1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014
2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK Tejelő szarvasmarhák napi takarmányadagjában alapvető fontosságú a megfelelő minőségű tömegtakarmány frakció, ami általában tartósított zöldtakarmány formájában kerül a jászolba. A takarmány minőségét nemcsak az alkalmazott technológia határozza meg, hanem a termesztett növényfajok és -fajták genetikai adottságai is. Projektünkben zöldtakarmány-keverékek és silókukorica hibridek ökológiai termeszthetőségét és tejtermelésre gyakorolt hatását vizsgáltuk meg 2009-2014 között. Jelen kiadványunkban azok a növényfajták kaptak helyet, melyek a legsikeresebben szerepeltek a szántóföldi kísérleteink során, és a vizsgálatok szerint a kiváló beltartalmi értékkel rendelkeznek.
3 TÖBBKOMPONENSŰ ZÖLDTAKARMÁNY-KEVERÉKEK A Munkácsy-Tej Kft. területein alapvetően a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és a martonvásári MTA Agrártudományi Kutatóközpont kalászos fajtaválasztékát felhasználva félüzemi kísérleteket folytattunk speciális, négykomponensű zöldtakarmány-keverékekkel. Célunk volt a minél magasabb hektáronkénti zöldtömeg, és a szárazanyagtartalomra vonatkoztatott nyersfehérje-tartalom elérése, valamint annak megállapítása, hogy a keverékekből készíthető szenázs versenytársa lehet-e a kukoricaszilázsnak ökológiai termesztési feltételek esetén. A keveréktakarmányokat előzetes beltartalmi vizsgálatok alapján állítottuk össze: a felhasznált növényfajtákból zöld növényi mintákat küldtünk akkreditált laboratóriumba. Minden keverékben 50-50 % volt a kalászos/pillangós fajok aránya. Tritikálé, zab, tönkebúza, tavaszi búza, alakorbúza, takarmányborsó, szöszös bükköny, pannon bükköny, tavaszi bükköny és vöröshere genotípusokkal végeztünk kísérleteket, amelyeket a későbbiekben részletesebben is bemutatunk. Őszi és tavaszi vetésű növénytársításokat is kipróbáltunk, illetve évelő kultúrákat is megvizsgáltunk utóbbiakat a forgalmazó által előrekevert formában teszteltük. A tenyészidőszak folyamán rendszeresen felvételeztük a növényállományt a következő tulajdonságokra fókuszálva: kelési erély, őszi vetésűeknél télállóság, szárszilárdság, növénymagasság, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, gyomelnyomó képesség, tenyészidőszak hossza. A különböző növénytársítások zöldhozamában és minőségi mutatóiban is szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk.
4 Tritikálét, zabot, borsót és szöszös bükkönyt tartalmazó keverék Keverékalkotó fajták nyersfehérje-tartalmának változása
5 GK SZEMES őszi vetésű tritikáléfajta Nevét egészséges, piros és nagyméretű szemeiről kapta, 2010-ben nyert állami minősítést. A NÉBIH hivatalos kísérleteiben a 2010-es esztendőben a szombathelyi fajtavizsgáló állomáson 13,1 t/ha-os szemtermést produkált. Ezzel felállította a magyar kalászosokban a szemtermés rekordot, ekkora termést még a hibrid búzák sem voltak képesek elérni. Igen korai érésű, őszi és tavaszi növekedése gyors. Ugyan őszi fajtaként nyert állami minősítést, de járó típusú, azaz tavaszi vetésben is szárba indul és jól terem. Bokrosodó képessége kiváló, ezért nem érdemes túl sűrűre vetni. Nagyobb tenyészterület mellett az egyébként is testesre növő kalászai még nagyobbak lesznek. A GK Szemes energiatakarékos gabona, rezisztencia-tulajdonságainak köszönhetően termesztése nem igényel drága agrotechnikát. Kontroll (balra) és GK Szemes (jobbra) szenázskészítésre alkalmas állapotban
6 GK IMPALA őszi vetésű zabfajta A Gabonakutató Kft. első jó télállóságú őszi zabfajtája. Nagy vegetatív produkciója révén kiválóan alkalmas pillangósokkal (borsó, bükköny) történő kevert vetésre, szenázs készítésére. Az eddigi tapasztalatok alapján pillangósokkal 50-50 %-os arányban együtt vetve és 35 % körüli szárazanyag tartalommal betakarítva, 20-30 t/ha mennyiségű, 14 %-os nyersfehérje tartalmú zöld szenázs könnyen megtermelhető ökológiai gazdálkodásban. A fajta jó alkalmazkodó képességű, extenzív típusú, átlagos agrotechnikával termeszthető. Levélbetegségekre nem fogékony.
7 GK ZALÁN tavaszi vetésű zabfajta Az egyetlen hazai nemesítésű csupasz (pelyvamentes) zabfajta. Szemtermése pelyvamentesen is 2,5 t/ha körüli, tehát csak annyival terem kevesebbet a pelyvás zabokhoz képest, amennyi azok pelyvatömege (kb. 30%). Zöld keveréktakarmány előállításra azért is alkalmas, mert zöldtömege ennek a fajtának a legnagyobb a tavaszi fajták között. Pillangósokkal kevert vetésben 15-20 t/ha zöldtömeg-termésre képes.
8 MV HÓPEHELY őszi vetésű zabfajta Az első martonvásári nemesítésű őszi zabfajta, 2007-ben kapott állami elismerést. Kiváló termőképessége jó beltartalmi értékekkel párosul. Nyersfehérje-tartalma 11,9-14,6 % közötti, pelyva nélkül mért ß-glükán tartalma 3,1-4,5 % között alakult a martonvásári kísérletekben. Erősen bokrosodó, kiváló alkalmazkodóképességű fajta. A jobb fagyállóságúak közé sorolható, jó állományképző képességének köszönhetően tavasszal erőteljes bokrosodásával kompenzálni tudja az esetleg fellépő növényszám-ritkulást. A különböző kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Rövid tenyészideje is elősegíti keverékben termesztését.
9 MV HEGYES vetésű tönkebúzafajta Ökológiai nemesítésű tönkefajta, a tetraploid búzák közé tartozó pelyvás gabonaféle. Szemtermése biotermesztésben jó évjáratokban 2,0 3,0 t/ha. Kiválóan alkalmazkodik az ökológiai gazdálkodáshoz és a low input termesztési feltételekhez. Télállósága nagyon jó és a szárazságot is igen jól bírja, homoktalajokon és erősen kötött talajokon egyaránt sikerrel termeszthető. Elsősorban biotermékek előállítására alkalmas, magas fehérjetartalma miatt zöldtakarmány készítésére is alkalmazható.
10 MV ALKOR őszi vetésű alakorfajta Az első hazai ökológiai nemesítésű alakorbúza fajta. Termőképessége hasonlít a közepes termőképességgel rendelkező búzákhoz (2,5-3,0 t/ha). Jól bokrosodik, ezért alacsony vetőmagnormával vethető. Sűrűbb vetésben, illetve nitrogénben gazdag talajokon megdőlésre hajlamos. Gyomelnyomó-képessége kiemelkedő és igen látványos. Kiváló rezisztenciával rendelkezik a főbb gombabetegségekkel szemben.
11 NANY őszi vetésű takarmányborsó fajta Nagy tömegű, értékes zöldtakarmányt ad. Termesztése kitűnően illeszthető a vetésváltásba. Jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik, akár 150-200 cm magasra is megnő. Levele sötétzöld színű, virága lila, hüvelye zöld, magja apró zöldes-szürkés barna színű. Ha négy-öt lombleveles stádiumban megy a télbe, hótakaró nélkül akár -25 0 C-ot is elvisel anélkül, hogy állománya jelentősen megritkulna. Vetőmag normája a tavaszi borsóénál lényegesen alacsonyabb, amely részben a kisebb ezermagtömegének, részben a jó bokrosodó képességének köszönhető. Mind tiszta vetésben, mind kalászos keverékben a virágzás kezdetétől a hüvelykötödés idejéig adja a legnagyobb zöld tömeget, de folyamatos betakarítása április közepétől június elejéig tarthat.
12 SAVANE őszi vetésű szöszös bükköny fajta Franciaországban regisztrálták 2007-ben. Gyors kezdeti növekedésű, hamar borítja a talajt. Nagyon jó a szárazságtűrése és a betegségekkel szembeni rezisztenciája. Számos oldalhajtást fejleszt, egyedei nagytermetűek, ezért csak tartónövénnyel érdemes termeszteni. Tavasszal feltűnő kékeslila virágzatával hívja fel magára a figyelmet. A zöld növény nyersfehérje-tartalma a borsóéval vetekszik. Szélsőségesebb talajokon és időjárási körülmények között is sikeresen termeszthető.
13 Silókukorica hibridek összehasonlító vizsgálata Vizsgálataink másik fő irányvonala olyan siló típusú kukoricahibridek keresése volt, amelyek ökológiai körülmények között is viszonylag biztonságosan megtermelhetők, és olyan speciális minőségű szilázs készíthető belőlük, amelyek alkalmazásával akár úgynevezett funkcionális tejtermékek is készíthetők. Az egyik vizsgált hibrid a szegedi és martonvásári kutatóintézetek által közösen nemesített BIOHIBRID-2 (SZEMAR) fajtajelölt volt, amely még nem államilag elismert fajta, de ígéretes beltartalmú genotípus. A betakarításkori növénymagasság 160-220 cm között változott, az átlagos csőtömeg pedig 300-360 g között. A területen az ökológiai feltételrendszernek megfelelően kizárólag mechanikai gyomirtás történt, aminek időzítése nagyban befolyásolja a kukoricafajták zöldhozamát. Az erőteljes gyomosodás miatt kulcsfontosságú a kukorica gyors kezdeti fejlődési erélye. Kísérletünkben 12-26 t/ha-os zöldhozamot sikerült realizálni ökológiai körülmények között. Konvencionális termesztés mellett kisparcellás kísérleti adatok alapján átlagos évben 40-43 t/ha zöld termésre, és 15-17 t/ha szárazanyag termésre számíthatunk.
14 BIOHIBRID-2 kísérleti kukorica hibrid (SZEMAR fajtajelölt) Hasznosítási típus: Silókukorica Fajtatulajdonos: Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged és MTA ATK Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár (közös hibrid) Éréscsoport: FAO 460 Technológiai ajánlás: Javasolt a 11 o C fok feletti talajhőmérsékletnél a vetés, 80 ezer csíra/hektáros mennyiséggel. Botanikai jellemzés: Normál olajtartalmú ASC (Gabonakutató Szeged) és magas olajtartalmú organikus nemesítésű beltenyésztett vonal (MTA ATK Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár) keresztezésével előállított világos sárga és fehérszemű, lófogú kukorica hibrid.
15 Jegyzetek
16 TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium: Gabonakutató Nonprofit Kft.: Szeged MTA - Agrártudományi Kutatóközpont, Martonvásár Munkácsy-Tej Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Gyula Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, ÁTHK Herceghalom