ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar? PROFITOT és KÖRNYEZETSZENNYEZÉST MÁST NEM?!
Az embereknek nem kilowattórákra, olaj tonnákra, vagy gáz-köbméterekre van szüksége, hanem: *fedélre *egészséges ivóvízre *egészségmegőrzésre *higiéniára *fűtésre *hűtésre *világításra *mobilitásra *eszközökre, javakra *információra *tanulásra, művelődésre *szórakozásra, stb. A tényleges szükségletet az energiás szolgáltatások jelentik. Az energia tehát nem közvetlen szükséglet, hanem eszköz, a jobb létfeltételek megteremtéséhez. Az őstermészet folyamatai, és az élőlények izom munkája azonban csak igen szerény szolgáltatásokat tud (tudott) nyújtani.
Az energetika tehát kiszolgál, igényeket elégít ki. Annyit termel és értékesít, amennyit igényelnek, megvesznek tőle. Az igény pedig nő. A fejlett, és a felzárkózó országok nem érik be annyi energiás szolgáltatással, amennyit ma vesznek igénybe, miközben új milliárdos népességű országok lépnek a nagyfogyasztók sorába. Ma már elfogadott jelszó: egy-egy országban nem azért elégtelen az energiaellátás, és vele együtt az életszínvonal, mert az ország szegény, hanem azért szegény az ország, mert nincs kellően ellátva energiával.
Mindeközben egyre meggyőzőbb jelei mutatkoznak a klímaváltozásnak. Mindenek előtt el kell gondolkozni az igény és a szükséglet fogalom-páron. Valóban szüksége van az emberiségnek különösen a gazdagabbik egyharmadának mind arra, amire igényt tart? De itt és most ne térjünk ki az életstílus témájára. Maradjunk a technikai gazdasági síkon.
Az energiaipar hatásfoka, tehát a bevitt primer energia [1], és a társadalom, illetve gazdaság részére felhasználásra átadott energia [2] aránya 68 70% körül mozgott az elmúlt évtizedekben. Ez a 30 32% veszteség, (a bányától/forrástól a fogyasztóig) az energiaipar tökéletlenségéből adódik. Az ebből adódó ŰHG kibocsátás az, ami valóban az energiaipar lelkét terheli. Van mit javítani! Saját érdekében igyekszik is javítani ezen a hatásfokon az iparág. A többi viszont (a 68-70%), azoknak a bűne, akik energiás szolgáltatást vesznek igénybe, és ehhez energiát fogyasztanak.
Adottnak véve a társadalom és a gazdaság igényeit, azt, hogy ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez mennyi (manapság még döntő részben) fosszilis és nukleáris primer energiát kell felhasználnunk, az dönti el egyrészt, hogy mennyire hatékony a primer energiát felhasználói energiává alakító energiaipar, valamint maga a felhasználói technológia, másrészt, hogy a betáplálás oldalán mennyi, kibocsátásmentes, megújuló energiát tudunk bevinni az energiaellátásba. A feldolgozói / felhasználói oldalon, hatásfoknöveléssel elért NEGAwattok és NEGAjoulok, a kibocsátás csökkentés szempontjából ugyanolyan értékesek, mint a betáplálás oldalán megjelenő MEGAwattok és MEGAjoulok. Azt, hogy melyik megoldást alkalmazzuk, csak azon múlhat, hogy pénzünkért melyik hoz több kibocsátás csökkenést.
Vegyük először a megújuló energiaforrásokat. Nézzük meg, hogy mik azok a célok melyeknek elérése érdekében a világ nagy erőkkel foglalkozik a megújuló energiaforrások hasznosításával? Az okok és célok: *az ÜHG [1] kibocsátás csökkentése *a fosszilis energiahordozó készletek fogyása (nehezedő kitermelése) *a fosszilis energiahordozók drágulása *az ellátás biztonság növelése *a nukleáris energia alkalmazásának elkerülése, vagy mérséklése *az importfüggés csökkentése *az ország fizetési mérlegének javítása *a távlati energiaigények kielégítésére való technológiai felkészülés *a központi energia ellátástól való függés csökkentése *a helyi források hasznosítása Ezek után pedig, tegyük fel a kérdést: Van ebben valami is, amit az energiahatékonyság nem szolgál? [1] Üvegház Hatású Gáz (az angol green house gas, GHG, magyar megfelelője)
A megújulók támogatottságát a marketing nyomáson kívül az a laikus nézet is támogatja, hogy: a fosszilis energia fogytán van, és szennyez, a nukleáris energetika veszélyes ma és veszélyezteti az utókort is, tehát: térjünk át a megújulókra, ami, nem csak, hogy tiszta, de még ingyen is van. Ez a jelmondat kicsit túlegyszerűsíti a helyzet megítélését. Természetesen semmi sincs ingyen. A megújulók egy jelentős részének időszakos kínálata, és a fogyasztói igények időbeli alakulása közötti kiegyenlítés súlyos költségeket ró az energiarendszerre, bizonyos mértéken túl pedig technikailag sem kezelhető. A helyes és gazdaságos megoldás, a korrekt verseny a klímavédelmre rendelkezésre álló véges forrásokért.
A CO 2 kibocsátás csökkentés lehetséges mértéke és költsége néhány ismert technológiánál. Lakóép. en-eff. OECD Lakóép. en-eff. fejlődők Közlekedés USA, EU, J Közlekedés fejlődők Szén helyett atom Gáz helyett atom Szén helyett gáz Szén helyett biomassza Gáz helyett szélerőmű Szén helyett nap-erőmű Szén helyett vízerőmű Technológia / technológiaváltás Keresk. ép. en-eff. OECD Keresk. ép. en-eff. fejlődők Anyag Reduce-Reuse-Rcy Szén Carbon befogással Költség USD 1990 /tc eq - 200 ~ - 50-200 ~ + 50-400 ~ - 200-400 ~ + 10-150 ~ + 200-100 ~ + 200-300 ~ + 300 0 ~ + 100 + 50 ~ +300 0 ~ + 150-50 ~ + 100-50 ~ + 200 + 200 ~ + 300-30 ~ + 150 + 50 ~ + 200 Lehetséges kibocsátás csökkentés 2020.-ig MtC eq /év > 200 > 200 > 200 > 200 50 100 >200 < 20 50 100 20 50
Folyik az új magyar energiapolitika kidolgozása. Az elmondottak akár energiapolitikai elvként is bevezethetők. Nevezetesen: A klímavédelemre szánt összegeket energiahatékonyság és a megújulók közötti versenyeztetés útján kell odaítélni. Amelyik megoldás több NEGAtonna CO2-t hoz kapja a pénzt. A megújulók műszaki fejlesztése is fontos, de külön ügy. Ezen belül, csak a hazai adottságokat kihasználó hazai technológiai fejlesztéseket kell a magyar költségvetésből támogatni. Ilyen lehet az energianövény, a biomassza, a geotermia. Valamint, a bármely területen felmerülő magyar szellemi tulajdon kibontakoztatása és oltalma.