MILYEN EU-BA ÉRKEZTÜNK? Újabb 15 kérdés 15 válasz az Európai Unióról
1. Mely országokkal bõvült az Európai Unió 2007. január 1-jén? 2007. január 1-jén Románia és Bulgária is az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A tagság elnyerésével mind Bulgária (fogyasztóvédelem), mind Románia (többnyelvûség) biztost jelölhetett az Európai Bizottságba, bírákat küldhet az Európai Bíróságba és képviselõi teljes joggal részt vehetnek az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkájában. Bulgária 10, Románia 14 szavazattal rendelkezik a Miniszterek Tanácsában, elõbbi 18, utóbbi 35 képviselõt küldhet az Európai Parlamentbe. A csatlakozással a két ország állampolgárai is élvezhetik a tagság nyújtotta elõnyöket, köztük a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történõ utazást, s ezentúl az EGT tagállamok állampolgárai is útlevél nélkül utazhatnak a két új tagállamba. A román és a bolgár munkavállalók elõtt az EU legtöbb tagállamában azonban egyelõre zárva maradt a munkaerõpiac. Magyarország részleges korlátozásokat vezetett be [354/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet], amely szerint 219 szakma esetében a munkaerõ-piaci helyzet vizsgálata nélkül (azaz automatikusan) kiadják a munkavállalási engedélyeket. A munkavállalási engedélyre épülõ szabályozás addig hatályos, ameddig a magyar kormány nem dönt a további liberalizáció mellett. A munkavállalási engedély beszerzésének eljárása illetékmentes. A munkavállalás engedélyezésérõl vagy elutasításáról a regionális munkaügyi központ dönt. A 21,6 milliós Románia és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatlakozásával az EU lakossága 492,8 millióra gyarapodott. 2. Hogyan változott meg a fõbb európai intézmények összetétele 2007. január 1-je után? 2007. január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával az Európai Parlament 785 fõre bõvült. Az Európai Bizottság tagjainak, az Európai Bíróság bíráinak, valamint a Számvevõszék tagjainak száma 27-re emelkedett. 344-re növekedett a Régiók Bizottságának, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság létszáma is. Románia és Bulgária részt vesz az Európai Központi Bank Általános Tanácsának munkájában, míg Szlovénia jegybank elnöke az ország euróövezeti csatlakozásával a Kormányzótanács tagjává vált. Az Európai Unió Számvevõszéke is két taggal bõvült, s öszszesen 27 tagból áll. 2
3. Melyek a hivatalos nyelvek az Európai Unióban? Az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma a 2004. május 1-jei bõvítéssel 20- ra emelkedett. Késõbb döntés született arról, hogy 2007. január 1-jétõl az ír nyelvet hivatalos nyelvnek ismerik el. Mivel 2007. január 1-jén az EU-hoz csatlakozott Bulgária és Románia, a bolgár és a román is hivatalos nyelvvé vált. Így az EU-ban jelenleg 23 hivatalos nyelv van. Ezek a következõk: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. 4. Mi a Berlini Nyilatkozat? A Berlini nyilatkozatot az Európai Unió elõdjét alapító Római Szerzõdés 50. évfordulóján, 2007. március 25-én fogadták el a tagországok állam- és kormányfõi. A nyilatkozat hitet tesz Európa értékei mellett, méltatja az elmúlt ötven évet és körvonalazza a legfontosabb feladatokat. A Berlini Nyilatkozat, melyet végül nem a tagállamok, hanem az európai intézmények vezetõi írtak alá, kerüli az alkotmány említését, ám hangsúlyozza, hogy a tagállamok célja, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzék az Európai Uniót. A dokumentum nem tesz említést a bõvítés további menetérõl, de hangsúlyozza az EU nyitottságát. 5. Hány tagja van az eurózónának? 1999-ben az ún. eurózónához 11 tagállam csatlakozott. Kimaradt Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Görögország. (Görögország késõbb, 2001. január 1-jén csatlakozott.) Szlovénia 2007. január 1-jén lépett be a valutaövezetbe, amely így 13 tagúra bõvült. Minden olyan uniós tagállam, amely teljesíteni tudja a maastrichti konvergenciakritériumokat, tagja az eurózónának. Dánia és Nagy-Britannia azonban a Maastrichti Szerzõdésben rögzített joguk alapján szabadon dönthetnek arról, hogy mikor kívánnak csatlakozni a közös valutához. Más tagállamoknak nincs ilyen joguk, nekik kötelezõ a közös valuta bevezetése, amint megfelelnek a konvergenciakritériumoknak. Jelenleg Dánia és Nagy-Britannia mellett Svédország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Ciprus, Málta, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország nem tagja a valutauniónak, mert nem teljesítik a kritériumokat. Magyarország konvergencia programjában egyelõre nem jelölt meg pontos határ- 3
idõt a közös valuta bevezetésére, az eurót hivatalos fizetõeszközként várhatóan 2010-2014-tõl használhatjuk majd. 6. Mikor válik Magyarország a schengeni együttmûködés részesévé? A schengeni együttmûködés az Amszterdami Szerzõdés óta az EU keretei között folyik. A 15 régi EU-tagállam közül csak Nagy-Britannia és Írország kért és kapott lehetõséget az együttmûködésbõl való teljes kimaradásra. Minden más uniós tagállamnak, így az újonnan csatlakozottaknak is az Amszterdami Szerzõdés értelmében, a schengeni együttmûködés tagjává kell válniuk. Bár Izland, Liechtenstein és Norvégia nem tagjai az EU-nak, az együttmûködésben külön megállapodás alapján vesznek részt. Miután a schengeni csatlakozás az ún. SIS II adatbázis csúszása miatt halasztást szenvedett, a 2004-ben csatlakozott tagállamok amennyiben felkészültek a schengeni övezetbe való belépésre 2008. január 1-jén csatlakozhatnak a határok nélküli térséghez. A schengeni határokon belül teljesen megszûnik az ellenõrzés a személyforgalomban, azokban az esetekben azonban, ahol ellenõrzésre van szükség, valószínûleg növekszik majd a várakozási idõ. A magyar román határon nem változik lényegesen a jelenlegi helyzet. A határszakaszon ideiglenes schengeni külsõ határ jön létre, ahol az áruforgalmat nem ellenõrzik és az EGT tagállamok állampolgárai könnyített ellenõrzéssel léphetik át a határt. A schengeni csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak Magyarországra a horvátok, a Szerbiából és Ukrajnából érkezõknek azonban ki kell váltaniuk a vízumot, melynek díja 35 euró lesz, a kötelezõ biztosítás pedig napi 1-2 eurót tehet ki. 7. Jelenleg mely tagországokban vállalhatunk munkát? A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság az EU10-ek csatlakozásának napjától kezdõdõen megnyitotta munkaerõpiacát. Így ezekben az országokban 2004. május elseje óta munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyar állampolgárok. Két éves korlátozást követõen 2006. május 1-jével megnyitotta munkaerõpiacát 4
Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország is. Olaszországban 2006. július 27-tõl nincs szükség munkavállalási engedélyre magyar állampolgárok foglalkoztatásához. Franciaország továbbra is fenntartotta munkavállalási engedélyen alapuló szabályozását, ám 2006. május 1-jétõl az új tagországok munkavállalói számára bizonyos szakmák esetében, amelyekben Franciaországban munkaerõhiány van, könnyített eljárást alkalmaz a munkavállalási engedély kiadásához. Hét ágazatban (építõipar és közmunkák, vendéglátás, mezõgazdaság, gépipar, ipar, kereskedelem, köztisztaság), összesen 61 szakmában a munkaerõpiaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyeket. Meghatározott feltételek mellett a diákok és kutatók szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Mindezek mellett hatályban maradt a Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között létrejött, a szakmai gyakornokok cseréjérõl szóló egyezmény, mely lehetõvé teszi, hogy az egyezményben foglalt feltételek alapján a magyar állampolgárok szakmai, nyelvi továbbképzési céllal, általában egy éven keresztül munkát vállalhassanak Franciaországban. A 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalóinak Hollandiában továbbra is munkavállalási engedélyre van szüksége, de egyes szakmákban az engedély könnyített eljárásban váltható ki. A holland kormány 2007. május 1-jén nyithatja, meg munkaerõpiacát. 2006. május 1-jét követõen meghatározott szektorokban a munkavállalási engedélyeket a munkaerõpiaci helyzet vizsgálata nélkül adják ki Luxemburgban és Belgiumban. Ausztriában, Németországban és Dániában továbbra is csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatunk. A velünk együtt csatlakozott kilenc országban szabadon vállalhatunk munkát, míg Románia a viszonosság elvét alkalmazza, ami azt jelenti, hogy olyan mértékû korlátozás vonatkozik a magyar munkavállalókra, amelyet Magyarország a román munkavállalókra alkalmaz. Bulgáriában az EGT tagállamok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát. 8. Hogyan tartózkodhat magyar állampolgár az EU-ban? A 2006. április 30-án hatályba lépett 38/2004 EK irányelv értelmében az uniós állampolgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más 5
tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.) Az EU-állampolgárok három hónapon túli tartózkodása esetén azonban a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésrõl az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körû betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot. EU-állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni. 9. Használhatom-e az Európai Egészségügyi Kártyát Svájcban és Horvátországban is? A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult azon személyek, akik valamely EGT tagállam területén laknak, 2006. április 1-jétõl Svájc területén is az Európai Egészségbiztosítási Kártyájukkal vehetik igénybe azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek átmeneti svájci tartózkodásuk ideje alatt orvosilag szükségesnek minõsülnek. Járóbeteg ellátás esetén az igénybe vevõnek az ellátás költségeit közvetlenül ki kell fizetnie a szolgáltatónak. Ebben az esetben az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatása azt biztosítja, hogy az egészségügyi szolgáltató a svájci biztosítottak esetén is alkalmazott, csökkentett költségmértéket számlázza ki. Az ellátási költségek utólagos megtérítése kérhetõ az illetékes svájci hivataltól, vagy a hazatérést követõen az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. A fekvõbeteg (kórházi) ellátás az Európai Egészségbiztosítási Kártya bemutatásával a svájci tartózkodási hely (szállás) szerint illetékes kanton közkórházában (öffentliches Krankenhaus, ho^pital public, ospedale pubblico) részleges térítés mellett vehetõ igénybe. Ilyen esetben a költségek nagyobbik részét az egészségbiztosítási szervek számolják el egymással, a betegnek csak az ún. önrészt kell fizetnie. A Svájcban igénybe vett ellátások esetén, 30 napos idõszakonként fix összegû önrész fizetendõ: l 18. életévüket be nem töltöttek esetén: 33 CHF l 18. életévüket betöltöttek esetén: 92 CHF. Az önrészek akkor is teljes összegben fizetendõk, ha az ellátási idõszak kevesebb, mint 30 nap volt. Az önrészeket az utólagos visszatérítések esetén is levonják. 6
Az egészségügyi ellátások kifizetett számláinak megtérítése, illetve a Svájcban bekövetkezett keresõképtelenség igazolása érdekében az alábbi hivatalhoz kell fordulni: Gemeinsame Einrichtung KVG / Institution commune LAMal / Istituzione commune LAMal CH-4503 Solothurn, Gibelinstrasse 25. Tel.: + 41 (0) 32 625 30 30 Email: info@kvg.org Horvátország 2006. március 1-jével hatályba lépett a magyar horvát szociális biztonsági egyezmény, amely alapján a Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (biztosítottak, nyugdíjasok vagy kiskorúak) horvátországi tartózkodásuk során ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe a sürgõsségi ellátásokat, mint a horvát biztosítottak. Sürgõsségi ellátásnak minõsül minden olyan ellátás, amelynek szükségessége a horvátországi tartózkodás során merül fel és nem halasztható a Magyarországra való hazatérésig. A horvátországi tartózkodás során igénybe vett elsõ három, egymást követõ dialízis-kezelés is sürgõsséginek minõsül. Horvátországban térítésmenetesen ugyanakkor csak az életmentõ-, illetve elsõsegély-ellátások nyújthatók, az egyéb ellátásokért a magyar biztosítottaknak is ugyanolyan mértékû önrészt kell fizetniük, mint a horvát biztosítottaknak. Az önrész mértéke általában az ellátási költségek 15%-a. Kórházi ellátás esetén a költségek 30%- át kell a biztosítottnak magának fizetnie szállás és ellátás címén. A horvát orvos által felírt gyógyszerek a horvátországi patikákban válthatók ki rendszerint teljes térítés ellenében. A sürgõsségi ellátást a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy a lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe. Szükség esetén a Kártyát a Horvát Egészségbiztosítási Intézettel (Hrvatski Zavod za Zdravstveno Osiguranje) szerzõdött egészségügyi szolgáltatónál kell bemutatni. Tekintve, hogy a turisták által látogatott üdülõövezetben mûködõ horvát orvosok nagy része nem szerzõdött szolgáltató, célszerû az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából kórházhoz vagy rendelõintézethez fordulni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát csak az a horvát orvos köteles elfogadni, aki szerzõdött szolgáltatóként van feltüntetve (ugovorni zdravstveni radnik privatne prakse). 7
10. Milyen idõs személygépkocsit hozható be az EU-ból? A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet módosító 89/2006. (XII. 26.) GKM rendelet értelmében 2007. január elseje óta nincs korlátozás az EU-ból Magyarországra behozható és forgalomba helyezhetõ gépjármûvek korára vonatkozóan. A közösségi jármûnek (az EGT tagállamokban használatba vett, érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármûnek) azonban meg kell felelnie a már forgalomba helyezett jármûvekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek. 11. Hogyan változott az EU támogatáspolitikája? 2007-tõl a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). 1988 óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezõtlen helyzetû régiókra. A 2007 és 2013 közötti idõszakban az ERFA, ESZA és Kohéziós Alapból 308,041 milliárd euró forrás áll rendelkezésre (2004-es árakon). A 2007 2013 közötti idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitûzéshez járul hozzá: 1. Konvergencia célkitûzés 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitûzés 3. Európai területi együttmûködés célkitûzés Magyarország is elkészítette a 2007 2013 közötti idõszak fejlesztési irányait és elképzeléseit összefoglaló Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mely az EU strukturális alapok, Kohéziós Alap, valamint hazai források felhasználásának nemzeti stratégiája. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a korábbi öt helyett tizenöt operatív programból: 8 ágazati és 7 regionális operatív programból (OP) áll. Újdonság, hogy a korábbi Közösségi Kezdeményezések megszûntek, illetve a kohéziós és regionális politika egyes célkitûzésein belül élnek tovább a 2007 2013-as idõszakban. 8
12. Mit takar az Új Magyarország Fejlesztési Terv? Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a fõ céljai a foglalkoztatás bõvítése, valamint a tartós növekedés elõsegítése a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) figyelembevételével. Ezek eléréséhez a fejlesztési erõfeszítéseket hat területre (gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform) összpontosítja, melyek köré az operatív programok is szervezõdnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), melyet a Kormány 2006 júniusában a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekbõl hozott létre, már 2007. január végén meghirdette az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsõ gazdaságfejlesztési pályázatait. A 2007 2013-as idõszakban kiírt pályázatoknál a vállalkozóknak 60 75% közötti önrésszel kell rendelkezniük, és a technológiai fejlesztések hatását minden nyertes cégnek megfelelõ mértékû árbevétel növekedéssel kell igazolnia, ellenkezõ esetben ugyanis a pénzt kamatostól vissza kell fizetnie. Az NFÜ a hátrányos helyzetû térségekben kisebb önrészt állapított meg míg Budapesten és Pest megyében 75, addig a hátrányos helyzetû térségekben 60 százalék lesz az arány. A kis értékû (1 5 millió forintos) támogatásoknál ezentúl csak a jogosultságot vizsgálják, s azokat egyszerû, adatlap-szerû igénylõlapon lehet majd kérvényezni. Az államigazgatásból származó igazolásokat ezentúl nem a pályázónak kell beszereznie és hiteles okiratokat sem kell csatolni a pályázathoz, azokat csak a nyertesektõl kérik majd be. További információk: www.nfu.gov.hu 13. Mi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program? 2013-ig közel 3000 milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami az összes Magyarországra érkezõ uniós forrás egyharmada. A több mint 1300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet 9
hozzájutni, 1500 1600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás. 2007-tõl az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási eszközeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program váltotta fel. A Program négy tengelyre épül: l A mezõgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása l A környezet és a vidék fejlesztése l A vidéki élet minõsége és a vidéki gazdaság diverzifikálása l LEADER program A támogatások nagy részét, mintegy 47 százalékát a felzárkóztatásra fordítjuk, a magyar mezõgazdaságnak ugyanis jelentõs a technikai lemaradása a többi uniós országhoz képest. A támogatások többsége állattenyésztési célokat szolgál. A másik prioritás a kertészeti kultúra fejlesztése. A következõ hét évben kétszeresére növeljük az üvegház- és fóliaterületet az országban, mert Magyarország a térség zöldség-gyümölcs ellátójává kíván válni. A gabona-felhasználás tekintetében a korábbi, szinte kizárólagos takarmányozásra való felhasználás helyett elõtérbe kerül a bioetanol-gyártás. A környezeti gazdálkodásra 34 35 milliárd forint jut évente, de fontos, hogy a vidéken élõ agrárvállalkozók más forrásokhoz is hozzájussanak, például a vidéki turisztikai fejlesztések, illetve a közösségi célokat támogató LEADER program keretében. További információ: www.fvm.hu 14. Milyen célkitûzései vannak a Kultúra 2007 2013 keretprogramnak? A program az alkotók, a kulturális élet szereplõi és a résztvevõ államok kulturális intézményei közötti kulturális együttmûködés fejlesztésével hozzájárul az európai polgárok közös kulturális térségének elõmozdításához, annak érdekében, hogy a kultúra területén dolgozók határokon átívelõ mobilitásán, a mûvek, valamint a mûvészeti és kulturális termékek országok közötti áramlásán és a kultúrák közötti párbeszéden keresztül elõsegítse az európai polgári azonosságtudat kialakulását. Az új program meghaladja az eddigi, kifejezetten ágazati megközelítést (az elõzõ generációs kulturális programok keretében így folyt a munka), és inkább interdiszciplináris módon közelít a kultúrához. Az új megközelítés célja: a kulturális élet szereplõi közötti együttmûködés fellendítése, tevékenységi területeken (mûvészeti ágakon) átívelõ projektek segítése révén. A program nyitott minden olyan szereplõ számára, beleértve a non-profit kulturális vállalkozásokat is, akik nem az 10
audiovizuális kultúra terén dolgoznak. Bõvebb információ a www.kulturpont.hu címen található. 15. Hogyan változtak az EU oktatási- és fiataloknak szóló programjai? Az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja 2007. január 1- jétõl összevontan, megújult formában, az Egész Életen Át Tartó Tanulás programja keretében folytatódik. A program négy szektoriális részbõl áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetõségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsõoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsõoktatáson kívül esõ szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnõttkori tanulás számára biztosít forrást. Ezen kívül a programnak van egy transzverzális része is, amely négy kulcstevékenységbõl áll. Ezek lefedik a szakmapolitikai célokat, különösen a nyelvoktatás és az új technológiák alkalmazása területén, ahol ezek kívül esnek a négy fõ pályázati akció által támogatott tevékenységeken, illetve gondoskodnak az eredmény hatékonyabb terjesztésérõl, és a Jean Monnet programon keresztül támogatják az európai integráció megvalósulását az oktatás és képzés területén. A pályázati feltételekrõl a Tempus Közalapítványnál lehet részletes információt kapni. (www.tka.hu) A korábbi Ifjúság 2000 2006 programot a 2007 2013-as idõszakra a Fiatalok Lendületben Program váltotta fel, melynek elsõdleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. A Fiatalok Lendületben öt programból áll. A Fiatalok Európáért program ifjúsági cseréket, kezdeményezéseket és demokráciaprojekteket támogat. Az Európai Önkéntes Szolgálat célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. A programban résztvevõk korhatárát a korábbi 25-rõl 30 évre emelték. A Fiatalok a világért program célja a partnerországokkal folytatott projektek, különösen a fiatalok, az ifjúsági munkában részt vevõk és az ifjúsági szervezetekben dolgozók cseréjének támogatása, valamint ifjúsági szervezetek közötti partnerségek és hálózatok kialakítása. 11
Az ifjúsági támogatási rendszerek programja az ifjúságpolitika terén európai szinten tevékenykedõ testületeket hivatott támogatni, különösen az ifjúsági civil szervezetek mûködését, hálózatépítését, valamint a projektek fejlesztésében részt vevõknek nyújtott tanácsadást. A program 8 alprogramból áll. A pályázati feltételekrõl a Mobilitás Irodánál lehet részletes információt kapni (www.mobilitas.hu). Készült a KüM EU Tájékoztató Szolgálatához, az EUvonalhoz érkezett kérdések alapján, a 200 kérdés 200 válasz az Európai Unióról címû kiadvány kiegészítése. A kézirat lezárva 2007. április 30. Kiadó: Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálat Budapest, 2007 A kiadvány a belsõ piaci tájékoztatás része. 12