INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. május 7.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (Adony) és 50 mm (Balatonmagyaród tópart 4T) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 11 mm volt, amely 35 mm-rel (76 %-kal) volt kevesebb az áprilisi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége Kunszentmárton térségének kivételével elmaradt az áprilisi átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (40-49 mm) síkvidéken a Mezföldön, a Duna-Tisza köze nyugati részén, valamint a Tiszántúl egyes körzetiben fordult el. A 2009. április havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 40 30 20 10 Országos áttekintésben az áprilisi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (3 mm) Kunszentmárton, a legnagyobb csapadékhiány (61 mm) Kékestet állomáson jelentkezett A következ ábrán a 2009. január-április idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 2
eltérés, % 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 44 45 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-április idszakban 27-76 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII. A 2009. január-április idszakban lehullott négyhavi csapadékösszeg 73 mm (Szeged külterület) és 245 mm (Zalakomár) között alakult, az országos területi átlagérték 137 mm volt, amely 1 mm-rel haladta meg az idszakos átlagot. A 2009. január-április havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 240 220 200 180 160 140 120 100 80 Síkvidéken a január-április idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld túlnyomó részén meghaladta az idszakos átlagot. Az Alföld területének nagyobb részén a négyhavi csapadékösszeg elmaradt az átlagtól, a legnagyobb csapadékhiány (40-48 mm) a Duna- Tisza köze déli részén fordult el. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (48 mm) Vedresszék [Csongrád m], a legnagyobb négyhavi csapadéktöbblet (81 mm) Zalakomár állomáson fordult el (3. ábra). A következkben az elmúlt hidrológiai téli félévi (2008. november 2009. április) csapadékösszeg idszakos átlagtól való eltérésének területi eloszlását mutatjuk be. Ebben a hat hónapban a lehullott csapadék mennyisége 164 mm (Baja) és 356 mm (Kékestet) között változott. Az országos területi átlagérték 230 mm volt, amely 3 mm-rel 3
(1,3 %-kal) haladta meg az idszakos átlagot. A viszonyítási idszak átlagához képest a legnagyobb csapadékhiány (88 mm) Sátorhely [Baranya m.], a legnagyobb csapadéktöbblet (116 mm) Balmazújváros állomáson fordult el. A 2008. november-2009. április idszakban lehullott csapadék átlagtól (1971-2000.) való eltérésének területi eloszlása (mm) 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80 Léghmérséklet Az április havi középhmérséklet 10,4 C (Kékestet) és 15,6 C (Jánoshalma) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 14,1 C volt, ami 3,8 C-kal (!) volt magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területén az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (5,4 C) Kékestet állomáson jelentkezett. A 2009. április havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása 15.5 15.0 14.5 14.0 13.5 13.0 12.5 12.0 11.5 11.0 10.5 4
Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. eltérés, C 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-0,9 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-április idszakban 0,3 0,3 3,8 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetk megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 áprilisában síkvidékeink túlnyomó részészén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest erteljesen csökkent. A szélsségesen csapadékszegény és meleg idjárás következtében a legnagyobb mérték változás a Duna-Tisza közén és az Alföld északi részén történt, a 0-20- cm-es talajréteg nedvességtartalmát területi átlagban a 15-25 % körüli telítettségi értékek jellemezték. Síkvidéken ennél magasabb nedvességtartalomra utaló telítettségi értékek csak Kisalföld nyugati részén, a Dráva menti síkságon és a Tiszántúl egyes körzetiben fordultak el. Talajvíz Áprilisban Magyarország síkvidéki területei jelents részén csökkent a talajvízszint. Csökkenés mutatkozott a Kisalföldön, a Mezföldön, a Duna negyedkori árterületén, az Észak-bácskai lösztábla nyugati felén, a Duna-Tisza köze délkeleti részén, a Jászságban, a Kiskörei-tározó térségében, a Nyírség egyes körzeteiben a Szatmári-síkság és a Tiszahát területén. Kisebb emelkedés a Tiszántúl jelents részén jellemz volt. Jelentsebb (> 25 cm) emelkedés csak a Mosoni-síkság északi részén és a Szigetközben jelentkezett. Az 1971-2000 közötti idszak áprilisi átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati területrészén, illetve a Mátra 5
elterében (>200 cm). A 100-200 cm közötti eltérés a Hátság területének jelents részén, a Körösök vidékén és a Nagykunság egy-két kisebb körzetében alakult ki. 50-100 cm közötti eltérés mutatkozott a Hátság peremterületein, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Körös-Maros köze északnyugati részén, a Tiszahát területén kisebb körzetben, a Mezföld déli részén, a Dráva-menti sík több körzetében és a Fels-Szigetköz egyes körzeteiben. A viszonyítási idszaknál magasabban (100-200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. 50-100 cm közötti eltérés alakult ki a Nagykunság délnyugati részén, illetve kisebb körzetekben a Maros hordalékkúpján, a Szatmári-síkság, a Mezföld északi peremén és az Alsó-Szigetközben. 25-50 cm-es emelkedés mutatkozott a Szatmárisíkság, a Dél-Hajdúság, a Maros hordalékkúpja, a Mezföld északi peremvidékén, a Kisalföldön Gyrtl északnyugatra és a Gyr-Tatai teraszvidék keleti peremén. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti idszak április havi átlagértékénél 30-35 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 áprilisában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 151,28 millió m 3 volt, amely 158,7 millió m 3 -rel (51 %-kal) maradt el az elz havi mennyiségtl. Az április havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán részben az elz hónapról áthúzódva a gyri, a szombathelyi, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni KÖVÍZIG mködési területén fordult el belvízelöntés, amelynek maximális kiterjedése 15314 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 0,09 millió m 3 -rel (<1 %-kal) növekedett. 6
2. ELREJELZÉS Idjárás-elrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. április 28-án kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a május az átlagosnál kissé hvösebb, átlagosan csapadékos, a június és a július az átlagosnál melegebb és szárazabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) május 14,2 16,2 (15,6) 45 75 (62) június 18,3 20,9 (18,6) 30 75 (76) július 21,0 23,0 (20,4) 30 60 (65) Az OMSZ 2009. május 7-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon mérsékelten változékony idjárásra lehet számítani. Az idszak elején átvonuló hidegfront mögött száraz leveg érkezik, amelynek hatására a hét végéig száraz, fokozatosan meleged id várható. A jöv hét els napjaiban ismét változékonyabb és átmenetileg az évszakos átlagnak megfelel hmérséklet id valószín. Országos, jelents mennyiség (területi átlagban 10 mm/nap értéket elér vagy meghaladó) csapadék nem várható. Az idszak utolsó harmadában csökken csapadékhajlamra és az átlagosnál magasabb napi középhmérsékletekre lehet számítani. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. májusra elrejelzett értékei Összehasonlítási célból meghatároztuk a Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. áprilisi és 2008. áprilisi értékeibl számított arányszámot is, melynek országos átlaga 0,987. Ezek szerint 2009 áprilisában országosan valamivel szárazabb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 áprilisában. Az 2009. május hónapra három változatban elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A GVM májusra elrejelzett értékei a legtöbb állomáson mindhárom változatban alatta maradnak a sokévi májusi átlagnak. A területi eloszlás tekintetében az Alföld déli felén szárazabb vízháztartás várható, mint az északi részeken. Az A-változatban az Alsó-Tisza vidékén 0,6 alatti értékek is elfordulhatnak, míg az ország északi részén és a Dunántúl nyugati felén a B- és C-változatban 1,2 fölötti értékek kialakulása is lehetséges. 7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. májusra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény májusi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos májusi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb májusi idjárás esetén) Belvíz-elrejelzés A meleg és nagyon száraz áprilisi hónap folyamán a talaj vízbefogadó-képessége országosan jelentsen növekedett, ezért belvízképzdés májusban nem valószín. Elöntés legfeljebb ott fordulna el, ahol kifejezetten nagy intenzitású és sok csapadék hullana. 8
Aszály-elrejelzés A rendkívül csapadékszegény idei április miatt országszerte kialakult tavaszi szárazság május els napjaiban is folytatódott, és a tíznapos idjárás-elrejelzés alapján valószínleg még jó néhány napig el fog húzódni, s különösen az Alföld déli részén okoz vízhiányt, ahol márciusban is kevés csapadék hullott. Az egész mezgazdasági évre vonatkozó aszályindex (PAI) elrejelzését a 2008 októberétl 2009 áprilisáig számba vett tényadatokból kiindulva három változatban, az átlagosnál szárazabb, átlagos és átlagosnál csapadékosabb május-augusztus feltételezésével végeztük el. Az aszályindex elrejelzett értékeinek területi eloszlását a következ ábra két változatban szemlélteti. Az átlagosnál csapadékosabb további idjárást feltételez változatban az index elrejelzett értéke sehol sem éri el az aszályindex küszöbértékét jelent 6,0-t, ezért errl a változatról nem adunk eloszlástérképet. Átlagos májusi és nyári idjárás esetén, valószínleg csak az Alföld déli része lesz aszállyal sújtott terület (PAI > 6). Ersebb és országos kiterjedés aszályra csapadékszegény további idjárás esetén kell számítani, ami a hosszú távú idjárás elrejelzés szerint júniusban és júliusban következhet be. Ebben az esetben a PAI helyenként 12,0-nél is nagyobb lehet, országos átlaga pedig meghaladhatja a 9,0-es értéket, vagyis idén nyáron országosan súlyos aszály alakulhat ki. Az aszályindex (PAI) 2009-re elrejelzett értékeinek területi eloszlása Csapadékszegény további idjárás esetén Átlagosan csapadékos további idjárás esetén PAI 9