STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV. Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító eng. száma: KTM 224/97

1118 Bp., Bozókvár utca 12. Tel:+ 36 1 3107292 Fax: +36 1 3196303 www.vibrocomp.hu E-mail:info@vibrocomp.hu Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító eng. száma: KTM 224/97 www.akusztikakft.hu iroda.baja@akusztikakft.hu MSZ EN ISO 9001:2009 MSZ EN ISO 14001:2005 AKUSZTIKA Mérnöki Iroda Kft. Mérőközpont/Levelezési/Számlázási cím: H-6500 Baja, Szent László u. 105. Tel: +36 79 426 080 Fax:+36 79 322 390 Mobil: +36 30 822 0674, +36 30 371 7867 Kirendeltség: H-1112 Budapest, Jégvirág utca 14. Mobil: +36-30-654-3033, Tel/fax: +36-1-785-0437 Képviseletek: H-4024 Debrecen, Kandia u. 15. Mobil: +36-20-943-3910, Tel/Fax: 52/314-193 H-3300 Eger, Hadnagy u. 9. Mobil: +36-30/207-3048 H-3432 Emőd (Miskolc) Váci Mihály u. 20. Mobil: +36-20-939-2178 H-9023 Győr, Szabolcska u. 12. Tel/Fax: 96/336-141, Mobil:+36-70-221-1323 H-5100 Jászberény, Szent László u. 31./2. II. em. 7., Mobil: +36-30/523-0110 H-6000 Kecskemét, Fráter György u. 11. Mobil: +36-70-626-3293 H-4700 Mátészalka, Ipari út (inkubátorház) Mobil: +36-30-239-7808 H-8800 Nagykanizsa, Honvéd u. 16./a, Mobil: +36-30- 477-6557 H-7623 Pécs, Ungvár u. 22., Tel: 72/511-790, Fax: 72/315-381 H-6720 Szeged, Arany János u. 7.,Tel/Fax: 62/468-019, Mobil: +36-30-207-5456 H-9700 Szombathely, Rákóczi u. 35. Mobil: +36-20-973-7456, Tel/fax: +36-94-315-494 H-8200 Veszprém, MTESZ Székház, Bajcsy-Zs. u. 3.Mobil: +36-30-604-0745 A NAT által NAT-1-1417/2009 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV BAJA VÁROSRA 2012

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV BAJA VÁROSRA 2012 Tárgy: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programból finanszírozott HUSRB/1002/122/137/01 Noise Mapping projektben, PraG (Practical Guide to contract procedures for EC external actions, a továbbiakban: PraG) szerint lebonyolított Stratégiai zajtérkép és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozása. Készítették: Akusztika Mérnöki Iroda Kft Konzorcium vezető geodéziai, helyszíni mérések, adatgyűjtés zajtérképezés Cégvezető: Tan Attila Konzorcium vezető zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 03-0655 Vidákovics Gábor zaj-és rezgésvédelmi csoportvezető környezet ellenőrző mérnök Aladics Zoltán környezet ellenőrző mérnök Vibrocomp Kft. Konzorciumi tag közúti, vasúti zajtérképezés Ügyvezető: Bite Pálné dr. zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-0193 Cégvezető: Bite Pál zaj és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-12481 Nagy Dániel Szilveszter gépészmérnök Közreműködött: Berki Tibor, forgalomtervezés Nagy Sándor, Coaching Team villamosmérnök A tanulmányt szerzői jogvédelem védi, a címben szereplő téma kivételével sem részben, sem egészben fel nem használható. A tanulmány részletei vagy egésze nem sokszorosítható, hitelesített másolat a VIBROCOMP Kft-től kérhető. Baja -2013- STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK... 5 2. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP... 5 2.1. Jogszabályi háttér... 5 2.2. Bevezetés a stratégiai zajtérképről... 6 2.3. A 280/2004 rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve... 6 2.3.1. Megítélési idő... 7 2.3.2. Bemenő adatok... 7 2.3.3. Zajterjedési modell... 7 2.3.4. Előállítandó térképek... 8 2.3.4.1. Zajterhelési térkép... 8 2.3.4.2. Konfliktustérkép... 8 2.3.4.3. Az érintettség meghatározása... 8 2.3.5. Egyéb követelmények... 9 2.4. A zajtérkép készítéshez szükséges adatok... 9 2.4.1 Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa... 9 2.4.2. Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők... 12 2.4.3. Közúti forgalom sebessége... 12 2.4.4. Zajvédelmi létesítmények... 12 2.4.5. Vasúti forgalom... 12 2.5. Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék... 13 2.6. Baja közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei... 13 2.6.1. Zajterhelési térkép... 13 2.6.2. Konfliktustérkép... 15 2.6.3. Érintettség meghatározása... 16 2.7. Baja vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei... 16 2.7.1. Zajimmissziós térkép... 16 2.7.2. Konfliktustérkép... 17 2.7.3. Érintettség meghatározása... 17 3. A ZAJVÉDELMI INTÉZKEDÉSI TERVEK... 18 3.1. Jogszabályi kötelezettség... 18 3.2. Baja zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása... 18 3.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok... 20 3.3.1. Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések... 20 3.3.1.1. Hálózatfejlesztés... 20 3.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése... 20 3.3.1.2.1. Közlekedés szervezés + parkolás... 20 3.3.1.3. A kopóréteg cseréje... 21 3.3.2. Zajárnyékoló fal építése... 22 3.3.3. Érintettség meghatározása... 22 3.3.4. A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó... 24 javaslatok intézkedési terv 2. fázis... 24 3.3.4.1. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása... 24 STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 3

3.3.4.2. Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás... 24 3.3.4.3. Területhasználat tervezés Belváros Zöld belváros koncepció... 25 3.3.4.4. Passzív védelem... 25 3.4. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok... 26 4. KÖLTSÉG, HASZON... 26 5. JAVASLAT A KÖZÖNSÉGTÁJÉKOZTATÁSRA... 28 5.1. Intézkedési terv publikálása... 29 5.1.1.Sajtókampány / Internet... 29 5.1.2.Nyilvános együttműködés... 29 5.2. Tájékoztatási javaslat Baja részére... 29 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 30 1. MELLÉKLET FORGALMI MELLÉKLET... 34 2. MELLÉKLET FORGALMI ADATTÁBLA VASÚT... 46 3. MELLÉKLET BAJA ZAJVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEI... 48 4. MELLÉKLET BAJA STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEI... 49 STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 4

1. Bevezetés, előzmények Baja Város Önkormányzata mint Megbízó 2012. május 15-én, a Magyarország- Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programból finanszírozott HUSRB/1002/122/137/01 Noise Mapping projektben, PraG (Practical Guide to contract procedures for EC external actions, a továbbiakban: PraG) szerint lebonyolított beszerzési eljárás eredményeként vállalkozási szerződést kötött az Akusztika Mérnöki Iroda Kft-vel, Baja város Stratégiai zajtérképének és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozásának, valamint szakmai tréningek megtartásának az elvégzésével Megbízó: Baja Város Önkormányzata székhelye: 6500 Baja, Szentháromság tér 1. adószáma:15724313-2-03 bankszámlaszáma: 11732033-15336244 képviseli: Zsigó Róbert polgármester Vállalkozó/konzorciumvezető : Akusztika Mérnöki Iroda Kft. székhelye: 6500 Baja, Szent László u. 105. adószáma: 13408374-2-03 képviseli: Tan Attila ügyvezető Konzorciumi tag: Vibrocomp Kft székhelye: H-1118, Budapest, Bozókvár utca 12. adószáma: 10766323243 képviseli: Bite Pál cégvezető Jelen dokumentáció Baja város stratégiai zajtérképét, annak értékelését és intézkedési tervét tartalmazza. 2. Stratégiai zajtérkép 2.1. Jogszabályi háttér A magyar jogszabályokban rögzítésre került a magyar stratégiai zajtérképezés és intézkedési készítés követelményrendszere: A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet. A 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről fontosabb pontjaiban leírja a zajtérkép-készítés jogi hátterét, a határidőket, továbbá a stratégiai zajtérképek összetevőit, formai követelményeit. A kormányrendelet részletesen előírja az alkalmazott zajjellemzők meghatározását, ezen zajjellemzők, mint a tanulmány során ismertetjük megítélési időben jelentősen eltérnek a környezetvédelmi hatástanulmányokból ismerttől. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 5

A 25/2004 (XII.20.) miniszteri rendelet szabályozza részletekbe menően a stratégiai zajtérképek, valamint az ezt követő intézkedési tervek elkészítési módszertanát. A rendelet leírja az alkalmazható számítási szabványokat a különböző zajforrásokra, illetve a zajterjedésre. A rendelet szabályozza a bemenő adatokkal szemben támasztott követelményeket is. 2.2. Bevezetés a stratégiai zajtérképről A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes formában mutatja a terület zajterhelését. Az utóbbi években az EU országokban a méréseken alapuló vizsgálatokat a számítással végzett vizsgálatok, értékelések váltották fel. A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövő konfliktustérkép és érintettségi számok alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkozásának fontossági sorrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás előtt összehasonlíthatóak, kimutathatók az eltérő intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is. A zajtérkép ábrázolhatja - A megítélési A-hangnyomásszintet (zajterhelési térkép), - Zajszint-konfliktus összefüggését (konfliktus térkép), ami a megítélési szintek és a stratégiai küszöbértékek közötti különbséget mutatja. - A zaj által érintett lakosok számát A stratégiai zajtérképek a területen lévő összes zajforrást figyelembe vehetik, feltüntetendő környezeti zajforrás-csoportok: üzem/ipar, közút/villamos, vasút, légi közlekedés. A számítást minden forrás-csoportra külön-külön kell elvégezni és ábrázolni. A stratégiai zajtérképek nem szemléltetik a háttérzajt vagy a csúcsszinteket. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a túllépés megállapításánál az esetenként erősen változó (csökkenő) zajszinteket és a tonális zajt is. A stratégiai zajtérkép-készítésnél a modell figyelembe veszi a hangterjedést befolyásoló tényezőket, mint az épületek és egyéb zajterjedést akadályozó hatásokat, a talajmodelleket, időjárási viszonyokat, stb. A stratégiai zajtérkép pontosságát első sorban a forgalmi adatok és az éves meteorológiai átlagadatok bizonytalansága befolyásolja, ezek alapján a stratégiai zajtérkép számítási eredményeinek pontossága ±2-3 db-re becsülhető. Az eltérések okát általában az emisszió-becslésben, a terjedési modellben felhasznált paraméterek pontatlanságában, a modellben, és a topográfia digitális felbontásában, valamint a hosszúidejű, azonos szélirányok fellépésében kell keresni. 2.3. A 280/2004 rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Az említett kormányrendelet szerint készült stratégiai zajtérképet Baja városára az alábbi pontok figyelembe vételével készítettük el. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 6

2.3.1. Megítélési idő A rendelet szerinti zajtérképet az alábbi összefüggés alapján, mindig L den és L éjjel zajjellemzőre kell készíteni. L nap L este + 5 1 L = 10 + 10 den 10lg 12 10 4 10 + 8 10 24 L éjjel + 10 10 ahol: Lnap - egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra 06.00-18.00 óra) L este - egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra 18.00-22.00 óra) L éjjel - egyenértékű A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra 22.00-06.00 óra) (1) 2.3.2. Bemenő adatok A rendelet szerint a stratégiai zajtérkép az éves átlagra, L den és L éjjel zajjellemző megadásával készül, ezért itt az ÁNF értéket nappalra, estére, éjjelre kell megadni. Változatlan forgalmi, úthálózati viszonyok esetén a forgalmi adatok 2 évesnél nem lehetnek régebbiek. Változások esetén csak az aktuális adatokkal lehet számolni. A számításokhoz az útra előírt maximális megengedhető haladási sebességeket kell figyelembe venni. (Ez több esetben nem egyezik meg különösen éjszaka- a tényleges sebességi viszonyokkal.) 2.3.3. Zajterjedési modell A terjedésnél az MSZ 15036:2002 szabvány összefüggéseit (a hosszú távú középérték számításához) az alábbiak szerint kell alkalmazni: ahol K h H Q h A s hq + ha K = C h 0 1 10 db, s a hosszú idejű szint meghatározására szolgáló korrekció a zajforrás föld feletti magassága az észlelési pont föld feletti magassága az észlelési pont és a zajforrás távolságának vetülete a föld (középső) síkján (2) és helyi idő C 0 napközben 06:00 18:00 3,0 db este 18:00 22:00 1,5 db éjjel 22:00 06:00 0,0 db STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 7

2.3.4. Előállítandó térképek A rendelet szerinti stratégiai zajtérképek célja egy adott területen belül a különféle zajforrásokból eredő zajnak való kitettség átfogó értékelését, vagy az e területre vonatkozó átfogó zajhelyzeti előrejelzések céljára elkészített térképet jelenti. Ennek szellemében a stratégiai zajtérkép zajforrásonként és megítélési időnként a következő térképeket foglalja magában. 2.3.4.1. Zajterhelési térkép A zajterhelési térképen Baja város jelenlegi zajterhelését kell bemutatni isophongörbés ábrázolással. Jelen megbízás az alábbi zajforrások - közút, - vasút által okozott zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszintjének ábrázolására terjed ki. 2.3.4.2. Konfliktustérkép A konfliktustérkép a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja L den -re és L éjjel -re. A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén ipari zajforrások esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db. L den = 46 db, L éjjel = 40 db. 2.3.4.3. Az érintettség meghatározása Az eredményes és gazdaságos intézkedési terv elkészítéséhez tudni kell, milyen módon lehet megvalósítható intézkedésekkel és/vagy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb embert érő zajterhelést csökkenteni. Ennek megállapítása a prioritások meghatározásának is az alapja. Az akusztikai konfliktust azonban a túllépésen túlmenően, ha nem is egyenlő mértékben, az adott területen élők száma is befolyásolja, Közlekedési zajforrások melletti területeken jelentősen nagyobb zajterhelés éri azokat az épületeket, ill. épületfrontokat, amelyek az út-, vagy vasútvonal közelében vannak, mint azokat, amelyeknél a zajterhelés a távolság, vagy más, a zajterjedést kedvezően befolyásoló tényező (árnyékolás, növényzet, beépítettség stb.) csökkenti. A rendelet szerint meg kell adni azon emberek becsült létszámát (száz főben kifejezve), akik a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett decibelben kifejezett L den zajmutató értékek alábbi sávjai mindegyikének kitett STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 8

lakóépületekben élnek: 55 59, 60 64, 65 69, 70 74, >75, külön-külön kell kimutatni a közúti, vasúti és légi közlekedési eredetű zajokat, illetve az ipari zajforrásokat. A számadatokat a legközelebbi kerek százra kell fel- vagy lekerekíteni (például: 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra) Baja városának az érintettségét a rendeletben szereplő táblázatos módszerrel mutatjuk be. Az intézkedési tervben foglalt intézkedések megfelelőségét az érintettségi számok változásával támasztjuk alá. 2.3.5. Egyéb követelmények A rendelet szerint a stratégiai zajtérképet 4 m-es relatív értékelési magasságban 10m x 10m es raszter-hálóban kell elkészíteni. A vizsgált épület homlokzati felületéről visszaverődő hang kivételével csak a védendő homlokzatra beeső zajt kell figyelembe venni 2.4. A zajtérkép készítéshez szükséges adatok Az stratégiai zajtérkép elkészítéséhez az alábbi bemenő adatokat állítottuk elő: 1. Helyszín, geometriai adatok - Digitális várostérkép, mely az alábbiakat tartalmazza: épületek, főútvonal hálózat, vasút hálózata, beépítés, forgalmi intézkedések (pl. körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) - Szintvonalas térkép magassági adatok, domborzati viszonyok figyelembevételére, épületek magasságára vonatkozó adatok - Zajvédelmi létesítmények adatainak ismerete pl. zajárnyékoló falak elhelyezkedésének, magasságának, hosszának ismerete - Útburkolatok minőségi adatai 2. Forgalmi adatok - Közútra, - vasútra 3. Lakossági adatok 2.4.1 Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa Elkészítettük a Bajai úthálózat (2.-4. ábrát) forgalmi vizsgálatát és ehhez kapcsolódóan a zajtérkép készítés számításaihoz tartozó közút forgalmi adatbázist. A szövegben hivatkozott ábrák az 1. Forgalmi mellékletben találhatóak. Előzmények, rendelkezésre álló adatok Felhasználható forgalmi adat előzmények az országos közúthálózat városi átkelési szakaszait (lásd az 1. ábrát) leszámítva nem álltak rendelkezésre. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 9

Az úthálózati és a forgalmi állapot általános jellemzése A települési és úthálózati környezetet az 1. ábra szemlélteti. A város forgalmi út viszonyaira jellemző az úthálózat gyűrű elemeinek hiánya. Az egyetlen gyűrű jellegű út a Keleti krt., csak részben épült meg (déli szektora még nincs). Ennek ellenére a városnak nincs számottevő átmenő forgalma. Viszonylag nagyobb terhelés éri a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kiépített harántirányú úthálózati elemet a Kaszás utat. A Szegedi út korábbi átmenő forgalmi funkciója a Kaszás út Keleti krt. kiépítésével megszűnt. A város Észak Dél irányú fővonala (Dózsa Gy. út, Arany J. u., Déri F. sétány, Szent Antal u. stb.) csúcsidőszaki torlódásai a Keleti krt. részleges kiépítettségének következménye. Jelenlegi állapot forgalmi mérései és vizsgálata Előírások Zajtérkép készítés számításaihoz a forgalomtechnikai vizsgálatok szokásos adatai, forgalmi csúcsóra (E/ó, darab/ó), vagy az átlagos napi forgalom (E/nap, darab/nap) értékek közvetlenül nem használhatók, ui. a zajvédelmi jármű kategóriák megítélési idők szerinti darabszámos értékeire van szűkség. Zajvédelmi jármű kategóriák az alábbiak: I. kategória a 3500 kg összsúlynál kisebb járművek és szerelvények (szgk., szgk. + utánfutó szerelvény, lakóautó, mikrobusz, kisteher jármű), II. kategória (tgk., tgk. + utánfutó szerelvény, szóló autóbusz, motorkerékpár), III. kategória (ntgk., ntgk.+ utánfutó szerelvény, nyerges vontató, többtengelyes- és csuklós autóbusz). Rövidítések szgk.: személygépkocsi tgk.: közepes tehergépkocsi, ntgk.: nehéz tehergépkocsi. Megítélési idők az alábbiak: nappali (6-18 óra között), esti (18 22 óra között), éjszakai (22 6 óra között). Szükséges továbbá a sebesség előírások, az útburkolat anyagának és minőségének felvétele. Forgalmi adat meghatározási nehézségek A vizsgálati útszakaszok zajvédelmi jármű kategóriánkénti útkeresztmetszeti napi forgalom lefolyásainak birtokában az adat meghatározás viszonylag egyszerűen végrehajtható az óraforgalmak megítélési idő szerinti összegzésével, másképpen STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 10

fogalmazva: az óraforgalom idő függvény megítélési időhatárok közötti integrálásával (lásd 6. ábrán lévő forgalom lefolyási példát). A jármű kategóriánkénti napi forgalom lefolyások kimérése azonban még kisebb úthálózat esetén is igen nagy, költséges feladatot jelent. Baja esetében a kb. 70 75 érintett vizsgálati útszakasz három zajvédelmi járműkategóriájának 24 órás mérése gyakorlatilag vállalhatatlan. Ennek megfelelően az adatok meghatározására más módszert kell alkalmazni. Vizsgálat menete Első lépesként a zajtérkép készítés érintettnek vélt úthálózatán felmérési területenként kijelöltük (lehatároltuk) a vizsgálati útszakaszokat (lásd a 2. 4. ábrákat). A kijelölés egyik elve az, hogy homogén forgalom nagyságú útszakaszok kerüljenek lehatárolásra. Ennek megfelelően az egymást követő, elhanyagolható forgalom változású útszakaszok forgalmait átlagoltuk. A kijelölés másik elve, hogy minden érintett útvonal találkozásánál vizsgálati szakaszhatár kijelölés történjen. Ez utóbbi elvet követve az érintett úthálózat döntő részén a kijelölés forgalmi adatok nélkül is végrehajtható volt. Azon a néhány helyen ahol forgalmi adatokra is szükség volt, ott a kijelölésnél becslést végeztünk, amit később a forgalom mérések birtokában pontosítottunk. Második lépésként az érintettnek vélt úthálózatot bejártuk. A látottakat gépkocsikba szerelt videó kamerákkal rögzítettük. A rögzített anyag kiértékelésével kialakult a többé-kevésbé véglegesnek tekinthető érintett úthálózat, amely fő, gyűjtő, összekötő és autóbusz járta utakat tartalmaz.. Kizártuk a körből a rendkívül kis forgalmú utakat (ahol az ÁNF 1000 jármű/nap értéknél kisebb). Ezen kívül meghatároztuk a forgalomszámlálási helyeket és időpontokat. Harmadik lépésként vizsgálati útszakaszonként és járműkategóriánként meghatározásra kerültek az ÁNF értékek. Az országos úthálózat Báját érintő útvonalain ezek az adatok rendelkezésre álltak. A többi útvonalon a csúcsóra mérések adataiból kellett az ÁNF-t meghatározni. Negyedik lépésként bizonyos útvonalakon (Bajcsy Zs. út Szentháromság tér - Deák F. utca Rókus utca vonalon és a Jelky András térre befutó utakon a helyi forgalom lefolyási viszonyok jellegzetességét feltáró karakterisztika vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatokhoz tartozó forgalom számlálások korlátozhatók a reggeli és délutáni csúcsidőszakra, a déli, az esti, valamint az éjszakai egy óra időtartamra (így a 24 óra helyett csak 5 óra kimérésére van szükség). A mért adatok és a forgalmilag analóg helyekről származó forgalom lefolyási összefüggések felhasználásával egy számítógépes grafikai szimulációval meghatároztuk a bajai forgalom lefolyási jellegzetességeket (példaként lásd a 7. ábrát) Ezt követően a hazai viszonyokra általában alkalmazható ÁNF szétbontási szorzókat a szimuláció során nyert értékekkel korrigáltuk (példaként lásd a 8. ábrát). Ötödik lépésként a helyszíni bejárások során rögzített felvételekből vizsgálati útszakaszonként feltártuk a sebesség előírásokat ás az útburkolat viszonyokat. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 11

A vizsgálat során meghatározott adatok összefoglalása Vizsgálatunk eredményeit - a zajtérkép készítéshez felhasználható forgalmi adatokat és sebesség előírásokat - a csatolt 9. 11. ábrák táblázatai tartalmazzák. A táblázatokban soronként jelennek meg a vizsgált útszakasz adatok. Balról jobbra felé haladva az oszlopok az alábbiakat tartalmazzák: vizsgálati útszakasz azonosítót, forgalmi adatokat járműkategória és megítélési idő bontásban, útburkolat anyagát és minőségét sebesség előírást. A 12. ábrán látható segédlet felmérési területenként rendezve megadja az útszakaszokat, illetve a forgalmi adatok ábra számait. 2.4.2. Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők Az 1. melléklet tartalmazza a zajvédelmi szempontból mértékadó útburkolat jellemzőket. A rendeletben előírtak szerint, vizsgálati útszakaszonként került feltüntetésre a kopóréteg típusa, érdességi kategóriája és állapotának szubjektív megítélése. 2.4.3. Közúti forgalom sebessége A sebességviszonyok esetében az egyes útszakaszokra megengedett sebességet tüntettük fel, mivel a stratégiai zajtérkép készítés jogszabályai a valós állapottól eltérő igényeket írnak elő. Az útszakaszok mértékadó sebességét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Megjegyezés: A ténylegesen kialakuló sebesség értékek eltérhetnek az előírttól, de a rendelet szerint a stratégiai zajtérkép-készítésnél a megengedett legnagyobb sebességet kell figyelembe venni. 2.4.4. Zajvédelmi létesítmények Baja városban zajvédelmi célból eddig közút mellett, az 511. sz. főút és az 551. sz. főút környezetében létesítettek zajárnyékoló falakat. A falak állapota jónak mondható. A vasút mellett eddig nem létesült zajvédelmi létesítmény. A zajtérkép készítésnél figyelembe vett zajárnyékoló falak adatait a 3. melléklet tartalmazza. 2.4.5. Vasúti forgalom Az aktuális (2012. évi) vasúti forgalmi adatokat a rendeletnek megfelelő napszaki bontásban a rendeletben közölt forgalmi adatlap felhasználásával. A zajtérkép készítésnél figyelembe vett vasúti forgalmat a 2. melléklet tartalmazza. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 12

2.5. Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék A 4. mellékletben szereplő ábrák mutatják Baja 2012. évi stratégiai zajtérképeit a közúti és vasútforgalomra. Az ábrák külön zaj indikátoronként készültek, melyet 1:10000 léptékben nyomtatásra alkalmas formában a melléklet digitális adathordózó tartalmaz. K-Z L den -1.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti K-Z L éjjel -1.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre K-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre, átnézeti K-K L den -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti K-K L éjjel -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre K-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre,átnézeti V-Z L den -1.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti V-Z L éjjel -1.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre, átnézeti V-K L den -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti V-K L éjjel -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre,átnézeti 2.6. Baja közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei 2.6.1. Zajterhelési térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Baja egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd K-Z L den -1.jpg,) és éjszakára (lásd K-Z L éjjel -1.jpg). A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés (L den > 75 db) összesen 2 lakóépületet érint a Deák Ferenc utcában. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy nagyon magas a zajterhelés (L den =70-75 db) Arany János utca Árpád tér Bajcsy-Zsilinszky utca Bokodi út Czirfusz Ferenc utca Deák Ferenc utca STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 13

Déri Frigyes sétány Dózsa György út Jelky András tér Kölcsey Ferenc utca Monostori út Munkácsy Mihály utca Muskátli utca Szent Antal utca Szentháromság tér Vörösmarty tér Tóth Kálmán tér melletti lakóépületek környezetében. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés (L den =65-70 db) Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bokodi út Budai Nagy Antal utca Czirfusz Ferenc utca Deák Ferenc utca Deszkás utca Dózsa György út Kálmán Király utca Kaszás utca Kinizsi Pál utca Kossuth Lajos utca Kölcsey Ferenc utca Lőkert sor Miklós utca Monostori út Munkácsy Mihály utca Nagy István utca Pásztor utca Róka utca Rókus utca Szabadság út Szegedi út Szent Antal utca Vöröskereszt tér Vörösmarty tér Tóth Kálmán tér melletti lakóépületek környezetében. A zajterhelési helyzet a városban azért is kedvezőtlen, mert zajcsökkentési intézkedésekre eddig nem került sor, illetve több helyen szűk utcák találhatóak. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 14

2.6.2. Konfliktustérkép Az elkészített zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét (lásd K-K L den.jpg) és éjszakára (lásd K-K L éjjel.jpg) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy az éjszakai időszakban 10 db feletti konfliktus nem található a városban. Éjszaka 5-10 db közötti konfliktus található az alábbi utak környezetében lévő lakóépületeknél: Czirfusz Ferenc utca Deák Ferenc utca Dózsa György út Mártonszállási út Szent Antal utca Éjszaka 0-5 db közötti konfliktus található az alábbi utak környezetében lévő lakóépületeknél: Állomás tér Arany János utca Árpád tér Attila utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bokodi út Budai Nagy Antal utca Csermák Mihály tér Czirtusz Ferenc utca Deák Ferenc utca Déri Frigyes utca Deszkás utca Dózsa György út Jelky András tér Kinizsi Pál utca Kölcsey Ferenc utca Mártonszállási út Monostori út Munkácsy Mihály utca Nagy István utca Rókus utca Szabadság út Szegedi út Szent Antal utca Szentháromság tér Tóth Kálmán tér Vörösmarty tér Wesselényi utca STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 15

2.6.3. Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Baja város közúti közlekedésből eredő érintettségi adatait a következő táblázat mutatja. zajszint tartományok db L den érintett lakos Lakóépület jelenleg Óvoda és bölcsőde Iskola Kórház terület [km 2 ] 55-60 2700 413 0 0 0 1,365 60-65 4600 668 0 0 0 0,883 65-70 4500 686 0 0 0 0,638 70-75 1200 125 0 0 0 0,241 >75 0 0 0 0 0 0,002 zajszint tartományok db L éjjel érintett lakos Lakóépület jelenleg Óvoda és bölcsőde* Iskola* Kórház terület [km 2 ] 50-55 4800 795 0 0 0 0,877 55-60 3100 445 0 0 0 0,551 60-65 600 73 0 0 0 0,178 65-70 0 0 0 0 0 0,007 >70 0 0 0 0 0 0 2.1. táblázat Közúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. 2.7. Baja vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei 2.7.1. Zajimmissziós térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Baja egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd V-Z L den.jpg) és éjszakára (lásd V-Z L éjjel.jpg). STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 16

A zajtérkép alapján elmondható, hogy a bajai állomástól Kiskunhalas felé nagyobb az épületek zajterhelése., de az nem éri el az L den =60 db-t, éjszaka pedig az L éjjel =50 db-t. 2.7.2. Konfliktustérkép Hasonlóan a közúti forgalomból számolt konfliktustérképhez, az elkészített vasúti forgalomból eredő zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét L den -re (lásd V-K L den.jpg) és éjszakára (lásd V-K L éjjel -K.jpg) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy az Baja belterületén az épületek környezetében mind L den -re vonatkozóan, mind éjjelre a vasútvonal mellett nem található konfliktus. 2.7.3. Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Baja város vasúti közlekedésből eredő érintettségi adatait a következő táblázat mutatja. L den zajszint tartományok jelenleg db Óvoda és terület érintett lakos Lakóépület bölcsőde Iskola Kórház [km 2 ] 55-60 0 7 0 0 0 0,037 60-65 0 0 0 0 0 0 65-70 0 0 0 0 0 0 70-75 0 0 0 0 0 0 >75 0 0 0 0 0 0 L éjjel zajszint tartományok jelenleg db Óvoda és terület érintett lakos Lakóépület bölcsőde* Iskola* Kórház [km 2 ] 50-55 0 0 0 0 0 0,01 55-60 0 0 0 0 0 0 60-65 0 0 0 0 0 0 65-70 0 0 0 0 0 0 >70 0 0 0 0 0 0 2.2. táblázat Vasúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 17

3. A zajvédelmi intézkedési tervek Az elkészített zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentéi intézkedési tervet is elsősorban a közúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére készítettük. 3.1. Jogszabályi kötelezettség Az intézkedési tervek kifejezés a környezeti zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, magában foglalja a zaj szükség szerinti csökkentését. A zajvédelmi tervekben szereplő intézkedések végrehajtása az illetékes hatóságok megítélésére van bízva. Az intézkedések alapja a stratégiai küszöbérték túllépés mértéke ill. az érintett lakosok száma. Az intézkedési terv tartalmi követelményeit a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet 5. sz. Melléklete tartalmazza. A zajcsökkentési terv csak akkor lehet eredményes, ha az a közlekedésfejlesztési tervvel, környezetvédelmi, városrendezési, településszerkezeti tervvel összhangban van, és annak intézkedéseit, lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe veszi. Ez azt is jelenti, hogy a zajcsökkentési tervet csak Baja fejlesztési tervei ismeretében lehet elkészíteni, ill. a városi egyéb tervek készítésénél figyelembe kell venni a zajvédelem célkitűzéseit. Baja zajvédelmi intézkedési tervének kidolgozásánál az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: - Baja Városfejlesztési stratégiája 2007-2013, 2007. - Bajai országos közforgalmú kikötő és logisztikai központ létesítése, Baja Port Konzorcium, 2012. - Baja Város Integrált Városfejlesztési stratégiája, 2008. - Baja déli elkerülő út építése, Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány, TT Consult Kft, 2012. - Baja város Önkormányzata Képviselő Testület 8/2008 (II.29.) rendelete Baja város Helyi Építési szabályzatának megállapításáról A város zajvédelmi intézkedési tervét a fentiek figyelembevételével állítottuk össze. Az intézkedési terv két fázisból áll, első fázisban meghatározzuk Baja a legfontosabb zajcsökkentési feladatait, míg a második fázisban további zajcsökkentési lehetőségeket ismertetünk. 3.2. Baja zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása Baja zajterhelését a következő útvonalak befolyásolják: Főutak: 51. sz. és 55. sz. másodrendű főút 511. sz. másodrendű főút STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 18

551. sz. másodrendű főút Országos összekötő utak: 5501 Baja Kelebia 5506 Baja Bácsszentgyörgy A zajcsökkentési intézkedési terv összeállításánál a város közlekedési problémáiból indulunk ki, így a következőkben röviden ezeket foglaljuk össze. A fejezet összeállításánál alapul vettük a 3.1. pontban ismertetett dokumentumok megállapításait. Baján találkozik két másodrendű főút az 51. sz. főút és az 55. sz. főút, melyek átmenő forgalma a város belső úthálózatát terhelik. Az elmúlt évek során az 55. sz. főút terhelése részben a város peremére került az 511. sz. főút megépültével, de az átvezetés másik eleme az 551. sz. főút közlekedési csatornát képezve a városon keresztül halad, (Kaszás utca) kettévágva az Északi városrészt. Az 51. sz. főút belterületi szakaszának jelentős környezeti terhelése, a tehergépjárművek városon történő keresztülvezetése, Baja város lakhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja. A várost délről megközelítő célforgalom főként a déli városrész belső úthálózatát terheli. Problémát okoz az egyre növekvő gépjárműforgalom, a hétköznapi csúcsidőszakokban a belváros számos csomópontja a kapacitáshatáron működik. A jelenlegi parkolási rendszer nem jelent megfelelő ösztönzést a közösségi közlekedés használatára. A belvárosban a nagyszámú parkolóhely és a korlátlan parkolást biztosító rendszer miatt a külső területekről kiinduló járművek egészen a szűken vett belváros területére érkeznek, a forgási sebesség alacsony. A közigazgatási központ, fontos kereskedelmi létesítmények, számos oktatási és egészségügyi intézmény szintén a belvárosban található, mely egyben természetesen kiemelt turisztikai célpont is. Egyes útszakaszokon az egységes ellátási láncok, jól szervezett city-logisztika hiányában a spontán alakuló áruszállítási folyamatok fontos tényezői a forgalmi torlódásoknak, telítődésnek, mivel általában munkaidőben zajlanak, és rakodásra a közterületet veszik igénybe. A tömegközlekedést használó lakosok aránya a lakókörzet jellege szerint változik. A belvárosi térségben a gyalogos helyváltoztatások magasabb aránya miatt a tömegközlekedést használók aránya a legkisebb. A tömegközlekedést használók aránya a külső lakóterületeken a legmagasabb (Bajaszentistván, Szállásváros Bara lakótelep, Homokváros). A tömegközlekedés csak részben korszerű autóbuszokkal történik, melyet az Orange ways üzemeltet. A járműpark 10-15 éves autóbuszokból áll. Számos esetben a közösségi közlekedés nem tud versenyképes lenni az egyéni gépjárműhasználattal a gyorsaság és a kényelem terén. A közúti torlódások zavaró hatása itt is érvényesül. Az autóbuszok forgási sebessége a növekvő járműforgalom miatt folyamatosan lassul. A tömegközlekedést előnyben részesítő intézkedések hozzájárulhatnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 19

A jelenleg meglévő kerékpárutak hálózatba szervezése növeli a már meglévő kapacitások értékét, és a meglévő hálózat továbbfejlesztésére kedvezőbb kiindulási helyzetet teremt. A közlekedési felületek minden igényszintet kielégítő fejlesztése hosszútávon az urbánus közérzetet javítja. Az elkerülő út rendszer végleges kiépítése a tranzit forgalom várost terhelő kedvezőtlen környezeti terhelést csökkenti. A kerékpárút-hálózat kiépítése egészségesebben élhető, forgalomcsillapítottabb közterületeket eredményez. Jelenleg biztonságosan lehet közlekedni kerékpárral Józsefvárosban; Bajaszentistvánban. A kerékpárút-hálózat fejlesztése 2013-ban egy újabb elemmel fog bővülni; nyár végére megépül Baja és Vaskút között a 8 km-es kerékpárút. Kedvezőek a tapasztalatok a közforgalmú járművek átmenő forgalomtól mentesített belvárosban. Az utasforgalom napi lefolyása egyenetlen, a reggeli csúcsidőszakban egy rövid, igen erős, koncentrált utazási igény-csúcs tapasztalható ehhez a szolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni. Összefoglalva megállapítható, hogy - A Bajara vezető főutak erősen terheltek. - A pólus és a régió kistérségi centrumai közötti közforgalmú autóbusz és vasúti kapcsolatok többnyire alacsony színvonalúak. - Magas tranzitforgalom áthalad a városon. - A közösségi közlekedést a leromlott infrastruktúra, elavult járműpark jellemzi. 3.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 3.3.1. Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések 3.3.1.1. Hálózatfejlesztés A zajcsökkentés érdekében az alábbi hálózatfejlesztések javasolhatók: A várost délről elkerülő út megépítése. Az elkerülő út ezen szakasza a már meglévő elkerülő úthoz csatlakozik. Megépítésével csökkenne az átmenő forgalom az 51. sz. főút dél-bajai szakaszán. A várost észak-nyugatról elkerülő út megépítése. Az elkerülő út ezen szakasza a már az 51. sz. és 55. sz. főutat kötné össze távol a várostól. Megépítésével csökkenne az átmenő forgalom az 51. sz. főút észak-bajai szakaszán. Az 51. és 55. sz. főutak városi átkelési szakaszainak tehermentesítése a Szabályozási Tervben is szereplő, elkerülő utak építésével. 3.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése 3.3.1.2.1. Közlekedés szervezés + parkolás A közlekedés szervezés lehetőségeit vizsgálva kombináltan kell figyelembe venni a közlekedés törzshálózatát és a helyi tömegközlekedési hálózatot. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 20

Egy intézkedés-csomag szabályozhatja pl. a parkolás rendjét. A parkolási rend pl. magas parkolási díjat írhat elő a zsúfolt területeken. Mindez arra vezethet, hogy a tömegközlekedés bővül, a forgalomsűrűség csökken. Jelenleg Baja város belterületén a közterületeken nem kell fizetni a parkolásért, ezért a város belvárosa nehéz parkolni. Javaslatok: - P+R hálózat kiépítése a (bevásárló központok) környezetében a tömegközlekedési vonalak integrálásával. - a város egyes zónáiban a terület jellegéhez illő parkolási rendszer és a férőhelyhiányos területeken pakolásszabályozás bevezetése. - a Belváros határán, ill. a közösségi közlekedési eszközök arra alkalmas megállóinál nagy befogadóképességű parkolókat, parkolóházakat kell építeni. - Az egyéni és közösségi közlekedés, illetve a távolsági, városkörnyéki és városi közlekedési eszközök közötti hatékony eszközváltási rendszer kialakítása A vásárcsarnok működése következtében a környéken lévő parkolóhelyek telítettek. A város a parkolási idő korlátozásával próbálta a parkolóhelyek cserélődését elősegíteni, de ez nem oldotta meg a parkolók számának problémáját. A környéken egyetlen hely parkolóvá nyilvánításával lehetne a parkolóhelyek számát növelni: a Bajcsy-Zsilinszky úton, a DÉMÁSZ és a Környezetvédelmi Felügyelőség épületei között lévő szabad területen. Nyáron ezt a parkolót szabad strand látogatói is tudják használni. A parkoló zöldfelületi tervezésével a tájképbe illeszthető. A belvárosi parkolás lehetőségek növelésére javasoljuk a Jelky András tér déli részén lévő üres telken egy parkolóház építését (Tóth Kálmán és Arany János u. sarkán, a telefonszolgáltató mellett). Innen könnyen el lehet érni a történelmi belváros különböző részeit. Az 55. sz. főút mellett lévő Tesco parkolóját P+R parkolóként lehetne használni. Innen tömegközlekedéssel könnyen elérhető a belváros. A vasút- és helyi buszállomás közelében lévő parkolóhelyeket is jobban ki lehetne használni erre a célra, ösztönözve a lakosokat a tömegközlekedés használatára. 3.3.1.3. A kopóréteg cseréje A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Baja közúthálózatán a az útburkolat minősége számos helyen rossz. Az intézkedési tervben Baja fejlesztési tervével összhangban a figyelembe vettük az alábbi útburkolat cseréket, melyeket az elkövetkező 5 évben az alábbi helyeken javasolt elvégezni (zárójelben megadjuk az modellben szereplő szakaszát): Dózsa György út (1001-1004) Szent Antal út (1010-1011) Monostori út (1013-1014) Keleti körút (1020) 55 sz. főút (Dózsa György út Kertész u.) Budai Nagy Antal u. (1065) Munkácsy Mihály u. (1069) STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 21

Deszkás u. Miklós u. (1070) Kossuth Lajos u. (1071) Czirfusz Ferenc u. (1072) Bajcsy-Zsilinszky u. (1040-1041) Árpád tér (1043) Deák Ferenc u. (1045-1046) Bokodi út (1049; 1080) Szabadság út (1050; 1084;1090) Kálvária u. (1088) Attila u. (1090) Muskátli u. (1091) Kolozsvár u. Az útburkolat kopóréteg cseréjének a költségei nem túl magasak, a költség-haszon arány viszonylag magas. Az ellenállás a megvalósítással szemben alacsony. A táblázatban szereplő útszakaszok az 1. Forgalmi mellékletben található ábrákon térképes formátumban is láthatóak. 3.3.2. Zajárnyékoló fal építése Az 55. főút mellett Bátaszék felé lévő zajárnyékoló falak javításra, felújításra szorulnak Bajafürdő mellett. Baja területén lévő közutak mellett további zajárnyékoló falak építése nem szükséges. 3.3.3. Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk a lakosság érintettséget. Baja város közúti közlekedésből eredő érintettségi adatait belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. L den távlat zajszint tartományok db Óvoda és terület érintett lakos Lakóépület Iskola+ Kórház+ bölcsőde+ [km 2 ] 55-60 2600 444 0 0 0 1,179 60-65 6200 865 0 0 0 0,873 65-70 3300 507 0 0 0 0,577 70-75 600 58 0 0 0 0,1 >75 0 0 0 0 0 0,001 L éjjel távlat zajszint tartományok db Óvoda és érintett lakos Lakóépület bölcsőde* Iskola* Kórház terület [km 2 ] 50-55 6400 969 0 0 0 0,847 STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 22

55-60 2200 305 0 0 0 0,455 60-65 100 8 0 0 0 0,06 65-70 0 0 0 0 0 0,003 >70 0 0 0 0 0 0 *éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny 3.1. táblázat Közúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. A jelenlegi ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását a 3.2. táblázat tartalmazza. Lden zajszint tartományok jelenleg intézkedési terv 1. fázis különbség (1. int.- jelenleg) 55-60 2700 2600-100 60-65 4600 6200 +1600 65-70 4500 3300-1200 70-75 1200 600-600 >75 0 0 0 Léjjel zajszint tartományok jelenleg intézkedési terv 1. fázis különbség (1. int.- jelenleg) 50-55 4800 6400 +1600 55-60 3100 2200-1100 60-65 600 100-500 65-70 0 0 0 >70 0 0 0 3.2. táblázat Az intézkedési terv 1. fázis közúti érintettségének hatása L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az L den küszöbérték feletti lakosok száma (65 db feletti adatok) 5700-ról, 3900-ra csökken, míg az L éjjel időszakban (55 db feletti adatok) 3700 érintett lakosról 2300-ra fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben csökkenti a határérték feletti lakosok számát. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 23

3.3.4. A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok intézkedési terv 2. fázis 3.3.4.1. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása A nehézjárművek közlekedésének korlátozására akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az alábbiakat javasoljuk: - a városban max. 7,5 t tehergépjármű közlekedésének engedélyezése. 3.3.4.2. Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás A sebességcsökkentés, forgalomcsillapítás intézkedésekre ugyancsak akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az intézkedési tervben javasoljuk a Belvárosra egy Tempó 30 terv kidolgozását. Az intézkedési tervben javasoljuk a Belvárosra egy Tempó 30 terv kidolgozását, a bevezető szakaszok mentén forgalomszabályozás, szükség esetén sebességkorlátozás az alábbi közterületeken belül lévő területeken: Türr István u. Miklós u. Árpád tér Szentháromság tér Parti u. Béla király utca Szeremlei u. Damjanich u. Szent Antal u. Déri Frigyes sétány Arany János u. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 24

3.3.1. ábra Javaslat forgalomcsillapított terület kialakítására 3.3.4.3. Területhasználat tervezés Belváros Zöld belváros koncepció Az elkészített zajtérkép alapján megállapíthatók azok a területek, ahová lakás, iroda, stb. zajvédelmi szempontból védendő létesítmény építhető. A zajtérkép alapján a közlekedési rendszerhez igazított településtervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolható. A főutak közvetlen közelébe, az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület építhető. Az új építési területeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul. Az ipari területeket a helyközi közlekedési útvonalak, a szolgáltató létesítményeket a helyközi közlekedés, főutakat figyelembe vételével kell elhelyezni. 3.3.4.4. Passzív védelem A fenti eddig javasolt intézkedések csak a zaj mérséklésére szolgálnak, de előreláthatólag egyedül nem tudják biztosítani a megfelelő akusztikai komfortot. Éppen ezért az 1-2. fázisban javasolt intézkedések végrehajtása után, helyszíni mérések alapján lehet javaslatot tenni a lakások lakószobáinak fokozott hanggátlású nyílászárókkal való ellátására. A megvalósítás országos pályázati források keresésével, ill. a lakosság hőszigetelési programjának összehangolásával oldható meg. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 25

A 70 db < L den < 75 db zajterhelés tartományba eső csomópontok és főutak környezetében: Főutak környezetében: Deák Ferenc utca Czirfusz Ferenc utca 3.4. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok A vasúti zajterhelés Baján jelenleg nem jelentős, ezért zajvédelmi intézkedésekre nincsen szükség. 4. Költség, haszon A következőkben bemutatjuk a dokumentációban leírt intézkedések becsült költségét. Fontos kiemelni, hogy a tervezés jelenlegi fázisában kizárólag egy a szakmai tapasztalaton alapuló becslést végeztünk. A 2. fázisban jelölt tételek estében a pontos költség az 1. fázisban elvégzett zajvédelmi intézkedések függvényében, új felmérések után határozható meg (pl. passzív védelem). Megnevezés Közút Felelős Becsült költség [Ft] + ÁFA összesen Elkerülő utak építése Országos feladat 2 250 000 000 Közlekedés szervezés + parkolás Bajai ÖKM 200 000 000 A kopóréteg cseréje Bajai ÖKM és munkadíjjal együtt Magyar Közút 1 033 641 000 Zajárnyékoló fal felújítás Magyar Közút 12 500 000 Közút összesen 3 496 141 000 Zajvédelmi intézkedések esetén a haszon elsősorban externális társadalmi haszonként értelmezhető. A társadalmi költség-haszon elemzés alapadati többek között a pénzügyi elemzés adatai is, kiegészülve a projekt megvalósulása esetén jelentkező externális és egyéb társadalmi hasznokkal. 4.1. Az externális és egyéb társadalmi hasznok 4.1.1. Az externális hasznok Amint az intézkedések alapvető céljából is következik az elsődleges haszon a Baja lakosságának zaj elleni védelme. Az intézkedések megvalósulásával az érintett a területen élők zajterhelése csökken. A közlekedés és ezen belül is elsősorban a közúti közlekedés egyik neuralgikus pontja annak egészségkárosító hatása, ezen hatások mérése, illetve az, hogy ezen STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 26

károkat ki fizeti meg. Általában kevesebbet foglalkoznak a közlekedés által okozott zaj és rezgések egészségkárosító hatásaival, de szakirodalom azért addig eljut, hogy ezek az egészségkárosító hatások elmaradnak a levegő szennyezés hatásaitól. A szakirodalmakban eltérő értékekkel találkozhatunk, van ahol a közúti közlekedés zajának károsító hatását levegőszennyező hatás felére becsülik más esetekben ennél kisebb értékűre harmada, negyedére becsülik. A vizsgálatok részletes megbízható elemzése úgy tűnik még várat magára. A zaj káros egészségügyi hatásai a következők: halláskárosodás, beszédérthetőség, alvás zavarása, amelynek következményei lehetnek többek között magas vérnyomás, megemelkedett pulzus, érösszehúzódás, a légzés megváltozása, szívritmus-zavar, utóhatás: kipihentség hiánya, teljesítőképesség csökkenése. fiziológiai hatások, amelyek lehetnek ideiglenesek, de állandóak is: magas vérnyomás alakulhat ki, és károsodhatnak a szív koszorúerei. mentális betegségek, teljesítőképességre kifejtett negatív hatások, társasági viselkedési hatások, bosszúság, kellemetlenség. Sérülékeny csoportok: egyes betegségben szenvedő vagy jellemzőkkel rendelkező emberek (pl. magas vérnyomás) kórházban vagy otthon gyógyuló emberek, összetett kognitív feladatokkal foglalkozó emberek, látássérültek, hallássérültek, magzatok, csecsemők és kisgyermekek, idősek. Az egészségkárosodás a következőképen jeleníthető meg számszerű értékekkel: táppénzes állomány napjainak a száma, kórházi ápolási napok száma, új rokkantsági esetek száma, és a halálesetek száma. A zajszint csökkenés arányában csökkennek a fent felsorolt káros hatások. Mely a indirekt társadalmi, gazdasági haszonként (kevesebb betegszabadság, nagyobb munkabírás, ) nehezen számszerűsíthető. 4.2. Egyéb társadalmi hasznok Az egyéb társadalmi hasznok többes számú megjelölése ellenére itt mindössze egyet veszünk számításba, mégpedig az érintett lakóingatlanok értéknövekedését. Egy adott lakóterületen létesített nagy forgalmú út megépítésével, annak hatására jelentősen csökken az ottani ingatlanok értéke. Az értékcsökkenés elismertethető Magyarországon már számos megegyezés és bírósági döntés született a kártalanításra, a kár mértékének megállapítására. Legutóbb nagy port ver fel a STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV - BAJA 27