NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/2005. (II.23.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (II.23.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja 2./ elfogadja a koncepció intézkedési tervét 3./ utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy a 2007-ig kijelölt feladatok végrehajtását kövesse figyelemmel, valamint 2007. első félévében az Ifjúsági Koncepció felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2007. május 31. 4./ felkéri a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy az elkövetkező időszakban a koncepcióval kapcsolatos észrevételeket vitassa meg, és ha szükséges, kezdeményezze a koncepció módosítását. Felelős: Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Határidő: 2007. május 31. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

Melléklet a 29/2005.(II.23.) számú határozatához NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS Ifjúsági Koncepciója (II. forduló) NYÍREGYHÁZA

Tartalomjegyzék I. AZ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE, ELŐZMÉNYEK 3. II. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK 4. III. HELYZETELEMZÉS 5. III.1 Oktatás 5. III.2 Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 6. III.3 Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 7. III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 8. III.5. Szociális ellátás és lakásügy 9. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 10. III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 10. III.8. Nemzetközi kapcsolatok 11. IV. INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK 13. IV.1. Oktatás 13. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 14. IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 17. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 17. IV.5. Szociális ellátás és lakásügy 19. IV.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 22. IV.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 24. IV.8. Nemzetközi kapcsolatok 27. V. CÉLOK ÉS FELADATOK 28. V.1. Oktatás 28. V.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 29. V.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 30. V.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 31. V.5. Szociális ellátás és lakásügy 33. V.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 34. V.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 35. V.8. Nemzetközi kapcsolatok 35. VI. A KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA 37.

I. Az ifjúsági koncepció szükségessége, előzmények Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett az Európai Bizottság Fehér könyve, illetve számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politika Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994. óta - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. (1994. évi LXIII. törvény 3. (1) bekezdése). E törvény nem határozza meg pontosan a település önkormányzatának ifjúságpolitikai feladatait, hiszen azok függnek a lakosság igényeitől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől. Ezen feladatok meghatározására először 2000. januárban fogadott el ifjúsági koncepciót Közgyűlésünk. Ennek a színvonalas anyagnak számos célkitűzése megvalósult az elmúlt években. A koncepció létrehozásakor alapgondolat volt, hogy az önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátásakor szolgáltató és nem közhatalmat gyakorló szerv legyen. Célunk integráltan kezelni a gyermek és ifjúsági korosztály kérdését. Az integráció véleményünk szerint azt is jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő társadalmi kérdések megvitatásába. Ifjúságpolitikai programunk arra irányul, hogy a város megfelelő környezeti feltételeket teremtsen a felnövekvő korosztályok számára, ahol otthonosan érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldására, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre. Összefoglalva: egy normakövető, erkölcsös ifjúság mentális és anyagi bázisát szeretnénk lerakni, mely biztosítéka a munkaszerető, felnőtt generáció utánpótlásának Ez a rendkívül heterogén, erősen polarizált, speciális jellemzőkkel bíró réteg megérdemli, hogy fókuszpontba kerüljön.

II. Stratégiai irányvonalak Egy koncepció elkészítésekor feltétlenül figyelembe kell venni az adott település sajátosságait. Elsősorban a település népességszámát és az életkor szerinti megoszlást (idősek- fiatalok aránya). Ennek megfelelően alakítható ki az adott település szociálpolitikája, támogató rendszere. Nyíregyháza városa közel 120 ezres nagyváros. Nagyságából adódóan a hagyományos, tradicionális normarendszer követése a lakosság nagy részére nem jellemző. A hagyományos család-modell kezd háttérbe szorulni, és megtartó képessége már kevésbé funkcionál, ebből adódóan nő az utcán csellengő fiatalok száma. Így akár az is megtörténhet, hogy az új munkaerő-piaci generáció nem fogja tudni ellátni feladatát, nem tud megfelelni az adott időszak társadalmi elvárásainak. Az előbbiekben felvázolt helyzet javításának érdekében néhány - a helyi közösséget befolyásoló - irányvonalat érdemes kiemelten kezelni. Az Ifjúsági Koncepció kapcsán öt nagyobb prioritású stratégiai célt emelnénk ki: 1) Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség támogatásával csatlakozhatnánk azoknak a táborához, akiknek céljuk az, hogy ne legyenek diszkriminált, kirekesztett gyerekek, fiatalok. 2) Család szerepének erősítése A család szerepének erősítésével visszaszoríthatnánk a deviáns viselkedési formákat a fiatalok körében. 3) Fiatalok támogatása A fiatalok támogatása egyfajta perspektíva a városban maradáshoz. 4) Diplomás fiatalok megtartása A szakképzett munkaerő megtartásával biztosítjuk Nyíregyháza jövőjét és fejlődését. 5) Igényes szórakozás A szórakozóhelyek ellenőrzésével, illetve az egészségre káros szerektől mentes szórakozási lehetőség biztosításával mentálisan és testileg is egy egészséges generáció felnövekedését biztosíthatnánk. III. Helyzetelemzés III.1. Oktatás Az oktatási rendszer- a társadalomban- tradicionálisan az egyik legszervezettebb, legszabályozottabb struktúra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén számszerűsítve a következő oktatási intézmények működnek (önkormányzati és egyéb fenntartású):

Intézmények Számszerűen Óvoda 21 Általános iskola 26 Önálló gimnázium 6 Gimnázium és szakközépiskola 3 Gimnázium és általános iskola 2 Szakközépiskola 3 Szakközépiskola és szakiskola 4 Szakiskola, mint középfokú oktatási intézmény 2 Felsőfokú oktatási intézmény 3 Az általános iskolákban közel 11 ezer, a középiskolákban 12 ezer, felsőoktatási intézményekben közel 14 ezer tanuló, illetve hallgató van. Összességében a lakosság 28 %-a fiatal. Megyei szinten az általános iskolai tanulói létszám nappali oktatásban 64 ezer, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében részt vevő tanulók száma közel 32 ezer fő volt a 2003/2004-es tanévben. A felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen átalakult. A 2000/2001. tanévben lezajlott szervezeti integrációval összhangban a hallgatók tagozatok szerinti összetétele is módosult. A nappali képzés mellett egyre népszerűbbé vált a távoktatás és a levelező tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, főiskolai képzések mellett a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A megye 583.000 fős lakónépességének mintegy 17 %-a nappali tagozatos iskolarendszerű oktatás résztvevője, melynek jelentős része Nyíregyházán tanul. A város oktatási koncepciója, közoktatás-fejlesztési tervre részletes helyzetelemzést ad az óvodákról, általános iskolákról, középfokú oktatási intézményekről, személyi, tárgyi feltételekről, az ott folyó szakmai munkáról és fejlesztési irányokról. Ezekkel ebben az anyagban részletesen nem foglalkozunk, hiszen a Közgyűlés által elfogadott közoktatás-fejlesztési tervnek ez a feladata. III.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás A pályaválasztási pszichológiai szempontból tulajdonképpen az identitáskrízis sikeres megoldásának része. A pályaválasztás a munkavállalást, s az ahhoz szükséges szakképesítés megszerzését, továbbá a választott pálya gyakorlását lehetővé tevő munkahely megtalálását, mint a felnőtté válás társadalmi kritériumait köti össze. S ez a társadalmi feladat nagyon hangsúlyos, ráadásul igen komoly nehézségekkel jár a fiatal számára. Szociológiai kutatások alátámasztják, hogy a szülők iskolai végzettsége közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul

tovább. A képzettebb, tanultabb szülők gyermekei általában magasabb képzettséget adó iskola felé orientálódnak. Az egyes iskolai végzettség megszerzésében hihetetlen méretűek a társadalmi esélyegyenlőtlenségek, mind a földrajzi, mind a társadalmi dimenziók mentén. Az elmaradott régiók gyermekeinek kevésbé lehetnek álmai. Ha mégis, úgy azok csak a családok komoly erőfeszítései árán valósulhatnak meg, s akkor még meg kell fizetni azt az árat is, hogy tanulmányai végeztével nem fog visszatérni a gyermek, mert tudására vagy egyáltalán nincs fizetőképes kereslet, vagy, mert nem reális alternatíva a visszatérés, annyival jobbak a feltételek másutt. A fokozódó tanulási kedv ellenére a munkaerőpiacon jelentős részüknek elhelyezkedési gondjai adódnak, így az önállóvá válás feltételeit nehéz kialakítaniuk. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakossága: Összlakos 15-19 éves 20-24 éves 25-29 éves 30-34 éves 118795 fő 10368 fő 11392 fő 10201 fő 8344 fő Ebből- a koncepció szempontjából- érdekes mutató a 15-29 év közötti fiatalok foglalkoztatása, Nyíregyházára szűkítve: Összes foglalkoztatott 15-29 éves Százalékban 44230 12621 28,5 Ingázás: a területi hierarchiában a megyeszékhelytől a községek felé haladva a fiatalok körében is egyre gyakoribbá válik: Település Ingázó fiatalok %-ban Megyeszékhely 9,37 Kisebb városok 31 Községek 63 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint megyénkben, 2004 júniusában, a munkanélküliek száma 36.097 fő, melyből nyíregyházi regisztrált munkanélküli 8.318 fő. Ebből a 17-35 év közötti korosztály megoszlása az alábbi: Korosztály Nyíregyházi regisztrált munkanélküliek száma (fő) 17 év alatt 29 17 20 395 21 25 1478 26 35 2825 Összesen: 4727 III.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az országok jólétét mérő társadalmi mutatók között az OECD tagállamokban első helyen az egészség áll.

A kormány az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel, a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében nemzeti programot indított el. A program célja az, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, ugyanis ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele, és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. A magyar lakosság kimagaslóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon az életmóddal függ össze. Mit tudunk évek óta? A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: o túlzott az energia-, zsír- és só bevitel o elégtelen a rost-, a zöldség-, a főzelék-, és a gyümölcsfogyasztás. A lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott, mivel napi átlagban nem mozog még 20 percet sem. Rendkívül magas a dohányosok száma. A 18 év feletti férfiak 41%-a, a nők 26 %-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők közötti dohányzók számaránya gyorsan emelkedik. A lakosság 5-10 %-a alkoholista. Új jelenség a kábítószer-élvezők egyre növekvő száma. Az intravénás drogot használók között terjed a HIV fertőzés. Korhatár nélkül elmondható, hogy a népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, így széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása rendkívül nehéz és összetett feladat, amely a kormányzat, a közintézmények, a civil szféra, a gazdasági és társadalmi élet szereplőinek, a médiának átgondolt, összehangolt cselekvési folyamatában valósítható csak meg. Tehát az egészség fejlesztése hatékony ágazatközi együttműködésben képzelhető el. A jó egészség elsősorban nemcsak az egészségügyi szolgálaton vagy az orvosokon múlik, egészségi állapotunkat mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely is meghatározza. Az egészségügyi alapellátás szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban, a mindenki számára hozzáférhető megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatások biztosításában. A nemzeti program szervesen illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása újabb lendületet adhat a sikeres végrehajtásnak.

III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás A 90-es évek egyre szembetűnőbb drogproblémája összefogást sürgetett a különböző szakmai képviseletek, szervezetek és intézmények között. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korábbi évektől cipelt legális, különösen alkohol és gyógyszer okozta szenvedélybetegségek terhe mellett az illegális drogfogyasztás veszélye is érezhetővé vált. A helyi kutatási eredmények mellett az országra kiterjedő hazai vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a legális drogfogyasztás (alkohol, dohányzás, kávé) mellett az illegális szerek fogyasztása is növekszik. Bár megyénkben az eddigi vizsgálatok szerint a drogfogyasztás nem haladja meg az országos átlagot, a fiatalság körében tapasztalható szerfogyasztás (alkohol és illegális szerek, elsősorban marihuána) emelkedő tendenciája mellett az egyre gyakrabban megjelenő játékszenvedély, valamint a magatartási, tanulási problémák szükségessé teszik a komplex egészségfejlesztés mellett a függőségek megelőzését célzó közösségi programok kidolgozását. A 2002-ben létrejött Kábítószerügyi Egyeztető Fórum égisze alatt lezajlott kutatás (RAR munkacsoport végezte) megerősítette, hogy a kábítószer probléma jelen van városunkban, az illegális szerek közül a cannabis származékok és amphetamin típusú szerek fogyasztása fordul elő leggyakrabban, de emellett megjelent az intravénás heroin fogyasztás is. A drogfogyasztás szempontjából összességében megállapítható, hogy az ellátó rendszer szűk keresztmetszetű, a gyógyító-rehabilitációs rendszer egyes elemei hiányoznak: védett munkahely, félutas ház fiatalok részére, terápiás közösségi intézmény. Az elkülönített fekvő beteg ellátás elsősorban fiatal drogfogyasztók esetében nem megoldott. Az alkohol probléma kezelésében és a gyógyultak rehabilitációjában fontos szerepet játszó civil szervezetek ill. klubok szakmai és financiális gondokkal küzdenek, tevékenységüket javítani kellene. Együttműködésük egymással és a gyógyító-megelőző rendszerrel nem megfelelő. III.5. Szociális ellátás és lakásügy A szociálpolitika a hátrányos helyzetűek támogatását fogja át. Az önkormányzatokat olyan feladatok ellátásával ruházza fel, amelyekkel a leginkább rászorulók egzisztenciális helyzetének javítását segíthetik elő. A szociális ellátó intézmények, szervezetek, egyházak egyéni szakmai programjai külön fejezeteikben foglalkoznak a fiatal korosztály problémáival, azok kezelésével. A város költségvetésében folyamatosan növekszik a szociális célokra biztosított költségvetési keret aránya. Ezen feladatok ellátását állami normatív támogatásokból, illetve költségvetési forrásokból biztosítja. A városban élő fiatalok és szüleik jövedelmi viszonyai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, így még kisebbek a lakáshoz jutás reális esélyei, ugyanakkor a lakhatás feltételeit egyre inkább saját erőből kell megteremteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Nyíregyháza városban is a lakosság számához viszonyítva az országoshoz képest intenzívebb építkezések folynak. Ez a megye és a város fiatalos korstruktúrájából adódik, mivel a fiatalok aránya itt a legnagyobb, és gyakorlatilag csak a magánerős építkezés révén lehetséges a lakáshoz jutás, melyhez elengedhetetlen a családi anyagi és mentális támogatása. Napjainkban azonban a hagyományos családmodell válságát érjük, egyre több a csonka családban nevelkedő gyermek. Ez a lelki megrázkódtatás pedig igen gyakran

magatartászavarokhoz és devianciákhoz vezet (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás stb.). A lakásvásárlási és az építési kölcsönök egyre szűkebb réteg számára voltak elérhetők a magas kamatok és törlesztő részletek miatt. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a 2005. február 1-jén beindított Fészekrakó Programmal, amely segíteni fogja a fiatal házasok első lakáshoz jutását, otthonteremtését. Az anyagi terhek vállalása mellett a lakáshoz jutás számottevő fizikai terhet is jelenthet (családi összefogás), és szülői támogatás híján még azok számára is gyakran reménytelen, vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetséges, akiknek van munkahelyük, és önálló jövedelemmel rendelkeznek. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek A közvélemény úgy vélekedik, hogy a mai fiatalságnak rengeteg lehetősége van a tanulás mellet megmaradt zéró idő eltöltésére. Az ifjúságkutatás sarokadatai viszont azt mutatják, hogy nincsenek olyan széles spektrumú szórakozási lehetőségek, amelyek teljes mértékben lefednék a fiatalság által támasztott keresletet. Így a korosztályonkénti igény a lehetőségekhez igazodik. A fiatalok természetes igénye, hogy saját korosztályával, különböző közösségi formákban töltse szabadidejét. Az érdeklődési körre, hobbira, művészeti tevékenységre vagy sportra épülő tevékenységek a fiatalok közösségi magatartásának kialakulását és megerősödését ösztönzik. Ezekre az iskolákban van lehetőség, iskolán kívül a közművelődési intézményrendszer, vagy a szabadidős szervezetek, egyesületek adnak lehetőséget. A közművelődési intézmények helyet adnak, és működést biztosítanak a legkülönbözőbb érdeklődési körű gyermekeknek és fiataloknak. A színház, a szabadtéri játékok, a tárlatok és kiállítások biztosítják a felnövekvő generáció számára az egészséges szellemi fejlődést. A szabadidő eltöltésének fentebb említett passzív aktora mellett létezik egy aktív aktora is: a sport. Az önkormányzatok számára ez kiemelt ágazat, az emberek számára viszont életelixír a mozgás, a sport, hiszen ez jelentheti számukra az egészséges életmódot, a szabadidő eltöltésének egyik lehetséges formáját és a szórakozást. Jelenleg a lakosság, s ezt leszűkítve a fiatalság egészségi és edzettségi állapota mélyponton van. A mozgásszegény életmód nem csak a belső indíttatás hiányából fakad, hanem abból is, hogy az információs társadalom egyeduralomra segítette a tv és az Internet világát. Emellett a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életvitel még jobban erősíti az előbb említett negatív hatást. Ennek ellenére beindult a városban egy olyan pozitív folyamat, melynek célja az, hogy még nagyobb tömegeket érjen el a mozgás öröme: az együttsportolás élménye. Az Ifjúsági Koncepció nem ad és nem is akar adni teljes, átfogó képet Nyíregyháza város sportéletéről, annak sokszínűségéről, s nem tér ki az élsportok és a szakágak által hordozott problémákra sem. Ennek a kérdésnek a kifejtése a város Sportkoncepciójában megfelelő teret kap.

III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviseletek, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Sokat beszélünk helyi és országos szinten a fiatalok közéleti szerepvállalásáról, érdekképviseletéről és véleménynyilvánítási lehetőségeiről. A fiatalok cselekvési módjai nagyon különböznek egymástól, és maguknak a fiataloknak a részvételről alkotott elképzelése is más és más. A fiatalok körében nagy az igény a közösségi életre, az összetartozásra, közös dolgok alkotására. Az ifjúsági közéletiség alapja a részvétel. Az ifjúsági közéletiség pedig a felelős felnőttkori közéleti szerepvállalás alapja. A részvétel alapgondolata: meghallgatni a fiatalokat, véleményüket, üzenetüket, hozzáértésüket, javaslataikat, az őket érintő ügyekben és bevonni őket a megoldások közös megkeresésébe, megtervezésébe és megvalósításába. A részvétel, érdekképviselet sikerességéhez szükséges néhány feltétel: az őszinteség, esélyegyenlőség, célszerűség, kreativitás, alkotóképesség, megbízhatóság, véleménynyilvánítás, morális felelősség. A jelen helyzet azt mutatja, hogy a fiataloknak nincsenek tapasztalataik az önkormányzatiságot illetően. Ebből fakadóan több a konfrontáció, az ellentét. A tartós konfliktus viszont nehezíti a munkát, illetve az egyének és szervezetek közötti szakadékot mélyíti. Ennek a megelőzésére indult be egy olyan folyamat, melynek célja az erővonalak, a hatáskörök és jogok tisztázása, mind az önkormányzat, mind az ifjúsági közéletiséget biztosító szervek között, azért, hogy ne lehessenek túlkapások. Nyíregyházán az elmúlt években megalakultak azok az érdekegyeztető és érdekérvényesítő fórumok, szervezetek (Ifjúsági Tanács, DPI stb.), melyek segítik az ifjúság aktív közéleti tevékenységének kialakulását, kialakítását. Így megállapítható, hogy városunk követendő példát mutat ezen a területen. III.8. Nemzetközi kapcsolatok Oktatási intézményeink, nemzetközi kapcsolatai bővülő tendenciát mutatnak. Amíg 10-15 évvel ezelőtt csak a gimnáziumok építettek ki ilyen kapcsolatokat, most az a jellemző, hogy mind a szakközépiskolák, mind az általános iskolák rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. S e mellett érdemes megemlíteni, hogy a nyíregyházi felsőoktatási intézmények is aktív külkapcsolatokkal rendelkeznek (pl. Nyíregyházi Főiskola spanyol partnerségi viszonya). A kapcsolatoknak többféle csoportja van: nyelvtanulás, szakképzési ismeretek cseréje, sport, pedagógusok szakmai kapcsolatfelvétele. A nyelvi kapcsolatok legjellemzőbbje az angol, német, francia, de más nyelvi kapcsolatokkal is rendelkeznek intézményeink. A cserekapcsolatok jellemzője, hogy a város testvér és partner városi hálózatát használja, amely mint tudjuk igen kiterjedt körű. A keleti szomszédaink felé is egyre aktívabb a kapcsolatfelvétel, amelyek között kifejezetten van olyan, amely a magyar kisebbség fiataljai felé irányul. Az általános iskoláknál jelentkezik az a probléma, hogy a nyugat-európai országokban a fiataloknak ezt a korosztályát a szülők nem szívesen engedik iskolai szervezésben külföldre, az óvodai intézményeknél ugyan ez a helyzet. Ezért ezekre az intézményekre a pedagógusok szakmai programjai a jellemzőek. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére épül rá iskoláink külföldi sportkapcsolatai, amelyek által rendszeresek a külföldi városokban megszervezet ifjúsági sportrendezvényeken való részvételek. A város a testvér és partnervárosaival

fejlett sportdiplomáciát folytat, amelyre jó példa a tavaly megrendezésre került ifjúsági sporttalálkozó. A nyelvtanulás területén régóta bejáratott csatornái vannak intézményeinknek, amelyek ápolása rendszeres, és kiemelkedő létszámú diákcsoportok utaznak külföldre és jönnek városunkba nyelvtanulási célból. A szakmai kapcsolatok kiépítése újabb eredetű, de egyre sikeresebb terület. Ez főleg a szakközépiskoláinkra jellemző és adott szakmák külföldi oktatását ismerhetik meg diákjaink. A Szokratész, Leonardo, Comeinus Európai Uniós pályázatok szintén valamely szakmai témakör köré csoportosulnak, például: környezetvédelem, irodalom, történelem. Ezeknél a pályázatoknál nagyobb 4-5 nemzetet érintő rendezvényeket részesítenek előnyben. Az ilyen rendszerű pályázatoknál is voltak már sikeres kezdeményezések, és vannak folyamatban. A kapcsolatok részletes felsorolását mivel igen kiterjedt rendszerű van olyan intézményünk, amely több kapcsolattal is rendelkezik nem tesszük meg. A város önkormányzata éves szinten körülbelül 3 millió forintot fordít az oktatási intézmények külföldi kapcsolatainak támogatására. Ebből az összegből nagyságrendileg 20 intézményt támogat, amelyek közül van olyan, amelyik több programjára is sikeresen pályázik. Ugyanekkora nagyságrend áll rendelkezésre a különböző civil szervezetek külföldi kapcsolatainak támogatására és ezek között is van olyan, amely az ifjúságot érinti. A költségvetésben meghatározott kerettel az EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság minden évben pályázatot ír ki magánszemélyek, illetve civil szervezetek számára külföldi tanulmányutak támogatása céljából. IV. Intézmények, szervezetek IV.1. Oktatás Az általános iskolák szintjén a szabad iskolaválasztás elve érvényesül. Sok iskolában jelenik meg speciális képzés, ami a szülőket arra készteti, hogy ne a körzetükben lévő iskolába írassák be gyermeküket. A középiskolák területi beiskolázásúak. A nem nyíregyházi lakosú tanulók jelentős része bejáró, bár az iskolák a lehetőségükhöz mérten igyekeznek minél több helyet biztosítani a kollégiumot igénylőknek. A szakközépiskoláknak is kialakult a működésük alatt egy sajátos szakmai arculatuk. Tehát elmondható, hogy minden iskolában megtörtént az áttérés a szakmacsoportos oktatásra. A tanulólétszám alakulása a középfokú oktatási intézményekben összességében állandó, bár kisebb hullámzások egyes iskoláknál megfigyelhetők. Az elmúlt években sok gyenge képességű tanuló került be, emelkedett a vidéki tanulók aránya. A nem nyíregyházi tanulók aránya a szakközépiskolában és az érettségi utáni szakképzésben együttesen már meghaladja az 53 %-ot. A gimnáziumi képzésben az iskolaszerkezet - 4, 6 és 8 évfolyamos oktatás - kialakítása befejeződött. Fő funkciójuk a főiskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés. A beiskolázási eredmények a felsőoktatási felvételi rendszer liberalizálása miatt is tovább erősödtek. A tanulók életkezdési esélyeit segítik a gyakorlati jellegű képzések (idegenvezetés, számítástechnika stb.).

A főiskolák hallgatóinak túlnyomó része kollégista vagy bejáró - az intézmények országos beiskolázásából adódóan (ez esetenként már a középiskoláktól kezdve az országhatárokon túlra is kinyúlik). A főiskolák igyekeznek megteremteni a minél szélesebb körű kollégiumi elhelyezést, illetve lakhatási támogatást nyújtanak. A város felsőfokú tanintézményei közvetlenül az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak, így az önkormányzat és az intézmények kapcsolata kimerül a hallgatóknak nyújtandó önkormányzati támogatásban és a helyi vállalatoknak, intézményeknek a gyakorlati képzésben nyújtott segítségében. A felnőttoktatással szemben támasztott igények az utóbbi években annak ellenére nőttek, hogy a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött, és ennek következtében a népesség nappali iskolarendszerben megszerzett alapiskolázottsága és szakképzettsége is javult. A NAT bevezetésével szakmai innovációs munka kezdődött az intézményekben, gyermekcentrikusabb, humánusabb, a gyermekek érdekeinek megfelelőbb óvoda, iskola megteremtése vált sürgetővé. Több alternatív, korszerű pedagógiai eljárás épült be a hagyományos pedagógiai munkába, megtették az első lépéseket az óvodák és iskolák a minőségbiztosítása felé. A tankötelezettségi kor felemelése több fiatalt tart benn az intézményrendszerben, és feltehetően szakmai végzettséggel fognak kilépni az iskolapadból vagy haladnak tovább a felsőoktatás irányába. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Szakképzettség és munkaerő-piaci igény. Ez a két fogalom egyre gyakrabban szerepel egymás mellett, amikor a szakképzés reformjáról, átalakításáról beszélünk, de megjelenik a munkaügyi kirendeltségek napi tevékenységeiben, a munkaerő közvetítés során is. A két terület összehangolása nem egyszerű, hiszen az iskolapadból kikerült fiatalok és a rendszerünkben tartósan jelen lévők között egyaránt nem kis számban vannak jelen a munkáltatók igényeinek nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek. Ez jelentheti a képzés minőségében és szerkezetében megmutatkozó hiányokat egyaránt. A fennálló strukturális probléma mérséklése a munkaerőpiac egyensúlya szempontjából is kiemelt jelentőségű. A Megyei Munkaügyi Központ több irányú tevékenységet végez e tekintetben, és feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a szakképző intézmények képzési struktúrájának kialakításához, illetve orientálja a fiatalokat a pályaválasztásban. A fiatalok pályaválasztásának segítése összetett feladat. Az első szakma megválasztásánál figyelembe kell venni a fiatalok képességeit, készségeit, és nem utolsó sorban a munkáltatók elvárásait. Ezért már az iskolapadban, rendkívüli osztályfőnöki órák keretében amit a munkaügyi kirendeltségek dolgozói tartanak hozzájuthatnak alapvető pályaválasztási ismeretekhez. Ilyen jellegű tájékoztatáshoz a megyében évente 4000-4300 diák jut. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik a már 4 alkalommal megrendezésre került Pályaválasztási Kiállítás, amely évről évre nagyobb érdeklődésre tart számot. A pályaválasztás elősegítéséhez, annak továbbfejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult 2003. évben a pályaválasztási és pályaorientációs hálózat

kiépítése, amely Phare program keretében valósult meg három megye közreműködésével az Észak-alföldi régió területén. A megyében 24 fő multiplikátor, valamint további 92 fő (68 %-a pedagógus) képzésére került sor, amely során a szakemberek főleg a gyakorlati tapasztalatokra, módszertanra vonatkozóan kaptak segítséget, és amelyet pályaválasztási tanácsadásaik során hasznosíthatnak a megye egész területén. A fiatalok munkanélkülivé válásának legfőbb okai: alacsony munkaerő-kereslet munkaerő-piaci tájékozatlanság elhibázott pályaválasztás hátrányos társadalmi csoporthoz való tartozás piacképtelen szakma tanulása A fiatal munkanélküliek a iskolai végzettség szerinti megoszlása: Az állástalan fiatalok havi átlagos létszáma 2003-ban megyei szinten 4727 főt tett ki. Az általános iskolai végzettséget igazolni tudók havi átlaglétszáma 1590 fő körül alakult, a nyolc általánost sem végzettekkel együttesen alkotott csoportjuk létszámának éves átlaga kétezer fő körül mozgott. A munkanélküli fiatalok 44 %-át ők tették ki az időszakban. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők alkották a pályakezdő munkanélküliek másik legjelentősebb, közel 19 %-os hányadát A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos létszáma a tárgyévben megközelítette a 400 főt. Az állástalan fiatalok 4433 fős havi átlagos száma 2004. első hat havában 4,8 %-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A pályakezdő fiatalok teljes munkanélkülieken belüli havi átlagos részesedése hasonlóan alakult az egy évvel korábbival, 11,4 %-kal kevesebb, összesen 1423 pályakezdő fiatalt regisztráltak első alkalommal a kirendeltségek, közöttük a szakiskolát végzettek száma a duplájára szökött, a diplomásoké pedig a felére esett vissza. Ezzel egy időben az újra munkanélkülivé válási esetek száma 2,4 százalékkal 2422-re bővült, ugyanakkor a regisztrált pályakezdők köréből kikerülők esetszáma 4,8 %-kal mintegy 3750-re csökkent. A diplomás munkanélküli pályakezdők közül a tanári képesítéssel rendelkezők vezetik a listát. A közel 200 fős létszámukat az általános iskolai tanítók követik, ők 88-an szerepelnek a regiszterekben. Ezután 50-60 fős létszámmal az agrármérnökök és a közgazdászok következnek a sorban. Programok, melyek segítenek a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésében: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek aránya Nyíregyházán a teljes munkanélküliek közül 11% körül ingadozott. Beáramlásuk a nyári hónapokban az iskola befejezését követően növekszik, majd fokozatosan csökken. A programok adta lehetőségeken túl, a munkaügyi központ kiemelten foglalkozik a 25 év alatti fiatal hátrányos helyzetű réteggel. A 2004. évre akcióterv készült, amelyen keresztül folyamatosan értékelésre kerül a pályakezdők be- és kilépése, a szakképesítés szerinti megoszlás és a munkába helyezés lehetősége. Információkkal

és tanácsadással segítik az egyéni álláskeresőket, és munkatapasztalat-szerző támogatást nyújtanak az elhelyezkedésükhöz. A munkaügyi központ továbbra is működteti a jó eredményeket hozó PEP (Pályakezdők Elhelyezkedését Elősegítő Program). A fiatalokat rendszeresen bevonják a munkavállalásukat elősegítő impulzus, pályaorientációs, pályakorrekciós, pályamegerősítő programokba. A munkaerő-piaci programok lehetőséget nyújtanak a hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportjainak több éves időtartamra szóló kiemelt támogatására, amelyek a résztvevők foglalkoztathatóságának javítása érdekében képzési elemeket is tartalmaznak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 2004-ben is futó, fiatal állástalanok munkaerő-piaci esélyeit növelő programjai: 1) A térségmenedzser munkaerő-piaci program: A program célja az, hogy a diplomás állástalanok menedzserré képzésével segítsék elő a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli réteghez tartozók számának csökkentését. A program 2001. októberétől három éven át 2004. szeptemberéig tartott, költsége meghaladta a 157 millió forintot. 2) A diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci program: A program célcsoportja a megyében élő, elsősorban pályakezdő fiatal, diplomás regisztrált munkanélküliek, illetve a megyébe visszatérni szándékozó diplomás fiatalok. A program hosszú távú (közvetett) célja a megyében élő diplomás fiatalok elvándorlásának mérséklése, a hosszú távú foglalkoztatásuk elősegítése, valamint tevékenységük által a megye kis- és középvállalkozásainak, a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, valamint felkészítésük az Európai Uniós támogatások lehívására. Mindezek által a megye társadalmi gazdasági hátrányainak csökkentése, és foglalkoztatási helyzetének javítása, innovatív folyamatainak erősítése érhető el. A program rövid távú (közvetlen) célja a megyében továbbtanuló, felsőfokú végzettséget szerzett fiatal szakemberek célorientált továbbképzése, a munkáltatói háttér biztosítása és támogatás nélküli továbbfoglalkoztatásuk megteremtése, továbbá tevékenységük által a foglalkoztató szervezet megerősítése, hosszú távú céljainak elérése stratégiák kidolgozásával, források felkutatásával, megszerzésével. A program 2003. szeptemberétől két éven át 2005. augusztusáig tart, költsége meghaladja a 452 millió forintot, amely 100 fő bevonását tette lehetővé. Ezt a programot, sikeres működése és a nagy érdeklődésre való tekintettel 2004 őszén is elindította a munkaügyi központ, amely 40 fő diplomás fiatal munkába helyezését oldotta meg.

3) A pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő munkaerő-piaci program: A program célja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a munka világába való be-, illetve visszakerülést elősegítő információk nyújtása, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, továbbá képzésbe, illetve munkába helyezésük elősegítése. A közvetlen célcsoportot azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek alkotják, akik a program megvalósítása során képzésüket követően a megye településein tevékenykedő civil ügyintézők lesznek. A közvetett célcsoportot azok a regisztrált, hátrányos helyzetű (szakképzetlen, tartós, stb.) pályakezdő munkanélküliek képezik, akik piacképtelen szakmájuk, lakóhelyük, továbbá munkaerő-piaci ismereteik hiánya miatt nem tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A program első moduljában a közvetlen célcsoport tagjai közül 20 fő képzése már befejeződött, illetve foglalkoztatása elkezdődött. A céloknak megfelelően, a továbbiakban a közvetett célcsoport tagjai közül a program ideje alatt 3100 fő bevonására kerül majd sor. Ez a foglalkoztatási program 2003. októberétől három éven át 2006. októberéig tart (költsége mintegy 163 millió forintot tehet ki). IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az alapellátó rendszer a felnőtt- és gyermek háziorvosi hálózatból, a fogászati alapellátásból, illetve az iskola egészségügyi - és a körzeti védőnői szolgálatból áll. A városban 18 felnőtt orvosi praxisban 41 háziorvos, a 13 gyermekorvosiban 27 gyermek háziorvos, a 8 fogorvosi rendelőben pedig 32 fogorvos látja el a betegeket. Ez a védőnői, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, iskola fogászati hálózat, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat biztosítja a 3-18 éves korosztály szakellátását. Az 1., 3., 5. osztályban általános szűrővizsgálatot végeznek, 7. osztályban pályaválasztás előtti, szakmai irányultságú szűrővizsgálatra, 8. osztályban pedig továbbtanulási, pályaalkalmassági vizsgálatra kerül sor. Bizonyos elváltozások esetén szakorvosi vizsgálatra történik továbbküldés. Évente 2 alkalommal kerül sor iskola fogászati szűrésre. Az utóbbi évek tapasztalatai és az egészségügyi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fogszuvasodás, a gerincferdülés, a lúdtalp, az elhízás, az allergiás megbetegedések és a pszichés zavarok fordulnak elő leggyakrabban. Sajnálatos módon a dohányzás és az alkoholfogyasztás is terjedőben van a fiatalok körében. A védőnői szolgálat a gyermekek megszületése előtti időtől (várandósság) 18-20 éves korig foglalkozik az egészség megőrzésével, a betegségek megelőzésével, a helyes életmódra neveléssel. Ez egyéni (családlátogatások) és csoportos foglalkozásokon (óvodai, iskolai órák keretében) történik. Az egészségügyi szakvizsgálatokkal kiegészített, egyre színvonalasabb, minden korosztályra kiterjedő szűrővizsgálatok segítségével a betegségek megelőzhetőek, a meglevők kezelhetőekké válnak. Az egészséges életmódra neveléssel az egyéni egészségkultúra hosszú távon formálható.

Nemcsak az általános gyógytestnevelés órákon lenne szükséges a tartásjavító gerinctorna, hanem az iskolai testnevelésóra keretében is, hiszen nagyon sok gyermek és fiatal szenved mozgásszervi megbetegedésekben. Rendkívül nagy számban vannak elhízott gyermekek (a tanácsadások ellenére), akiknél magas vérnyomás alakulhat ki nagyon korán. Ők a testmozgást sem kedvelni, sem végezni nem fogják a későbbiekben sem; a kövérségük miatt szégyenérzetük fokozódik, ami szorongáshoz és pszichés problémákhoz vezethet. Tehát az egészségmegőrzésben az egészséges táplálkozásnak, a megfelelő testmozgásnak, az optimális pszicho-szociális környezetnek, a szülői mintának lenne fontos szerepe, mely nem csupán anyagi forrásokat, hanem szemléletbeli változást igényelne a társadalom egészétől. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Az illegális drogfogyasztók esetében városunkban lehetőség van az elterelés intézményrendszerének igénybevételére. A megelőzés területén az oktatási intézmények jelentős részében folyik valamilyen prevenciós, egészségfejlesztési program. A városban működő középiskolákban vannak speciálisan képzett tanárok és elkészültek az iskolai egészségfejlesztési stratégiák. A drogprobléma megelőzése érdekében a 90-es években megindult a szakemberképzés. El kell fogadjuk azt a megállapítást, hogy eredményes megelőzést, hosszú távon mérhető sikereket csak akkor érhetünk el, ha összehangoltan, tervezett módon, a helyi igényeket és szükségleteket figyelembe véve, a rendelkezésre álló erőforrásokkal jól gazdálkodva folyamatosan dolgozunk. A megelőzés színterei azokat az élettereket jelentik, vagyis azokat a közegeket, ahol az emberek egy jelentős csoportja együtt tartózkodik hosszabb rövidebb ideig, és így legalábbis erre az időre több - kevesebb közös jellemzővel bírnak. Az első és egyik legfontosabb színtér a család, ahol az elsődleges szocializáció zajlik, amely a gyermek és fiatal, de későbbiekben a felnőtt magatartásában, életvitelében, egészségi állapotában is meghatározó. A társadalomban zajló változások, az értékrendszer, a társadalmi elvárások a családi miliőn át képeződnek le és egyben módosulnak is, további támogatást nyújthat a családtagoknak vagy nehezíthetik érvényesülését. Az emberi élet következő fontos színterei az iskolák, az oktatási rendszer elemei (óvoda, iskola), munkahelyek, szórakozó helyek, sportolás színhelyei, más rekreációs helyek, civil szervezetek stb. A korábban említett népegészségügyi program kiemelt figyelmet fordít az alkohol és drogprevencióra, s prioritásként kezeli a lelki egészségvédelem megerősítését. E célokat is erősítve fogalmazott meg feladatokat a nemzeti drogstratégia. A 2000- ben elfogadott stratégia részeként jött létre Nyíregyházán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely felvállalta a drogproblémával foglalkozó szervezetek, szakemberek együttműködésének erősítését, a koordinációt és szakmai szempontok érvényesítését a politikai döntéshozási folyamatban.

A drogprobléma hatékony kezelése csak multiszektoriálisan, vagyis a különböző szakterületek, intézmények együttműködésével oldható meg. E munka magába foglalja: Az ismeretek bővítését, Az attitűdök (viszonyulások) megváltoztatását, Egészséges készségek kialakítását, Egészséges környezet kialakítását, támogatását, Közösségi kezdeményezések, együttműködések kialakítását, Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, Gazdasági tevékenységeket, Egészséget támogató politikai döntéseket. Nem létezik olyan program, amely minden közösség esetében egyformán hatásos és hatékony, azonban vannak alapvető kritériumok, lépések, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján segítik a kitűzött célok elérését. 1 IV.5. Szociális ellátás és lakásügy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve helyi rendeletet hozott a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi tárgyú pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ehhez az intézményi hátteret is megteremtette. Eszerint az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő támogatások az alábbiak: 1) Rendszeres pénzbeli ellátások: a) rendszeres szociális segély b) rendszeres gyermekvédelmi támogatás c) ápolási díj d) időskorúak járadéka 2) Eseti pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély b) lakásfenntartási támogatás c) közgyógyellátási igazolvány d) mozgáskorlátozottak támogatása e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1 Basic quality criteria for Communities for Prevention of Alcohol- and Drug Involved Problems Rustan Ekeroth, Anders Romelsjö megjelent a WHO RHN éves nagygyűlésén 2000-ben

f) lakáscélú támogatás g) kamatmentes kölcsön h) temetési segély i) köztemetés A pénzbeli ellátások közül legnagyobb az átmeneti segélyben és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A felsoroltak közül közvetlenül érinti a gyermekeket és a fiatalokat: rendszeres gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezeken kívül az önkormányzat gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény formájában a helyi rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével a rászoruló gyermekek rendszeres étkezéseihez támogatást nyújt. Emellett a Gyermekétkeztetési Alapítvány is támogatja ezen rászoruló gyermekek étkeztetését. A költségvetésben biztosított pénzügyi keret terhére a tanköteles korú nyíregyházi állandó lakhelyű tanulók részére, az oktatási intézmény javaslata alapján a tankönyvek megvásárlásában tankönyvvásárlási támogatást nyújt. Azon tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek és fiatalok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek az önkormányzat 50 %-át biztosítja a buszbérletnek. Az önkormányzati helyi rendelet alapján támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő felsőoktatási hallgatók számára, illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára (Bursa Hungarica, a Rászoruló Hallgatókért Alapítvány a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulókat segíti). A városi önkormányzat által fenntartott ifjúságot érintő személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák: 1) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Kilenc bölcsődét üzemeltet és biztosítja a városban az erre irányuló szükségletet. 2) Családsegítő Szolgálat A civil társadalom erősödését tükrözi, hogy a családsegítés feladatait a Szocio East Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a város. Emellett Joob Olivér Családsegítő Egyesület is végez ilyen jellegű tevékenységet. Szolgáltatásaiknak célja a családok esélyegyenlőségének, boldogulásának és megfelelőbb működésének megteremtése. Az alapellátási feladatok közül a családsegítést és a tanyagondnoki szolgálatot a szociális törvény alapján vállalta fel ezen egyesület, amelynek továbbra is feladatai közé tartozik az Adósságkezelő és Tanácsadó Iroda működtetése. 3) A Gyermekjóléti Szolgálat külön választása önálló alapellátás megvalósítását teszi lehetővé. A szolgálaton belül működik a gyermekjóléti szolgálat három alközponton keresztül, a helyettes szülői hálózat és a Családok Átmeneti Otthona.

A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 fő részére képes biztosítani gyermekjóléti alapellátást. Az 1997. évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése, amely egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége koordinátori, mivel a család és gyermek érdekében összefogja azon szakembereket, akik segítenek a probléma megoldásában. Feladatai: A gyermekek testi-lelki egészségének védelme, családban történő nevelésének elősegítése. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, ennek érdekében észlelő és jelző rendszer működtetése. A már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében végzett tevékenység (utógondozás). A hatósági intézkedést igénylő ügyek a Polgármesteri Hivatal gyámügyi szakembereihez kerülnek. A közgyűlés elfogadta a város fogyatékos ügyi programját is, amely tartalmazza azon elveket, stratégiai célokat, amelyek érdekében helyi szinten önkormányzati intézkedéseket kívánnak tenni. 4) Rászoruló Hallgatókért Alapítvány 1996. április1-én alapította Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Célja a tehetséges és hátrányos helyzetű nyíregyházi állandó lakhellyel rendelkező, a felsőoktatási képzésben (kivéve magániskola) nappali tagozaton, illetve érettségi után más formában (esti, levelező, távoktatás) résztvevő hallgatók tanulmányi és képzési költségeinek a támogatása. 5) Közoktatási Közalapítvány Célja az 1993. évi LXXXIX. törvény 119. -ában foglaltakkal összhangban az alapés középfokú nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatos körzeti térségi és országos feladatok pénzügyi támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű tanulók támogatása.