A biztonsági adatlapok összeállítása Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben

2015. november I. évfolyam, 2. szám k o g a y n A s e y l é z V es atértékelés ai és nemzetközi előírások» Kockáz Kezelés» Raktározás» Szállítás» Haz s» Felhasználás Iparbiztonság» Hulladékgazdálkodá Veszélyes áruk szállítása A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 21. rész Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban Veszélyes anyagok az elektromos és elektronikai berendezésekben 1 Veszélyes Anyagok 2015. november A biztonsági adatlapok összeállítása Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben

Beköszöntő Tisztelt Olvasó! Újabb lapszámához érkezett a Veszélyes Anyagok című elektronikus szakmai folyóirat. Őszintén reméljük, hogy az első, szeptemberi szám elnyerte tetszését és hasznos segítséget nyújtott önnek. A kiadványt maximálisan az ön igényeinek megfelelően szeretnénk összeállítani. Ennek érdekében kérjük, küldje el az első számmal kapcsolatos észrevételeit a petren@forum-media.hu e-mail címre. Impresszum Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: SEFEX DESIGN Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Hirdetési információ: Sipos Orsolya E-mail: sipos@forum-media.hu Telefon: (1) 273 2090/147 Mobil: (30) 817-1514 Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. Továbbra is igyekszünk a veszélyes anyagok és keverékek témaköréhez kapcsolódó minden újdonságról hírt adni. A folyamatosan érkező jogszabályváltozások mellett olyan fontos témákkal foglalkozunk, mint a súlyos káresemény elhárítási terv összeállításának menete és a különös aggodalomra okot adó anyagok problematikája. A 2018. évi REACH regisztrálási ütemterv is újabb fázisba lépett: az érintett gyártó vagy importáló vállalatoknak meg kell keresniük a társregisztrálókat, és fel kell készülniük a velük való együttműködésre. Optimum előfizetőink igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címre vagy az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen. Bízunk benne, hogy továbbra is értékes szakmai ismeretanyagot tudunk közvetíteni minden olvasónk számára! Budapest, 2015. november Üdvözlettel: Tartalom 3 5 8 14 Hírek Munkavédelem és munkabiztonság A kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb követelmények Azbesztek Iparbiztonság és tűzvédelem Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban 19 25 30 34 Petren Ágnes a folyóirat főszerkesztője 2015. november Veszélyes áruk szállítása Veszélyes áruk szállítása A 2015. évi változások belföldi alkalmazása ADR/RID/ADN 2. rész Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Veszélyes anyagok az elektromos és elektronikai berendezésekben Raklap A biztonsági adatlapok összeállítása Tovább Az árucikkekben található, ún. különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályozás a REACH rendeletben 2 Veszélyes Anyagok 2015. november

Aktuális Hírek Tervezet a Munkavédelmi törvény módosításáról A munka törvénykönyve módosításáról jelent meg tervezet a kormányzati portálon, amellyel összefüggésben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása is várható 2016 első felében. A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány változást: Az Mvt. 40. (2) bekezdése eddig is kimondta, hogy a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatásakor a munkavégzést a kockázatok csökkentése érdekében össze kell hangolni. A módosításban szerepel, hogy az összehangolás megvalósításáért felelős: a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában az, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. A tervezetben az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos 42. b) pontja és a 44. (1) bekezdése a normaszöveg szakmai pontosítását jelenti. minősül függetlenül a baleset súlyosságától, illetve a balesetet szenvedett személyek számától. Ha a munkáltatónál munkabaleset következik be függetlenül a munkáltatói létszámtól a balesetet csak munkavédelmi szakember vizsgálhatja ki. Változnak a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos rendelkezések. Például munkavédelmi képviselőt kell választani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma az eddigi 50 fő helyett legalább húsz fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Ez lényegesen megnöveli azoknak a munkáltatóknak a számát, ahol a jövőben munkavédelmi képviselőválasztást kell tartani. Módosul az Mvt. 82. (2) szerinti felsorolás a súlyos veszélyeztetések tekintetében. A következőkben súlyos veszélyeztetésnek minősül a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása. A 65. (2) bekezdés tervezett módosítása alapján a munkabalesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek A várható módosításokról bővebben olvashat Kálmán László cikkében, mely a Munkavédelem szaklap 2015. novemberi számában jelent meg. 2015. november Veszélyes Anyagok 3

Hírek Aktuális REACH 2018: A társregisztrálók megkeresése 2018. május 31. Az utolsó regisztrációs határidő Az évi 1-100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártó vagy importáló vállalatoknak legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Az elvégzendő feladatokról bővebb információ az ECHA anyagában olvasható (lásd a forrásmegjelölésben). A 2018. évi REACH regisztrálási ütemterv a regisztrálást hét szakaszra bontja fel, és ismerteti az egyes szakaszok mérföldköveit, valamint azokat a támogatási tevékenységeket, amelyeket az ECHA biztosítani kíván a regisztrálók számára. A 2018. évi regisztrálási határidőre készülő vállalatoknak időben meg kell keresniük a társregisztrálóikat, valamint meg kell állapítaniuk anyagaik egyezőségét. A sikeres REACH-regisztráláshoz vezető út második szakaszában a gyártó vagy importáló vállalatoknak meg kell keresniük a társregisztrálókat, és fel kell készülni a velük való együttműködésre. A vállalatoknak meg kell állapodniuk abban, hogy ugyanazt az anyagot regisztrálják, és anyaginformációs cserefórumot kell létrehozniuk (SIEF). A SIEF az ugyanazon anyagot regisztrálók és előzetesen regisztrálók csoportja, ahol REACH szerinti regisztrálás érdekében adatokat osztanak meg. Forrás: ECHA/PR/15/14 sajtóközlemény Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Az a vállalat, amely nem teljesíti a REACH-előírásokat, a nemzeti végrehajtó hatóságok intézkedésére számíthat, aminek költségvonzata is lehet. Forrás: Európai Vegyianyag-ügynökség: REACH 2018 Cselekedjünk!, 2015. szeptember Bejelentések online megtétele a frissített epic rendszerben A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU (PIC) rendelet szerinti kiviteli bejelentések online megtételére szolgáló epic rendszerhez újabb verziófrissítés jelent meg olvasható az OKK OKBI 2015. novemberi hírlevelében. Az új verzióban megváltozott azon keverékekre vonatkozó bejelentések megtétele, melyek a PIC rendelet I. mellékletében szereplő valamely csoportos tételhez tartozó anyagot tartalmaznak. Forrás: OKK OKBI Hírlevél, 2015. november A kiviteli bejelentések benyújtása a PIC-rendelet szerint Az Európai Vegyianyag-ügynökség felhívta az érintett vállalatok figyelmét, hogyha a PIC-rendelet alapján bejelentésköteles anyag, keverék vagy árucikk exportálását tervezik 2016-ban, akkor minél előbb tegyék meg bejelentésüket. A kiviteli bejelentést legkésőbb 35 nappal a kivitel tervezett időpontja előtt meg kell tenni, és ez különösen akkor indokolt, amikor az importáló ország hatóságának kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitel engedélyezéséhez. Az Ügynökség külön kiemelte az importálóra vonatkozó részletes és friss kapcsolattartási adatok feltüntetésének fontosságát az importáló ország hatóságának gyorsabb ügyintézése érdekében. Forrás: OKK OKBI Hírlevél, 2015. november 4 Veszélyes Anyagok 2015. november

Kémiai biztonság Munkavédelem és munkabiztonság A kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb követelmények Az olyan gyártó cégeknél, ahol a mindennapi munka során a munkavállalók közvetlenül ki vannak téve a veszélyes anyagok hatásainak, különösen fontos a biztonsági előírások betartása. A kockázatértékeléstől a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység feltételeinek megteremtéséig számos jogszabályi kötelezettségnek kell megfelelni. Szerző: Dr. Kocsis Barbara, jogász A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) tartalmazza a kémiai biztonságra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, meghatározza többek között a kémiai biztonság fogalmát: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A törvény a veszélyes anyagok életciklusához kapcsolódó tevékenységeket szabályozza. Vegyi anyag életciklusa alatt a következőket értjük: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összességét. A törvény alkalmazásában: veszélyes anyag: a 3. alapján veszélyesként osztályozott valamennyi anyag, (A 3. szerint veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. A veszélyes anyagok és keverékek bejelentése A törvény úgy rendelkezik, hogy a veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a biztonsági adatlap vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. Fentieken túl a bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni. Engedményt is ad a jogszabály akkor, amikor kimondja, hogy nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, de ehhez a magyarországi gyártónak, illetve forgalmazónak alaposan meg kell indokolnia a meghosszabbítás szükségességét. Lényeges, hogy a veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős! A bejelentés tudomásulvételét az egészségügyi államigazgatási szerv a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton visszaigazolja, majd következő lépésként a bejelentett veszélyes anyagot felveszi a magyarországi jegyzékbe. 2015. november Veszélyes Anyagok 5

Munkavédelem és munkabiztonság Kémiai biztonság A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért szintén csakúgy, mint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatás esetén - a bejelentő a felelős! A bejelentés tudomásulvételét ebben az esetben is viszszaigazolja elektronikusan az egészségügyi államigazgatási szerv, majd felveszi a terméknyilvántartásba. Csomagolás, tárolás, szállítás A törvény meghatározza a veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék csomagolására, tárolására, valamint szállítására vonatkozó legfontosabb követelményeket. Ilyen fontos követelmény, hogy veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. Szorosan ide kapcsolódik az a további szabály, hogy eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására. Lényeges továbbá, hogy eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes keverék tárolására nem használható. A Kbtv. meghatározza a felelősségi kérdéseket is. A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve egyéb nem szervezett munkavégzés esetén a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy a felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek tárolásáért felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. Nagyon fontos, hogy a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, keverék a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa. Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a veszély azonosítása; az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; az expozíció becslése; a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. A veszélyes anyaggal és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében különböző intézkedéseket dolgoz ki. A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei Fontos, hogy a veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. A törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főszabály szerint - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést meg kell ismételni abban az esetben, ha a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adatban változás következik be. Kivételt fogalmaz meg a törvény erre vonatkozóan, amikor kimondja, hogy a magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteniük. 6 Veszélyes Anyagok 2015. november

Kémiai biztonság Munkavédelem és munkabiztonság A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket. Veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes keverék biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki (amely) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja. Az egészségügyi államigazgatási szerv által a Kbtv. alapján a veszélyes anyagok és keverékek kémiai biztonsága, valamint a biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakhatóság az engedélyezési feltételeket egyeztetés alapján állapítja meg. A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése A kémiai biztonság területén betartandó szabályok hatósági ellenőrzését a következő hatóságok végzik: a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv, a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság, a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, a tárolás bizonyos szabályai tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, külön jogszabályban meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság. A tevékenység ellenőrzésére jogosult bizonyos hatóságok feladatkörükben eljárva a Kbtv.-ben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén határozataikat közlik az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti a gyártás korlátozását, a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy bírság (20 millió forintig terjedő kémiai bírság) alkalmazását. A hatóság a bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére tekintettel határozza meg. A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A munkavédelmi hatóság intézkedési számokban A munkavédelmi hatóság 2015. I. félévi tapasztalatairól szóló jelentése szerint az ellenőrzések 6 926 munkáltatót érintettek, amelynek során ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzött munkáltatók 83,5%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, amelyből a munkavédelmi hatóságnak 2 159 esetben kellett intézkednie a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Ez az összes intézkedés 5,9 %-a volt. A 21 917 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 9 918, ami az összes intézkedés 27%-a. A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedést (28,0%) a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban tette a hatóság. A Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés 15%-ában intézkedtek a felügyelők. Ezen szabálytalanságok mellett gyakran előfordult a Rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek elmulasztása is (6%). A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések megelőzésének, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának kiemelt jelentősége van, hiszen nemcsak munkaegészségügyi, hanem népegészségügyi kérdés is. A daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran igen hosszú idő, akár 10-50 év is eltelhet, ezért a munkavállaló és a munkáltató is hajlamos alábecsülni az ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, illetve a jogszabály által előírt rendelkezések betartásának fontosságát. 2015. november Veszélyes Anyagok 7

Munkavédelem és munkabiztonság Azbesztek Azbesztek A REACH rendelet hatálybalépésével az azbeszt változatlanul tiltott felhasználású, és mint rákkeltő anyag, megtalálható a XVII. melléklet 1. függelékében. Az anyag veszélyességét jelzi továbbá, hogy a 7. függelék az azbeszt tartalmú termékekre külön megjelölést ír elő, valamint felhasználásuk, megmunkálásuk esetére külön előírásokat rendel. Szerző: Dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő Az azbeszt szó görög eredetű, jelentése éghetetlen vagy elpusztíthatatlan. Az első azbesztfelhasználás jelenlegi ismereteink szerint i. e. 2500 körül agyagedények erősítésére Finnországban történt. A középkortól kezdve az utolsó másfél évtizedig alig szolgált másra, mint, hogy furcsaságot készítsenek belőle, és hogy a szép darabokat megbámulják. Az azbeszt felhasználása ipari méretekben a 19. század második felétől kezdődött. Az azbeszt a természetben előforduló rostos, szálas szerkezetű ásványi anyag gyűjtőneve, amely különböző öszszetételű magnézium szilikátokból áll, szálas megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásvány. Az iparban alkalmazott azbesztek két ásványcsoportból kerülnek ki: a szerpentin, illetve az amfibol csoportból. A különbség a két típus között a kristályszerkezetükben van. A szerpentinek lapokból állnak vagy réteges szerkezetűek, míg az amfibolok szerkezete láncszerű. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kalciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszt fizikai viselkedése lényegesen eltér a hagyományos ásványokétól: rugalmas, szőhető, fonható; kémiailag pedig ellenálló, nehezebben oldható, nehezen felbontható. Lényeges, hogy az azbeszt az ásványi nyersanyagok azon csoportjába tartozik, ahol az ember nem alakítja át a természetes vegyületeket, hanem úgy használja fel őket, ahogy keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy még beépített formában is megőrzi anyagi tulajdonságait: alakját, kémiai összetételét és kémiai kötéseit, kristályszerkezetét. Az azbesztnek két alapfajtáján belül összetételtől függően különböző módosulatai vannak. Szerpentinazbeszt A krizotil a rétegszilikátok csoportjába tartozik, azon belül is a szerpentin csoportba. A szerpentin csoport ásványainak, így a krizotilnak is az összetétele Mg3[Si2O5](OH)4, amely többféle szerkezettel párosul. A szerkezeti sokféleség abból adódik, hogy az összekapcsolódó tetraéder- (T) és oktaéderrétegek (O) között méretkülönbség van, amit különbözőképp lehet feloldani, a krizotil esetében éppen a rétegek megfelelő irányú feltekerésével. A krizotil szerkezete tehát egyértelműen megmagyarázza a szálas megjelenést. A szálak belső átmérője a transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján 60 80 Å Krizotilazbeszt (=6 8 nm) körüli, külső átmérője pedig nem haladja meg a néhány 100 Å-öt (néhány 10 nm-t). Huntington és munkatársai (2008) krizotilazbeszt-szálak keresztmetszetét vizsgálva 0,05 0,06 µm (=500 600 Å) átlagos szálátmérőt állapítottak meg. A poligonális szerpentin szintén szálas megjelenésű, de sokkal ritkább, mint a krizotil. A poligonális szerpentinszálak vastagabbak a krizotilnál, átmérőjük a 150 500 nm-t is elérheti Amfibolazbeszt Az amfibolok a szalagszilikátok közé tartozó ásványok, ahol az alapszerkezethez igen változatos kémiai összetétel társul. Az amfibolok általános képlete a következőképp írha- Amfibolazbesztek: c) gruneritazbeszt (amozit vagy barna azbeszt), Dél-Afrika; d) riebeckitazbeszt (krokidolit vagy kékazbeszt), Dél-Afrika; e) tremolitazbeszt, USA; f) antofillitazbeszt, lelőhelye ismeretlen; g) aktinolitazbeszt, USA. 8 Veszélyes Anyagok 2015. november

Azbesztek Munkavédelem és munkabiztonság tó fel: A0 1B2C5T8O22W2 (A, B, C, T és W nem vegyjelek, ionpozíciókat jelölnek, míg O az oxigént jelöli). A szerkezet alapját a kettős láncba, azaz szalagba rendeződő [TO4] tetraéderek adják (innen a szalagszilikát név). A tetraéderszalagok a szerkezetnek vonalas jelleget kölcsönöznek, innen az amfibolok hosszúkás termete, a hosszanti hasadás, és ez egyben az azbesztszerű, szálas megjelenés szerkezeti alapja is. A szabad szemmel jól látható, olykor több centiméteres azbesztszál minden esetben szálköteg, rengeteg elemi szál együttese, ezért foszlatható az elemi szálakig. Az elemi szál a szálköteg egyedi szálacskája, amely nem hasadással jött létre, hanem szálas formában kristályosodott. Az elemi amfibol azbesztszálak átmérője TEM-, illetve FESEM-vizsgálatok (Huntington et al., 2008) alapján többnyire 0,5 µm alatti, metszete változó, hosszúsága a néhány µm-től több 100 µm-ig terjedhet Jogi szabályok A jelenlegi szabályozás világszerte két kritériumhoz köti az azbesztszálak azonosítását (levegőminták vizsgálatához kötődően): ásványtani (anyagi minőség) és alaki (alaki vagy morfológiai) kritériumhoz. 1. Ásványtani kritérium: jogi szempontból 6 ásványfaj szálas változatait tekintjük azbesztnek, ezek a szerpentin csoportból a krizotil, az amfibol csoportból pedig az aktinolit, az antofillit, a grunerit, a riebeckit és a tremolit (2009/148/EK Irányelv 2. cikk). 2. Alaki (morfológiai) kritérium (az Európai Unióban, így Magyarországon is): alakját tekintve azbesztnek minősítendő az a szál, amelynek hossza nagyobb, mint 5 µm (=0,005 mm), átmérője kisebb, mint 3 µm (=0,003 mm), valamint hosszúsági átmérő aránya nagyobb, mint 3:1 (l:d>3:1). [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 6. (6)] 2009/148/EK Irányelv 7. cikk (6.) bekezdés A levegőben található azbesztnek az (1) bekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb rostokat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb. Megjegyzés: A 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírja, hogy a munkahelyi levegő azbeszttartalmának mérését a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel [A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer] WHO, Genf, 1997. (ISBN 92 4 154496 1) vagy más, ezzel egyenértékű eredményt biztosító módszerrel kell elvégezni. A REACH, az 1907/2006/EK rendelet hatálybalépésével az azbeszt változatlanul tiltott felhasználású, és mint rákkeltő anyag megtalálható a XVII. melléklet 1. függelékében. Azbesztek a nemzetközi és magyar joggyakorlatban Érvényes ásványnév Törvényben szereplő nevek (részben ipari elnevezések) Törvényben szereplő ásványnév angolul Törvényben szereplő CAS Megjegyzés azbeszt asbestos 1332-21-4 gyűjtőfogalom, nem egyedi vegyületazonosító AMFIBOLazbeszt aktinolit azbeszt aktinolit azbeszt actinolite asbestos 77536-66-4 nem szálas aktinolit CAS#: 68992-52-9, 12172-67-7 antofillit azbeszt antofillit azbeszt anthophyllite asbestos 77536-67-5 nem szálas antofillit CAS#: 17068-78-9 grunerit azbeszt grunerit azbeszt (amozit, illetve barna azbeszt) amosite (grunerite or (brown asbestos) riebeckit azbeszt krokidolit (kékazbeszt crocidolite (blue asbestos) 12172-73-5 nem szálas grunerit CAS#: 14567-61-4 12001-28-4 nem szálas riebeckit CAS#: 61105-30-4, 17787-87-0 tremolit azbeszt tremolit azbeszt tremolite asbestos 77536-68-6 n nem szálas tremolit CAS#: 14567-73-8 SZERPENTINazbeszt krizotil krizotil (fehér azbeszt) chrysotile 12001-29-5 EU-s irányelv magyar fordításában, illetve magyar jogszabályban olykor tévesen krizolit*; további CAS#: 101398-88-3 (krizotil- 1Mc1); 101398-87- 2 (krizotil- 2Orc1); 101398-86-1 (krizotil- 2Mc1); 132207-32-0 (krizotil azbeszt)** Azbesztek a nemzetközi és magyar joggyakorlatban 2015. november Veszélyes Anyagok 9

Munkavédelem és munkabiztonság Azbesztek Az anyag veszélyességét jelzi továbbá, hogy a XVII. melléklet 7. függeléke az azbeszt tartalmú termékekre külön megjelölést ír elő, valamint felhasználásuk, megmunkálásuk esetére külön előírásokat rendel. Az azbesztek egészségre gyakorolt hatása Az azbesztek elsősorban a légzőszervrendszeren ( belélegezve ), kisebb mértékben az emésztőszervrendszeren ( lenyelve ) át juthatnak be az emberi szervezetbe. Az azbeszt veszélye abban rejlik, hogy puszta szemmel láthatatlan, nagyon apró szálak formájában szétterjed a levegőben. A belélegzett 10 µm átmérőjű szemcsék kevesebb, mint 5%-a, az 5 µm átmérőjű szemcsék mintegy 20%-a, az 1 µm átmérőjű szemcsék kivétel nélkül eljutnak a léghólyagok régiójába. Magyarországon (az európai uniós szabályozással összhangban) a következő, azbesztexpozícióhoz kötődő foglalkozási eredetű betegségeket kell az egészségügyi hatóságoknak nyilvántartaniuk: azbesztózis, mezotelióma (savóshártya daganat), azbesztexpozícióhoz köthető hörgőés tüdőrák, a mellhártya légzésfunkció-csökkenéssel együtt járó rostos hegesedése (pleurális fibrózis). A nagy tömegben, hosszú időn át a tüdőbe jutó porok a tüdőben kötőszövet-szaporodást (fibrózis vagy rostos hegesedés) idéznek elő. A megvastagodott kötőszövet miatt romlik a gázcsere a léghólyagokat és a hólyagokat behálózó vérerek közt: csökken a légzési kapacitás (száraz köhögés, légszomj, csökkent terhelhetőség, mellkasi fájdalom tünetekkel). Ha a kötőszövet-szaporodást kvarcpor váltja ki, szilikózis a betegség neve, ha azbeszt, azbesztózis. A tüdőrákot sok egyéb tényező mellett amfibol- és krizotilazbeszt is kiválthatja az orvosi kutatások szerint. A tüdőrák esélyét az azbesztpor belégzésével párhuzamos dohányzás is növeli: az azbesztszálak nagy fajlagos felületén megkötődnek a cigarettafüstben megtalálható, rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének (PAH). Az azbesztek által kiváltott védekező mechanizmusok nyomán gyulladásos állapot alakul ki az élő szervezetben. Sok olyan vegyület keletkezik, amely elősegíti a mutációt vagy a kóros sejtburjánzást, végső soron rákot okozva. Főként az amfibolazbeszt belélegzéséhez kötik a mellhártyát és hashártyát érintő savóshártya daganatot (rosszindulatú mezotelióma). Az azbesztek közül az amfibolazbesztek, és ezen belül is kiemelkedően a riebeckitazbeszt (krokidolit vagy kékazbeszt) rákkeltő hatása igazolt. Hazánkban az azbeszt okozta bejelentett foglalkozási megbetegedések az OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály adatai alapján, évenkénti bontásban az alábbiak szerinti. Azbeszt a környezetben Az azbesztet különböző felhasználási területeken, széles körben alkalmazták hő- és hangszigetelőként, szilárdságnövelő alkotórészként. Azbesztből készült épület, amelyen láthatók az azbeszttartalmú anyagok általános felhasználási területei 2 Belső szerkezet Falak/mennyezet 2-1 Válaszfalak 2-2 Elektronikus berendezéshez, fűtőtesthez, tűzhelyekhez, fürdőberendezésekhez használt panelek 2-3 Liftaknához használt panelek 2-4 Felszálló vezetékekhez használt panelek, dobozok 2-5 Texturált bevonatok 2-6 Strukturális elemekhez, függesztett mennyezetekhez, tűzgátakhoz, tetőszigeteléshez használt szórt bevonatok Ajtó 2-7 Panelek, keretek, átlátszó panelek Padozat 2-8 Csempe, linóleum, deszka vagy álpadló 3 Fűtés, szellőztetés és elektronikus berendezések 3-1 Bojler/melegítő berendezések: Külső és belső szigetelés, tömítések 3-2 Csővezeték: Szigetelés, tömítések, papírburkolat 3-3 Légakna és tömítések 3-4 Csatornák: szigetelés, tömítések, belső burkolat, rezgéscsillapítók 3-5 Elektronikus kapcsolóberendezés: belső alkatrészek, bekerítő panelek 3-6 Fűtő egység: tömítések, bekerítő panelek 1 Tető/külső szerkezet 1-1 Tetőlemez/tetőcserép 1-2 Faburkolat/bevonat 1-3 Ereszcsatorna/lefolyócsövek 1-4 Oszloppárkány 1-5 Kéményfedél 1-6 Tetőszigetelő 1-7 Ablak alatti panelek 4 Egyéb tárgyak 4-1 Bitumen konyhai kiöntő 4-2 Víztartály 4-3 WC-víztartályok és ülőkék 4-4 Lépcső 4-5 Tűzálló alátétek 4-6 Fék/kuplung burkolata (a garázsban lévő autóban és a lift motorjában

Azbesztek Munkavédelem és munkabiztonság Az azbeszt hasznos tulajdonságai okán alkalmazása két módon történt. 1. Szórt/kis kötőanyag-tartalmú azbesztként Kis kötőanyag-tartalmú alkalmazás a szórt azbesztszigetelés, amely 95 97% azbesztet és 3 5% kötőanyagot tartalmaz. Ezek az anyagok porózusak, kis sűrűségűek, a magyar jogszabályok alacsony, 1 g/cm 3 -nél kisebb sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok néven említik őket. A szórt azbesztszigetelés elnevezés onnan származik, hogy a szigetelendő felületre szórópisztollyal vitték fel az azbesztszálakat, ahogyan a festéket, vakolatot is szokás. Azbesztszigetelésű vízvezetékcső, elszívó cső Szórt azbesztszigetelések esetén a különböző azbeszttípusokat nem keverték, egyaránt alkalmaztak riebeckitet, amozitot, illetve krizotilt. Az ilyen burkolatoknak nincs kiporzás elleni védelme, vagyis az azbesztszálak a légmozgás hatására azonnal szabadon a levegőbe jutnak. E tulajdonságú körbe tartoznak: az azbesztháló (laborfelszerelés), az azbesztlap (kályhák, radiátorok, kazánok környezetében), a fékpofa. Azbeszt szigetelőlemez közfalon Szórt cső- ill. falszigetelés (1970-1985 közt nagy mennyiségű felhasználás) 2. Azbesztcement A nagy kötőanyag-tartalmú alkalmazás leggyakoribb példája az azbesztcement, síkpala, hullámpala, vízvezetékcső. Itt legfeljebb 8 10% azbesztet kevertek a 90 92% cement kötőanyaggal. Az azbesztcement termékekben, kissé eltérő tulajdonságaik miatt, sokáig együtt alkalmazták a krizotilt és a riebeckitet. Az azbesztszál szerepe itt a szakítószilárdság és a rugalmasság növelése volt. A magas kötőanyag-tartalom erősen csökkenti az azbesztszálak levegőbe jutásának esélyét, így még ha időről időre ki is szabadulhat egy-egy szál vagy szálköteg, a szálkoncentráció általában elhanyagolható. Az azbesztcement termékek cseréje elméletileg a cement tönkremenetelekor (=megnövekedett kiporzási esély) javasolt, a gyakorlatban azonban ezek a termékek rendkívül időtállóak, sok tíz év után is stabilak, így inkább csak a tető- vagy vízvezeték-felújításkor történik meg a csere és jelentkezik a veszélyes hulladékként elhelyezés kötelezettsége. Azbesztre vonatkozó határértékek a környezetben Levegő azbesztkoncentrációjára háromféle határérték van: környezeti határérték (levegő terheltségi szint), tisztasági határérték és munkavédelmi határérték. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőre vonatkozó környezeti határértéket 0,001 rost/cm 3 = 1 000 rost/m 3 szálkoncentrációban adja meg. Az azbesztet a rendelet a legveszélyesebb, I. veszélyességi fokozat: különösen veszélyes, légszennyező anyagok közé sorolja. A tisztasági és munkavédelmi határértékek az azbesztekkel kapcsolatos egyetlen megengedett tevékenységhez, az azbesztmentesítéshez kötődnek. A 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet, az azbesztbontás és -mentesítés után levegőtisztasági vizsgálatot ír elő, melyet a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel szükséges végezni. Ha egy helyiségben a porlódó szigetelést eltávolítják, a mentesítés utáni azbesztszál-koncentrációra vonatkozó tisztasági határérték 0,01 rost/cm 3 = 10 000 rost/m 3. Azbeszteltávolítás során a légzésvédő eszköz viselését a 8 órára vonatkoztatott 0,1 rost/cm 3 = 100 000 rost/m 3 (munkavédelmi) határérték túllépése esetére rendelték el. Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme Az Európai Unióban tilos az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználása, valamint az alacsony (1 g/cm 3 - nál kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenység. Tilos folytatni olyan tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását. A 2009/148/EK Irányelv, illetve a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírása: a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 rost/cm 3 -nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve. 2015. november Veszélyes Anyagok 11

Munkavédelem és munkabiztonság Azbesztek A beépített azbesztek egy része teljesen kötött formájú, így ha nem bontjuk, fúrjuk, daraboljuk őket, gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt, nem kerülhetnek a levegőbe. Más részük azonban könnyen porlódik, levegőbe jut, ezzel tényleges kockázatot jelent az ott élő/dolgozó embereknek. Feltétlenül szükséges, hogy az azbesztmentesítési munkálatok megkezdését megelőzően állapítsák meg az azbeszt tényleges vagy feltételezett jelenlétét az épületekben vagy berendezésekben. Amennyiben döntés születik olyan munka elvégzéséről, amelynek során azbeszttartalmú anyagok kerülhetnek elő vagy megbontásra, írásos felmérést szükséges készíteni a veszélyről és az abból származó kockázatokról. A kockázatértékelésnek kifejezetten az adott építési területre kell vonatkoznia, vagyis figyelembe kell vennie az építési terület részletes adatait és tartalmaznia kell a lehetséges expozíció értékelését a hasonló körülmények között ellenőrzött expozíció tapasztalatainak összefoglalásával együtt. A kockázatértékelésnek mérlegelnie kell a munkavállalók és a közelben tartózkodó esetlegesen érintett személyek (pl. lakók) azbesztexpozíciójának kockázatát. Ha a kockázatértékelés eredményeként azt állapítják meg, hogy a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, akkor a munkavédelmi felügyelőségnek való jelentést és az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalókról nyilvántartást nem kell alkalmazni. Ilyen szórványos és alacsony intenzitású művelet: a) rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak; b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztrostok szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz; c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása; d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet. Abban az esetben, ha kockázatértékelés egyértelműen kimutatja, hogy a munkahelyi levegőben lévő koncentráció meghaladhatja az azbesztexpozíciós határértéket, a tevékenységet jelentésköteles munkaként kell kezelni. Az olyan azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén (pl. bontás, eltávolítás, javítás, karbantartás), amikor az alkalmazott megelőző intézkedések ellenére a megadott határérték túllépése előfordulhat, a munkáltatónak a munkavállalók egészségvédelmét biztosító további intézkedéseket kell tennie. Így különösen: a) el kell látnia a munkavállalót a megfelelő egyéni védőeszközzel, szükség esetén légzésvédő eszközzel is, b) figyelmeztető jelzést kell elhelyeznie, amely mutatja, hogy a megadott határérték túllépése előfordulhat, továbbá c) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkavégzés helyén kívülre terjedését meg kell akadályoznia. Az azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén a jogszabály által megfogalmazott legfontosabb feladatok: Valamely építményben vagy anyagban az azbeszt jelenléte feltételezhető, úgy az ellenkezője bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni. A munkáltatónak az azbeszt expozícióval járó tevékenységét a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének. Az azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása esetén munkatervet készíteni és mellékelni a bejelentéshez. A bontási vagy azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó alkalmasságukat. A munkáltatónak a tevékenység során a munkavállalókat érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót a lehető legalacsonyabbra, de mindenképpen megállapított határérték alá kell csökkenteni. A munkahelyi levegő azbesztkoncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén pedig soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás, és a megelőző két mérés során a légtér azbesztszenynyezettsége nem lépte túl a határérték felét. Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és az egyes munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról. Az azbesztexpozícióban történő foglalkoztatás előtt és a foglalkoztatás során (legalább évenként) a munkavállaló munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését beleértve a záróvizsgálatot is a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, valamint a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell elvégezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légzésfunkció vizsgálatára és a mellkas évenkénti röntgenvizsgálatára is. 12 Veszélyes Anyagok 2015. november

Azbesztek Munkavédelem és munkabiztonság A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tájékoztatást szükséges adnia a munkavállalóknak egészségi állapotuk alapján indokolt minden olyan vizsgálati lehetőségről, amelyen az azbesztexpozíció megszűnését követően részt vehetnek, továbbá javaslatot kell adnia az egészségi állapotuk orvosi ellenőrzésének az azbesztexpozíció megszűnését követő folytatására mindaddig, amíg azt a munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja. Azbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bontási vagy mentesítési munka megkezdése előtt a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve építési engedélyezéshez kötött tevékenység végzésére jogosult. A munkáltatónak gondoskodnia szükséges a ténylegesen vagy feltételezhetően azbesztexpozíciónak kitett munkavállalók oktatásáról. Erről a munkába lépéskor, azt követően évente egy alkalommal, valamint a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén, soron kívül kell gondoskodnia. Az oktatásra vonatkozóan a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni. Szintén a munkáltató feladata, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők megismerhessék a levegő azbeszttartalmának mérési eredményeit, és megfelelő felvilágosítást kapjanak ezen eredmények jelentőségéről; továbbá a határértéket meghaladó azbesztkoncentráció esetén a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjanak a túllépés okáról, a megszüntetésére teendő intézkedésről konzultáljanak, illetve sürgős esetben a megtett intézkedésről tájékoztatást kapjanak. A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie az említett tevékenységek elvégzéséért felelős munkavállalókat, feltüntetve a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. Néhány fényképfelvétel a munkavédelmi felügyelői gyakorlatból Illegális, azbeszttel szennyezett ipari csarnok bontása Felhasznált szakirodalom Weiszburg Tamás, Tóth Erzsébet, ELTE TTK Azbesztek: a környezeti ásványtan alkalmazhatósága egy kiemelt ipari ásványcsoport példáján Weiszburg Tamás, ELTE Ásványtani Tanszék Azbeszt: csodálni-, avagy félnivaló? Európai Parlament és Tanács 2009/148/EK Irányelve SLIC kiadás Gyakorlati útmutató az azbeszttel járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében követendő bevált gyakorlathoz a (potenciálisan) azbesztveszéllyel járó munkáknál a munkáltatók, a munkavállalók és a munkaügyi felügyelők számára Velicsek Ildikó, Mészáros Balázs A munkavédelmi szakemberek és a munkavédelmi hatóság közreműködése az azbesztmentes Magyarországért Pekár Mihály BME-VBK Azbeszt http://www.kockazatos.hu/azbeszt Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK RENDELET (REACH) 2015. november Veszélyes Anyagok 13

Iparbiztonság és tűzvédelem SKET-gyakorlatok Küszöbérték alatti üzemek és SKET-gyakorlatok napjainkban Az előző lapszámban már ismertettük a SEVESO III. irányelv magyar jogrendbe történő átültetését. Jelen cikkünkben a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével kapcsolatos tudnivalókkal és az iparbiztonsági hatósági tapasztalatokkal foglalkozunk részletesebben. Szerzők: Dr. Vass Gyula tű. ezredes, BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség főosztályvezetője és Kovács Balázs tűzoltó százados, a Veszélyes Üzemek Főosztály kiemelt főelőadója Áttekintjük a 2012. évi katasztrófavédelmi jogszabályi változásokkal a szabályozás hatálya alá újonnan bekerült küszöbérték alatti üzemeket érintő kötelezettségeket, valamint részletesen ismertetjük a súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) gyakorlatok dokumentálásának és megtartásának követelményeit és bemutatjuk a 2013-2015. időszakban jellemző tendenciákat, iparbiztonsági hatósági tapasztalatokat is. A kötelezettek köre A súlyos balesetek elleni védekezéssel és a veszélyes üzemek hatósági felügyeletével kapcsolatos hazai jogi szabályozás 2012. január 1-jével kiegészült többek között a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel. A katasztrófavédelmi törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet több új definíciót vezetett be, többek között a küszöbérték alatti üzem, a kiemelten kezelendő létesítmény és a súlyos káresemény elhárítási terv fogalmát. A megújult jogi szabályozás kötelezettségeket határoz meg azon üzemeltetőkre, akiknek telephelyein egyidejűleg A kötelezettségek vonatkoznak a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőire is. az alsó küszöbérték negyedét elérő vagy azt meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségű veszélyes anyag található. A kötelezettségek vonatkoznak a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőire is. Utóbbiak azok a telephelyek, amelyek területén legalább 1000 kg mennyiségben van jelen klór vagy ammónia, emellett azon létesítmények, amelyek veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkoznak, illetve a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállítására szolgálnak (beleértve a szállítóvezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztóállomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztóvezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt). A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló Seveso III. európai uniós irányelv hazai átültetésének eredményeként 2015. június 1-jén hatályba léptek a nemzeti szabályozás új rendelkezései. Többek között módosultak az üzemazonosítási eljárás szabályai is, a jogalkotó az egyes mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemek esetében jelentősen csökkentette az adminisztrációs terheket. Ezen üzemek esetén az új rendelkezések szerint a jelen lévő teljes veszélyesanyag-mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyhatóak a tartályban vagy palackban tárolt, 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok, így például a cseppfolyósított propán-, bután-, PB-gáz, az LPG, valamint a földgáz vagy a feljavított biogáz is. 14 Veszélyes Anyagok 2015. november