Mezőgazdasági melléktermékek és energianövények a megújuló energiák között

Hasonló dokumentumok
Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Biomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő dr. Tóth József

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Tervezzük együtt a jövőt!

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

NCST és a NAPENERGIA

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Energetikai pályázatok 2012/13

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Biomassza jelene és jövője. Corvinus Egyetem dr. Tóth József

A tüzelhető biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP B

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Budapest, november 25.

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

A biomassza rövid története:

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A SEE-REUSE projekt termékei

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

energetikai fejlesztései

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák

A fenntartható energetika kérdései

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár


Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Biogáz konferencia Renexpo

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Medgyasszay Péter PhD

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

EEA Grants Norway Grants

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Szakmai hozzáértés, hatékony megoldás, forrásszervezés és projektmenedzsment az ötlettől a megvalósulásig.

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

Átírás:

Mezőgazdasági melléktermékek és energianövények a megújuló energiák között Melléktermékek és energianövények Gödöllő 2012.02.14 dr. Tóth József toth.jozsef@bitesz.hu

A világ eddigi és várható energiafelhasználása ( Egy optimista előrejelzés) Egyéb megújuló Árapály erőmű A várható energia felhasználás növekedés kizárólag megújulókból. Vízenergia Hagyományos biomassza Földgáz Kőolaj Szén

Megújuló energiák arányai: tények és tervek Európában Megújuló energia felhasználás arányának változása Európában (%) 45,00 40,00 35,00 1999 év 2009 év 30,00 25,00 20,00 EU 27 2009= 9% 15,00 1999= 3,3% 2009= 7,3% 10,00 5,00 0,00 x 2016.10.28. 10:01

Megújuló energia potenciál a világon és itthon. A földön minden összefügg, és a Föld a Naptól függ, az eredeti energia forrásától? A Nap 90 perc alatt annyi energiát ad át a Földnek, amennyit az egész emberiség egy év alatt fogyaszt el. Annyit kell tennünk, hogy nem fúrjuk tovább a Földet, hanem felnézünk az égre. Bioenergia típus Alapanyag mennyiség t Energia PJ Bioetanol 1 330 000 70 Biodízel 250 000 20 Tüzelhető biomassza 12 500 000 188 Biogáz 27 000 000 25 Összesen 41 080 000 303 Magyarország elméleti megújuló energia potenciálja és az elérhető elméleti bioenergia potenciálja.

A megújuló energiák helye és összefüggései Megújuló energiák összefüggései A megújuló energiák helye Energia gazdálkodás Környezetünk állapota Takarékosság az energiával Környezet Foglalkoztatás Versenyképesség Gazdasági növekedés Megújuló energiák hasznosítása Élelmiszer gazdaság Élelmiszer gazdaság Társadalmi jólét Megújuló energia A megújuló energiák hasznosításának mértéke nagyon sokféle módon és kapcsolatban befolyásolja a természet és társadalom állapotát. Energia gazdálkodás Foglalkoztatás Szerintem már túl vagyunk azon a ponton, amikor ezek hasznosítása csak egy lehetséges módszer. A megújuló energiák alkalmazásával egyenrangú feladat az energiával való takarékosság. Legzöldebb az az energia amit nem használunk fel!

Hőenergia Megújuló energiák és a hordozók javasolható felhasználása Természeti energiák Tüzelhető biomasszák Biomasszák Gázosítható biomasszák Bio üzemanyagok Geotermikus energiák Geotermikus energiák fűtésre Természeti energiákból alapvetően elektromos energiát célszerű előállítani. A napenergiából kiegészítő forrásként lehetséges hőenergia is. (Napkollektor melegvíz) A tüzelhető biomasszát alapvetően helyi hőigény kielégítésére, kivételes esetben elektromos energia előállításra. A hulladékokból biogáz. Kívánatos lenne ennek gázként való hasznosítása. A realitás azonban az elektromos áram és hő (fűtés és technológiai hő).

Vitathatatlan helyességű célkitűzések az Uj Széchenyi tevben A megújuló energiaforrásokon belül meghatározó a biomassza szerepe. A vidéki térségekben a biomassza az egyik legkönnyebben elérhető olcsó energiaforrás, ezért annak energetikai hasznosítása túlmutat az energiapolitika céljain, egyben fontos agrár- és vidékfejlesztési eszköz is.. A mezőgazdasági művelésből kivont területek nagy mennyiségű biomassza (energetikai faültetvények, egyéb energianövények) előállítását teszik lehetővé A támogatási rendszer átalakítása a helyben megtermelt megújuló energia alapanyag helyben történő felhasználásának ösztönzésére; Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakításának, korszerűsítésének, és megújuló bázisú szilárd tüzelőanyagok előkészítésének (pl. pellet, brikett előállítás) támogatása; Az önkormányzatok kezelésben lévő közintézmények megújuló energia fajtákon alapuló ellátására. Ezáltal csökkenthető az önkormányzatok energiaköltsége és források szabadulhatnak fel új, jövedelemtermelő tevékenységek finanszírozásához, valamint növekszik a helyi közösségek munkahelyteremtő képessége. A zöld gazdaságfejlesztési program végrehajtásával 70 000 új munkahely teremthető Legnagyobb megtakarításokat lakóépületek, háztartások, az önkormányzatok és a köz intézmények területén lehet elérni. A megújuló energiaforrásokon belül az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza, a biogáz, a mezőgazdasági alapú bioüzemanyagok, a geotermikus energia, a nap-a szél- és a vízenergia egyaránt a megújuló energiaforrások pilléreit jelentik A munkahelyteremtés és - megtartás elsősorban a mezőgazdaságban és a hátrányos helyzetű térségekben fejti ki hatásait. A biomassza begyűjtésével, az energiaültetvényeken történő gazdálkodással jelentős számú képzetlen munkaerő foglalkoztatására nyílhat lehetőség. A biomassza energetikai hasznosítása egyúttal lehetőséget teremt az integrált rendszerben, több projekt-elem összekapcsolásával történő megvalósításra is. Jelentő s szakképzett munkaerő teremthető a hazai gyártókapacitás kiépítésével, valamint a hazai hozzáadott érték előállítása révén saját technológiák kifejlesztésével. 2016.10.28. 10:01

PJ/év Megújuló energiafelhasználás most és a terv 2020 -ig A tervezett összes megújuló energia felhasználás a jelenlegi több mint kétszeresére nő. Megújuló energiák felhasználásának terve az egyes ágazatokban Arányaiban is lényeges változást terveznek. 140 120 100 Arányaiban klasszikus megújulók felhasználása jobban. a nő 80 Közlekedés 60 40 20 Villamos energia Fűtés és hűtés Az összes növekedésnek viszont 59% hőenergia lesz 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Évek

Biomassza és lehetséges felhasználása

Biomassza a nagy lehetőség A Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Dr Dinya L. nyomán Minden eddigi fejlesztési koncepció, így a Nemzeti Energiastratégia is, a biomasszát a megújuló energiafelhasználás növelésében az első helyre teszi. Valóban óriási a még fel nem használt mennyiség, de ebből mennyi az ami valóban felhasználható. A nemzeti Energia Stratégia az alábbi energetikai célra felhasználható biomassza mennyiségekkel számol. Biomasszából kinyerhető energia potenciál Megnevezés Mennyiség 1000 t Energia PJ Bioetanol alapanyag 1 330 70 Biodízel alapanyag 250 20 Tüzelhető biomassza 12 533 188 Biogáz 25 Összesen 303 Eszerint a jelenlegi energiafelhasználásunk 28%-a biomasszából fedezhető lenne.

Fenntartható biomassza potenciál ma Magyarországon

149 000 t Tüzelhető biomasszából elektromos áram 229 000 t 455 000 t 251 000 t A biomasszát felhasználó ma működő elektromos áramot is termelő erőművek ma összesen 1 676 000 tonna biomasszát döntő többségben faaprítékot használnak fel. 310 000 t Látható, hogy az az erőművek hatásfoka az elsődleges fűtőművek kivételével meglehetősen alacsony. Az erőmű Biomasszát használó erőművek Elektromos erőművek hulladékhő értékesítéssel Kapacitás MW Elektromo s energia GWh Értékesítet t hő TJ Felhasznált biomassza fűtőértéke TJ Hatásfok Pannongreen 49,9 335 470,0 4 663,0 35,94% Bakony bioenergia 30 194,8 0,0 3 138,0 22,35% Borsodi 79,15 126 896,0 3 767,0 35,83% Oroszlány 48,45 245,9 71,0 3 430,0 27,88% Mátrai 103,3 633,7 35,0 6 825,0 33,94% Összesen 310,8 1 535,4 1 472,0 21 823,0 32,07% Fűtőművek és kapcsolt rendszerek Martfű 3,6 6,4 928,0 1 060,0 89,72% Ajka 33,04 61,2 904,0 2 238,0 50,24% Dorog 0,29 0,4 14,0 20,0 77,20% Összesen 36,93 68 1846 3318 63,01% Mindösszesen 347,7 1 603,4 3 318,0 25 141,0 36,16% Forrás: MTA megújuló energiák hasznosítása Voltak kísérletek lágyszárú biomasszák (szalma, kukoricaszár, energiafű) erőművekben való hasznosítására ezek azonban kudarcban végződtek. (Pannon power, Szakony) A biomassza erőműveket- elektromos energia előállításra csak addig célszerű számba és kapacitásba növelni, ameddig azt nehezen értékesíthető erdészeti melléktermékekkel tudjuk ellátni. Lágyszárú biomasszára alapozott elektromos erőművek létesítése egészen speciális eseteket kivéve nem javasolható.

Hőenergia Hazánk energiafogyasztásának valamivel több mint fele hőenergia. (400 PJ-ra tehető) A hőenergiát több mint 50%-ban gázból, és közel 15%-ban elektromos áramból állítjuk elő. (Az utóbbi a legrosszabb hatékonyságot jelenti. Alapvető feladat ez megjelenik az energia koncepcióban is a gáz minél nagyobb arányú kiváltása. Figyelembe véve az erdőterületünk adottságait és az eddig lekötött mennyiségeket az erdőgazdálkodásból még további 2-2,5 millió tonna tüzelőanyag lenne biztosítható anélkül, hogy ez a fenntarthatóságot veszélyeztetné. További igen nagy lehetőség a növénytermesztési melléktermékek felhasználása, hő előállításra.

Hol jöhet szóba? Technológiai hő Sterilizálás Takarmánykeverés Feldolgozóüzemek Élelmiszeripar Tej, hús, konzerv Egyéb ipar Termény és termékszárítás Növényházak fűtése Fűtés Közösségi fűtőművek Állattenyésztés épületei Egyedi épületek fűtése Biztonságosan kiváltható földgáz mennyiség 2,5 milliárd m3, a 11 milliárd m3 éves összes felhasználásból. Hőellátás Villamosenergiatermelés Miért hő? Ma reálisan begyűjthető (felhasználható) tüzelhető biomassza mennyisége és fűtőértéke Megnevezés Megújuló energia fajtája fa mezőgazdasági biomassza fa mezőgazdasági biomassza Terület ha hatásfo k U 0,86 0,80 0,33 0,25 Földgázbázis hatásfok FG 0,90 0,525 Mennyiség Összesen t/ha t Fajlagos földgázkiváltás U / FG, % 95,5 88,8 62,9 47,6 Fűtőérték GJ/t Összesen GJ Gabonák 1 300 000 0,80 1 040 000 14,50 15 080 000 Kukorica 1 200 000 1,50 1 800 000 15,00 27 000 000 Energianövény 60 000 12,00 720 000 16,0011 520 000 Egyéb szalmák 120 000 0,50 60 000 14,00 840 000 Venyige (fanyesedék) 350 000 16,00 5 600 000 Tisztítási melléktermék 100 000 14,50 1 450 000 Erdészeti melléktermék 2 000 000 0,50 1 000 000 12,50 12 500 000 Összesen 4 680 000 5 070 000 73 990 000

Forint/Megajoule A földgáz kiváltás gazdaságossága Az 1 m3 gáz kiváltásával elérhető megtakarítást elsődlegesen a felhasznált tüzelőanyag biomassza ára határozza meg. A biomassza ára nagymértékben a ráfordítástól függ. Az egyes tüzelőanyag fajták előállítására fordított költség nagyon különböző: Fa apríték 8 12 Ft/kg Bálázott lágyszárú termék 5 9 Ft/kg Pellet, brikett 19 26 Ft/kg Az előállított hő önköltségének tehát meghatározó eleme, hogy mit használunk fűtésre. Az objektum helye, és a fajlagos hőszükséglet nagysága azonban befolyásolja, hogy milyen fűtőanyagot használhatunk 1 MJ költségének intervalluma nettó piaci árakon különféle fűtőanyagokban 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 0,88 1,07 Minimum 1,33 1,56 Maximum 2,25 2,25 2,65 3,38 Kis kapacitású - 1 MW alatti - egyedi fűtő berendezésekben nem lehetséges pl. a szalma, vagy kukoricaszár bálával való fűtés. Itt a drágább pelletet kell választani

A 2003 2005 közötti időszak jellemző törekvései Libikóka a törekvésekbe, avagy a mezőgazdaság megmentése 2003 2005 Élelmiszer felesleg Európában. A problémát csak az intervenciós felvásárlással lehetett megoldani. Következmény: Magyarországon kívánalom 2 3 millió ha terület kivonása az élelmiszer termelésből. (Ugarolás szükségessége - EU előírás) Csak a legjobb minőségű talajokon folytassuk a klasszikus élelmiszert és takarmányt előállító - mezőgazdasági termelést és minden más területet energetikai célra használjunk fel. Ekkor jelent meg az energianövény telepítési támogatás. Hatalmas bioetanol üzemek, és gigantikus biomasszára (szalmára) alapozott erőművek víziói jelentek meg. (Magyarországon 12 db 50 MW teljesítményű szalmafűtésű villamos erőmű, 6 db félmillió t kapacitású bioetanol üzem) Ekkor beszéltek: 2 millió ha energianádról 800 000 ha energiafűről 1 millió ha energia erdőről Megjegyzem az akkori FVM az energianövények maximális területét minden tiltakozás és más javaslat ellenére 200 000 ha- ban határozta meg. Már a következő évben bebizonyosodott, hogy nincs élelmiszer túltermelés, és környezetvédő szervezetek nagy vehemenciával estek neki az energianövény termesztési törekvéseknek. Ez volt a másik véglet.

Szarvas-1 energiafű Évelő, bokros szálfű. Tövéből erőteljes, nagy tömegű gyökérzet hatol mélyen /1,8-2,5 m/ a talajba. Szürkészöld színű szára gyéren leveles, egyenes, sima felületű, kemény 180-220 cm magas. Nemesítő: Dr Janowszky János és Dr. Janowszky Zsolt Fajta elismerésének éve 2004. A fajtaleírásból Hazai és külföldi /kínai, török/ vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a "Szarvasi-1" energiafű kiválóan tolerálja az évi 250-2000 mm víz ellátottságot, az 5-19 C évi átlaghőmérsékletet, valamint az 5-9 ph kémhatású /szikes, szódás, sós/ talajokat. Szárazság-, só és fagytűrése kiváló, toleranciája jobb mint az erdőé. Gazdasági értéke, botanikai tulajdonságai /pl. mélyre hatoló gyökérzet/ alapján a földhasználati struktúra átalakítására, a termőtalaj védelmére, tulajdonságainak javítására új, perspektivikus alternatív megoldást kínál. 2005-2006- ban jelentős területen termesztették. A tapasztalatok szerint a hozama alatta maradt az ígértnek, továbbá bebizonyosodott hogy a magas szilícium tartalma miatt csak speciálisan ilyen célra készült kazánokban égethető. (Eladhatatlan készletek halmozódtak fel) Az egyéb felhasználhatóságáról (biogáz, pirolízis, papíripar,takarmány) amelyre a fajtatulajdonos alkalmasnak tartja, értékelhető tapasztalatok nincsenek. Termesztésére az 5-30 Ak minőségű, szántó művelési ágú területek javasolhatók. A homoktól a szikes talaj típusig eredményesen termeszthető. Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető. Növényi betegségekkel szemben toleráns /lisztharmat/, illetve mérsékelten toleráns /barna, vörös rozsda/. Hozama 14-18 t/ha szárazanyag

Energianád-Mischanthus Nagy reményekkel indult, millió hektár telepítésében gondolkodtak. Energianövényként való minősítése 2002 ben megtörtént Szaporítására Bátorterenyén mintegy 2 millió ha palántaszükségletének biztosítására képes mikro szaporító üzem beruházását kezdték meg Bebizonyosodott, hogy ennek töredéke sem fog megvalósulni Jelenleg a beruházás leállt. (Perben állnak) Termesztésben mindössze néhány száz hektár van. Valós értékelhető égetési tapasztalatok nincsenek A hazánkban is mint lehetséges energianövényként ismert Miscanthus Franciaországban jelenleg már mintegy kétezer hektárt foglal el. A Párizsimedencében élő hét gazdálkodó három évvel ezelőtt 13,5 hektáron megkezdte a Miscanthus giganteus termesztését az idén már 25 gazdánál összesen 172 hektáron díszlett ez a növény, jövőre pedig már 32 gazda alkotja majd a kört. A növényt először a második évben aratják, maximális hozamát a 7-8. vegetációs ciklusában éri el, és legalább 15 évig a helyén marad. /VM honlapról/ Magyarországon - a vele foglalkozók állítása szerint önálló fajtát (fajtaváltozatot?) alakítottak ki. A Fajta tulajdonjogára azonban többen tartanak igényt,így számos per folyik jelenleg is.

Energiafűz-Salix A Salix fajták (fűzfélék) általános, közös tulajdonsága az extrém víztolerancia, kiválóan termeszthetőek a magas vízkapacitású talajokon, elviselik (sőt kifejezetten kedvelik) a belvizet, illetve korlátozott mértékben a teljes elárasztást is. Ugyanakkor a Salix sem univerzális csodanövény, bár kiterjedt, mélyreható gyökérrendszerének köszönhetően a szelektált, kinemesített fajták képesek átvészelni a szárazabb periódusokat is, de kielégítő termésátlag kizárólag bő víz ellátottságú területeken történő telepítéssel érhető el! Ezért telepítése elsősorban vizenyős talajokon, belvizes, árvíz veszélyeztetett területeken javasolt. Svédországban elterjedt a megfelelően előkezelt szennyvízzel történő öntözése is, amely nemcsak fontos tápanyagokat juttat a talajba, hanem elősegíti a bő víz- ellátottságot is. Magas víz-elpárolgató képessége, valamint mivel a letermelt növény felhasználása nem élelmiszer célú, ezért a közvetlen biomassza termelés mellett elterjedt a komplex szennyvízkezelési rendszerekben történő alkalmazása is. Salix várható termesztési ideje fajta, letermelési gyakoriság függvényében általában 20-30 év között változik, betakarítási ciklusa 2-5 év, de egyes fajták akár évente is letermelhetőek. A kifejlett Salix állomány alapvetően nem igényel intenzív művelést, de különösen a tápanyagban szegény területeken indokolt a talajerő-visszapótlás

Sida - (Bársonymályva) A sida (Sida hermaphrodita L. Rusby) a mályvafélék családjába (Malvaceae) tartozik és az USA az őshazája. Szaporítható magról, de a palántázás ajánlott Virágzási ideje hosszú, igazi méhlegelő. Termeszthető kötött, sőt homokos talajon is. 12-14 aranykoronás földeken is igen gazdaságosan termeszthető. A telepítést követő harmadik évtől a fajta 14-20 t/ha szárazanyagot produkál. A sidát 2010 ben az FVM (telepítési támogatásba részesíthető) energianövényként elismerte. Ma Magyarországon még csak néhány 10 ha van belőle. Lengyelországban széles körben elterjedt. Értékelhető égetési tapasztalatokkal nem rendelkezünk. Az ültetvény élettartama 20-30 év. Szárazságtűrő. Megél a szennyvíztelepi iszapon, szénhidrogénnel, nehézfémmel szennyezett talajon is, sőt "megtisztítja" azt vegetációs időszaka alatt, és így gyakorlatilag újra mezőgazdasági művelésre teszi alkalmassá.

Arundó donax (Olasz nád) A szaporítóanyag forgalmazó ajánlása Magas biomassza hozam (20-40 száraz tonna/ha/év, minimum 20 évig) A fával egyenértékű fűtőértek Az egyedüli biomassza-növény, amelynek pozitív energiamérlege van, ha közvetlenül energiatermelésre használják (negatív CO2-kibocsátás) Pellettálható, brikettálható, csípsz, faszén készíthető belőle, keverhető alapanyag Kis, közepes és nagy biogáz üzemek ideális biomassza forrása Szaporítása palántázással. Hatalmas gyökérzete van, de nem tarackos. A harmadik évtől kezdve hihetetlen intenzitással képes Termesztése tavasszal indulni. kísérleti stádiumban van. A Debreceni Biotechnológia Intézet felkészült bármilyen nagyságú szaporító anyag biztosítására. Jelenleg üzemi szintű termesztés még nincs. Hatékony talajjavító, alkalmas kármentesítésre (olajszennyeződés, vegyszermaradvány, nehézfém eltávolítása) Alkalmas kistérségi és városi szennyvizek technológiai vizének és iszapjának kezelésére Marginális területeken is jól nő (sós, szikes, lúgos, savas talajok; jó ph-tűrő) Kiszárítja a belvizes területeket, de tűri a hosszantartó szárazságot is Megakadályozza a talajeróziót

Kukoricaszár gépesített betakarításának műveletei Kaszálás a kombájn után E-303 Szár roppantás Recon 300 Rend képzés újra E-303 géppel Bálafelszedés SMS SP-K31 bálafelszedő pótkocsival Ennek a műveletsornak az önköltsége számításaink szerint 7-10 000 Ft/t. Ehhez még kb 1 500 Ft tárolási költség jön Bálázás rendfelszedő bálázóval

Kukoricaszár betakarítás egy menetbe A kukorica betakarítása Case IH kombájn John Deere egész növény betakarító adapterrel, farszecskázóval és gyűjtő kocsival A Fenti módszer még feltételezi a bálázást. Ebből az is következik, hogy a folyamatos munkához a szállítás távolságától függően - több gyűjtő kocsira van szükség. Ebben az esetben a szár betakarítási költség 4-7 000 Ft/t. önköltségre tehető. Ez lenne az ideális megoldás

A talajok művelhetősége és a népesség A világ talajainak mindössze 11 százaléka művelhető anélkül, hogy bármiféle emberi beavatkozást (öntözés, alagcsövezés, kemizálás stb.) igényelnének. A következő 50 évben újabb és újabb területeket kell művelésbe vonni, amelyek főként a gyengébb termőképességű talajok, eddig még túlságosan drága termelési költségű területeit fogják igénybe venni. Ezeken a területeken különleges erőfeszítéseket kíván a termelékenység fenntartása. A talajokat illetően mi nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a teljes területünk 57%-a mezőgazdasági terület ami minden különösebb előzetes beavatkozás nélkül művelhető.

Speciális adottságaink Nádashalastó 1% Művelési ágak megoszlása Magyarországon (2011) Kivett 21% Szántó 46% A növénytermesztés szerkezete (2011) Takarmány 6% Egyéb 14% Búza 23% Erdő 21% Gyep 8% Mg ter. 57% Kert gyüm. Szőlő 3% Ipari 20% Egyéb kalászos 8% Kukorica 29% Gabona-kukorica-repce-napraforgó 78% Az ország területének 57%-a mezőgazdasági terület, művelésre különleges beavatkozás nélkül alkalmas A mezőgazdasági terület 78%-án termelt növények mellékterméke tüzelhető biomassza. Ennek a mellékterméknek mintegy 60%-át ma nem használjuk fel Ez predesztinál bennünket arra, hogy a megújuló energia felhasználáson belül ezt a területet kiemelt fontosságúnak tekintsük

A mi biomassza felhasználási koncepciónk lényege A mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken elsődlegesen gazdaságosan előállítható élelmiszeripari és takarmány növényt kell termelni. A tüzelhető - szántóföldön keletkező - biomasszát elsődlegesen a helyi hő szükséglet kielégítésére használjuk fel. Területei: Technológiai hő (termény szárítás,aszalás, élelmiszer feldolgozás, bioetanol előállítás) Közösségi és nagyüzemi fűtőművek ellátása Másodlagos feldolgozás (pelettálás, brikettálás) után egyedi fűtési rendszerek ellátása Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a növénytermesztési melléktermékek szalmák, tisztítási melléktermékek, kukoricaszár) és hulladékok (nyesedék, venyige) energetikai hasznosításának. Fontosnak tartjuk ezek biztonságos begyűjtését, tárolását szolgáló technikák, technológiák kidolgozását és alkalmazását. Ma mintegy 100 000 ha ra tehető az a nem használt de mezőgazdasági művelésre még alkalmas terület, amelyen indokolt lehet kimondottan energetikai célra alkalmas speciális energianövényt telepíteni. Ezeknek a területeknek ilyen célú hasznosítása jól összeköthető a helyben keletkező szennyvízzel való öntözéssel. Ezzel egyrészt hulladékfeldolgozási feladatot oldunk meg, másrészt jól hasznosítható energiahordozót nyerhetünk, és hatékony foglalkoztatási lehetőséget is teremthetünk.

Köszönöm a figyelmet!

Egyes erőmű típusok életteljesítményre vetített önköltsége ( ) Erőmű típus Az elektromos áram (közvetlen) önköltségének alakulása életteljesítményre vetítve (25 év) Élet teljesítmény kwh Beruházás / MW 1 kwh önköltsége 306 Élettartam alatt összesen Ft/ árfolyammal Ráfordítás Karban összesen Fűtőanyag Munkabér tartás Ft Olajtüzelésű erőmű 200 000 000 991 000 19 800 000 162 500 960 000 21 913 500 0,1096 33,28 Földgáz erőmű 200 000 000 1 316 000 15 327 030 167 500 840 000 17 650 530 0,0883 26,80 Szén erőmű 200 000 000 1 794 000 14 399 342 287 500 820 000 17 300 842 0,0865 26,27 Biomassza erőmű 180 000 000 1 912 000 7 918 552 742 500 1 200 000 11 773 052 0,0654 19,86 Szél erőmű 39 858 000 1 440 000 0 85 000 657 710 2 182 710 0,0548 16,63 Atomerőmű 219 000 000 3 205 000 547 500 380 000 1 051 200 5 183 700 0,0237 7,19 Fotovoltaikus erőmű 35 475 859 1 651 183 0 675 118 2 326 302 0,0656 19,91 Az egyes erőmű típusok adatai a Planning of optimál 2009 kiadványból. A fotovoltaikus erőműnél egy megvalósítás előtt álló erőmű tervezési adatai. A keletkező hő hasznosításával itt nem számoltunk. Nem számoltunk az infláció hatásával sem.

Energia farm