Alkoss Nap 4. ÕSZ! Az õszi oktatási szünetekre való tekintettel az UnivPécs következõ lapszáma november 7-én, hétfõn jelenik meg.

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE ÕSZ! Az õszi oktatási szünetekre való tekintettel az UnivPécs következõ lapszáma november 7-én, hétfõn jelenik meg. Addig is: XII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2011. október 17. Alkoss Nap 4. oldal

téma Multikulturális tapasztalat Elgondolkodtunk-e vajon már azon, hogyan érzik magukat Pécsen a külföldi diákok? Sikerül-e beilleszkedniük? Milyen nehézségekbe ütköznek nap mint nap a számukra idegen kultúrában? Ezekre a kérdésekre Faubl Nórától, a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének tudományos segédmunkatársától kapunk választ, aki immár 15 éve foglalkozik németekkel. SOÓS Alexandra írása A PTE Orvostudományi Kar hallgatóinak mintegy fele külföldi, a német diákok száma 560 körül mozog, az angol programban körülbelül 850-en vesznek részt idén. Többségük kezdetben viszonylag keveset tud Magyarországról. Megérkeznek egy országba, amelynek sem nyelvét, sem szokásait nem ismerik, ami egyeseknél kulturális sokkot is okozhat. Ráadásul a Pécsre érkezõ külföldiek egybõl egy multikulturális környezetbe csöppennek, mivel a PTE ÁOK-n 53 náció nyüzsög egyszerre. Segítséget jelent azonban, hogy sok hasonló gondokkal küszködõ külföldi van egy helyen, ami viszonylag gyorsan összekovácsolja õket. Az integrációban sokat segít az ÁOK Angol Német Hallgatói Önkormányzata. Ez a külföldi hallgatói szervezet rendkívül aktív, s sok tagja már nagyon jól beszél magyarul. Természetesen az egyetem oktatói és dolgozói is segítik a beilleszkedési folyamatot, õk is a folyamatos fejlõdés részei. A karon mindenki hozzászokott már a multikulturális környezethez az ÁOK Tanulmányi Hivatalának például szinte csak olyan alkalmazottai vannak, akik egy vagy két idegen nyelven beszélnek. Sõt, az ott dolgozók az évek során megtapasztalták, hogy adott nemzethez tartozó diákokhoz hogyan kell szólni, problémáikat hogyan kell kezelni, ahogyan igaz ez az orvoskar oktatóira is. Az integráció mûködésének feltétele az is, hogy a döntéshozók; az egyetem vezetése is támogassa azt. Az évrõl-évre megrendezett nemzetközi est egyre sikeresebb, a legutóbbin például a külföldi diákok mellett a PTE rektora és az ÁOK dékánja együtt fõztek magyaros ételeket az est vendégeinek. Mindig újabb és újabb projektek jönnek létre a külföldi hallgatók részérõl az integráció elõsegítésére, melyekbe a magyar hallgatókat is megpróbálják bevonni. A sikerhez ugyanis az kell, hogy azt mindkét oldal akarja. Persze akad, aki nem szeretne annyira integrálódni, hiszen egy-két év után úgyis hazatér. Sokan ilyenkor kerülnek el elõször otthonról, s hirtelen kell önállóvá válniuk, melyet saját hazájában az ember könnyebben vesz. A külföldi diákok sokszor nem ismerik sem a magyar ügyintézés menetét, és adott esetben azt sem tudják biztosan, hogyan illik köszönni, hogyan nem sértünk meg valakit. De ezek az apróságok tanulhatóak, s valójában ehhez nem is kell más, mint nyitottság és jószándék. Idõközben azonban egyre többen maradnak nálunk hosszabb távon, ezekben a külföldi diákokban megnõtt az igény arra, hogy valamilyen szinten részt vegyenek a magyar közösség életében. Az integráció egy közepes méretû városban ideálisan tud megvalósulni, az az integrációs törekvés, ami Pécsen történik, mondhatni mintaértékû. A város az idõ elõrehaladtával szintén megtanult együtt élni a külföldiekkel. Idegennyelv-tudás terén ugyan még nem állunk kimagaslóan a városban, de valamitõl mégis mûködik a kommunikáció a helyiek és a külföldiek között. Pécs nem feltétlenül csak nyelvtudással segíti az integrációt, hanem elfogadással. Természetesen nem várható el sem a villanyszerelõtõl, sem a péktõl, hogy folyékonyan beszéljen idegen nyelveket. Ennek ellenére mégis mindig létrejön a kommunikáció: kézzel-lábbal, mosollyal, mutogatással. Elég, ha a vendégdiák megpróbálkozik három magyar szóval a boltban, s mindjárt mindenkinek fülig ér a szája. Pécsen azért mûködik a kultúrák együttélése, mert akarják, hogy mûködjön. A külföldieket itt nem megtûrik, hanem befogadják. Természetesen annak ellenére, hogy az integrációs folyamat jól mûködik, mindig van mit fejleszteni. A hallgatók évrõl évre új projekteket dolgoznak ki. A gólyatábor például külföldön nem annyira ismert jelenség, éppen ezért idén megpróbálkoztak a külföldi hallgatók bevonásával is, hiszen a gólyatábor mint jelenség szintén hozzátartozik a magyar kultúrához. A szabadidõ együttes eltöltésével és a szórakozási lehetõségeken keresztül még jobban meg lehet szólítani a külföldieket. Egy magyar bulin egyelõre még nem sokan vannak, de a külföldiek ötlete nyomán például megvalósult a pécsi Oktoberfest, mely jó találkozási lehetõség németek, magyarok és minden érdeklõdõ diák számára. A sikerhez rengeteg aktív résztvevõre van szükség. Fontos, hogy a munka folytatódjon, hiszen évrõl évre új diákok érkeznek, és velük minden évben kicsit újra kezdõdik minden és 10 év múlva is kellenek majd olyanok, akik hisznek ebben. Impresszum Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4., fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás, olvasószerkesztôk: Gödör Csenge, Vilmos Eszter, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, hirdetési tanácsadó: Csizmadia Eszter, 20/667-0404, terjesztés: Filákovity Dusán, fotóriporterek: Márk Mirkó, Molnár Attila, Villányi Máté, állandó munkatársak: Facsády Orsolya, Hack Tamás, Horváth Judit, Kiss Martina, Kónya Mónika, Lugosi scham Tamás, Német Szandra, Papp Veronika, Pauli-Csap Kinga, Andy C. Rouse, Rédei Viktória, Suha Kata, Szakonyi Annamária, Weintraut Mária Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: univpecs@pte.hu, www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER-Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 10.000 példányban UnivPécs A Pécsi Tudományegyetem hírlapja A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 marketing@observer.hu 2

téma Gyere közelebb A legtöbben a német fiatalok közül tanultak a PTE-n az elmúlt három évben: tavaly 524-en, 2009-ben és 2008- ban pedig 461 diák. A második helyen a norvégok állnak, több mint kettõszáz hallgató tanul itt. Tavalyig a képzeletbeli dobogó harmadik helyén a Romániából érkezett hallgatók álltak (101 fõvel), tavaly viszont már Spanyolországból érkeztek többen (71 fõ). Ami a szomszédos országokat illeti s ebbõl kiindulva e mögött az adat mögött részben vagy teljesen a határontúli magyarokat is érthetjük 2008 és 2010 között több mint 300 fõt számláltak az onnan érkezõ hallgatók, a Szerbiából érkezettek száma emelkedett, a Romániából érkezetteké csökkent, a Csehországból érkezõké viszont meghatszorozódott. Az anyaországokat böngészve azt gondolom, minden PTE-s számára imponáló, hogy olyan távoli országok fiataljai is érdeklõdnek Magyarország elsõ egyeteme után, mint Mexikó vagy Ausztrália. Népszerûség Az adatok megerõsítik a közhiedelmet: a legtöbb külföldi diák az Általános Orvostudományi Karon folytatja tanulmányait: 2008-ban 1085, 2009- ben 1263, tavaly pedig már 1362 nem magyar állampolgárságú személy tanult az orvoskaron. A PTE külföldiek körében második legnépszerûbb kara a bölcsészkar: 2008-ban 136-an, 2009- ben 208-an, tavaly pedig 198-an tanultak itt. Az elmúlt három év statisztikáinak tükrében a harmadik legtöbb külföldi diákkal rendelkezõ kar a Közgazdaságtudományi Kar ide elsõsorban kínaiak járnak, bár a világ legnépesebb országának fiataljai tavaly sokan iratkoztak be az orvoskarra is. A következõ népszámlálás a külföldi hallgatók tekintetében egy hónapon belül várható. NAGY Tamara Szokás azt mondani, hogy sok külföldi hallgató jár a Pécsi Tudományegyetemre, és hogy az egyetem egyre népszerûbb külhoni körökben. A PTE Oktatási Igazgatóságának segítségével utánajártunk, pontosan hányan is vannak, és merrõl érkeztek. A PTE-n tanuló külföldi hallgatók 2008 és 2010 között Egyre többen Ahogy azt a táblázatunk is mutatja, a PTE-n tanuló külföldiek száma valóban nõtt az elmúlt három esztendõ során: 1435-en voltak 2008-ban, tavaly pedig 1762 nem magyar állampolgárságú hallgató folytatta itt tanulmányait. Várható volt, s a statisztikai adatokból is az olvasható ki, hogy a legtöbben valamelyik európai országból érkeznek, bár az elmúlt három év során több mint ötvenen tanultak itt a tengerentúlról a legtöbben Kanadából. Gyors fejlõdést mutatnak a PTE afrikai kapcsolatai, legalábbis erre utal az, hogy míg tavalyelõtt kevesebb mint tíz hallgató volt a fekete kontinensrõl, tavaly harminchárman tanultak itt, a legtöbben Nigériából. Honnan, hová GYAKORNOKI LEHETÕSÉG! A nemzetközi Europe Direct Információs Hálózat Baranya Megyei Európai Információs Pontja (BMEIP) egyetemi és fõiskolai hallgatókat fogad gyakornokként. A teljes vagy részmunkaidõs, nem fizetett gyakorlat idõtartama minimum 4 hét, maximum 3 hónap lehet. A szakmai gyakorlat nem a pénzkeresésrõl és a gyors elõmenetelrõl szól. Inkább olyan befektetés, melynek hasznát a leendõ munkavállaló késõbb, a munkaerõpiacra kikerülve látja. Jelentkezés (+ fényképes önéletrajz) a +36-72/520-552 telefonszámon, vagy az info@bmeip.hu e-mail címen! facebook.com/bmeip 3

egyetemi élet Hírek JOGESETMEGOLDÁS A PTE ÁJK hallgatói számára Polgári Jogi Jogesetmegoldó versenyt hirdet, melynek idõpontja október 24. A versenyre jelentkezni (akár párban is) a csondes@ajk.pte.hu email címen lehet október 19. 16.00 óráig. Aki a PTE ÁJK-n szervezett polgári jogi jogesetmegoldó versenyen I., illetve II. helyezést ér el, lehetõséget kap arra, hogy az Országos Polgári Jogi Jogesetmegoldó versenyen a kart képviselje. Pimasz, fiatalos ÉVADNYITÓ MINISZTERREL A PTE Természettudományi Karának Szentágothai János Szakkollégiuma évadnyitó ünnepséget rendezett október 14-én a Cella Spetichorában, melyen részt vett Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszter is. Az esemény lapzártánk után zajlott, a részletek az UnivPécs következõ, november 7-én megjelenõ lapszámában olvashatók. PARKOLÓK AZ IFJÚSÁG ÚTJÁN A Science Building építkezés miatt az Ifjúság úti Campus környékén kialakult gépjármû parkolási lehetõségek könnyítésére a PTE Bölcsészet- és Természettudományi Karainak vezetõsége rendkívüli, ideiglenes rendelkezések bevezetését határozta el. A rendelkezés december 31-ig új, ideiglenes parkolóhelyeket tesz lehetõvé. A parkolásra ideiglenesen jogosultak a két kar az Ifjúság úti és a 400 Ágyas Klinika melletti parkolókra szóló és érvényes kék, valamint piros - behajtási engedéllyel rendelkezõ közalkalmazottjai. Részletek a BTK TTK 1/2011(.) KDU számú közös dékáni utasításában. DAAD ÖSZTÖNDÍJAK 2012/2013 A DAAD a 2012/13-as tanévre hallgatói és posztgraduális ösztöndíjakat tesz lehetõvé, illetve támogatási lehetõségeket biztosít a tudományos fokozattal rendelkezõ fõiskolai, egyetemi oktatóknak és doktorált kutatóknak. A pályázatok beadásának határideje és helye: november 15. További információ: http://www.daad.info.hu/mstipendiendaad.html FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS Hetedik alkalommal rendezték meg a Vylyan pincészet és a PTE együttmûködésébõl létrejött Bogyólé borcímke tervezõ pályázat eredményhirdetését a Mûvészeti Kar új épületében, a Zsolnay negyedben. RÉDEI Viktória írása Földre terített barna csomagolópapír a fal mentén, rajta gondosan elrendezett pályamunkák. Óravégi korrektúra hangulat van, vigyázni kell, nehogy rálépjünk a pályázatokra, néhány látogató leguggol a munkák mellé, hogy jobban lássa. Kiállításnak formabontó. Hogy hogyan kerültek a földre a munkák? Gerendy Jenõ egyetemi docens a kiállítás megnyitón elmondta: Így hozta a sors. A falra fúrni, ragasztani nem lehet, sínek sincsenek, hogy azokról lógassuk be a képeket, így minden a földre került, amibõl egy kellemesen laza hangulatú kiállítás született. A harmadik helyezett, Szorre Szandra munkája a graffitik és jegyzetfüzetbeli firkák világát idézi. A második helyezett, Kútvölgyi- Szabó Áron egy ennél jóval letisztultabb programmal állt elõ: a címkén hat egymásra helyezett színkör látható, amit több különbözõ színhangulatban tervezett meg, és egyazon bor más-más arcát hivatott hangsúlyozni. A nyertes munka, Vidákovich Sámuel terve a letisztultságot és a fiatalos szertelenséget egyesíti magában, ahogy maga a Bogyólé is. Debreczeni Mónika birtokigazgató beszélt a zsûrizés nehézségeirõl, arról, hogy a végül bennmaradó nyolc-tíz pályamunka mindegyike méltó módon megállná a helyét, akármelyik kerüljön is a palackra. A kiállítás izgalmasan pimasz, fiatalos, talán kicsit provokatív, ahogy Gerendy Jenõ is fogalmazott. Jogi Szabadegyetem A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Szabadegyetem cím alatt havi egy-egy programot magába foglaló elõadás-sorozatot indít útjára, amelyben oktatóik közérdeklõdésre számot tartó kutatási témáikról, aktuális jogalkotási vagy joggyakorlati kérdésekrõl beszélnek, nem csak szakemberek számára érthetõ módon. Mindenkit szeretettel várnak, aki a jog iránt akár leendõ hallgatónként, akár a gazdasági életben részt vevõ vállalkozóként, munkavállalóként, a közügyek iránt érdeklõdõ polgárként többet kíván tudni a jogról annál, mint amit a média közvetít róla. Az elõadók folyamatban lévõ, esetleg vitás ügyekben tanácsadásra nem vállalkozhatnak, általánosabb természetû kérdéseket azonban bármely résztvevõtõl örömmel vesznek. A Jogi Szabadegyetem programsorozat elsõ elõadása: Tárgyalóterem, tessék belépni! Kengyel Miklós egyetemi tanár Idõpont: október 19. szerda, 18.00 óra Helyszín: PTE, Állam-és Jogtudományi Kar, Molnár Kálmán elõadóterem (48-as tér 1., földszint) 4

Kémiai Guinness-rekord kísérlet egyetemi élet A 2011-es év a Kémia Nemzetközi Éve, melynek alkalmából szeptember 30-án 14 órakor az ország hét pontján, köztük a PTE-n is kémiai Guinness-rekord kísérletet hajtottak végre. A Magyar Kémikusok Egyesületének irányításával vidéki városok (Pécs, Szeged, Eger, Szombathely, Nyíregyháza, Miskolc és Orosháza) felsõoktatási intézményei fogtak össze, hogy megszülessen az egyidejûleg a legtöbb ember által végzett, azonos kémiai kísérlet új világrekordja. Az eddigi csúcs 2800 fõ volt. FOTÓ: MOLNÁR ATTILA SOÓS Alexandra írása A kísérletben a keményítõ és a jód reakcióját mutatták be. Egy mûanyag fiolából 4-5 cseppnyi sárga színû jódoldatot csepegtettek a kísérlet résztvevõi egy számozott szûrõpapírra, melyre elõzetesen keményítõt helyeztek. Jellegzetes színváltozás következett be, az oldatok sûrûségétõl függõen a sötétkéktõl (feketétõl), liláskékig, világoskékig többféle színárnyalatot mutatott a két anyag együtt. Az elszínezõdött papírt a résztvevõk a sikeres kísérlet után a magasba emelték. Azért erre a kísérletre esett a választás, mert ez elég egyszerû, nem igényel sok anyagot és nem veszélyes. Sikerült is minden résztvevõnek, a diákok nagyon élvezték. Sõt, még formákat is próbáltak a keletkezett foltban felismerni mondta Török Barbara kémia szakos hallgató. A gyakorlatban az alma érettségi állapotát határozzák meg jóddal. Minél érettebb, annál kevesebb benne a keményítõ, vagyis ha jódoldatot csepegtetnek rá, annál kevésbé színezõdik el. Ezzel az egyszerû és gyakran használt reakcióval szerette volna felhívni a Magyar Kémikusok Egyesülete a figyelmet arra, hogy a kémia jelen van a mindennapjainkban. A szervezõk egyben rá kívántak mutatni a természettudományok fontosságára és a kémiatanár-képzés válságára is. A részvétel teljesen önkéntes volt, Pécsen négy középiskola, valamint az egyetem egyik gyakorló általános iskolájának diákjai vettek részt csoportosan a látványos kezdeményezésben nyilatkozta Kiss Ibolya, az Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék adjunktusa, a rekordkísérlet pécsi szervezõje. A Guinness-rekord végül megdõlt. Hivatalos adatok szerint 3363-an vettek részt országszerte a kísérletben, Pécsen 304-en járultak hozzá a sikerhez. Részletek: www.univpecs.pte.hu 200 játék a Gyermekklinikának Jó ezt látni, ugye? mosolygott össze Adamovich Károly, a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense és Kreibl Krisztián, a K&H Bank pécsi fiókvezetõje, amikor a gyermekek megrohamozták a K&H Gyógyvarázs program jóvoltából összegyûjtött adományokat. Több mint 200 játéknak és könyvnek örülhettek a PTE KK Gyermekklinikájának kis betegei október 10-én. Szükségünk van a támogatásra, nem csak játékok, de mûszerek és pénz formájában is mondta Adamovich Károly, a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, majd hozzátette: A páciensek számára a játék sem térben, sem idõben, sem eszközökben nem ugyanolyan, mint otthon, ami tetézi azt, hogy az egészségi állapotuk is eltér a normálistól. Nagy segítség ennek az idõszaknak az átvészeléséhez, ha játékok és könyvek állnak a rendelkezésükre. 5

hírek BIOTECHNOLÓGIA A PTE ÁOK-n nemzetközi összefogás keretében indul meg a jövõ biotechnológiai szakembereinek képzése. A fejlesztés mellett a Josip Juraj Strossmayer Egyetem biotechnológiai szakát érintõ BA-s kimeneti követelményeit is a pécsi MA felvételi követelményeivel harmonizálják. A projektnyitón részt vett Ljiljana Pancirov magyarországi horvát fõkonzul, valamint az eszéki intézmény vezetése. Részletek: www.univpecs.pte.hu EMLÉKÜLÉS AZ IGYK-N A PTE Illyés Gyula Kara és a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztálya október 5-én emlékülést szervezett Tárkány Szücs Ernõ néprajztudós 90. születésnapja tiszteletére. Tárkány Szücs Ernõ tudománytörténetben betöltött szerepét, munkásságának eredményeit, hatását a jogtörténet, a történettudomány, a néprajztudomány oldaláról értékelték. ALKOSS NAP A PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola október 14-15-én a hagyományos Deák Napok keretén belül ALKOSS napot tartott, a megismerés, aktivitás, bekapcsolódás kulcsszavak mentén. A nap folyamán az iskolások közösségi kertet is kialakítottak. Részletek: www.univpecs.pte.hu PHD & IBM Az IBM programjának célja elsõéves posztgraduális képzésben résztvevõ hallgatók támogatása, akik kutatásaik során az IBM-et érintõ problémákra adnak innovatív válaszokat. Több tudományterületrõl lehet a támogatásra jelentkezni. Jelentkezési határidõ: november 1. Info: phdfellow@us.ibm.com EURÓPAI KULTURÁLIS PARLAMENT PÉCSETT Október 14. és 16. között több mint 100 európai kulturális személyiség érkezett Pécs városába az Európai Kulturális Parlament ülésére. A találkozón szekcióülés keretein belül vitatták meg az Európai Kulturális Fõvárosok szerepét és jövõjét, a Balkán és a Dunai Régió helyzetét az új EU Duna Stratégia fényében, illetve az egyetemi élet Macska és dekonstrukció In memoriam J. Derrida címmel konferenciát rendeztek október 4-én a PTE-n a neves francia filozófus, egyetemünk díszdoktora emlékére. Orbán Jolánt, Derrida fordítóját és kutatóját kérdeztük. BALOGH Robert interjúja Mi az, ami nem jöhetett volna létre Derrida nélkül? Egy szóval is válaszolhatnék: a dekonstrukció. A dekonstrukcióval új gondolkodásmódot hozott a filozófiában, és nem csak ott, hanem az irodalomelméletben, a pszichoanalízisben, a képzõmûvészetben is. A nyugati kultúra alapvetõen konstrukciókban, struktúrákban, projektekben gondolkodik. Derrida a szétszedés, a rétegekre-bontás, a különbözõség felõl gondolta el a kultúrát. Ezzel hozott újat, és indított el egy folyamatot, amely a divatban, a filmmûvészetben és a gasztronómiában is visszhangra talált. Talán szakácskönyvet is írt Derrida? Tudtommal nem, de nemrég olvastam, hogy Spanyolországban nyílt egy dekonstrukció jegyében mûködõ étterem. Derrida gyakran utal a nyugati kultúrára úgy, mint logo-fono-etno-fallo-karno-centrikus, azaz húsevõ kultúrára. Gyakran tartott provokatív címû elõadásokat, én például a Manger l'autre Megenni a másikat (1989) címûn találkoztam elõször vele, és sokszor adott, olyan szöveg címeket, mint Jól enni márpedig muszáj, avagy a szubjektumszámítás. Igaz, hogy Derrida macskája rálépett a backspace gombra, s a de konstrukció-ból így született meg a dekonstrukció szó? Volt egyáltalán macskája? A történet olyan szép, hogy akár igaz is lehetne. Derridának tényleg volt macskája, szerepel a szövegeiben, látható Valerio Adami Derrida-portréján is. Sokszor leüthette volna ezt a billentyût, de akár megtette, akár nem, beleírta magát a filozófia történetébe, ahogy Baudelaire macskája beleíródott a francia, Arany János tudósának macskája a magyar irodalom történetébe. Az állat, aki tehát vagyok c. szövegében azt írja Derrida, hogy egy macska szemébe nézve tevõdik fel igazán az a kérdés, hogy ki is vagyok én? A dekonstrukció kifejezésnek mégis több köze van Heidegger destrukció fogalmához, mint Derrida macskájához. A Levél egy japán baráthoz c. szöveg tanúsága szerint, Heidegger Destruktion kifejezése a francia nyelvben annyira a rombolás jelentést sugallta, hogy Derrida más kifejezést keresett helyette. Így lelt rá a dekonstrukcióra. Jacques Derrida és Orbán Jolán Mit jelent a dekonstrukció? A dekonstrukció kettõs mûvelet, kettõs játék, hangsúlyozza többször is Derrida, épp azért, hogy a szétszedés és az új szempontok alapján történõ elrendezés mozzanatát kiemelje; vagy, hogy a mostani In memoriam Jacques Derrida konferenciára utaljak, amely a Liszt év jegyében a zene és a filozófia kérdésével foglalkozott, a dekonstrukció zenei értelemben vett átirat, és zenei értelemben vett négykezes. Ahogy Liszt a La Campanellában átírja Paganinit, úgy írja át Derrida Nietzsche, Heidegger vagy Mallarmé és Joyce szövegeit. Hol alkalmazták még a dekonstrukciót? Az irodalomelméletben, a pszichoanalízisben, a képzõmûvészetben, a pedagógiában, az építészetben, a filmben, a zenében, a médiatudományban, vagy ahogy már említettem a divatban, a konyhamûvészetben is. De ez a kifejezés vagy eljárás mára levált Derridáról. Meghökkentem, amikor Woody Allen egyik filmjének címeként azt olvastam: Deconstructing Harry magyarul Agyament Harry, ahogy a gasztronómiával kapcsolatos cikket olvasva, vagy akár a divat esetében is. Derridának van olyan írása, amit egy geográfussal vagy egy jogásszal is elolvastatna? A másik egynyelvûsége címû szöveget mindenki figyelmébe ajánlom. Ezen a Derrida-szövegen keresztül bárki megtalálhatja a dekonstrukcióhoz, vagy még inkább a saját magához vezetõ utat. Közös tapasztalatunk a nyelvhez való viszony, amiként az a felismerés is, hogy Csak egy nyelvem van, és az nem az enyém. Hogy ehhez mit szólna Derrida macskája? Nem tudom, de én nagyon szeretnék most a szemébe nézni mindkettõnek. 6

egyetemi élet A harmóniáért Bemutatkoznak az egyetemi lelkészek FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ Az egyetemi tanévnyitó koncertre október 5-én került sor a Magyar Katolikus Kultúra Napja programsorozaton belül a Pécsi Székesegyházban. A nyitóbeszédek után Fassang László orgonamûvész és Ágoston Béla multiinstrumentalista szolgáltatta a mûsort: Liszt-mozaikokat; Liszt Reger: É-dúr legenda Paolai Szent Ferenc a hullámokon, Improvizációk Liszt-témákra. Gyurkó József immár 35 éve dolgozik metodista lelkészként és cseppet sem bánja, hogy engedelmeskedett annak a bizonyos belsõ-felsõ hangnak és a villanyszerelési munkákat az emberek segítésére cserélte. Ön szerint miért van szükség az egyetemen lelkészekre? Sajnos, ma olyan deformált helyzetben vannak a fiatalok, hogy elnyomják a belsõ hangot bizonyos dolgokkal, amik teljesen céltalanná teszik az életüket. Viszont, ha eljönnek hozzám, egy Isten által hitelesített emberhez, olyan nyugalmat tapasztalhatnak meg, amilyent õk is szeretnének a mindennapjaikban. Mi okozza ezt a deformitást? Ennek a felsõ hangnak van egy ellenpárja, az alsó-belsõ. Azok, akik ennek engedelmeskednek, sodrásba kerülnek. Folyamatosan keresik a helyüket; megállnak, változtatnak, amíg meg nem találják a helyes utat. Szerencsére Isten szabad akarattal és döntési lehetõséggel áldotta meg az embert. Milyen gyakran keresik fel Önt a hallgatók? Nem járnak hozzám túl sokszor. Legtöbbjüket a belsõ megvilágosodásra való igény hozza el hozzám, szeretnének egy tiszta hangot hallani ebben a nagy zagyvaságban, ami a mai világot uralja. Egyféle mentõ szeretet tombol bennem, különösen, amikor látom az arcokat a folyosón, melyek bizonytalanságot és rengeteg kérdést tükröznek, melyekre nem kapnak választ sehol. JANÁKY Zita Üzleti szaknyelv magyarul tanulóknak ECL nyelvvizsgalehetõséggel Angol kapcsolat Az EU támogatásával, az Institut für Interkulturelle Kommunikation e.v. koordinálásában 2009 novemberében indult a MIG-KOMM Többnyelvû interkulturális üzleti kommunikáció Európa számára címû projekt, amelynek keretében az élethosszig tartó nyelvtanulás elõsegítéséhez egy blended learning módszerre épülõ tananyagfejlesztési program kidolgozása történik. A projektben kilenc nyelv képviseletében kilenc ország (Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) szakértõi vesznek részt. Magyarországot, illetve a magyar nyelvet a PTE Idegen Nyelvi Titkársága képviseli. A hamarosan elkészülõ CD-n és a http://inyt.pte.hu/migkomm/ címen is elérhetõ magyar nyelvû üzleti szaknyelvi tananyag a Közös Európai Referenciakeret B2 (középfokú) szintjére készíti fel az érdeklõdõket. A magyar mellett további nyolc nyelvbõl készülõ tananyag kidolgozását vállaló projekt célja az európai üzleti kommunikáció és az üzleti szaknyelvoktatás, továbbá az európai interkulturális párbeszéd segítése. Öt alkalommal, öt helyszínen: Berlinben, Èeske Budêjovicében, Vilniusban és Pécsett került sor projektmegbeszélésre, ahol a szakértõk megvitatták és valorizálták az elkészült tananyagrészeket. A projekt zárómegbeszélése szeptember 28. és október 2. között volt Bukarestben. Az interaktív, tanári segítséget is felkínáló honlapot, és az internetes online kurzust valamennyi projektnyelvbõl elérhetik a potenciális felhasználók, azaz a nyelvtanárok és a nyelvtanulók az egyes projektpartnerek weboldalán, illetve hamarosan DVD formájában is megrendelhetik. A projekt ez év októberi zárását követõen mind a kilenc nyelvbõl olyan nyelvi anyagok, gyakorlatok, videóés hangfelvételek, leírások, többnyelvû szószedetek és hangoskönyvek állnak majd az érdeklõdõk rendelkezésére, amelyeket az üzleti kommunikáció tanulásához és tanításához haszonnal forgathatnak, sõt az ECL nyelvvizsga specifikációja alapján üzleti szaknyelvi ECL vizsgát is tehetnek. Az ECL Vizsgaközpont és a PTE Idegen Nyelvi Titkárság meghívására október 4 5-én Pécsre látogatott a londoni székhelyû Whitechapel College elnöke, Prof. Dr. John White, igazgatója, Anwar Husszain, valamint Német Tanszékének vezetõje, Douglas Stevenson, és megbeszéléseket folytatottak az INYT igazgatójával és az ECL vizsgaközpont vezetõjével a tesztírás, a vizsgáztatás és a nagy-britanniai ECL vizsgahely hálózatfejlesztésének kérdéseirõl. A tárgyalások eredményeként aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a továbbiakban a Whitechapel College látja el a nagy-britanniai ECL nemzeti központ feladatait, közremûködik az angol ECL tesztek írásában és értékelésében, illetve fejleszti a nagy-britanniai ECL vizsgahely hálózatot. A delegáció tagjai megbeszélést folytattak a PTE illetékes képviselõivel a jogi- és közgazdasági képzés, valamint a hallgatócsere területén megvalósítható együttmûködésrõl is. 7

A PTE EHÖK válasza az oktatási tárca levelére A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata levélben fordult az oktatási tárcához a felsõoktatás tervezett átalakításának kérdésében. Ebben a levélben az EHÖK a hallgatók által összeírt véleményeket, kérdéseket, aggályokat, tolmácsolta az államtitkárság felé, mely írásra dr. Hoffmann Rózsa államtitkárasszony válaszolt is, ezzel megnyitva a társadalmi egyeztetés, a tényleges párbeszéd felé vezetõ utat. A PTE EHÖK bízva e gesztus értékében, újabb levélben reagált az Államtitkárasszony észrevételeire. Tisztelt Államtitkárasszony! Köszönjük, hogy a Pécsi Tudományegyetem hallgatói által megfogalmazott észrevételekre, véleményekre, aggályokra nyílt levelében reagált. Örömmel olvastuk, hogy hazánk felemelkedésének szolgálata, és az ennek biztosítékát jelentõ minõségi felsõoktatás megteremtése közös célunk. Az Ön mostani levele tekinthetõ az elsõ olyan gesztusnak, amely a társadalmi egyeztetés felé mutat, nem pusztán zárt ajtók mögött folytatott vita a kérdésrõl. Ezt külön köszönjük. Mindazonáltal szeretnénk hangsúlyozni, hogy a felsõoktatási törvény egyeztetésére vonatkozó meglátásaink alapvetõen eltérnek egymástól. Ön a HÖOK-ra hivatkozva egy olyan sikeres, félreértésektõl mentes és alapvetõ, gyakorlati kérdésekre fókuszáló egyeztetési folyamatra hivatkozik, melyeket a késõbbiekben történtek semmilyen módon nem igazoltak. A 2010. december 9-i egyeztetés eredményeit (melyet a HÖOK delegáltjaival, kizárólag alapelveket érintve folytattak) az ezt követõ január 4-i koncepció fogadtatása, a szakmai, illetve érdekképviseleti szervek részérõl alapvetõen kérdõjelezték meg. Az akkori felháborodást ismét egyeztetés követte, ekkor már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közbenjárásával. Ennek eredményeképp február 9-én létrejött egy a felsõoktatásban érintett minden érdekelt fél által elfogadott, a felsõoktatás átalakításának alapelveit, valamint a jelenlegi állapotok problématérképét tartalmazó, szintén általános dokumentum. Sem az alapelvek, sem a problématérkép nem tartalmaz konkrét lépéseket az átalakítás gyakorlati megvalósításának tekintetében. A lehetséges eredményeket pedig olyan baljós elõjelek árnyékolták be, mint a nyár folyamán a sajtóban napvilágot látott sokszor radikális, légbõl kapott, hivatalos helyrõl meg nem erõsített információk. Ezt követte a szeptember 11-én a kormány által elfogadott tervezet, mellyel a legrosszabb forgatókönyv lépett életbe. Az általános alapelvek mentén folytatott egyeztetéseket, Önök ígéreteik ellenére nem kiindulási alapként, hanem a folyamatok lezárásának tekintették. Az elfogadást követõ napokban egy olyan koncepciót ismerhettünk meg, melynek kialakításából kihagyták a hallgatókat, vállalhatatlan mértékben növelték benne terheinket, míg semmiféle garanciát nem kaptunk cserébe érdekeink, illetve késõbbi életpályánk biztosítására. Ezt követõen szeptember 20-ára Önök meghívták a hallgatói érdekképviseleteket, hogy a normaszöveg megalkotásában vegyenek részt, mindezt levelében Ön úgy láttatja, mintha ez a korábban megbeszéltek szellemében történt volna. Azonban, be kell látni, hogy már csak a tervezet szövegezésérõl lett volna szó, mely koncepción Önök már érdemben nem akartak változtatni. Ez pedig olyan elemeket tartalmazott, melyekrõl szó sem volt a korábbiakban, illetve melyeket a hallgatói vélemények is problémaként jelöltek meg. Olyan elemek voltak ezek, mint a honhoz kapcsolási hallgatói szerzõdés, az önköltség, a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat kapcsán egyetértési jogunk elvétele, vagy az államilag finanszírozott férõhelyek radikális csökkentése. Ezekben a kérdésekben semmilyen szintû egyeztetés nem történt a mai napig. Koncepciójukban továbbá számtalan változtatást, reformot szeretnének azonnali hatállyal bevezetni. Ezzel szemben mi úgy véljük, hogy a felsõoktatás bármilyen jellegû reformja elképzelhetetlen a jelenlegi közoktatás elõzetes, erélyes átalakítása nélkül. Vegyük példaként a felsõoktatásba történõ belépéshez elõírni kívánt nyelvvizsga kérdését. Ön a hallgatói véleményekre reagálva azt írta, hogy meg fogják teremteni az ehhez szükséges közoktatási feltételeket. Álláspontunk szerint, az elvárások megteremtése nem szabad, hogy megelõzze azok feltételeinek kialakítását. Fõleg úgy, hogy ennek megvalósításához egy rendszerben évek szükségesek. Csak ezt követõen lehet mindezt elvárni. Levelében a hallgatói vélemények közül Ön is kiemeli a vizsgaalkalmak számának kérdését, melyet, mint a minõségi felsõoktatás egyik fontos kulcsaként jelöl meg. Hiszen most is sokan utóvizsgák és ismétlések nélkül végzik el a tanulmányaikat, épp ezért ez volna az általánosan elvárt hozzáállás. Meg kell említenünk, hogy ez így nem helytálló meglátás. Az egyetemi képzések erõs szakjain az elvárások magasak és abban egyetértünk, hogy ez szolgálja az Ön által is emlegetett minõségi képzés érdekeit. Tehát, nem teljesít mindenki utóvizsga nélkül. Abban az esetben, ha ez volna a valóság, nem lenne értéke a magyar diplomáknak. Nehezen találnánk olyat, akár a hallgatóság elitjét is vizsgálva, aki sosem utóvizsgázott. A tévedés, néhol a kudarc egy tanulási folyamat természetes állomásai. Zárszóként szeretnénk még egyszer megköszönni levelét, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy örültünk volna, ha gyakorlati kérdéseinkre vonatkozóan több konkrétumot olvashattunk volna írásában. Reméljük, hogy a további párbeszéd során sikerül az általánosságoktól elrugaszkodva a megfogalmazott kérdéseinkre, észrevételeinkre, véleményeinkre és aggályainkra fókuszálni. Tisztelettel, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata Képünk az október elsejei EHÖK-megmozduláson készült. 8

krónika Hivatalos kollégiumátadó Akár egy háromcsillagos szálloda is lehetne, nem? jegyezte meg az egyik sajtómunkatárs a Jakabhegyi Kollégium megszépült épületének hivatalos átadásán, október 6-án, ami nem csoda, hiszen drasztikus változáson mentek keresztül a PTE kollégiumai az elmúlt idõszakban. Bódis József rektor és Vermesy Sándor, a Strabag magyarországi magasépítési ágazatvezetõje ünnepélyes keretek között adta át a felújított Jakabhegyi Kollégiumot, az egyetemisták képviseletében Sebrek Zsuzsanna, az EHÖK szakfeladati alelnöke vette át szimbolikusan az épületeket. A kollégiumrekonstrukció PPP-projekt keretében zajlott. Összekötni a szálakat Ruzsa Csaba kiemelt beruházásokért felelõs gazdasági fõigazgató-helyettes BALOGH Robert interjúja Tudna olyan hazai EU-s projektekkel foglalkozó szakembert mondani, aki Önnél nagyobb léptékû ügyeket vitt? Vannak olyan kutatással, út- és vasútépítéssel foglalkozó pályázatok, amelyek nagyobb összeget öleltek fel, mint a korábban általam vezetett Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa projekt, de hasonló, cég formájában végzett, több szegmensû, komplex, uniós forrásból megvalósított nagyberuházás nem volt a régióban, illetve az országban. 2011. szeptember 1-tõl ön már nem a Zsolnay negyed gazdasági ügyekért felelõs ügyvezetõ igazgatója, hanem a PTE gazdasági fõigazgatóságán dolgozik. Miért döntött a váltás mellett? Nem szakítani akartam a Zsolnayval, illetve az EKF folyamatával, hanem 2011 õszére a munkám érdemi része lezárult. Pécsiként nem lehet a Zsolnayval szakítani. A projektek zárása gyakorlatilag most folyik, így a kulturális programok elõkészítése, tervezése kerül elõtérbe a jövõben, ami a kulturális szakemberek területe, nem a pénzügyes közgazdászoké. Az üzemeltetést a jelenlegi szakembergárda is nagyon jól el tudja végezni. Én szerettem volna azt a szakmai tapasztalatot, amit felhalmoztam az EU Bizottság, vállalati szféra, hatóságok, a szakmai szervezetek felé kamatoztatni. Úgy érzem, a PTE által az elkövetkezõ években indított, mintegy 20 milliárdos nagyságrendû fejlesztésekhez is hozzá tudom tenni a magam tapasztalatát, akár a munkaszervezésben, akár a pénzügy-jogi munka segítésében, vagy az egyéb, beruházásokkal kapcsolatos feladatokban, valamint a késõbbi hasznosítás tervezésében. Mi a munkája jelenleg? Az egyetem által kiírt álláspályázat az 500 millió Ft érték feletti beruházásokról szólt, a gazdasági fõigazgatóság azt szerette volna, ha a teljes projektet pénzügyi, közbeszerzési, jogi szempontból összefogja valaki, koordinálja. Több nagyberuházás lesz az elkövetkezõ 3 4 évben a PTE keretein belül. A megye, a város és az egyetem beruházási stratégiáit, lépéseit is össze kell egyeztetni. Jelenleg hat konkrét projekttel foglalkozunk. Ki kell emelnem, hogy a projektek esetében valójában csapatokról beszélünk, azaz az egyetemen több sokat dolgozó kollégáról van szó: mûszakiak, pályázati igazgatóság munkatársai, jogászok, közbeszerzési osztály, pályázati pénzügy, gazdasági fõigazgatóság több pénzügyes munkatársa. Nagyon komoly támogatást kapunk az érintett karoktól, kutatóktól és a klinikai kollegáktól is. A hat projekt közül a Kutatóközpont, ahol már a projektmenedzsment felállt, a terveket lezárták, zajlik a kivitelezés, az eszközökkel kapcsolatos közbeszerzések és kisebb jogi szerzõdések maradtak vissza. Azonban komoly feladat a nyitás utáni üzemeltetési koncepció kidolgozása, illetve megkezdõdtek a hatósági ellenõrzések is. E projekt esetében az egyetemen sok feltétel adott volt a munkámhoz az elmúlt évben már feszesen elvégzett feladatok nyomán, csak fel kellett vennem a szálakat és összekötnöm õket, hogy az érintettek hatékonyan meg tudják beszélni a konkrét problémákat. Egy másik nagy projekt két elembõl áll, a 400 ágyas klinika felújítása és mellette a Sürgõsségi Centrum. Évközben változnak a törvények, ezekre is figyelnünk kell; módosítani, kezelni a megváltozott helyzetet. Egy új rehabilitációs centrum létrehozásáról már döntött a Gazdasági Tanács, amely az Idegklinika melletti beruházáshoz kapcsolódik. Ennek a pénzügyi elõkészítésén dolgozunk. A Gyerekklinikán és a Szülészeti Centrumon is tervez az egyetem beruházást, és pályázati kiírásra várunk az Onkológia Centrum kapcsán jövõ évre. Ez a beruházási kör majdhogynem kiteszi az EKF nagyságrendjét. 20 24 hónap egy-egy nagyobb projekt kifutása a lezárással, a szerzõdések elszámolásával együtt. Sok kérdés fog még felmerülni annak kapcsán, mire nyújtsunk be pályázatot az elkövetkezõ években. Az új uniós költségvetési ciklus elõreláthatólag új lehetõségeket nyit majd meg 2013-tól a kutatási és innovációs pályázatokat elõtérbe helyezve. A már futó projektek mellett gazdasági, stratégiai tervek elõkészítése is folyik annak érdekében, hogy pozitív gazdasági jövõképe legyen az egyetemnek hosszú távon is. 9

KÖSZI Mi leszel, ha nagy vagy? Jelentkezz ingyenes tréningünkre! Amit a kiválasztási folyamatról tudni kell: önéletrajz állásinterjú értékelõ központ A program a kiválasztási folyamat különbözõ lépéseinek megismerésén keresztül nyújt elméleti és gyakorlati útmutatót számodra álláskereséskor. A tréning során olyan gyakorlati ismeretekre tehetsz szert, amelyek segítségével sikeresebben készülhetsz fel az elõtted álló állásinterjúkra. Idõpont: 2011. október 20 21. Tréner: Lakosa Zita Tûzoltó, katona, vadakat terelõ juhász divatjamúlt pályaválasztási opciók ezek, legalábbis ahhoz képest, ami a gyerekek felnõttkori álmait illeti. De valójában milyen tényezõk alapján választunk? kapcsán hozott döntés kb. olyan fontos személyes mese, mint a hogyan találkoztam az elsõ szerelmemmel. Céltudatosság és lebegés Larry Pagre, vagy arra a Linus Tornwaldsra gondolunk, akinek a Linuxot köszönhetjük, egyértelmû, hogy vannak, akiket nem egy foglalkozás megszerzése, inkább inspiráló ötleteik vittek elõre. Jelentkezési határidõért és bõvebb információért látogass el a koszikarrier.hu weboldalunkra. Tel.: 30/969-4668 Személyes élmények Próbáltuk felmérni azt, ki miért választotta azt a szakot, amire éppen jár. A legtöbben ilyenkor olyan történetekbe avattak be, mint ami egy sorsfordító történethez illik is: hoszszan ecsetelték, hogy a döntés idején melyik családtag mivel foglalkozott, melyik barát milyen pályára készült éppen, milyen olyan példák, ismerõsök, barátok, rokonok voltak akkoriban a környezetében, kikkel találkozott. Vannak, akik számára leendõ csoporttársaik kiléte fontosabb volt a tantervnél; vannak, akik viszont próbálták felmérni, hogy mennyire tudnak majd jól keresni a megszerzett diplomával. Kevés olyan ismerõst találtam, akik a végsõ döntésben kizárólag a szüleik véleményére hagyatkoztak volna, de csak egy olyat, aki ünnepélyes keretek között dobott egy kockával, hogy az adott hat szak közül melyikre jelentkezzen végül. Egy biztos: akár mostani egyetemistát, akár már régen végzett hallgatót kérdeztem, a pályaválasztás, a továbbtanulás Vannak olyan sikeres emberek, akik egészen korán eldöntötték, mivel szeretnének foglalkozni. Mozart, a zseniális muzsikus ritkán töprenghetett azon, hogy milyen lenne mással keresni meg a betevõre valót. Hogy mai példát is hozzak: vannak olyan sportolók, akik egy cél vagy kupa elnyerésérõl álmodoznak egész életükben. Iker Casillas gyerekkori álma például az volt, hogy a Real Madrid kapusa lehessen, s így minden vágya valóra vált, mikor hálóõr lehetett kedvenc csapatában. A Queen együttes gitárosa, Brian May viszont szeretett ugyan zenélni, de a kezdetekkor komoly dilemmát jelentett számára, hogy rocksztár legyen-e vagy csillagász késõbb, Mercury halála után végül öregecske rocksztárként doktorált. De vannak olyanok is, akik míg rá nem lelnek arra, ami igazán nekik való, sodródnak az árral itt most utalhatnék Hemingwayre vagy Rejtõ Jenõre, de az írók sorsa elég speciális ebbõl a szempontból is. De ha a közelmúlt elhunyt Apple-vezérére, Steve Jobsra vagy a Google-alapító Hivatás, foglalkozás vagy állás? Ami az életpályát illeti, a biztos jövõkép és az elérhetõség mellett az is fontos, hogy a munka a munkavállalóhoz illõ legyen. A csak és kizárólag a pénzrõl szóló nemszeretem - meló hosszú távon fásulttá tesz ami senkinek (a munkaadónak sem) érdeke. A hivatás szó már olyan szenvedélyt és elkötelezettséget jelent, ami mellett már a kereseti lehetõségek sem feltétlenül jelentenek igazi szempontot. De hogyan lehet hivatásunk, ha már ugyanazt szeretnénk, amit hatévesen elképzeltünk magunknak? Még mindig nincs jobb a régi görög trükknél (Ismerd meg önmagad!), amihez remek kiindulópont akár a grafológia. Konkrétan a pályaválasztáshoz fûzõdõ tanácsadások is léteznek, a kiszemelt meló megszerzéséhez és gyakorlásához pedig ott a karrier-tanácsadás. A magyar oktatási rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy akár szakot váltsunk, csak tudni kéne hozzá, mit is szeretnénk valójában. TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0009 Szolgáltatásfejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen A projekt az Európai Unió támogatásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, az Európai Szociális Alap támogatásában valósul meg. Karriertervezéshez és pályaválasztáshoz kapcsolódó tanácsadásaink: Életpálya tanácsadás A pályaorientációs/életpálya-tanácsadás célja, hogy önmagad számára tudatosítsd értékeidet, képességeidet és ehhez reális képzési vagy elhelyezkedési irányokat tûzz ki célnak. Segítséget kapsz abban, hogy képes légy önállóan mérlegelni, illetve szakmai életutadat érintõen önálló döntéseket hozni. Mentálhigiénés grafológiai tanácsadás A tanácsadás segítségével lehetõség nyílik a számodra ideális képzési irány meghatározására, illetve a legmegfelelõbb munkakör kiválasztására. Jelentkezés és bõvebb információ: http://koszi.pte.hu, 30/969-4668 10

English Letter from the Village Too Young? by Andy ROUSE Many years ago, maybe even many, many years ago. Though not in another galaxy... So, there was this conference of the Hungarian branch of an international teachers' association, which already boasted a substantial membership. The first conference, the year before, had been in Kecskemét, and as this year's local organisers we were determined to go one up on the year before. And so, for the very first time, registration took place with the assistance of a computer, and had the double function of collecting members' emails. Now you may think this to be a facile task, but don't forget: this was a long time ago, when both computers and those who sat at them were in their infancy. As adults, we looked forward to our task in the literal, rather than the figurative sense. Luckily my co-organiser had three children under the age of eighteen, one of which was under the age of ten. These were stationed at the reception desk, it being understood that this was a task far too complex for any adult to be able to carry out. PHOTO: SZABOLCS CSORTOS And so it came to pass. The oldest of this progeny trio, a son, almost a young man, took first shift at the keyboard. Meanwhile the queue of arriving conference participants grew. Admitting defeat, the second child, a sensible daughter, entered the field. The queue wound its way around the staircase. At last, admitting defeat, the youngest child, a young, soft-skinned, un-pockmarked boy, took control. At last the queue subsided. The golden rule of computer technology had been followed and proven: if at first you don't succeed, find someone younger best of all, somebody in pre-puberty. And so I was somewhat amused this morning when I attempted a (for me) new procedure on the computer adding a photo to my email: not from a sense of vanity, but because so many of my friends and other correspondents had already done so. In non-rebellious mood, I decided to follow the flow... the only problem being that I had not the slightest idea where to start. Looking at the selection of possible cryptic instructions, I chose something that said You. That is, me. And clicked. It's the first time a machine has ever complimented me. (The bathroom scales certainly don't. Online shopping automatically presupposes that you don't know what you're up to: Are you sure? Are you really, really, sure? Are you absolutely 100% positively sure? Are you incontrovertibly and irreconcilably certain to a factor of infinity to the power of 10 cubed?) As I have just written, I clicked. If I had been asked to put down a list of the top ten most probable electronic comments to pop up on the screen, this would not have been among them: This feature is not available for your account You must be over a certain age to use this feature. Learn more. All I can say is, I hope I do. But for now, you'll have to do without a photo. Although I do have a rather nice one which sets off my 56 years in a reasonably complimentary light. 11

interjú Tudod, az álmok Pályafutását ápolónõként kezdte, idén szeptember végén pedig már büszkén vehette át egyetemi tanárrá történõ kinevezését. Kemény munka, nehéz, hosszú út áll mögötte, de lelkesedése töretlennek tûnik. Sõt, talán még mindig nem szeret a figyelem középpontjában tündökölni: egy kedves, szimpatikus embert ismerhettem meg személyében. Kriszbacher Ildikóval, az Egészségtudományi Kar dékánhelyettesével beszélgettem. SUHA Kata interjúja Vannak gyerekek, akik régen tûzoltók, mesehõsök vagy szakácsok szerettek volna lenni. A dal is azt mondja: mindenkinek van egy álma. Önnek ez mi volt gyermekkorában? Visszaemlékezve mindig az aktuális mese mesehõse szerettem volna lenni, a kedvenc klasszikus mesém volt a Hófehérke és a hét törpe. Ebbõl adódóan is mindig fontos volt számomra hogy segítsek vagyis ez volt az álom. Mégis véletlenül kerültem az egészségügyi pályára. Már ápolónõként dolgoztam, amikor elkezdtem az Egészségtudományi Karon (akkor még Egészségügyi Fõiskolai karnak nevezték) tanulni, 1992- ben kezdtem a fõiskolai szakot ápolói területen, munka és két gyermek mellett. Ezt követõen végeztem el az egyetemi képzést. Nehéz volt, fõleg család és munka mellett, de azt gondolom, ha valaki el akar érni egy célt, akkor meg lehet ezt szervezni. Persze mindehhez kellenek támogatók, segítõk: a munkahelyen a vezetõk, munkatársak, a családban, ha más nem, a nagyszülõk. Olyan társ, aki tud segíteni fõleg ha gyermekek is vannak, hiszen ennek a kétféle kötelezettségnek csak közösen lehet megfelelni. Ápolónõi múltja miatt nyilván nagyon sok olyan gyakorlati ismerettel tudja gazdagítani az órákat, amelyek egyébként nem színesítenék a palettát. Azt gondolom, mielõtt oktat valaki, gyakorlati területen nagyon sok tapasztalatot kell szereznie, mert fõként az ápolói pályán a gyakorlat mindenképpen hozzá tartozik. Egyébként is gyakorlati alapon tevékenykedünk. Azt gondolom, a hallgatóknak fontos az, hogy gyakorlati példákkal tudjuk szemléltetni az órát ez nagyban segíti a tananyag megértését is. Sok változás történt ahhoz képest az egyetemi életben, amit Ön látott diákként? Biztos, hogy más padba beülni és hallgatni az elõadásokat, de mivel van gyakorlati tapasztalatunk, könnyebb is a megértés a levelezõ képzésben. És ezért is fontos a gyakorlati tapasztalat: hogy át tudjuk adni azt, ami majd vár rájuk a jövõben. Amikor annak idején elkezdtem tanulni, nem volt nehéz elhatároznom magam: részben az akkori fõnökeim támogatták ezt, hiszen akkor indult elõször Pécsett a fõiskolai képzés. Tulajdonképpen közös cél volt, hogy tanuljak, de a magam számára is erõs motivációs erõt jelentett. Úgy gondolom, hogy fontos, hogy valaki továbbfejlessze addigi tudását. Úgy tudom, azt kutatja, hogy a meteorológiai tényezõk milyen hatással vannak a strokeos és infarktusos betegekre. Miért éppen ez érdekli? Amikor a tudományos munkámat kezdtem, 2002-ben, a kardiovaszkuláris betegségek területét részben azért választottam, mert belgyógyászati osztályon dolgoztam 17 évet, és ott az ügyeletekben sok infarktusos beteggel találkoztunk. Másrészt kicsit a véletlen is hozta, hogy akkori vezetõm három témát javasolt, amelyben elmélyedhettünk, én ezt választottam. Nem konkrétan az idõjárással való összefüggésekkel kezdtünk, ennek ötlete csak késõbb jött. Akkor az infarktus és a stroke szezonalitását, heti és napi ritmusát vizsgáltuk, és ebbõl adódott késõbb, hogy a meteorológiai tényezõket is megfigyeljük, hogyan hatnak ezekre a betegségekre. Hétfõn valóban gyakoribbak az efféle megbetegedések, mint a hét többi napján? A fiatalokat mennyire érintheti manapság az idõjárás hirtelen változása? Amikor nõvérként a PTE II. számú belgyógyászati klinikán dolgoztam, sajnálatos módon viszonylag gyakran találkoztunk infarktusos betegekkel. A stroke-on átesetteket természetesen legtöbbször az illetékes intézménybe szállították, de néha azért elõfordult, hogy a mi intézetünkben történt meg az elsõdleges betegellátás. 2000 óta évekre, évszakokra lebontva is figyelemmel kísérjük a meteorológiai tényezõk betegekre kifejtett hatásait, ezért csak megerõsíteni tudom azt a tényt, miszerint a hétfõi napokon sokkal gyakrabban fordulnak elõ az efféle megbetegedések. Illetve helyesebb, ha úgy fogalmazunk, a hét elsõ munkanapján. Ugyanis a vizsgálatok kimutatták, ha egy ünnepnap hétfõre esett, az emberek vasárnapként élték meg, és ilyenkor valószínûleg sokkal kevesebb stressz érte a szervezetüket, mint átlagos esetben. Az olyan hatalmas hõmérsékletkülönbségek, mint amely néhány nappal ezelõtt is kifejtette hatását, nyilvánvalóan borzasztóan megterhelik a szervezetet az egészséges embereket is megviselheti, hát még egy kardio-vaszkuláris betegségben szenvedõt. Úgy gondolom, talán sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelõzésre, amely nyilvánvalóan nem kap elég figyelmet. Ha a hazai lakosságot sikerülne jobban felkészíteni, nagyobb sikereket érhetnénk el a prevenció területén. Gondoljunk például az öltözködés fontosságára, hiszen a hûvös õsz bekövetkeztével ismét aktuálissá válik: mennyire megterheli a szervezetünket a környezeti hõmérséklet ingadozása. Nyáron pedig már nem csupán a lakások, de a legtöbb üzlet is légkondicionált. Akár hisszük, akár nem, a veszély már az egyre fiatalabb korosztályokat is ugyanúgy érinti. Úgy 12

igenis valóra válnak gondolom, a diákokat nem készíti fel erre eléggé a család, az iskola, vagy a társadalom. Az õ szempontjukból ugyanúgy kiemelt fontosságú a ruházat, a rendszeres testmozgás, a táplálkozás, és nem utolsósorban a stresszoldás is, hiszen ez hatalmas rizikófaktort jelent. Nagyon megterheli a keringési rendszert, és rájuk is ugyanúgy vonatkoztatható az imént említett nagy fokú idegesség és szorongás, amely a hét elsõ munkanapját áthatja. Igazán fontos lenne komolyan odafigyelni minden korosztálynak. Azt gondolom, bizonyos egészségügyi ismeretekkel minden diáknak rendelkeznie kellene attól függetlenül, milyen szakra vagy karra járnak Ezzel egyetértek. Azt gondolom, a középiskolában az alap egészségügyi ismeretek mellett jogot és közgazdaságot is kellene oktatni a diákoknak, de a pályámból adódóan elõbbit nyilván fontosnak tartom. Sajnos, jelenleg csak minimális ismereteket kapnak általános- és középiskolában. Talán a jogosítvány megszerzésekor a rövid elsõsegélynyújtó tanfolyam keretén belül nyernek valami minimális betekintést az egészségügyi ellátásba. Pedig nagyon hasznos lenne, ha akár csak a családban tudnának hasznosítani bizonyos ismereteket. Régen, nagyon régen, amikor még általános iskolába jártam, a fõzéstõl kezdve a sebkötözésig sok mindenre megtanították a diákokat A karunkon a hallgatók megkapják a gyakorlati oktatást: részben a demonstrátori teremben kurzusok keretén belül, ahol felkészítjük a hallgatóinkat, mielõtt még élesben, kinn a gyakorlóterepen szembesülnek azokkal a feladatokkal, amelyek alapvetõek. Például, hogy a beteget hogyan kell fogadni, hogyan kommunikálunk, hogyan veszünk fel egy anamnézist. Önnek nyilván más értéket képviselt, mikor diplomát kapott, mint egy olyan diáknak, aki a középiskolából ment egyetemre. Milyen értéket képvisel ma egy diploma? Szerintem a diploma annyit ér, amennyit tanulmányaink során belefektetünk, amit mi tudunk ebbõl hasznosítani a késõbbi pályafutásunk során. Elsõsorban saját magunknak, a környezetünknek és a munkánknak kell, hogy eredményt jelentsen, hogy diplomát szereztünk. Mindenkinek azt mondom: ha megteheti, és van elég szorgalma, mindenképpen tanuljon. Azzal, hogy diplomát kaptunk, még nem végeztünk, hiszen ez egy életen át tartó tanulás, folyamatosan ki kell egészíteni képzésekkel és a gyakorlati tapasztalatokkal. Ápolónõként sokféle sorsot, embertípust megismert. Ez nagy segítséget jelenthetett késõbbi élete során jó emberismerõnek tartja magát? Valóban nagyon sokféle emberrel találkoztam. Bizonyos tekintetben a munkatársaim kiválasztásánál igen, jó emberismerõnek tartom magam. Az oktatói tevékenységem alatt a hallatók sokféleségével találkozom, igyekszem a jó kapcsolatot kialakítani velük. Sikereim mellet érnek csalódások is, közvetlen szakmai környezetem meglehetõsen korlátozottan igényli azt, hogy szaktudásomat közzé tegyem és az ápolást segítsem a tapasztalataim átadásával. De mindenkor nyitott vagyok az új feladatokra, az együttmûködésre. S bizakodva nézek a jövõbe hogy álmaim maradéktalanul megvalósuljanak. 13

magazin A celebeket lelövik, ugye? 2011. szeptember 6-án jogerõsen lezárult Stohl András büntetõpere. A színésznek azért kellett a bíróság elõtt felelnie, mert 2010. május 8-án hajnalban súlyos közúti balesetet okozott kábítószeres és alkoholos befolyásoltság alatt, büntetésének letöltését október 5-én kezdte meg. Mészáros Bencét (képünkön), a PTE ÁJK Büntetõjogi és Kriminalisztikai Tanszék oktatóját kérdeztük. GERSE Debóra interjúja Sokakat zavar, hogy Stohl András az eredetileg kiszabott büntetésének csupán egyharmadát kapta. Ehhez van köze a vádmódosításnak? Gyakorlatilag a negyedét; az elsõfokú határozat alapján 21 hónapot kellett volna börtönben töltenie, míg a jogerõs ítélet szerint valószínûleg 5 hónapot kell. Vádmódosítás elsõfokon történt, a fellebbvitel során ez már nem lehetséges. A másodfokon lefolytatott bizonyítás alapján a bíróság az elsõfokú ítélethez képest jogilag enyhébbnek minõsítette a vádlott cselekményét. A Pest Megyei Bíróság azért enyhítette a jogi minõsítést, mert az újabb szakértõi vélemények alapján nem látta megállapíthatónak, hogy az egyik sértett sérülése maradandó fogyatékosság lenne, ezért maradt a súlyos testi sértés kategóriája. A kérdésére tehát a válasz az, hogy részben a kedvezõbb minõsítés miatt került sor a büntetés enyhítésére, mivel a büntetési tétel törvény szerinti felsõ határa ilyen módon 5 évrõl 3 évre csökkent. Ha az angolszász országokhoz hasonlóan itthon is precedensrendszer lenne, akkor enyhébb vagy súlyosabb ítélet következne egy hasonló bûncselekmény elkövetésekor? Nehéz precedensrendszerben gondolkodni, mert Magyarországon nem az van, és ez a mi jogi gondolkodásunktól jelentõsen eltér. Az biztos, hogy ittas jármûvezetés miatt bekövetkezett balesetekbõl rengeteg van, a közúti balesetek többségének ez az egyik fõ kiváltó oka (a másik a sebességtúllépés), erre elég sok ügyet találnánk. Nyilvánvalóan azért kérdezte, hogy milyen büntetést kapna akkor a jog szerint. Minden ügy más és más, mint ahogy az emberek is különbözõek. A precedens ügytõl eltérõ, lényeges tényeket azonban ott is figyelembe kell venni. Stohl András megkezdte a búcsúzkodást, mi lesz Stohl legkisebb kislányával, amíg az apja a börtönben ül, Stohl a karácsonyt sem tölti a családjával. A hasonló szalagcímek érzékenyen befolyásolják a közönséget. Az igazságszolgáltatást meghatják? Ezért nehéz a bírói munka, mert ezeket a hatásokat ki kell rekeszteniük. Egy bírónak egyetlen egy dolgot lehet és kell figyelembe vennie; azt, hogy az alapján kell minõsítenie az ügyet, amit az eljárásban lát és feltár, a többi információt ki kell zárnia. Neki csak arról lehet hivatalosan tudomása, amit a nyomozó hatóságok felderítettek, a tárgyaláson a vádlottak, a tanúk elmondtak, a beszerzett szakértõi vélemények megállapítottak. Rendkívül nagy nyomást is el kell viselnie az igazságszolgáltatásnak, mivel ezért van. Azért tartjuk fenn, hogy független legyen, és ezért képez külön hatalmi ágat. A hozott ítélet megosztotta a társadalmat. Vannak, akik szerint nem büntették meg annyira, mint elvárható lett volna, mások szerint viszont túlságosan szigorúan. A legjobb ítélet, mindamellett, hogy törvényes, a legnagyobb társadalmi elfogadottsággal bír, és az emberek igazságérzetének is megfelel. Ezt az állapotot azonban nehéz elérni, mert a közvélemény eléggé végletes ebben az ügyben is. Van, aki tényleg kötél általi halált kívánna ahogy arra a bírónõ is utalt az ítélet szóbeli indokolásában és van, aki azt mondja, hogy kapjon a vádlott felfüggesztettet, mert most rossz volt, de bocsássunk meg neki. Az igazság mindig valahol a kettõ között van. Ez az ítélet is ott helyezkedik el, csak nem az ideális középen. Mit kellett volna kapnia? Mit kapna egy hétköznapi ember? Én hosszabb tartamú, enyhébb fokozatban történõ végrehajtást tartottam volna jónak ezt a törvény lehetõvé teszi az elkövetõ személyiségére tekintettel, tehát például FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS egy év nyolc hónapos, vagy kétéves fogházbüntetést, a ténylegesen kiszabott 5 évnél hosszabb jármûvezetéstõl eltiltással (ennek a maximuma 10 év). Ha az elkövetõ helyébe egy teljesen átlagos személyt képzelünk ezt a módszert használják a már említett angolszász jogrendszerekben, a hatósági felbujtás, az ún. entrapment megítélésénél nálam súlyosabb büntetés jön ki. Három tényezõ miatt mondom ezt: a vádlott volt már ittas jármûvezetésért büntetve, a baleset utáni viselkedése jelentõs súlyosító körülmény, valamint, egy teljesen átlagos személynek hírnév hiányában nem lenne lehetõsége széleskörû jótékony tevékenységet kifejtenie, így azt nem is lehetne enyhítõ körülményként a javára értékelni. Valóban ennyit számít az a Canossajárás, amit Stohl tanúsított, mikor drogprevenciós elõadás-sorozatba kezdett fiatalok számára? Ha nem közszereplõ csinálná végig ugyanezt, õ is ki tudna mosakodni? Azt, hogy ez mennyit számít, pontosan tudjuk, mivel a bíróság nyíltan megmondta az ítélet szóbeli indokolásakor: ennek köszönheti Stohl András, hogy nem a büntetés háromnegyed, hanem már a fele része után is feltételes szabadságra bocsátható lesz, tehát számokban kifejezve két és fél hónap kedvezményt jelentett ez neki. A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység ténylegesen enyhítõ körülmény lehet bárki esetében, de a szóban forgó ügyben jelentõsen csökkenti az értékét a szememben, hogy abba a vádlott csak a súlyos elsõfokú ítélet után kezdett bele. Különbséget kell tehát tenni a szívbõl jövõ, valódi megbánás, és a büntetéstõl való félelem következtében elõálló megbánás között. Ebbõl a szempontból van szerintem rossz üzenete ennek az ítéletnek, valamint azért, mert a büntetés fele részének kitöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetõségének megadásával különös méltánylást érdemlõ esetnek minõsíti azt a bûncselekményt, ahol a súlyosbító körülmények sokat nyomnak a latban, és többségben vannak. A terhelt volt már emiatt büntetve, kábítószert is fogyasztott, elhagyta a helyszínt a rendõrök megérkezése elõtt, ugyanabban az ittas állapotban újra autóba ült és vezetett, megpróbálta másra hárítani a felelõsséget, többszörös, durva közlekedési szabályszegést követett el. A balesetben két autó rongálódott meg és négy ember sérült, közülük egyvalaki súlyosan, tehát ez egy nagy tárgyi súlyú bûncselekmény, aminek a büntetésben is kifejezésre kell jutnia, én aránytalanul kevésnek tartom a 10 hónapos szabadságvesztést a feles kedvezménnyel. 14

Turisták bárhol A mûvészt fotózni tilos! RÉDEI Viktória publicisztikája A Zsolnay negyedben álló mûemlékegyüttes megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kedves érdeklõdõket. Minden szombaton csoportos tárlatvezetés indul turistavezetõvel. Ha szerencséjük van, láthatnak egyet azokból a különös teremtményekbõl, amelyeket természetes lakhelyükrõl ebbe a szépen felújított és kivitelezett környezetbe helyeztek át. Figyeljék meg: a fehérre festett falak érinteni tilos!, és a gyönyörû Zsolnay kerámia milyen ügyesen szimulálják eredeti környezetüket. És most bekukkantunk egy mûterembe. Legyünk nagyon csendesek, nem szabad megzavarnunk õket. Kérem, a fényképezéshez ne használjanak vakut, hisz olyan kis szégyenlõsek. Kerüljék a szemkontaktust, egyes példányok megvadulhatnak tõlük. Semmiképp sem szabad megrémítenünk õket, ez lesz az új otthonuk, szeretniük kell ezt az új környezetet. Ha csendben figyelünk, láthatjuk, milyen szép képeket tudnak festeni. Nyugodtan kapcsolják le videokamerájukat, ne féljenek, nem maradnak le egyetlen pillanatról sem, a biztonsági kamerák minden mozdulatukat rögzítik, a kijáratnál található szuvenírboltban megvehetik az eddig rögzített pillanatok válogatás-dvdjét. Hogy etetni? Igen, szívesen fogadják az élelmet. Nem, az önök által ismert ételeket nem ismerik, a park melletti kisboltból szerzik táplálékukat, egyébként pályázó-gyûjtögetõ életmódot folytatnak. Ne rémüljenek meg, ez nem a bombariadó, csupán a szennyvíztározó túlcsordulására figyelmeztet minket a kellemes, bariton búgás. Túránk végén meghallgatjuk a karnyújtásnyira elhúzó vonatok menetrendszerû zakatolását, ami a metróalagutak nagyvárosi romantikáját idézheti fülükbe. Lemaradtak róla? Sebaj, húsz perc múlva jön a következõ. Köszönjük látogatásukat, reméljük, sok új élménnyel gazdagodva térnek haza, és hírét viszik a mi szép, új, európai színvonalú mûvészeti karunknak a Zsolnay negyedben. Facebook-konferencia és -könyv Tudj meg mindent a legnépszerûbb közösségi hálóról! Az idõnk egyre nagyobb százalékát facebookozásra használjuk: lógunk rajta, chatelünk, játszunk, képeket nézegetünk és osztunk meg, amíg csak bírjuk. De elgondolkodtál-e már azon, hogy nem csak kikapcsolódásra lehet alkalmas, hanem egyéb elõnyöd is származhat a Facebook használatából? Van valami különleges és egyedi, amit Te készítesz, szeretnéd reklámozni, de nem tudod hogyan kezdj hozzá? Barátaiddal irodalmi kört szerveztek és kell egy hely, ahol összetartjátok, népszerûsítitek és lelkes tagokat toboroztok hozzá? A jó marketing nem csak a nagy szervezeteknek fontos! Az Online Marketing Közösségi Média konferencián bármely területen alkalmazható, gyakorlatias online marketingfogásokba, stratégiákba, megoldásokba nyerhetsz bepillantást, amit utána a saját elképzeléseid szerint alakíthatsz, hogy a legtöbbet kamatoztathasd a Facebook használatából! Az izgalmas esettanulmányokkal átszõtt érdekes, lényegorientált, figyelemfelkeltõ elõadásokkal a résztvevõk naprakész, exkluzív információk, stratégiák és megoldások birtokába jutnak. Megjelennek és elõadást tartanak az adott téma szakértõi és kutatói. Nincs konkrét célod, csak érdekel a közösségi hálózat kialakulása, jelene és jövõje? Akkor is itt a helyed! A konferencia egyben könyvbemutató, ahol elsõként veheted a kezedbe a Pankász Balázs Nádasdy Krisztina szerkesztésében megjelenõ Facebook mûhelytitkok, marketing a közösségi hálón címû könyvet, amit a konferencia látogatójaként, csak aznap, féláron vásárolhatsz meg! A konferencián a részvétel ingyenes! Helyszíne: PTE FEEK 2011. október 21. péntek 10 18 óráig Bõvebb információ: http://www.onlinemarketing-kepzes.hu (x) 15

sport Körkérdés Sportolsz? TAOUFIK NÓRA BTK, IV. ÉVF. Sportolok, négy éve futok, hidegebb idõ esetén emellett rendszerint konditerembe járok, valamint otthon tornázom. Fontosnak tartom a mozgást, mert úgy gondolom, hogy könnyebben felébreszt, karban tart, frissíti a szellemet. Futás után is úgy érzem, hogy kevésbé vagyok fáradt, a mozgás egyszerûen gyógyszer mindenre! PÁNCSICS KRISZTIÁN TTK, I. ÉVF. Egyelõre sajnos nem sportolok, de a terveim között szerepel. Most kezdtem az egyetemet, sok órám van, még nem fér bele az idõmbe. Felvettem a kosárlabdát, de óraütközés miatt nem tudtam elkezdeni. Azonban az egyetem részérõl jó kezdeményezésnek tartom az ösztönzést, hogy támogatja a sportolást. NYÁRONDI PÉTER ÁOK, III. ÉVF. Hetente két-három alkalommal konditerembe járok, próbálom legalább két óra hosszan beiktatni a napomba. A futópadot használom, majd a fennmaradó idõben felsõtestre, hátizomra edzek. Orvostanhallgatóként az egészséges életmód meghatározza az életemet, úgy gondolom, egészséges orvosként példaértékûnek kell lennünk a betegek számára. HETESI KRISZTINA FEEK, III. ÉVF. Heti három-négy alkalommal eljárok aerobikra, rendszeresen futok, ezenkívül otthon ugrálós-intervallumos edzéseket csinálok. Fontosnak tartom a sportolást, leginkább az alakom megtartása és a hosszantartó élet, egészségem megõrzése érdekében. Nem szeretnék betegeskedni vagy például cukorbeteg lenni. Puskás, Kodály, Latinovits GERSE Debóra interjúja Mi a különbség a tömegsportok és a versenysportok között? Ezt a kérdést célszerû lenne a tömegsport és a versenysport célja felõl meghatározni. Magának a testnevelésnek az egyik lehetséges funkciója az egészségmegõrzés, a szórakoztatóés hobbi jelleg. Ez összegzõdik abban, amit tömegsportnak hívunk. Az élsport vagy versenysport esetében viszont már nem csupán hobbiról van szó, hanem versenyszerû, eredménycentrikus, célirányosan felkészített sportolásról. Egészen más a feladata és célja egyiknek is, másiknak is. Ez olyasmi, hogy én szeretek pingpongozni, de nem tudok. Ezzel szemben vannak olyanok, akik rendkívül magas szinten játszanak; határozott céljuk, hogy versenyeken vegyenek részt, azokon eredményesen szerepeljenek. Igazából innen határozható meg a különbség. Nem az alapján lehet azonosítani a sportágakat, hogy melyik tartozik a tömegsportba, melyik az élsportba, inkább aszerint, hogy mi a célja egyiknek, mi a másiknak. Miért fontos az emberek számára, hogy sportoljanak, hogy a kisgyerekeket már korán hozzászoktassák a rendszeres mozgáshoz? Nézzük megint a cél felõl. Egyrészt lehet az a cél, hogy a hízásra hajlamos kisgyerek ne hízzon el. Lehet cél, hogy a gyerek tanuljon fegyelmet, legyen kitartóbb, szorgosabb, határozottabb. A sportolásnak van egy nevelõ- és egészségmegõrzõ funkciója is, például a szívinfarktus megelõzésének egyik lehetséges módja, még hajlottabb korban is, napi egy óra séta, de lehetnek más célok is. Mondhatjuk azt, hogy azért sportolok, mert ezzel egzisztenciát teremtek, mert ez egy kitörési lehetõség számomra, és annyira motivált vagyok, hogy tényleg ezzel és csakis ezzel szeretnék foglalkozni. Az egész tömegsportot, az 50-es években azért találták ki, mert észrevették, hogy a munkaerõ hatékonyabban végzi a munkáját, ha sportol. Interjú Szilágyi Lászlóval Azt el lehetne érni, hogy a tömegsportokat állami szinten jobban támogassák, hogy a média által preferált sportokból kivonják az állami pénzt és csak a szponzori pénzeket hagyják benne? Beszéljünk világosan, Magyarországon olyan, hogy sportkoncepció szerintem jelenleg nincs. Tehát, ha azt kérdezi, hogy mit preferál az állam, arra gyorsan és egyszerûen tudok válaszolni. A tévében gyakran láthatjuk azokat a sportágakat, amelyek valamelyest eredményesek. Magyar szemszögbõl nézve azt látom, hogy az állam a sikert hozó sportokat támogatja. A szervezett tömegsportnak két célja lenne: az egyik az, hogy vigyázzunk az egészségünkre, okosan használjuk a szabadidõnket, a másik, hogy nem baj, ha eközben valakirõl kiderül, hogy tehetséges és a versenysportban is használható. De láthatóan se erre, se arra nincs idõ, energia és pénz. Azt kérdezi, mi a legnagyobb akadály? Húsz év telt el, és ez idõ alatt a Magyarországon sportra felhasználható zöld felület 70 %-át építették be. Az eddig fellépett kormányzatok között abban nem volt különbség, hogy mindennek teret adtak, ami zöld területet vett el. Például itt Pécsen menjen ki a PVSK pályához, ahol 20 25 évvel ezelõtt nívós labdarúgó-mérkõzéseket lehetett rendezni, húsz-huszonkétezer nézõ elõtt, és a futópályáin, kispályáin középiskolai sportnapokat tartottak. Most nem nagyon van mit és nics hol megtartani; csúszik a föld a lelátók alatt, rohad szét minden, tehát akkor most mirõl beszélünk? Nem elég, hogy nem segítenek, hanem merõ trehányságból hátráltatják is. Miért lenne fontos az emberek számára, hogy tisztában legyenek a sporttörténettel? Azt gondolom, hogy egy ország történelmének és hagyományainak vannak fontos elemei. Így például, hogy tudjam, kik voltak az olimpiai bajnokaink legalább annyira fontos, mint hogy tudjam, hogy kik voltak a legjelentõsebb íróink, költõink, színészeink, zeneszerzõink. Azt szoktam mondani, hogy Puskás Öcsi, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán nem zárják ki egymást. Õk valamennyien a nemzeti történelem és a nemzeti emlékezet részét alkotják. Magyarországon rengeteg ember van, aki hallatlan dolgokat tett hozzá az ország kultúrájához, mégsem emlékeznek rájuk. Példának szoktam mondani, hogy 2002-ben mindent elsöpört Zámbó Jimmy öngyilkossága, még Sinkovits Imre temetését is, pedig õ nem volt kis színész. A feltaláló, a tudós, a zeneszerzõ, a színész, a sportoló mind a nemzeti emlékezet részét képezik. Azért nem árt ismerni a múltat, mert különben az ember megismétli, hibáival együtt. Én a történelmi tudat részének tartom azt, hogy tisztában legyünk a legjelentõsebb sportolók életével, történetével. Csak sajnos mára ez már nagyon keveseket érdekel. FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS 16

sport Mozogj? Igen! Szabadidõsportra bõven van lehetõség, ennek ellenére nem mindenki választja a mozgás örömét. Többek között errõl beszélgettem Téczely Tamással, a PTE OIG Testnevelés- és Sportközpont vezetõjével, aki oktat az ÁOK-n és a Campus Credit keretében találkozik a többi pécsi kar hallgatóival is. tekintjük a Kaposvár Pécs közötti váltó futóversenyt, a Rókaûzést, melyen a PTE-rõl hat váltócsapat indult. PRO ESSES Judit írása Milyen lehetõségek közül választhatnak a diákok szabadidõs sport tekintetében? Az egyetem sportéletét többnyire a versenysportban elért eredményei alapján ítélik meg, de a minõségi sport csak szûk hallgatói réteget érint. Éppen ezért számomra legalább ilyen fontos az egyetemi szabadidõsport, hiszen a mozgást kedvelõ hallgatók többsége ezen a szinten sportol. Ezt a szemléletet követi a Magyar Egyetemi Fõiskolai Sportszövetség is, melynek elnökségi tagja vagyok. A szövetség egyik munkatársa ebben a tanévben méri fel intézményenként a hallgatói igényeket és az intézményi lehetõségeket. Ennek ismeretében állhat majd össze több év távlatában az országos egyetemi szabadidõsport-program. Jelenleg a felmenõ rendszerû Universitas Bajnokság mûködik a labdajátékokban, melybe minden olyan hallgató bekapcsolódhat, aki nem igazolt versenyzõ. Úgy tervezzük, hogy ebben a tanévben a PTE-n rendezzük az országos döntõt. Új ötletként vetõdött fel a Dunántúli Egyetemek Sportnapjának megszervezése, mely tavaszra várható. Mindemellett nem elhanyagolhatók az egyetemen belüli szabadidõsport-programok sem. Hogyan alakítják ki ezeket a sportolási lehetõségeket? Egyrészt a Sportközponton belül Lipcsik Zoltán ezért a területért felel és állítja össze az egyetemi versenynaptárt. Másrészt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal minden évben egyeztetjük, hogy mit tartanak a hallgatók fontosnak, milyen jellegû versenyek rendezését tervezi a Sportközpont, és melyik sportágak rendezését vállalják a diákok. A karokon belüli sportrendezvények, versenyek többnyire a hallgatók szervezésében mûködnek, de felkérés esetén készséggel állunk rendelkezésre. A karok közötti bajnokságok közül a nagypályás- és a kispályás bajnokságok szervezése teljes mértékben hallgatói kézben van, a nõi, férfi kézilabda, a nõi, férfi kosárlabda és a röplabda mix sportágak meghirdetését és megszervezését a Sportközpont munkatársai végzik. Kiemelt versenynek Mennyire használják ki ezeket a lehetõségeket a diákok? Úgy érzem, hogy jóval nagyobb igény van a szabadidõsportra, mint amit biztosítani tudunk. A korlátot elsõsorban a sportlétesítmények hiánya és szûkös idõkerete jelenti. Leginkább az esti idõszak áll rendelkezésre a hallgatói sportra. Pályázati forrásokból keressük a sportlétesítmény bõvítésének lehetõségeit. Ugyancsak a létesítmények hiánya miatt nem tudunk vetekedni a kondi- és fittness termek ajánlataival. Most dolgozunk a Hallgatókért Ma Kft.-vel egy megállapodás-tervezeten, mely kedvezményes belépésre jogosíthatja a hallgatókat a városban mûködõ sportszolgáltatásokat nyújtó intézmények többségében. Gyakran hallom diáktársaimtól, hogy csak azért sportolnak, mert kell a testnevelés aláírás. Úgy érzem, szükség lenne gondolkodás-, sõt életmódbeli változásra. Ön miért javasolná a sportot? Teljes mértékben egyetértek. Bízom benne, hogy a Sportközpont által nyújtott szolgáltatások, ha lassan is, de hozzájárulnak a szemléletmód változáshoz. Az egészséges életmódnak több más összetevõje mellett nagyon fontos eleme a rendszeres fizikai aktivitás, testedzés. Ha valaki egészséges életmódot kíván folytatni, akkor a mozgásnak be kell épülnie az életvitelébe. Ezt egyetemistaként leginkább úgy tudja kihasználni, ha él az egyetem által kínált lehetõségekkel. A hallgatók túlnyomó többsége elõadássorozatok és a tanórákra való felkészülés miatt inaktív életmódot folytat. Élettani vizsgálatok bizonyítják, hogy a mozgás elõsegíti a felfogóképességet, felgyorsítja a tanulási folyamatot. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a közösségi élet egyik színtere a sport. HAHNER Petra Ma már mindenki tudja, hogy a testmozgás az egészséges életmód egyik alapköve. A médiában orvosok és fitness guruk rendszeresen hívják fel a figyelmünket a sport fontosságára, mondván, hogy megvéd az elhízástól, méregtelenít és erõsíti az immunrendszert. Emiatt sok ember úgy tekint a mozgásra, mint kötelezõ rosszra, amit egészségünk megõrzése érdekében néha be kell vállalnunk. Ezzel szemben keveset hallunk arról a feldobottságról, amit egy kiadós edzés után tapasztalunk. Kilókkal érzi magát könnyebbnek az ember és nem az elégetett kalóriák miatt, hanem a felszabadultságtól. Aki rendszeresen sportol, jól tudja, hogy mirõl beszélek. Sportolni azért is érdemes, mert nem csak fizikailag, de szellemileg is fitten tart. A testmozgás felgyorsítja a vérkeringést, így több oxigén jut az agyba, ami fokozza éberségünket és koncentrációs képességünket. Tehát ha elkezdünk sportolni, az nem csak az alakunkon, hanem általános közérzetünkön és az egyetemen vagy a munkahelyen nyújtott teljesítményünkön is meg fog látszani. KONTRA KISS Martina Nem szeretek sportolni, ezen nincs is mit szépíteni. Mozogni idõigényes, körülményes, ráadásul igen lusta is vagyok. Miután reggeltõl késõ délutánig tornáztatom az agyam az egyetemen, estére se kedvem, se energiám megmozgatni magam. Ha pedig olyan luxuscikkhez jutok, mint a szabadidõ, csak legvégsõ esetben jut eszembe, hogy azt tagjaim megmozgatására fordítsam. És ha mozognék is, mit kellene választanom? Ha kocogok, az emberek megbámulnak, amikor fuldokolva elhaladok mellettük; ha biciklizem azért bámulnak meg, mert dombnak felfelé olyan vörös a fejem, mint a kalocsai paprika, ráadásul mindkét esetben elázom, megfagyok, leégek, megizzadok, de legtöbbször orra esem. A konditermekben ideálisak az idõjárási körülmények, de a bérlet drága és az egyetemistának nem csak ideje, pénze sincsen ilyesmire, arról nem is beszélve, mennyire rettegek a kétes tisztaságú közös zuhanyzóktól. Azért én mégiscsak sportolok, sok más lusta egyetemistával együtt, akikkel minden reggel megmásszuk a Kürt utcát. 17

programajánló OKTÓBER 17. (hétfõ) EGYETEM Telekom Nap PTE Közgazdaságtudományi Kar 11.00 14.30 Elõadások 14.30 16. 30 Filmklub a partidrogokról. Vendégek: Meszes Balázs ('Meszi' ) és Farkas Roland (Wolfie) Punnany Massif Dávid Ferenc KékPont Alapítvány 18.30 19.10 Telekom Stúdió Akusztik: Punnany Massif koncert 15:00 Jó szomszéd c. kiállításmegnyitó (Intézetek válogatott mûtárgyai) KTK MEDITERRÁN KÁVÉZÓ SZÍNHÁZ 19.00 Ne kérdezd, ki voltam Zenés álomjáték egy felvonásban Karády Katalin életérõl Írta és zenéjét összeállította: Papp Zoltán DOMINIKÁNUS HÁZ OKTÓBER 18. (kedd) EGYETEMI 10.30 Nyitott Egyetem a PTE tudásbázisának disszeminációja TÁMOP 4.2.3 konferencia REKTORI HIVATAL, SZENÁTUSI TANÁCSTEREM FILM 18.30 Nyugati övezet R.: Várkonyi Z. Idõgép Idõkép Filmklub A történelmi hátteret és a filmet Vonyó József történész, egyetemi docens mutatja be DOMINIKÁNUS HÁZ 16.00 Bab(zs)ák koncertek I. Pannon Filharmonikusok Közremûködik: Nuovum Kvartett KODÁLY KÖZPONT BULI 21.00 Õsz Mûvészeti fesztivál PécsiKözgázos hallgatók találkozhatnak a kortárs mûvészettel Sophianae Slampoetry, Orkestra, dj Rnold, Doeme and Fman Beatbox, Zsigabá, Calle del Mundo PÉCSI SÖRHÁZ 22.00 Rosszlányok éjszakája Sztárvendég: Dj Wlas POLLACK B-KLUB EGYÉB 16.00 Baranya Folt Klubest Vezeti: Molnárné Reich Lívia CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, KODÁLY TEREM 17.00 Együttalkotás Mosonyi Tamás képzõmûvész mûvészetpedagógiai programja MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 18.00 Plasztikai sebészet a 21. században Érdekes történetek és gyakorlati információk dr. Tizedes Györgytõl Életmód Klub DOMINIKÁNUS HÁZ OKTÓBER 19. (szerda) EGYETEMI 15:15 Zeneesztétika elõadás Kircsi László KÖZGÁZ, TELEKOM STÚDIÓ (B323) 18.00 Jogi Szabadegyetem Tárgyalóterem, tessék belépni! Kengyel Miklós egyetemi tanár elõadása ÁJK, MOLNÁR KÁLMÁN TEREM FILM 17.00 Egy fiúról (About a Boy) R.: Ch. Weitz, P. Weitz SANSZ Filmklub CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, TÜKÖR TEREM 18.00 Hangverseny Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából A mûveket Bánky József ismerteti MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 18.30 SPECHEL Simply English Club Vendégek: Reel Time, Zajzon Tamás, Zajzon Gábor, Balassa Édua CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA 19.00 Szenvedély Miklósa Erika másképp Lemezbemutató koncert Vendég: Kökény Attila KODÁLY KÖZPONT 20.00 Hip-Hop búcsúest Játékosok klubja IFJÚSÁGI HÁZ 20.30 Gólya Táncház A Hanga Banda Kárpát-medencei autentikus magyar népzenéjével IFJÚSÁGI HÁZ BULI 21.00 Egyetemi Karaoke Party A belépés ingyenes POLLACK B-KLUB KIÁLLÍTÁS 18.00 Mûvésztelep Mohács 2011. megnyitó Szemelvények az alkotótábor munkáiból Kiállítók: a PTE PMMK Építészképzés, a PTE IGYK Környezetkultúra szak, és a PKK IH Képzõmûvészeti Szabadiskola hallgatói Megnyitja: Bachmann Bálint, a PTE PMMK dékánja A kiállítás ingyenesen megtekinthetõ november 20-ig IFJÚSÁGI HÁZ 18.00 Régen látott képek megnyitó Dr. Szász János fotókiállítása A tárlat megtekinthetõ: november 10-ig CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, HALÁSZ REZSÕ GELÉRIA EGYÉB 18.00 Pécsi Fiatal Írók Alkotói Köre Pécsi Fiatal Írók Alkotói köre nyilvános felvételt hirdetett fiatal, tehetséges költõknek, íróknak, drámaíróknak. IFJÚSÁGI HÁZ, KÖNYVTÁR SPORT 18.00 Pécs 2010 Atomerõmû KSC Szekszárd NBI kosárlabda mérkõzés PÉCS OKTÓBER 20. (csütörtök) SZÍNHÁZ 20.00 Badár Sándor Stand-Up Estje A színész, humorista, könyvíró, kalandor és életmûvész önálló mûsora IFJÚSÁGI HÁZ 19.30 Pfz200Erkel200Liszt200 A Pannon Filharmonikusok hangversenye Elõadja: Concerto Budapest KODÁLY KÖZPONT OKTÓBER 21. (péntek) EGYETEMI 9.00-16.00 Innováció, Tudomány, Technológia a Jövõért Mûszaki és Informatikai Innovációs Konferencia a Pollackon PMMIK BOSZORKÁNY ÚT 2. 14.00 Díszdoktoravató Ünnepség Megemlékezés október 23. alkalmából ÁJK, HALASY-NAGY JÓZSEF AULA 20.00 Szkladányi Domonkos zongora estje DOMINIKÁNUS HÁZ 20.00 ZeneSzüret LISZTre hangolva Zongorapárbaj: Balog József, Borbély László MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 21.00 Pál Utcai Fiúk PÉCSI EST CAFÉ EGYÉB 16.00 Pécs Lexikon könyvbemutató CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES KÁROLY TEREM OKTÓBER 22. (szombat) 18.00 Maestro Schumann Pannon Filharmonikusok KODÁLY KÖZPONT 20.00 Lisztre hangolva Szakcsi módra PALATINUS HOTEL, BARTÓK TEREM 20.30 Hobo koncert Földes László utoljára kedvenc pécsi koncerttermében IFJÚSÁGI HÁZ 21.00 R.A.T.M. Tribute By Subscribe PÉCSI EST CAFÉ BULI 22.00 Hungarian DJ Festival 3rd Birthday Party EXPO CENTER, ANGSTER TEREM EGYÉB 05.00 Prigorjei kirándulás IH Utazók Klubja IFJÚSÁGI HÁZ 08.30 Az '56-os Mecseki Láthatatlanok nyomában Emléktúra és akadályverseny DÖMÖRKAPU OKTÓBER 23. (vasárnap) 18.00 Ünnepi hangverseny Szervezõ: Pécsi Kamarakórus BAZILIKA 20.00 Lakner Tamás: Liszt a zongora varázslója PALATINUS HOTEL, BARTÓK TEREM OKTÓBER 24. (hétfõ) EGYETEMI 7. Nemzetközi PhD & DLA Szimpózium OKTÓBER 24 25. POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI KAR 19.30 Sebestyén Márta koncertje Közremûködik: Company Canario historikus táncegyüttes KODÁLY KÖZPONT EGYÉB 17.00 ZeneSzüret LISZTre hangolva Hamburger Klára: Liszt Ferenc élete, kora, magyarsággal való kapcsolata MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA OKTÓBER 25. (kedd) 19.30 Ránki Dezsõ, Klukon Edit és Ránki Fülöp hangversenye KODÁLY KÖZPONT EGYÉB 17.30 A Baranya Steiermark Baráti Társaság összejövetele Ausztria Nemzeti Ünnepe CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES KÁROLY TEREM 18.00 Beszélgetés Gyenes Zsolt médiamûvésszel A vendéggel Koszits Attila médiaszakértõ társalog DOMINIKÁNUS HÁZ 18.00 Magyar szondát a Holdra! A Google Lunar X-Prize versenyén induló magyar csapat járgányának bemutatása DOMINIKÁNUS HÁZ OKTÓBER 26. (szerda) 17.30 Idén egy esztendõs a Pécsi Orosz Kórus Mûsoron: orosz népdalok acapella és zongorakísérettel CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES KÁROLY TEREM KIÁLLÍTÁS Együtt II. Claudine Pots és barátai kiállítása OKTÓBER 5 NOVEMBER 8. CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, GEBAUER GALÉRIA EGYÉB 17.00 ZeneSzüret LISZTre hangolva Lisztrõl és a társmûvészetekrõl Beszélgetés Czigány Györggyel MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA OKTÓBER 27. (csütörtök) SZÍNHÁZ 15.00, 19.00 A gyáva MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 19.30 A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye Vezényel: Kocsis Zoltán KODÁLY KÖZPONT OKTÓBER 28. (péntek) EGYETEMI 10.00 Nyitott nap Gyógyszerésztudományi szak Prof. Dr. Perjési Pál: A gyógyszerész helye a gyógyszerellátásban ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR 19.30 Tanac táncház IFJÚSÁGI HÁZ KIÁLLÍTÁS 13.00 18.00 Szívbõl jön pillanatképek a bonbonkészítés kuliszszatitkairól Dittrich Ervin fotói a Kakas bonbonokról október 30-ig tekinthetõk meg, csokoládékóstoló csak a fenti idõpontban. SIPÕCZ HÁZ Festõk kiállítása a Magyar Festészet Napja alkalmából OKTÓBER 13 NOVEMBER 4. CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, BAROKK PAVILON GALÉRIA OKTÓBER 29. (szombat) 17.30 De jó a dió! Zenés õszi délután a Csurgó Zenekarral BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ, KAMARATEREM 21.00 30Y koncertek Vendég: Óriás A buszról elnevezett zenekarról elnevezett busszal csak átszállással lehet a koncertre menni. OKTÓBER 29 30. PÉCSI EST CAFÉ EGYÉB 10.00 Együttalkotás Mosonyi Tamás képzõmûvész mûvészetpedagógiai programja MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 10.00 Töklámpások napja Ingyenes program az American Corner közremûködésével BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ, KÉZMÛVES TEREM OKTÓBER 30. (vasárnap) 21.00 30Y koncertek OKTÓBER 29 30. PÉCSI EST CAFÉ 18

Fogas kérdés Van, akinek rendesen kibújik, van, akinek kimûtik és olyan is van, akinek egyáltalán nincs, de ezen túl valójában mennyit tudunk a bölcsességfogakról? Kérdéseimmel megkerestem dr. Nagy Ákost, a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának igazgatóját. FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS KISS Martina írása A harmadik moláris- vagy bölcsességfogak rendszerint tizenhat és huszonegynéhány éves kor között törnek elõ, amennyiben arra ideálisak a körülmények. Nevüket is innen kapták, hiszen eddigre általában már mindenkinek megjön a magához való esze. A bölcsességfogak eltûnésének elsõsorban életmódbeli okai vannak. Õseink étkezési szokásai jelentõsen eltértek a maitól: sokkal többet és erõsebben rágtak, mint mi manapság, így nem meglepõ, hogy rágószerveik jóval erõteljesebbek voltak; a honfoglalás korából származó koponyaleleteken például még jól megfigyelhetõ, hogy a fejlett állkapocsban a harmadik moláris mögött még jelentõs mennyiségû hely is maradt. Ma már azonban jelentõsen kisebb az emberek állkapcsa, melynek okait az egyéni fejlõdésünkben kell keresnünk. A csecsemõket általában kevesebb ideig szoptatják, és mi felnõttek is egyre kevesebbet rágunk, vagyis nem használjuk ki megfelelõen a rágószerveinket, ami miatt alulfejlett állkapoccsal rendelkezünk, sõt idõvel a fogaink száma is lecsökken. A Bolk-féle terminális redukció elve alapján a maradandó fogazatból eltûnnek a HORVÁTH JUDIT, KTK III. ÉVF. Senkinek se kívánom azt az érzést, amikor begyullad az ember bölcsességfoga. Én nyáron jártam így. Elõször csak egy szimpla huzat eredményének hittem, hogy fáj az arcom jobb oldala és a torkom. A fül-orrgégészeten derült ki, hogy rosszul gondoltam. Antibiotikumok, majd fogmûtét várt rám az egyszerûség kedvéért még csak ki sem bújt a fogam, hanem 45 fokos szögben nyomta a többit, az íny alatt. Azután két hét tömör gyönyör, gyógyszerek nemhogy enni, felkelni se tudtam az ágyból. És még egy vissza van fogcsoportok utolsó tagjai, leggyakrabban a kismetszõk, a második kisõrlõk és a bölcsességfogak. Ennek oka az, hogy valaki egyáltalán nem rendelkezik olyan fogcsírával, melybõl a harmadik nagyõrlõnek kellene kifejlõdnie. Azonban az, hogy valakinél nem indul meg maga a fogzás, ami egyébként minden korban fájdalmas bizonyos mértékig nem jelenti azt, hogy a nyolcas fogai nem is léteznek. Dr. Nagy Ákos azt tanácsolja, hogy mindenképpen forduljunk szakemberhez, amennyiben a bölcsességfogaink nem bújnak ki idõben, ugyanis nagyon fontos tájékozódni arról, hogy miért marad el a fogak elõtörése. Az erre irányuló elsõdleges diagnosztikai módszer cseppet sem fájdalmas, hiszen csupán egy panoráma röntgenkép, szaknyelven ortopantomográfia (OP) elkészítésérõl van szó. Ez a felvétel azért különösen hasznos, mert nemcsak a teljes fogsort, de az állkapocsízületet és az arcüregeket is ábrázolja, így többek között olyan vizsgálatoknál is hasznos lehet, mint például a góckutatás. A vizsgálatból vagy az derül ki, hogy az illetõ nem rendelkezik fogcsírával, vagy, hogy valami akadályozza az elõtörésben. Utóbbi esetben további szakorvosi konzultáció javasolt, hiszen az elõ nem törõ fogak problémát okozhatnak. Az impaktált, az áttörésben megrekedt fogak többféleképpen eltávolíthatóak attól függõen, hogy az adott fog mennyire bújt már elõ. A szakorvos egyfelõl dönthet a foghúzás mellett, amihez azonban gyakran egyéb mûszerekre is szükség van a szokásos foghúzó fogón túlmenõen, mivel a hátsó fogaink erõsen be vannak ágyazódva az ezen a részen már jóval vastagabb csontba. Ha a fog csonttal erõsen fedett, helyi érzéstelenítés után egy általában mindössze húsz perces mûtét során távolítják el, a mûtétet követõ héten a lágy részeket rögzítõ varratokat is kiveszik. Általában a rágófunkcióban szerepüket be nem töltõ fogakat is kihúzzák. A STAMPF LÁSZLÓ, ÁJK II. ÉVF. Három bölcsességfogamat szedték ki eddig, mind ferdén nõtt. Az elsõt öt éve, két órán keresztül próbálta eltávolítani az akkori fogorvosom. El is ment a kedvem a szájsebészettõl, míg nem olyan rég kibújt a következõ bölcsességfogam fölül, amit öt perc alatt kihúztak aznap volt a szülinapom, de ünnepelhettem, mert még össze sem kellett varrni. Így belementem, hogy az alsót is szedjük ki. Ez 35 percig tartott, végül vésni kellett. 18 ütés volt, és kiugrott. Végig azzal nyugtattam magam, hogy nincs több bölcsességfogam a fájdalomcsillapító pedig segített. beavatkozást sajnos az egyéb fogeltávolításoknál gyakrabban kíséri szövõdmény, ezért a pácienseknek fokozottan oda kell figyelni a szájhigiéniára (pl. fertõtlenítõ szájvíz kúraszerû használata) és mindenképpen ismét fel kell keresniük fogorvosukat, ha állapotukban rosszabbodást, hõemelkedést, vagy akár fájdalmat, kellemetlen szájszagot tapasztalnak. A hátsó fogak egyébként is nagyon nehezen tisztíthatóak, ezért különösen oda kell figyelni rájuk, nehogy fogszuvasodás, vagy fogágybetegség áldozatai legyünk. A legfontosabb azonban továbbra is az, hogy évente jelenjünk meg a fogászati ellenõrzésen. 19

kultúra A doziméter szerint rendben voltunk A Csernobil öröksége: a Zóna címû dokumentumfilmet október 8-án mutatták be a pécsi Uránia moziban, ahol pótvetítést kellett tartani, mert az elsõ vetítésen 400 helyre 500 nézõ jutott. A filmet Maczelka Márk, a PTE KTK mesterszakos hallgatója és Bendarzsevszkij Anton, a BTK már végzett hallgatója, a Kitekintõ.hu poszt-szovjet térségért felelõs rovatvezetõje készítették. A film háromdimenziós animációit Misku Norbert, a nyelvi lektorálást a PTE BTK film magyar szakos hallgatója, Gabnai János végezte el. MARTON Attila interjúja Honnan és mikor jött az ötlet, hogy a csernobili katasztrófával kapcsolatban forgassatok filmet? Bendarzsevszkij Anton: Kiskorom óta jelen volt bennem a katasztrófának a tudata életem elsõ tíz évét is végig kísérte itt-ott nyomokban Csernobil. Belaruszban születtem, abban az országban, amelyet a legjobban érintett a tragédia. Az ország területének a negyede alkalmatlanná vált a mezõgazdasági termelésre Csernobil miatt. Így talán nem véletlen, hogy a szakdolgozatom egy részét is Csernobilról írtam. Aztán már a Kitekintõ újságírójaként jutott eszembe, 2011 elején, hogy hû, idén lesz a katasztrófa 25 éves évfordulója. Ki akartam menni, és ekkor gondoltam, hogy miért is ne... Maczelka Márk: Kiskorom óta álmodoztam arról, hogy kijuthassak, mert olvastam Frederik Pohl tényfeltáró Csernobil címû dokuregényét. Ez a könyv annyira megfogott, hogy szinte nem volt olyan év, hogy ne olvastam volna bele. És aztán idén márciusban Anton felhívott, hogy lenne-e kedvem vele forgatni egy dokumentumfilmet a témával kapcsolatosan. Naná, hogy igent mondtam. Hogyan állt össze a film költségvetése? B.A.: A pénz java részét a Paksi Atomerõmûtõl kaptuk, ha õk nem segítenek, ez az egész projekt nem valósulhatott volna meg... A pénz mellett nagyon sok tanáccsal is el tudtak látni, illetve védõruhával és mérõeszközökkel például egy nagy teljesítményû doziméterrel (dózismérõ, arra szolgál, hogy az ionizáló sugárzás teljes intenzitását hosszabb idõtartamon át regisztrálja M. A.). A hiányzó forrásokban a Kitekintõ segített, illetve rajtuk keresztül tudtuk beszerezni a szükséges engedélyeket és belépési papírokat (elég szigorú az ellenõrzés a Csernobili Zónában). A filmtechnikát Maczelka Márk cége, az Azimuth Film biztosította. Márk eléggé féltette a kamerát és a többi technikai eszközt, de volt annyira elhivatott, hogy mégis bevigye. A fényképekhez a saját profi gépemet vittem, megvolt hozzá a szükséges technikám. Saját autómmal mentünk ki Csernobilba, ezzel is csökkentve a költségeinket. Persze magába a Zónába nem ezzel mentünk be... Aztán miután hazajöttünk Csernobilból, éjszakákon át dolgoztunk a filmmel. Milyen feltételekhez kötötték a forgatást? B.A.: Körülbelül két hónap volt a szervezés. Márciusban indítottuk a szponzorációs folyamatot, így az elsõ hónap ezeknek a kérdéseknek a leszervezésével telt. Aztán egy hónapig az engedélyeket szereztük be ebben szerencsére sokat segített Ukrajna magyarországi nagykövetsége. Kellett például engedély a Külügyminisztériumtól, az ukrán Rendkívüli Ügyek Minisztériumától, valamint szükségünk volt forgatási engedélyre is. Hosszú folyamat volt. Amúgy abban az értelemben nem volt vészes az engedélyek beszerzése, hogy ukrán részrõl nem gördítettek elénk semmiféle akadályt. Tehát, miután végigmentünk a folyamaton, minden szükséges papírt kitöltöttünk, és csatoltuk a rengeteg dokumentumot, igazolványképet, azután megadták. A Zónában járva pedig az volt a feltétel, hogy mindig mellettünk volt egy ember az ukrán Rendkívüli Ügyek Minisztériumától. Volt egyszer-kétszer például, amikor mondta, hogy ezt és ezt nem szabad felvenni, például az atomerõmû biztonsági rendszereinél. Mennyi idõt töltöttetek el a zónában? B.A.: A doziméter szerint rendben voltunk Összesen egy hetet voltunk kint, de Kijevben laktunk, és úgy mentünk különbözõ helyszínekre: Csernobilba, Pripjatyba, Szlavuticsba. Próbáltunk mindegyik helyszínre egy napot szánni, beleértve a konferenciákat is Kijevben, ahol nagyon sok értékes interjúalanyt sikerült elcsípnünk. M.M.: A helyszínen 10 órányi nyersanyagot forgattunk, mozgóképes archívumból közel 100 órát sikerült beszereznünk, míg archív fotókból közel 1.000 darab állt a rendelkezésünkre. Hogyan sikerült hozzájutnotok ehhez az elképesztõ mennyiségû archív felvételhez és fotóhoz? M.M.: Sok archív anyaghoz szerencsés körülmények között jutottunk hozzá. Kint Csernobilban és Szlavuticsban megismert emberek segítettek minket hozzá, hogy megszerezzük az anyagok jó részét. Szereztünk felvételeket a szlavuticsi, Csernobilról szóló múzeumból is külön köszönet illeti õket, nagyon kedvesek és segítõkészek voltak velünk. További részét zárt orosz online archívumokból kaptuk, illetve a továbbiakat, ami még hiányzott szabad hozzáférésû forrásokból. Mennyire volt nehéz rávenni az egykori Pripjaty lakóit arra, hogy nyilatkozzanak? B.A.: Mindenki nagyon szívesen beszélt; ha több idõnk lett volna, sokkal több remek interjú jöhetett volna össze, de talán ez a két óra is elég a filmbõl... Ki akarták beszélni magukból a katasztrófát, ezt éreztük. El akarták mondani a világnak, hogy mit éltek át. Ugyanakkor nem áldozatokként kezelték magukat, hanem bizonyos folyamatok aktív résztvevõiként. Büszkék voltak például arra, hogy a csernobili atomerõmûben dolgozhattak a baleset elõtt és után is. Teljes interjú: www.univpecs.pte.hu 20