BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány MINŐSÉGMÉRÉS A HIVATALOS STATISZTIKÁBAN A munkaerő-felmérés minősége Készítette: Tajti Dóra Budapest, 2009

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 7 2. EURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZER... 8 2.1 A hivatalos statisztika minőségfogalmának fejlődése... 10 3. A STATISZTIKAI RENDSZER MAGYARORSZÁGON... 13 3.1 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkötelezettsége a minőség mellett... 13 4. A STATISZTIKAI TERMÉKEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ INDIKÁTORRENDSZER... 16 4.1 Relevancia... 19 4.2 Pontosság... 20 4.3 Időszerűség és időbeli pontosság... 23 4.4 Hozzáférhetőség... 24 4.5 Összehasonlíthatóság... 26 4.6 Koherencia... 27 5. MINŐSÉGI IRÁNYELVEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL STATISZTIKAI MUNKAFOLYAMATAINAK EGYES SZAKASZAIRA... 29 6. MUNKAERŐ-FELMÉRÉS (MEF)... 32 6.1 A téma aktualitása, fontossága... 32 6.2 A magyar munkaerő-felmérés (MEF) kialakulása, módszertana... 32 6.2.1 A munkaerő-felmérés kialakulása... 32 6.2.2 A munkaerő-felmérés módszertana Magyarországon... 33 6.2.3 Az adatgyűjtés gyakorisága... 33 6.2.4 Fogalmak, definíciók... 34 6.2.5 A MEF termékei (mutatók)... 34 6.2.6 A mintavétel módszere és a használt regiszter... 35 6.2.7 Súlyozás... 36 6.2.8 Mintavételi hiba... 37 6.2.9 Az Eurostat pontossági követelményei... 37 6.2.10 Szezonális kiigazítás... 37 6.3 A MEF éves minőségjelentéseinek elemzése 2004-2007-re vonatkozóan... 38 6.3.1 Relevancia... 39 3

6.3.2 Pontosság... 40 6.3.3 Időszerűség és időbeli pontosság... 52 6.3.4 Hozzáférhetőség és érthetőség... 52 6.3.5 Összehasonlíthatóság... 53 6.3.6 Koherencia... 54 6.4 A 2005-ös európai uniós minőségjelentés elemzése... 54 6.4.1 A minőségjelentés felépítése... 54 6.4.1.1 Bevezetés... 54 6.4.1.2 Általános rész... 55 6.4.1.3 Relevancia... 58 6.4.1.4 Pontosság... 59 6.4.1.5 Időszerűség és időbeli pontosság... 65 6.4.1.6 Hozzáférhetőség és érthetőség... 65 6.4.1.7 Összehasonlíthatóság... 66 6.4.1.8 Koherencia... 67 6.4.1.9 Regionális munkanélküliség... 68 7. KÖVETKEZTETÉSEK... 70 8. MELLÉKLETEK... 71 9. FELHASZNÁLT IRODALOM... 76 4

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok 1. táblázat: A Szakmai Fórum által összeállított Eurostat-mutatórendszer 2005-ös változata (-): a 2003-as Eurostat ajánlásban még szereplő indikátor... 17 2. táblázat: A 2008. június 1-jén hatályba lépő elnöki előírás- A KSH termékminőség mérésére szolgáló indikátorrendszerének nómenklatúrája... 18 3. táblázat: A munkaerő-felmérés negyedéves mintájának változása 1992-től... 36 4. táblázat: A minőségjelentés felhasználói és azok igényei...39-40 5. táblázat: A foglalkoztatottak számának relatív szórása (%) 2004 és 2007 között negyedéves bontásban... 42 6. táblázat: 2004-es NUTS-2 szintű relatív szórás (%)... 44 7. táblázat: 2005-ös NUTS-2 szintű relatív szórás (%)... 45 8. táblázat: 2006-os NUTS-2 szintű relatív szórás (%)... 46 9. táblázat: 2007-es NUTS-2 szintű relatív szórás (%)... 47 10. táblázat: A gazdaságilag aktívak számára, a munkanélküliek számára és a munkanélküliségi rátára vonatkozó NUTS-3 szintű relatív szórások alakulása 2004 és 2007 között... 49 Ábrák 1. ábra: A foglalkoztatottak számának relatív szórása (%) 2004-2007 negyedéves bontásban... 41 2. ábra: A foglalkoztatottak számának relatív szórása (%) 2004 és 2007 között bontásban... 42 3. ábra: A 2004-2007 közötti éves relatív szórások (%) összehasonlítása a munkaerőpiaci kategóriákra vonatkozóan... 43 4. ábra: A foglalkoztatottak számának, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának, valamint a munkanélküliek számának relatív szórásának NUTS-2 szintű éves összehasonlítása 2004 és 2007 között... 48 5

5. ábra: A 2005-ös második negyedéves munkanélküliségi ráta (%) a 25 Európai Uniós tagországban 95 %- os szignifikancia- szint mellett... 60 6. ábra: A 2005-ös munkanélküliségi ráta (%) a 25 Európai Uniós tagországban 95 %- os szignifikancia- szint mellett... 61 7. ábra: A munkával töltött órák átlagos száma (óra) 2005 második negyedévében a 25 Európai Uniós tagországban 95%- os szignifikancia- szint mellett... 62 8. ábra: A munkával töltött órák átlagos száma (óra) 2005- ben a 25 Európai Uniós tagországban 95%- os szignifikancia- szint mellett... 63 6

1. BEVEZETÉS Napjainkra a különböző szintű fogyasztói igények növekedésével a minőség egyre nagyobb szerephez jut. A minőség fogalma jelentős változáson ment keresztül az évtizedek során. Kezdetben egyet jelentett azzal, hogy a termék megfelel a szabványoknak (1960), 1970-re már a használatra való alkalmasságot jelentette, tíz évvel később azzal azonosították, hogy a termék megfelel-e a költségeknek és a vevői igényeknek, 1990-re a vevők látens igényeinek való megfelelést is lefedte már a fogalom. A XXI. században már a vállalti kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak és a társadalmi méretű tanulásnak való megfelelést is a minőség fogalma alá sorolják. 1 A minőség stratégiai kérdéssé vált mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások esetén. Igaz ez a Központi Statisztikai Hivatal termékeire, vagyis a statisztikai adatokra is, hiszen a felhasználók részéről igény mutatkozik a releváns, pontos, összehasonlítható és koherens adatokra. Kutatásom célja a minőség megvalósulásának vizsgálata a hivatalos statisztikában. Dolgozatomban bemutatom az Európai Statisztikai Rendszer felépítését és működését, a minőség szerepét az EU statisztikai hivatalán, az Eurostaton belül, valamint a hivatalos statisztika minőség fogalmának fejlődését és megvalósulásának mértékét Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatalban. Részletesebben kifejtem a statisztikai termékek minőségének mérésére szolgáló indikátorrendszert mind uniós, mind pedig magyarországi viszonylatban. A minőségmutatók rendszerének gyakorlati alkalmazását a munkaerőfelmérésen keresztül ismertetem. Először bemutatom a munkaerő-felmérés gyakorlatát Magyarországon, aztán pedig fejlődését az évek során. Ehhez 2004-től 2007-ig terjedő időszakban vizsgálom a KSH Eurostat számára elkészített minőségjelentéseit. Uniós kitekintést is teszek, s összehasonlítom az uniós tagországok munkaerő-felmérésre vonatkozó minőségjelentéseit. 1 Bálint Julianna: Minőség, Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg, Terc, 2004, 25-29. oldal 7

2. EURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZER (ESR) Az Európai Statisztikai Rendszer az Európai Közösség megalakulásával egy időben jött létre és azzal párhuzamosan fejlődött. A közösségi politika kidolgozásához, végrehajtásához és értékeléséhez a tagországok között összehasonlítható adatokra, aktuális és megbízható információkra van szükség. Ezt biztosítja az 1997-ben elfogadott statisztikai törvény, ami hat alapelv betartását - pártatlanság, megbízhatóság, adatvédelem, költséghatékonyság, célszerűség és transzparencia írja elő. A rendszer működésének alapelveit a szintén ebben az évben aláírt Amszterdami Szerződés 285. cikkelye fogalmazta meg. Ez a dokumentum helyezte a közösségi statisztikát - melynek előállításáért a szubszidiaritás elvének megfelelően a nemzeti statisztikai hivatalok nemzeti szinten, az uniós intézmények közösségi szinten felelősek- alkotmányos alapokra. A statisztikai intézkedések előkészítéséhez és végrehajtásához 1989 óta öt évre szóló programokat készítenek, amiket az Európa Tanács hagy jóvá. A döntéshozatali rendszerben meghatározó a Statisztikai Programbizottság (SPC) szerepe. Az évente kétszer ülésező bizottság a nemzeti statisztikai hivatalok elnökeiből áll. Az Európai Bizottság az SPC véleményét figyelembe véve terjeszti az Európa Tanács elé a közösségi statisztikai programot, valamint a statisztikára vonatkozó jogszabályokat. 2 Az Európai Statisztikai Rendszer az Eurostatból és a hivatalos statisztikákat öszszegyűjtő statisztikai intézetekből, minisztériumokból, szervezetekből és központi bankokból épül fel. A koordináló, módszertani irányító szerepet az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat végzi. Együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel is, mint az OECD, az ENSZ, a Nemzetközi Pénzalap és a Világbank. 3 Az Európai Statisztikai Rendszer intézményeire vonatkozó 15 elvet tartalmaz a Statisztikai Programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott szabályzat, Az európai statisztika gyakorlati kódexe, mely nemzetközi szabványokra, illetve az egységes európai statisztikai rendszer minőségi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos definíciójára épül. A Gyakorlati Kódex három fejezetből áll: intézményi környezet, statisztikai eljárások, valamint statisztikai termék. Ezen területek köré csoportosulnak az elvek. Az intézményi környezet releváns szempontjai a következők: szakmai függetlenség, felhatalmazás adatgyűjtésre, 2 Külügyminisztérium: A magyar gazdaságstatisztika integrálódása az Európai Statisztikai Rendszerhez http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/europai_unio/tovabbi_informaciok/tematikus_hatterb eszelgetesek/2003/hatterbeszelgetes_2003_oktober_2.htm letöltés ideje: 2008.09.29. 3 EU TÉNYEK/ EUROSTAT: Az Európai Közösség Statisztikai Hivatala http://www.eu.pecs.hu/kiadvanyok/etk/ujeustat.pdf letöltés ideje: 2008.09.29. 8

megfelelő erőforrások, a minőség iránti elkötelezettség, a statisztikai adatok bizalmas kezelése (adatvédelem), pártatlanság és objektivitás. A statisztikai eljárásokhoz a következők csoportosíthatók: megalapozott módszertan, megfelelő statisztikai eljárások, az adatszolgáltatók terheinek csökkentése, költséghatékonyság. Végül pedig a statisztikai termékekhez a relevancia, a pontosság és megbízhatóság, gyorsaság, időszerűség és pontosság, koherencia és összehasonlíthatóság, hozzáférhetőség és érthetőség tartozik. 4 A statisztikusok nemzetközi közössége, a nemzeti statisztikai hivatalok többsége nagy figyelmet fordít az előállított statisztikai adatok minőségére. A Statisztikai Programbizottság 2001-ben elfogadta az Európai Statisztikai Rendszer minőségügyi irányelveit, ami a tagországok statisztikai hivatalait is kötelezi. Az alapelvek a következők: felhasználóközpontúság, folyamatos jobbítás, fejlesztés, a termékminőség iránti elkötelezettség, az információhoz való hozzáférés. Az Eurostatban külön minőségügyi szakértői csoport (LEG on Quality) alakult 1999 márciusában azzal a céllal, hogy minőségfejlesztési ajánlásokat fogalmazzon meg az Európai Statisztikai Rendszer számára. A minőséggel kapcsolatos teendők összefoglalására a LEG 22 ajánlást fogalmaz meg, amelyek kiterjednek az alkalmazott minőségfogalomra, a minőséget jellemző mutatók mérésére, az adatszolgáltatókkal és az adatfelhasználókkal való kapcsolatra, a belső szolgáltató-felhasználó kapcsolatokra, a dolgozói elvárások és elégedettség kezelésére, a dokumentálásra és információkezelésre, valamint a tájékoztatásra. Javasolja az EFQM üzleti kiválósági modell használatát, valamint a CBM (Current Best Method), azaz a hivatalokban jelenleg alkalmazott legjobb módszerek gyűjteményének összeállítását, kétévenkénti konferencia szervezését, ami a minőséggel kapcsolatos témákkal foglalkozik, valamint kétévenként adományozható minőségdíj alapítását. Az ajánlott tevékenységek végrehajtásának koordinálására létrejött egy végrehajtási szakértői csoport, a LEG on Implementation. Az ajánlások országonkénti teljesítéséről évente jelentés készül az SPC őszi ülésére. 5 6 4 KSH: Az európai statisztika gyakorlati kódexe http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,577294&_dad=portal&_schema=portal letöltés ideje: 2008.09.29. 5 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 6 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 2. melléklet: Az Európai Statisztikai Rendszer minőségügyi deklarációja 13.-14. old 9

2.1 A hivatalos statisztika minőségfogalmának fejlődése A minőség nem más mint a szolgáltatás, illetve termék azon tulajdonsága, jellegzetessége, hogy az milyen mértékben felel meg a megrendelő, a felhasználó deklarált vagy feltételezett elvárásainak (ISO 8402-1986,3.1) 7. A statisztikai hivatalok termékei a statisztikai adatok, elemzések, osztályozások, regiszterek, módszerek, szolgáltatásként végzett egyéb tevékenységek. A hivatalos minőség fogalom statisztikai termékre való adaptálásaként a minőséget felhasználásra alkalmas -ként értelmezzük. A statisztikai hivatalok és a nemzetközi szervezetek a minőség definiálására különböző, ám a fő tényezőket tekintve hasonló megoldásokat alkalmaznak, melyek közül most néhányat ismertetek. A minőség tekintetében úttörőnek számító Svéd Statisztikai Hivatal az Encyclopedia of Statistical Sciences (1999) minőség definícióját használja, ami a teljes körű minőség fogalmán alapul, ami a jelenlegi és látens igények kielégítésének mértékén, valamint azokon a terméktulajdonságokon nyugszik, amikről a felhasználó dönthet. A kiadvány szerint a hivatalos statisztika minőségének 5 fő eleme van: tartalom, pontosság, időszerűség, koherencia és összehasonlíthatóság, hozzáférhetőség és átláthatóság. A másik pionír, a Kanadai Statisztikai Hivatal hat dimenzió mentén határozza meg a minőség fogalmát, melyek a következők: relevancia, pontosság, időszerűség, hozzáférhetőség, értelmezhetőség és koherencia. Az IMF definíciója öt ismérvet tartalmaz: objektivitás, módszertani megalapozottság, pontosság és megbízhatóság, szolgálatkészség, hozzáférhetőség. Mindezt egy 0.-nak nevezett a minőség előfeltételei című tétel vezet be. A legtöbb ismérvet tartalmazó meghatározása az OECD-nek van. A következő nyolc dimenzió mentén jellemzi a statisztikai minőséget: relevancia, pontosság, időszerűség, pontosság (időbeli), hozzáférhetőség, értelmezhetőség, koherencia, hitelesség. Az Európai Unió tagországainak statisztikai hivatalaiban, így a magyarországi Központi Statisztikai Hivatalban is az Európai Statisztikai Rendszer előírásainak megfe- 7 KSH- Stratégia 2005-2008, Központi Statisztikai Hivatal, 2005, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft 10. oldal 10

lelően dolgoznak. Az Európai Statisztikai Rendszer a statisztika minőségének definiálásakor a fentebb említett ISO szabványból indul ki, s hat kritériumot határoz meg a fogalomra vonatkozóan: relevancia, pontosság, időszerűség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és átláthatóság, összehasonlíthatóság, valamint koherencia. 2002-ig létezett egy hetedik kritérium is, a statisztikai adatok teljessége. 8 A relevancia annak mértéke, hogy a statisztikai adatok mennyiben felelnek meg a jelenlegi és a potenciális felhasználók igényeinek. A pontosság fogalma alatt az általános statisztikai értelemben azt értjük, hogy a statisztikai adat (ami lehet becsült vagy számított is) mennyire közelíti a jellemezni kívánt valós értéket. A statisztikai munkában ezeket a mennyiségi eltéréseket hibának nevezzük. Az időbeli pontosság arra az időkülönbözetre vonatkozik, amely az adatközlés időpontja és a publikálásra eredetileg megcélzott időpont között telik el. Az időszerűség a közlési idő és a leírt esemény vagy jelenség felmerülése közötti időszak hosszát jelenti. A hozzáférhetőség azon fizikai feltételekre vonatkozik, amelyek mellett a felhasználók hozzájuthatnak a statisztikai termékekhez, az érthetőség pedig a statisztikai termék információs környezetére. Az összehasonlíthatóság annak a mértéke, hogy az egyes statisztikai adatok között mért eltérésekből mennyit tulajdonítunk a statisztikai jellemzők valós értékei közötti eltérésnek. A koherencia azt jelenti, hogy a statisztikai adat összhangban van-e a többi, vele logikai, közgazdasági és társadalmi szempontból kapcsolatban álló más adatokkal. 9 Az Eurostat minőséggel kapcsolatos tevékenysége jelentős. 1994-ben a minőség mérésére irányuló kutatást indított, 1996-ban elkészültek a szervezeten belüli minőségpolitika első dokumentumai, 1998-ban megtartották az első tanfolyamot, 1999-ben pedig sor került a felhasználók statisztikával kapcsolatos véleményének felmérésére. Ezután megkezdődtek a minőségmérésre és minőségjelentések készítésére irányuló módszertani munkák megvitatása. 1999 és 2003 között öt jogszabály is született, 2002-re pedig szabvány minőségjelentések készültek a statisztika harminc részterületére. 2003-8 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 1. melléklet: Helyzetjelentés a statisztika minőségéről 3-8. oldal 9 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 5. melléklet: A minőség definíciója a statisztikában, Eurostat 2003. 22-24. oldal 11

ban a Minőségértékelési munkacsoport véglegesítette a minőségre vonatkozó alapdokumentumokat. 10 Ezek a kézikönyvek egymással összhangban állnak. 11 Összefoglalva tehát elmondható, hogy miután definiáltuk a minőséget, elvégeztük a munkát a minőségi irányelvek figyelembevételével, s a minőség értékelésére megadott mutatókat kiszámoltuk, minőségjelentést kell készíteni az Eurostat számára a Standard minőségjelentés című Eurostat dokumentumnak megfelelően. Ez a kézikönyv a hat dimenzió mentén fogalmaz meg definíciókat és magyarázó szövegeket. A minőségjelentésnek átfogó értékelést kell adnia a statisztikai termék relevanciájának szintjéről és a relevancia hiányának fő okairól. A pontosság kritériumának megfelelően a jelentésnek részletes információval kell szolgálnia mind a mintavételi, mind pedig a nem mintavételi hibákról. Az időszerűség és időbeli pontosság miatt fel kell tüntetni az esetleges késedelmes adatközlés okait s az adatok átlagos késését a megfelelő mértékegységben. Ezen kívül szükséges az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek, valamint az összehasonlítás milyenségének (földrajzi, időbeli, vagy tárgykörök közötti összehasonlításról van-e szó, esetleg ezek kombinációjáról), s ennek megfelelően az eredmények összehasonlíthatóságát befolyásoló fogalmaknak, módszereknek a tömör leírása. Mind az összehasonlíthatósághoz, mind pedig a koherencia vizsgálatához szükséges minimum két adatállomány. Koherenciát lehet előzetes és végleges statisztikák között, éves és évközi statisztikáknál, egyazon tárgykörben, valamint a nemzetközi számlákkal összehasonlítva nézni. A minőségjelentésnek a specifikumokat figyelembe véve kell a megfelelő információkat és magyarázatokat tartalmazni. A jelentés összeállításához segítséget nyújt a Hogyan készítsünk minőségjelentést című átfogó Eurostat kézikönyv. 12 A minőségjelentés megmutatja, hogy milyen szinten állnak a hivatalok a minőség tekintetében, a küldetés és a jövőkép azt, hogy hova szeretnének eljutni, a stratégiák pedig azt a célt szolgálják, hogy rögzítsék különböző időtávokra a fejlődési irányokat és a fejlesztési terveket, vagyis kijelöljék a megvalósítás útját. 10 Definition of Quality Statistics (A minőség definíciója), Glossary Quality in Statistics Eurostat (A minőség statisztikai kérdéseinek fogalomtára), Standard Quality Report, Eurostat (Standard minőségjelentés), Handbook How to make a Quality Report, Eurostat (Kézikönyv a minőségjelentés készítéséről). 11 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 1. melléklet: Helyzetjelentés a statisztika minőségéről 3-8. oldal 12 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 7. melléklet: Standard minőségjelentés 38-54. oldal 12

3. A STATISZTIKAI RENDSZER MAGYAROR- SZÁGON Magyarországon a hivatalos statisztikai szolgálat vezető szerve a Miniszterelnöki Hivatal vezető miniszterének felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, melynek feladata a statisztikai tevékenységek összehangolása és szakmai irányítása. A KSH mellett a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek a következők: a minisztériumok, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal. Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások folyamán rendkívül jelentős figyelmet kapott a statisztikai rendszer, melynek átalakítása már a kilencvenes évek elején megkezdődött. Ebben az esetben nem a jogszabályalkotás jelentette a harmonizációt, hanem a szakstatisztikák módszertani fejlesztése és az adatgyűjtési program megreformálása. A jogharmonizáció első lépéseként 1993-ban megszülettet a statisztikai törvény. Megalakult a KSH elnökének szakmai tanácsadó szerve, az Országos Statisztikai Tanács (OST). A nemzetközi összehasonlítást lehetővé kellett tenni, így megkezdték a termékek, szolgáltatások és tevékenységek osztályozásának nem jogszabály szintű öszszehangolását. A regiszterfejlesztés hasonlóan nagy módszertani előrelépésnek mondható. A regiszterbe, illetve az adatgyűjtésbe beépítették a vállalati regiszter mellé a szakosodott egységeket, valamint a telepi szintet is. A 2002-es évi ország-jelentés megállapította, hogy a KSH-ban folyó adatgyűjtés megfelel az Európai Unió normáinak. 13 3.1 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkötelezettsége a minőség mellett A KSH célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság állapotáról és változásairól, az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. 14 13 Külügyminisztérium: A magyar gazdaságstatisztika integrálódása az Európai Statisztikai Rendszerhez http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/europai_unio/tovabbi_informaciok/tematikus_hatterb eszelgetesek/2003/hatterbeszelgetes_2003_oktober_2.htm letöltés ideje: 2008.10.02. 14 Statisztikai Közlöny 2008/39. szám: A KSH SZMSZ- e / A KSH feladata és hatásköre 13

A KSH küldetése megbízható statisztikai adatok készítése és publikálása; ennek szellemében a minőséget felhasználásra alkalmas -ként értelmezik, ami összhangban áll az ISO 8402-1986, 3.1-es definícióval. A statisztikai termék minőségét az Eurostatnál kialakított 6 dimenzió (relevancia, pontosság, időszerűség, időbeli pontosság, hozzáférhetőség, érthetőség, összehasonlíthatóság és koherencia) mentén értelmezik a hivatalban. A minőség jellemzője ezen kívül az is, hogy az adott minőségű statisztikai terméket milyen adatszolgáltatói és hivatali terhek mellett állították elő. A KSH a 2001-es SPC határozat, valamint a KSH korábbi stratégiai állásfoglalásai alapján megerősítette elkötelezettségét a minőség fejlesztése mellett. Korábban is voltak már minőségjavító intézkedései a hivatalnak, amik az adatgyűjtési és feldolgozási idő csökkentésére, a dinamikus adatelérési lehetőség biztosítására, a módszertani előírások szabályzatba foglalására irányultak. 2000-ben a Magyar Statisztikai Társaság Minőség a statisztikában címmel konferenciát is szervezett. 2001 óta a KSH egyre nagyobb mértékben teljesíti az Eurostat minőséggel kapcsolatos igényeit. Minőségjelentéseket készít, valamint 2004 óta a LEG ajánlásainak teljesítésére vonatkozó, évente esedékes kérdőívet tölt ki. Ezen kívül részt vesz a Minőség a statisztikában kísérleti projektben és egyéb minőséggel kapcsolatos kísérleti projektekben is. A KSH 2005-2008-as stratégiájában szerepel, hogy a jövőben egy szisztematikus minőségfejlesztési rendszer kialakítását és működtetését tervezi, melynek kulcselemei a minőségi kultúra kialakítása, minőségi szabályzat létrehozása, dokumentáció létrehozása a minőség mérésére, valamint egy minőség ellenőrzési és felülvizsgálati rendszer létrehozása. 15 A minőségi keretrendszer kialakításának alapelvei a következők: nyilvánosság, fokozatosság, pozitív ösztönzési formák a szakmai elkötelezettség érdekében, elsődlegesen a belső erőforrásokra való támaszkodás. A megvalósítást a stratégia négy fő részre osztja. Elsőként a statisztikai termékek belső minőségellenőrzési rendszerének kialakítását tervezi, majd a fontosabb statisztikai munkafolyamatokra minőségi kritériumok, standardok kidolgozását, ezután a minőségi kultúrát oktatással kívánja terjeszteni, végül pedig egy minőségirányítási modell felállítása van tervbe véve. 16 A megvalósíthatósági tanulmányt, ami a minőségi keretrendszer elemeit (termékminőség, folyamatminőség, minőségirányítási rendszer, minőség oktatási rendszer) és a megvalósítás lépéseit tartalmazza a Stratégiai Fejlesztési Tanács (SFT) 2005 áprilisában elfogadta. 15 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 10. oldal 16 KSH- stratégia 2005-2008 Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 2005. 30-31. oldal 14

Ezen kívül két projekttervet is elfogadott 2005 októberében, az egyik a Termékminőség és mérési rendszere, a másik pedig A termelési folyamatok minőségbiztosítása címet viseli. 17 A termékminőség és mérési rendszere című projekt keretében 2006-ban a projektmunkacsoport a bevezethetőség szempontjából véleményezte az Eurostat által javasolt standard minőségindikátorokat. Szintén 2006-ban A termelési folyamat minőségbiztosítása című projekt keretében kidolgozásra került a Minőségi irányelvek a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira című kézikönyv. 18 2008 júniusában pedig bevezetésre kerültek a minőség mérésére szolgáló indikátorrendszer első ütemének mutatói. 19 A most készülő 2009-2012-es KSH stratégiában is kiemelt helyen szerepel a minőség. 17 Jelentés a (KSH-) Stratégiáról (2005), Regiszter és Nyomda Kft, Budapest, 2006, 17.-18. oldal 18 Jelentés a KSH- Stratégiáról (2006), Xerox Magyarország Kft- 2007, 18-20. oldal 19 A Központi Statisztikai Hivatal elnökének VI/2008. (SK 2.) KSH előírása a KSH termékminőség mérését szolgáló indikátorai számításának rendjéről (KSH belső anyag) 15

4. A STATISZTIKAI TERMÉKEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ INDIKÁTORRENDSZER Ebben a részben bemutatom az Eurostatnál a termékminőség mérésére alkalmazott standard minőségmutatókat, valamint a KSH által bevezetni kívánt, illetve részben már bevezetésre került, a magyar statisztikai hivatalra adaptált Eurostat minőségmutatókat. Sok Eurostat mutató alkalmazható a nemzeti statisztikai hivatalokban, így a Központi Statisztikai Hivatalban is, vannak azonban olyan speciális, az országok összehasonlítására szolgáló indikátorok, amiket nem lehet, illetve nem érdemes adaptálni. Ezt vizsgálja a Termékminőség és mérési rendszere projekt keretében a hivatal. A 2001 szeptemberében az Statisztikai Programbizottság által jóváhagyott minőségmutatókra vonatkozó LEG javaslat az Európai Statisztikai Rendszer által elfogadott keretrendszert követi. Az Eurostat Döntéselőkészítő Szakmai Testülete (Szakmai Fórum) határozata alapján először a termelésorientált minőségmutatókra, majd a későbbiekben a felhasználóorientált minőségmutatókra koncentrálnak. A termelésorientált standard minőségmutatók az adatelőállítók szemszögéből értékelik a statisztikák minőségét. A statisztikák elkészítésénél a tagállamok célja országuk aktuális állapotának mind gazdasági mind pedig társadalmi szinten történő megfigyelése, valamint a tendenciák vizsgálata és elemzése. A nemzetközi összehasonlítás lehetővé tételéhez a relevancia és a hatékony felhasználás végett szükséges, hogy a tagállamok egyeztetett terminológia, képletek, vizsgált változók, statisztikai területek és elemzési szint szerint készítsék el mutatóikat, amik alapján az Eurostat vagy más nemzetközi szervezet aggregált mutatókat tud számolni. A mutatórendszer összeállítása az Eurostat minőség definíciójának megfelelően a 6 dimenzió mentén történt. A legtöbb mutató a termék minőségének mérésére való, vannak azonban olyanok is, amik a termékminőség megvalósítását szolgáló folyamatokra vonatkoznak. 20 20 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 10. melléklet: A termelésorientált standard minőségmutatók 67-68-69. oldal 16

A következőkben két táblázattal szemléltetem az Eurostat által ajánlott, valamint a KSH által bevezetett, illetve bevezetni kívánt indikátorrendszert. Az első táblázat az Eurostat által javasolt mutatórendszer demonstrálására készült, a második pedig a KSH Eurostat ajánlás alapján elkészített nómenklatúráját tartalmazza. A táblázatokban kék színnel jelölöm az Eurostat által javasolt, s az első ütemben a KSH-ban bevezetett indikátorokat, lilával a második ütemben bevezetni kívántakat, zölddel pedig azokat a mutatókat, melyek nem szerepelnek az Eurostat ajánlásban, de 2008 júniusában bevezetésre kerültek a hivatalban. A fekete dőlt betűkkel írtak az Eurostat ajánlásban szereplő, KSH-ban nem bevezetendő mutatók. Az indikátorok neve mögé szögletes zárójelbe írt rövidítés és az annak megfelelő alpontok rövidítései a KSH nómenklatúrájában az Eurostat mutatónak megfeleltetett indikátorok jelei. Zárójelben pedig azok a mutatók szerepelnek, amik a 2003-as Eurostat ajánlásban még szerepeltek, de a 2005-ösben már nem. A minőség összetevői Relevancia Pontosság Időszerűség és időbeli pontosság Hozzáférhetőség és érthetőség Összehasonlíthatóság Koherencia 1. táblázat Az Eurostat által javasolt minőségmutatók R1. Felhasználói elégedettség index R2. A rendelkezésre álló statisztikák részaránya A1. Relatív szórás (CV) A2. Egység szintű válaszolási arányok (súlyozott/súlyozatlan) A3. Tétel szintű válaszolási arányok (súlyozott/súlyozatlan) (A4. Editálási arányok és hányadok) A4. Imputálási arányok és hányadok A5. A lefedettségi többlet és az osztályozási hibák arányai A6. Földrajzi lefedettségi hiány A7. Revíziók átlagos nagysága T1. A tényleges publikálás ütemezésének pontossága T2. A vizsgált időszak vége és az első eredmények megjelenése között eltelt átlagos időtartam T3. A vizsgált időszak vége és a végleges eredmények megjelenése között eltelt átlagos időtartam AC1. Publikációk száma AC2. Az adatbázisokhoz való hozzáférések száma AC3. A metainformációk teljességének aránya a közölt statisztikáknál (AC1 A statisztikák közlésére használt eszközök száma és típusai) C1. (C2.) Az összehasonlító idősorok hossza C2. (C2) Az összehasonlító idősorok száma C3. (C1.) A fogalmakban és/vagy a mérésben az európai normáktól való eltérések száma és aránya C4. (C3) A tükörstatisztikák aszimmetriája CH1. A fő másodlagos használati igényeket kielégítő statisztikák száma és aránya A Szakmai Fórum által összeállított Eurostat- mutatórendszer 2005-ös változata (-): a 2003-as Eurostat ajánlásban még szereplő indikátor (forrás: Földesi Erika: 1. Előrehaladási jelentés az SFT számára: Termékminőség és mérési rendszere projekt, 2007. május (KSH belső anyag) 9. oldal) : az Eurostat által javasolt, a KSH-ban bevezetett indikátor : az Eurostat által javasolt, a KSH-ban a második ütemben bevezetni kívánt indikátor : az Eurostat ajánlásban szereplő, a KSH-ban nem bevezethető indikátor 17

Minőség- összetevők ( R ) Relevancia Átfogó indikátorok ( R1 ) Felhasználói elégedettségi index ( R2 ) Hivatkozás a közsajtóban (idézettség) Termékminőség- indikátorok Részletes indikátorok 2. táblázat ( P1) Becslés relatív szórása (CV) ( P ) Pontosság ( I ) Időszerűség ( IP ) Időbeli pontosság ( H ) Hozzáférhetőség ( É ) Érthetőség ( P2 ) Egység szintű válaszolási arányok (súlyozott/ súlyozatlan) és további beérkezési arányszámok ( P3 ) Imputálási arányok és hányadok ( P4 ) Editálási arányok és hányadok ( P5 ) Lefedettségi többlet és az osztályozási hibák arányai ( P6 ) Revíziók átlagos nagysága ( I1 ) A vizsgált időszak vége és az első eredmények megjelenése között eltelt időtartam ( I2 ) A vizsgált időszak vége és a végleges eredmények megjelenése között eltelt időtartam ( IP1 ) A tényleges publikálás megvalósulásának pontossága ( H1 ) A statisztika elsődleges közlésére használt eszközök típusai ( H2 ) Az adatbázisokhoz való hozzáférések száma ( É1 ) A metainformációk teljességének aránya a közölt statisztikáknál P2.1. Beérkezési arány P2.2. Beérkezett adatos kérdőívek aránya P2.3. Súlyozatlan, egység szintű válaszolási arány P2.4. Súlyozatlan, egység szintű nemválaszolási arány P3.1. Imputálási arány válaszadókra P3.2. Imputálási arány adott változóra P3.3. Súlyozott imputálási hányad P6.1. Revíziós változás üteme P6.2. Revíziós hiba P6.3. Százalékos revíziós hiba P6.4. Revízió átlagos abszolút százalékos hibája ( Ö )Összehasonlíthatóság és koherencia ( Ö1 ) Az összehasonlító idősorok hossza Ö1.1. Összehasonlítható idősorok hossza az idősorban bekövetkezett legutóbbi töréstől számítva Ö1.2. Idősorok hossza az első rendelkezésre álló adattól számítva A 2008. június 1-jén hatályba lépő elnöki előírás- A KSH termékminőség mérésére szolgáló indikátorrendszerének nómenklatúrája (forrás: VI/2008. (SK 2.) KSH előírás 1. számú melléklete (KSH belső anyag) 1-2. oldal) : az Eurostat által javasolt, a KSH-ban bevezetett indikátor : az Eurostat által javasolt, a KSH-ban a második ütemben bevezetni kívánt indikátor : 2008-ban bevezetett KSH indikátor, ami nem szerepel az Eurostat előírásban 18

A továbbiakban a minőségdimenziók mentén mutatom be először az Eurostat mutatókat, majd pedig a KSH-ban az első ütemben már bevezetett, illetve a második ütemben bevezetni kívántakat részletesebben. 212223 4.1 Relevancia A felhasználói igények kielégítésének mértékét vizsgálja. A relevancia relatív fogalom, s a statisztikai adatok relevanciája az adatfelhasználás célja, illetve a jövőbeli igények függvényében változik. Méréséhez tájékozódni kell a felhasználók többi minőség összetevőre vonatkozó elvárásairól. Számításánál pedig az Eurostat számára készült indexnek az európai szintű felhasználók elégedettségét mérő felvételeken kell alapulnia. R1. Felhasználói elégedettségi index A mutató a tagállamok által végzett felhasználói elégedettségi felvételeken alapul, aminek elkészítésére az Statisztikai Programbizottság 2001. évi ülésén a LEG ajánlások elfogadásával a tagállamok, köztük Magyarország is kötelezettséget vállalt. Mivel a minőségmutató módszertana még az Eurostatnál sincs részletesen kidolgozva, ezért hazánkban a bevezetés lehetőségének megfontolását későbbre halasztják. R2. A rendelkezésre álló statisztikák részaránya A közölt statiszták aránya az igényelt statisztikákhoz képest. Ezt a mutatót nem tervezik bevezetni a KSH-ban. Hivatkozás a (köz)sajtóban (idézettség) Az Eurostat ajánlásban nem szereplő indikátor számítása a Termékminőség és mérési rendszere projektcsoport elképzelése szerint a tudományos művek idézettségének könyvtártudományban kidolgozott módszere alapján történne. Meg kell határozni a megfigyelés körét. A KSH Könyvtár bevonásával a mutató bevezetése megoldható és véleményem szerint érdemes, mert jól tükrözi a közölt adatok felhasználhatóságát. 21 Földesi Erika: 1. Előrehaladási jelentés az SFT számára: Termékminőség és mérési rendszere projekt, 2007. május (KSH belső anyag) 22 Szép Katalin: Előterjesztés az SFT részére, tárgy: Minőség a KSH statisztikai tevékenységében, elvi alapvetések 2005. április (KSH belső anyag) 10. melléklet: A termelésorientált standard minőségmutatók 23 VI/2008. (SK 2.) KSH előírás 1. és 2. számú melléklete (KSH belső anyag) 19

4.2 Pontosság A pontosság definíciója a publikált érték és a sokasági érték közelségét jelöli. A két érték közötti eltérés pedig a hiba. A hiba lehet mintavételi vagy nem mintavételi, a nem mintavételi hiba lehet nemválaszolásból eredő, feldolgozási vagy pedig lefedettségi. A1. Relatív szórás (CV) A mintavételi hiba egyik hagyományos minőségmutatója a relatív szórás, ami a becsült érték varianciájának négyzetgyöke és a várható érték hányadosa. Ezt a mutatót néhány adatgyűjtésnél jelenleg is számítják a KSH-ban. A2. Egység szintű válaszolási arányok (súlyozott/ súlyozatlan) [P2] Azt mutatja meg, hogy a válaszadásra kijelölt, és ténylegesen a sokasághoz tartozó válaszadók hány százaléka válaszolt a kérdőívre. Súlyozatlan, egység szintű válaszolási arány= (A becsléshez használt válaszadó egységek száma) / (a megfigyelés körébe tartozó egységek száma + alkalmasság szempontjából ismeretlen egységek száma) Súlyozott, egység szintű válaszolási arány= (A becsléshez használt válaszadó egységek súlyozott száma) / (a megfigyelés körébe eső egységek súlyozott száma + alkalmasság szempontjából ismeretlen egységek súlyozott száma) A KSH-ban 2008-tól 4 mutatót használnak, melyek a következők: beérkezési arány, tényleges beérkezési arány, beérkezett adatos kérdőívek aránya, súlyozatlan egység szintű válaszolási arány. Beérkezési arány [P2.1]: Azt mutatja meg, hogy a válaszadásra kijelölt egységek/címek hány százalékára sikerült információt szerezni. Tényleges beérkezési arány [P2.2]: Megmutatja, hogy a válaszadásra kijelölt egységek/címek hány százalékától érkezett be ténylegesen a válasz (függetlenül attól, hogy adatot is szolgáltattak, vagy nemleges válasz érkezett). Beérkezett adatos kérdőívek aránya [P2.3]: Megmutatja, hogy a válaszadásra kijelölt egységek/címek hány százalékától érkezett be kitöltött, felhasználható információkat tartalmazó kérdőív. 20

Súlyozatlan, egység szintű válaszolási arány [P2.4]= (A célsokasághoz tartozó válaszadó egységek száma) / (A célsokasághoz tartozó kijelölt adatszolgáltatók száma + ismeretlen nemválaszoló, de adatszolgáltatásra kijelölt egységek száma) A3. Tétel szintű válaszolási arányok (súlyozott/ súlyozatlan) Azt fejezi ki, hogy a válaszadók hány százaléka válaszolt egy adott kérdésre. Súlyozatlan, tétel szintű válaszolási arány= (Azon egységek száma, melyekben a tételre vonatkozóan érték szerepel) / (A tételre vonatkozóan a megfigyelés körébe eső összes egység száma) Súlyozott, tétel szintű válaszolási arány= (Azon egységek súlyozott száma, melyekben a tételre vonatkozóan érték szerepel) / (A tételre vonatkozóan a megfigyelés körébe eső összes egység súlyozott száma) Súlyozott, tétel szintű válaszolási arányszám= (Azon egységek súlyozott értékösszege, amelyekben a tételre vonatkozóan érték szerepel) /(A tételre becsült súlyozott értékösszeg) Az indikátort a KSH-ban nem használják és nem is tervezik az alkalmazását. (A4) Editálási arányok és hányadok Az editálás az Eurostat definíció szerint az adatgyűjtés során felvett adatok egyes hibáinak felderítésére és kiigazítására szolgáló eljárás. Az editálási arány egy változóra vonatkozik, s azt mutatja meg, hogy az adatállományban szereplő adatok hányad része lett az adatfeldolgozás során javítva. Editálási arány (x kulcsváltozóra)= (x változóra vonatkozó editált rekordok száma) / (A rekordok számának összege) Az editálási hányad szintén egy változóra vonatkozik, s a javított értékek végső becsléshez való hozzájárulását méri. Súlyozott editálási hányad= (Editált értékek súlyozott értékösszege) / (A végleges értékek súlyozott együttes értékösszege) Megfelelő informatikai támogatás mellett a mutatót be lehet vezetni a Központi Statisztikai Hivatalban. 21

A4. Imputálási arányok és hányadok [P3] Az imputálás olyan mesterséges, ám valószerű értékek generálását jelenti, mely a számítások során megőrzi az eredeti súlyokat. Az imputálási arány azt fejezi ki, hogy az adatállományban szereplő értékek hány százaléka lett imputálva. Imputálási arány (x kulcsváltozóra)= (x kulcsváltozóra vonatkozó rekordok száma) / (A rekordok számának összege) méri. Az imputálási hányad az imputált értékek végső becsléshez való hozzájárulását Súlyozott imputálási hányad= (Imputált értékek súlyozott értékösszege) / (A végleges értékek súlyozott együttes négyzetösszege) A KSH-ban jelenleg számított almutatók pedig a következők: Imputálási arány válaszadókra [P3.1] = (Azon válaszadók száma, amelynek valamely, a felvételből származó adata imputálva lett) / (Az összes válaszadó száma) Imputálási arány adott változóra [P3.2] = (A változó vonatkozásában az imputált rekordok száma) / (A rekordok száma) Súlyozott imputálási hányad adott változóra [P3.3] = (A változó vonatkozásában az imputált értékek súlyozott értékösszege) / (A végleges értékek súlyozott együttes értékösszege) A5. A lefedettségi többlet és az osztályozási hibák arányai A lefedettségi többlet a félreosztályozás miatt a mintába bekerülő adatokat jelenti, ami adódhat duplikációból is. A megfigyelés körén kívül eső egységek aránya a keretsokaságban= (A megfigyelés körén kívül eső egységek száma) / (A megfigyelés körébe eső egységek száma + a megfigyelés körén kívül eső egységek száma) Az osztályozási hiba aránya azt mutatja meg, hogy a keretsokaságba eső egységek hányad része lett rosszul besorolva. Osztályozási hibák aránya a keretsokaságban= (Félre osztályozott, de a megfigyelés körébe eső egységek száma) / (A megfigyelés körébe eső egységek száma) 22

Az editálási arány- és hányadhoz hasonlóan az informatikai háttér biztosításával bevezethetők a mutatók a KSH-ban. A6. Földrajzi lefedettségi hiány Olyan Eurostat mutató, melynek adaptálása nem értelmezhető hazai viszonylatban, hiszen azt vizsgálja, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett országok hányad része nem küldte el időben az adatot. A7. Revíziók átlagos nagysága [P6] Az elsőként publikált érték átlagos eltérését mutatja a későbbiekben véglegesként közölt értéktől. Az első adatközlést kivéve minden publikáláskor számítani kell. A revíziós hibák a következőképpen számíthatók: R(i) = X i X k, A százalékos revíziós hiba pedig: r(i) = X X Az átlagos abszolút százalékos hiba: MAPE = k 1 i= T 1 Az összegző index pedig az alábbi módon számítható: r = MAPE t T i t= 1 X k k 1 k 1 1 r( i) X i = X változó adott évre vonatkozó valamely értéke X k = az utolsó közzétett érték MAPE t = az átlagos abszolút százalékos hiba xt -re A Központi Statisztikai Hivatalban a fenti mutatók közül a revíziós hibát [P6.2.], a százalékos revíziós hibát [P6.3.], valamint az átlagos abszolút százalékos hibát [P6.4.] használják. Ezen kívül számítják a revíziós változás ütemét [P6.1.]. A revíziós változás üteme az utolsó közzétett érték és a korábbi értékek hányadosaként számítható: R(i) = X k / X i. 4.3 Időszerűség és időbeli pontosság Az időszerűség az adatközlés és a vizsgált jelenség időpontja között eltelt időtartamra, az időbeli pontosság pedig az adatközlés tényleges időpontja és a publikálásra eredetileg megcélzott időpont közötti időszakra vonatkozik. 23

T1. A tényleges publikálás ütemezésének pontossága [IP1] Azt méri, hogy a közlés tényleges időpontja mennyivel tér el a tervezett publikálási időponttól. A tényleges publikálás ütemezésének pontossága= (A tényleges publikálás aktuális időpontja) - (A tényleges publikálás ütemtervi időpontja) T2. A vizsgált időszak vége és az első eredmények megjelenése között eltelt időtartam [I1] A referencia-időszak végétől az első eredmények közzétételéig eltelt időtartam nagysága havi és negyedéves gyakoriságú adatoknál napokban, éves adatoknál hónapban megadva. T3. A vizsgált időszak vége és a végleges eredmények megjelenése között eltelt időtartam. [I2] A referencia- időszak végétől a végső eredmények közzétételéig eltelt időtartam nagysága havi és negyedéves gyakoriságú adatoknál napokban, éves adatoknál hónapban megadva. 4.4 Hozzáférhetőség és érthetőség A hozzáférhetőség azokra a fizikai feltételekre vonatkozik, amik mellett a felhasználó hozzájuthat az adatokhoz, az érthetőség pedig a statisztika információs környezetére. AC1. Publikációk száma Azt mutatja meg, hogy az adatot hány különböző formában teszik közzé. Hasznossága akkor mutatkozik meg, ha a publikációk típusát is felsorolják. Ebben a formában nem érdemes bevezetni a hivatalban. AC2. Az adatbázisokhoz való hozzáférések száma Az adat vagy adattábla adatbázisból történő internetes lehívásinak számát adja meg. Informatikai támogatáshoz van kötve a mutató bevezethetősége a hivatalban. 24

AC3. A metainformációk teljességének aránya a közölt statisztikáknál [É1] Számításához meg kell határozni, hogy melyek azok a metainformációk, melyeket az adattal együtt közölni kell. A KSH-ban a metaadatbázisnak a következőket kell tartalmaznia: A változó/mutató megnevezését. A változó/mutató definícióját. A változó/mutató értékeinek mértékegységét. A vonatkozási kört, a sokaság leírását. A megfigyelés időszakát vagy időpontját (vonatkozási idő). A mutatóhoz kapcsolt fogalmak definícióit. Az alkalmazott osztályozási ismérv(ek) megnevezését, és azok értékkészletéből kialakított osztályozási rendszer egyes szintjeinek és elemeinek a megnevezését. Utalást a szakstatisztikára, amelyhez a mutató kapcsolódik. Továbbá számított adatok esetében az előzőeken túlmenően a számítás leírását, vagy a számítást jelölő konvenciós formát (pl. előző év = 100,0%). Számítás módja: (A felsoroltak közül az elérhető metainformációk száma) / (Az összes, listában szereplő metainformáció száma). (AC1) A statisztikák közlésére használt eszközök száma és típusai Két mutatóból tevődik össze. A statisztikák közlésére használt eszközök száma és A statisztikák közlésére használt eszközök típusai indikátorokból. Azt adják meg, hogy az adott statisztikai termék hány és milyen típusú csatornákon keresztül jut el a felhasználóhoz. A 2. mutatót, vagyis A statisztikai termékek elsődleges közlésére használt eszközök típusai [H1] indikátort vezették be a KSH-ban 2008 júniusában, mely a statisztikák elsődleges közlésére használt eszközöket típus szerint sorolja kategóriákba. Egy statisztikát több eszköztípussal is lehet közölni. A közlésre használt eszközök osztályozása a következő (ugyanazon anyag közlésére több anyag is használható): 25

1. Stadat táblák 1.1. Idősoros éves adatok 1.2. Évközi adatok 2. Tájékoztatási adatbázis 3. Gyorstájékoztató 4. Egyéb letölthető publikáció 4.1. Kiadvány 4.2. Statisztikai Tükör 4.3. Egyéb 5. Megvásárolható publikáció 5.1. Referencia-adatgyűjtemény (pl. évkönyv, adattár) 5.2. Elemzés 5.3. CD 5.3. Egyéb 6. Adatátadás hazai vagy nemzetközi szervezetnek 6.1. Hazai szervezet 6.2. Eurostat 6.3. Egyéb nemzetközi szervezet 7. Adatátadás más szakstatisztikai területnek 4.5 Összehasonlíthatóság Minimum két adatállomány megléte szükséges az adatok földrajzi, tárgyköri vagy időbeli összehasonlításához. C1. (C2.) Az összehasonlító idősorok hossza [Ö1] Az adott adatból rendelkezésre álló idősor hosszát mutatja meg az idősorban bekövetkezett legutóbbi töréstől számítva. Alkalmazásához két jelzőszámot kell meghatározni: az eredeti indikátort, valamint a rendelkezésre álló idősor hosszát. 26

Összehasonlítható idősorok hossza az idősorban bekövetkezett legutóbbi töréstől számítva [Ö1.1.] = Aktuális év elejének dátumának sorszáma törés időszak dátumának sorszáma Idősorok hossza az első rendelkezésre álló adattól számítva [Ö1.2.] Az aktuális év elejének dátuma és a kezdő időszak dátuma közt eltelt idő. C2.(C2) Az összehasonlító idősorok száma Azt mutatja meg, hogy adott mutatószámból hány ország idősora áll rendelkezésre. Az indikátor leírásából is következik, hogy hivatali szinten nem értelmezhető, így be sem vezethető. C3. (C1.) A fogalmakban és/ vagy a mérésben az európai normáktól való eltérések száma és aránya Azoknál a felvételeknél érdemes nézni, ahol egységes uniós előírások vannak érvényben. A KSH-ban nem érdemes számolni. C4. (C3) A tükörstatisztikák aszimmetriája A párosított országok befelé és kifelé irányuló folyamatai közötti eltéréseket számszerűsítő mutató, melynek értéke mindig nemnegatív. Mivel országok közötti öszszehasonlításról van szó, így nehezen értelmezhető a hivatalban. Ezt a mutatót használják az Eurostatban két vagy több ország közti gazdasági kapcsolatok esetén, azt mérik vele, hogy az egyik országban ugyanarra a termékre vonatkozó export értéke megegyezik-e a másik ország dokumentált importjával. 4.6 Koherencia A különböző forrásból származó hasonló statisztikák egymásnak való megfeleltetése, valamint az eltérések számszerűsítése a cél a koherencia vizsgálatánál. Több területen is mérhető: előzetes és végleges statisztikák között, éves és évközi statisztikáknál, valamint a statisztikák koherenciája ugyanazon társadalmi-gazdasági területen, illetve a statisztikák összehasonlítása a nemzeti számlákkal. 27

CH1. A fő másodlagos használati igényeket kielégítő statisztikák száma és aránya Fontos, hogy a másodlagos statisztikákat összegyűjtsék, mégsem javasolja a projektcsoport a mutató bevezetését a Központi Statisztikai Hivatalban. 2003-ban, az akkor még létező 7. dimenzióhoz, a teljességhez is konstruáltak egy mutatót a rendelkezésre álló statisztikák részaránya nevűt, ez az indikátor azonban a 2005-ös verzióban már nem szerepel. Az összes mutató egyszerre történő bevezetése nehézkes lenne, ezért a munkacsoport 2 ütemben gondolkodott. A már korábban is számított indikátorok, valamint azon mutatók, melyek számításához nem volt szükség drasztikus átalakításra, bevezetésre kerültek az első ütem keretében 2008. június 1-jén hatályba lépett elnöki határozat alapján. Ennek megfelelően elkészült egy nómenklatúra, valamint a mutatók részletes leírása is. Ezen indikátorokat a termék elkészültekor, a publikáció gyakoriságának megfelelően, a felhasználást segítő magyarázatokkal ellátva kell számítani. 24 A második ütemben következnek a KSH-ban számítható, azonban informatikai támogatást igénylő mutatók bevezetése. 24 A Központi Statisztikai Hivatal elnökének VI/2008. (SK 2.) KSH előírása a KSH termékminőség mérését szolgáló indikátorai számításának rendjéről (KSH belső anyag) 28

5. MINŐSÉGI IRÁNYELVEK A KÖZPONTI STA- TISZTIKAI HIVATAL STATISZTIKAI MUN- KAFOLYAMATAINAK EGYES SZAKASZAI- RA A statisztikai termék előállításához elengedhetetlenül fontos a statisztikai munkafolyamatok szabályozása, hiszen az adatelőállítás folyamatának milyensége nagymértékben befolyásolja a termék minőségét. Mivel a termék- és folyamatminőség egymástól elválaszthatatlan, ezért szükségesnek tartom a KSH munkafolyamataira vonatkozó minőségi irányelvek rövid ismertetését. A hivatal statisztikai termelési folyamatának egyes szakaszira vonatkozó minőségi irányelvekről elnöki előírás is rendelkezik (IV/2007. (SK 3.)). 25 Az adatgyűjtés folyamatát öt részre lehet osztani: elméleti előkészítés, gyakorlati előkészítés, az adatgyűjtés lebonyolítása, adtafeldolgozás, elemzés, publikálás és értékelés. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának értékláncát alapul véve az öt részt a következő szakaszokra lehet bontani: Regiszter Felvételi keret Célok, felhasználás és felhasználók Fogalmak, definíciók és osztályozások Felhasználható igazgatási adatok számbavétele, statisztikai hasznosításuk A mintavételi terv Kérdőív és segédanyagainak tervezése Adatgyűjtés szervezés és adatgyűjtés Adatelőkészítés (rögzítés, editálás) Imputálás (pótlás) Súlyozás, becslés és hibaszámítás Indexszámok képzése 25 A Központi Statisztikai Hivatal elnökének IV/2007. (SK 3.) KSH előírása A Központi Statisztikai Hivatal statisztikai termelési folyamatának egyes szakaszaira vonatkozó minőségi irányelvek megállapításáról (KSH belső anyag) 29