedett Kadhafit korán megérintették az arab nacionalista eszmék, amelyek gyökeres változást hoztak életében. Kadhafi a bengázi katonai akadémia elvégzése után tagja lett az Idrisz királlyal elégedetlenkedők csoportjának, amelynek célja között első helyen az 1951 óta független Líbia uralkodójának megbuktatása állt. Az 1969-es államcsíny végrehajtása után Kadhafi az ország elsőszámú vezetője lett, bár a tábornok megnevezést sohasem használta. Az iszlám szocializmusnak nevezett államfelfogást követve a kis magántulajdont engedélyezte, ám a nagyüzemeket mind állami kézben tartotta. Diktatúrája ellen a 2011. februári tunéziai és egyiptomi forradalmi eseményeket követően Líbiában is felléptek. A vérengzéseket követően 2011. október 20-án elfogták a felkelők, majd a bukott diktátort a nép meglincselte. Mivel uralma során kezében tartotta a líbiai olajmezőkből származó bevétel nagy részét, az angol nyelvű honlap vagyonát 200 milliárd dollárra becsüli. 7. Hódító Vilmos Hitvalló Edward (1042-1066) angol uralkodó 1066. június 5-én bekövetkezett halála után Harold Godwinssont választották királlyá, aki gyakorlatilag már Edward utolsó éveitől fogva uralkodott Angliában. Az angol trónnak azonban két további várományosa is akadt, mégpedig unokafivére, Harald norvég király, valamint Vilmos, Normandia hercege. Két évvel korábban Harold Godwinsson megesküdött Vilmosnak, hogy támogatni fogja angliai trónigényét. Harold hatalomra kerülését követően Vilmos széles körű propaganda-hadjáratot folytatott Európa udvaraiban, s elnyerte a pápa jóváhagyását angliai inváziójához. 4. oldal (összes: 7)
Már a normannok támadása előtt betört Angliába a norvég király, azonban Harold szeptember 25-én megsemmisítő győzelmet aratott felette Stamford Bridge-nél. E győzelem után szerzett tudomást Harold a normannok támadásáról és Vilmos ellen vonult. Harold serege, amely az előző ütközetben és a hosszú menetelésben igencsak meggyengült, elkeseredett harcban, a számbeli fölény ellenére alulmaradt Vilmossal szemben; a csatában maga a király is elesett. A győzelmet követően Vilmos a koronázással megszilárdította uralmát. Az elesett vagy lázadó angolok birtokait szétosztotta normann bárói közt, s bevezette a gregorián egyház reformját. Az új uralkodó nagy hatással volt Anglia középkori történelmére: az angol jogban bekövetkező változások, az angol nyelv szókészletének megújulása és a kontinentális feudalizmus a szigetre való behozatala is a normann király uralkodóhoz és utódaihoz köthető. Az 1087-ig uralkodó Hódító Vilmos uralma végén becslések szerint mai árfolyamon 229,5 milliárd dollárral büszkélkedhetett. 6. Mir Oszmán Ali Khán Az 1886-ban született Oszmán Ali Khán Bahadur apja 1911-es halálát követően foglalta el a 16 milliós lakosságú Haidarábád állam és Berar uralkodói trónját. Haidarábád volt az egyik legnagyobb indiai hercegség, amely viszonylagos önállóságot élvezett a brit birodalmon belül, mindenkori uralkodója (nizám) pedig az indiai hercegek közül a legmagasabb rangúnak számított. Oszmán Ali Khán Bahadur 1948-ig tartó uralma során támogatta az oktatást és a tudományokat. 1937-ben a TIME magazin címlapjára került, mint a világ leggazdagabb embere. Akkori becslések szerint magánvagyona az Egyesült Államok GDP-jének két százalékát érte el, amely az 1948-ban függetlenségét elnyerő India bevételeinek kétszerese volt. 5. oldal (összes: 7)
1947-ben a britek kivonultak az indiai szubkontinensről; a dúsgazdag és reformer nizám országát önálló, a brit Nemzetközösséghez tartozó államként képzelte el, azonban hindu vallású parasztjainak nagy része, illetve az Indiai Köztársaság ezzel nem értettek egyet. A parasztok fellázadtak, India pedig 1948-ban elfoglalta a kis államot. A nizám lemondott a trónról, ezáltal csökkentek bevételei, de továbbra is Délkelet-Ázsia leggazdagabb emberének számított. A becslések szerint uralma idején mai árfolyamon 230 milliárd dolláros vagyon felett rendelkezett. folytatjuk... mult-kor.hu 6. oldal (összes: 7)
Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 7. oldal (összes: 7)