L 113/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3.

L 113/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. HELYESBÍTÉSEK Helyesbítés a számosállategység-együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1200/2009/EK bizottsági rendelethez (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 329., 2009. december 15.) 1. A tartalomjegyzékben és az 1. oldalon, a rendelet címében a következő szövegrész: helyesen: a számosállategység-együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtá sáról a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a számosállat egység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról 2. Az 1. oldalon, a második bevezető hivatkozásban a következő szövegrész: helyesen: mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó gazdaságszerkezeti 3. Az 1. oldalon, az (1) preambulumbekezdésben a következő szövegrész: helyesen: mezőgazdasági üzemek gazdaságok 4. Az 1. oldalon, az (4) preambulumbekezdésben a következő szövegrész: helyesen: mezőgazdasági üzemek gazdaságok 5. Az 1. oldalon, az (5) preambulumbekezdésben a következő szövegrész: helyesen: jellemzők mutatók 6. Az 1. oldalon, a (6) preambulumbekezdésben a következő szövegrész: helyesen: a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérésekhez alkalmazandó jellemzők a gazdaságszerkezetre vonatkozó felmérésekhez alkalmazandó mutatók 7. Az 1. oldalon, az (7) preambulumbekezdésben a következő szövegrész: helyesen: jellemzők mutatók 8. A 2. oldalon, az 1. cikkben a következő szövegrész: helyesen: mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésekkel gazdaságszerkezeti felmérések 9. A 2. oldalon, a 2. cikkben a következő szövegrész: helyesen: A közösségi mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésekhez alkalmazandó jellemzők megha tározásai A közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekhez alkalmazandó mutatók meghatározásai

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/13 10. A 2. oldalon, a 3. cikkben a következő szövegrész: helyesen: jellemzők mutatók 11. A 3. oldalon az I. melléklet helyesen: I. MELLÉKLET Számosállategység-együtthatók Szarvasmarhafélék 1 évesnél fiatalabb 0,400 1 és 2 év közötti életkorú 0,700 2 éves és idősebb, hímivarú 1,000 2 éves és idősebb üsző 0,800 Tejhasznú tehén 1,000 2 éves és idősebb egyéb tehén 0,800 Juh és kecske 0,100 Lófélék 0,800 Sertés Malac 20 kg élősúly alatti 0,027 50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca 0,500 Egyéb sertés 0,300 Baromfi Brojler 0,007 Tojótyúk 0,014 Strucc 0,350 Egyéb baromfi 0,030 Nyúl, nőivarú tenyészállat 0,020

L 113/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 12. A 4. oldalon a II. melléklet helyesen: II. MELLÉKLET A közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekhez alkalmazandó mutatók fogalommeghatározásai ( 1 ) I. ÁLTALÁNOS MUTATÓK 1.01. A gazdaság helye A gazdaság helyét az 1166/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikke e) pontja határozza meg. 1.01.01. Földrajzi szélesség (legfeljebb 5 perces íven belül) 1.01.02. Földrajzi hosszúság (legfeljebb 5 perces íven belül) 1.02. A gazdaság jogállása A gazdaság jogállása a gazdálkodó jogállásától függ. 1.02.01. A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget: 1.02.01.01. egy természetes személy viseli-e, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság önálló? Olyan önálló természetes személy, aki olyan gazdaság gazdálkodója, amelyet sem közös irányítás, sem más hasonló viszony nem köt más gazdálkodók gazdasá gához. 1.02.01.01.01. Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a gazdaság irányítója is? 1.02.01.01.01.a 1.02.01.01.01.b Ha ez a személy nem a gazdaság irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e? Ha a gazdaság irányítója a gazdálkodó családtagja, akkor a gazdál kodó házastársa-e? ( 2 ) 1.02.01.02. társas egyéni gazdaság esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli-e, aki(k) tag(ok)? 1.02.01.03. jogi személy viseli-e? Egy társas egyéni gazdaság tagjai természetes személyek, akik együttesen vagy tulajdonosai vagy bérlői, vagy más módon közös vezetői egy gazdaságnak, vagy saját független gazdaságaikat irányítják úgy, mintha azok egy gazdaságot alkot nának. Ezt az együttműködést vagy a jogszabályok vagy írásbeli megállapodás szerint kell megvalósítani. Olyan jogalany, amely nem természetes személy, de a magánszemélyeket megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek alanya, például pert indíthat és perelhető (általános jog- és ügyleti képességgel rendelkezik). 1.03. Birtokhasználat típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és gazdálkodási rendszer 1.03.01. Hasznosított mezőgazdasági terület: A hasznosított mezőgazdasági terület a gazdaság által használt szántó, állandó rét és legelő, ültetvények és konyhakertek összes területe, függetlenül a használat típusától, illetve attól, hogy azt köztulajdonban levő föld részeként használják-e. A köztulajdonban levő föld a gazdaság által használt, ám közvetlenül nem hozzá tartozó mezőgazdasági terület, azaz közös használati jog vonatkozik rá. Az ilyen köztulajdonban levő terület megfigyelésére vonatkozó végrehajtási módszer megválasztása a tagállamok feladata. 1.03.01.01. Tulajdonosi gazdálkodás Olyan hasznosított mezőgazdasági terület, amely a gazdaság művelése alatt áll, és azt a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokhasználat szerint műveli. ( 1 ) A gazdaság és a számosállategység alapvető fogalommeghatározása az 1166/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikkében szerepel. ( 2 ) 2010-ben nem kell megadni.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/15 1.03.01.02. Bérlői gazdálkodás Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján a gazdaság által hasznosított mezőgazdasági terület. Egy hasznosított mezőgazdasági terület csak egy gazdasághoz tartozhat. Ha egy hasznosított mezőgazdasági terü letet a referenciaévben több gazdaság is bérelt, rendszerint ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyhez a felmérés referencianapjához kapcsolódik, vagy amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte. 1.03.01.03. Részes művelés vagy más módozatok 1.03.02. Biogazdálkodás a) A részes művelés alatt álló mezőgazdasági terület az a hasznosított mezőgaz dasági terület (vagy akár teljes gazdaság), amelyet a föld tulajdonosa és a részes művelő írásbeli vagy szóbeli részes művelési szerződés alapján közösen művel. A részes művelésű terület (akár gazdasági, akár fizikai) hozamán a két fél megállapodás szerinti arányban osztozik. b) Az egyéb birtokviszony alapján megművelt mezőgazdasági terület az a haszno sított mezőgazdasági terület, amely az előző pontok egyike alá sem tartozik. Az i. 834/2007/EK tanácsi rendeletben ( 1 ) vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizo nyos előírások és szabályok szerint folytatott mezőgazdasági termelési gyakorlatok. 1.03.02.01. A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdál kodási gyakorlatot folytatnak, és erről a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsítvány van A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű ökológiai termelési elveknek, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabá lyokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó, megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint. 1.03.02.02. A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folya matban van biogazdálkodási gyakorlatra való áttérés, amelyről majd a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerinti tanúsítvány lesz A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a része, amelyen biogazdál kodási gyakorlatot folytatnak, de amelyeken a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökoló giai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatá rozottak szerinti átmeneti időszak még nem telt el. 1.03.02.03. A gazdaság alábbi hasznosítású földterülete, ahol a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerinti biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területe, amelyen vagy biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés, és erről tanúsítvány lesz, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelésre vonat kozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabá lyok szerint, növénykategóriánkénti bontásban. A növények meghatározása a II. szakaszban (Földterület) szerepel. 1.03.02.03.01. Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is) 1.03.02.03.02. Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (bele értve a vetőmagot és a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) 1.03.02.03.03. Burgonya (újburgonya és a vetőburgonya is) 1.03.02.03.04. Cukorrépa (vetőmag nem) 1.03.02.03.05. Olajos magvúak 1.03.02.03.06. Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca ( 1 ) A Tanács 2007. június 28-i 864/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

L 113/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 1.03.02.03.07. Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt 1.03.02.03.08. Gyümölcsös és bogyós ültetvények 1.03.02.03.09. Citrusültetvények 1.03.02.03.10. Olajfaültetvények 1.03.02.03.11. Szőlő 1.03.02.03.99. Egyéb növények (rostnövények stb.) 1.03.02.04. A nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsított és állat tenyésztésre alkalmazott biogazdálkodási módszerek: 1.03.02.04.01. Szarvasmarhafélék 1.03.02.04.02. Sertés 1.03.02.04.03. Juh és kecske 1.03.02.04.04. Baromfi 1.03.02.04.99. Egyéb állatok 1.03.03. A gazdaságban folyó termelés célja A gazdaságban tartott állatok száma, ahol az állattartás egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökoló giai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatá rozottak szerint, állatkategóriánkénti bontásban. Az állatállományok meghatározása a III. szakaszban (Állatállomány) szerepel. 1.03.03.01. Értékalapon a gazdaság végtermékeinek több mint 50 %-a saját fogyasztást elégít ki A háztartás az a családi egység, amelybe a gazdálkodó tartozik, és amelyben a háztartás tagjai ugyanazon a lakóhelyen osztoznak, jövedelmük és vagyonuk egészét vagy egy részét megosztják egymással, és bizonyos árukat és szolgáltatá sokat elsősorban a lakhatást és az élelmet közösen fogyasztanak el, illetve vesznek igénybe. Az e mutató alatt említettek szerint a végtermék a felhasználható kibocsátásnak a mezőgazdasági számlarendszerben szereplő fogalommeghatározását követi ( 1 ) 1.03.03.02. A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a gazdaság teljes értékesí tésének több mint 50 %-át teszi ki ( 2 ) A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek gazdaság általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra. II. FÖLDTERÜLET A gazdaság teljes területe a hasznosított mezőgazdasági területből (szántó, állandó legelő és rét, ültetvények és konyhakertek) és az egyéb földterületekből (nem hasznosított mezőgazdasági terület, erdős terület és egyéb föld terület) áll. 2.01. Szántó Rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) terület. A vetésforgó azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott területen az egyéves növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyan azon a területen. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek több évig helyben maradók is. A szántóföld ültetvényektől vagy állandó legelőtől és réttől történő megkülönbözteté séhez ötéves küszöbértéket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fölterületet legalább öt éven keresztül ugyanazzal a növénnyel hasznosítják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el, és nem telepítenek újat, a kérdéses terület nem minősül szántónak. ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 138/2004/EK rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.) ( 2 ) 2010-ben nem kell megadni.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/17 2.01.01. Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is) A szemes terményként betakarított gabonával bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt gabo naféléket is). 2.01.01.01. Közönséges búza és tönköly 2.01.01.02. Durumbúza 2.01.01.03. Rozs 2.01.01.04. Árpa 2.01.01.05. Zab Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol., Triticum spelta L. és Triticum mono coccum L. Triticum durum Desf. Secale cereale L.; ide tartoznak a rozs és egyéb őszi vetésű gabonák keverékei (kétszeres). Hordeum vulgare L. 2.01.01.06. Szemes kukorica 2.01.01.07. Rizs Avena sativa L.; ide tartoznak a zab és egyéb tavaszi vetésű gabonák keverékei. A szemes terményként betakarított kukorica (Zea mays L.). Oryza sativa L. 2.01.01.99. Egyéb gabonafélék szemes terménynek A tiszta kultúraként vetett, szemes terményként betakarított, az előző pontok alatt másutt nyilvántartásba nem vett gabonafélék. 2.01.02. Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot és a gabonák és hüvelyesek keverékét) Elsősorban fehérjetartalmuk miatt vetett és betakarított növények. A szemes termények betakarított száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények összes területét felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is). 2.01.02.01. ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt 2.01.03. Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) Tiszta kultúrában vetett, száraz, szemes terményként betakarított Pisum sativum L., Vicia faba L., Lupinus spp. Solanum tuberosum L. 2.01.04. Cukorrépa (vetőmag nem) Beta vulgaris L. cukoripari és alkoholgyártási felhasználásra (ideértve az energiaelőállítást is). 2.01.05. Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem) 2.01.06. Ipari növények Elsősorban takarmányozásra használt takarmányrépa (Beta vulgaris L.) és a káposztafélék családjába tartozó növények, függetlenül attól, hogy a gyökerét vagy a szárát takarítják be, és egyéb, főleg gyökereik, gumóik takarmányozási célú felhasználásért termesztett, máshol nem említett növények. Olyan növények, amelyeket rendszerint nem árusítanak közvetlen felhasználás céljából, mert a végfelhasználást megelőzően ipari feldolgozáson kell átesniük. Az ipari növények összes betakarított területét felhasználástól függetlenül itt kell felje gyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

L 113/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 2.01.06.01. Dohány 2.01.06.02. Komló 2.01.06.03. Gyapot Nicotiana tabacum L. Humulus lupulus L. 2.01.06.04. Káposztarepce és réparepce 2.01.06.05. Napraforgó 2.01.06.06. Szója 2.01.06.07. Lenmag (olajlen) 2.01.06.08. Egyéb olajos magvúak 2.01.06.09. Len 2.01.06.10. Kender Rostjáért, valamint olajos magjáért betakarított Gossypium spp. Száraz, szemes terményként betakarított, olaj előállítása céljából termesztett Brassica napus L. (partim) és Brassica rapa L. var. sylvestris (Lam.) Briggs. Száraz, szemes terményként betakarított Helianthus annuus L. Száraz, szemes terményként betakarított Glycine max L. Merril. Száraz, szemes terményként betakarított, főként olaj előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták. Máshol nem említett, főleg olajtartalmuk miatt termesztett, száraz, szemes terményként betakarított egyéb növények. Főként rostok előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták. Cannabis sativa L. 2.01.06.11. Egyéb rostnövények Máshol nem említett, főleg rosttartalmuk miatt termesztett egyéb növények. 2.01.06.12. Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények Gyógyszerészeti célra, parfümgyártásra vagy emberi fogyasztásra szánt növé nyek vagy növényi részek. A fűszernövények abban különböznek a zöldségféléktől, hogy azokat kis mennyiségben alkalmazzák, és az étel anyaga helyett annak ízét adják. 2.01.06.99. Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények Máshol nem említett egyéb ipari növények. A kizárólag megújuló energia előállításához használt növények területe ide tartozik. 2.01.07. Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca, ebből: 2.01.07.01. Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás 2.01.07.01.01. Szántóföld 2.01.07.01.02. Árutermelő kertészet Szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védő takarás alatt termesztett friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca. Más mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca. Más kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöld ségfélék, dinnyék és szamóca.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/19 2.01.07.02. Üvegház vagy más (járható) védőtakarás Olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban vagy rögzített illetve mozgatható magas védőtakarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növekednek. 2.01.08. Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve) 2.01.08.01. Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védő takarás alatt. 2.01.08.02. Üvegház vagy más (járható) védőtakarás 2.01.09. Takarmánynövények zölden betakarítva 2.01.09.01. Időszaki gyep Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban, vagy rögzített illetve mozgatható magas védőtakarás takarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növe kednek. Minden állati takarmányozásra szánt, vetésforgóban termesztett»zöld«szántóföldi növény, amely ugyanazt a területet öt évnél rövidebb ideig foglalja el (egyéves vagy évelő takarmánynövények). A megújuló energia előállításához használt zöld növények ide tartoznak. Ide tartoznak a nem a gazdaságban fel nem használt, hanem más gazdaságnak vagy az iparnak közvetlen felhasználás céljából értékesített növények is. 2.01.09.02. Egyéb takarmánynövények 2.01.09.02.01. Silókukorica A rendes vetésforgó részeként, legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vagy fűkeverékekkel vetett terület, amely legalább egy gazdasági éven keresztül, de öt évnél rövidebb ideig van a területen. Az újbóli vetés előtt a területet szántással vagy más módon törik fel, vagy a növényeket másként, például gyomirtó szerrel pusztítják el. Ide tartoznak a túlnyomórészt fűfélék és egyéb takarmánynövények (rend szerint hüvelyesek) legeltetett, zölden vagy száraz szénaként betakarított keve rékei. Más egyéves vagy évelő (kevesebb mint 5 évre vetett) takarmánynövények. 2.01.09.02.02. Pillangós zöldtakarmányok Minden olyan, elsősorban silózásra termesztett kukorica (Zea mays L.), amelyet nem szemes terményként takarítanak be (teljes cső, növényrészek vagy a teljes növény). Ide tartozik az állatok által közvetlenül (silózás nélkül) fogyasztott zöld kukorica, továbbá a takarmányozáshoz vagy silózáshoz, vala mint megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé). Elsősorban takarmányozásra termesztett és zölden, teljes egészében betakarított hüvelyesek. Ide tartozik a túlnyomórészt hüvelyes (rendszerint > 80 %) takar mánynövények és füvek zölden vagy száraz szénaként betakarított keveréke. 2.01.09.02.99. Egyéb, máshová nem sorolt takarmánynövények zölden beta karítva 2.01.10. Szántóföldi vetőmagvak és palánták Máshol nem említett, zölden betakarított, elsősorban állati takar mányozási célú egyéb szántóföldi növények. Olyan területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagot és palántákat, a gabonafélék, a rizs, a száraz hüvelyesek, a burgonya és az olajos magvúak kivételével.

L 113/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 2.01.11. Egyéb szántóföldi növények A másutt nem szereplő szántóföldi növények. 2.01.12. Ugar Minden olyan szántóterület, amely tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem a vetésforgó része, de amelyen egy teljes gazdasági évig nincs betakarítás. Az ugar legfőbb jellemzője, hogy rendszerint a gazdasági év teljes időtartamára pihen tetik.. Az ugar lehet: 1. kopár terület növények nélkül; 2. spontán természetes növényzetű terület, amely takarmányként hasznosítható vagy beszántható; 3. kizárólag zöldtrágya termesztése céljából bevetett terület (zöld ugar). Ide tartozik az 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 5. cikkében vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai álla potban tartott összes szántóterület, függetlenül attól, hogy a vetésforgó részét képezi-e. 2.01.12.01. Támogatásra nem jogosult ugar Olyan ugar, amelyre vonatkozóan nem fizetnek semmilyen pénzügyi támo gatást vagy szubvenciót. 2.01.12.02. Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar Olyan ugar, amelyre nézve a gazdaság pénzügyi támogatásra jogosult. 2.02. Konyhakertek A gazdálkodó és a háztartása általi saját fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló, a mezőgazdasági terület többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek. Kizárólag kivételes esetben értékesíti a gazdaság az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja. 2.03. Állandó legelő és rét Folyamatosan (legalább öt éve) lágyszárú takarmánynövények műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) úton történő termesztésére használt, a gazdaság vetésforgójában nem szereplő terület. A terület legeltethető, illetve silózás vagy széna céljából kaszálható, vagy megújuló energia előállí tására használható. 2.03.01. Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt Állandó legelő és rét jó vagy közepes minőségű talajokon. Ezek a területek rendszerint intenzív legeltetésre használhatók. 2.03.02. Külterjes legelő Olyan, rendszerint dombos, nagy magasságban fekvő, rossz talajminőségű, kis hozamú állandó gyep, amelyet általában nem javítanak trágyázással, műveléssel, újravetéssel vagy drénezéssel. Ezek a területek rendszerint csak külterjes legeltetéssel hasznosíthatók, és rendszerint nem vagy külterjes módon kaszálják; nem képesek eltartani nagy állománysűrűségű állatállományt. 2.03.03. A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét Termelésből kivont állandó legelők és rétek, amelyeket az 1782/2003/EK rendelet 5. cikkében, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak, és pénzügyi támogatásra jogosultak. ( 1 ) A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról (HL L 270., 2003.10.21., 1.o.).

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/21 2.04. Ültetvények Az állandó gyep kivételével olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a területet, és több éven keresztül teremnek. 2.04.01. Gyümölcsös és bogyós ültetvények Olyan területek, amelyeken gyümölcstermő fák, cserjék és évelő bogyós növények a szamóca kivételével találhatók. A gyümölcsösök lehetnek összefüggőek, amikor a fák egymáshoz való távolsága minimális, vagy lehetnek nem összefüggőek, amikor a távolság nagy. 2.04.01.01. Gyümölcsfajok, ebből: 2.04.01.01.01. Mérsékelt égövi gyümölcsfajok A mérsékelt éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyomá nyosan termesztett gyümölcsfa-ültetvények. 2.04.01.01.02. Szubtrópusi égövi gyümölcsfajok 2.04.01.02. Bogyósgyümölcs-fajok 2.04.01.03. Héjasok 2.04.02. Citrusültetvények A szubtrópusi éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyomá nyosan termesztett gyümölcsfa-ültetvények. A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett, bogyós ültetvények. A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben hagyományosan termesztett, héjas ültetvények. Citrusfélék (Citrus spp.) ültetvényei. 2.04.03. Olajfaültetvények Olea europea L. ültetvényei. 2.04.03.01. Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése A szokásosan étkezési olajbogyót termő fajták ültetvényei. 2.04.03.02. Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése 2.04.04. Szőlő, amely terméke rendszerint: A szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyót termő fajták ültetvényei. Vitis vinifera L. ültetvényei. 2.04.04.01. Minőségi bor 2.04.04.02. Egyéb bor 2.04.04.03. Csemegeszőlő 2.04.04.04. Mazsolaszőlő Olyan, rendszerint oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel (OEM) ellátott minő ségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet ( 1 ) vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek. Olyan, rendszerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek. Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint nem OEM-mel és OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztenek. Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint csemegeszőlő előállítására szánnak. Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint mazsola előállítására szánnak. ( 1 ) A Tanács 2008. április 29-i 479/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.).

L 113/22 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 2.04.05. Faiskolák Olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre: a) szőlőoltvány-iskolák; b) gyümölcsfaiskolák; c) díszfaiskolák; 2.04.06. Egyéb ültetvények d) kereskedelmi erdészeti faiskolák (kivéve azokat, amelyek az erdőterületen belül talál hatók és a gazdaság saját szükségleteit elégítik ki); e) kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fák és cserjék (pl. sövénynövények, rózsák és más díszcserjék, tűlevelű dísznövények), beleértve minden esetben az alanyt és a magoncot. Olyan szabadföldi ültetvények, amelyek nem tartoznak az előző cím alá, különösen a fonásra és szövésre szánt, általában évente betakarított növények. 2.04.06.01. ebből karácsonyfa ( 1 ) 2.04.07. Üvegházi ültetvények 2.05. Egyéb földterület A hasznosított mezőgazdasági területen kereskedelmi célból, karácsonyfának ültetett fák. Az»Egyéb földterület«címszó alá tartozik a nem hasznosított mezőgazdasági terület (olyan mező gazdasági terület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak), az erdővel borított, valamint az épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt egyéb területek. 2.05.01. Nem hasznosított mezőgazdasági terület 2.05.02. Erdős terület Olyan korábban mezőgazdasági művelés alatt álló terület, amely a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt, és nem része a vetés forgónak, azaz mezőgazdasági hasznosítását nem tervezik. Az ilyen területet a gazdaságban általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni. Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyár fatelepítéseket, az erdőterületen lévő és a gazdaság saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.). 2.05.02.01. ebből rövid rotációs idejű sarjerdő Fás szárú növények termesztése céljából fenntartott erdőterület, ahol a rotá ciós idő 20 év vagy rövidebb. A rotációs idő a fák első vetésétől/ültetésétől a végtermék betakarításáig terjedő időszak, amelyben a betakarítás nem foglalja magában az olyan szokásos ápolási munkákat, mint például a ritkítás. 2.05.03. Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt terület). A gazdaság teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a hasznosított mezőgazdasági területhez, sem a nem hasznosított mezőgazdasági területhez, sem pedig az erdős területhez. 2.06. Gomba, öntözött terület, energianövények és géntechnológiával módosított haszonnövé nyek 2.06.01. Gomba ( 1 ) 2010-ben nem kell megadni. Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/23 2.06.02. Öntözött terület 2.06.02.01. Öntözhető összterület Az a maximális nagyságú hasznosított mezőgazdasági terület, amely a refe renciaévben a gazdaságban általában rendelkezésre álló berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető. 2.06.02.02. Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület, összesen Azon növények területe, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap során legalább egyszer ténylegesen megöntöztek. 2.06.03. Energianövények (bioüzemanyagok és más megújuló energia előállítása céljából) Az energianövények termőterülete, amely az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerint az alábbi támogatási rendszerekből részesül: az energianövényekre vonatkozó egyedi támogatás (88. cikk), a területpihentetési támogatásra való jogosultsághoz kapcsolódó kifizetés, amikor a termesztés pihentetett területen zajlik (55. vagy 56. cikk). Nem tartoznak ide az energianövények termesztéséhez használt egyéb területek (azaz amelyek az egységes támogatási rendszer vagy az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer szerinti»rendes«jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülnek). 2.06.03.01. ebből pihentetésre ösztönző támogatási rendszerekkel kapcsolatos terü leten A területpihentetési támogatásra való jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülő energianövények termőterülete, amikor a termelés pihentetett terü leten zajlik (az 1782/2003/EK rendelet 55. vagy 56. cikke). 2.06.04. Géntechnológiával módosított haszonnövények»géntechnológiával módosított haszonnövény«: a 2001/18/EK tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkében, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározott bármely szervezet. III. ÁLLATÁLLOMÁNY Azoknak a haszonállatoknak a száma, amelyek a felmérés referencianapján a gazdaság közvetlen birtokában vannak vagy a gazdaság irányítása rendelkezik velük. Az állatok nem tartoznak szükségszerűen a gazdálkodó tulajdonába. Ezek az állatok tartózkodhatnak a gazdaság területén (a hasznosított mezőgazdasági területeken, illetve a gazdaság által használt állatállomány elhelyezésére szolgáló épületekben), vagy a gazdaságon kívül (közös legelő használata, vagy vándoroltatás keretében stb.). 3.01. Lófélék A lófélék családjába, az Equus nembe tartozó háziállatok (lovak, szamarak stb.). 3.02. Szarvasmarhafélék A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok, ideértve például a szarvasmarha-bivaly hibrideket is. 3.02.01. Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha 3.02.02. Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha 3.02.03. Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha 3.02.04. Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha 3.02.05. Kétéves és idősebb üsző Kétéves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett. ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környe zetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

L 113/24 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 3.02.06. Tejhasznú tehén 3.02.99. Egyéb tehén 3.03. Juh és kecske Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek. Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban borjaikért tartanak, tejüket pedig nem szánják emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra. 3.03.1. Juh (mindenféle korú) Az Ovis aries fajba tartozó háziállatok. 3.03.01.01. Juh, nőivarú tenyészállat 3.03.01.99. Egyéb juh Anyajuhok és pároztatott jerkék. 3.03.02. Kecske (mindenféle korú) A nőivarú tenyészjuhokon kívül minden egyéb juh. A Capra aegagrus hircus alfajba tartozó háziállatok. 3.03.02.01. Kecske, nőivarú tenyészállat 3.03.02.99. Egyéb kecske 3.04. Sertés Olyan nőivarú kecskék, amelyek legalább egyszer ellettek, valamint pároztatott kecskék. A nőivarú tenyészkecskéken kívül minden egyéb kecske. A Sus scrofa domesticus fajba tartozó háziállatok. 3.04.01. 20 kilogramm élősúly alatti malac Az általában 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malacok. 3.04.02. 50 kilogramm vagy nagyobb súlyú tenyészkoca 3.04.99. Egyéb sertés 3.05. Baromfi 3.05.01. Brojler 3.05.02. Tojótyúk Az 50 kilogrammos vagy ennél nagyobb súlyú, tenyésztésre szánt nőivarú sertések, függetlenül attól, hogy már ellettek-e. Máshová nem sorolt sertések. 3.05.03. Egyéb baromfi 3.05.03.01. Pulyka ( 1 ) 3.05.03.02. Kacsa ( 2 ) A Gallus gallus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok. A Gallus gallus fajba tartozó, tojásrakásra érett, tojástermelés céljából tartott háziállatok. A brojlernál vagy a tojótyúknál nem említett baromfi. A Meleagris fajba tartozó háziállatok. Az Anas és Cairina moschata fajba tartozó háziállatok. ( 1 ) 2010-ben nem kell megadni. ( 2 ) A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1.o.).

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/25 3.05.03.03. Liba ( 1 ) 3.05.03.04. Strucc ( 1 ) Az Anser anser dom. fajba tartozó háziállatok. Strucc (Struthio camelus). 3.05.03.99. Egyéb, máshol nem említett baromfi ( 1 ) 3.06. Nyúl, nőivarú tenyészállat 3.07. Méh Olyan, hízónyulak tenyésztése céljából tartott (az Oryctolagus fajba tartozó) nőivarú nyulak, amelyek legalább egyszer ellettek. A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma. 3.99. Máshová nem sorolt állatállomány Az ebben a szakaszban máshol nem említett, bármely haszonállat. IV. GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK 4.01. IV. i. GÉPEK ( 2 ) A gazdaság által a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban használt gépjármű- és gépállo mány. 4.01.01. A gazdaság kizárólagos tulajdonában lévő gépek Olyan gépjárművek és gépek, amelyek a felmérés referencianapján a gazdaság kizá rólagos tulajdonában vannak. 4.01.01.a 4.01.01.b 4.01.01.c 4.01.01.d Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok Minden olyan, legalább kéttengelyű traktor és minden más, mezőgazdasági traktorként használt gépjármű. Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszá lógépek A mezőgazdaságban, kertészetben és szőlőtermesztésben használt egyten gelyű vagy tengely nélküli gépjárművek. Kombájnok Gabonafélék, fehérjetartalmú növények és olajos magvúak, hüvelyesek és fűfélék magjának stb. betakarítására és cséplésére használt gépek, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek. Egyéb teljesen gépesített betakarítógépek A kombájnokon kívül olyan gépek, amelyeket a cukorrépa, a burgonya vagy takarmánynövények folyamatos betakarítása során használnak, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek. 4.01.02. Több gazdaság által használt gépek Azok a gépjárművek és gépek, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban a gazdaság használt, de a következők tulajdonában van: egy másik gazdaság (például kölcsönös segítségnyújtás keretében, vagy gépkölcsönző csoporttól bérelve), vagy szövetkezet, vagy két vagy több gazdaság, közösen, vagy mezőgazdasági gépkör, vagy mezőgazdasági szolgáltató vállalkozás. ( 1 ) A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1.o.). ( 2 ) 2010-ben nem kell megadni.

L 113/26 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 4.01.02.a Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok 4.01.02.b Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszá lógépek 4.01.02.c Kombájnok 4.01.02.d Egyéb teljesen gépesített betakarító gépek 4.02. IV. ii. BERENDEZÉSEK 4.02.01. Megújuló energia előállítására szolgáló berendezések, az energiaforrás fajtája szerint A gazdaság által a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónapban piacra (hálózathoz kapcsolódó) vagy saját mezőgazdasági termeléshez szánt (hálózathoz nem kapcsolódó) megújuló energia előállítására használt berendezések. A gazdasághoz tartozó földterületen található berendezések nem tartoznak ide, ha a gazdálkodó nem vesz részt az energia előállításában, sem beruházás, sem tevékeny részvétel révén (azaz csupán bérleti díjat kap a földterületért). 4.02.01.01. Szélenergia A gazdaság által szélből nyert megújuló energia előállításához használt beren dezések. A szélenergia a szél kinetikus energiájának villamos energiát termelő széltur binák útján végzett kihasználása. Ide tartozik a szélből nyert közvetlen mechanikus energia is. 4.02.01.02. Biomassza A gazdaság által megújuló energia biomasszából történő előállításához hasz nált berendezések. A biomassza biológiai eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves, nem fosszilis anyag, amelyet hő, villamos energia vagy közlekedési üzemanyagok előállítására használnak fel. 4.02.01.02.01. ebből biometán A gazdaság által biomasszából történő biogáz előállításához hasz nált berendezések. A biogáz olyan gáz, amely alapvetően a biomassza anaerob lebon tásával előállított metánból és szén-dioxidból áll. 4.02.01.03. Napenergia A gazdaság által megújuló energia napsugárzásból történő előállításához használt berendezések. A napsugárzás a meleg víz és villamos energia előállításához felhasznált sugárzás. 4.02.01.04. Vízenergia A gazdaság által megújuló energia vízenergiával történő előállításához hasz nált berendezések. A vízenergia a víz potenciális és kinetikus energiája, amelyet vízerőművekben alakítanak villamos energiává. Ide tartozik a vízből nyert közvetlen mechanikus energia is. 4.02.01.99. Egyéb megújuló energiaforrások Bármely berendezés, amelyet a gazdaság az ebben a szakaszban másutt nem említett megújuló energia előállításához használ.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/27 V. MUNKAERŐ 5.01. V. i. A GAZDASÁG MUNKAEREJE Mezőgazdasági munkaerő A gazdaság mezőgazdasági munkaerejéhez tartozik minden olyan személy, aki tanköte lezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy), és a gazdaságban a felmérés napján befejeződő 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett. Azt az esetet kivéve, ha nemzeti jogszabályok előírják a teljes vagy részidőben végzett kötelező oktatásra vonatkozó minimuméletkort, a 15 éves életkort kell úgy tekinteni, mint az iskolaköteles kor elfogadott leteltét. Azt az egyéni gazdálkodót, aki nem végez munkát a gazdaságban, nyilvántartásba kell venni, de nem számít»a gazdaság teljes mezőgazdasági munkaerejébe«. Minden, nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját a gazdaságban, szerepel tetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában. A gazdaságban dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítség nyújtási megállapodás alapján dolgozó személyek (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek által biztosított munkaerő) nem kerülnek be a felmérésbe. Mezőgazdasági munka 5.01.01. Gazdálkodó Mezőgazdasági munkának minősül a gazdaságban végzett minden olyan tevékenység, amely hozzájárul vagy i. az 1166/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt tevékeny ségekhez, vagy ii. a termelőeszközök karbantartásához, vagy iii. az a termékek előállítá sából közvetlenül következő tevékenységekhez. A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő a ténylegesen a gazdaság gazdálko dási tevékenységeire fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével. Éves munkaegység (ÉME) 5.01.01.01. Neme A teljes munkaidővel egyenértékű foglalkoztatás, azaz az összes ledolgozott óra elosztva az adott országban a teljes munkaidejű állásokban évente átlagosan ledolgozott órák számával. A»teljes munkaidő«a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi nyolc órás munkavégzés mellett). A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik a gazdaságot, és aki jogilag és gazdaságilag felelős a gazdaságért, azaz aki a gazdaság gazdasági kockázatait viseli. A gazdálkodó lehet az egész gazdaság tulajdonosa, bérlője, örökhaszonbérlője, haszo nélvezője vagy vagyonkezelője. 5.01.01.02. Kora 5.01.01.03. A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) 5.01.02. A gazdaság irányítója 5.01.02.01. Neme A gazdaságirányítója az a természetes személy, aki az érintett gazdaság mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős. 5.01.02.02. Kora 5.01.02.03. A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

L 113/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 5.01.02.04. A gazdaság irányítójának képzettsége 5.01.02.04.a 5.01.02.04.b A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége Kizárólag gyakorlatban szerzett mezőgazdasági tapasztalat Egy gazdaságban gyakorlati munkával szerzett tapasztalat. Alapfokú mezőgazdasági képzettség Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizo nyos szakterületre (ideértve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdál kodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági techno lógiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intéz ményben szerzett képzettség. A befejezett mezőgazdasági tanonc időszak is alapfokú képesítésnek számít. Teljes mezőgazdasági képesítés Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képesítés: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudo mány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok. A gazdaság irányítója az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült ( 1 ) A szakképzés oktató vagy oktatási intézmény által nyújtott képzési intézkedés vagy tevékenység, amelynek elsődleges célkitű zése a mezőgazdasági tevékenységekhez, vagy közvetlenül a gazdasággal kapcsolatos tevékenységekhez köthető új ismeretek megszerzése,vagy a meglevő ismeretek fejlesztése és bővítése. 5.01.03. Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai, a házastársat is beleértve, akik a gazdaságban mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül a gazdaság területén élnek. A gazdálkodó családtagjai általában a házastársa, a felmenő vagy lemenő ági rokonai (beleértve a házassággal vagy örökbefogadással szerzett rokonokat), valamint a gazdál kodó vagy házastársa testvérei. Szintén házastársként kezelendő az a két személy, aki élettársként, ám házasságkötés nélkül él együtt. 5.01.03.01. Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: férfiak A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) 5.01.03.02. Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: nők A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) 5.01.04. Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő ( 1 ) 2013-ban nem kell megadni. Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a gazdaság számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért a gazdaságtól bármilyen javadalmazást kap (fize tést, bért, nyereséget vagy bármilyen fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is). A rendszeresen alkalmazott munkaerő azokat a személyeket jelenti, akik a gazdaságban a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végeztek, tekintet nélkül a munkahét hosszára. Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni: 1. a gazdaságban folyó termelés speciális körülményei (például olajbogyó-, szőlő-, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve legeltetéses szarvasmarha-hizla lásra szakosodás, és csak az év bizonyos hónapjaiban igényel munkaerőt); 2. szabadság, katonai szolgálat, betegség, baleset vagy haláleset miatti távollét; 3. a gazdaságban való alkalmazásának kezdete vagy megszűnése (ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán az egyik gazdaságban abbahagyták a munkát és egy másikban álltak munkába); 4. a gazdaságban folyó munka elháríthatatlan külső ok (árvíz, tűzeset stb.) folytán történt teljes leállítása.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/29 5.01.04.01. Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfiak A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) 5.01.04.02. Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: nők A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve) 5.01.05. Nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfiak és nők A nem rendszeresen alkalmazott személyek azok a munkavállalók, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán a rendszeres munkavégzéssel járó tevé kenységet végző, nem családi munkaerő kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a gazdaságban. A nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő ledolgozott munkanapjainak száma bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkavállaló egy teljes napi bármilyen javadalmazást kap (bért, nyereséget vagy más fizetséget, beleértve a természetbeni fizet séget is), amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegsza badság napjai nem számítanak munkanapnak. Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeresen alkalmazott munkavállaló rendes munkanapja. 5.01.06. A mezőgazdasági munka összes olyan teljes munkanapjának száma a felmérés napját megelőző 12 hónap folyamán, amely nem tartozik az előző kategóriákba, és amelyet a gazdaságban nem közvetlenül alkalmazott személyek végeznek (pl. vállalkozók alkalmazottai) Minden olyan mezőgazdasági munka, amelyet a gazdaságban a gazdaság számára olyan személy végez, aki nem áll közvetlenül a gazdaságalkalmazásában, hanem vagy önálló vállalkozó, vagy egy harmadik fél például beszállító vagy szövetkezet alkalmazottja. A ledolgozott munkaórák számát a teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított napokban, illetve hetekben kell megadni. 5.02. V. ii. EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉG (a gazdaságban végzett nem mezőgaz dasági munka és a gazdaságon kívül végzett munka) Egyéb jövedelemszerző tevékenység minden olyan tevékenység, amely eltér az V. i. szakaszban meghatározott mezőgazdasági munkától, és amelyet javadalmazás fejében végeznek (fizetés, bér, nyereség vagy a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő más fizetség, beleértve a természetbeni fizetséget is). Ide tartozik a valamely gazdaság munkaereje által egy másik gazdaság számára végzett mezőgaz dasági munka. Ezt az információt csak azokról a gazdaságokról kell összegyűjteni, amelyekben a gazdálkodó természetes személy (azaz a gazdálkodó egyben a gazdaság irányítója is). A jogi személyek nem tartoznak ide. Nem tartoznak ide a gazdaság területén végzett, el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másod lagos kereső tevékenységek, mivel azok a mezőgazdasági munka részét képezik. Főfoglalkozás Olyan tevékenységek, amelyek több időt igényelnek, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka. Mellékfoglalkozás Olyan tevékenységek, amelyek kevesebb időt igényelnek, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka. 5.02.01. A gazdálkodó, aki egyben a gazdaság irányítója is, egyéb jövedelemszerző tevé kenységei: 5.02.01.01. Főfoglalkozásként 5.02.01.02. Mellékfoglalkozásként Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez 5.02.01.03. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek 5.02.01.04. A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek 5.02.02. Az egyéni gazdálkodó házastársának egyéb jövedelemszerző tevékenységei: 5.02.02.01. Főfoglalkozásként

L 113/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.3. 5.02.02.02. Mellékfoglalkozásként Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez 5.02.02.03. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek 5.02.02.04. A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek 5.02.03. Az egyéni gazdálkodó egyéb családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékeny ségei: 5.02.03.01. Főfoglalkozásként 5.02.03.02. Mellékfoglalkozásként Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez 5.02.03.03. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek 5.02.03.04. A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek 5.02.04. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekben részt vevő közvetlenül, rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő 5.02.04.01. Főfoglalkozásként 5.02.04.02. Mellékfoglalkozásként VI. A GAZDASÁGBAN VÉGZETT EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK (a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek) 6.01. VI. i. Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek felsorolása A gazdaságban végzett egyéb jövedelemszerző tevékenységek magukban foglalják a mezőgazdasági munkától eltérő, valamennyi olyan tevékenységet, amely közvetlenül összefügg a gazdasággal, és arra gazdasági hatása van.»a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek«olyan tevékenységek, amelyek során vagy a gazdaság erőforrásait (terület, épületek, gépek stb.), vagy a gazdaság termékeit használják fel. Ha csak a gazdaság mezőgazdasági (családi és nem családi) munkaerejét alkalmazzák, és más erőforrásait nem használják fel, a munkavállalókat úgy kell tekinteni, hogy két különböző egységben végeznek munkát, és e tevékenységük nem tekinthető a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódónak. Ide tartozik a más gazdaságok számára végzett nem mezőgazdasági, valamint mezőgazdasági munka. A jövedelemszerző tevékenység ebben az összefüggésben tevékeny munkát jelent; a tisztán pénzügyi beruházások ezért nem tartoznak ide. A föld bérbe adása, amely különféle tevékenységeket szolgál, de e tevékenységekben további részvétellel nem jár, szintén nem tartozik ide. 6.01.01. Turizmus, fizetővendéglátás és más szabadidős tevékenység 6.01.02. Kézművesség Az idegenforgalommal, szállásadással, a gazdaság turistáknak vagy más csoportoknak történő bemutatásával, sporttal és pihenéssel/üdüléssel stb. kapcsolatos minden olyan tevékenység, amelynek során a gazdaság földterületét, épületeit vagy más erőforrásait hasznosítják. Olyan kézműves cikkek, amelyeket a gazdálkodó, vagy családtagjai, vagy a családon kívüli munkaerő a gazdaságban állít elő, feltéve, hogy ez utóbbi mezőgazdasági munkát is végez, tekintet nélkül a termékek értékesítésének módjára. 6.01.03. Mezőgazdasági termékek feldolgozása Valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké való bármilyen feldolgozása a gazdaságban, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot a gazdaságban termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb. Ide tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás a mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.

2011.5.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 113/31 6.01.04. Megújuló energia termelése Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból. Nem tartozik ide a megújulóenergia termelése akkor, ha kizárólag a gazdaság saját használatára történik. 6.01.05. Fafeldolgozás (például fűrészelés) 6.01.06. Haltermelés Piaci értékesítésre szánt nyersfa feldolgozása a gazdaságban (fűrészáru előállítása stb.). Halak, rákok stb. tenyésztése a gazdaságban. Nem tartoznak ide a kizárólag halászattal kapcso latos tevékenységek. 6.01.07. Szerződéses munka (a gazdaság eszközeinek használatával) Szerződéses munka különbséget téve a mezőgazdasági ágazaton belül vagy kívül végzett munka között, amelynek során a gazdaság eszközeit használják, például hóeltakarítás, fuva rozás, a tájkép megőrzése, mezőgazdasági és környezetvédelmi szolgáltatások stb. 6.01.07.01. Mezőgazdasági (más gazdaságok számára) 6.01.07.02. Nem mezőgazdasági 6.01.08. Erdőgazdálkodás 6.01.99. Egyéb Mind a mezőgazdasági munkaerő, mind pedig a gazdaság általában mezőgazdasági célból használt gépeinek és berendezéseinek használatával végzett erdészeti tevékenység. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó máshol nem említett egyéb jövedelemszerző tevékeny ségek. 6.02. VI. ii. A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelen tősége 6.02.01. Százalékos arány a gazdaság össztermeléséhez viszonyítva A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek aránya a gazdaság teljes forgalmához képest (ideértve a közvetlen kifizetéseket is). ARÁNY ¼ A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek forgalma A gazdaság teljes forgalma ðmezőgazdasági és a gazdaághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekþ þ közvetlen kifizetések VII. A VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA 7.01. A gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét Információt kell gyűjteni arról, hogy a gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette-e az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét, az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben ( 1 ) megállapított bizo nyos előírások és szabályok, vagy adott esetben a legújabb jogszabályok szerint. 7.01.01. Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 24. cikke: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele. 7.01.02. A gazdaságok korszerűsítése Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 26. cikke: A gazdaságok korszerűsítése. 7.01.03. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 28. cikke: A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknö velése. ( 1 ) A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1.o.).