Hárs Ágnes. Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján

TÁMOP - 2.3.2-9/1 MŰHELYTANULMÁNYOK T/3 Hárs Ágnes Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján 2 November

Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján Hárs Ágnes Budapest 2 november

1 Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások...3 1.1 Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak?...3 1.2 Adatforrások...4 1.3 Az elemzés módszere... 2 Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása...6 2.1 Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak...6 2.2 Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás... 12 2.3 Részmunkaid ben foglalkoztatottak... 17 3 Atipikus formában foglalkoztatottak szerkezete... 23 3.1 Határozott idej szerz dés id tartama... 23 3.2 A teljes és a részmunkaid hossza... 24 3.3 Önként és kényszer en vállalt részmunkaid s munka... 2 3.4 A halmozottan atipikus munka a részmunkaid ben végzett atipikus munka... 27 3. Az otthonról végzett munka aránya... 3 4 Atipikus foglalkoztatás és a foglalkoztatás szintje... 31 Hivatkozott irodalom... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 36 Mellékletek... 37 2

A szokásos formák mellett az ezekt l eltér, folyamatosan változó és b vül foglalkozási viszonyok és fajták mind teljesebb körére is kiterjednek a munkaer -piaci vizsgálatok, számbavéve, hogy melyek azok a foglalkoztatási formák, melyek a szokásostól eltérnek, és ebben az egyszer, tautologikus értelemben atipikusnak tekinthet ek. A tanulmányban az atipikus foglalkoztatási formákat és annak alakulását nemzetközi összehasonlításban a rendelkezésre álló és fellelhet statisztikák alapján vizsgáljuk. A tanulmány els része az atipikus foglalkoztatás fogalmát és a leíráshoz használható adatforrásokat tekinti át. A második részben az atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulását elemezzük, majd a harmadik rész az atipikus formában foglalkoztatottak szerkezetét vizsgálja a statisztika korlátozott eszközeivel. Végül az atipikus foglalkoztatás egyes formái és a foglalkoztatás aránya közötti összefüggésekr l teszünk néhány továbbgondolandó megállapítást. 1 Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások Az atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítást nehezíti, hogy az atipikus fogalom használata, a fogalmak megnevezése és tartalma földrajzi régiónként nagyon eltér lehet. Az egyes országok munkaer piacának a hagyománya, szerkezete, az általánosabb környezeti és szabályozási feltételek alapján (pl. társadalombiztosítási rendszerek, munkaügyi kapcsolatok rendszere, stb.) nagyon eltér definíciók fogalmazódnak meg. 1.1 Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak? Atipikusnak tekintjük a munkavégzésnek mindazokat a formáit, amelyek eltérnek a szokásostól. Szokásosnak a teljes munkaid s, határozatlan id re szóló munkaviszonyban történ alkalmazást tekintik szokásosan az ezzel foglalkozó leírások, miközben úgy t nik, az atipikus foglalkoztatás szerepe, aránya és formája folyamatosan változik és alakul. 1 A tipikus foglalkoztatás alapvet formái eltérnek az egyes földrajzi régiókat jellemz munkaer -piaci hagyományok és kialakult munkaszervezetek, rendszerek szerint. A munkaer piacot meghatározó fontos intézményi eltérések befolyásolják az atipikusnak tekintett formák alakulását és fontosak az összehasonlításkor. Európa egyes régiói vagy az és Európa munkaer piaca jelent sen eltér egymástól. Az amerikai rendszert a munkások nagyfokú mobilitása és a munkahelyek alacsonyabb védettsége jellemzi, szemben az európai vagy akár a japán rendszerrel, ahol a hagyományos formában foglalkoztatott munkaer mobilitása alacsony, a munkahelyeket munkaszerz dések és kollektív jogok védik. Az atipikus formák jelenléte és aránya függ a tipikus munkahelyek és a munkaer piac sajátosságaitól. 1 Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításának módszertani nehézségeit vizsgálva Kazuya (2) úgy találja, hogy nem érdemes szigorú és általános definíciót találni az atipikus foglalkozásokra, hiszen országonként régiónként és a definíció mögötti megközelítést l, szemlélett l függ en az nagyon eltér lehet. Atipikus tehát, ami nem tipikus vagy szokásos. Capelli (1999) tanulmányára és történeti példákra hivatkozva hangsúlyozza azonban, hogy amit ma szokásosnak tekintünk, az alig száz éve atipikus foglalkozás lehetett, a vállalkozó vagy a szabadfoglalkozású szellemi foglalkozás szokásos és elterjedt volt. A hetvenes évek bels munkaer piacáról és a szekunder és foglalkozatásról szóló vizsgálatai Doeringer-Piore (1971) nyomán majd a nyolcvanas és kilencvenes évek foglalkoztatásban tapasztalt változásainak a hatására élénk vita folyt a munkaer piachoz szorosan és lazábban köt dolgozókról, a rugalmas munkaid l és a határozatlan id re szóló foglalkoztatás rugalmatlanságáról és alkalmazkodási nehézségeir l, a munka változó formáiról. Ugyanakkor a munkaer piachoz lazábban köt foglalkoztatottak munkahelyi biztonságát és alacsonyabb béreit és juttatásait vizsgálva a rugalmasság hátrányait vizsgálták más kutatások. A hazai irodalomban ekkor jelentek meg írások a munka változó formáiról, és hasonló definíciót követve értelmezték az atipikus foglalkoztatást, mint a szokásostól eltér t, ld. pl. Frey (2), Laky, Riemler (1999) 3

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi statisztikai összehasonlításához mindenekel tt a rendelkezésre álló adatforrásokat kellett áttekinteni és azonosítani. Az atipikus foglalkoztatás legáltalánosabb formái követhet ek megbízhatóan nyomon a nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikákkal, miközben fontos változatok maradnak a statisztikákon kívül. Ezek alapján a következ kategóriákat fogjuk vizsgálni. Az alkalmazásban állókat és a nem alkalmazottként foglalkoztatottakat, az utóbbiak csoportja az atipikus foglalkoztatás egyszer definíciója szerint az atipikus foglalkoztatottak körébe tartozik. Akik nem alkalmazottak, akik tehát az atipikus foglalkoztatottak körébe és így a vizsgálatba tartoznak, lehetnek: o a vállalkozási formában önfoglalkoztatók, akik között megkülönböztet a statisztika egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások alkalmazottait, esetleg a szövetkezeti tagok, o valamint segít családtagok. A határozatlan és a határozott id re szóló munkaszerz déssel foglalkoztatottakat is megkülönböztetjük, és az utóbbiak az atipikus foglalkoztatottak részét alkotják. A munkavégzés ideje szerint megkülönböztetve a teljes és a részmunkaid s foglalkoztatottakat, a részmunkaid s foglalkoztatottak az atipikus foglalkoztatottak jelent s csoportját adják. A fentiek mellett kerestük, van-e megbízható statisztika arra, kiket foglalkoztatnak alkalmi munkásként, napszámosként, bedolgozóként vagy támogatott munkaviszonyban közhasznú, közcélú munkásként, stb. Ilyen nemzetközi összehasonlításra alkalmas, hosszabb rövidebb id sorokat tartalmazó statisztikákat nem találtunk, vagy azok nem bizonyultak összehasonlíthatónak, ezekre célzott vizsgálatok elérthet k, vagy lefolytathatóak, de id sorok nem, ezért ezeket a továbbiakban, az elemzésben nem vizsgáljuk. Az atipikus munkafajták között szokás említeni a szokásostól eltér munkarendben végzett munkát, így a kötött, rugalmas vagy kötetlen munkaid ben dolgozókat, a távmunkában foglalkoztatottakat és további foglalkoztatási formákat. Az ezekre vonatkozó statisztikák módszertani bizonytalansága miatt a vizsgálatból ezeket is kihagytuk. Hiányosnak bizonyultak a munkaer -kölcsönz kön keresztül foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikák is. Vizsgáljuk tehát a továbbiakban a foglalkoztatás státuszát, a munkaviszony jellegét, azt, hogy az milyen munkaszerz désen alapul, határozatlan idej, illetve meghatározott id re szól-e, és milyen hosszú ideig tartó megbízási szerz déssel végzik azt, jellemz -e a munkavégzés ideje, a munkát teljes, vagy részmunkaid ben végzik-e, mennyi a ledolgozott munkaid. Vizsgáljuk, hogy mindezekr l az atipikusnak nevezett foglalkoztatási formákról milyen további sajátosságok mondhatók el. Az atipikus munkák halmozódhatnak, s t feltételezzük, hogy halmozódnak is, de ezeket a dimenziókat a statisztikai leíró módszerrel csak korlátozottan tudjuk vizsgálni, s azt is, hogy az egyes formák hogyan változnak az egyén életpályájában. Korlátozottan tudjuk vizsgálni, hogy a foglalkoztatás általános szintje és az atipikus foglalkozások elterjedtsége milyen összefüggést mutat, és az egyes atipikus foglalkoztatási formák szerint van-e különbség, hozzájárul-e az atipikus foglalkoztatás a foglalkozás b vüléséhez. 1.2 Adatforrások Az elemzéshez az EUROSTAT, az OECD és az ILO online adatbázisából származó adatokat használunk, ezekb l képezünk összehasonlítható statisztikákat. Az EUROSTAT statisztikái f leg az EU országokra vonatkoznak, az OECD a fejlett országok el bbivel nem azonos körér l szolgál adatokkal, ebben az új EU országok egy része nem szerepel az OECD statisztikákban. Az ILO adatforrása vizsgálódásunk számára sz kebb, de pontosan részletezett és elemezhet adatokat tesz elérhet vé, az országok széles körér l. Az adatokat hosszú id sorba rendezve gy jtöttük, ahol ez lehetséges volt, 199-t l kezd en. Az adatok között 4

vannak átfedések, és egybeesések, azok ki is egészítik egymást, a három adatforrás adatai alapján így egységes elemzést készíthetünk. A statisztikák rendszerint éves adatok és a statisztikai népességre vonatkoznak. Az EUROSTAT adatok egy része az EU LFS online módon elérhet adatbázisából származik, ezek negyedéves bontásban állnak rendelkezésre, és a vizsgálatban néhány, egyéb statisztikában nem szerepl dimenzió statisztikai elemzésére is lehet séget adtak. Az egyes atipikus foglalkozások megnevezése és értelme, tartalma is eltér országok és a statisztikai adatforrások szerint, mindenekel tt az Európában vagy Amerikában használt fogalmak térnek el, és gyakran az egyes statisztikák terminológiája is 2. 1.3 Az elemzés módszere Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlítására egyszer statisztikai eszközöket használunk, a hosszú id sorok segítségével vizsgáljuk a foglalkozás alakulását és az országok közötti arányokat. Az elemzés során azzal a feltételezéssel élünk, hogy lényegesen eltér az atipikus foglalkoztatottság szintje és szerkezete földrajzi régiók szerint, és ezt a különbséget a hagyomány, a gazdasági környezet és a foglalkoztatás szabályai együttesen magyarázzák, ezért az atipikusnak tekinthet foglalkoztatási formák arányát és trendjét földrajzi régiók szerint mutatjuk be. Vizsgáljuk az egyszer statisztikai leírás és ábrázolás eszközével, hogy az atipikus formák és trendek milyen mértékben térnek el egymástól régiónként. Megkülönböztetjük az észak-, nyugat-, dél- és kelet-európai régió országait és néhány Európán kívüli fejlett országot is vizsgálunk. Az európai országok csoportosításához konvencionális módon a földrajzi megkülönböztetést használjuk. A csoportosítás mögött lényegében az a leegyszer sít feltételezés rejlik, hogy az európai országok gazdasági, fejlettségbeni, történeti és intézményi eltéréseiben a földrajzi régiók szerinti különbségek fontosak. 3 Kazuya (2) hangsúlyozza az angolszász országok (, UK) hasonlatosságát a hagyományos foglalkozási modellben és az eltérést az európai kontinentális modellt l vagy tól. 4 Fontos az eltér régiók vizsgálata és az összehasonlításhoz annak szem el tt tartása, hogy a régiók különbségeit mi magyarázhatja az atipikus munkavégzés szempontjából. Számos vizsgálat az amerikai munkaer piacot elemzi, ami nagyon eltér az európaitól, nincs kötelez védelem sem a munkaid sem a munkavédelem szempontjából és nincsen kötelez társadalombiztosítás sem. Edwards & Grobar (21) empirikus elemzésben a CPS adatok és annak ad hoc kérdésblokkja alapján vizsgálta Kaliforniában az alternatív (atipikus) és az alkalmi foglalkoztatást (contingent employment). Az elemzés el tt a szerz k részletesen és számunkra külön is tanulságul vizsgálták az atipikus foglalkoztatási forma sajátosságait. Az alkalmi munka nem triviális dolog az -ban, ahol a szabad foglalkoztatásnak (employment at will) messzire nyúló hagyománya van, ahol nincsenek nyilvánvaló korlátozások a rövididej szerz dések esetén, és ahol a munkáltató a jog szerint nem köteles elbocsátás esetén végkielégítést fizetni. Európában [ ] a munkavédelmi törvények explicit különbséget eredményeznek a rövid és a hosszú idej szerz dések között. Valójában a munkaszerz dések hosszú 2 Az adatforrások áttekintését az 1. melléklet tartalmazza. 3 Az atipikus munkákat is figyelembe véve klasztereket vizsgál például a munka min sége szerint az Employment.. (28) 4. fejezetének a tanulmánya Davoine et al. (28) alapján. Az országcsoportok dimenziónként változnak, és nem azonosítható egyértelm en néhány nyugat-és észak-európai ország helye. Ez meger síti a hagyományos földrajzi csoportosítás helytállóságát. 4 Kazuya (2) elemzésében áttekintést mutat be az egyes fejlett országok hagyományos foglalkoztatásának sajátosságairól. Ezek az eltér sajátosságok meghatározzák a nyugat-európai (francia), angol-szász (észak-amerikai és angol) és a japán foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatás sajátosságait

id re szólnak, és elbocsátáskor végkielégítés jár, hacsak err l másképpen nem rendelkeznek. A rövid id re szóló munkaszerz dések, melyek nem járnak végkielégítéssel, nem könnyen hosszabbíthatóak. Következésképpen, Európában és a legtöbb országban a rövid idej szerz déseket explicit módon külön határozzák, mint rövid idej t. Az -ban viszont az alkalmi foglalkoztatás fogalma szerint a dolgozó vélekedését l függ, hogy meghosszabbítják-e a munkaszerz dését, és [a surveybe] egy külön kérdésblokkot szerkesztettek ennek a mérésére. (p. 17) Megkülönböztetjük tehát az elemzésben Európa északi, nyugati és déli országait (utóbbiba sorolva Ciprust és Máltát is) és a kelet-európai országok közül az EU8+2 új tagját, és néhány Európán kívüli fejlett ország adatait és trendjét is. Az utóbbiak kontrollt és valamiféle referenciapontot jelentenek az európai országok vizsgálatához. 2 Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása Atipikus foglalkoztatásnak tekintünk tehát, az eddigiek alapján, a szokásostól eltér minden foglalkoztatási formát. Szokásos vagy tipikus: a teljes munkaid ben, határozatlan ideig tartó munkaszerz déssel történ alkalmazás. Az elemzés lényegében a definícióban foglalt három kategória alapján vizsgálja az atipikus foglalkoztatást. El ször a hagyományos munkaviszonyban, alkalmazottként és attól eltér formában dolgozókat vizsgáljuk, majd a határozott munkaszerz déssel, végül a részmunkaid ben foglalkoztatottakat. Az elemzésekben egyrészt arányokat vizsgálunk, az egyes országokat egy évben jellemz adatok alapján. A keresztmetszeti adatokat 28-ra vizsgáljuk. Az országok egy részében ugyanis vélhet en a válság hatására kés bb a trendekben változások történtek, ami az atipikus foglalkoztatás egy részének a visszaesését, másutt gyors növekedését eredményezte, és az egyes országokban alkalmazott gyakorlat is eltért., ami az arányok bemutatását torzíthatja. Az atipikus foglalkoztatásban régiók szerint vizsgált arányok mellet azt is megnéztük, hogy az egyes atipikus foglalkoztatási formákban milyen változások, érzékelhet és láthatóak, kimutathatóak-e egyértelm trendek. 2.1 Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak A foglalkoztatottak meghatározó többsége bérb l és fizetésb l él alkalmazott, biztos munkaer -piaci státusszal. A munkaer -piaci státuszuk szerint lazábban kapcsolódnak a munkaer piachoz az önfoglalkoztatók. A statisztikai adatgy jtések megkülönböztetik az egyéni vállalkozókat és társas vállalkozások tagjait, valamint a szövetkezeti tagokat, ket sorolják az önfoglalkoztatók közé, s emellett megkülönböztetik a segít családtagokat, akiknek a munkaer -piaci védettsége, kötöttsége még gyengébb. 6 A statisztikák alapján azt látjuk, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazott, a nem alkalmazott munkaer -piaci státuszok aránya jelent s eltéréseket mutat régiók szerint, és nagyon jelent s nemek szerint is. Ezt mutatja az 1. ábra. (Az arányokat a tipikus alkalmazott státuszra mutatjuk be, értelemszer en ennek komplementere az atipikus státuszok összessége.) Az alkalmazottak aránya az országok többségében a 8-9 közötti sávba esik. Ennél is magasabb az alkalmazottak aránya mindenekel tt a skandináv országokban, Finnország kivételével. Nyugat-Európában ban hasonlóan magas az arány, Kelet-Európában a balti országokban, és az Európán kívüli fejlett országok közül az -ban. A trendek válság id szakra utaló változásait az összehasonlításban nem elemezzük, esetenként nehezen értelmezhet ek és magyarázhatóak, erre további vizsgálat alapján lehet mód. 6 Az ILO statisztikák külön feltüntetik a kiszolgáltatott, sérülékeny helyzet (vulnerable) foglalkoztatottakat: ide a társas vállalkozások, illetve a szövetkezetek tagjait, valamint a segít családtagokat sorolják. 6

Alacsonyabb az alkalmazottak aránya a mediterrán országokban (Málta kivételével), Nyugat-Európában Írországban és ban, Kelet-Európában Lengyelországban és Romániában, és ágban is valamivel elmarad az alkalmazottak aránya a 8-tól. A nem európai fejlett országok közül Kanadában és on alacsonyabb az alkalmazottak aránya a foglalkoztatottakon belül. 7 1. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 28, 9 9 8 8. Németo. Aus ztria Írors z. Málta. Ciprus Svédo. Finno. Bulgária Észto. Letto. Litvánia. Cseho. Izrael Ausztrália 7 Olaszo. Lengyelo. 7 6 6 Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Forrás: ILO KILM Employment Status A n k nagyobb arányban dolgoznak alkalmazottként, mint a férfiak, ezt a 2. ábra két panelja mutatja be. Az arányok azonban összességében nagyon hasonlóak az egyes országokban szokásos gyakorlathoz, azaz az 1. ábrán bemutatott sorrendhez.. 2. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 28, férfiak k 9 9 Németo. 8 8 7 7 6 6. A usztria Írorsz. Ciprus Málta. Olaszo. Svédo. Bulgária Finno. Észto. Letto. Litvánia. Cseho. Lengyelo. Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Ausztrália Izrael 9 Málta Írors z.. Németo. 9 Aus ztria Ciprus. 8 8 7 7 6 6 Olaszo. Észto. Svédo. Letto.. Finno. Cseho. Bulgária Litvánia Lengyelo. Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Izrael Ausztrália Forrás: ILO KILM Employment Status Az láttuk tehát, hogy a férfiak körében magasabb azok aránya, akik nem alkalmazottként foglalkoztatottak, mint a n knél, jellemz en különösen magas az arányuk a dél-európai országokban és néhány kelet-európai országban, így Lengyelországban vagy Romániában. Összességében is azt látjuk, hogy az országok nagy részében számottev a nem hagyományos alkalmazottként ebben az értelemben tehát atipikus formában foglalkoztatottak aránya. 7 Az európai országokhoz képest az Európán kívüli fejlett országokban az kivételével alacsonyabb az alkalmazottak aránya. Ez szorosan összefügg az amerikai munkaer piac európaitól és más országoktól is nagyon eltér jellegével, ahol nincs a dolgozóknak olyan védelme, ami az alkalmazást különösképpen rugalmatlanná tenné. (vö. Edwards & Grobar 21) 7

A nem alkalmazottak meghatározó többsége önfoglalkoztató, részben egyéni vállalkozó, részben társas vállalkozás tagja. 8 A munkaer piachoz lazábban kapcsolódnak a segít családtagként foglalkoztatottak, arányuk általában alacsony. 9 Ezeknek az atipikusnak tekintett foglalkozási státuszoknak a jelent sége, aránya a foglalkoztatottak között ország csoportok szerint karakteresen eltér. Ezt a 3. ábra mutatja be. Az önfoglalkoztatók aránya az országok többségében a foglalkoztatottak -1-a, néhány országban ennél lényegesen magasabb (s komplementere az alkalmazotti foglalkoztatottak arányának). A segít családtagként dolgozók aránya az országok többségében alacsony, az összes foglalkoztatott 2-át sem éri el. Kivételt jelent a mediterrán országok közül Görögország, a kelet-európai országok közül Lengyelország,, és, az Európán kívüli országok közül pedig. Az arány ezekben az országokban is viszonylag szerény, az egyetlen kivételt jelenti, ahol a statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak 12-át az önfoglalkoztatók adják. 3. ábra Atipikus foglalkoztatottak aránya foglalkozási státusz alapján az összes foglalkoztatottból, összesen, 28, önfoglalkoztatók segít családtagok 3 14 3 12 2 2 1 Írors z. Németo. Ausztria Olaszo. Ciprus Málta Svédo. Lengyelo. Cseho. Bulgária. Izrael Ausztrália Litvánia Letto. Észto. Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül 8 6 4 Lengyelo. Ausztria 2 Ciprus Olaszo. Litvánia Letto. Írorsz. Németo... Finno. Bulgária Cseho. Svédo.. Aus ztrália Észto. Izrael Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Forrás: ILO KILM Employment Status Az önfoglalkoztatók kisebb része egyéni vállalkozó, nagyobb részük társas vállalkozás tagja, az arányokat a 4. ábra mutatja. 11 Az egyéni vállalkozók aránya, érthet módon, azokban az országokban jelent sebb, ahol egyébként az atipikus formában foglalkoztatás jelent s, de az egyéni vállalkozások mégsem esnek egészen egybe a korábban látottakkal. A mediterrán országokban magas az egyéni vállalkozók aránya. Kelet-Európában eltér a kép, itt nem esik egybe az atipikus foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók aránya. rszágon viszonylag magas, a kelet-európai országok közül a legmagasabb, az egyéni vállalkozók aránya, miközben összességében rszágon a munkaer -piaci státusz szerint atipikus 8 Emellett lehetnek szövetkezeti tagok is, de ezt nagyon kevés ország statisztikájában tüntették fel, és ott is nagyon alacsony volt az arány, így ennek a bemutatásától eltekintünk. 9 Érdemes megemlíteni, hogy a munkaer piacon kiszolgáltatott helyzetben lév k (vulnerable) csoportjához tartozónak tekinti és külön publikálja az atipikus foglalkoztatottak közül a társas vállalkozások tagjait, a szövetkezetek tagjait és a segít családtagokat az ILO KILM statisztika. Az egyes munkaer -piaci státusokban foglalkoztatottak megkülönböztetését és figyelembevételét, a statisztikai adatok pontos elemzésének a fontosságát igazolja vissza Brown et al (26), hangsúlyozva, hogy a szokásos munkaer statisztikák a rendszerváltó országokban nem mindig tükrözik a tényleges folyamatokat. A vizsgált foglalkoztatási ráták egyes országokban különösen érzékenyek arra, hogy a segít családtagokat vagy a reményvesztetteket figyelembe veszik-e. Három országot (Oroszországot, Romániát és Észtországot) vizsgáltak, és lényeges különbségeket igazolnak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátában a definíció pontosabb, árnyaltabb megfogalmazásával. 11 Mint a korábbi lábjegyzetben erre utaltunk, a munkaer -piaci stabilitás szempontjából eltér az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagjának a helyzete, az ILO KILM kategorizálása szerint is csak az utóbbiak tartoznak a kiszolgáltatott helyzet ek csoportjába. 8

foglalkoztattak aránya nem nagyon magas. viszont egyértelm en kilóg a képb l, itt az egyéni vállalkozók aránya a statisztika szerint határozottan alacsony, miközben az atipikus foglalkoztatottak aránya munkaer -piaci státusz szerint itt nagyon magasnak mutatkozott, mint láttuk a segít családtagok kiugró arányával magyarázhatóan. Összességében az atipikus foglalkoztatottak kicsi szegmense az egyéni vállalkozóké, arányuk 2-6 között van az országok többségében. A társas vállalkozások tagjai a foglalkoztatottak magasabb arányát képviselik, kiugróan magas a társas vállalkozásban foglalkoztatottak aránya, ahol egyébként az atipikus foglakoztatás magas; ez a forma általában a legnagyobb arányú, így meghatározó atipikus foglalkoztatási forma. 4. ábra Önfoglalkoztatók f bb csoportjainak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 28, egyéni vállalkozók társas vállalatok tagjai 12 2 8 6 4 2 Németo. Írors z. Ciprus A usztria Olaszo.. Málta Svédo. Bulgária Finno. Letto.. Lengyelo. Izrael Észto. Cseho. Ausztrália Litvánia 2 1 Németo. Írors z. Ausztria Olaszo. Ciprus. Málta Lengyelo. Cseho. Bulgária Litvánia Svédo.. Letto. Észto. Ausztrália Izrael Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Forrás: ILO KILM Employment Status Nemek szerint jelentékeny a különbség. Az önfoglalkoztatók aránya a férfiak között minden országban magasabb, mint a n ké. A n k --a önfoglalkoztató, a férfiak aránya az országok többségében meghaladja a -ot. Az egyéni vállalkozók aránya a férfiak között az országok jelent s részében magas, míg a n k inkább társas vállalkozások tagjai, az. ábra grafikonjai alapján. Kelet-Európában emellett azt a figyelemreméltó különbséget látjuk, hogy az önfoglalkoztatóként dolgozók aránya néhány országban kiugróan magas, ami a társas vállalkozásokban foglalkoztatott férfiak magas arányából adódik. rszág kicsit eltér képet mutat, itt az egyéni vállalkozók korábban látott kiemelked aránya már nem érzékelhet.. ábra Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 28, férfiak önfoglalkoztatók összesen k 3 3 3 2 2 1 Németo. Írors z. Ciprus Ausztria. Olaszo.. Málta Lengyelo. Cseho. Finno. Svédo. Bulgária. Litvánia Letto. Észto. Izrael Ausztrália 3 2 2 1 Ausztria Írorsz. Németo.. Olaszo.. Ciprus Málta Lengyelo. Cseho. Finno. Bulgária. Litvánia Svédo. Letto. Észto. Ausztrália Izrael Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül 9

egyéni vállalkozók 12 8 6 4 2 Németo.. Írors z. Ausztria Ciprus. Olaszo. Málta Svédo. Finno.. Izrael Észto. Lengyelo. Bulgária Cseho. Letto. Litvánia Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül A usztrália 12 8 6 4 2 Olaszo.. Németo. Ausztria.. Lengyelo. Írorsz. Bulgária Finno. Svédo. Letto. Cseho. Ciprus Málta Észto. Litvánia Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül A usztrália Izrael társas vállalkozás tagjai 2 2 2 1 Németo. Írors z. Ausztria. Olaszo. Ciprus. Málta Lengyelo. Cseho. Finno. Bulgária Litvánia Svédo.. Letto. Észto. A usztrália Izrael 2 1 Írorsz. Olaszo. Lengyelo. Ciprus. Cseho. Ausztria Finno. Litvánia A usztrália Bulgária Németo. Málta. Izrael. Svédo. Letto. Észto. Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Forrás: ILO KILM Employment Status Az el ekben láttuk, hogy a n k atipikus foglalkoztatásának az aránya összességében határozottan és minden országban elmaradt a férfiakétól. A segít családtagként foglalkoztatottak esetén más a helyzet, arányuk ugyan a foglalkoztatás egészében szerény, de a n k aránya ebben a formában magasabb és egyes országokban jelent s. Különösen magas a segít családtagok aránya a romániai n k foglalkoztatásában, de jelent s a kelet-európai országok közül Lengyelországban és Szlovéniában, valamint Görögországban. Ezekben az országokban a férfiak között is magasabb a segít családtagok aránya, bárha az arány nem olyan kiugró, mint a n k esetében. Olyan országok ezek, ahol egyébként magas a hagyományos mez gazdasági foglalkoztatottak aránya. A kiugróan magas román és görög atipikus foglalkoztatás nem elhanyagolható részét adják a segít családtagok, különösen a k. (6. ábra) 6. ábra Segít családtagok aránya, férfiak és n k, 28, férfiak k 2 18 16 14 12 8 6 4 Lengyelo. 2 Ausztria Ciprus Németo. Írorsz. Olaszo. Finno. Bulgária Letto.. Litvánia Svédo.. Cseho. Ausztrália. Észto. Izrael Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül Forrás: ILO KILM Employment Status 2 18 16 14 12 8 6 Lengyelo. 4 Ausztria Ciprus Olaszo. 2 Litvánia Németo.. Bulgária. Cseho. Írors z. Svédo. Finno. Letto. A usztrália Észto.. Izrael Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

Az atipikus formában foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatotti státusz alapján régiónként és nemenként eltér, az arányokat egy évre, a válságot többé-kevésbé még nem érzékel 28-ra mutattuk be. Az elmúlt két évtizedben történt változásokat vizsgálva azt látjuk, hogy az alkalmazottak aránya magas, és ez az arány nem is látszik csökkenni az elmúlt 2 éves id szakban. Régiónként és nemenként vizsgáltuk mindenekel tt azt, hogy az alkalmazottak aránya hogyan változott, az 199 óta eltelt id szakot milyen változások jellemzik. Megvizsgáltuk ezért, hogy az egyes országokban az alkalmazottak foglalkoztatása milyen trendet ír le. Kérdésünk, hogy tért nyernek-e az eddig vizsgált atipikus foglakoztatási formák, vagy változatlanul az alkalmazottak arányának a stabilitását, lassú vagy gyors növekedését látjuk-e. Az egyes országok adatainak id sorát vizsgáltuk, s azt, hogy milyen trend illeszkedik a legbiztosabban erre az id szakra. Feltételezésünk, hogy a lineáris trend megfelel illeszkedése alapján az 199 óta eltelt id szak változásait jól le tudjuk írni, s az országok zömében ennek alapján folyamatos növekedést igazolhattunk. Ahol a lineáris trend nem illeszkedett jól az id sorra, ott feltételeztük, hogy valamilyen trendváltozás ment végbe az alkalmazottak létszámának alakulásában. 12 Megvizsgáltuk, hogy a polinomiális trend jól vagy jobban illeszkedik-e és pontosabban írja-e le a végbement folyamatokat. Azt találtuk, hogy az országok egy részében valóban az alkalmazottak arányának a csökkenése, az atipikus foglalkoztatottak arányának a lassú emelkedése volt tapasztalható a vizsgált 2 éves id szak során, ezt azonban kés bb az atipikus foglalkoztatottak arányának csökkenése, az alkalmazottak arányának a növekedése követte. Néhány ország volt, ahol a trendek bizonytalanok voltak s egyik trendvonal illeszkedése sem bizonyult elegend en pontosnak ahhoz, hogy következtetéseket fogalmazzunk meg. Az eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk meg. Az ábrákat a 2. mellékletben közöljük. Régiónként végeztük el a trendek vizsgálatát, és a eredményeket a táblázatban is régiónként mutatjuk be. Azt láttuk, hogy az országok nagy többségében egyértelm en emelkedik (lineáris trendet követve) az alkalmazottak aránya, illetve csökkenés után ismét emelkedik (polinomiális trendet követve) az arány, vagyis csökken az atipikus formához sorolható önfoglalkoztatók, valamint segít családtagok aránya. Kivételt csak kevés ország esetében látunk, így ágban, Szlovákiában, Németországban n tt az atipikus foglalkoztatási formák aránya az alkalmazotti foglalkoztatás rovására. 13 12 A kilencvenes években az atipikus formák terjedésér l és az alkalmazott státus folyamatos átalakulásáról szóló várakozások fogalmazódtak meg, de ezek a várakozás utóbb nem bizonyult tartósnak (Employment in Europe 2..) Ezek a várakozások természetesen a tényleges trendekben is megmutatkoznak, ezért azt várjuk, hogy az országok egy részében kezdetben az alkalmazott státus csökkenését majd a növekedést érzékelhetjük. 13 Az elemzést elvégezhetjük olyan foglalkozási csoportokra külön, ahol különösen jellemz a foglalkoztatás atipikusnak tekinthet formája, ezt most itt nem mutatjuk be, láttuk, hogy a foglalkoztatottakon belül összességében az atipikus formák aránya nem növekszik jelent sen, ez az elemzésünk számára fontos és elegend. 11

1. táblázat A foglalkozási státuszok szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként Lineáris trend Polinomiális trend Nyugat-Európa m b R 2 m 2 m b Polinom R 2 Írország.46 7.4.94.23 81.28.86 rszág.28 84.72.89.21 88.84.73 Németország -.12 9.19.7 -.3 83.3.2.4 -.81 86..74 -. 88.49.26.38 Ausztria.2 86.28.7 Ausztria.31 Észak-Európa m b R 2 m 2 m b Polinom R 2 Finnország.29 82.63.83.13 89.17.73.2 89.26.73 Svédország -.2 89.39.1 Svédország.2 -.46 9.93.2 Dél-Európa m b R 2 m 2 m b Polinom R 2 Görögország.79.9.96 Ciprus.69 66.79.8 Olaszország.16 7.4.73 rszág.6 72.16.94.21 7.94.48.2 -.17 72.26.7 Málta -.1 86.39. Málta.9-2.62.34.4 Kelet-Európa (EU 8+2) m b R 2 m 2 m b Polinom R 2 Lengyelország..3 68.86.7 Litvánia.76 71.3.73 Bulgária.62 76.9.96 Lettország.63 77.78.81 ág -.27 87.8.74 -.62 98.7.93 -.11 64.36.2.1-3.7 74.74.78.17 81.63.27.2 -.41 84.39.37 rszág.13 84..39 rszág.2 -.26 86.29.3 Észtország -.18 94..39 Észtország.3 -.8 96.41.72 Európán kívüli fejlett országok m b R 2 m 2 m b Polinom R 2.2 78.1.66.44 78.27.96 Izrael.26 82.77.91 Ausztrália.23 83.41.89.11 9.92.87 -.1 84.34..2 -.44 8.8.2 2.2 Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás Az alkalmazottak egy része határozatlan, míg más részük határozott idej szerz déssel dolgozik, és az atipikus foglalkoztatottak körébe szokás sorolni az utóbbiakat. Az alkalmazás 12

kötöttsége, az elbocsátás lehet sége, mint láttuk, a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak esetében egyszer bb és gyorsabb azokban az országokban, ahol egyébként a foglalkozáshoz számos jog köt dik. Nagy különbség van az országok között a munkaszerz dés általános feltételeiben, és ez látható a határozott id re szóló szerz déssel foglalkoztatottak elterjedtségében, mindenekel tt az és Európa között, pontosabban az angol-szász országok és Nyugat-Európa között. A kelet- és a nyugat-európai országok gyakorlata is nagyon eltér, és ez látszik a határozott id re szóló munkaviszony elterjedtségében is. A határozott id re szóló foglalkoztatás elemzésének a forrása az OECD dependent employment adatbázisa, ami kizárólag az alkalmazottakat tartalmazza, hiszen határozott idej munkaszerz déssel alkalmazottakat foglalkoztatnak. Az OECD adatforrások nem tartalmazzák az új EU országok egy részét, ez az elemzést sz kíti, de nem rontja, az összehasonlítást az országok egy részére mutatjuk meg. Az el ekben már említettek szerint az összehasonlításokat 28-ra mutatjuk be. A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az országok nagy részében nem haladta meg az alkalmazottak 1/-ét, ennél magasabb (2-3 között) csak néhány országban volt az arány; így a mediterrán országok közül Portugáliában és rszágban, a kelet-európai országok közül Lengyelországban. Az arányokat a 7. ábra mutatja. Különösen alacsony a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottak aránya a vizsgált kelet-európai országok többségében, így rszágon is, valamint az angol-szász modellt követ Egyesült Királyság, vagy Ausztrália esetében, ahol az elbocsátásokat kevésbe szigorú szabályok nehezítik. 14 7. ábra Határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 28, 3 3 2 2 1 Izland Írország Németo Ausztria UK Svédorsz Finnorsz Lengyelorsz ág Észtorsz rsz Olaszország Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül Ausztrália Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 26, 2 évi adatok 14 Cazes és Nesporova (23) másokhoz hasonlóan a rugalmasság szempontjából kedvez tlennek tekintik a határozatlan id re szóló szerz dési formát, és részletesen vizsgálják a kelet-európai munkaszerz dések sajátosságait, melyek zömében határozatlan id re szólnak, és a rendszerváltozással nem történt lényeges változás. Köll -Nacsa (27) igazolja, hogy a határozatlan munkaid s szerz dések magas aránya ellenére rszágon is hasonló rugalmasság létezik, így pl. a 2 évek derekén érvényes szabályozás alapján a határozatlan id re kötött munkaszerz dés megszüntetése esetenként alacsonyabb költséggel járhat, mint egy határozott idej szerz désnek a megszüntetése a határid lejárta el tt. Összességében a munkaszerz dések megsz nési költségének a részletesebb vizsgálata az atipikus forma elterjedését vagy hiányát magyarázhatja, mindez alaposabb vizsgálatot igényel. 13

Határozott idej munkaszerz déssel mindenütt inkább foglalkoztatják a n ket, az így foglalkoztatottak aránya magasabb a n k, mint a férfiak között, a különbség azonban nem nagyon nagy. A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak arányát vizsgálva sem egységes a kép. Az országok egy részében a határozott idej foglalkoztatottak kisebbik fele, másutt nagyobb, összességében a n k aránya a határozott munkaid s foglalkoztatottak 4-6-a. (8. ábra bal panel, fels sor) Figyelembe véve a n k alacsonyabb foglalkoztatási arányát ez mégis azt jelenti, hogy a n k aránya a férfiakénál magasabb a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottakon belül. A n k között összességében a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya kicsit magasabb, mint a népesség egészében láttuk, az ország-specifikumok er snek t nnek, a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya országonként nagyon hasonlatos a 7. ábrán országonként bemutatott arányhoz. (8. ábra jobb panel, fels sor). A f munkavállalási korúk (2-4 évesek) között a hasonló arányokat vizsgálva azt találjuk, hogy magasabb a határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztatottakon belül a megfelel korosztályban a n k aránya, ami mindenekel tt abból adódik, hogy a férfiak határozott idej foglalkoztatásának az aránya ebben a korcsoportban alacsony. Az arányoktól a kelet-európai országok egy része határozottan eltér, különösen Észtország, de rszág is, Ez arra utal, hogy Kelet-Európában nem nagyon érvényesülnek a határozott munkaid s szerz dés elterjedtségével kapcsolatos általános feltételezések. (8 ábra bal alsó panel) Összességében azt látjuk, hogy a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya a f munkavállaló korú n között mégis alacsonyabb, mint ha azt az összes korcsoportra vizsgálnánk, és ez minden ország esetében igaz. (8 ábra jobb fels és alsó panel). 14

8. ábra Határozott idej foglalkoztatott n k aránya a határozott idej foglalkoztatottak, illetve az alkalmazott n k között, 28,, minden korcsoportra és f munkavállalási korúakra (2-4 évesekre), 28, A határozott idej foglalkoztatottakból a n k aránya, Határozott idej foglalkoztatott k aránya az alkalmazott n k között minden korcsoport együtt 7 Finnország 6 Írors zág Svédország UK Izland Németo Ausztria 4 3 2 Lengyelo. Észtország Olaszorsz rszág Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül A usztrália 3 3 2 2 1 Németo Izland Írország UK Ausztria Svédország Finnország Lengyelo. Észtország rszág Olaszorsz Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül A usztrália munkavállalási korúak (2-4 évesek) 8 7 6 Írország UK Izland Aus ztria 4 3 2 Finnorsz Svédorsz Lengyelo Észország Olaszo Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül A usztrália 3 3 2 2 1 Németo Írország Izland Ausztria UK Finnorsz Svédorsz Lengyelo Észország Olaszo Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül A usztrália Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 26, 2 évi adatok Mindez arra utal, hogy a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatás a széls korcsoportokban, a fiatalok vagy/és az id sek között lehet különösen elterjedt. Mindkét korcsoportot megvizsgálva azt találjuk, hogy a fiatalok (1-24 évesek) jelent s része határozott idej szerz déssel dolgozik, ebben a korcsoportban a határozott idej szerz dések aránya magas, 3-6 közé esik az országok többségében. Különösen magas az arány azokban az országokban, ahol általában is magas a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya, így rszágban. Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában, és emellett néhány nyugat- és észak-európai országban. Alacsony az arány a kelet-európai országok nagy részében, ahol egyébként is alacsony a határozott idej foglalkoztatás, valamint az angolszász országokban, ahol a határozatlan idej munkaszerz dések nem kötik különösebben a munkaer mobilitását. Az id sek foglalkoztatásában viszont alacsony a határozott munkaid s foglalkoztatás jelent sége, néhány ország kiugróbb arányától eltekintve (Lengyelország, ág különösen) az országok nagy részében nem éri el a -ot sem az így foglalkoztatott id sek aránya. (9. ábra) 1

9. ábra Határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 28, 1-24 évesek -64 évesek 8 7 6 4 3 2 Izland Németo. Ausztria Írors z UK Svédo Finnorsz Lengyelo. Észtorsz Olaszo Görögo Ny-Európa É-Európa K-Európa D-Európa Eu-n kívül A usztrália 2 2 1 Lengyelo Finnorsz Franciaio Svédorsz Olaszo Görögo Írország Németo UK Izland A usztria Észtorsz Ny-Európa K-Európa É-Európa D-Európa Eu-n kívül A us ztrália Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 26, 2 évi adatok Az el fejezetben leírt módszert követve megvizsgáljuk, hogy a határozott idej szerz déssel történ foglalkoztatás hogyan alakult az elmúlt évben az egyes régiókban, érzékelhet -e határozott trend. Az eredményeket régiónként a 2. táblázat foglalja össze. (az ábrákat a 3. melléklet tartalmazza) A határozott munkaidej szerz déssel történ foglalkoztatásban nagyon eltér az országok gyakorlata és a tapasztalt trend is, nem mondhatjuk, hogy ez a forma általában tért nyerne, vagy csökkenne. Nyugat-Európában egyértelm en növekedik a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya (Izland és Írország és az Egyesült Királyság kivételével, ahol bizonytalanabb a trend és nem egyértelm a növekedés). Az országok többségében egyértelm és folyamatos a növekedés, ban és rszágban az id szak elején inkább csökkenés, majd növekedés volt jellemz. Észak-Európában csökkent ugyanakkor a határozott idej munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya, Svédország esetében bizonytalan a trend. Dél-Európa országai közül Olaszországban és Portugáliában a határozott munkaidej foglalkoztatás egyértelm növekedést mutat, rszágban ez a trend létszik formálódni, de nem láthatunk folyamatos és határozott növekedést. Görögország esetében nem tudunk trendet meghatározni. Kelet-Európa országaiban azt láttuk, hogy alacsony a határozott idej foglalkoztatottak aránya, kivéve Lengyelországot, ahol nagyon határozott növekedés ment végbe. A többi országban bizonytalan a trend, Szlovákiában és Szlovéniában láthatjuk, hogy az id szak második részében korábbi csökkenés után lassú növekedés történt, a többi országban semmilyen határozott változás, trend nem látszik. A határozott idej szerz déssel foglalkoztatás meghatározó jelent ség a fiatalok körében, ugyanakkor azt láttuk, hogy n k határozott idej foglalkoztatása hasonlít az általános arányokhoz, ezért vizsgálhatnánk ezeknek a csoportoknak az arányát, de a f bb trend leírásában ez nem változtatja az ellentmondásos képet. 16

2. táblázat A határozott id re szóló munkaszerz dés szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként Lineáris trend Polinomiális trend Nyugat-Európa m b R 2 m2 m b Polinom R 2.4 7.1.97 Németország.2 9.6.88.19 9.6.87 Ausztria.2.3.77.21 1.83.69.24 4.87.64 -.1.44 3.91.79 rszág.21.79.62 rszág -.3.7 8.82.86 Izland -.19 13.8.6 Izland.2 -. 1.9.66 Írország -.2 9.2.29 Írország.3 -.73 11.16.4 UK -.2 6.34.2 UK -.2.36 4.97.66 Észak-Európa m b R 2 m2 m b Polinom R 2 -.17 11.94.77 Finnország -.21 19.38.76 -.2 12.71.4 Svédország.11 14.2.24 Svédország.1 -. 1.7.2 Dél-Európa m b R 2 m2 m b Polinom R 2 Olaszország.43 4.86.94.61.7.8 rszág -.14 3.63.16 rszág -.4.72 3.47.2 Görögország -.7 12.6.6 Görögország.1 -.3 13.64.13 Kelet-Európa (EU 8) m b R 2 m2 m b Polinom R 2 Lengyelország 1.93-8.2.81.9 3.41.42 -.2.63.4.78.42 9.7.3 -.22 7.66-48.93.7 rszág..73.46 rszág.1 -.11 7..49 ág.6 7.9.9 ág -.3.66 4.87.43 Észtország -.4 3.19.23 Európán kívüli fejlett országok m b R 2 m2 m b Polinom R 2.22 9.67.79 -.9.4.67 11.33.8.37 -.3.88 6.12.84 2.3 Részmunkaid ben foglalkoztatottak A részmunkaid nem egyszer en annyit jelent, hogy az illet kevesebbet dolgozik, a részmunkaid ben foglalkoztatottak munkaer -piaci helyzete és köt dése eltér a teljes munkaid ben foglalkoztatottakétól, és nagyban függ az egyes országokban jellemz munkaer piacoktól. A munkaid hossza alapján az atipikus munkák körébe tartoznak mindazok a munkák, melyeket a szokásosnál rövidebb ideig végeznek. A részmunkaid statisztikai számbavételekor fontos annak definiálása, mi alapján tekinthetjük a munkát 17

részmunkaid snek, vagy teljes munkaid snek. Az OECD statisztikák, amit az alábbiakban, az elemzésben használunk, kétféle megkülönböztetést használnak: az országok által megadott definíciót (nemzeti definíció) fogadják el, illetve a heti szokásosan 3 óránál kevesebb ideig tartó munkaid t tekinti részmunkaid snek (közös definíció). Az alábbi áttekintésben az összehasonlításokhoz az OECD közös definíció alapján készített statisztikáját használjuk. A részmunkaid s foglalkoztatás gyakorlata és elterjedtsége a korábban vizsgált atipikus foglalkozásokhoz hasonlóan régiónként, nemenként és korcsoportonként is eltér. A leírásban el ször a statisztikában számbavett teljes foglalkoztatott népességre vizsgáljuk az arányokat, majd vizsgáljuk az egyes csoportok sajátosságait. A részmunkaid s foglalkoztatás az országok egy részben magas, így Nyugat-Európában és az Európán kívüli fejlett országokban a foglalkoztatottak 1-2-a dolgozik részmunkaid ben, kiugróan magas az arány Hollandiában (3 felett). A részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya ennél alacsonyabb Észak-Európában (-2) és még alacsonyabb a részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya Dél-Európában, körül az országok többségében, kicsit magasabb, 1 Olaszországban. A kelet-európai országok mindegyikében alacsony a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya, és a vizsgált országok egyike sem kivétel, a foglalkoztatottak alig --a dolgozik részmunkaid ben, az arány rszágon, ágban és Szlovákiában még alacsonyabb, a részmunkaid sök aránya az -ot sem éri el. ( ábra). ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 28, 4 3 3 2 2 1 UK Németo Írorsz. Ausztria Izland Svédorsz Finnorsz Forrás: OECD FTPT employment common definition Olaszo. Lengyelo. Észtorsz.. Ausztrália Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívüli A n k részmunkaid s foglalkoztatása magas, 2-4-uk dolgozik részmunkaid ben Nyugat-Európában és az Európán kívüli országokban. A gyakran példaként emlegetett Hollandiában az arány kiugró, 6, emellett ban magas, 4 körüli a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya. A skandináv és a mediterrán országokban ett l elmarad a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya, az országok nagy részében 2 alatt van. Kelet- Európa országaiban alacsony mint láttuk a részid s foglalkoztatás aránya általában, a n k foglalkoztatásában sem látunk mást, a vizsgált országokétól messze elmarad a n k részmunkaid s foglalkoztatása. A vizsgált országok zömében nem éri el a -ot, ágba, Szlovákiában, rszágon az -ot sem, és az arány nem tér el a teljes népességben látott aránytól, azaz Kelet-Európában a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya nem haladja meg az összes részmunkaid ben foglalkoztatott arányát. Ezt a 11 ábra bal oldali panelja mutatja meg. Megvizsgáltuk, azt is, hogy a férfiak milyen arányban dolgoznak részmunkaid sként, és azt láttuk, hogy az arány nagyon alacsony. Ezt a 11 ábra jobb panelja mutatja meg. Az ábrán nem lehetett azonos skálát alkalmazni, annyira eltér a férfi és a n i 18

részmunkaid s foglalkoztatás aránya, a férfi és a n i részmunkaid s foglalkoztatást bemutató ábrán a skálák eltérése több mint háromszoros aránykülönbséget mutat. A férfiak részid s foglalkoztatása lényegesen alacsonyabb, de azt is látjuk, hogy az országokra jellemz arányokban is kisebb eltérések vannak. A részid s foglalkoztatott férfiak aránya a skandináv országokban viszonylag magas, és a n k részid s foglalkoztatásában betöltött rangsorához képest magasabb a férfi részfoglalkoztatás aránya néhány kelet-európai országban is. 11. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, nemek szerint, 28, k Férfiak 7 2 6 18 16 4 3 2 UK Németo Írorsz Aus ztria Izland Svédo Finnország Olaszo Görögo Lengyelo Észtorsz Aus ztrália Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül 14 12 8 6 4 2 Írorsz Izland UK Németo Ausztria Svédo Finno Olaszo Görögo Lengyelo Észtorsz Aus ztrália Nyugat Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül Forrás: OECD FTPT employment common definition A részmunkaid ben foglalkoztatottak között mindenütt magas a n k aránya, különösen magas az arány Nyugat-Európában, itt a részid s foglalkoztatottak 7-9-a n. A többi vizsgált régióban a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottak között valamivel alacsonyabb, de összességében magas, az országok többségében 6-7 között van. Kelet- Európában, ahol egyébként nagyon alacsony a részmunkaid s foglalkoztatás, hasonló arányt láttunk. Megvizsgáltuk az is, hogy milyen különbséget látunk akkor, hogyha a részmunkaid s alkalmazottak között vizsgáljuk a n k arányát, és hogyha az összes részmunkaid ben foglalkoztatotthoz viszonyítjuk. A statisztikákat összevetve azt látjuk, hogy a részmunkaid ben foglalkoztatott alkalmazottak között még magasabb a n k aránya, mint az összes foglalkoztatott megfelel csoportjában. (12 ábra). 12. ábra A részmunkaid s foglalkoztatottakból a n k aránya régiónként, 28, Foglalkoztatottak együtt Alkalmazottak 9 Németo 8 Írorsz Aus ztria UK Izland 7 Görögo Finnország Svédo 6 Olas zo Észtorsz Lengyelo Aus ztrália New Zealand 9 Németo 8 Írors UK z 7 6 A us ztria Izland Olaszo Észtorsz New Zealand Lengyelo Aus ztrália Finnország Svédo Görögo 4 4 3 3 2 2 Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül Nyugat-Európa Észak-Európa Dél-Európa Kelet-Európa Európán kívül Forrás: OECD FTPT employment common definition A n k aránya, mint láttuk, magas a részmunkaid s foglalkoztatásban. Néhány grafikonon azt is megmutatjuk, hogyan alakult a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakon belül, az egyes régiók szerint. A trendek az ábrán els ránézésre is jól 19

láthatóak. Az országok egy részében a n k szerepe aránya csökken a részmunkaid s foglalkoztatásban, ami a részfoglalkoztatás változatlan aránya, növekedése mellett a férfiak részfoglalkoztatásának a növekedését jelenti. Egyértelm ez a tendencia az észak-európai országokban, és a Nyugat-Európai országok egy részében, valamint kisebb mértékben az Európán kívüli országokban (13. ábra fels sor mindhárom panel). Határozottan növekszik a k részfoglalkoztatása ugyanakkor Dél-Európában, és néhány Nyugat-és Kelet-Európai országban, másutt nem látható számottev változás (13. ábra alsó sor). 1 13. ábra A n k részaránya a részmunkaid s foglalkoztatásban régiók szerint, 199-29, 9 8 Nyugat-Európa I 9 8 És zak-eur ópa Svédo Finnország Európán kivüli országok 9 8 A usztrália Izrael 7 6 199 Ausztria Németo Izland UK 2 22 24 26 28 7 6 199 2 22 24 26 28 7 6 199 2 22 24 26 28 9 8 Nyugat-Európa II 9 8 Dél-Európa Görögo Olaszo 9 8 Kelet-Európa Észtorsz Lengyelo Szlo vákia Szlo vénia 7 6 199 2 22 Írorsz 24 26 28 7 6 199 2 22 24 26 28 7 6 199 2 22 24 26 28 Forrás: OECD FTPT employment common definition Megvizsgáltuk végül, hogy a fiatalok körében mennyire elterjedt a részmunkaid s foglalkoztatás. Ezt a 14. ábra bal oldali grafikonja mutatja. Az országok között nagyok a különbségek. 16 Az észak-európai országokban magas a részmunkaid ben foglalkoztatott fiatalok aránya, és magas az Európán kívüli országokban is. Nyugat-Európa országai vegyes képet mutatnak. Hollandiában, ahol magas a részmunkaid s foglalkoztatás, ez a fiatalok körében is nagyon jelent s. Viszonylag magas az Egyesült Királyságban és Izlandon, de az országok nagy részében a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása nem éri el a 2-os arány, hasonlóan a dél-európai országokhoz. Kelet-Európa országaiban a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása is viszonylag szerény, hasonlóan a részmunkaid s foglalkoztatás általánosan tapasztalt arányához. Megvizsgáltuk, hogy a n k részaránya a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában eltér-e a foglalkoztatott népesség egészében jellemz l. Kicsit meglep módon azt találtuk, hogy már a fiatalok esetében is jellemz a n k túlsúlya a részmunkaid ben foglalkoztatottak között, és ebben az országcsoportok között nem látunk nagyon jelent s különbséget. Ezt a 14. ábra jobb oldali grafikonja mutatja. 1 Érdemes itt megemlíteni, bár nem része az elemzésnek, hogy az országok egy részében vélhet en a válság hatására nagyon jelent sen csökkent a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatásban. 16 A fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában a gyakornoki és hasonló foglalkozási formák vélhet en nem szerepelnek, ami feltehet leg a korcsoport részfoglalkoztatásának az arányát csökkenti és magyarázhatja a fenti képet. 2