r. J Budapest. és. kerület Ügyészség B.. 8984/2005/6-1. HATÁROZAT A kábítószerrel vsszaélés vétsége matt a Budapest. kerület Rendõrkaptányságon 143-5111/2005. bû. szám alatt ndult büntetõügyben a TAKÁCS STVÁN GÁBOR.. -- gyanúsította! szemben folytatott nyomozást a Be. 190. -a (1) bekezdésének d) pontja aapján, büntethetõséget kzáró okból - fgyelemmel a Btk. 27. -ának (2) bekezdésére, a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés matt - megszüntetem. Határozatomat a gyanúsítottnak és védõjének azzal kézbesítem, hogy ellene a Be. 195. -ának (1) bekezdése alapján a közléstõl számított nyolc napon belül panasszal fordulhatnak a Fõváros Fõügyészséghez, melyet a Budapest. és. Kerület Ügyészségen célszerû írásban benyújtan. NDOKOLÁS 1. Takács stván Gábor 2005. december 1. napján kelt, az ügyészség hez megküldött önfeljelentésében elõadta, hogya Drogprevencós Alapítvány Tûcsere programjának munkatársaként rendszeresen sterl nzulnos fecskendõt ad át ntravénás drogfogyasztóknak azért, hogy ezzel az eszközzel bztonságosan adagolhassák maguknak a kábítószert, és ne fertõzõdjenek me.g a HV-, lletve egyéb fertõzõ betegségek vírusaval. Ezen kívül rendszeresen vesz át drogfogyasztóktól használt fecskendõket azért, hogy azokat bztonságosan lehessen megsemmsíten. A feljelentés alapján a Budapest. és. Kerület Ügyészség 2005. december,9. napján kábítószerrel vsszaélés vétségének gyanúja matt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a Budapest. kerület Rendõrkaptányságot bízta meg. A nyomozás során a Drogprevencós Alapítvány képvselõje több, az alapítvány tevékenységére vonatkozó ratot csatolt be, így a Fõváros Bíróság 12. Pk. 60135/1994/3. számú, 2001. júlus 13. napján kelt végzését, mellyel a Drogprevencós Alapítványt közhasznú szervezetnek mnõsítette; továbbá a Budapest Hegyvdék X. kerület Önkormányzat Polgármester Hvatala Népjólét roda 2005. júlus 15. napján kelt határozatát, amellyel a Drogprevencós Alapítvány mûködés engedélyét határozatlan dõre megadták. Csatolta továbbá az ÁNTSZ ~C "L - - - --.
"C",c - éj 2 Fõváros ntézetének 1995. február 6. napján kelt, a tûcsere programot támogató, ahhoz kõzegészségügy észrevételeket adó véleményét, valamnt a tûcsereprogramokkal kapcsolatos közös teendõk ellátására a Budapest Rendõrfõkaptányság lletve a Baptsta Szeretetszolgálat Alapítvány, a Cvl Drogprevencós Alapítvány és a Kék Pont Drogkonzultácós Kõzpont és Ambulanca kõzött 2004. júnus 26. napján köttetett Együttmûködés Megállapodást. A nyomozó hatóság a Btk. 282. (1) bekezdésébe ütközõ és a (4) bekezdés szernt :ü mnõsülõ kábítószerrel vsszaélés bûntette matt hallgatta k gyanúsítottként Takács stván Gábort, mert a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan ú gyanúsítható volt azzal, hogya Drogprevencós Alapítvány tûcsere programjának munkatársaként a Budapest, X. Hollán Ernõ u. 40. szám alatt rendszeresen sterl nzulnos fecskendõket adott át ntravénás drogfogyasztóknak azért, hogy ezzel bztonságosan adagolhassák maguknak a kábítószert. Takács $tván Gábor a gyanúsítással szemben ellenvetéssel élt, az ügyben érdem vallomást tett. Védekezésében elõadta, hogya Drogprevencós Alapítványnál 2004. november 1. napjától hetente átlagosan két alkalommal bztosított ntravénás droghasználók számára sterl njektáló felszerelést azért, hogy ne fertõzzék meg egymást vér útján terjedõ kórokozókkal. Ez egy államlag támogatott és fnanszírozott tevékenység, része a Nemzet Drogstratégának, továbbá az Egészségügy Vlágszervezet, valamnt az Európa Unó s a különbözõ betegségek megelõzésének eredményes és költség-hatékony eszközeként ajánlja. A tudományos eredmények alapján a tûcsere nem növel a fogyasztók számát, de csökkent a fogyasztással járó pszchoszocáls ártalmakat. A gyanúsított álláspontja szernt az alapítványnál a sterl eszközöket a bztonságos fogyasztás érdekében bztosítják, de nem segédkeznek a kábítószerrel vsszaélés bûncselekményének a Btk.-ban nevesített elkövetés magatartásaban. A gyanúsított folytatólagos khallgatása során a korább vallomásának megsmétlésén túlmenõen elõadta, hogya Drogprevencós Alapítvány - amelyet az CSSZEM és a Fõváros Önkormányzat s támogat, lletve 2003. évben "Elge Vtam" díjjal tüntettek k - 1995. év óta végez ártalomcsökkentõ tevékenységét, 1998. év óta 1800 emberrel léptek kapcsolatba, évente 600 személy cserélt náluk tût, megközelítõleg 5000 alkalommal. 2005. évben mntegy 60 000 fecskendõt adtak k j és 40 000 darabot gyûjtöttek be bztonságos megsemmsítésre. A tûcsere :1 szolgáltatás - am nem az Alapítvány egyedül ártalomcsökkentõ szolgáltatása - a hét 1 mnden napján 16 órától 20 órág vehetõ génybe, nap rendszerességgel 10-30 '1 ember fordul meg tt e célból. 1.1, A gyanúsított nem nylatkozott arról, hogy konkrétan kket látott, lletve lát el ste"rl 1 fecskendõvel, valamnt hogy kktõl vett át használt fecskendõt.!..1 1 A beszerzett bzonyítékok alapján megállapítottam, hogy Takács stván Gábor.! gyanúsított 2004. novemberétõl a Drogprevencós Alapítvány munkatársaként az államlag elsmert és támogatott tûcsere program keretében több száz esetben adott át a kábítószert ntravénásan használó személyek számára kábítószer t fogyasztásához s használható sterl njekcós tût azért, hogya kábítószer-használó,.1 :! J ; ]
3 lletve kábítószer-függõ személyek a kábítószert azzal tudják maguknak beadn, s ezzel a HV vírussal lletve egyéb kórokozókkal való fertõzést elkerüljék. A Btk. 282/C. -ának (1) bekezdésébe ütközõ és az (5) bekezdés a) pontja szernt büntetendõ kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel vsszaélés vétségét az a kábítószerfüggö személy követ el, ak csekély mennységû kábítószert termeszt, elõállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kvsz, lletve az ország területén átvsz. Takács stván Gábor a terhére rótt magatartással szándékosan, pszchkalag és fzkalag s segítséget nyújtott ahhoz, hogy lyen személy fogyasztás céljából legalább csekély mennységû kábítószert tartson magánál, ezért e bûncselekménynek a Btk. 21. -ának (2) bekezdése szernt bûnsegédje. A cselekmény büntetõjog mnõsítése kõrében fgyelemmel kellett lenn egyrészt arra, hogya Büntetõ Törvénykõnyvet módosító 2003. év. törvény 2003. márcus 1. napján történt hatálybalépése óta a kábítószer fogyasztása nem önálló elkövetés magatartás. Ugyanakkor a fogyasztást szükségszerûen elöz meg a kábítószer r megszerzése és tartása, így ezen elkövetés magatartáson keresztül továbbra ís t büntetendõ a kábítószer fogyasztása és büntethetö a kábítószer-fogyasztó. A cselekmény föszabály szernt a kábítószer megszerzésével befejezett, azonban ha nem állapítható meg a megszerzés deje és körülménye, akkor a kábítószer tartása az értékelendõ elkövetés magatartás. Jelen esetben s ez a helyzet, hszen a tûcsere program keretében a gyanúsítottól sterl tüket átvevõ, a nyomozás során smeretlenül maradt személyeknek a kábítószer megszerzésére rányuló tevékenységével összefûggésben bzonyítékot nem ehetett felkutatn. Az azonban a beszerzett adatok alapján bzonyos, hogy e személyek a Takács stván Gábor gyanúsított által átadott sterl njekcós tû felhasználásakor kábítószert tartottak maguknál. A cselekmény büntetõjog mnõsítéséve kapcsolatban kemelendõ az s, hogya gyanúsított terhére rótt bûnsegéd magatartás azt feltételez, hogya cselekménynek van tettese, aknek a büncselekményéhez (jelen esetben a kábítószer tartásához) szándékosan segítséget nyújt. Az azonban nem szükséges, hogy ez a személy smert legyen, lletve hogy õt a hatóságok akár a bünsegéddel együtt, akár másk büntetõeljárásban felelõsségre vonják. Takács Gábor stván gyanúsított vallomása és az okrat bzonyítékok alapján! megállapítható, hogy lyen személy - vagys ak kábítószert tart, majd az njekcó's tû ;:~ felhasználásával elfogyaszt, s a tartás okán a bûncselekmény tettese - bzonyosan,~~ több s létezk. ;~~ A tûcsere-, és egyéb ártalomcsökkentõ programok célktûzése, valamnt a gyanúsított vallomása alapján az s megállapítható, hogya tûcsere programban részt vevõ személyek rendszeres ntravénás drogfogyasztók. Noha az smeretlen tettes kábítószer-függöségére vonatkozóan konkrét adat a :...~~ nyomozás során nem merült fel, ám az lyen módon fogyasztott kábítószerek ~..~,,~ r: ~{~ ;;:,..':,.: ;~,~, "
_J:.,---~ ~== J! 4 (elsõsorban ópátok és amfetamn) jellemzõ, lletve a rendszeres fogyasztás alapján a gyanúsított 'ügyfele' kõzõtt bzonyosan több kábítószer-függõ személy volt, hszen az ártalomcsökkentés s legnkább e személyeket célozza meg. Az Alkotmánybíróság az 54/2004. (X. 13.) AB határozatában rámutatott arra, hogy "a kábítószer fogyasztók ártalomcsökkentõ hatású megóvásának módszereben, így - a feljelentés szernt - ún. "tû cse re" programban közremûködõk már pusztán az eszközök használatának bztosításával s a kábítószerrel vsszaéléshez kapcsolódóan bûnsegéd magatartást fejtenek k, és jelenleg csak a hatóságok önmérsékletén múlk, hogy azok következményet nem alkalmazzák." Takács Gábor stván tehát megvalósította a Btk. 282/C. -ának (1) bekezdésébe ütközõ és az (5) bekezdés a) pontja szernt büntetendõ kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel vsszaélés vétség éhez nyújtott bûnsegély törvény tényállás elemet...,, A Btk. 10. -ának (2) bekezdésében meghatározott, és az (1) bekezdés értelmében a bûncselekmény egyk elemét alkotó társadalomra veszélyesség valamely cselekménynek az a sajátossága, hogy sért, vagy veszélyeztet a büntetõjoglag védett jog tárgyak valamelykét. A Büntetõ Törvénykönyvnek a szándékos és gondatlan elkövetés alkotó eleme meghatározásánál követett sajátos szabályozás elvébõl következõen a büntetöeljárás során általában szükségtelen, hogya hatóság bzonyítsa az elkövetönek a cselekmény társadalomra veszélyessége felsmerésére vonatkozó tudatát. A tényállás smérvek tudata egyszersmnd (vagy legalábbs rendszernt) a cselekmény társadalomra veszélyességének tudatát s közvetít. Ezért a törvény nem, a társadalomra veszélyesség tudatának bzonyítását kívánja meg, hanem kvételesen e tudat hányának tulajdonít büntethetõséget kzáró jelentõséget., A cselekmény társadalomra veszélyességének tudata a bíró gyakorlat és a jogrodalom szernt csak akkor hányozhat, ha az elkövetõ sem a magatartás joglag tlalmazott voltával, sem erkölcs elítélendõségéve, sem objektíve veszélyes jellegével nncs tsztában. l A Btk. 27. -ának (2) bekezdése értelmében nem büntethetõ, ak a cselekményt abban a téves feltevésben követ el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. Az eljárás adata valamnt a jog környezet elemzése alapján megállapítottam, hogy Takács stván Gábornak a drogmentesítõ program keretében kfejtett, a sterl njekcós tûk átadásában megnylvánuló magatartása tényállásszerû, azonban tévedett annak társadalomra veszélyességében és erre alapos oka volt a következõk matt: A) A drogfogyasztásból fakadó társadalm problémák kezelésében a büntetõjog a XX. század másodk felére jutott kemelt szerephez. A kábítószerrel kapcsolatos forgalmazó típusú magatartásokat és a fogyasztó magatartások közül a tranztálás
t különbözõ válfajat mnden demokratkus társadalom hosszú deje egységesen, elítélendõnek és büntetõjog szankcót génylõnek tartja. í.1. A küzdelem kábítószerrel az államok vsszaélés jog formában határokon s átívelõ megtestesülõ probléma, együttmûködésének így az ellene folytatott kerete között folyk., j A magyar büntetõ jog szabályozásnak s közvetlen jog alapjául szolgálnak a nemzetköz egyezmények (az Egységes Kábítószer Egyezmény, az ENSZ Egyezmény, Pszchtrop Egyezmény), mndezek jog elõzménye, továbbá az Európa Unó ntézménye által kbocsátott jog aktusok rendelkezése. ;' 1 A hatályos Btk. a forgalmazó és fogyasztó magatartásokat elkülönített rendszerbe foglalva rendel büntetn azzal, hogya 2003. év. törvény 20. -ával bevezetett J módosítás következtében a kábítószer fogyasztását önálló elkövetés magatartásként : nem tartalmazza. j 5 A jogalkotó a tõrvény tényállás meghatározása útján értékelte, hogy mt teknt olyan magatartásnak, amt - éppen azok társadalomra veszélyessége matt - a büntetöjog! eszközevel büntetn rendel, vagys erre vonatkozóan a jogalkalmazók számára, 1 elsõsorban a büntetõeljárásról szóló törvényben, ntézkedés kötelezettséget! állapított meg. Jelenleg a fogyasztás a megszerzésen és tartáson keresztül büntetendõ (a 2003. év. törvény 17. -ához fûzött mnszter ndokolás), amely értelmezést a jogalkalmazás 1 s követ.,, Ezért ma a kábítószerfüggõ személy által a csekély mennységû kábítószer tartása, lletve az ahhoz kapcsolódó részes elkövetõ alakzatok, így jelen ügyben a bûnsegély a Btk. 282/C. -a (5) bekezdésének a) pontja szernt büntetendõ bûncselekmény. B) Ugyanakkor a fogyasztó típusú magatartások dõrõl-dõre vtákat váltottak k és eltérõ jogalkotó megoldásokat eredményeztek. A fogyasztás célú felhasználást az államok vagy a brtokláson keresztül, vagy önálló elkövetés magatartásként értékelve, részben a büntetõjog szabálya útján tlalmazzák, részben pedg rendészet, gazgatás, egészségügy normák hálózatán belül alkalmaznak ematt jogkövetkezményeket. Nem volt ez másként a magyar büntetõ szabályozás legutóbb történetében sem.! Az 1998. év LXXXV. törvény 1999. márcus 1. napjával módosította a Btk.-nak a kábítószerrel vsszaélés bûncselekményét tartalmazó tényállását. A módosítás önálló elkövetés magatartásként ktatta be a kábítószer fogyasztását azzal a céllal, hogy "egyen egyértelmûbb a fogyasztás el nem fogadhatósága." A fogyasztás ugyans társadalm közegben zajlk, és a fogyasztó magatartás a közösség életvtelére gyakorolt kedvezõtlen hatásán keresztül közvetlenül korlátozza a fogyasztásban nem érntettek bztonságérzetét, cselekvés szabadságát. Amnt
6 azonban arra az Alkotmánybíróság rámutatott, "Az állam valamenny polgárával szemben felelõsséget vsel a társadalm, egészségügy, szocáls és jog értelemben vett bztonságos létfeltételek megteremtéséért. Ezért az állam ésszerû szempontok alapján a kõzösség védelme érdekében lép fel akkor, amkor a káros szokások ellen a megelõzés érdekében jog eszközöket s bevet. A veszélyek súlya és a károk szntje pedg a büntetõjog eszközök alkalmazását s ndokolttá tesz." Ugyanakkor "a test és lelk egészség hez való jogból következõen az állam alkotmányos kötelezettsége, hogya társadalom valamenny tagját megóvja a vsszafordíthatatlan egészségûgy kockázatoktól, ezért a kábítószer-fogyasztás terjedésének nem lehet tétlen szemlélõje. A mndenkt meglletõ személy méltóság védelme érdekében az államnak az s a kõtelessége, hogy elhárítsa a polgárat fenyegetõ veszélyeket, és legalább a tünet kezelés szntjén gondoskodjék a, társadalom azon tagjaról, akk - akár saját döntésük következményeként - erre nem, vagy csak korlátozottan képesek. A fogyasztó oldalán bekövetkezett "károk" elhárítása a társadalom védelme érdekében az állam feladata, mnt ahogyan egészségügy és szocáls körben az állam kötelessége gondoskodn a fogyasztással érntett egyénrõl akkor s, amkor õ már erre önmagában nem képes." (54/2004. (X.13.) AB határozat) Ezért a jogalkotó több módon, legnylvánvalóbban a kábítószer-probléma vsszaszorítása érdekében készített nemzet stratéga program elfogadásáról szóló 96/2000. (X. 11.) OGY határozatban a mellett foglalt állást, hogy az ártalomcsökkentõ módszerek (így a tûcsere program) "a HV és hepattsz fertõzésnek ktett ntravénás droghasználó csoportokban lényegében az egyetlen hatásos és költség-hatékony megelõzõ módszert jelentk: e specáls beavatkozások a krónkus, leszokásra nem motvált droghasználók esetében életmentõk, súlyos, az életre veszélyt jelentõ betegségeket lehet így megelõzn, mközben nem mondunk e a teljes drogmentesség hosszú távú céljáról sem." Az országgyûlés határozat részletesen elemezte a hazánkban létezõ kábítószerprobléma súlyosságát, jellemzõt, lletve a nemzetköz ajánlások értelmében, a Kormány programjával összhangban meghatározta az annak kezelése érdekében követendõ Nemzet Stratégát. Ennek fõ célja között a közösség együttmûködés fejlesztése és a megelõzés mellett helyet kapott a rehabltácó, lletve a kínálatcsökkentés s. A rehabltácóval, lletve a szenvedélybetegek kezelésével összefüggésben az Országgyûlés háromféle terápás célktûzést határozott meg, melyek egyke a vsszaesés megelõzése és a kábítószer-használat következtében fellépõ ártalmak csökkentése. Az ártalomcsökkentõ programok vonatkozásában külön kemelte az s, hogy azokat "az Európa Unó mnden országában alkalmazzák, és az unós akcótervek hangsúlyozzák fontosságukat". Az Országgyûlés a rehabltácó rövd távú célja között nevesítette továbbá az alacsony küszöbû szolgáltatások, ártalomcsökkentõ programok, így a tûcsere program jelentõs fejlesztésének ndokoltságát s. 2003-ban a Btk-ból kkerült a "kábítószert fogyaszt" elkövetés magatartás. A 2003. év. törvényhez fûzött mnszter ndokolás szernt ennek egyk oka az volt, hogy "(az 1999. márcus 1. napja óta létezõ) elkövetés magatartás akadályává vált a
,cc 7 kábítószer-fogyasztás vsszaszorítását szolgáló gyógyító és egyéb büntetõjogon ~~~ kívül eszközök génybevételének, azaz gátolja a Nemzet Stratéga 3. számú fõ ~:~ céljának megvalósítását. Annak kktatása a tényállából azonban nem jelent azt, F j hogya kábítószer-fogyasztás ne lenne változatlanul büntetendõ cselekmény: a megszerez, tart elkövetés magatartások révén továbbra s büntetendõ a fogyasztás ; és büntethetõ a kábítószer-fogyasztó." ';:: : j A 96/2000. (X.11.) OGY határozat 2. pontjában foglalt feladatok végrehajtása érdekében hozott 1129/2004. (X.24.) Korm. határozat 11.a. alpont ja tovább gazolást jelentett az ártalomcsökkentõ programokban részt vevõknek arra, hogy [, tevékenységük szükséges, amkor azt a kormányzat szándékot rõgítette, hogy: "ndokolt növeln azon programok számát, amelyek segítenek a kábítószer- fogyasztók terápára történõ motválásában, fejleszten az ártalomcsökkentõ programokat (pl. telefonszolgálatokat, tanácsadást, ahol sok tühasználó kábítószer- 1 élvezõ tartózkodk ott a tûcsere-programokat),..." Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének és nemzetköz szerzõdésbe ütközésének utólagos vzsgálatára, lletve mulasztásban megnylvánuló alkotmányellenesség, továbbá nemzetköz szerzõdésbõl származó jogalkotás feladat elmulasztásának megállapítására rányuló ndítványok alapján hozott 54/2004. (X.13.) AB határozatának 7. pontjában hvatalból eljárva megállapította, hogy "az Országgyûlés alkotmányellenes mulasztást dézett elõ azzal, hogya: Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. év V. törvény rendelkezésevel :1 összefüggésben nem alkotta meg azon szabályokat, amelyek a kábítószer-élvezõket; segítõ, megelõzõ, gyógyító programok végrehajtásában közremûködõk büntetõjog felelõsségének kérdéset rendezk." Az Alkotmánybíróság ugyans észlelte, hogya Btk. hatályos rendelkezése a korábbaktól eltérõen a fogyasztást kfejezetten nem nevesítk, ám a megszerzésen, : a tartáson, a termesztésen és az elõállításon keresztül változatlanul büntetn! rendelk. Mután a fogyasztás a felsorolt elkövetés magatartások valamelykének! megvalósítása nélkül nem képzelhetõ el, egyértelmû, hogy azt a büntetendõ cselekmények körébõl a szabályozás 2003-ban történt változása sem ktatta k. így a jogalkotó amellett, hogyajogszabálynak nem mnõsülõ határozataban a nemzetköz jogakotás által preferált és elfogadott ártalomcsökkentõ programok létrehozását és a büntetõeljárásba történõ bekapcsolását támogatta és ösztönözte, nem gondoskodott arról, hogya Büntetõ Törvénykönyvben meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek révén a tényállásszerû magatartást megvalósító, ártalomcsökkentõ tevékenységet végzõ személyek jog helyzet tsztázódna. A tûcsere programban segédkezõ egészségügy és szocáls személyzet, valamnt a különbözõ cvl szervezetek munkatársa már pusztán az eszközök használatának bztosításával s formáls értelemben bûnsegéd magatartást fejtenek k, így "ezek a programok és azok "üzemeltetõ" szabályozás nélkül jog holttérben mûködnek." /Megjegyzem, hogya Budapest Rendõr-fõkaptányság s az országgyûlés határozatra tekntettel kötött a tûcsere programokkal kapcsolatos közös teendõk ellátására Együttmûködés Megállapodást cvl szervezetekkel, észlelve a rendõrség ; büntetõ jogszabályok alapján fennálló ntézkedés kötelezettsége lletve a jogalkotó, által az országgyûlés határozatban kfejtett, a rendõrségre és az ügyészségre nézve ~, ~ ~~,
8 ugyancsak feladatokat, ránymutatást meghatározó célktûzések között ellentmondást./ A drogmentesítõ és ártalomcsökkentõ programok szükségességének és társadalm hasznosságának kemelése mellett az Alkotmánybíróság egyértelmûen akként foglalt állást, hogy "elengedhetetlen a büntetõjog helyzet törvény sznten történõ tsztázása, vagys annak kmondása, hogy a fogyasztás hoz és a leszokáshoz nyújtott lyen segítség esetén a büntetõjog következmények nem alkalmazhatók." A megfelelõ és ndokolt törvény szabályozás hánya dszkrmnatív helyzetet, és a jogbztonság hányát dézte elõ, amely a ma napg fennáll, hszen az Alkotmánybíróság mndenkre kötelezõ határozatának kõzzététele óta sem történt meg a segítõ programokban részt vevõ személyek jog helyzetének a Büntetõ Törvénykönyvben való rendezése. Ez a jog:j helyzet a jogalkalmazót s bzonytalanságban tartja. ~ Külõnõsen nem várható el hát a jogot követn kívánó állampolgártól, hogy az ;,1 r* ellent~ondásos.jog! k?rnye.z~tben fel!smerj.e' mszer~t a nemz?tkö~ jogalkotá,s, valamnt a haza kepvlseletl es kormanyzatl szervek altal egyarant tamogatott es,;';{'~~ ösztönzött tevékenység körében kfejtett magatartásával büncselekményt követ el, és ':1,~~":;""~ hogye magatartástól tulajdonképpen tartózkodna kellene... ;,~; Mvel Takács stván Gábornak alapos oka volt arra, hogy cselekménye társadalomra veszélyességét ne sme~e fel, lletve hogy abban tévesen foglaljon állást, a Btk. 27. - ának (2) bekezdésében meghatározott büntethetõséget kzáró ok megállapítható, ezért a vele szemben lefolytatott nyomozást megszüntettem. Ez az alapos ok pedg mndaddg fennáll, amíg a jogalkotó az Alkotmánybíróság 54/2004. (X.13.) AB határozatában írt felhívásnak eleget téve nem rendez a drogmentesítõ, ártalomcsökkentõ programok végrehajtásában részt vevõ személyek büntetõjog felelõsségének kérdéset. 'O'"-,;;';~: ""':~:~: "' o. ~~"f::; z;;' c, Takács stván Gábornak a feljelentésben szereplõ, a használt fecskendõk bztonságos megsemmsítése céljából történõ begyüjtésére rányuló magatartása a ' Büntetõ Törvénykönyv Különös Részének egyetlen tényállásába sem ütközk, ezért a Be. 6. -a (3) bekezdése a) pontjának 1. fordulata értelmében azzal õsszefüggésben a büntetõeljárás meg sem ndult.. Budapest, 2006. júlus 28. \,. Dr. Jankó Cecílía s.k. ügyész Kadmány hteléül: Kadó.,",~:,,' - ". /...',,. '.,".. A. "[, ' ",, -..1-" 'J,. '.. 1:., ~.. ".., ~' " '.'".. ",,"r. \.'. ;.o.'