Prezentáció A főszerep az előadóé. Az előadó akkor tekintheti magát felkészültnek az előadásra, ha azt a diasorozata nélkül is meg tudná tartani. (Még profi helyen is előfordul, hogy a prezentációt valamilyen okból nem sikerül az előadás kezdetére elindítani. Amíg a technikusok a problémán dolgoznak, az előadónak el kell kezdeni beszélni és bevezetni az előadást.) Az előadásra való felkészülés fontos része, hogy pár próba után végül a prezentációs anyag nélkül gyakoroljuk a beszédünket. (Ezt feltétlenül javasoljuk!
A prezentáció menete: - Köszöntés, bemutatkozás - Előadás bevezetése, röviden ismerteti az előadás menetét. (Ehhez lehet készíteni egy vázlat diát.) - egy logikusan felépített ív mentén bemutatja a diplomamunkát Az előadónak mindig tudni kell, mit tartalmaz a következő diája és még mielőtt odaléptetné a prezentációját, már elkezdheti annak tartalmát bevezetni, ráépítve az épp aktuális diára. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy a hallgatóság a diákra kezdjen koncentrálni az előadó helyett. Nem szabad átadni a vezetést a prezentációs anyagnak. - Összefoglalás (eredmények, állítások és a témában rejlő további lehetőségek)
egy általános, 10 perces előadás felépítése: 1. dia: téma címe, hallgató neve, tanszék stb vázlat (pár mondatban elmondjuk, miről fogunk beszélni) 2-3 dia elméleti háttér, kutatási eredmények 5-7 dia a saját munkák bemutatására utolsó dia: összefoglalás, konklúzió hangsúly a saját eredményeken, a további terveken
Prezentáció készítése A. kulcsüzenet B. történet, ív C. tervezés D. felépítés, 7 d elv E. vágás F. gyakorlás
Hogyan kell jó prezentációt készíteni? Amit úgyis elmondunk szóban, azt a diákon legfeljebb kulcsszavakkal jelöljük. Amit nem tudunk szóban elmondani, azok ábrák, fényképek. Ezeket áttekinthetően, magyar feliratokkal mutatjuk be, kihagyva mindent, ami felesleges információ és csak az érthetőséget rontja.
képek Csak jó minőségű képeket használjunk! Egy pixeles, rossz felbontású fotó nagyon sokat ront az előadáson, ráadásul az előadó hitelességét is rombolja. Kerüljük az effekteket! Ezek csak elvonják a figyelmet az előadásról! Ne bonyolítsuk túl az ábrákat! Ne legyenek felesleges rácsvonalak, magyarázatok, kerüljük a 3D-s hatást! Csak olyan példákat használjunk, amiket pontosan ismerünk! Ha olyan képről beszélünk, amit csak félig-meddig ismerünk, egy-egy kérdéssel könnyen zavarba hozhatnak minket. Ezért minden példának alaposan járjunk utána!
Diaszerkesztés, 7 dizájn-elv Garr Reynolds prezentáció 1. Jel/zaj viszonyszám: Ügyeljünk arra, hogy a diákon csak olyan elemek szerepeljenek, amik közvetlenül a mondandónk alátámasztását szolgálják! 2. Képdominancia: Ahol lehet, képeket használjunk, a szöveges tartalmakat szorítsuk minimálisra! Így a hallgatóságnak nem kell egyszerre hallgatnia és olvasnia, a képek ugyanakkor segítik az előadás rögzülését.
3. Üres tér: Nem csak az a fontos, ami rajta van a dián, de az is, ami nincs. Az üres tereket is jól használjuk! Ne zsúfoljuk tele a diákat, inkább több diára osszuk el a mondanivalónkat! 4. Kontraszt: A kontrasztok alkalmazásával kiemelhetjük a legfontosabb mondanivalót. A szöveget írjuk például a háttérszíntől teljesen elütő színnel. A betűméretekkel is játszhatunk.
5. Ismétlődés: Az ismétlődő motívumok alkalmazásával megteremthetjük az előadás közös fogalmi keretét. 6. Igazítás: Az összetartozó elemek között teremtsünk vizuális kapcsolatot is! Ezt a legtöbbször automatikusan alkalmazzuk, egy táblázat nevét közvetlenül a táblázat fölé írjuk, a képaláírásokat pedig közvetlenül a kép alá.
7. Távolság: A távolságok kialakítása is segít a vizuális kapcsolat megteremtésében: az összetartozó elemeket helyezzük közel egymáshoz! Mint két egymás mellett haladó ember: ha közvetlenül összesimulnak, akkor tudjuk, hogy párt alkotnak, míg ha távolságot tartanak, akkor akár idegenek is lehetnek.
E. Vágjunk! Ha késznek gondoljuk a prezentációt, akkor jöhet a vágás. Az előadás minőségét sokszor ugyanis nem a mit, hanem a mit nem határozza meg. Csak azt tartsuk meg, ami előre viszi a prezentációt. Minden mást vágjunk ki. G. Gyakorlás: A lépések betartásával még nem válunk jó prezentálóvá. Nagyon fontos, hogy minél többet gyakoroljunk! Tükör, óra! A beszédünk legyen természetes, mintha csak beszélgetnénk valakivel! Szemkontaktus: Ne a monitort bámuljuk az előadás közben, hanem tartsunk szemkontaktust a közönséggel! Ebben az is segít, ha távirányítót használunk, így nem kell mindig a számítógéphez menni, ha lapozni akarunk a diák között.
És végül még egy fontos szempont: Ne próbáljunk az előadásban mindent bemutatni, amivel a munkánk során találkoztunk. A teljesség igényét az írásos beszámolóban kell kielégíteni. A prezentáció elkészítése nem azt jelenti, hogy az összes ábrát, ami a dolgozatban szerepel, átmásoljuk a diasorozatba. Válasszuk ki azokat az információkat, kulcsszavakat, ábrákat, amelyek valóban logikusan felfűzhetők egy gondolati ívre. Ami pedig kimaradt a prezentációból, arra pár szóban hivatkozhatunk így: A dolgozatban ezt a kérdést részletesen tárgyalom.
Igazán jó egy előadás: - az előadó szuggesztív, lelkes, felkészült és felszabadult (nem konyhanyelv, erőltetett lazaság) - ha a hallgatóság azt látja, hogy az előadó szereti a témáját, akkor ő is pozitívan áll hozzá - ha az előadó az előadás elején a hallgatósággal szemben áll meg, és végig nekik, rájuk nézve magyaráz, csak akkor fordul hátra (derékból), ha a vásznon mutat valamire - ha mondanivalónkat gyakran súlyozzuk, pl.: Ezt azért tartom fontosnak említeni, mert, Csak vázlatszerűen mutatom be, hogy, de a leglényegesebb eredményem az, hogy - ha nem felolvasás - ha a betűk, ábrák jól láthatók, a mondanivalót kiemeltük, a képaláírások következetesek, idézetnél forrás megjelőlés ha feltüntetjük a diaszámot, leginkább dia/összdiaszám formában - nem vész el a részletekben - ahány perc, annyi dia, és semmi esetre sem több
Hibák: - improvizálás Tipikus hiba, ha az előadó meglepődik, mikor a következő diáját meglátja. (Ezt még ki is hangsúlyozza: Ja, ezen a dián azt akartam megmutatni, hogy ) - dia olvasása - nincs kapcsolat a közönséggel - időtúllépés - saját munkánk értékére vonatkozó negatív megjegyzést tenni - az előadónak beugrik, hogy az előző diánál valamit elfelejtett megemlíteni. Ha ezt feltétlenül el akarjuk mondani, semmiképp ne az azt előbb elfelejtettem mondani bevezetéssel kezdjük, inkább mondjuk azt, hogy és itt jegyezném meg, hogy. Ha nem túl nagy a logikai bukfenc, senkinek sem fog feltűnni. - Arányok: 10 diából 3 áttekintő és 7 saját munka
Hogy mondjam el 10--- hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20--- hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20 Comic sans--- hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20 free monohogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20 impact--- hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20 chancery hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker 20 trebuchet--- hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker
hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker
Hogy mondjam el milyen 2014, akril-vászon, 60x40 cm Hogy mondjam el milyen 2014, akril-vászon, 60x40 cm HOGY MONDJAM EL MILYEN 2014, akril-vászon, 60x40 cm Hogy mondjam el milyen 2014, akril-vászon, 60x40 cm
Hogy mondjam el Hogy mondjam el milyen, 2014, akril-vászon, 60x40 cm
Hogy mondjam el Hogy mondjam el milyen 2014, akril-vászon, 60x40 cm
Hogy mondjam el HOGY MONDJAM EL MILYEN, 2014, akril-vászon, 60x40 cm
hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter
hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter