EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 30.3.2007 MUNKADOKUMENTUM a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványokról (IFRS) és az IASB irányításáról Gazdasági és Monetáris Bizottság Előadó: Alexander Radwan DT\655634.doc PE 386.323v01-00
Az IFRS tesztelése megtörtént, az IASB megbukott 1. Bevezető 2005. január óta a tőzsdén jegyzett európai uniós társaságok kötelesek a nemzetközi számviteli standardokat használni a konszolidált pénzügyi kimutatásuk elkészítéséhez. Ezeket a nemzetközi számviteli standardokat egy londoni székhelyű magánszervezet (International Accounting Standards Committee Foundation/International Accounting Standards Board; Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság Alapítvány/Nemzetközi Számviteli Standard Testület) dolgozza ki. A standardok az EU-jog részévé vált jóváhagyási mechanizmuson mennek keresztül. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a londoni székhelyű szervezet átláthatatlan és nem tartozik demokratikus ellenőrzés alá. Nem világos például, hogy hogyan dolgozzák ki a munkatervét, hogyan jönnek létre a megbízásai, hogyan és milyen kritériumok alapján választják a tagjait, hogyan veszi tekintetbe az érintettek érdekeit, többek között azon előkészítőkét és felhasználókét, akiket jogszabály kötelez a nemzetközi számviteli standardok alkalmazására. Ezenkívül a szervezet kizárólag a társaságok és a szakma önkéntes közreműködésére támaszkodik. Ez teszi a szervezetet potenciálisan sebezhetővé. Továbbá az Európai Bizottság és a SEC kezdeményezett egy menetrendet a nemzetközi számviteli standardok és az Egyesült Államok számviteli standardjai közötti konvergencia és egyenértékűség elérésére. Ezzel kapcsolatban a londoni székhelyű szervezet vállalta, hogy együttműködik az egyesült államokbeli partnerével a számviteli standardok technikai konvergenciájának megvalósítása érdekében. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság vállalta, hogy biztosítja a nemzetközi számviteli standardok következetes alkalmazását az Európai Unióban. Ezért az előadó fontosnak tartja a londoni székhelyű szervezet átláthatóságának és demokratikus ellenőrzésének; a nemzetközi számviteli standardok EU-ban történő végrehajtásának; a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó nemzetközi számviteli standardok (a KKV-kra vonatkozó IFRS); és végezetül a számviteli standardok EU és az Egyesült Államok közötti konvergenciájának és egyenértékűségének további vizsgálatát. 2. Átlátható demokratikus nemzetközi szervezetek PE 386.323v01-00 2/8 DT\655634.doc
Az IASCF (Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság Alapítvány) 22 igazgatósági tagból áll, és az IASB-t (Nemzetközi Számviteli Standard Testület), a Standardtanácsadó Testületet (SAC) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottságot (IFRIC) kellene felügyelnie. Az igazgatósági tagok saját magukat jelölik erre a tisztségre. Még a nemrég elfogadott, az igazgatósági tagokra vonatkozó hivatalos kiválasztási eljárás (beleértve a megüresedő állások meghirdetését, a jelentős érintettekkel és az igazgatósági tagok jelölésével foglalkozó tanácsadó csoporttal való konzultációt) során végül is az igazgatósági tagok jelölik saját magukat. Ez komoly kérdéseket vet fel az IASCF elszámoltathatóságával kapcsolatban. Például az IASCF jelenlegi elnöke vita nélkül maradhatott a tisztségében egy újabb évre. Ezen túlmenően elvileg az igazgatósági tagok jelölik ki az IASB, a SAC és az IFRIC tagjait, de nem veszik figyelembe, hogy a nemzetközi számviteli standardok jóval túlmutatnak a pénzügyi kimutatásokon. Figyelmen kívül hagyják például a különböző jogi rendszerek, az IFRS alkalmazására kötelezett előkészítők és felhasználók, az ipar különféle szegmenseinek, a tőzsdén jegyzett, különböző méretű társaságok, a befektetetők stb. megfelelő képviseletének biztosítását. Ráadásul a jelölési eljárás átláthatatlan. Emiatt nem meglepő, hogy az IASCF-ben és az IASB-ben való képviselet, a kapcsolódó bizottságokat is beleértve, kiegyensúlyozatlan. Nemrégiben azonban sor került az IASCF alapszabályának módosítására. Állítások szerint ez az igazgatósági tagok szerepének megerősítésére irányuló kísérlet volt. Ennél azonban sokkal többre van szükség. Az igazgatósági tagoknak például jobb teljesítményt kell nyújtaniuk az IASB és munkatervének felügyelete terén, jobban be kell vonni őket azokba a munkaterv kidolgozásának és az IASB megbízásai létrejöttének mikéntjével kapcsolatos kérdésekbe, tevékenységüknek pedig sokkal láthatóbbnak kell lennie. Az igazgatósági tagok és az IASB tagjainak kiválasztására vonatkozó kritériumokat meg kell változtatni annak biztosítása érdekében, hogy a struktúra kiegyensúlyozott legyen. A tőzsdén jegyzett uniós társaságokat a nemzetközi számviteli standardok alkalmazására DT\655634.doc 3/8 PE 386.323v01-00
kötelező EU-határozat lényegesen megváltoztatta az IASCF-fel/IASB-vel kapcsolatos körülményeket. Korábban az IASCF/IASB önkéntes nemzetközi számviteli standardokat állapított meg. Az EU-határozat következtében az IASCF/IASB jogalkotóvá vált. Ez számos olyan kérdést vet fel, amellyel az IASCF/IASB eddig még nem foglalkozott. Ezek közé tartozik például az, hogy a standardok szabadon hozzáférhetőek legyenek-e minden érintett számára? Megfelelő demokratikus ellenőrzés tapasztalható-e az IASCFnél és az IASB-nél, illetve hogy ezek a szervezetek reprezentatívak-e? Megfelelő-e az egyensúly e szervezeteken belül? Helyénvaló-e, hogy az IASCF/IASB csak a tőkepiacoknak történő információnyújtásra helyezze a hangsúlyt? Mi a helyzet a többi, pénzügyi kimutatást alkalmazóval, például a hitelezőkkel és az állami hatóságokkal? Ezen túlmenően minden jogszabályalkotást kezdeményező hatásvizsgálatot végez, de az IASB jelenleg nem vizsgálja, hogy egy számviteli projekt milyen hatást gyakorolhat az előkészítőkre és felhasználókra. Az IASB-nek minden projektre vonatkozóan meg kellene becsülnie az előkészítőknél felmerülő költségeket, valamint meg kellene vizsgálnia, hogy az adott projekt milyen előnyökkel járhat az IFRS alkalmazói számára. Továbbá az IASCF alapszabályának biztosítania kell, hogy az IASB olyan számviteli megoldásokat dolgoz ki, amelyek nem csak technikailag helyesek, hanem azt is tükrözik, hogy a felhasználók és az előkészítők szempontjából mi lenne elfogadható és szükséges. Egy másik probléma a finanszírozás. Az IASCF-hez/IASB-hez hasonló szervezeteknek átlátható és szilárd finanszírozási rendszerrel kell rendelkezniük. Természetesen a finanszírozási rendszereket különböző módon lehet megtervezni, például állami források vagy felhasználói hozzájárulások képezhetik az alapját. Az előadó meggyőződése szerint az IASCF/IASB egyáltalán nem átlátható és kiegyensúlyozott. Az előadó arról is meg van győződve, hogy fokozni kell a szervezet demokratikus ellenőrzését. Ezenfelül az Európai Parlament csak a döntéshozatali folyamat legvégső szakaszaiban vesz részt, amikor a végleges szabványnak EUjogszabállyá kell válnia. Az előadó úgy véli, hogy ez már túl késő. Egy számviteli standard kidolgozása előtt garantálni kell, hogy arra szükség és igény van. Ezért biztosítani kell, hogy az Európai Parlament részt vesz az IASB munkaprogramjának összeállításában és a számviteli standard projekt vizsgálatában. 3. Az IFRS európai végrehajtása A következő ábra az EU-n belüli jóváhagyási folyamatot mutatja be. PE 386.323v01-00 4/8 DT\655634.doc
Európai jóváhagyási folyamat Időpont Az IASB közzéteszi a jóváhagyott IFRS-t EFRAG vélemény Az érintettekkel, többek között az EU-val való konzultációt követően információ az EFRAG-on keresztül SARG felülvizsgálat EFRAG véleménye az objektivitásról (2007. március 1.) Az érintettekkel való konzultáció Az Európai Bizottság javaslata (és fordítás) ARC szavazás a jóváhagyásról Az EP és a Tanács ellenőrzési joga EK általi elfogadás Közzététel a HL-ben Az előadó hangsúlyozza, hogy a jóváhagyási eljárás csak a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó nemzetközi számviteli standardokra érvényes. Az eljárás nem alkalmazható az IFRS KKV-kre vonatkozó standardokkal kapcsolatos jóváhagyására. Ezenfelül sokan vesznek részt a jóváhagyási eljárásban. Főleg a Bizottsághoz érkezik információ számos szereplőtől, akik esetében úgy tűnik, hogy bizonyos mértékű hatásköri átfedés van közöttük. Az előadó azt is hangsúlyozza, hogy a komitológiai eljárás legutóbbi változása azt jelenti, hogy az Európai Parlament még fokozottabban részt fog venni a nemzetközi számviteli standardok kidolgozásában és jóváhagyásában. 2007-ben az Európai Parlament legalább a következő kérdésekre fordít majd külön figyelmet: IASB alapelvek (az IASB-k munkájának fogalmi rendszere), IAS/IFRS branding (a pénzügyi beszámoló bemutatása). hitelfelvételi költségek - IAS 23 üzleti társulások (másik vállalkozás megszerzésének elszámolása), valósérték-alapú értékelés szolgáltatási koncessziók (olyan megállapodások, amelyek alapján egy egység (a koncessziótulajdonos) az átruházóval (rendszerint egy kormánnyal) kötött DT\655634.doc 5/8 PE 386.323v01-00
szerződés alapján jogot szerez és kötelezettséget vállal közszolgáltatások nyújtása tekintetében), teljesítményjelentés (az eszközökben és forrásokban az ügyletek vagy más események miatt bekövetkező valamennyi elismert változás megjelenítése és bemutatása, a tulajdonosokkal tulajdonosként végrehajtott ügyletekkel kapcsolatosak kivételével); és IAS32 és IAS39 Tekintettel az aktuális számviteli kérdések számára, 2007 meghatározó év lehet a londoni standardmegállapító szervezet, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti együttműködés szempontjából. 4. A KKV-kre vonatkozó IFRS Az IASB 2007 februárjában benyújtott egy munkaanyagot a KKV-kre vonatkozó IFRS standarddal kapcsolatban. Az észrevételek IASB-hez történő benyújtásának határideje 2007. október 1. Az előadó valamennyi érintettet, különösen a KKV-ket, arra ösztönzi, hogy vegyenek részt a konzultációban. Az előadó arra is buzdítja az érintetteket, hogy tájékoztassák az Európai Parlamentet az észrevételeikről. Az IASB szerint a KKV-kre vonatkozó standarddal kapcsolatos IFRS-tervezet a körülbelül 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra irányul. Arra szolgál, hogy számviteli iránymutatást adjon azok számára, akikre nem vonatkozik a nyilvános elszámoltathatóság; és az általános célú pénzügyi beszámolókat külső felhasználók számára teszik közzé. Az IASB a munkaanyagban kifejti, hogy kétévente frissíteni szándékozik a KKV-kre vonatkozó IFRS-t. Nem helyénvaló, hogy az IASB írja elő, hogy mely vállalkozások alkalmazhatják, illetve nem alkalmazhatják a KKV-kre vonatkozó IFRS-t. A nemzeti vagy európai szinten demokratikusan megválasztott szervekre kell bízni annak eldöntését, hogy az IFRS-ben találnak-e valamilyen ösztönzést a KKV-kre vonatkozó standard tekintetében. A KKV-k általánosságban úgy vélik, hogy az IASB-nek a KKV-k igényeinek megfelelő egyszerű standard kidolgozására, valamint arra kellene szorítkoznia, hogy szilárd platformot biztosítson számukra. A KKV-k első reakcióit tekintetbe véve az IASB nem járt sikerrel. Ezenkívül a KKV-k túl bonyolultnak tartják a munkaanyagot, és úgy vélik, hogy a saját tőke abban szereplő meghatározása nem felel meg a kis- és középvállalkozások egyedi igényeinek. A standardoknak az IASB által kétévente történő megváltoztatásával kapcsolatos kilátások is nyugtalanítják a KKV-ket. Általánosabban fogalmazva, kérdéses, hogy a londoni székhelyű magánszervezet rendelkezik-e szakértelemmel a tőzsdén nem jegyzett KKV-kra vonatkozó egyszerű standard kidolgozásához. Ezen túlmenően nem világos, hogy ki adott utasítást az IASBnek, hogy ilyen IFRST-t javasoljon a KKV-k számára, és az is kérdéses, hogy volt-e valaha is szükség vagy igény ilyen standardra. Az előadó úgy véli, hogy még az IFRS KKV-kre vonatkozó önkéntes alkalmazásának támogatása vagy ösztönzése is a demokratikus folyamat rövidre zárását és a jogalkotók PE 386.323v01-00 6/8 DT\655634.doc
kiiktatását jelenti. Továbbá, amennyiben néhány tagállam úgy határozna, hogy a KKV-kre alkalmazza a végleges IFRS-t, ez a belső piac tagozódásához vezethetne, és még a KKV-k elszámolását is hátrányosan befolyásolhatná EU-szerte. 5. A konvergencia és az egyenértékűség elérésének menetrendje A számviteli standardok globális konvergenciája egyre gyorsabban halad előre. Jelenleg közel 100 ország engedélyezi vagy követeli meg az IFRS alkalmazását. A globális érdeklődés megnövekedésében az EU azon elhatározása játszotta a döntő szerepet, hogy 2005 elejétől valamennyi, tőzsdén jegyzett uniós vállalkozástól megköveteli, hogy konszolidált pénzügyi beszámolója elkészítéséhez alkalmazza az IFRS-t. Az IAS-rendelet értelmében a társaságok csekély hányada számára engedélyezett, hogy 2007. január 1-jéig a US GAAP-t (az Egyesült Államok általános számviteli iránymutatásai) alkalmazza. Konkrétabban, az IASB és az FASB (az Egyesült Államok számviteli standardokat megállapító szervezete) közzétett egy teljesen közös munkaprogramot. Ezzel az volt a céljuk, hogy 2009-re előrehaladást érjenek el egymás számviteli standardjainak egyenértékűsége tekintetében. Felmerültek bizonyos aggályok azzal kapcsolatban, hogy a technikai konvergencia nem fogja elérni céljait azt megelőzően, hogy határozatot kell hozni az egyenértékűségről (az EU-ban), illetve a kölcsönös elismerésről (az Egyesült Államokban). Ezenkívül nem világos, hogy a SEC (Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet az Egyesült Államok szabályozó hatósága) elfogadja-e a rendkívül költséges összehangolási 1 követelmény elengedését az EU szabványkibocsátói esetében, ha a technikai konvergencia programja 2009-re nem éri el a célkitűzéseket, és ha a SEC úgy találja, hogy az IFRS-t nem alkalmazzák következetesen az EU-ban. 2007. január 1-jétől valamennyi tagállam hozzájárul, hogy a harmadik országok kibocsátói Európában továbbra is használhassák pl. a US GAAP-t az IFRS-sel való összehangolás nélkül. Ez az átláthatósági és a tőzsdei tájékoztatási rendelet alapján hozott, az elhalasztásra vonatkozó határozat következménye. Az említett két irányelv értelmében a Bizottság köteles kidolgozni egy mechanizmust a harmadik országok számviteli standardjai egyenértékűségének azt megelőző elbírálására vonatkozóan, hogy határozatot lehetne hozni az egyenértékűségről. Nem világos, hogy a Bizottság mire jutott egy ilyen egyenértékűségi mechanizmus megtervezésében. Mindazonáltal a Bizottságnak 2007. április 1-jéig be kell nyújtania az első jelentést az Egyesült Államokban, Japánban és Kanadában a nemzeti számviteli standardokért felelős hatóságok IFRS és az említett országok általánosan elfogadott számviteli elveinek 1 Az összehangolás azt jelenti, hogy ha egy európai uniós kibocsátót az Egyesült Államokban tőzsdén jegyeznek, a SEC megköveteli, hogy a vállalat az IFRS elszámolásainak egyes részeit igazítsa hozzá a US GAAP megfelelőihez, ami költséges lehet. DT\655634.doc 7/8 PE 386.323v01-00
konvergenciájára vonatkozó munkatervéről. Ezenkívül a jelentésnek ismertetnie kell a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok és Kanada, Japán és az Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elveinek konvergenciája, valamint az említett országokban a közösségi szabványkibocsátókra vonatkozó összehangolási követelmények felszámolása terén elért előrehaladást. Természetesen a konvergenciával és a számviteli standardokkal kapcsolatos kérdések, valamint az EU és az Egyesült Államok között a pénzügyi konglomerátumokról és a Bázel II végrehajtásáról folytatott tárgyalás között vannak bizonyos hasonlóságok. A többi harmadik ország tekintetében a Bizottság vállalta, hogy beszámol az Európai Értékpapír Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a szabályozással kapcsolatos tárgyalások alakulásáról, valamint a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok és a harmadik országok általánosan elfogadott számviteli elvei közötti konvergencia és az összehangolási követelmények felszámolása terén elért előrehaladásáról.. PE 386.323v01-00 8/8 DT\655634.doc