ÉVES JELENTÉS 2011
TARTALOM Köszöntô 3 Az MFB Zrt. mûködési környezete 2011-ben 5 Az MFB Zrt. eredményei 15 Független könyvvizsgálói jelentés 19 Mérleg (eszközök és források) és mérlegen kívüli tételek 20 Eredménykimutatás 21 Nemzetközi számviteli standardok szerint nem konszolidált mérleg 22 Nemzetközi számviteli standardok szerint nem konszolidált eredménykimutatás 23 A magyar számviteli szabályok és az IRFS szerinti saját tôke közötti különbség 24 1. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság 27 2. Az üzleti tevékenység alakulása 31 3. Hitelezési tevékenység 33 4. Hitelprogramok 34 Vállalkozásfinanszírozási konstrukciók 34 Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 34 Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram 34 Közvetítôi konstrukciók 34 MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram 36 Önkormányzati konstrukciók 36 Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram 36 Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram 37 Lakossági és önkormányzati energiatakarékossági célú fejlesztési hitelprogramok 38 Agrárkonstrukciók 38 Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram 38 Forgóeszközhitelek 38 TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 38 Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 39 Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram 39 MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 39 MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram 39 Bankgarancia-programok 40 5. Forrásbevonás 41 6. az mfb csoport 43 7. Kommunikáció, ügyfélszolgálat, szponzoráció, ösztöndíj 44 8. az MFB-INDIKÁTOR 47 9. az MFB Igazgatósága és FelügyelôBizottsága 56 MFB ÉVES JELENTÉS 2011 1
KÖSZÖNTÔ Igen kemény munkával töltötte a 2011. esztendôt a Magyar Fejlesztési Bank összes munkatársa. A 2010. évi változások nyomán kibôvült feladatkör minden szeg- mense küzdelmes idôket élt át. A nemzetgazdaság egészét és tágabb környezetünket, az Európai Uniót sem kímélték a nemzetközi gazdasági élet és pénzügyi szféra nehézségei. Ezek továbbgyûrûztek azokba az ágazatokba is, amelyekben a Bank tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok mûködnek. A nehéz körülmények ellenére az MFB 2011-ben jól teljesített: hitelállományunk 68 milliárd forinttal nôtt, a vállalati hitelezésben az országos részarányunk 11,5 százalékról 12,2-re emelkedett. Az Alapító 130 milliárd forint tôkeemelést hajtott végre, így az MFB saját tôkéje meghaladta a 212,7 milliárd forintot. A Bank aktivitása és költséghatékonysága tehát nagyot javult, miközben saját mûködését szolgáló kiadásai számottevôen csökkentek. A Bank új vezetésének 2010. június 17-ei hivatalba lépésétôl 2011. december 31-éig megtett intézkedései összesen mintegy 2,3 milliárd forint ezen belül a személyi jellegû költségekben 1,6 milliárd forint megtakarítást eredményeztek. A mûködési költség 2011-ben 8 százalékkal kisebb volt a 2009. évinél, noha a megsokasodott feladatok miatt a munkatársi létszám harminc fôvel megnôtt. Az MFB 2011. évi, értékvesztések, céltartalékok és hitelintézeti különadó nélküli eredménye meghaladta a 7,7 milliárd forintot. A mérleg mégis nagy veszteséget mutat: -38,6 milliárd forintot. Ennek oka, hogy az MFB 2010 elôtti évekbôl örökölt portfóliója olyan mértékû kockázatokat hordoz, amelyek 2011-ben még a kintlévôségek megtérülésorientált, gondos kezelése és az elmúlt egy évben elszámolt értékvesztés és céltartalék mellett is további jelentôs összegû tartalékolást tettek szükségessé. Az üzleti portfólió minôségének romlása következtében pótlólagosan elszámolandó értékvesztés- és céltartalék-változások 43,1 milliárd forinttal rontották az eredményt. Sikerül megbirkózni a nehéz örökséggel, és sikerül megbirkózni az újabb kihívásokkal is. Az MFB 2011-ben négy év után ismét sikeres, eredményes kötvénykibocsátással jelentkezett a nemzetközi pénzpiacon, ami mindennél ékesebben bizonyítja, hogy jó úton járunk, a nemzetközi bankszakma bizalmától kísérve....jó úton járunk, a nemzetközi bankszakma bizalmától kísérve... Baranyay László elnök-vezérigazgató MFB ÉVES JELENTÉS 2011 3
AZ MF B ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011-BEN A 2011. év eleji kedvezô indulás ellenére a világgazdasági válságból való kilábalás a magas szinten beragadt munkanélküliség, az állami eladósodás jelentette korlátok, a bankrendszerben felerôsödô bizalmatlanság, s a monetáris élénkítés további lehetôségeinek megkérdôjelezése következtében az év második felében megtorpant. Különösen sokat romlottak a kilátások a magyar gazdaság szempontjából kiemelt jelentôségû eurózónában, ahol a divergens folyamatok az integráció alapjait is minden korábbinál nagyobb mértékben kérdôjelezték meg. A magyar gazdaság belsô növekedési motorjai 2011-ben nem indultak be. A vállalati tevékenységben egyfajta hibernálódás, azaz visszafogott mûködésre való berendezkedés vált egyre jobban jellemzôvé, ami a tartós növekedés gátjává válhat, és az adósságkezelés kiszámíthatóságát is csökkentette. A magyar gazdaság és az MFB külsô finanszírozását nem könnyítették meg a rendkívül volatilissá vált árfolyammozgások, a forint általános gyengülése, az országkockázati prémium tartós megemelkedése és az adósbesorolás rontása sem. Nemzetközi gazdasági folyamatok A Magyar Fejlesztési Bank mûködésének tágabb környezetét jelentô világgazdaságban biztatóan indult a 2011-es év, az elsô negyedévben átmenetileg felgyorsult a válságból való kilábalás. A növekedés ütemének fenntartása azonban nem sikerült, s az év eleji teljesítmény alapvetôen egyedi tényezôkre volt visszavezethetô. 2011 második negyedévétôl a gazdasági növekedés üteme érezhetôen mérséklôdött mind a fejlett, mind a fejlôdô régiókban, aminek hatására a nemzetközi kereskedelem éves szintû bôvülése egyszámjegyûre csökkent. A globális konjunktúra lassulásában az adósságválság mellett szerepet játszottak az észak-afrikai térségben és az Arab-félszigeten eluralkodott politikai válság gazdasági következményei (jelentôsen dráguló kôolaj), valamint a japán atomkatasztrófa is. Forrás: Eurostat, NatioNal BurEau of statistics of china A világgazdasági folyamatok 2011 közepétôl a növekedés érezhetô kifulladása mellett egyre több válságra utaló jelet mutattak, s ennek gócpontjává egyre inkább az európai kontinens (és elsôsorban az eurózóna) vált: az év végén a legtöbb gazdasági hangulatindex már a két évvel ezelôtti recessziós szintet közelítette, nyilvánvalóvá téve a tagállamokat sújtó adósságválság reálgazdasági hatásait. A közös európai devizát használó gazdaságok növekedését az év elején a 2010. év végi kedvezôtlen idôjárás miatt elhalasztott beruházások, építkezések, illetve akadozó termelés pótlása hajtotta, de az elsô negyedévi lendületes bôvülés után (2,4% év/év) folyamatosan lassult (II. negyedév: 1,6%, MFB ÉVES JELENTÉS 2011 5
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n n n n n *GDP-NÖVEKEDÉS (2007=100%) ForráS: EuroStat III. negyedév: 1,3%; IV. negyedév: 0,7%) az eurózóna gazdasága, sôt az október és december közötti idôszakban kilenc negyedév után elôször ismét zsugorodott a GDP a megelôzô három hónaphoz viszonyítva (-0,3%). Az eurózóna-tagállamok közötti divergencia 2011-ben is erôsödött. Mindez tetten érhetô a 2011. évi és a válság elôtti kibocsátási szintek összevetésével, amely alapján az ún. PIIGSországok (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) közül különösen Írország és Görögország még jóval a 2007-es szint alatt teljesítettek, míg Németország már 2010 második felében meghaladta azt. Az euróövezet válságból való kilábalásának lassú ütemét és törékenységét jól jelzi, hogy a térség egészének csak 2011 második negyedévében sikerült a 2007-es szintet elérnie. A tagállamok közötti divergencia, az adósságproblémák kezelésének elhúzódása 2011-ben egyre inkább kikezdte az Európai Unió politikai egységét is, megkérdôjelezve az integráció bizonyos szintjeinek (pl. monetáris unió) jelenlegi formában való továbbmûködését. A tagállamok közötti nézetkülönbségek, az egység és konszenzus hiánya pedig szintén egyre inkább a gazdasági kilábalás akadályává váltak. Az USA gazdasága 2011 elsô félévében a várakozásoktól elmaradó ütemben bôvült, aminek hátterében az amerikai gazdaság gyengélkedése mellett elsôsorban a japán földrengés miatt akadozó ellátási láncok, az eurózóna adósságválsága okozta recessziós félelmek, valamint a nyersanyagok (különösen a kôolaj) árának emelkedése állt. Az elsô negyedéves 2,2%-ról (év/év) az év hátralévô részében mérsékelten lassult a GDP bôvülési üteme (II. negyedév: 1,6%, III. negyedév: 1,5%; IV. negyedév: 1,6%), miután a szûkös költségvetési mozgástér, az eladósodott államok, valamint a még mindig magas munkanélküliség miatt csekély lakossági vásárlások következtében sem a közösségi, sem a háztartási fogyasztás nem talált igazán magára. Az amerikai gazdaság 2011-es teljesítményét az sem segítette, hogy az egyre 6 MFB ÉVES JELENTÉS 2011
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN nagyobb államadósság és költségvetési deficit megoldásának eszközeirôl a két politikai oldal véleménye alapvetôen tér el, s ezt a közelgô elnökválasztás miatt a politikai csatározások középpontjába állították. Ezzel is összefüggött, hogy 2011 nyarán a Standard & Poor s korábban elképzelhetetlen lépésre szánta el magát: egy szinttel lejjebb minôsítette az Amerikai Egyesült Államok államadósságát. A kínai gazdaság bôvülési üteme a január és március közötti 9,7%-ról az év végére 9% alá mérséklôdött (II. negyedév: 9,5%, III. negyedév: 9,1%; IV. negyedév: 8,9%) éves szinten, ami a leg- Csillapodott az inflációs nyomás a világgazdaságban, miután a 2010 második felében indult nyersanyagpiaci árrali, illetve különösen a kôolajár szárnyalása 2011 közepétôl mérséklôdni kezdett a globális kereslet visszaesésének, valamint a spekulációs prémium árból való eltûnésének köszönhetôen. (A nyersolajár év végi kisebb megugrását a fokozódó geopolitikai feszültségek indokolták, amelyek elsôsorban az Iránnal szembeni szankciókra vezethetôek vissza.) Ennek hatására a kínai fogyasztói árindex a nyári 6,5%-ról 4,2%-ra esett vissza az év végére. A pénzromlás üteme az Egyesült Államokban az év közepi közel 4%-os szintrôl n n fôbb külkereskedelmi partnerek (elsôsorban az eurózóna) gyengélkedése mellett több belföldi tényezôre volt visszavezethetô. az ôszi lassan süllyedni kezdett, míg az eurózónában 3,0%-on beragadt n hónapokban. Forrás: ECB A korábbi évek szédületes növekedését hajtó ingatlanszektorbeli 2011 elsô felében a globális pénz- és tôkepiaci mozgásokat a beruházásokat a szinte korlátlanul és olcsón rendelkezésre álló mérsékelt optimizmus hajtotta, majd nyár derekától a növekedési szinten hitelek tették kb. 1 lehetôvé. százalékpontot A nem teljesítô emelkedtek vállalati a vállalati hitelek azonban forinthitel az évi kilátások gyengülése romlása, és a devizahitelek Fed élénkítô programjának magas aránya kifutása következtében és az kamatok egyre nagyobb (az 1 5 eladósodottsággal éves kölcsönök küzdô kamata önkormányzati átlagosan 10,10%, szektorral ennél együttesen hosszabb egyre hitelek erôteljesebb kamata nyomást 9,45% fejtettek volt decemberben), ki a pénzügyi eszközökbôl Az MFB való vállalati menekülés, felmérései a bankközi (MFB-INDIKÁTOR) piacokon a a likviditási vállalati a európai forintban adósságválság nyilvántartott hitelállomány mélyülése következtében 1,8%-kal bôvült. a kockázatos az míg közvetítô az euróban rendszerre, nyújtott amely hitelek a nehezebbé esetében vált mintegy vállalati hitelezésen 50 bázispontos keresztül volt érezhetôen a növekedés visszafogta mértéke a (2011 beruházásokat. utolsó hónapjában 4,33, és ménye a forráskereslet vált jellemzôvé. csökkenésébôl fakad, s késôbbre tolhatja szektor feszültség hibernálódását erôsödése és jelzik, az európai ami a forráshiány eszközök gyenge fokozódásából teljesít- illetve A 3,97% kínai jüan volt a az fokozatos 1 5, illetve erôsödés legalább ellenére 5 éves alulértékelt kölcsönök a beruházások Az amerikai irányadó elindulását, jegybanki a magyar alapkamat gazdaság 2008 fellendülését. vége óta változatlanul forráshiány rekord általános alacsony erôsödését szinten maradt mutatja, (0 0,25%), hogy 2011. a második tavasz átlagos deviza maradt kamatszintje). a fundamentális A vállalati tényezôk forrásköltségek alapján, ami regionálisan a keres- A továbbra kedelmi partnerek is magasnak (elsôsorban mondhatóak: az USA) folyamatos Szlovákiában neheztelését 4,04%, és eszközvásárlási ôsz között nemcsak program 2011. a kisvállalatok, június végi hanem tervezett a leállása közép- és Csehországban is kiváltotta. A felértékelôdô 4,11%, Lengyelországban valuta hosszabb 6,71%, távon Romániában a korábbi nagyvállalatok új élénkítô program között elindításának is megkétszerezôdött hiánya azonban a folyó felerôsítette kiadások a 10,84% sikeriparágak volt versenyképességét decemberben az 5 veszélyezteti, évnél hosszabb ezért megkezdôdött egyes kamata. termelési folyamatok szomszédos országokba telepü- ugyanakkor piaci feszültségek a súlyosbodó oldása érdekében forráshiány ôsszel ellenére a Fed a 2013 vállalatoknak derekáig, futamidejû fedezése globális befektetôi érdekében bizonytalanságot, külsô forrásra amire szoruló válaszul vállalatok a munkaerô- aránya, hitelek lése. A Ugyanakkor magyar bankrendszer az erôsödés vállalatoknak, mesterséges lassítása illetve önkormányzatoknak a gyorsan nyújtott növekvô hiteleinek bérek és állománya nyersanyagok 1,8%-kal világpiaci nôtt, árának illetve valószínûleg mellett. Az Európai forrásbevonást Központi a felmérést Bank (ECB) követô az év 12 eleji hónapban, 1,00%-os ami rövid távon csupán késôbb ötöde 2014 tervezett végéig ôsszel elkötelezôdött biztosan, a s kamatkondíciók további ötöde hajt tartása végre 0,8%-kal alakulása mellett csökkent hozzájárult 2011-ben. a tartósan A nem magas pénzügyi inflációs vállalatok nyomáshoz Kínában. mind Az forintban, ennek enyhítésére mind devizában alkalmazott nettó (monetáris) hiteltörlesztôk esz- következtében 25-25 bázisponttal emelte, majd novemberben és trendfordulót alapkamatot áprilisban jelent a korábbi és júliusban növekvô a forráskereslethez növekvô inflációs képest. nyomás 2011-ben voltak, közök ugyanakkor a tranzakciók szintén alapján fékezôleg elôbbi hatottak volumene a gazdasági 19,9, utóbbi növekedésre. milliárd forinttal csökkent, azonban a hazai deviza 2011. tében azonos mértékû monetáris lazításra került sor, így év decemberben a növekedési kockázatok felerôsödése következ- 271,1 végén MFB ÉVES JELENTÉS 2011 7
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n n n Forrás: MNB, ECB, FED, reuters ismét 1,00% volt az irányadó ráta. Az ECB a monetáris politikában bekövetkezett irányváltás jeleként decemberben hároméves tender keretében közel 500 milliárd eurós keretben nyújtott euróövezeti bankoknak likviditást, ami a bank történetének legnagyobb volumenû likviditásbôvítô intézkedését jelentette. A japán jegybank (0,10%) és a Bank of England (0,50%) nem változtatott az irányadó kamatokon 2011-ben, a svájci jegybank azonban augusztusban 0 0,75%-ról 0 0,25%-ra csökkentette célsávját a svájci frank túlzott erôsödésének kivédése érdekében. A világ vezetô jegybankjai (a Fed, az ECB, a Bank of England, a svájci, a kanadai és a japán jegybank) november végén közös fellépést jelentettek be a globális likviditási problémák enyhítése érdekében. A döntés értelmében a megállapodásban részt vevô jegybankok 50 bázisponttal csökkentik a fennálló dollár swap keretek költségeit, melyet 2013 februárjáig érvényben hagynak, s szükség esetén akár bilaterális, nem dollár alapú swap ügyeleteket is kötnek. A bankközi kamatok a válság elôtti szinthez képest alacsonyak maradtak egész évben. A dollárkamatok nyártól nôttek a Fed likviditási programjának leállása és az európai pénzintézetek növekvô kereslete miatt, így a 3 hónapos dollár LIBOR az év eleji 0,30%-ról 0,58%-ra emelkedett év végére. Az európai bankközi piacon nyáron felerôsödtek a feszültségek, s csak lassan enyhültek a viszonyok az év hátralevô részében. Az évet 1,00%-on indító 3 hónapos EURIBOR július végén 1,62% mellett érte el éves maximumát, s 2011. december végére 1,36%-ra süllyedt a kamat. Az eurótérségben a vállalati hitelek drágulása következett be, a legalább 5 éves kölcsönök kamata a januári 3,42%-ról 3,72%-ra emelkedett év végére. Fokozatos bôvülésnek indult a vállalati hitelezés az eurózónában 2011-ben, de üteme rendkívül alacsony maradt: januárban 0,2%-kal, decemberben 1,1%-kal bôvült a vállalati hitelállomány éves szinten. A kulcsdevizák árfolyamának alakulásában kimutatható volt a nemzetközi befektetôi hangulat változása, s nyáron trendforduló 8 MFB ÉVES JELENTÉS 2011
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n n n n Forrás: MNB, ECB, reuters Forrás: ECB szinten következett kb. be 1 százalékpontot több devizapár esetében emelkedtek is. a A vállalati dollár/euró forinthitel kurzus kamatok az év nagy (az részében 1 5 éves az kölcsönök 1,30 1,50 kamata USD/EUR átlagosan közötti 10,10%, sávban az mozgott, ennél az hosszabb év elsô hitelek felében kamata az európai 9,45% fizetôeszköz volt decemberben), erôsödése, míg majd az a kockázatvállalási euróban nyújtott kedv hitelek romlásával esetében a közös mintegy deviza 50 bázispontogülése következett volt a növekedés be. A mértéke svájci frank (2011 a utolsó likviditásbôségbôl hónapjában és 4,33, az gyen- illetve arany jelentôs 3,97% drágulásából volt az 1 5, profitálva illetve legalább paritás közelébe 5 éves kölcsönök erôsödött átlagos az euróval kamatszintje). szemben nyáron, A vállalati majd forrásköltségek a svájci jegybank regionálisan által továbbra 1,20 CHF/EUR is magasnak árfolyam mondhatóak: mellett kitûzött Szlovákiában árfolyamküszöb, 4,04%, a Csehországban korrekció és a 4,11%, romló növekedési Lengyelországban kilátások 6,71%, gyengülô Romániában pályára 10,84% állították a volt svájci decemberben devizát. az 5 évnél hosszabb futamidejû hitelek kamata. Magyarországi A magyar bankrendszer gazdasági vállalatoknak, folyamatok illetve önkormányzatoknak A hazai GDP nyújtott bôvülési hiteleinek üteme a állománya biztató elsô 1,8%-kal negyedéves nôtt, 2,5%-ról illetve 0,8%-kal a második, csökkent illetve harmadik 2011-ben. negyedévre A nem 1,5, pénzügyi illetve vállalatok 1,4%-ra 2011-ben fékezôdött mind le éves forintban, szinten. mind Az utolsó devizában három nettó hónapban hiteltörlesztôk a várakozásokat a felülmúlva tranzakciók nem alapján lassult elôbbi tovább volumene a bruttó hazai 19,9, termék utóbbi voltak, 271,1 növekedési milliárd üteme forinttal (1,4%). csökkent, azonban a hazai deviza 2011. évi gyengülése Az év elejéhez és mérve a devizahitelek visszaesô magas gazdasági aránya dinamika következtében elsôszá- a mú forintban oka volt, nyilvántartott hogy a továbbra hitelállomány is stagnáló hazai 1,8%-kal háztartási bôvült. fogyasztás, és a Az folyamatosan MFB vállalati zsugorodó felmérései beruházások (MFB-INDIKÁTOR) hatását egyre a kevésbé vállalati szektor képes ellensúlyozni hibernálódását a hazai jelzik, külkereskedelmi ami a forráshiány szektor, fokozódásából habár a csök- és kenô a forráskereslet gazdasági aktivitás csökkenésébôl következtében fakad, s az késôbbre import lassabb tolhatja a növekedése beruházások miatt elindulását, a nettó export a magyar az év második gazdaság felében fellendülését. is magas A többletet forráshiány mutatott. általános (Az import erôsödését az mutatja, export 6,3, hogy illetve 2011. 8,4%-kal tavasz és bôvült ôsz 2011-ben.) között nemcsak Ennek köszönhetôen a kisvállalatok, a magyar hanem gazdaság a közép- nettó és nagyvállalatok finanszírozási képessége között is tovább megkétszerezôdött javult, s 2011. a negyedik folyó kiadások negyed- fedezése évben rekordszintre érdekében (a külsô GDP százalékában forrásra szoruló 3,8%-ra) vállalatok emelkedett. aránya, ugyanakkor 2011 elsô a súlyosbodó felében a GDP forráshiány termelési ellenére oldalán a vállalatoknak egyedül az csupán exportorientált ötöde tervezett feldolgozóipar ôsszel biztosan, bizonyult s a további gazdaság ötöde motorjának, hajt végre valószínûleg illetve kisebb forrásbevonást mértékben az ehhez a felmérést kapcsolódó követô szállítás, 12 hónapban, raktározási ami trendfordulót ágazat, az jelent EU-s a elnökséggel korábbi növekvô összefüggésben forráskereslethez jól képest. teljesítô vendéglátás, valamint az infokommunikációs szolgáltatások. Az elsôsorban kivitelre termelô ipari szektor bôvülése a külsô kereslet csökkenésével szintén mérséklôdésnek indult (a negyedik MFB ÉVES JELENTÉS 2011 9
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n Forrás: KsH negyedévben már csak 3,5%-kal nôtt éves szinten a szektor teljesítménye az elsô negyedéves 10,7%-kal szemben). Ezt a mezôgazdaság képes volt valamelyest ellensúlyozni (az agrárium bruttó hozzáadott értéke 2011-ben 27,2%-kal bôvült), ami a jó termésnek volt köszönhetô. A visszafogott belsô kereslet továbbra is erôs féket jelent a tercier szektor teljesítménye számára (-0,7%). A munkanélküliségi ráta 2011-ben lassú ütemben csökkent (október és december között 10,7%), a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest 46,3 ezer fôvel nôtt, míg a munkanélküliek száma 3,1 ezerrel csökkent az év utolsó három hónapjában. A foglalkoztatásbôvülés motorjai a feldolgozóipar, valamint kisebb mértékben a mezôgazdaság voltak, s az átalakított közmunkaprogram is javított a munkaerôpiaci statisztikákon. Magyarország az Európai Unió tagállamai között a felsô harmad alján helyezkedett el a 10,7%-os munkanélküliségi ráta alapján 2011 végén. Jelentôsen csak a balti államokban sikerült csökkenteni a munkanélküliséget 2011-ben az EU-tagok körében. Folytatódott a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban 2011-ben, ami kedvezô az egyre inkább likviditáshiánnyal küzdô nemzetközi pénzpiaci környezetben. A nettó finanszírozási képesség javulása azonban a külsô kereslet lassulásával az év közepétôl elsôsorban az Európai Unióból érkezô transzferek beindulásának volt köszönhetô, mivel az áru- és szolgáltatáskereskedelem többlete csökkenésnek indult a második félévben. A mérlegkiigazítás ára azonban súlyos, mivel alapvetôen a hazai gazdaság stagnálására vezethetô vissza: a rekordokat döntô folyó fizetésimérleg-többlet a lakosság és a vállalati szektor visszafogott (import) keresletének is köszönhetô, ami a beruházások elhalasztásából fakadóan a nem pénzügyi vállalatok tartós nettó megtakarítói pozíciójából is visszatükrözôdik. Ez utóbbit a bankok alacsony hitelezési hajlandósága is erôsíti. Miután 2011 elsô negyedévében 2010 végéhez képest kismértékben emelkedett az államháztartás adóssága, majd április és június között jelentôsen mérséklôdött (a maastrichti módszer- 10 MFB ÉVES JELENTÉS 2011
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n Forrás: ECB Forrás: EUrosTAT szinten tan alapján kb. 1 az százalékpontot elsô negyedévben emelkedtek a GDP 82,7, a vállalati míg a forinthitel második kamatok három hónapban (az 1 5 77,4%-a éves kölcsönök volt a magyar kamata állam átlagosan adóssága). 10,10%, Az az államadósság ennél hosszabb második hitelek negyedévben kamata 9,45% mért csökkenéséhez volt decemberben), (-5,3 míg százalékpont) az euróban hasonlóra nyújtott 1995 hitelek óta esetében csak kétszer mintegy volt példa: 50 bázispontos második volt negyedévében a növekedés 5,8, mértéke míg (2011 2009. utolsó április június hónapjában között 4,33, 6,2 1995 illetve százalékponttal 3,97% volt lett az kevesebb 1 5, illetve az államháztartás legalább 5 éves (GDP-arányos) kölcsönök átlagos bruttó adóssága kamatszintje). az azt A megelôzô vállalati három forrásköltségek hónaphoz képest. regionálisan Ezt a továbbra folyamatot is az év magasnak második felében mondhatóak: megakasztotta Szlovákiában a forintárfolyam 4,04%, Csehországban jelentôs gyengülése, 4,11%, amelynek Lengyelországban hatására az 6,71%, év végére Romániában 80,6%-ra 10,84% ugrott a GDP-arányos volt decemberben államadósság. az 5 évnél hosszabb futamidejû hitelek 2011 kamata. közepétôl felerôsödtek a dezinflációs hatások a magyar gazdaságban A magyar (gyenge bankrendszer belsô vállalatoknak, kereslet, csökkenô illetve energia- önkormányzatoknak élelmiszerárak), nyújtott amelyek hiteleinek következtében állománya a 1,8%-kal fogyasztói nôtt, árak illetve éves és 0,8%-kal szintû növekedése csökkent 3,0% 2011-ben. körüli szintre A nem lassult. pénzügyi Az év vállalatok utolsó 2011-ben hónapjaiban mind azonban forintban, ezt ellensúlyozta mind devizában a jövedéki nettó adók hiteltörlesztôk változása voltak, (ez érintette a tranzakciók az üzemanyagokat, alapján elôbbi alkohol- volumene és dohánytermékeket), 19,9, utóbbi 271,1 valamint milliárd a gyenge forinttal forintárfolyam csökkent, azonban fogyasztói a hazai árakra deviza gyakorolt 2011. évi hatása. gyengülése A fogyasztói és a devizahitelek árak összességében magas aránya 3,9%-kal következtében emelkedtek a 2011-ben forintban Magyarországon. nyilvántartott hitelállomány 1,8%-kal bôvült. Az A külföldi MFB vállalati és hazai felmérései forrásköltségek (MFB-INDIKÁTOR) szempontjából a egyaránt vállalati szektor jelentôs hibernálódását és általában kedvezôtlen jelzik, ami a tendenciák forráshiány fokozódásából jellemezték a és 2011-es a forráskereslet évet. A magyar csökkenésébôl jegybanki alapkamat fakad, s a késôbbre 2010. novemberi tolhatja a és beruházások decemberi 25-25 elindulását, bázispontos a magyar kamatemelési gazdaság ciklus fellendülését. utolsó A fázisaként forráshiány 2011. általános januárban erôsödését újabb 25 mutatja, bázisponttal hogy 2011. emelkedett, tavasz és 6,00% ôsz között maradt nemcsak a ráta a a kisvállalatok, novemberi újabb hanem szigorításig, a közép- és az nagyvállalatok év utolsó két hónapjában között is megkétszerezôdött a romló pénzpiaci a helyzet folyó hatására kiadások fedezése 50-50 bázispontos érdekében kamatemelésre külsô forrásra került szoruló sor, vállalatok így az irányadó aránya, ugyanakkor jegybanki kamat a súlyosbodó 2011 végén forráshiány 7,00% volt, ellenére amely a vállalatoknak regionálisan csupán továbbra ötöde is magasnak tervezett ôsszel számít. biztosan, A pénzpiaci s további kamatok ötöde hajt közül végre a valószínûleg 3 hónapos BUBOR forrásbevonást az év eleji a felmérést 5,85%-ról követô év 12 végére hónapban, 7,24%-ra ami trendfordulót emelkedett. jelent a korábbi növekvô forráskereslethez képest. Az MFB forrásbevonása szempontjából is meghatározó magyar államra vonatkozó kockázati felárra 2011-ben a költségvetés és adósbesorolás körüli bizonytalanság mellett MFB ÉVES JELENTÉS 2011 11
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n Forrás: MNB, reuters a görög adósságkrízis is negatívan hatott. A 10 éves CDSfelár az év eleji 407 bázispontról a viszonylag kedvezô globális környezetben és a Széll Kálmán Terv pozitív piaci fogadtatása következtében áprilisban 263 pontra süllyedt, majd a pesszimistábbra forduló befektetôi hangulat, a magyar gazdaság romló növekedési kilátásai és megítélése (beleértve a magyar állampapírok befektetésre ajánlott minôsítésének év végi elvesztését) novemberben 642 pontra emelték azt, és év végén is 616 bázispont volt a CDS-felár, ami regionálisan kiugróan magasnak számít. Az MFB számára a forrásoldal tervezhetôségét a korábbiaknál is kedvezôtlenebbül befolyásolta a forint árfolyamának jelentôs volatilitása. A forint/euró kurzus alakulása egyrészt a régiós valuták euróárfolyamát, másrészt az országkockázat megítélését követte 2011-ben, az év utolsó hónapjaiban azonban a forint/euró árfolyam alakulása elszakadt a regionális trendektôl és teljesítménye elmaradt a többi régiós devizáétól. A magyar fizetôeszköz 278,4 HUF/EUR árfolyamról indulva 13,0%-os gyengülést követôen 314,6 HUF/EUR szinten zárt, ami egyben a leggyengébb éves szintû teljesítménynek felel meg a régióban (a lengyel zloty 12,6%-ot veszített értékébôl az euróval szemben, míg a cseh korona, illetve a román lej 2,8, illetve 1,2%-os leértékelôdést realizált). A forint euróárfolyama széles (263 316 HUF/EUR) sávban mozgott az év folyamán. A hazai fizetôeszköz az elsô negyedévben még a legjobban teljesítô deviza volt a feltörekvô gazdaságokat tekintve, azonban az utolsó két negyedévben a forinthoz fûzôdik a legrosszabb teljesítmény a világ devizái között. A keresztárfolyamok változása nyomán a magyar fizetôeszköz 16,3, illetve 17,2%-kal gyengült az amerikai dollárhoz, illetve a svájci frankhoz viszonyítva, utóbbival szemben augusztus 11-én 263,6 HUF/CHF mellett történelmi árfolyamon zárt a jegyzés. 2011-ben is jelentôs maradt és tovább szélesedett a forintban és euróban nyújtott vállalati kamatok közötti rés. Éves 12 MFB ÉVES JELENTÉS 2011
AZ MFB ZRT. MÛKÖDÉSI KÖRNYEZETE 2011- BEN n n n n n Forrás: ECB szinten kb. 1 százalékpontot emelkedtek a vállalati forinthitel kamatok (az 1 5 éves kölcsönök kamata átlagosan 10,10%, az ennél hosszabb hitelek kamata 9,45% volt decemberben), míg az euróban nyújtott hitelek esetében mintegy 50 bázispontos volt a a növekedés mértéke mértéke (2011 (2011 utolsó utolsó hónapjában hónapjában 4,33, illetve 4,33%, 3,97% illetve volt 3,97% az 1 5, volt illetve az 1 5, legalább illetve 5 legalább éves kölcsönök 5 éves átlagos kölcsönök kamatszintje). átlagos kamatszintje). A vállalati forrásköltségek A vállalati forrásköltségek regionálisan továbbra regionálisan is továbbra magasnak is magasnak mondhatóak: mondhatóak: Szlovákiában Szlovákiában 4,04%, Csehországban 4,04%, Csehországban 4,11%, Lengyelországban 4,11%, Lengyelországban 6,71%, Romániában 6,71%, 10,84% Romániában volt 10,84% decemberben volt decemberben az 5 évnél az hosszabb 5 évnél futamidejû hosszabb hitelek futamidejû kamata. hitelek kamata. A magyar bankrendszer vállalatoknak, illetve önkormányzatoknak nyújtott hiteleinek állománya 1,8%-kal nôtt, illetve 0,8%-kal csökkent 2011-ben. A nem pénzügyi vállalatok 2011-ben mind forintban, mind devizában nettó hiteltörlesztôk voltak, a tranzakciók alapján elôbbi volumene 19,9, utóbbi 271,1 milliárd forinttal csökkent, azonban a hazai deviza 2011. évi gyengülése és a devizahitelek magas aránya következtében a forintban nyilvántartott hitelállomány 1,8%-kal bôvült. Az MFB vállalati felmérései (MFB-INDIKÁTOR) a vállalati szektor hibernálódását jelzik, ami a forráshiány fokozódásából és a forráskereslet csökkenésébôl fakad, s késôbbre tolhatja a beruházások elindulását, a magyar gazdaság fellendülését. A forráshiány általános erôsödését mutatja, hogy 2011. tavasz és ôsz között nemcsak a kisvállalatok, hanem a közép- és nagyvállalatok között is megkétszerezôdött a folyó kiadások fedezése érdekében külsô forrásra szoruló vállalatok aránya, ugyanakkor a súlyosbodó forráshiány ellenére a vállalatoknak csupán ötöde tervezett ôsszel biztosan, s további ötöde hajt végre valószínûleg forrásbevonást a felmérést követô 12 hónapban, ami trendfordulót jelent a korábbi növekvô forráskereslethez képest. MFB ÉVES JELENTÉS 2011 13