Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának keretei és mozgástere Területrendezési aspektusok Babus Friderika BM Területrendezési Osztály Budapest, 2011. április 4.
Fenntartható fejlődés? Az Egyezményt aláíró tagok társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődést érjenek el A területrendezési tervek célja (OTrT) hogy meghatározza a területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét Helybiztosítás az igények számára??? hogy tekintettel legyen a fenntartható fejlődésre, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, a természeti erőforrások védelmére Védelem
A mi tájunk Táj:az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A területrendezési tervek kitűzött céljának megvalósulása esetén a természeti tényezők és az emberi tevékenységek kölcsönhatásának eredménye a kiegyensúlyozottan fejlődő, harmonikus táj. Természeti tényezők Emberi tevékenység Területrendezés Táj
Fenntartható fejlődés? Az Egyezményt aláíró tagok társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődést érjenek el A területrendezési tervek célja (OTrT) hogy meghatározza a területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét Helybiztosítás az igények számára hogy tekintettel legyen a fenntartható fejlődésre, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, a természeti erőforrások védelmére Védelem
Fenntartható fejlődés? Helybiztosítás Helybiztosítás az az igények igények számára számára szerkezeti szerkezeti terv terv Védelem Védelem övezeti övezeti tervlapok tervlapok és és szabályozás szabályozás egy egy térképen térképen minden minden szerkezeti szerkezeti elem elem az az elemek elemek meghatározott meghatározott keretek keretek között között térhetnek térhetnek el el az az alacsonyabb alacsonyabb szintű szintű tervekben tervekben minden minden övezet övezet külön külön térképlapon térképlapon előírások előírások az az övezetekre övezetekre területi területi (környezeti, (környezeti, társadalmi, társadalmi, gazdasági) gazdasági) hatásvizsgálat hatásvizsgálat
Tájpolitika a térségi tervezésben a tájat beépítik regionális és várostervezési, továbbákulturális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális és gazdasági, valamint minden olyan egyéb politikájukba, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása lehet a tájakra A táj a területrendezésben most a természeti, táji, kultúrtörténeti értékek védelme az övezeti szabályozásban összpontosul (közvetlen szabályozás) a védelem a beépítésre szánt területek és az építmények elhelyezésének korlátozásán alapul függőség az ágazati politikáktól, az önkormányzatok döntéseitől területrendezési (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat és holnap? közvetett szabályozás a tervezés során hatékonyan alkalmazható és alkalmazott (táj)vizsgálat és értékelés az övezetek lehatárolásának és szabályozásának felülvizsgálata a területi hatásvizsgálat visszacsatolása a tervezésbe hová tart az ágazatok tájpolitikája? követhetőek-e a gyorsuló globális folyamatok?
Táj mindenhol a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiválóállapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken A területrendezési tervek leginkább releváns övezetei országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület országos ökológiai hálózat kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos és térségi tájrehabilitációt igénylő terület erdőtelepítésre alkalmas terület az országnak alig van olyan területe, amelyet nem fed le valamely övezet (ezek főleg települési térségek) az övezeti védelem csak a megfelelő területhasználattal együtt érvényesíthető az átalakított/átalakuló tájakkal is foglalkozni kell a rendezetlen tájak kialakulásának megelőzése is fontos
A lakosság igényei Táj minőségére vonatkozó célkitűzés: egy adott táj esetében arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit Közvetlen igények ivóvíz, élelmiszer lakhatás munkahely egészséges környezet szociális ellátás biztonság szabadidő: kultúra, sport, szórakozás, kikapcsolódás kapcsolattartás, közösségi lét (de lazuló kötődések) termékek, szolgáltatások iránti igény Közvetett igények a lakóhely munkahely és a termelési hely felhasználási hely távolsága közlekedési folyosók gyors,elemekkel városi létforma a nem termelő lakosság arányának növekedése, hulladékártalmatlanítás előtérbe kerülése, közösségi terek energiaigény növekedése térigény a megújuló energiák számára
A lakosság igényei Táj minőségére vonatkozó célkitűzés: egy adott táj esetében arra SZEMLÉLETFORMÁLÁS vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit A környékbeli tájra vonatkozó igények a műszaki infrastruktúra minden településen jó minőségben álljon rendelkezésre a térségi hulladék elhelyezése, a termelőés feldolgozó üzemek, erőművek és bányák tájba illeszthetők legyenek kellőmennyiségű és minőségű zöldfelület álljon rendelkezésre a táji értékek, a szépnek tartott tájrészletek fennmaradjanak REND
A táj (át)alakulása a mezőgazdaság, az erdészet, az ipari és ásványbányászati technikák, a regionális tervezés, várostervezés, a közlekedés és szállítás, az infrastruktúra, az idegenforgalom és a szabadidő eltöltése terén lezajlott változások, és általában véve azok a változások, amelyek a világgazdaságban végbemennek, sok esetben felgyorsítják a táj átalakulását Összetevők a lakosság igényei a globális gazdasági folyamatok új technológiák társadalmi változások jogi szabályozás nevelés, oktatás: a gondolkodásmód formálása népvándorlás változó éghajlat Tendenciák városi létforma terjedése nagyberuházások, nagyvállalatok előnye települések szereposztásának hiánya a biológiailag aktív területek és a termőföld rohamos csökkenése demográfiai romlás túlszabályozottság kisebbségek helyzete természeti katasztrófák
Tájtervezés? A táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése. Tájtervezés és területrendezés viszonya: átfedések, rész-egész viszony, alá-fölé rendeltség vagy teljes azonosság? Tájvizsgálat, tájértékelés a tervezés számára valóban fontos következtetések Fejlesztési célok figyelembevétele: településhálózat, kiegyensúlyozottság stb. Tervezés: a tájterhelhetőség figyelembevétele a vizsgálatból levont következtetések felhasználása fejlesztés és védelem kölcsönhatásainak folyamatos követése folyamatos területi hatásvizsgálat és visszacsatolása Hatósági eljárás: előre nem tervezhető, illetve bizonytalan elhelyezésű elemek beillesztésének, módosításának szigorú kezelése Monitoring: az érvényesülés nyomon követése, visszacsatolás a tervezésbe
A tájak számbavétele abból a célból, hogy bővüljenek a tájakról összegyűlt ismeretek, mindegyik Fél vállalja, hogy számba veszi a területén található tájakat, elemzi jellemző vonásaikat, valamint azokat a hatásokat, amelyek alakítják őket, számon tartja a változásokat, értékeli az így számba vett tájakat, figyelembe véve azokat az értékeket, amelyeket az érdekelt felek és az érintett lakosság nekik tulajdonít. Tájvizsgálat, tájértékelés Tervezés Monitoring a tájterhelés területi mérleg vizsgálata megfelelősége (tkp. a jogszabályok betartása) a tájterhelhetőség településrendezési értékelése tervek módosulásának követése a területhasználat tényleges területhasználat-változások és az értékek közötti összefüggések rögzítése mélyebb feltárása a változások okainak feltárása, a tervek szerepe a változásokban a tervezési számára módszertan valóban megfelelősége, fontos, felhasználható hibáinak kiszűrése adatok számbavétele a területrendezési információs rendszer és a térinformatikai eszközök hatékonyabb kihasználása ÖSSZEFÜGGÉSEK
Határokon átnyúló tervezés A Felek ösztönzik a határokon átnyúló együttműködést helyi és regionális szinten, és ahol ez szükséges, közös, a tájat érintő programokat állítanak össze és valósítanak meg. Tisza vízgyűjtőfenntartható fejlesztése a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program keretében Magyar - szlovák határ menti térség területrendezési tanulmányterve (Aggtelek Domica) Urbanisztikai tanulmányterv Nógrád megye, Losonc és Salgótarján térségének fejlesztése
Jogi keretek Törvények Az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatok jogainak korlátozhatósága szűk keretek között mozog Alaptörvény: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) A tervezési hierarchia csúcsán : az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT törvény) a térképi mellékletek is a törvény részét képezik szabályok a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek számára a továbbtervezéshez Kiemelt térségek területrendezési tervei: Balaton-törvény (2000. évi CXII. tv.), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (2005. évi LXIV. tv.) A településrendezés törvényi szabályozása: Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) Ágazati törvények
Jogi keretek Kormányrendeletek A tervek tartalmi követelményei, kidolgozásuk szabályai és az egyeztetés rendje [218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet] Az országos és térségi övezetek előzetes adatszolgáltatásának szabályai, az adatszolgáltatók kijelölése [282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet] A területrendezési hatósági eljárások szabályai [76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet] A területrendezési információs rendszer [31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet] Egyéb: a területrendezési tervezési jogosultság és a tervezési tevékenység szabályozása a területrendezési dokumentumok gyűjtésének, nyilvántartásának, hasznosításának szabályai a főépítészi tevékenység szabályozása a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményei OTÉK
Köszönöm figyelmüket!