Tájvizsgálat A Nagyberek gazdasági és társadalmi adottságai Aratás Csisztapusztán (Fotó: Járfás Zsuzsanna) Készítette: Szabó Áron, Pusker Gabriella Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2011. Budapest 1
Tartalomjegyzék 1. Gazdasági adottságok... 6 1.1. Ipar... 8 1.2. Bányászati tevékenység... 10 1.3. Területhasználatok... 11 1.4. Mezőgazdaság... 14 1.4.1. A mezőgazdaság szerkezete... 15 1.4.2. Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás... 16 1.4.3. Szőlő-, és gyümölcstermesztés... 18 1.4.4. Kertészeti növénytermesztés... 23 1.4.4.2. Nádgazdálkodás... 23 1.4.5. Állattenyésztés... 23 1.5. Szolgáltatások, kereskedelem... 25 1.5.1. Kereskedelmi, pénzügyi, kommunális szolgáltatások... 25 1.5.2. Kulturális szolgáltatások... 26 1.5.3. Közigazgatás... 27 1.6. Erdőgazdálkodás... 27 1.7. Vad-, halgazdálkodás... 29 1.8. Idegenforgalom... 30 1.8.1. Szálláshelyek... 30 1.8.2. Vendégek száma... 32 1.8.3. Kínálat elemei... 37 1.8.3.1. Természeti környezet... 37 1.8.3.2. Gazdálkodás... 37 1.8.3.3. Építészeti, kulturális értékek... 38 1.8.3.4. Programok, rendezvények... 39 1.8.4. Turizmusfajták... 39 1.8.4.1. Termál-, és gyógyturizmus... 39 1.8.4.2. Borturizmus... 40 1.8.4.3. Üdülő-, és kempingturizmus... 40 1.8.4.4. Kirándulóturizmus... 40 1.8.4.5. Falusi turizmus... 41 1.8.4.6. Lovas turizmus... 41 1.8.4.7. Horgászturizmus... 41 1.8.4.8. Vadászturizmus... 42 1.8.4.9. Kerékpáros turizmus... 42 1.8.4.10. Üzleti turizmus... 42 1.8.4.11. Gasztronómiai turizmus... 42 1.8.4.12. Rendezvényturizmus... 42 1.9. Kommunális infrastruktúra... 43 1.9.1. Csapadékvízelvezetés... 43 1.9.2. Ivóvíz... 43 1.9.3. Szennyvíz... 46 1.9.4. Gázellátás... 48 1.9.5. Telekommunikáció... 49 1.9.6. Energiagazdálkodás (alternatív energiaforrások)... 49 1.9.7. Hulladékgazdálkodás... 50 1.10. Településhálózat és településszerkezet... 53 1.11. Közlekedés... 55 1.11.1. Közút... 55 2
1.11.2. Vasút... 57 1.11.3. Kerékpár... 58 1.11.4. Hajózás... 58 1.12. Vízgazdálkodás... 59 1.12.1. Felszíni vizek... 61 1.12.2. Felszín alatti vizek... 62 1.12.2.1. Talajvíz, rétegvíz... 63 1.12.2.2. Termálvíz... 63 1.10.2.3. Ásványvíz... 64 1.12.2.4. Felszín alatti vizek kitermelése... 64 1.13. Környezetvédelem... 66 1.13.1. Felszíni folyóvizek... 66 1.13.1.1. Állóvizek, halastavak... 68 1.13.2. Felszín alatti vizek... 68 1.13.3. Talaj... 70 1.13.4. Levegő... 71 2. Társadalmi adottságok... 73 2.1. Demográfiai folyamatok... 73 2.2. Munkanélküliség... 77 2.3. Foglalkoztatás, jóléti viszonyok... 81 2.4. Oktatás... 82 2.5. Egészségügy, közbiztonság... 83 2.6 Szociális ellátás... 84 Irodalomjegyzék... 86 Ábra-, és táblázatjegyzék 1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004)... 6 2. táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH)... 7 3. táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH)... 8 2. ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH)... 9 4. táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.)... 11 3. ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000)... 11 4. ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH)... 12 5. ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH)... 13 5. táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.)... 15 6. ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH)... 16 7. ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein... 18 (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)... 18 8. ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)... 19 6. táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu)... 20 7. táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu)... 22 9. ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.)... 22 10. ábra Állatállomány számának alakulása a Nagyberekben 1895-2000 között (KSH)... 24 11. ábra Erdőgazdálkodási tájak Smogy megyében (www.sefag.hu)... 27 8. táblázat Horgászvizek a Nagyberekben és a bennük fogható halfajok (www.haki.hu)... 30 3
12. ábra Magánszállásadás szállásférőhelyek számának alakulása a Nagyberekben 1999-2008 között (KSH településsoros adatok)... 30 13. ábra Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma a Nagyberekben (KSH)... 31 14. ábra Vendégek száma a fizetővendéglátásban a Nagyberekben... 32 15. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a fizetővendéglátásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 33 16. ábra Vendégek száma a falusi szállásadásban a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 33 17. ábra Külföldi vendégek és vendégéjszakák arányának alakulása 1998-2008 között a falusi szállásadásban és a fizetővendéglátásban (KSH)... 34 18. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a falusi szállásadásban 1998-2008 között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 34 19. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH)... 35 20. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH)... 36 21. ábra Külföldi vendégek, vendégéjszakák arányának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH)... 36 9. táblázat A Nagyberek vízbázisai (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3/2 melléklet, 2010)... 44 22. ábra A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 45 23. ábra A köz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberek területén (KSH)... 47 24. ábra A szolgáltatott víz és az elvezetett szennyvíz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok)... 47 25. ábra A gázfogyasztók számának alakulása és a felhasznált gáz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok)... 48 26. ábra A felhasznált villamosenergia mennyiségének és a fogyasztók számának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 50 27. ábra A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 51 28. ábra Az összes és a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségének alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 52 10. táblázat A Nagyberek települései, területük, népességük (KSH, 2009)... 53 29. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása népesség alapján... 54 30. ábra A Nagyberek településeinek megoszlása területi kiterjedés alapján (KSH településsoros adatok)... 54 31. ábra A Balaton közvetlen vízgyűjtő tervezési alegység lehatárolása (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 10.)... 59 11. táblázat A Keleti-Bozót vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 23-24.)... 61 12. táblázat A Jamai patak vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010-2015. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.)... 61 13. táblázat Felszín alatti víztestek és típusaik... 63 (Balaton közvetlen vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 10.)... 63 14. táblázat A Nagyberek felszín alatti víztestei mennyiségi állapotának összegzése (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.)... 66 15. táblázat A Fonyódi Kistérség vízfolyásainak vízkészlete (Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Környezetvédelmi Programja 2010-2015. Közötti Időszakra, 2010, 26.)... 67 16. táblázat A települések besorolása a szennyezés érzékenység kategóriákba... 69 (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete)... 69 17. táblázat A felszín alatti víztestek állapota... 69 (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.)... 69 32. ábra A Nagyberekhez tartozó települések össznépességének alakulása (KSH településsoros adatok)... 73 33. ábra Természetes szaporodás alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 74 34. ábra Vándorlási egyenleg alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 74 18. táblázat Koreloszlás változása 2001-2008-ig a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 75 35. ábra A Nagyberek lakosságának koreloszlása (KSH településsoros adatok, 2008)... 75 19. táblázat A nagybereki öregedési index alakulásának összevetése a megye, a régió, az országos értékekkel (KSH)... 76 4
36. ábra A Nagyberek népsűrűségének alakulása, összevetése az országos, régiós, megyei átlaggal (KSH)... 76 37. ábra Munkanélküliség alakulása 2000-2008-ig (KSH)... 77 38. ábra Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek arányának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok)... 78 20. táblázat Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya számokban (KSH)... 79 21. táblázat Munkanélküliség alakulása a Nagyberekben a képzettség szerint 2000-2008-ig (KSH)... 79 39. ábra Regisztrált munkanélkülieken belül a férfi-nő arány a Nagyberekben (KSH)... 80 22. táblázat Munkanélküliek eloszlása kor alapján (KSH)... 80 40. ábra Egy laksora jutó jövedelem alakulása 2004-2008-ig (KSH)... 81 41. ábra A lakosság képzettségi szint szerinti aránya 2001-ben... 82 5
1. Gazdasági adottságok A Nagyberek Somogy megye a Kaposvár Marcali Siófok háromszög által lefedett fejlettebb részének belsejében helyezkedik el, ennek ellenére megyei összevetésben a terület nagy része a gazdaságilag gyenge kondíciójú területek sorába tartozik. A gyenge gazdasági pozíciót mutatja, hogy a berek területét érintő három kistérségből kettő, a háttértelepüléseket adó Lengyeltóti és Marcali kistérség a VÁTI KHT. által készített kistérségi fejlettségi rangsorban a leszakadók közé, míg a Balaton-parti Fonyódi kistérség a fejlett, stagnáló kistérségek csoportjába tartozik. (1. ábra) Ez jól mutatja, hogy a terület gazdaságát egyfajta kettőség jellemzi: a Balaton-parti részeken a turizmus dominál, mely erősebb gazdasági pozíciót biztosít, ezzel szemben a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcs-, és szőlőtermesztés, az erdő- és vadgazdálkodás, halászat jellemző, mely kisebb gazdasági potenciált jelent. (1. táblázat) (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete, 2005; KSH) 1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004) A berek területén a vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megugrott, míg 2005- ben 6431 vállalkozás működött, addig a 2009-ben már 8211, melynek 7,4%-a az ipar, 28,6%- a a mezőgazdaság, erdőgazdaság, 64%-a a szolgáltatások szektorba tartozik. A vállalkozások szektoriális megoszlását vizsgálva szembetűnő a mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások számának nagyarányú 318-ról 2346-ra történő emelkedése, míg ezzel eszemben a másik két szektorban lényeges változás nem történt. (1. táblázat) A legtöbb vállalkozás Marcaliban, Balatonbogláron és Fonyódon található, itt a vállalkozások száma jóval meghaladja az 1000 db-t. Őket a sorban a többi Balaton-parti település (Balatonfenyves, Balatonkeresztúr) és Lengyeltóti követi, ahol a vállalkozások száma 500 körül mozog. A többi településen 500 6
alatt, Táska, Kisberény, Somogyszentpál, Nikla, Csömend, Balatonújlak községekben pedig 100 alatt van ez a szám. (1-3. melléklet) (KSH) Ágazat Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások aránya (%) 2009 2005 2009 2005 Ipar 608 644 7,4 10 Mező-, erdőgazdaság 2346 318 28,6 5 Szolgáltatás 5257 5469 64 85 Összesen 8211 6431 100 100 1. táblázat Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Nagyberekben (KSH) Ha a gazdasági formák számának alakulását tekintjük, láthatjuk, hogy jelentős növekedés figyelhető meg a gazdasági szervezetek, az egyéni vállalkozók és a jogi személyiség nélküli vállalkozások számában, ugyanakkor a részvénytársaságok száma alig változott, a szövetkezetek száma pedig felére csökkent. (2. táblázat) Települési bontásban vizsgálva kiemelkedik három város: Marcali, Balatonboglár, Fonyód, mely településeken található a legnagyobb számban vállalkozás, s melyeken a legtöbb gazdasági formát tekintve is a legtöbb található. (1-3. melléklet) (KSH) Évszám Gazdasági szervezetek formái (db) 2009 2005 Regisztrált betéti társaságok száma (év végén) 449 545 Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) 6865 5222 Regisztrált gazdasági szervezetek száma 8639 6847 Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) 727 504 Regisztrált költségvetési szerv és intézménye 84 98 Regisztrált közkereseti társaságok száma (év végén) 29 31 Regisztrált mezőgazdasági szövetkezetek száma (év végén) 5 7 Regisztrált részvénytársaságok száma (év végén) 13 12 Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) 17 25 Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 7441 5871 Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 770 560 2. táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH) 7
A vállalkozások nagyságát tekintve a térségre a kisméretű vállalkozások jellemzőek, a vállalkozások csaknem egésze, 98,6%-a 9 fő alatt van. A maradék 1,4%-on osztoznak az ennél nagyobb vállalkozások (10-19 fős 67 db, 20-49 fős 33 db, 50-249 fős 14 db, 250-499 fős 1 db, 500 és több fős 1 db). A 250 fő fölötti nagyvállalkozások csaknem teljesen hiányoznak. (3. táblázat) Ez az arány az elmúlt évek tendenciáit követve, nem változott lényegesen semmit. (4-5. melléklet)(ksh) Vállalkozáskategóriák típus szerint Vállalkozások száma (db) Vállalkozások aránya (%) 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 2230, 27,2 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 5865, 71,4 10-19 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 67, 0,8 20-49 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 33, 0,41 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 14 0,17 250-499 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 1 0,01 500 és több fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 1 0,01 Összesen 8211, 100 3. táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH) 1.1. Ipar Az ipar nem jelentős a Nagyberek területén, a nagy-, és középvállalatok alacsony számban vannak jelen, többségében a kisméretű helyi vállalkozások fordulnak elő. 2009-es adatok alapján a térségben 608 ipari vállalkozás működött, mely az összes vállalkozás 7,4%-t teszi ki. (1. melléklet) A legtöbb ipari cég a gépiparban, a fafeldolgozó iparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban és a konfekció iparban tevékenykedik. A térség ipari központja Marcali, ahol mind a három kistérség, mind a vizsgálati terület viszonylatában a legmagasabb a vállalkozások száma és a külföldi tőke nagysága. Jelentősebb ipari vállalkozások Marcaliban: Mustang Rt. (textilipar), Industrie Elektrik Kft (elektronikai ipar), Ziehl Abegg Marcali Kft. 8
(gépipar). Marcalit a sorban Balatonboglár és Fonyód követi, mintegy feleannyi ipari vállalkozással, a többi településen ez a szám 40-nél kevesebb, sőt a legtöbb községben 10 vagy annál kevesebb. (2. ábra) A területen egy ipari park helyezkedik el Marcaliban, melynek kihasználtsága jelenleg alacsony szintű. 2. ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH) A faipar kettőséget mutat: míg a berek Lengyeltói, Fonyódi kistérséghez tartozó területein a faállomány feldolgozására nem épült ki megfelelő kapacitású ipar jelenleg két fűrészüzem működik Somogyváron (Frank Bt.) és Öreglakon (Öreglak Vasad-hegyi Fűrésztelep), mely az egyéni gazdák szükségleteit elégíti ki, addig a Marcali kistérségre eső részen több faipari vállalkozás is létesült. A Marcali Fűrész Üzem Kft. termékeit épületfa, lombos fűrészárú, parketta, rönkfa, stb. a hazai piacokon kívül Németországba, Svédországba, Olaszországba szállítják. Kéthelyen a Bélafa Kft. működik, amely Canadai licence alapján gyárt beépített szekrényeket, konyhabútorokat, stb., Balatonújlakon pediga kermi által bevizsgált gyerek kültéri játszótéri játékokat gyártanak nagy sikerrel. A térség jellemzően agrárvidék, ennek ellenére a mezőgazdasági termékek feldolgozása alacsony szintű, nem települt rá megfelelő ipar, így a gabona feldolgozás, sütőipar, szőlőfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás a szomszédos térségekben valósul meg, a megtermesztett növények 80%-a feldolgozás nélkül hagyja el a térséget. Egyedül Marcaliban működik közraktár, malom és kenyérgyár (Balaton Kenyér Kft). Itt található a térség egyetlen 9
tejfeldolgozója, a Danone Kft. marcali üzeme, ahol túrórúdi előállításával foglalkoznak. A cég a környék gazdáitól vásárolja fel a tejet. Az öreglaki napraforgó hidegolaj sajtoló és az illóolaj sajtoló kihasználtsága alacsony, a gyümölcstermesztés volumenéhez képest a térségből teljes mértékben hiányzik a hűtőház kapacitás. Egyedüli hűtőház a területen kívül a Marcali kistérségben, Vésén található, amely a felvásárolt gyümölcsöket külföldre szállítja. Ugyanitt gyümölcsaszaló működik, mely egyre szélesebb körben terjeszkedik. Kiemelkedő a közép-európai szinten is jelentős dió feldolgozó és csomagoló Lengyeltótiban. Öreglakon található egy gyógynövény feldolgozó is, mely kapacitása még nincs kellően kihasználva. A térségben és a megyében meghatározó volt Balatonbogláron a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (egykori BB Kombinát) termelése, amely mára azonban meggyengült, termelése elbizonytalanodott, de még mindig jelentősnek mondható. A cég szőlőfeldolgozást, bor-, és pezsgőtermelést, gyümölcslé-gyártást folytat. A szőlőültetvények termését részben a kistermelők dolgozzák fel, kisebb része a térségben működő feldolgozókba kerül, míg a termés többi részét szőlő formájában a Balaton melléki illetve a Balaton felvidéki borfeldolgozókba szállítják feldolgozásra. A helyi feldolgozás erősítése érdekében a területtel szomszédos, a Lengyeltóti kistérséghez tartozó Szőlősgyörökben pinceszövetkezetet hoztak létre, amely a helyi termelési hagyományokra építve szövetkezéssel kívánja megoldani EU mintára a szőlőfeldolgozást. Hiányzik a húsfeldolgozás a térségből, vágóhíd egyedül Marcaliban működik. A térségben kiemelkedő, regionális szintű az Öreglaki vadfeldolgozó. A jelentősebb ipari vállalkozásokat a 6. mellékelt mutatja. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 54.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 20-21, 43,46.; KSH, www.bb.hu, KSH) 1.2. Bányászati tevékenység A terület nagy része a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Terve által kijeölt Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területbe sorolható. (7. melléklet) A berekben több megkutatott, bezárt anyagnyerőhely található. Korábban a kitermelt fő ásványi nyersanyagok a lápi mész, lápföld, vegyes tőzeg, építési- és falazó homok voltak, ezen bányák többsége már nem üzemel. (4. táblázat) 10
A Buzsák II. (Nagydomb-dűlői homokbánya) homok védnevű bányateleken ma is folyik bányászati tevékenység, a G fivérek Kft. végez homok kitermelést. A Buzsák III. (Magyaridűlői homokbánya) homok védnevű bányatelken ma is folyik bányászati tevékenyég, a Honor kft. végez kitermelést. Bányaterület Előfordulás Lelőhely közigazgatási Bánya Nyersanyag kód megnevezése helye státusz 15-03-040-02 Nagyberek K-i és középső része lápi mész, lápföld Fonyód, Ordacsehi megkutatott 15-03-040-03 Ordacsehi, Üszögi berek lápföld, vegyes tőzeg Fonyód megkutatott 15-03-040-04 Nagyberek K-i területe lápföld, vegyes tőzeg Fonyód, Ordacsehi megkutatott 15-03-040-05 Zardavári teleltető lápföld szerű halastavak javítóanyag Fonyód bezárt 15-03-040-06 Fonyód I. - közlekedés - építési (Feketebezsény) - homok homok Fonyód bezárt 15-03-041-05 Boglári berek I. vegyestőzeg, lápföld Balatonboglár megkutatott 15-03-041-06 Berek vegyestőzeg, lápföld, Balatonboglár, lápi mész Ordacsehi, Fonyód megkutatott 15-03-050-02 Nagyberek Ny és Boronkai völgy A vegyes tőzeg, lápföld Balatonfenyves megkutatott 15-06-031-02 K-i bozótvölgy és Balatonfenyves, lápi mész Nagyberek Közép Fonyód megkutatott 15-06-037-02 Nagyberek Középső V. vegyes tőzeg, lápföld Balatonfenyves, Fonyód megkutatott Buzsák I. (Kéka homokbánya) homok homok Buzsák bezárt Buzsák IV. közlekedés - építési (homokbánya É)- homok homok Buzsák bezárt Buzsák V. közlekedés - építési (homokbánya D)- homok homok Buzsák bezárt Buzsák VI.- homok közlekedés - építési homok Buzsák megkutatott 4. táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.) (Balatoni Integrációs Kht., 2006, 12-13.; Balatoni Integrációs Kht., 2010, 47-48.) 1.3. Területhasználatok A területhasználatokra a mezőgazdasági területek, ezen belül is a szántóterületek dominanciája a jellemző, ezek összesen a 69%-át Nagyberek 11 3. ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000)
borítják. 2000. évi adatok alapján a használt területek 50,7 %-át a szántóterületek adják, a rét és legelőterületek 14,1%-t, a szőlők 2,9%-t, a gyümölcsösök 0,97%-t, a konyhakertek 0,59%-t tesznek ki. Az erdőterületek aránya 22,97%, a nádasoké 4,4%, a halastavak a terület 0,2%-t borítják, a művelés alól kivett területek 3,2%-ot tesznek ki. (3. ábra) A mezőgazdasági területek a XX. század elejétől a II. Világháborúig növekvő tendenciát mutatattak, ezt követően azonban területük nagyarányban lecsökkent, s csökkenő tendenciát mutat a mai napig. Míg 1935-ben területi kiterjedésük 48 603 hektár volt, addig 2000-re már csak 32 494,56 hektár. A mezőgazdasági területeket művelés ágankénti bontásban vizsgálva hasonló tendenciák figyelhetők meg. A szántók, rét-legelők területe a II. Világháborúig emelkedő tendenciát mutatott, ezt követően csökkenésnek indult, s fogy a mai napig. 1935- ben a szántók még 18 734 hektárt, a rét-legelők 17 130 hektárt borítottak, a 2000. évben a szántók már csak 23 860 hektárt, a rét-legelők csak 6657,98 hektárt. A szőlők és a gyümölcsösök területi kiterjedésének alakulása ettől eltérő, más irányt mutat. A szőlők kiterjedése a filoxéra-vész után fogyásnak indult, s ez a csökkenés folyamatos volt az egész XX. század folyamán: 1895-ben 1724 hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1375,29 hektárt. A gyümölcsösök a XX. sz. során folyamatos emelkedést mutattak, mely a rendszerváltásig tartott. Ezt követően a kereslet csökkenésének köszönhetően kiterjedésük nagyarányban visszaesett: míg 1984-ben 3745 hektárt, 2000-ben már csak 783,73 hektárt borítottak. (4. ábra) (KSH) 4. ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) 12
Az erdőterületek kiterjedése a XX. század elején a II. Világháborúig csökkenő tendenciát mutatott, mely a mezőgazdasági területek terjedésének köszönhető. A háború után a mezőgazdasági területek és az erdőterületek alakulásának tendenciái megfordultak: a szántók, a rét-, és legelőterületek csökkenésnek indultak, ezzel szemben az erők területe emelkedni kezdett, mely növekedés folytatódik a mai napig, 2000-ben területük 10 761,55 hektárt tett ki. A nádasok a XX. század elején nagymértékű fogyásnak indultak (1895-ben 2242 hektár, 1913 859 hektár), melynek oka a lecsapolások, a művelésbe vont területek emelkedése volt. Ez a csökkenő tendencia a 60-as évekig folytatódott (1962-ben 251 hektár), melyet követően területük nagysága a művelt területek kiterjedésének csökkenésével, a természetvédelmi szempontok erősödésével lassan emelkedni kezdett, melynek eredményeképp 2000-ben 2101,13 hektárt borítanak. A művelés alól kivett területek a XX. sz. elején kismértékű emelkedést mutattak, melyet a 30-as években csökkenés követett, melyet az 50-es évek végén újabb növekedés követett a rendszerváltásig, melyet nagyarányú visszaesés követett. 1984-ben a művelés alól kivett területek 16 979 hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1477,33 hektárt. (5. ábra) Települési bontásban az egyes területhasználatok alakulását az 8-10. melléklet mutatja. (KSH) 5. ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) A területhasználók számáról nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, a 2000. évből származnak a legújabbak. Szántóterületet 4985 fő, rétet 1032 fő, legelőt 84 fő, kertet 5272 fő, 13
szőlőt 2500 fő, gyümölcsöst 719 fő, üvegházat 354 fő, erdőt 665 fő, nádast 42 fő, halastavat 7 fő, művelés alól kivett területet 6582 fő használ. A legtöbb mezőgazdasági területet használó Marcaliban (1206 fő), Balatonbogláron (713 fő), Lengyeltótiban (620 fő), Buzsákon (597 fő), Kéthelyen (583 fő), Öreglakon (511 fő), Somogyváron (505 fő) van. A legtöbb művelés alól kivett területet használók Marcaliban (1214 fő), Balatonbogláron (717 fő), Lengyeltótiban (623 fő), Buzsákon (599 fő), Kéthelyen (581 fő), Öreglakon (521 fő), Somogyváron (508 fő) van. Települési bontásban az értékeket az 8-10. melléklet mutatja. 1.4. Mezőgazdaság A mezőgazdaság változatos képet mutat. A laposabb, természetföldrajzilag is ténylegesen a berekhez tartozó területeken a szántóföldi növénytermesztés, a gyepgazdálkodás a jellemző, míg a magasabb térszinteken, a domboldalakon a szőlő-, és gyümölcstermesztés is megjelenik. Agráralkalmasság szempontjából a területek változatos képet mutatnak. (5. táblázat) Lengyeltóti kistérségben a területek 0,1 % tekinthető kedvezőtlen termőhelyi adottságúnak, 36 % pedig megfelel az országos átlagnak és 37.7 % annál jobb minőségű. A Marcali kistérségben ugyanakkor a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya 9,9 %, az országos átlagnak megfelelő 49,7%, 7,1 % pedig annál jobb minőségű. A Fonyódi kistérségben a legrosszabb a helyzet, ott a kedvezőtlen kategóriába a területek 28,3 % tartozik, 26, 7% az országos átlagba, és 21,9% az átlagnál rosszabb minőségű. A fenti adatok nem vonatkoztathatók teljes mértékben a Nagyberek területét érintő településekre, mivel a számadatok az egész kistérségre értelmezendőek, melyek határai túlnyúlnak a berek területén. Ennek ellenére így is jól látszik, hogy abban a kistérségben a legnagyobb a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya, melynek területéből a berek a legnagyobb részt teszi ki. A szántóföldek minőségét mutatja, hogy a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési terve egyedül Kéthely és Balatonújlak térségében jelölt ki kis területen kiváló termőhelyi adottságú területeket. (12-13. melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 12-13, 42.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004) 14
kivett 3. kat. 2. kat. 1. kat. összes kivett: erdő és mesterséges felszín 3. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nagyobb, vagy egyenlő, mint az országos átlag 2. kat.: Az agráralkalmasági értékszám az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik 1. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nem éri el az országos átlag 80%- át Kistérség hektár százalék Barcsi 11637 13939 15539 28750 69865 16,7 20,0 22,2 41,2 Csurgói 14513 10959 1737 22423 49632 29,2 22,1 3,5 45,2 Fonyódi 12143 11435 9391 9926 42895 28,3 26,7 21,9 23,1 Kaposvári 683 26150 83613 47126 157572 0,4 16,6 53,1 29,9 Lengyeltóti 32 9754 10261 7144 27191 0,1 35,9 37,7 26,3 Marcali 8075 40479 5790 27040 81384 9,9 49,7 7,1 33,2 Nagyatádi 15632 18141 3354 27694 64821 24,1 28,0 5,2 42,7 Siófoki 13381 3046 31609 15275 63311 21,1 4,8 49,9 24,1 Tabi 331 2333 33058 12078 47800 0,7 4,9 69,2 25,3 megye 76427 136236 194352 197455 604470 12,6 22,5 32,2 32,7 összesen régió összesen 85919 210382 709951 410983 1417235 6,1 14,8 50,1 29,0 ország 1441230 2367183 3107706 2385542 9301661 15,5 25,4 33,4 25,6 összesen 5. táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.) 1.4.1. A mezőgazdaság szerkezete A rendszerváltás következményeként a tulajdonosi struktúra átalakult. A térség korábbi meghatározó mezőgazdasági termelőszövetkezetei megszűntek, vagy önálló tevékenységet végző gazdasági társasággá alakultak át, s megváltozott a földhasználat gazdálkodási formánkénti megoszlása. Az egyéni gazdálkodók száma folyamatosan növekedett, melynek eredményeképp ma a földterület mintegy harmadát egyéni gazdálkodók művelik. A kertek, gyümölcsösök, szőlőterületek nagy része és a gyepterületek fele az egyéni gazdálkodók kezelésében van. A rendszerváltás földosztásait, kárpótlásait, s a privatizációt követően a mezőgazdasági területek struktúrája átalakult: kis területű szántók alakultak ki, melyek sok tulajdonos között oszlanak meg, akik sok esetben a birtokuk egy részét bérbe adják, más részét nem hasznosítják, parlagon hagyják, mely következtében a szántóterületek 10,9%-a a megyei átlag több mint kétszerese vetetlen térségben. A parlagon hagyott szántók spontán cserjésedése, invazív fafajokkal való betelepülése későbbi hasznosításukat nehezítheti és emellett elősegíti a gyomnövények terjedését (parlagfű, vadkender, stb.). 15
A térségben jelenleg öt szövetkezet működik Fonyódon, Marcaliban, Buzsákon egy-egy és Kéthelyen kettő. A mezőgazdasági vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megemelkedett, 2009-es adatok alapján 2346 mező-, és erdőgazdálkodási vállalkozás található a térségben. A legtöbb Marcaliban (483) található, ezt követi Balatonboglár (440), majd Lengyeltóti (346). Somogyvár, Öreglak, Ordacsehi, Fonyód, Kéthely településeken e szám 100-160 között van, a többi községben viszont 100 alatt. (6. ábra) 6. ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 42.; Kör Kft., 2000; Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja 2007-2013, 2006; KSH) 1.4.2. Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás A szántóföldi növénytermesztés a mélyebben fekvő, laposabb felszínű területeken folyik. A területen alapvetően a gyengébb talajadottságok jellemzőek, a szántóterületek alacsony, illetve közepes termőképességűek, melynek köszönhetően elsősorban a búza-, és kukoricatermesztés 16
a jellemző. Az ökológiai adottságok elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Nagyberek területének 50,7 %-a (23 860 hektár) szántó művelési ágba tartozik, a rét-, és legelők a terület 14,1 %-t (6657 hektár) teszik ki (2000. évi adat). A szántó-, és legelőterületek alacsony termőképességét az átlagos aranykoronaértékek jól mutatják, az átlag a Nagyberekben 17,68 AK. (7. ábra) A legmagasabb átlagos AK értékek Ordacsehiben (27,62 AK), Balatonkeresztúron (27,15 AK), Balatonújlakon (25,56 AK), Lengyeltótiban (25,49 AK) vannak, a legalacsonyabbak Táskán (9,51 AK), Niklán (10,23 AK), Csömenden (10,35 AK). Települési bontásban az átlagos aranykorona értékeket az 12-13. melléklet tartalmazza. A termesztett növények köre egykor széles spektrumon mozgott, jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, ám a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetően ez a kör leszűkült, az országosan termesztett növényekre tértek át. A térségben az éghajlati adottságok kedvezőek a szántóföldi növénytermesztés számára, főbb növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A takarmánynövények termesztése háttérbe szorult az árunövényekkel szemben, melynek oka az állattartás visszaszorulása. A gyep-, és legelőgazdálkodás nem kielégítő, a települések külterületi részein sok a parlagon hagyott, bozótos, illegális hulladékkal terhelt terület. A legelőterületek alacsony kihasználtságának oka az állatállomány visszaesése. A Nagyberekben legnagyobb mértékben legelőgazdálkodást a Hubertus Agráripari Bt. folytat, aki intenzív és extenzív módszereket is alkalmaz. Intenzíven mintegy 400-450 hektárt művel, amelyet évente háromszor kaszál, az extenzív területeket a Red Angus hústípusú tenyészmarhák legeltetésére használják. 17
(Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004; 44,47-48.; Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 20-21.; KSH; www.hubertus.hu) 7. ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) 1.4.3. Szőlő-, és gyümölcstermesztés 18
A Balaton déli partján már több ezer éve folyik szőlőtermesztés: Probus császár rendeletére a Balaton körüli mocsaras területeket lecsapolták és a helyére szőlőültetvényeket telepítettek. A Balaton nagy vízfelülete, a pára jótékony hatása, a meleg és a hosszan tartó napsütés különleges mikroklímát jelent a Balatontól délre elterülő dombok délnyugati lankáin telepített szőlőültetvények számára. A berek lankásabb területei a dél-balatoni (balatonboglári) történelmi borvidékhez tartoznak, s jó adottságokat biztosítnak a szőlőtermesztés számára, magas aranykorona értékűek (8. ábra), s a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervében szőlőtermőhelyi kataszteri területek övezetébe sorolták őket. (14. melléklet) Bár a Nagyberekben vannak a szőlőtermesztésre kiváló adottságú területek, összességében a szőlőterületek AK értéke alacsony, a nagybereki átlag 19,48 AK. A legmagasabb átlagos AK érték Balatonújlak (38,2 AK), Buzsák (34,8 AK), Lengyeltóti (34,22 AK), Öreglak (30,16 AK) településeken jelentkeznek. Települési bontásban az átlagos AK értékeket az 12. melléklet mutatja. A borvidék és Balatonboglár nemzetközi elismerését jelzi, hogy 1987-ben Balatonboglár a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa címet nyerte el. 8. ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) Ma a Nagyberek 2,9 %-án, 1375,29 hektáron folytatnak szőlőtermesztést, gyümölcstermesztés a terület 0,97%-án folyik 546,22 hektáron (2000. évi adat). Legnagyobb szőlőterületek Lengyeltóti és Öreglak déli és nyugat oldalán, Balatonbogláron, a Marcali-háton, Kéthelyen találhatók, kisebb foltokban Somogyszentpál, Táska, Nikla és Pusztakovácsi határában is előfordulnak. A szőlőművelés ma már nagyrészt az egyéni gazdálkodói, illetve vállalkozói körben folyik. A szőlőtermesztés és bortermelés turisztikai potenciálját kihasználandó, két borutat is létrehoztak a térségben. A Dél-balatoni borút a 19
nagyobb, összesen 15 település tagja, mely közül öt (Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Ordacsehi, Kéthely) a berek területén található. (6. táblázat) A XX. század első felében még Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek, ám az utóbbi 50 évben a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki, melynek megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Zrt volt. A Marcali-hát Borút kisebb, mindössze négy települést számlál, mely közül Marcali és Kéthely a vizsgálati terület része. Település Borút állomások Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság Hujber pince Ignáczy borpince Balatonboglár Miklós pince Villa Boglárka Vinotéka-Borpatika Balatonkeresztúr Balla pince Balatonmáriafürdő Viktor Bor-, és Vendégház Kéthely Öregbaglas szőlőbirtok Ordacsehi Csehivölgyi pincevendéglő 6. táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu) A balatonboglári borvidéken számos faját termesztenek, megtalálhatók a fehér és a vörösborok alapanyagai egyaránt. Jellemző szőlőfajták: Olaszrizling (fehér) Irsai Olivér (fehér) Muscat Ottonel (fehér) Muscat Lunel (sárgamuskotály) (fehér) Királyleányka (fehér) Rajnai Rizling (fehér) Chardonnay (fehér) Sauvignon Blanc (fehér) Merlot (vörös) Kékfrankos (vörös) Pinot noire (vörös) Cabernet Sauvignon (vörös) A szőlőtermesztés nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik. A legnagyobb bortermelő, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. ma is nagyüzemi módszerekkel termeszt szőlőt és állít elő bort és pezsgőt. A Balatonboglári Borgazdasági Zrt. elődje, a Balatonboglári Állami Gazdaság 1956-ban alakult több gazdaság összevonásával, ugyani 20
ebben az évtizedben kezdtek a virágzó balatoni turizmus ellátására a Balatontól délre eső, ideális természeti adottságú területeken gyümölcs és csemegeszőlő telepítésébe. Az országban legnagyobb felületen itt termeltek szőlő szaporítóanyagot és végeztek termesztési kísérleteket (pl. a Lenz-Moser féle széles soros művelési rendszert itt próbálták ki, ezután terjedt el az egész országban), az Állami Gazdaság nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő volt. A 70-es években az állami gazdaság tudatos és szakszerű üzletpolitikájával kialakította a Dél- Balatoni borvidéket, ahol a termékeik előállításához szükséges szőlőt és gyümölcsöt a szakcsoportok termelték. Megjelent a saját tulajdonú szőlőterület, amelyet a lakosság összefogással művelt úgy, hogy a szervezett termeltetéshez biztosították a kézi munkaerőt. Ezzel a szervezettséggel, ezzel a jövedelemmel nem voltak képesek versenyezni a környék termelőszövetkezetei, melynek következtében megszűntek, elsők között a Lengyeltóti Szövetkezet. A gazdaság nagyüzemben állított elő borokat, melyeket nagymennyiségben exportált, borai nagy részét elsősorban az akkori Szovjetúnió, NDK és NSZK területén adta el, de 80-as évek végére a BB lett az USA legnagyobb magyar-borexportőre. A BB pezsgők készítése 1982-ben kezdődik meg az üzemben és rövidesen hazánk második legismertebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott pezsgőmárkájává válik. 1993-ban a vállalat részvénytársasággá alakult, s egy nemzetközi szakmai cégcsoport tagjává lett. A nagyüzemi termelés mellett számos jentős pincészet is alakult, melyek minőségi borral látják el a piacot. (7. táblázat) Település Pincészet Leírás Balatonboglár Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság Hujber pince Ignáczy borpince Miklós pince Birtok: 33 hektár Fajtaösszetétel: Chardonnay 7,7 ha, Olaszrizling 5 ha, Rajnai Rizling 4,8 ha, Sauvignon Blanc 3,6 ha, Pinot Noir 4 ha, Merlot 2 ha, Kékfrankos 1 ha, Pinot Blanc 0,5 ha, Rizlingszilváni 0,4 ha, Muscat Ottonel 0,3 ha, Irsai Olivér 0,3 ha, Zenit 0,3 ha, Zöldveltelini 0,2 ha, rekonstrukció alatt 2,9 ha Légli Ottó 2010-ben megkapta az év bortermelője díjat Birtok: 7 hektár Fajtaösszetétel: Zöldveltelíni, Chardonay, Királyleányka, Rajnairizling, Sárgamuskotály, Oportó, Merlot. Birtok: néhány hektár Birtok: 6 hektár Fajtaösszetétel : Szürkebarát, Rajnai Rizling, Tramini, Királyleányka, Muscat Ottonel A család 1974 óta foglalkozik szőlészettel és borkészítéssel. 21
Balatonkeresztúr Balla pince 200 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal Balatonmáriafürdő Kéthely Viktor Bor-, és Vendégház ÖregBaglas szőlőbirtok Tengerdi család tulajdona A pincészetben Chardonnay, Irsai Olivér, Merlot rose, Merlot, Pinot noire, Cabernet suavignon borokat állítanak elő Chardonnay boruk 2007-ben elnyerte a "Balatonmáriafürdő Bora" és a "Magyar Vadászlap Bora" címet, valamint 2003- ban a Balatoni Borok Versenyén aranyérmet nyert. Hunyadi gróf 1773-ban alapította A birtok 200 ha nagyságú, amelybõl 100 ha a szõlõterület 7. táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu) A szőlőterületek szerkezetéről nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, 2001-ből származnak a legújabbak. 2001-es adatok alapján a szőlőterületek szerkezetére jellemző, hogy a legelterjedtebb a 10 hektár feletti birtokméret, mely a szőlőterületek 37,7%-t teszi ki. A 0,1-0,99 hektár, 1-4,99 hektár és az 5-9,99 hektár közötti birtokok közel azonos, 18-20 %- os arányban vannak, míg a 0,1 hektár alattiak aránya a legkisebb (5,4%). Települési bontásban a szőlőterületek birtokméret szerinti eloszlását az 15. melléklet mutatja. Az ültetvény jellege szerinti csoportosításban az áruszőlő teszi ki a legnagyobb arányt 98,1%-os részesedéssel, ezt követi a nem művelt nem kezelt 1,1%-kal, az újratelepítésre engedélyezett 07%-kal és a még nem termő 0,1%-kal. Életkor szerinti csoportosításban a 10-19 éves közötti állomány képviseli a legnagyobb arányt 67,3%-kal, ezt követik a 20-29 évesek 21,2 %- os és a 30 év felettiek 8,4%-os aránnyal. A 3-5 év közöttiek 1,9%, a 3 év alattiak és az 5-9 év közöttiek 0,6%-ot tesznek ki. A fajtaszerkezetet tekintve a fehérszőlők a jellemzőek, 68,2%-ot tesznek ki. A vörös szőlő 23,1%-ot, a csemege szőlő 4%-t és az egyéb fajták 4,7%-ot tesznek ki. Települési bontásban az értékeket az 16. melléklet mutatja. (KSH) 9. ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) 22