Az élet olyan, mint a Lánchíd (Karinthy) Avagy: Befektetésösztönzés a hazai városokban, várostérségekben, megyékben Ongjerth Richárd EURUFU Gazdaságfejlesztési Konferencia Budapest, 2013. április 8.
Miért? Mert a Lánchíd tipikus példája a gazdaságfejlesztésnek, a közhatalom és a magánbefektetők közérdekű együttműködésével: V. Ferdinánd uralkodása alatt gróf Széchenyi Istvánban támadt a gondolat Buda és Pest városokat lánchíddal összekapcsolni, s a nagy hazafi ezen óriási mű kivitelére báró Sina Györgygyel egyesült, ki is József főherceg, Magyarország nádora, mint az Országos Küldöttség elnökével az 1840 XXXIX tc. által helybenhagyott szerződést kötvén annak alapján még báró Rothschild Salamon és kapriorai Wodianer Sámuel József csatlakoztak a vállalathoz.
Háttér Széchenyi alapgondolata Hídegylet, 1832 február 1836 évi XXVI. törvénycikk a híd megépítéséről, Országos Küldöttség felállítása az előkészítésre 1837 január - nyilvános felhívás részvényjegyzésre, sikertelenül. 1837 február - Széchenyi felkéri Sina Györgyöt részvénytársaság alapítására, csatlakozik Rothschild és Wodianer is 1939 Lánchíd Építő Társaság részvénykibocsátása: Széchenyi 3 %, Rothschild és Wodianer 33 %, Sina 64 % 1939 május - szerződés az állam és a Rt. Között, törvényi szentesítés 1840 évi XXXIX. törvénycikk
Háttér 2 A szerződés lényege: A Lánchíd Társaság saját költségén, az elfogadott tervek szerint megépíti a Lánchidat A Társaság az Országgyűlés által megszabott tarifával 87 éven át hídvámot szed, ezalatt fenntartja a hidat Ezalatt egy mérföldnyi távolságon belül más átkelő csak a Lánchíd Társaság engedélyével építhető Néhány szám: 6, 25 millió frt beruházási költség Évi 24 ezer frt kártalanítás Pestnek és Budának + 10-20 ezer frt fenntartási költség Max. 723 ezer frt. éves vámbevétel 16 év alatt megtérül Megváltás a Margithíd miatt 1870-ben, 609 frt/részvény áron (lényegében újra megvették), majd Az állam szedte a hídpénzt 1918-ig (amikor eltörölték az ilyesmit)
És ma? Kusza, szervezetlen, összehangolatlan gazdasági kormányzási/irányítási rendszer Tisztázatlan önkormányzati gazdálkodási viszonyok, informálatlan önkormányzatok Alulfinanszírozott központi elosztású támogatások, bizonytalan bevételi és kiadási lehetőségek Nagy lehetőségekkel bíró, de részleteikben mindeddig meg nem erősített, fel nem készített megyék Véletlenszerű, sporadikus gazdaságfejlesztés
A módszer Számszerűsíthető társadalmi igényeken alapuló Operatív akciókra váltott Pénz és megtérülés-orientált közhatalmi üzleti tervezés Célzott kommunikáció a potenciális privát partnerekkel Megfelelő gazdasági feltételrendszer elősegítésével Szakszerű monitoringgal és visszacsatolással
Számszerűsíthető társadalmi igényeken alapuló Kutatás, felmérés, valós, bizonyítható igényekkel Indikátorok, jelzőszámok, megfogható, számítások alapjául szolgálható mennyiségek (nem elég behazudni az el nem végzett felméréseket) Churchillt rosszul idézzük! (eredetileg Göbbels állította be ilyennek - a tanulmány nem csak a baráti kutató cégek kielégítésére szolgál, jelentős piacgazdasági szerepe is van)
Operatív akciókra váltott Hosszú távon fenntartható Középtávon megvalósuló Mielőbb elkezdendő tervek, konkrét, a megvalósítást hitelesen bemutató tartalommal Szinergikus egymást erősítő összefüggések, belátható, szereplőiben és anyagi hátterében hiteles viszonyok Széles körű részvétellel megtervezve, a biztonságos megvalósulás érdekében
Pénz és megtérülés-orientált közhatalmi üzleti tervezés Létesítési költségek és források Működési kiadások és bevételek megtérülés kalkulációja a hosszú, közép- és rövidtávú tervek akcióprogramok és a projektek szintjén. Nem minden beruházás megtérülő, de ami megtérülhet, annak meg kell térülnie!
Célzott kommunikáció a potenciális privát partnerekkel Keressük a befektetőket: részt veszünk az üzleti életben, itthon és külföldön: B to B megoldások Folyamatosan bemutatjuk a lehetőségeket és az eredményeket ingatlanvásárok, gazdasági sajtó, befektetői konferenciák, üzleti találkozók MIPIM, ExpoReal, Urb:Icon Vonzó jövőorientált, következetes arculat, Házhoz megyünk! Olvasható, jól prezentálható tervek (rövid, velős, célzott, olvasmányos, egyszerű, mutatós, angolul is) max. 5080 oldal Promóciós anyagok, aktualizálva
Megfelelő gazdasági feltételrendszer elősegítésével Versenyképesség! Ismertség, vonzerő rendezettség, környezet Átlátható, egyszerű szabályok, összehangolt tervek nem sok! Egyszerűen elérhető ingatlanok, Alkalmas munkaerő, Használható infrastruktúra Előnyös költségek (nem olcsó!) Benchmarking!
Szakszerű monitoringgal és visszacsatolással Hogy lássuk, mire jutottunk, hol tartunk Rendszeres mérés, folyamatfigyelés pl. demográfiai viszonyok, adóbevételek Éves beszámolók, választási összefoglalók nem csak a lakosságnak Nem szégyen korrigálni!
Átfogó viszonyok rendezése Jó hír: a Kormány nincs egyedül! Csak a közhatalom szintjeinek összehangolt, világos feladat- és forrás, terv- és beavatkozásrendszere lehet eredményes(ebb)! A tevékenységek és közbevételek arányos, összehangolt elosztása A térbeli tervezés rendszerének egyszerűsítése, összehangolása irányítási szintek és ágazatok között Rendszerezett stratégiai tervezés, hatékony kommunikáció és együttműködés a közhatalom és a magánszféra szereplőinek minden szintjén!
Köszönöm a figyelmet! Ongjerth Richárd Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. ügyvezető igazgató r.ongjerth@mut.hu +36 30 311 3540 a Polgármesterek Szövetsége nemzeti szakértője