1. A KUTATÁS CÉLJA, ELŐZMÉNYE

Hasonló dokumentumok
Erdészettudományi Közlemények

TUSKÓS TERÜLETEK TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GÉPESÍTÉS-FEJLESZTÉSE

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

Vizsgálati eredmények értelmezése

A magyarországi termőhely-osztályozásról

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TUSKÓS TERÜLETEK TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GÉPESÍTÉS-FEJLESZTÉSE

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

Mérési metodika és a műszer bemutatása

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Talajmechanika. Aradi László

MAJOR TAMÁS PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA

Talaj (edafikus) tényezők

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Fúrásszelvény 1.F. j. fúrás. természetes víztartalom, w (%) kötött talajok: folyási és plasztikus határ, w,w (%)

NYÍRÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA KÖZVETLEN NYÍRÁSSAL (kis dobozos nyírókészülékben) Közvetlen nyíróvizsgálat MSZE CEN ISO/TS BEÁLLÍTÁSI ADATOK

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését és elfordulását.

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Egyedi cölöp függőleges teherbírásának számítása

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Cölöpalapozások - bemutató

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

Szádfal szerkezet tervezés Adatbev.

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.

Ebben a fejezetben egy szögtámfal tervezését, és annak teljes számítását mutatjuk be.

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. Tanszéki honlap:

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

1. ábra Modell tér I.

A talajok összenyomódásának vizsgálata

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

LABORATÓRIUMI SOROZATMÉRÉSEK HATÁSA TALAJOK ÁLLÉKONYSÁGI PARAMÉTEREIRE EFFECT OF LABORATORY MEASUREMENTS TO THE GEOTECHNICAL PARAMETERS OF SOILS

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

A talajok nyírószilárdsága

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai

Talajmechanika II. ZH (1)

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Egy nyíllövéses feladat

Jellemző szelvények alagút

M0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás WOLF ÁKOS

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2014 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Vízgazdálkodástan Párolgás

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

A talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Erdészeti útügyi információs rendszerek

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz

POLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat

Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél

1456 MAGYAR KÖZLÖNY évi 17. szám

geofizikai vizsgálata

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

GEOTECHNIKAI VIZSGÁLATOK

Átírás:

1. A KUTATÁS CÉLJA, ELŐZMÉNYE Az erdőgazdálkodás területén számos erdőfelújítási technológia épül részleges talajelőkészítésre úgy, hogy a részleges talaj-előkészítést a tuskózás végrehajtása nélkül kell megvalósítani. A tuskózás kiiktatását talaj- és környezetkímélés, valamint költségmegtakarítás indokolják. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tuskós területek talajművelését biztosító technikai megoldások fejlesztése. A tuskós területek talajművelésére alkalmas szerszámok elméletének leírásával eddig behatóan még nem foglalkoztak (azokkal sem, amelyek már alkalmazásban vannak, a korábban készült talajművelő szerszámok gyakorlati tapasztalatok alapján készültek). Ennek pótlása szükséges, hogy a gépfejlesztők és üzemeltetők kellő információval rendelkezzenek. Az ismeretek birtokában a gépek működésének vizsgálatát, elméleti alapjainak leírását segítő számítógépes modellezéseket lehet végezni. Ennek alapján lehetővé válik az új erdészeti talajművelő gépek fejlesztése során, azok végeselem analízissel támogatott tervezése, továbbá a korábban gyakorlati tapasztalatokra építve kifejlesztett szerszámok szükség szerinti módosítása. A vizsgálati eredmények a géptervezések, illetve fejlesztések alapadatait szolgáltatják majd. A szerszámok elméletének leírásához, talajművelésük modellezéséhez nélkülözhetetlen az erdészeti talajok gépesítést befolyásoló legfontosabb paramétereinek ismerete. A talaj-gép kapcsolat számítástechnikai modellezése során ezekre, mint alapadatokra szükség van. 2. AZ ELVÉGZETT MUNKA LEÍRÁSA 2.1 Irodalmi áttekintés Az eddig a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban e témában született eredmények megismerése céljából áttekintettük a fellelhető magyar és külföldi irodalmat. (Az irodalom részletes felsorolását a 2002 évi részjelentés tartalmazza.) Az áttekintett irodalom alapján megállapítottuk, hogy a talajok gépfejlesztés szempontjából fontos jellemzői erdészeti talajokra vonatkozóan nagyobbrészt ismeretlenek. Ezért ezek vizsgálata feltétlenül szükséges. 1

2.2 A gépesítés szempontjából fontos talajjellemezők rendszerezése A talaj-előkészítő gépek fejlesztése a talajok és azok jellemzőinek ismerete nélkül nem képzelhető el. A talaj fizikai-mechanikai jellemzőinek vizsgálatát, megismerését a gépesítéssel foglalkozó szakemberek nem kerülhetik ki. A kutatási programnak megfelelően ezért először áttekintettük a mezőgazdaságban elért eredményeket. Az egyes kutatók különböző módon közelítik meg a talajokat. Néhányan nemlineáris elasztikus anyagnak, mások elasztikus, plasztikus nemlineáris rendszernek tekintik a termőtalajt. A talaj legfontosabb mechanikai jellemzői Sitkei szerint a következők: a talaj teherbíró képessége, annak változása a mélység függvényében; a talaj térfogatsúlya vagy pórushányada; a talaj nedvességtartalma; a talaj kohéziója; a talaj belső súrlódási szöge; a talaj nyírási deformációs állandója; a talaj tömörödése normál feszültség hatására; a talaj viszkoelasztikus jellemzői; a talaj thixtoróp tulajdonságai, átgyúrási indexe. Fentiek közül a talajművelés szempontjából meghatározó a talajellenállás, a tömörség és a nedvességtartalom. A mezőgazdaság területén rendelkezésre álló jellemzők az erdőgazdasági talajok esetében viszonylag ritkán alkalmazhatóak, mivel a mezőgazdasági és erdészeti kultúrák másmás talajtípusokon fordulnak elő, továbbá a fák gyökérzetének következtében a talajjellemzők jelentősen megváltoznak. A talajművelő gépek számára a tuskók és a talajban lévő gyökerek is akadályokat jelentenek. Erdőgazdasági területeken a talaj-gép-szerszám kapcsolat vizsgálatához tehát a talajjellemzők megismerésén túl a gyökérzet hatásának számszerűsítése szintén nagyon fontos. 2.3 Próbavizsgálatok A gyökérzet elhelyezkedésének, hatásának megismerése gyökérfeltárással nagyon időigényes, ezért olyan módszert kerestünk, mellyel viszonylag gyorsan juthatunk megfelelő adatokhoz. Kézenfekvőnek tűnt, hogy talajellenállás mérések eredményeiből következtessünk a gyökérzet hatására. 2

A próbavizsgálatok során, arra kerestük a választ, hogy a talajellenállás mérésekből mennyire lehet következtetni a gyökerek elhelyezkedésére, és a talajellenállásra gyakorolt hatásukra. Ehhez 3T System elektronikus rétegindikátorral talajellenállás méréseket végeztünk. A készülékkel 1 -es talajrétegenként összetartozóan mértük a talaj nedvességtartalmát és tömörségét. A kiválasztott fák körül koncentrikus körök mentén a fáktól távolodva 0,5 m-enként 3,0 m távolságig végeztünk méréseket. Minden mérési pont helyét (polár-koordinátáit) meghatároztuk (1. ábra). 1. ábra. A mérési pontok elhelyezkedése egy adott fa körül A mérési eredmények kiértékelése során, a mért adatokat Digiterra Map térinformatikai szoftver segítségével készített 3 dimenziós modellre vittük fel. A mérési eredmények helyességének ellenőrzésére a mérés helyén gyökérfeltárást is végeztünk. A feltárt gyökerekről fénykép készült, melyből szintén a Digiterra Map segítségével ortofotót készítettünk. Így lehetőségünk volt az egymás fölött megnyitott rétegek (a mért adatok és a gyökerek elhelyezkedésének) összevetésére. 3

A feltárt gyökereken szakítóvizsgálatot is végeztünk, amelyből megállapítottuk, hogy a radiális nyírószilárdság a törzs irányában emelkedik, továbbá nincs szignifikáns különbség a húzó- és nyomó oldali gyökerek között. Összegezve megállapítható, hogy a próbavizsgálatok során kialakítottunk egy vizsgálati módszert, melynek alapján a továbbiakban az érdemi vizsgálatok elvégezhetők. 2.4 Erdei talajok talajjellemzőinek meghatározása, a talajellenállásra vonatkozó összefüggések feltárása A talaj fizikai-mechanikai jellemzői közül szakirodalmi adatok és saját vizsgálataink alapján a talajművelés szempontjából meghatározó a talajellenállás, a tömörség és a nedvességtartalom. Ezek tuskós területekre vonatkozóan teljesen ismeretlenek. Ezért vizsgálataink során egyrészt olyan összefüggéseket kerestünk, melyekkel jellemezni tudjuk az egyes talajféleségeket (összefüggéseket kerestünk a talajféleség és a talajellenállás között), másrészt vizsgáltuk a gyökerek talajellenállásra gyakorolt hatását. Mivel az egyes fafajok gyökérzete között jelentős különbségek vannak (a sekély tányérgyökérzettől a mélyre nyúló karógyökérzetig), a vizsgálatokat különböző fafajokra végeztük. Legfontosabb állományalkotó fafajaink közül homokos vályog és vályog talajokon kocsánytalantölgy bükk és erdeifenyő; agyagos vályog és agyagtalajokon kocsánytalantölgy, bükk és lucfenyő esetében végeztünk méréseket. A vizsgálatokat elegyes állományokban végeztük, így a legfontosabb célállomány típusok gyökérrendszerének jellemzésére nyílik lehetőség. A talajellenállás méréseket a 3T System elektronikus rétegindikátorral végeztük. A készülék kézi működtetésű eszköz, amely 1 -es talajrétegenként összetartozóan méri a talaj nedvességtartalmát és tömörségét. A talaj nedvességtartalmát a szántóföldi vízkapacitás (pf 2,5) százalékában kifejezett részarányaként térfogat %-ban adja meg. A talaj penetrációját (tömörödöttségét) a mérőkúp (60, 12,5 mm átmérő) a talajjal szembeni behatolási ellenállás értékeként regisztrálja (kpa-ban). A mért adatokat tárolja, azok számítógépen kiértékelhetőek. A mérőberendezés alkalmazásához a mérési hely talajának agyagtartalmát ismerni kell, melynek alapján a mérőberendezésen az agyagtartalomnak megfelelő kód-értéket be kell állítani. Egy mérési helyen három fát választottunk ki (2. ábra). A kiválasztott fák körül koncentrikus körök mentén a fáktól távolodva 0,5 m-enként 3,0 m távolságig mértük a talajellenállást és a nedvességtartalmat. Kontrollterületként a három fa súlypontjában is 4

végeztünk méréseket, feltételezve, hogy a gyökereknek ott nincs befolyása. Minden mérés pontos helye ismert, így lehetőség van a mérések rekonstruálására (későbbi ellenőrzésére). A mérési pontok kijelölése egy adott fa körül a próbavizsgálatok során kidolgozottak szerint történt (lsd az 1. ábrát). 2. ábra A mérési hely A talajellenállás mérések mellett a mérési helyeken található három fa körül és a kontrollterületen (a súlypontban) talajmintákat is vettünk különböző mélységekben. (1-1 mintát a 0-10 -es, 10-20 -es és 20-40 -es mélységben.) A mintákat a Nyugat- Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Növénytani és Termőhelyismerettani Tanszékének laboratóriumában teljes talajtani vizsgálatnak vetettük alá, meghatároztuk a talajminták porozitását, differenciál porozitását, agyagtartalmát stb. A gyökerek elhelyezkedése, mennyisége, mérete elsősorban faji tulajdonság, de nagyban befolyásolja a talaj minősége, illetve a szomszédos fák elhelyezkedése is. A fák gyökérzeténél három alapvető típust különböztetünk meg: szív-, bojtos- és karógyökérzetet. Ezen alapvető típusok azonban a különböző környezeti hatások következtében módosulhatnak, a környezet adottságaihoz idomul(hat)nak, így különböző formát felvevő gyökérzet jöhet létre. A tömörödött szerkezetű megfelelő nedvességtartalmú 5

agyagtalajba a különböző növények gyökerei könnyebben behatolnak, mint a tömörödött homokba, illetve a tömött durvahomokba (legkönnyebben a homok és agyag keverék gyökeresedik be). Elegyes állományokban a különböző fafajok mélyebben gyökereznek, mint saját elegyetlen állományaikban. Elegyes kultúrában az átlagos gyökértömegek lényegesen magasabbak, mint egy ezzel összevethető elegyetlen kultúrában. Ezt a gyökértöbbletet főleg a hajszálgyökérzet adja. A vizsgált fafajok közül a kocsánytalantölgy fejlett karógyökérrel és erős oldalágakkal rendelkezik, a bükk szintén karógyökérzettel rendelkezik, az erdeifenyőnek szívgyökérzete van, mely sekély talajrétegben tányérgyökérzetté módosul, a lucfenyőnek pedig sekély talajban erős oldalgyökerű koronggyökérzete, mély talajon 1m-t meghaladó főgyökerű gyökérzete van. Méréseink során az erdőrészletekben a talajellenállás értékek tág határok közt (20-45 x100 kpa) változtak. A lombhullató fák (tölgy, bükk) az erősen elágazó, hajszálgyökerekben gazdag gyökérrendszerükkel a tűlevelű erdei- és lucfenyőnél sokkal intenzívebben átszövik a talajt. Ezért itt nagyobb talajellenállás értékeket mértünk. A lombosok oldalgyökereinél kiugróan magas ellenállás értékeket mértünk, az oldalgyökerek, terpeszek között pedig kiugróan alacsony értékeket. A talajellenállás értékek a bükk életterében a fától távolodva sem csökkennek, olyan hirtelen, mint a tölgy esetében, mivel ennek oldalgyökerei a talajfelszín közelében futnak. A területen talált tuskók körül végzett mérések is hasonló eredményeket hoztak, mint az élő fa körüliek. Ez a gyökerek összenövéseinek következménye, ugyanis egymás mellett álló ugyanazon fajhoz tartozó fák egy tuskó gyökereit egészben vagy részben még éveken át életben tarthatják. Megállapítható, hogy a talajellenállás mértéke elsősorban a fafajtól függ, a talajféleségnek jóval kisebb a hatása. A talajellenállás értékekben eltérést a különböző talajféleségek között csak a kontrollterületen (a három fa súlypontjában) végzett méréseknél találtunk. 40 mellmagassági átmérőjű kocsánytalan tölgy környezetének talajellenálás modelljét mutatja a 3. ábra. 6

3 A fa középpontjától mért távolság (m) 2.5 2 1.5 1 0.5 0-0.5-1 -1.5-2 Talajellenállás ( x100 kpa) 42 41 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26-2.5-3 -3-2.5-2 -1.5-1 -0.5 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 A fa középpontjától mért távolság (m) 3. ábra d 1,3 =40 -es KTT környezetének talajellenállás modellje A talajminták teljes talajtani vizsgálatai során a talajok fizikai állapotára következtettünk. A talaj pórustere nagyságának valamint azon belül a különböző átmérő-tartományú pórusok arányának leírására pf-vizsgálatokat végeztünk. A pf-vizsgálatok közül a vályog talajon végzett két mérési hely összesített adatait mutatja a 4. ábra, az ebből számított összes pórustereket és az egyidejűleg meghatározott térfogattömegeket az 1. táblázat tartalmazza. A fák közelében vett talajminták pórustere átlagosan 40,15%, 37,41% és 37,97% a 0-10, 10-20 és 20-40 -es mélységekben, míg a két kontrollterület (súlypont) átlagában ugyanezen értékek 41,21%, 34,94% és 38,42%. A térfogattömegek ugyanilyen sorrendben a fák átlagában 1,10 g/3, 1,22 g/3 és 1,21 g/3, a kontrollterületen pedig 1,02 g/3, 1,32 g/3 és 1,29 g/3. 7

Víztartalom (%) 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 0 1 2 3 4 5 pf-érték 3xx 6xx 10xx 14xx 15xx 16xx 20xx 29axx 30xx 34xx 37xx 39xx 41xx 45xx 48xx 49axx 49bxx 57xx 59xx 61xx 62xx 4. ábra A talajtani vizsgálatok során nyert pf görbék A pórusterek nagysága a vártnak megfelelően mind a fák tövében, mind a súlypontokban a felszíntől lefelé a mélységgel csökken, míg a térfogattömegek épp ellenkezőleg nőnek. Abszolút értékükben a talaj közepes tömörödöttségére utalnak, mind a fák tövében, mind a súlypontokban. A feltalaj lazább mivolta a feltalajban felhalmozódott szerves anyagnak és a talajállatok lazító tevékenységének köszönhető. A mintavétel helyétől függően eltérést csak a 10-20 és 20-40 -es mélységben meghatározott térfogattömegekben tapasztaltunk. A fák súlypontjában a magasabb értékek a gyökerek lazító hatásának hiányát feltételezi. Az összporozitásban nem mutatható ki hasonló különbség, ami azonban a pórustér átmérőeloszlásában (differenciálporozitás) megmutatkozhat. Ennek felülvizsgálatára összehasonlítottuk a diszponibilis víz számára rendelkezésre álló pórustérfogatokat, mely eredményeket a 2. táblázat és az 5. ábra tartalmazzák. 8

1. táblázat: Az összes pórustér és a térfogattömegek adatai Minta helye Mélység () Ismétlés Összes pórustér (térf.%) Térfogattömeg (g/ 3 ) 1/1 pont 0-10 átlag 37,26 1,20 1/1 pont 10-20 átlag 35,75 1,15 1/1 pont 20-40 átlag 34,26 1,18 1/2 pont 0-10 átlag 40,21 1,18 1/2 pont 10-20 átlag 41,52 1,24 1/2 pont 20-40 átlag 34,67 1,14 1/3 pont 0-10 átlag 40,35 1,18 1/3 pont 10-20 átlag 42,30 1,30 1/3 pont 20-40 átlag 41,63 1,39 1/S pont 0-10 átlag 39,67 1,07 1/S pont 10-20 átlag 34,08 1,31 1/S pont 20-40 átlag 40,82 1,19 6/1 pont 0-10 átlag 40,68 1,02 6/1 pont 10-20 átlag 36,54 1,14 6/1 pont 20-40 átlag 33,94 1,10 6/2 pont 0-10 átlag 41,09 1,18 6/2 pont 10-20 átlag 40,11 1,14 6/2 pont 20-40 átlag 36,93 1,16 6/3 pont 0-10 átlag 39,16 1,04 6/3 pont 10-20 átlag 33,21 1,14 6/3 pont 20-40 átlag 45,51 1,09 6/S pont 0-10 átlag 42,75 0,96 6/S pont 10-20 átlag 35,79 1,33 6/S pont 20-40 átlag 36,02 1,38 A diszponibilis (hasznosítható) víz vizsgálattal a vegetációs időszakban a növények számára felvehető víztartalmat jellemezzük. Ezen víz a kapilláris pórusterekben foglal helyet, tehát a differenciál porozitáson belül azt a pórustér nagyságot mutatja, amelyből a gyökerek a talajban tárolt vizet fel tudják venni. A felső 10 -es rétegben található nagyobb diszponibilis víztartalom alapvetően a finom gyökereknek és a talaj organo-minerális komlexek hatásának tudható be. 1m-es talajrétegre számolt hasznosítható víztartalom 120 mm közeli, mely víztartó képesség közepesnek minősíthető. 9

A fák közvetlen tövétől származó illetve a kontrollterületről származó minták diszponibilis víztartalma sem mutat szignifikáns különbséget. A felső 10 -es humuszos réteg diszponibilis víztartalma a legnagyobb, ez 15% körüli, amely a mélységgel fokozatosan csökken. 2. táblázat: A diszponibilis víz számára rendelkezésre álló pórustérfogat értékek Minta helye Mélység () Ismétlés DV % átlag 1/1 pont 0-10 2 13,4 1/1 pont 10-20 2 8,2 1/1 pont 20-40 2 7,1 1/2 pont 0-10 2 14,7 1/2 pont 10-20 2 18,0 1/2 pont 20-40 2 12,4 1/3 pont 0-10 2 13,7 1/3 pont 10-20 2 18,1 1/3 pont 20-40 2 14,7 1/S pont 0-10 2 19,1 1/S pont 10-20 2 15,6 1/S pont 20-40 2 11,2 6/1 pont 0-10 2 19,3 6/1 pont 10-20 2 14,6 6/1 pont 20-40 2 6,6 6/2 pont 0-10 2 18,1 6/2 pont 10-20 2 15,1 6/2 pont 20-40 2 11,8 6/3 pont 0-10 2 13,2 6/3 pont 10-20 2 5,7 6/3 pont 20-40 2 12,9 6/S pont 0-10 2 11,1 6/S pont 10-20 2 12,4 6/S pont 20-40 2 8,7 10

5. ábra: A diszponibilis víztartalom az egyes mérési helyeken Diszponibilis víz V% 18 16 14 12 térf.% 10 8 6 4 2 0 fák töve 0-10 fák töve 10-20 fák töve 20-40 súlypont 0-10 súlypont 10-20 súlypont 20-40 Mintavétel helye 11