1 Göncző Sándor református lelkész 6344 HAJÓS, Köztársaság tér 3. (00-36) 78 404-603 S.gonczo@citromail.hu Reformáció a délszláv népek között Nemcsak egyházi szempontból Előadás a Lelkészi Kiskörre 2010. október 18. Bevezetés A reformáció százada Magyarországon az egyetemes felemelkedés kora, a maga ellentmondásosságával, hatalmi, katonai megoldások kudarcaival, társadalmi migrációjával együtt. Ennek a kornak művelődéstörténeti közhelye, hogy a humanizmus, döntő változást hozott a tudomány világába, a reformáció pedig a hit világába. E kor vallási megközelítésénél felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyarországi reformáció kibontakozása egy hosszú folyamat része. Elő-reformátori mozgalmak készítik elő alaposan és nem pusztán nyugati hatásra, hanem a nyugat-európaival egyidejűleg bontakozik ki. Ezt a tényt illusztrálja az, hogy Magyarországon, az 1510-es években eretnek irodalmat égetnek, néha a terjesztőikkel együtt. 1520-as években, már országgyűlési törvénycikk rögzíti a lutheranizmus üldözését, az 1530-as években pedig figyelemmel kísérhető a demokratikus egyházalkotmánynak megfelelő egyházszervezet kiépülése, lelkészképző akadémiák felállítása, amelyek mutatják a hazai reformáció nyugatival egyidejű talpraállását. Kétség kívül kardinális kérdés az egyház kérdése.
Ne feledjük, hogy tiszte szerint az egyház ekkor nem csupán a társadalom élő lelkiismerete, hanem annak, elsődleges modellálója is. A kritikus történelmi helyzet, és a többoldalú válság fölerősítette az egyházkritikát, és a széles néprétegek körében terjedő elő-reformátori mozgalmak felgyorsították a középkori, római egyház intézményrendszerének összeomlását. 1 A reformáció evangéliumi hirdetésével egy lélegzetre választ kínált a fölmerülő sorskérdésekre, hathatós vigasztalást nyújtott a kivérzett nemzetnek, reménységet adott a reményteleneknek. Kárpát-medencei gyors elterjedésében nagy szerepe lehetett annak, hogy a népesség sorskérdéseire szinte magyarázat és vita nélkül adott feleletet mindaz, amit a reformáció megfogalmazott és hirdetett. Fontos volt az a megtapasztalás, amely a keresztyénség lényegét hozta közel és ismertette meg népünkkel, a nemzeti nyelvű liturgia és a prédikáció eszközeivel. Fontos volt a kardinális kérdésekre adott válasz, mely a választott nép történetének tanulságaiból merítve gondolta végig a magyarság sorsát és az így meglelt párhuzamok elősegítették a nemzeti identitás és küldetés tudatosítását. 2 A reformáció teremtette meg a magyarországi nyomdászatot. Egyesek szerint a 16. század döntő fordulatát nem a reformáció, még csak nem is a humanizmus, hanem a könyvnyomtatás meghonosodása jelentette. 3 Látnunk kell, hogy a reformáció világában vallásos indíttatást fedezhetünk fel a társadalmi cselekvés minden mozzanata mögött. Ha a reformáció folyamatát csak a vallásra és egyházi életre szűkítve vizsgálnánk, akkor megtagadnánk azokat a kulturális törekvéseket, amelyek ebben a korszakban vallásos köntösben, a reformátori ideológia részeként jelentkeztek. A reformáció részben szellemi örököse, részben partnere a humanizmusnak. A humanizmustól örökli az akkor legjelentősebb kommunikációs eszközt, a nyomdát, a könyvnyomtatás kézműipari színvonalát. Valószínűsíthetjük, hogy a 16. századi magyar embernek a könyv fogalmát elsősorban a Biblia jelentette. A könyv kultúráját megelőzte a könyv kultusza. A magyar Biblia története így, némiképpen a magyar könyv története is. Az első, Magyarországon felállított nyomda Budán 1473-ban kezdi meg működését. Az első magyar nyelvű Bibliafordítás 154l-ben jelenik meg (Újtestamentum, magyar nyelven, Sylvester Jánostól) Sárvár-Újszigetben. Magyarország területén a török által két meg nem szállt országrészben a 16. században összesen 30 helységben működött nyomda. Ebben az időben a nyomdák átlag életkora 5 és fél esztendő. A viszonylag sok, rövid életű nyomda a külső és belső harcokkal teli kor következménye volt. A 15. századi magyarországi nyomtatványok száma mindössze 5 kötet. A következő században 814 kiadvány készül. A könyvnyomtatás tehát a reformáció eszméinek győzelmével szoros kapcsolatban áll. A könyvnyomtatás, a reformáció korában Magyarországon is, tömegkommunikációs eszköz lett, s mind ilyen nem csak az egyháziak, vagy tudósok szűk rétege számára készített könyveket, a nagy értékű, díszes kiadványok helyébe a társadalom szélesebb rétegei által is megvásárolható és olvasható új kiadványok léptek. 4 Ezen a vonalon elindulva tegyünk kitekintést déli szomszédaink felé. 2 1 2 3 4 Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a XVI. századi Magyarországon Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a XVI. századi Magyarországon Makkai L: A reneszánsz és reformáció Magyarországon, Bukarest, 1974 A könyvkereskedelem fejlődése a magyarországi reformáció korában (1526-1600) forrás: internet
3 Nézzük először Szlovéniát Az avaroknak Bizánctól elszenvedett nagy veresége (626) után a többi alávetett szláv törzzsel együtt az alpesi szlávok is felkeltek a Kagán uralma ellen és megalapítják az alpesi szláv államkezdeményt Karantánia (vagy) Karinthia néven. A szlovénok lakta területen a 10. században megszilárduló német-római birodalom részeként több őrgrófságot szerveztek, s ezzel megkezdődött a német telepesek bevándorlása is. A birodalom belsejéből származtak a mai szlovéniai városok Ljubljana (Laibach), Maribor (Marburg) alapítói. A főnemesség német anyanyelvű volt, a szlovénok zöme a jobbágysághoz tartozott. A szlovén államiság megteremtésére (mint hogy nem volt meg a területi, közigazgatási egység és hiányzott a nemzeti uralkodó osztály) gyakorlatilag semmilyen kísérletet nem tettek. Noha a paraszti tömegek nagy része megmaradt a katolikus egyház kötelékében, a szlovén reformáció vezéralakja által szerkesztett "Abecedarium és katekizmus" ill. a "Dalmatin-féle szlovén Bibliafordítás"gyökeres változást idéztek elő a szlovén kultúra fejlődésében. Az, hogy a szlovén nyelv és a szlovén kultúra mégis fennmaradt, a lutheránus prédikátor Primož Trubar és Jurij Dalmatin érdeme. 5 Primož Trubar (1508-1586) 6 A szlovén reformáció atyja, a szlovén szépirodalom kétségkívül első jelentős alkotója, a Velike Lašće melletti Raščicában született iparos apától. Fiumében, Triesztben és Bécsben végezte iskoláit, ahol kapcsolatba került a protestantizmussal. 1527-ben a Zidani, Most melletti Loka-ban lett pap 1530-ban vikárius Laskóban. Már ekkor ellentétbe került a hívekkel, mert a szentek tisztelete ellen prédikált. 1535-ben Ljubljanában prédikátor lett. 1540-ben el kellett menekülnie Triesztbe, mert üldözték. Csak 2 év múlva térhetett vissza, s lett ljubljanai kanonok. 1548-ban Németországba menekült, Rothenburgba és Kempelemben prédikátor lett. 1561-ben szuperintendensként tér vissza Ljubljanába. 1565-ben a Cerkovna ordninga (Egyházi rendtartás) című könyve miatt üldözték. Urachban élt, ahol megalapította a szlovén és horvát könyvek kiadását szorgalmazó Bibliai Társaságot. Haláláig, 1586-ig Dereningenben élt lelkipásztorként. Közel két tucat szlovén és két német nyelvű könyvet jelentetett meg, továbbá 10 előszót írt németül. Trubar művei egyet kivéve mind külföldön Tübingenben és Würtembergben jelentek meg, hol néhány földije tekintélyes állás töltött be, mint pl. Tiffurnus Mihály magiszter, az 5 6 Élet és Tudomány 41. szám, 1991. október Lukács ISTVÁN-M LADEN Pavičić: A szlovén irodalom története
uralkodó herceg kancellárja és első tanácsosa. Itt Trubar menedékhelyet is kapott és Kristóf hercegben irodalmi törekvéseinek nagylelkű pártfogójára talált. Rajta kívül még több protestáns fejedelem és néhány szabad, birodalmi város is szívesen és készséggel járult művei tetemes nyomtatási költségeinek fedezéséhez. Trubar munkabírásával meghaladja kortársait és a közvetlen utána jövő nemzedéket, ám tudományosságban és különösen nyelvismeret dolgában kortársai és segítői támogatására szorul. A görög és héber nyelvben teljesen járatlan volt. E hiányosság pótlásában óriási segítség volt számára Jurij Dalmatin és Sebastian Krelj hathatós támogatása. 7 Trubar elkészítette az Újszövetség teljes fordítását, igaz több részletben: az első rész 1557- ben jelenik meg, az utolsó rész 1577-ben. Egy összefoglaló Újszövetségi kiadás 1582-ben jelenik meg. Az Ószövetségből pedig Dávid zsoltárainak a fordítását (1566). Katekizmusokat jelentetett meg és összeállította a Protestáns Egyház Szabályzatát. Bár főleg fordítói tevékenysége a jelentős, de maga is írt néhány vallásos témájú verset. Gyakorlatias szellem, energikus és ambiciózus ember volt, aki élete alkonyán megrögzött lutheránus lett. A szlovén nép jövőjét a német birodalmon belül képzelte el, de az önálló lutheránus egyház gondolata mellett állt ki. 8 Trubarnak a szláv Luthernek köszönhető a szlovénok nyugatias irányzatú nemzeti identitás kialakítása 9. Személyét illetően a történelmi értékelések megegyeznek abban, hogy Trubar toleráns, népeket összekapcsoló, kultúraformáló személyiség volt és maradt a mai napig. 10 Jurij Dalmatin (1547-1589) 11 Primož Trubar szárnyai alatt nevelkedett Jurij Dalmatin Krškóban született. Először Adam Bohorič iskolájában tanult, majd a thübingeni teológián. 1572-ben prédikátor lett Ljubljanában. Közel 10 éves kitartó munkájának korszakos gyümölcse a teljes Biblia szlovén nyelvű fordítása. 1584-ben Wittenbergben, 1500 példányban terjedelmes német előszó kíséretében jelent meg Biblija tu je vse svetu pismu stariga ino noviga Testamenta (Biblia, azaz az Ótestamentum és Újtestamentum összes könyve) címmel. Dalmatin fordítása azoknak a törekvéseknek betetőzését jelenti a szlovén kultúrában, amelyek kezdeményezője Trubar volt. A 16. század második felében megszületett az a mű, amely kétségtelenné tette a szlovén nyelv szépirodalmi alkalmasságát. A Biblia-fordítás megszületésének pillanatától hivatkozási alappá vált a szlovén irodalomban. Dalmatin fordításának nyelvi és stiláris megoldási ma is meglepnek bennünket frissességükkel. Nyelvi tudatosságra jellemző, hogy a német nyelvű előszóban a szlovén nyelvet dicséri, a szlovéneket pedig a szlávság részének tekinti. Egyéb fontosabb művei: 1584 Karšanszke lepe molitve -Szép keresztyén imádságok 4 7 8 9 10 11 Krek Gergely: A szlovén irodalom, www.tankonyvtar.hu Lukács István-Mladen Pavičić: A szlovén irodalom története internet, www.siol.net/slovenija internet, Polgár Info Lukács István-Mladen Pavičić: A szlovén irodalom története
5 1585 Ta kratki würtemberški katehismus Rövid würtembergi katekizmus 1589 Agenda Szertartáskönyv Adam Bohorič (1520-1598?) 12 A szlovén protestáns reformátorok közül laikusnak számító tanárember Rajhenburg (ma Brestanica) környékén született. Wittenbergben tanult Philipp Melanchtonnál, majd utána Krskóban iskolát alapított. 1566-ban a rendi iskola igazgatója lett Ljubljanában 1598-ban száműzték. Ismeretlen helyen halt meg. Főleg ABC-s könyvek, szótárak, nyelvtanok írásával foglalkozott. Legfőbb érdeme, hogy egységesítette Trubar és Dalmatin helyesírását, amely a 19. század közepéig Prešeren koráig (ekkor nevezték el bohoričicának), helyesírási normának számított. Philipp Melanchton latin nyelvtanának mintájára készült az Arcticae horulae (1584 Téli órácskák nyelvtan) című latin nyelvű műve az első szlovén nyelvtan. Bohorič a könyvhöz írott terjedelmes előszóban szláv orientációját hangoztatja, és belsőséges melegséggel és büszkeséggel szól mindarról, ami hazai. Itt fejti ki azt, hogy minden nemzetnek joga van saját kultúrájához. Egyéb művei: 1580 Elementale ábécéskönyv németül, latinul és szlovénul 1580 Nomenclatura trium linguarum Latin-német-szlovén szótár Sebastian Krelj más néven Boštjan Krelj (1538-1567) 13 Szlovén, protestáns reformátor, író, teológus, nyelvész és prédikátor. A 16. században őt tekintik a legműveltebb szlovén protestánsnak. Vipavában a Krajna-i hercegségben született. Jénai egyetemen tanult, itt vált követőjévé a reformációnak. Ljubljanában Primoš Trubart segítette munkásságában. 14 Széleskörű nyelvi, és filológiai ismeretek mellett, szlovén, német és latin nyelven értekezik, otthonosan mozog az ó-görög, a héber és a horvát nyelvben. Irodalmi munkásságával megteremti a glagolita irodalom alapjait, melynek köszönhető Adam Bohorič által megteremtett helyesírás és nyelvtan elterjedése. A Trubar féle reformokat közvetítette az Istria és a Vipava völgy lakossága felé. Ljubljanában ő lesz a szlovén protestáns egyház szuperintendense. 15 A fent említett férfiak és az itt említésre nem kerülő társaik három évtized alatt elismerésre méltó magaslatra emelték nemzetük irodalmát. E virágzás azonban nem volt hosszú életű és az ellenreformáció következtében hirtelen és szomorú véget ért. 12 13 14 15 Lukács István-Mladen Pavičić: A szlovén irodalom története Lukács István Mladen Pavličić: A szlovén irodalom története Sebastian Krelj, wikipédia Bučanović Branimir: Reformacija u Hrvatskoj
6 Az ellenreformációról 16 A szlovén ellenreformáció sem vallási, sem ideológiai, sem irodalmi szempontból nem hozott áttörést a szlovén kultúra fejlődésében, ellenben egyre határozottabban megerősíti a kor kommunikációs vívmányának, a nyomda birtoklását és használatának nélkülözhetetlen fontosságát. Az ellenreformáció kapcsán nem tehetjük meg, hogy nem említjük annak vezéregyéniségét: Tomaž Hren (1560-1630) 17 Ljubljanában, protestáns családban született, Gráczban tanult a jezsuitáknál, majd előbb ljubljanai kanonok és 1599-ben ljubljanai püspök lett. S mint az ellenreformáció vezéralakja üldözte a protestánsokat, imaházaikat bezáratta, vagy leromboltatta, könyveiket elégette. Nem kedvelte túlságosan az irodalmat, inkább a zenét és festészetet pártolta, művelte. 1613-ban kiadott egy könyvet Evangéliumi Részletek címmel, ami valójában egy lekcionárium vasárnapra és ünnepnapokra szóló részleteket tartalmaz az Újszövetségből. Érdekessége, hogy műve alapjául éppen Jurij Dalmatin Bibliája szolgált. Az ellenreformáció, irgalmatlanul máglyára ítélte a protestáns könyveket, miközben hatalmas elánnal ontotta saját, igényes nyelven megfogalmazott teológiai és világi irodalmát. Pl. Tomaž Hrennek nyomdája és könyvkereskedése volt Ljubljanában. Tehát visszatérve az alapgondolathoz a protestáns könyvek legnagyobb része, szinte hihetetlen tömegben, az 1600 és 1601-es években, Ljubljanában és Gráczban lettek a lángok martalékává. Ezt az eljárást később más helyeken is alkalmazták. S ami e pusztításból még fennmaradt, azt a jezsuiták begyűjtötték ljubljanai rendházukba, amely azonban 1774-ben teljesen leégett. Ez alkalommal a protestáns irodalomnak az ellenreformáció dühétől megmentett iratai is elvesztek. Ezért, ennek a kornak a nyomtatványai ma a legnagyobb könyvészeti ritkaságok közé tartoznak. Ljubljanában az 1560 óta fennálló nyomdát is ahelyett, hogy saját céljára fordította volna az ellenreformátor, kegyetlenül feldúlta és felégette, hogy 1678-ban ugyanazon a helyen egy másikat állítson fel. Az ellenreformáció vezető személyiségei felismerték azt, hogy fokozott irodalmi munkásságot kell kifejteniük a katolikus tanok terjesztése és védelme érdekében, hogy a reformáció nagy érdemeit ezen a téren a nyomdászat és könyvkiadás terén kellő képen ellensúlyozni tudja. Ez azonban elég hosszú időbe tellett. A protestantizmus amúgy is hamar veszíteni kezdett fáradtságosan meghódított teréből, még pedig a saját hibái folytán, melyek között a legsúlyosabb és legvégzetesebb, az iskolai tanítás módjának fonák alapelve volt. Amíg ugyanis egyfelől a reformátorok a vallásos eszméik terjesztésének szolgálatára, a nép nyelvét használták igen nagy sikerrel addig ugyanazt a népnyelvet nem csak a felsőbb, hanem még az elemi oktatásban is egy holt és idegen nyelv használatának kedvéért feláldozták. Ezzel elszakították azt a kapcsot, amely a fejlődő és majdan vezetésre hívatott réteget a néppel összeköthette volna, és a leendő irodalom művelőjévé tehette volna. Így folyton ellentmondások 16 17 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben, A szlovén irodalom Krek Gergelytől Lukács István-Mladen Pavičić: A szlovén irodalom története
között hányódtak, mivel saját vívmányaikat sem tudták kellő képen megbecsülni azáltal, hogy elvből nem engedték, hogy a nyelv, amelyet maguk irodalmi eszközül használtak, egyre nagyobb jelentőséggel bírjon és fokozatosan táguló hatáskörhöz jusson. 18 Ugyanebbe a hibába estek ellenfeleik és utódjaik a jezsuiták is, kiknek tanítási módszere is hasonló volt. Így érthető, hogy a 17-18. század úgy mennyiség, mint minőség tekintetében olyan szegényes az irodalom terén. Mindezeket a bajokat tetézte az is, hogy a nemesség és a polgárság, amely azelőtt az irodalom lelkes pártolója volt, most egyszerre teljes közömbösséggel viselteti magát mindennémű törekvés iránt. Ez abban is megmutatkozik, hogy az 1693-ban alapított Ljubljanai Akadémia rövid fennállás után dicstelenül feloszlott. Az ellenreformáció féktelen indulatai nyomán kialakult helyzetben az értelmiség nem törődött a reformáció nagy vívmányaival, vagy fogalmuk sem volt azok értékéről és így a Bohorič féle grammatikát, a Dalmatin féle Bibliát és e korabeli munkák egyikét másikát a 19-20. század fordulóján szó szoros értelmében újra fel kellett fedezni. 19 A szlovéniai reformációt taglalva nem tehetjük meg, hogy nem említjük meg a Szlovéniában élő magyarokat, akik zömmel a mai Szlovén Köztársaság, Ausztria és Magyarország hármas határ övezetében élnek. A reformációi események szempontjából, azonban korántsem elhanyagolható ez a vidék, különösen azért nem, mert a reformációt segítő Bánffy, Zrínyi és Nádasdy családok birtokai helyezkednek itt el, akik a reformáció hívei voltak és birtokaikon elősegítették annak terjedését és megerősödését, így az említett magyar nemesi családok közvetve is hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovén nemzet a reformációban önmagára találjon, és önazonosság tudata megerősödjön. Talán ezért is nemzeti ünnep Szlovéniában a reformáció ünnepe. Egyébiránt a Szlovéniában élő protestánsok csekély száma nem tenné indokolttá, hogy a reformáció napja állami ünneppé emelését. (A protestánsok számaránya a lakosságban a legutóbbi 2002-es népszámlálás szerint 0,05 %.) Apropó Lendva, reformáció, nyomda Lendva A tatár pusztítását követően a lendvai vár a 13. század végére újjáépül és a Bánffy család birtokába kerül. A reformáció terjedésének hatására Lendva lakossága követte urait, Bánffy Istvánt és Miklóst és a 16. század közepén protestánssá lett. A Bánffy család megbecsült lelkésze volt Kulcsár György, a patrónus Bánffy Miklós egyik lányának keresztapja volt (1573). Az Alsólendvai udvar a 16. században mindvégig jelentős szellemi központ volt. Bánffy Miklós 1573-ban Alsólendvára nyomdászt keresett. Így került ifj. Hoffhalter Rudolf 1573 közepén Alsólendvára, ahol a protestáns gyülekezet vezetőjének és az iskola tanítójának, Kulcsár Györgynek ( 1577) irodalmi alkotásait nyomtatta ki. Sikerének híre gyorsan eljutott a bécsi udvarig és II. Miksa erélyes fellépését követően Hoffhalter Rudolf nem maradhatott Lendván. A 20 km-rel távolabb Csáktornya melletti Nedelicén a Bánffyakkal rokoni kapcsolatban levő Zrínyi György oltalma alatt folytatta nyomdászi munkáját. A nyomdájából kikerülő horvát nyelvű protestáns művek miatt hamarosan innen is menekülnie kellett. Távozását követően az általa nyomtatott protestáns kiadványok többségét elégették. Itteni tipográfiájának emlékét Werbőczy István magyarországi joggyűjteményének horvát nyelvű fordítása őrzi. A jogi kézikönyvet Ivanuš Pergošć varasdi jegyző magyar fordítás alapján ültette át horvátra. Fordítása a kajhorvát irodalom legrégibb nyomtatott emléke. A što-nyelvjárás szerint is meg akarták jelentetni a művet, de a kísérlettel a második füzet után fölhagytak. 20 7 18 19 20 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben, A szlovén irodalom Krek Gergelytől Krek Gergely: A szlovén irodalom, www.tankonyvtar.hu A kézi sajtó kora Országos Széchenyi Könyvtár honlapján
A szlovéniai magyarság településterülete a török hódoltság idején viszonylag keveset szenvedett, így válhattak a már említett Bánffy, Szécsy, Zrínyiek, Nádasdyak, Batthtyániak birtokai a protestantizmus mentsváraivá, a végvárak közül az Alsólendvai Vár, a protestantizmus és szellemi élet központjává. Reformáció Hogy Szlovéniának és Horvátországnak a reformáció századában az öneszmélődése és önmagára találásának folyamatában nem csak a protestáns lelkészek játszottak döntő szerepet, hanem az a tény is, hogy felismerték a nyomdák használatának jelentőségét. Nyomda Ezen felül még egy elismerésre méltó tény, hogy a kor nyomdái és nyomdászai hallatlanul rugalmasak voltak. Mire eljutott a nyomda tevékenységének híre az udvarig, ők addigra már más helyen állították fel nyomdáikat. Ahogy a közelmúlt balkáni háborúit lényegében a mobil telefonok döntötték el, úgy a reformáció századában egy nemzet sorsát, identitását, a nyomdák mobilsága döntötte el. A kor megpezsdülő szellemi életének következtében szembeötlően megnő a nyomdák száma. Néhány érdekes adat a nyomdákról, ebből a korból: Nyomdák Magyarországon: 1473 - Buda 1477-1480 Pozsony 1529-1530 Nagyszeben 1544-1552 1575-1600 1539-1594 Brassó (az egyik leghosszabb ideig töretlen működő nyomda) 1539-1541 Sárvár 1600 1550-1600 Kolozsvár 1558-1559 Magyaróvár 1560 Kassa 1561-1600 Debrecen 1565-1570 Nagyvárad 1584-1585 1567-1569 Gyulafehérvár 1578-1579 1569 Abrudbánya 1573 Komjáti 1573 Nedelic (ez a mi esetünkben érdekes, mert ez Alsólendva mellett van) 1573-1574 Alsólendva 1573-1578 Szempte 1577-1600 Bártfa 1577 Pápa 1578 Besztercebánya 1579-1584 Detrekő 1580 Szászsebes 1582-1585 Németújvár 1589 8
9 1595-1597 1582 Szászváros 1584-1588 Galgóc 1584 Rárbok 1587-1592 Monyorókerék 1589-1599 Vizsoly 1592-1593 Németlövő 1593-1599 Vimpác 1598 Keresztúr (Sopron) 21 és idáig még csak az 1600-as évekig jutottunk el. 30 helyiségben, 37 nyomdaműködött. Az első Magyarországon kiadott magyar könyv a Sylvester Biblia (Újtestámentom magyar nyelven) Sárvár-Újsziget (1541) Dubrovnikban, a korabeli Európa második leggazdagabb államában az első nyomdát 1783- ban állítják fel. Az első magyar nyomda (Buda 1473) és Dubrovnikban felállított első nyomda (1783) között 310 esztendő telik el. 310 esztendő előnyünk van nekünk, magyaroknak. Az első magyar teljes Újszövetség (Sylvester Biblia Sárvár-Újsziget 1541) kinyomtatása és a Dubrovnikban felállított nyomda (1783) között 242 év a különbség. Akikről, és amiről még nem esett szó a szlovéniai reformáció kapcsán azok a vendek és Küzmics István (Sztrukóc 1723-Surd 1779) 22 Mivel a dolgozat Reformáció a délszláv népek között címet viseli, de az előadás időtartamára való tekintettel csak egyik déli szomszédunkat, Szlovéniát említhettem, ezért felsorolnám, a teljesség igénye nélkül, hogy mi minden tartozik még ide, ahhoz, hogy a mai magyar határ és a dalmát tengerpart közötti földrajzi terület reformációját áttekintsük. Feltétlenül szólnunk kellene - elsősorban a Horvátországi reformációról általában -5 püspökségről: zágrábi, varaždini, muraközi, szlavóniai, isztra és a kvarner, - 1 katonai körzetről a horvát-szlavón katonai határőrség, - a horvát reformáció jelentősebb alakjairól, mint - Matija Vlačič Ilirik (1520-1575) - Marko Antu de Dominik (1602-?) - Petar Pavao Vergerije az ifjabb (1489-1565) - Az isztriai Stipan nagykövet (1521-1579) - Antin Dalmatin (?) - Juraj Cvečić (1561?) - az Urahi Bibliafordítás és annak körülményei És még egy sor egyéb cím és alcím, ami szorosan kötődik a fenti témához, ám az idő rövidsége miatt részletes kidolgozása még várat magára. 23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket: Hajós, 2010. október 13. Göncző Sándor Református lelkész 21 22 23 Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a 16. századi Magyarországon Küzmics István, Wikipédia Láng Endre a Horvátországi reformációról
10
11
12