Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet
Helyi gazdaságfejlesztés Szociális gazdaság Agrárjellegű helyi kezdeményezések
Helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életébe történő, külső és/vagy belső erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, amelynek kezdeményezője lehet külső szereplő is (pl. kormányzat, EU, külföldi tőke), de a folyamat kulcsa mégis a helyi szereplők részvétele, akik vagy kezdeményezőként, vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel. (Mezei Cecília) Helyi szint: régió? megye? kistérség? járás? munkaerő vonzáskörzet? település? Kik végeznek ilyen tevékenységet? civil szervezet, magánszemély, vállalkozás, bank, gazdasági kamara, vállalkozói egyesülések, stb. Hazánkban jellemzően az önkormányzatok, különösen a kistelepüléseken
Helyi gazdaságfejlesztés jellemzői alapvetően alulról, helyi szintről (bottom-up) szerveződik erős együttműködés révén, amelyhez külső (gazdaságpolitikai) szereplő segítsége is bevonható földrajzi szemléletű, a belső erőforrások (környezeti, társadalmi, gazdasági) fenntartható felhasználására törekszik, de külső eszközök is bevonhatók a fejlesztésbe átmeneti ösztönző jelleggel fő célja a munkahelyteremtés, így a helyi jövedelem biztosítása és a jólét növelése nem csak a növekvő gazdasági haszon elérése, hanem a fejlesztések társadalmi, közösségteremtő aspektusa is fontos az adott térség specifikumaira épít, ahhoz illő megoldásokat, programokat keres a helyiek bevonásával és ellenőrzésével valósul meg az elért eredmények helyben hasznosulnak
Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Szellemi beavatkozások Helyi termékek fejlesztése Helyi vállalkozások és gazdasági együttműködések fejlesztése Helyi gazdaság pénzügyi ösztönzői Önkormányzat helyi gazdasági tevékenységei Szociális gazdaság
Szociális gazdaság Többféle elnevezés: szociális gazdaság, harmadik szektor, informális gazdaság, szövetkezeti szektor, önkéntes gazdaság, helyi kezdeményezések, kísérleti munkaerő-piaci projektek, kollektív önsegítés, alternatív szektor, stb. Olyan helyi kezdeményezések tekinthetők a szociális gazdaságba tartozónak, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra. (Frey Mária)
Szociális gazdaság - foglalkoztatás Westlund-Westerdahl: a piaci és az állami szféra közötti helyi gyökerű, demokratikus, különböző jogi formájú szervezetek összessége, amelyen belül a projekteknek három funkciót kell teljesíteniük: Védő funkció: a nehezen elhelyezhető tartósan munkanélküliek hosszabb-rövidebb távú foglalkoztatása, hiszen ők az elsődleges munkapiacra nehezen beilleszthetők. Híd funkció: a munkanélküliek integrálása a normál munkaerőpiacra képzés, tanácsadás segítségével. Üzleti funkció: pénzügyi ösztönzők segítségével elindított projektek, amelyekben terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, piacra termelnek. Később önfenntartóvá válhatnak.
Szociális gazdaság agrárium Szociális Földprogram Sorsfordító-Sorsformáló munkaerő-piaci program Kistérségi Startmunka mintaprogram
Esettanulmányok
Vizsgált települések A vizsgált települések néhány kiemelt mutatói 2009. évben Népesség (fő) Aktív korúak aránya (%) Munkanélküliségi ráta (%) Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap összege (Ft) Rozsály 811 51,29 29,33 350 831 Komlóska 320 60,31 15,54 508 784 Túristvándi 745 56,91 21,93 328 505 Tiszaadony 645 54,57 27,56 343 229 Belecska 417 63,31 7,95 343 549 Gyulaj 1.015 54,29 25,59 311 746 Hernádszentandrás 467 50,75 34,60 327 452 Bagamér 2.712 54,54 26,17 322 795 Összesen/Vidéki átlag 8.451.840 59,95 11,12 727 492 Összesen/Országos átlag 10.146.782 59,87 9,95 793 546
Közös vonásuk, hogy helyi erőforrásaikból merítve, különböző agrárjellegű munkaerőpiaci támogatásokat felhasználva próbáltak hátrányos helyzetükön, foglalkoztatási, szociális problémáikon segíteni. Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás bértámogatásait szinte kivétel nélkül igénybe veszik e programok. A szociális földprogramok adta támogatások összege a vizsgált településeken A vizsgált települések Programhoz való csatlakozás éve 1992 és 2011 között megítélt támogatások összege (ezer Ft) Rozsály 1992 45 400 Túristvándi 1997 30 400 Tiszaadony 1999 27 954 Belecska 1999 27 812 Gyulaj 2011 1 050 Komlóska 2011 1 000 Hernádszentandrás 2010 750 Adatforrás: ESÉLY Szociális Közalapítványa adatai
Rozsály Komlóska Gyulaj Belecska Túristvándi Hernádszentandrás Tiszaadony Bagamér Komplex programok (önellátásra törekvő kezdeményezések) Növénytermesztés Kecsketenyésztés Tormatermesztés Önkormányzat Civil szervezet Közétkeztetés élelmiszerszükségletének biztosítása (elsődleges védett piac) Különböző értékesítési csatornákon eladásra is termelnek Saját felhasználás és piaci értékesítés Piaci értékesítés 90 ha Családi gazdaságok 7 ha 240 ha ÖK vagyon 10 ha 25 ha 2 ha 10 ha Családi gazdaságok 50-60 fő 28 család 20 fő 30 fő 23 fő 25 fő 29 fő 70 család
Rozsály
Komlóska
Tiszaadony Hernádszentandrás
Gyulaj Belecska
Az esettanulmányokban bemutatott programok ismérvei a szociális gazdaság kritériumrendszerében A szociális gazdaság kritériumai Esettanulmányok A piaci és az állami szektor között helyezkedik el Belecska Rozsály Tiszaadony Túristvándi Gyulaj Komlóska Bagamér Hernádszentandrás x x x x x x - x Hosszú távon fenntartható?????? x - Valós szükségletekre reagál x x x x x x x x Helyi erőforrásokat használ x x x x x x x x Közösségi érdeket szolgál x x x x x x - x Új munkahelyeket hoz létre x x x x x x - - Hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, reintegrációt hajt végre E hátrányos helyzetű csoportok számára hosszú távon is munkahelyeket biztosít x x x x x x x? x x x???? -
A mezőgazdasági alapú közösségi gazdálkodás lehetséges színterei Adatforrás: T-STAR adatbázis 2009. évi adatsora
Adaptációs feltételek helyi közösség szerepe rendelkezésre álló földterület egyéb helyi erőforrások helyi vezető feladatvállalása termelés célja a gazdálkodás szervezeti háttere állami segítség fenntarthatóság fejlesztési központ
Válaszok Van-e szerepe az agráriumnak a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából? Kiemelkedő szerepe van, a termőföld a legkönnyebben kiaknázható erőforrások a települések életében. Milyen mértékben, arányban hasznosíthatók, adaptálhatók, integrálhatók a különböző, fejlesztésre irányuló módszerek, metódusok, stb. a helyi gazdaság fejlesztésének programjába? Elméleti alap, amelyet le kell képezni az adott településre, maximálisan figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket, körülményeket.
Lehet-e közösségi eszközökkel munkát biztosítani hátrányos helyzetű falvakban élő, sok esetben tartósan munkanélküli személyek számára hosszú távon fenntartható formában, a mezőgazdaságra alapozva? Nagy eséllyel képesek visszavezetni a hátrányos helyzetű helyi munkanélküli lakosokat a munka világába, igaz a fenntarthatóság kérdése még a legjobban működő programok esetében is megkérdőjelezhető. A Vidék Élni Akar ECHO Tv: Gyulaj, Bagamér (9:40-től) http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=n XvDlh3aRAE Tiszaadony, Rozsály, Hernádszentandrás http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=h KbPuJ-dkAY Túristvándi https://www.youtube.com/watch?v=g8tkm-avoa4
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!