Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések értéke 2003-ban 3 439 millió eurót ért el, ami közel 400 millió eurós növekedést mutat 2002-höz viszonyítva. 2004 első negyedévében a beáramlás 756 millió euró volt, ami 124 millió euróval magasabb, mint 2003 azonos időszakában. A GKM az idei év egészére több független előrejelzéssel összhangban 3,5 milliárd euró körüli működőtőke-beáramlást prognosztizál (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában). Csak a GKM-mel tárgyalásokat folytató külföldi vállalatok tervezett beruházásai keretében 2004-ben várhatóan több mint 700 millió euró értékű tőkebefektetés valósulhat meg. A többi kelet-közép-európai országban a közvetlen tőkebefektetések értéke mind 2003. év egészében, mind az idei első negyedévben csökkent. Az elmúlt hónapok során a sajtóban számos pontatlan, egymásnak gyakran ellentmondó információ, értékelés jelent meg a Magyarországra érkező működőtőkebefektetések nagyságáról. Ezek többnyire a működőtőke-beáramlásra vonatkozó adatok pontatlan, illetve eltérő értelmezésével voltak magyarázhatók, amiben része lehetett a külföldi közvetlen tőkebefektetések követésére alkalmazott statisztikai módszertan változásainak is. Erre tekintettel célszerűnek látjuk a sajtóanyag végén található keretes részben röviden és ebből fakadóan lényegesen leegyszerűsítve összefoglalni a közvetlen tőkebefektetésekre vonatkozó adatok értelmezéséhez szükséges tudnivalókat. 2003-ban a Magyar Nemzeti Bank által közölt adatok szerint részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában összesen nettó 3 439 millió euró külföldi működő tőke érkezett Magyarországra, ami közel 400 millió euróval meghaladja a 2002. évi értéket (lásd 1. ábra). Ebből részvény és egyéb részesedés formájában nettó 1 436 millió euró, az előző évit közel 300 millió euróval meghaladó működő tőke beáramlására került sor, míg újrabefektetett jövedelem formájában az előző évi szintet kb. 100 millió euróval meghaladó, 2 milliárd euró tőkebefektetés történt Magyarországon. Egyéb tőkemozgások formájában az MNB adatai szerint 2003-ban nettó 1 256 millió euró kiáramlására került sor, ami több mint 1,2 milliárd eurós egyenlegromlást jelent az előző évhez képest. Az egyéb tőkemozgások egyenlegének havi alakulása számottevő ingadozásokat mutatott, amit jól érzékeltet, hogy a július-augusztusi nettó 1 183 millió eurós kiáramlás megközelíti a teljes 2003. évi negatív egyenleget. 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. www.gkm.hu telefax: +36 1 374-2925 postacím: 1880 Budapest, Pf. 111. sajto@gkm.hu telefon: +36 1 374-2926
1. ábra 4 000 3 500 3 000 Külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem) Részvény és egyéb részesedés Újrabefektetett jövedelem 2 500 millió euró 2 000 1 500 1 000 500 I.né. 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 * * 2004. év egészére GKM-előrejelzés Forrás: MNB 2004 első negyedévében az MNB adatai szerint részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában összesen nettó 756 millió euró külföldi működő tőke érkezett Magyarországra, ami 124 millió euróval meghaladja az előző év azonos időszakának értékét. Ebből részvény és egyéb részesedés formájában az első negyedévben az előző évi azonos időszakit 142 millió euróval meghaladó, nettó 240 millió euró működő tőke beáramlására, míg újrabefektetett jövedelem formájában a 2003. első negyedévi szinttől 18 millió euróval elmaradó, 516 millió euró értékű tőkebefektetésre került sor Magyarországon. Az egyéb tőkemozgások egyenlege (-194 millió euró) a tavalyinál 35 millió euróval kedvezőbben alakult az első negyedévben. A GKM várakozásai szerint idén a nyugat-európai fellendülés kibontakozásával és a globális tőkeáramlás ettől is remélt élénkülésével párhuzamosan (illetve részben az EUcsatlakozással összefüggésben) a Magyarországra irányuló működőtőke-beáramlás újabb lendületet kaphat, ugyanakkor jelenlegi ismereteink szerint nem lehet számítani a privatizációval összefüggő számottevő külföldi közvetlen tőkebefektetésekre. Az első negyedévi tényadatok nem mondanak ellent a GKM által az idei évre prognosztizált 3,5 milliárd euró körüli működőtőke-beáramlásnak (ami a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósuló beáramlásra vonatkozik). A GKM előrejelzése összhangban van számos független intézmény várakozásaival is (lásd 1. táblázat). A GKM jelenleg több mint 20 vállalattal folytat tárgyalásokat a következő években tervezett nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházási projektekről. Csak ezen projektek keretében a következő évek során várhatóan több mint 2 milliárd euró ezen belül 2004-ben több mint 700 millió euró értékű működőtőke-befektetés valósulhat meg Magyarországon. 2
1. táblázat Néhány intézmény 2004. évi működőtőke-beáramlásra vonatkozó prognózisa (1) (adatok milliárd euróban) Részvény, egyéb részesedés Újrabefektetett jövedelem Együtt Kopint-Datorg 1,2 2,0 3,2 Ecostat n.a. n.a. 3,9 GKI 2,0 2,1 4,1 Economist (2) n.a. n.a. 2,9 Megjegyzések: (1) A GKM-éhez hasonlóan a független előrejelzések is a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósuló külföldi közvetlen tőkebefektetésekre vonatkoznak; az egyéb tőkemozgásokra egy intézmény sem ad előrejelzést. (2) az Economist előrejelzése a következő öt év átlagára vonatkozik; a 3,5 milliárd dolláros prognózist 1,20 dollár/eurós keresztárfolyammal számítottuk át euróra. Forrás: GKM adatgyűjtés A 2000-2003. évi megbontott működőtőke-beáramlási adatok szerint a legtöbb (részvény és egyéb részesedés formájú) közvetlen tőkebefektetés Németországból (1 158 millió euró, 22,6%), Ausztriából (715 millió euró, 13,9%), az Egyesült Államokból (49 millió euró, 9,4%), Hollandiából (458 millió euró, 8,9%) és Japánból (397 millió euró, 7,7%) érkezett Magyarországra. Az ágazati megoszlási adatok szerint a tőkebefektetések nagy része a 2000-2003 között a feldolgozóiparba (57,8%) (azon belül a villamosgép- és műszergyártásba 17,3%, járműgyártásba 16,0%, a gép-, berendezésgyártásba 4,8% és a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatba 9,6%), valamint a pénzügyi tevékenység (17,2%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokba (11,5%) áramlott. A nemzeti jegybankok adatai szerint a visegrádi országokba 2003-ban Magyarország kivételével a privatizáció lelassulása következtében kevesebb részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetés érkezett, mint 2002-ben (lásd 2. ábra). (Lengyelország esetében 2003-ra csak az egyéb tőkemozgásokat is magukba foglaló adatok állnak rendelkezésre; ezek csökkenést mutatnak az előző évvel való összehasonlításban). Magyarország az egyedüli a térségben, ahol a működőtőke-befektetések trendje 2000 óta növekedést mutat. 2004 első negyedévében a visegrádi országokba irányuló (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú) működőtőke-áramlás összességében 20%-kal alacsonyabb volt a 2002 azonos időszakinál (Szlovákiáról csak januári adatok állnak rendelkezésre). Csehországba az előző évinél 13%-kal kevesebb nettó működőtőke-befektetés áramlott, míg Szlovákiában (januárban) a 2003 azonos időszakinak kevesebb mint felét kitevő külföldi tőkebefektetés történt. Lengyelországba az egyéb tőkemozgásokat is tartalmazó adatokat tekintve a tavalyinál 450 millió euróval kevesebb működő tőke áramlott az első negyedévben. 3
2. ábra 10 000 9 000 Közvetlen tőkebefektetések Közép-Európában (részvény, egyéb részesdés és újrabefektetett jövedelem) 9 306 8 765 Csehország Szlovákia 8 000 7 000 Lengyelország Magyarország millió euró 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 4 824 2 338 2 645 5 457 4 751 2 575 1 420 4 211 3 237 3 068 2 098 3 756 3 439 1 000 746 0 2000 2001 2002 2003* * Lengyelország esetében egyéb tőkemozgásokkal együtt. Forrás: nemzeti jegybankok A működőtőke-befektetésekre vonatkozó adatok értelmezéséhez szükséges legfontosabb tudnivalók A működőtőke-befektetésekre vonatkozó adatok forrása az MNB fizetési mérleg statisztikája, amelynek pénzügyi mérlege tartalmazza a Magyarországon végrehajtott közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (ezt nevezzük röviden működőtőke-beáramlásnak). A működőtőke-beáramlást a statisztika három fő összetevőre bontja: a részvény és egyéb részesedés, az újrabefektetett jövedelem és az egyéb tőkemozgások formájában megvalósuló tőkebefektetésekre. - A részvény és egyéb részesedés formájában megvalósuló működőtőke-befektetések tipikus példája egy hazai vállalatnak egy külföldi vállalat által történő megvásárlása, vagy egy már külföldi tulajdonban lévő hazai vállalatban a külföldi tulajdonos által végrehajtott tőkeemelés; mindkét esetben új külföldi működő tőke érkezik a magyar gazdaságba. - Az újrabefektetett jövedelmek a külföldi tulajdonban lévő vállalatok által megtermelt profit azon részét képezik, amelyet nem vonnak ki osztalékként az országból, hanem mint azt az elnevezés is jelzi újra befektetnek, visszaforgatnak a vállalat működésébe. A működőtőke-befektetés forrása tehát jelen esetben a szó szoros értelmében nem beáramlás, hanem a korábbi beáramlás hozama. A hazai fizetési mérleg statisztika csak 2004-től közli a nemzetközi standardoknak megfelelően az újrabefektetett jövedelmekre vonatkozó adatokat, amelyek hiánya a korábbi években lényegesen megnehezítette a működőtőke-áramlási adatok regionális összehasonlítását. - Az egyéb tőkemozgások több, eltérő jellegű tételt foglalnak össze; ezek közül az egyik fontos tétel a külföldi tulajdonosok által a hazai leányvállalat számára nyújtott tulajdonosi hitelek egyenlege, ami a korábbi években jellemzően pozitív volt. 2002 óta ugyanakkor multinacionális vállalatcsoportokon belüli, például a hazai leányvállalat és a külföldön található pénzügyi elszámolóközpont közötti részben a devizaliberalizáció által lehetővé tett pénzügyi tranzakciók is ezen a soron kerülnek elszámo- 4
lásra, és ezzel egy időben az egyéb tőkemozgások egyenlege Magyarország szempontjából negatívvá vált. Ennek magyarázata lehet, hogy a jövedelmező, jó cash flow-termelő képességgel működő hazai leányvállalatok egy része a nála keletkező likviditásfelesleget átengedi a vállalatcsoport pénzügyi elszámolóközpontjának, amely azt más, likviditáshiányos leányvállalatok felé helyezi ki. E rövidtávú tranzakciók nagyságrendje miatt a multinacionális vállalatok globális likviditáskezelési gyakorlata nagyban befolyásolhatja az egyéb tőkemozgások egyenlegét. Ebből következően az egyéb tőkemozgások áramlása nehezen előrejelezhető, és mint az elmúlt két évben ellentétes lehet a működőtőke-áramlás fő irányával. A fentiekre tekintettel a GKM publikációiban a működőtőke-áramlási folyamatokat alapvetően a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósított tőkebefektetésekre vonatkozó adatok alapján (vagyis az egyéb tőkemozgások nélkül) értékeli és jelzi előre. 5