Szigetközi melléklet
B E K Ö S Z Ö N T Ő A víz elem maga a varázslat: a létezés megnyilvánításának megszámlálhatatlan formáját hordozza, alkotja, élteti. Mint látható anyag hullámzik, áramlik, kering. Mint a Természet lelke megtisztít, megújít, megszentel. A víz az élet bölcsője és megőrző emlékezete. A folyó és a természeti ember testvér: a Természettel együtt élő ember rendet teremtve képes saját magát, a Földet, és megtartó közösségét gyógyítani. Ilyenkor a természeti víz, a folyó, mint a világ sokszínűséget újrateremtő élettér az embert tisztító benső erővé, a közösségeket együttműködő társadalommá ötvöző szakrális erővé válik. Jelen kiadvány egy sorozat része, amely a vízi világok sokszínűségét, a vízi élettér sokrétű használhatóságát szeretné bemutatni az Olvasó számára. A kiadvány megálmodója a Duna-Régió Víziturisztikai Szövetség, mely azt a célt állította maga elé, hogy Magyarország változatos vízi kultúráját életben tartja és az ősi vízi-tudományainkat megismerteti a gyermekekkel, fiatalokkal, azért, hogy ezt felnőtt korukban tovább adhassák a Ő gyermekeiknek és unokáiknak. Ennek kultúrának a megismerése sokféleképpen lehetséges. Lehetséges iskolapadban ülve, könyvekből vagy az Internetről tanulni, de van egy szebb és élvezetesebb módja: a vízen járva, kirándulva, vízitúrázva, horgászva, vízparton sétálva is meg lehet ismerni ezt a gyönyörű, évszázadokra visszanyúló vízi-tudományt. Tanulmányainkat a Szigetközben kezdjük
A DUNA-régió Vízi-turisztikai Szövetség magyarországi működési területe (a) A Duna folyó vízi turisztikai régiói (1) Szigetköz; (2) Mosoni Duna (3) Dunakanyar Szentendrei Duna-ág; (4) Dunakanyar Váci Duna-ág; (5) Budapest; (6) Csepel-sziget Soroksár/Ráckeve Duna-ág; (7) Csepel-sziget Budafok/Dunaújváros Duna-ág; (8) Gemenc alsó Duna-völgy; (b) A Duna mellékfolyóinak vízi turisztikai régiói ( 9) Vág mente; (10) Garam mente; (11) Nyitra folyó mente; (13) Ipoly folyó völgye; (14) Sió folyó völgye; (d) A Tisza mellékfolyóinak vízi turisztikai régiói (18) Kraszna mente; (19) Szamos folyó völgye; (20) Bodrog folyó völgye; (21) Hernád mente; (22) Sajó völgye; (23) Bódva mente; (24) Kőrös folyók völgye; (25) Maros mente; (e) (26) A Rába mente; (f) Dél-Magyarország folyóinak vízi turisztikai régiói (27) Zala folyó völgye; (28) Mura vidék; (29) Dráva vidék; (c) A Tisza folyó vízi turisztikai régiói (15) Felső Tisza vidék; (16) Tisza tó; (17) Alsó Tisza vidék;
Víziturisztikai S dr-vtsz 9 vízcseppek 11 gatőrházak 13 a szigetköz 15 túraútvonalak 31 kisbodak 39 burjáni-kör 79 csallóköz viziturazz.hu 106 87
TARTALOMJEGYZÉK 7 püski 45 dunaremete ásványráró 59 lipót hédervár 71 öreg-erdő 48 65 79 BEKÖSZÖNTŐ... 4 TARTALOMJEGYZÉK... 7 DR-V TSZ... 9 VÍZCSEPPEK MOZGALOM... 11 MENTSÜK MEG A GÁTŐRHÁZAKAT!... 13 A SZIGETKÖZ... 15 A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-DUNA... 31 KISBODAK CÍMSZAVAKBAN... 39 PÜSKI CÍMSZAVAKBAN... 45 DUNAREME TE CÍMSZAVAKBAN... 48 ÁSVÁNYRÁRó CÍMSZAVAKBAN... 59 LIPóT CÍMSZAVAKBAN... 65 HÉDER VÁR CÍMSZAVAKBAN... 71 ÖREG-ERDŐ KÖR... 79 BURJÁNI-KÖR... 87 CSALLóKÖZ-KÖR... 95
A ma gyar vízitúrázók kép vi se le té re és össze fo gá sá ra 2012-ben megala kult a Du na-ré gió VíziTurisztikai Szö vet ség (DR-VTSZ), amely fon tos lé pés a Du na tel jes víz gyűj tő te rü le té re ki ter je dő fej lesz té si fo lya ma - tok vo nat ko zá sá ban, azok össze han go lá sá ban a ci vil te rü le te ken. A szö vet ség Ma gyaror szá gon el ső ként a ví - zi tu riz mus új ra de fi niá lá sá val sze ret ne megala pí ta ni egy olyan ví zen já ró ci vil kö zös sé gi, há ló zat épí té si moz gal mat, amely átöle li az or szá got és össze kap cso ló dik a szom szé dos or szá gok kal. Ma gá ba fog lal ja a ví zi tár sa dal mak min den sze rep lő jét, úgy mint: ke nu és ka jak sport, eve zés, mo to ros és vi tor lás ha jók kal va ló tú rá - zás, hor gá szat és min den olyan sza ba di dős te vé keny ség, amely va la mi lyen for má já ban a víz hez vagy a víz part - hoz köt he tő. Kiemel ke dő fon tos sá gú, hogy a szö vet ség tag jai a víz tes te ket hasz ná ló kat egy sé ges ci vil kör nek te kin tik, és a ví zi tár sa da lom sze rep lőit en nek meg fe le lően ter ve zik kép vi sel ni. Leg fon to sabb te vé keny sé geink: Ma gyar és nem zet kö zi tú ra prog ra mok és sza ba di dős ver se nyek tá mo ga tá sa, szer ve zé se A ma gyar ví zi tu risz ti kai szol gál ta tók ér dek kép vi se le te Szak ér tői és ta nács adói te vé keny sé gek a ci vil és az ál la mi szfé rá ban Ví zi óvo da, ví zi is ko la prog ra mok szer ve zé se, a ví zi sport ok ta tás programmmoduljainak ki dol go zá sa, akredi tálása és mű köd te té se az is ko lai test ne ve lés ke re tein be lül A Min den gyer mek ta nul jon meg úsz ni, evez ni és ke rék pá roz ni moz ga lom ma gyaror szá gi és nem zet kö zi ter jesz té se EU-DRS le he tő sé gei nek fel hasz ná lá sa a ha zai fej lesz té sek ben Kü lön bö ző ví zi tu risz ti kai klasz te rek megala kí tá sa IT és WEB2-es tech no ló giák fel hasz ná lá sa és ter ve zé se (pl.: a szö vet ség hoz ta lét re az or szág el ső vízitúrás tá bor hely ke re ső rend szert a www.viziturazz.hu-t) A DR-VTSZ ala pí tói sze mé lyé ben a ví zi spor to kat sze re tő, ab ban vi lág szin ten (olim piai baj no kok, vi lág baj - no kok) is ered mé nyes szak em be rek, edzők, a ví zi tu riz mus ban évek óta si ker rel te vé keny ke dő szer ve zők - kel fogtak össze, ala kí tot ták ki az ala pí tás hoz szük sé ges együtt mű kö dé sü ket, bíz ták meg a szö vet sé gi ve ze tő ket, az ügy vi vői tes tü let tag jait. A Szö vet ség új szem lé le ti ala pon kez di meg ví zi tu risz ti kai há ló zat épí tő te vé keny sé gét: a DU NAvölgy fo lyóit az adott fo lyó ter mé sze ti vi szo nyai alap ján egy, vagy több ví zi ré gió nak te kin ti, és az egyes ví zi ré giók kö zött ala kít ki tár sa dal mi ala pon szer ve ző dő há ló za tos együtt műkö dé si kap cso la tot. A Szö vet ség nyi tott, a tag fel vé tel fo lya ma tos: 25 jo gi sze mé lyi sé gű ta gunk kö zül 2-2 tag szlo vák, il let - ve szerb illetőségű, tag jaink kö zött ta lál ha tó a Pest Me gyei Sza ba di dő sport Szö vet ség, ka jak-ke nu sport - egye sü le tek, eve zős sport egye sü le tek, ví zi sza ba di dő sport egye sü le tek, vi tor lás egye sü let, lovas tu risz ti kai egye sü let. To váb bi in for má ciók (egyelőre csak ma gyar nyel ven) a Szö vet ség hi va ta los weboldalán: http://www.dr-vtsz.hu FolyóKalendárium
SZERKESZTE T TE»KLEMENCZHENRIK Víz-csöppek Mozgalom FolyóKalendárium
C I V I LMOZGALOM 11 Bármely hullámtér funkcionálhat közösségi térként: természeti nevelési oktatóközpontként, vízi tanösvényként, csónakos kikötőként, vízi turisztikai bázisként, szabad strandként, rekreációs központként, jármód független aktív turisztikai csomópontként, horgászparadicsomként, vagy a falusi turizmus színtereként. A Duna-Régió Víziturisztikai Szövetség Magyarországon elsőként a turizmus újra definiálásával szeretne megalapítani egy olyan, a vízhez és a partjához köthető civil közösségi, hálózatépítési mozgalmat (Víz-Csöppek), amely átöleli az országot, és össze - kap csolódik a szomszédos országokkal, magába foglalja a víz menti társadalmak minden szereplőjét, úgymint: kenu és kajak szabadidősport, evezés, motoros és vitorlás hajókkal való túrázás, horgászat és minden olyan szabadidős tevékenység, amely valamilyen formájában a vízhez vagy a vízparthoz köthető, kiegészítve a lovas, bakancsos, a kerékpáros turizmussal. A mozgalom alapgondolata Klemencz Henriktől származik, aki jelenleg többek között a szövetség egyik alelnöki pozícióját tölti be. Ő mesélt a részletekről Egy, a Víz-Csöppekhez hasonló mozgalom gondolata már régóta foglalkoztatott. Az ötlet lakóhelyemen, Vácott fogalmazódott meg bennem. Vác egy szép dunaparti település, rendkívül sikeres vízisport klubokkal. Ennek ellenére klasszikus vízi élet nem alakult ki a városban. Egy hozzám hasonló vízi ember, aki már nem akar és nem is tud profi sportoló lenni, de szereti a vizet, szereti a vízisportokat, szeretne a vízen kikapcsolódni, nem talál lehetőséget arra, hogy hódoljon szenvedélyének. Kíváncsian kerestem az okát annak, hogy miért nem alakult ki egy ilyen vízparti városban olyan civil közösség, amelynek segítségével lehetne kajakonzi, kenuzni, és az eszközöket tárolni? Elképzeltem magamban egy olyan helyet, amely mindezeket meg - adja a vízpart mellett élő embernek, emellett összefoglalja a hazai vízi kultúra és történelem összes alkotóelemét. Ez lett a Vízi Kultúrház fogalma. Évek óta nyaranta a Szigetközben dolgozom, ahol kedvenc csöpp településemen, Kisbodakon hirtelen összeállt a kép Víz-Csöppek formába: csöpp kis települések civil összefogása, együtt munkálkodása a vízparton és vízen, azért, hogy az ott élő emberek közelebb kerülhessenek a vízhez. Kapóra jött az is, hogy a vízparton számtalan régi gátőrház áll kihasználatlanul, amelyek tökéletes helyszínül szolgálhatnak egy Vízi Kultúrháznak, hiszen minek lenne nagyobb indentitása ehhez a szerephez, mint egy gátőrháznak? Mindezek mellett természetesen kellett a helyiek lelkesedése is, ennek hatására aztán 2013 nyarán Kisbodakon megalakult az első Víz-Csöpp, méghozzá a szlovákiai Nagybodak településsel közösen. Ezáltal a kis Víz Csöpp hidat képez, és összeköti Kisbodakot Nagybodakkal Jelenleg több hasonló Víz-Csöpp alapításon dolgozunk, ám egyelőre érdemes minden figyelmet a Szigetközre összpontosítani, mert ott lesznek a nagy dolgok!
12 SZERKESZTE T TE»KLEMENCZHENRIK
C I V I LMUNKA 13 A Víz-Csöppek mozgalom egyik fontos alapeleme az, hogy a közösségbe csatlakozott településen legyen olyan közösségi tér, ahol a Víz-Csöppek céljai a gyakorlatba ültethetők. vízhez szoktatást (árvízvédelmi oktatás, vízi kresz, vízi eszközök használata, stb ) A fiatalok számára legyen egy olyan kulturális, akár szórakoztató központ, amely a víz szeretetén alapulva tartja össze a fiatalok közösségét. Ismertesse és őrízze meg a régió és a Magyar Nemzet vízi történelmét (kiállítások, bemutatók, stb ) Vízi Kultúrközpont Mozgalom alapvetései (olyan településekre, ahol nincs vagy zártan működő vízi sport klub üzemel.) Minden vízparti településen (vagy több, egymáshoz közeli településen) legyen olyan szabadon használható, befogadó vízparti közösségi tér, amely: A (vízi) társadalom bármely tagja (kajak, kenu, evezős, sárkányhajó, horgász, motoros, stb.) által használható csónakház és vízreszálló (mindenki által használható stég) kapacítást nyújt. Lehetőséget ad a vízi eszközök kipróbálására (pl. bérlés) Legyen a családok és az amatőr sportolók számára is nyitott, legyen lehetőség amatőr szabadidős edzések keretén belül vízen edzeni, akár saját túraeszközökkel is (természetesen profi edzésmódszertan alapján edzők felügyeletével), adott esetben szabadidős versenyekre való felkészülésben nyújtson segítséget. (pl. Magyar Vízitúra Kupa és társai) Nyújtson pihenési, speciális esetben szálláslehetőséget a vízitúrásoknak és egyéb túratársadalom tagjainak. (nyújtson átjárást a többi turisztikai ágazat felé) Legyen oktatási szerepe, segítse a település oktatási intézményeit, a mindennapos testnevelést, MENTSÜK MEG A GÁTŐRHÁZAKAT! A fenti feladatok összekapcsolása az üres gátőrház kapacítással. Javaslataink vízi sport élettel márrendelkező vízparti településeknek: A már üzemelő helyi vízi sport egyesületek nyissák meg a csónakházaikat a nagyközönség előtt, a fenti szempontokat követve. Kiemelkedő lehetőség rejlene az amatőr vízi sportesemények (gyorsasági, túra és ügyességi versenyek) minél nagyobb számú rendezésében, és az erre való professzionális edzésmódszertannal történő amatőr versenyzők felkészítésben. Ha a már üzemelő helyi és reginoális sport klubok nyitnának a civil társadalom felé, a vízi sportokkal komolyabban foglalkozni kívánó amatőrök felé, az edzők a saját tapasztalataikat felhasználva nagyobb számú vízi sportolóval foglalkozhatnának, az egyesületek tagdíj bevételei megnőnének és a nagyobb számú senior versenyzők családtagjai bekötésével felgyorsulhatna az utánpótlás képzése. Az első Víz-Csöppeken alapulő Vízi Kultúrház kialakítás alatt áll a szigetközi Kisbodakon. FolyóKalendárium
14 SZERKESZTE T TE» B O L L A - C S E R J É S I KINGA A Szigetköz olyan, mint egy nagy színes képeskönyv. A természetben látó szemmel járó embernek kinyílik, és megmutatja a szépségeit. írja Timaffy László Szigetköz című könyvében e gyönyörű szavakat. A Duna gyermeke rászolgált eme szavakra, méltón mutatja meg rejtett szépségeit, viszontagságos múltját és újjáéledő erejét a jelenben is.
F O LYÓPARTON 15 ElHElyEZKEDéS: A Szigetköz Magyarország ÉNY-i részén, a Kisalföld É-i felén helyezkedik el. A Kisalföld a Kárpát-medence második legnagyobb medence-síksága, Nyugaton a Bécsimedencével áll kapcsolatban. A medence-síkságot a Duna főága két részre tagolja: Kisalföld, Szlovák-alföld. A Kisalföld Szlovákiával és Ausztriával határos. A Győri-medence a táj központi süllyedéke, melynek egyik kistája a Szigetköz, a Dunára tekintve tükörtája a szlovákiai Csallóköz, mely a Szigetközhöz hasonló gazdag természeti értékekkel bír. A Szigetköz földrajzi megnevezése alatt a Dévényi kapun át érkező, több ágra szakadó és Kelet felé tartó Duna főmedre és a Mosoni-Duna által közbezárt területet értjük. ÉNY-DK irányú, hosszúkás, átlag 6-8 km széles, mintegy 52 km hosszú fiatal dunai hordalékkúp. Területe mintegy 37 500 ha. A Duna és a Kis-Duna között fekvő területet nevezzük a Csallóköznek, mely a Szlovák-alföld része. Az első világháborút követően meghúzott országhatár az Öreg -Duna lett, és a csallóközi községek Szigetközbe eső határrészeit elszakította azoktól. A Ma gyarországon maradt területen három új község alakult: Cikolasziget, Sérfenyősziget és Doborgazsziget. Doborgazszigetet 1937-ben Sérfenyőszigethez csatolták, amely 1969-ben egyesült Cikolaszigettel Dunasziget néven. Földrajzilag Felső- és Alsó-Szigetközre tagoljuk; ebben a csoportosításban bemutatva a következő településeket foglalja magába: Felső-Szigetköz: Ásványráró, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok, Püski Alsó-Szigetköz: Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének Nem szoros értelemben véve, hiszen a következő települések a Mosoni-Dunán túl találhatóak, azonban turisztikai desztinációs szempontból a Szigetköz részei: Abda, Bezenye, Kunsziget, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Öttevény, Rajka. SZiGETKöZ KElETKEZéSE A Szigetközt is magában foglaló Kisalföld területét a földtörténeti harmadkor végén a pliocén-korban a Pannon beltenger borította. A korszak végére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, elsekélyesedett és helyén egy kiédesülő vizű tórendszer maradt vissza. Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket elvesztve, lerakódó kavicsoshomokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyás irányuk a maitól még eltért. 2,0-2,5 millió évvel
16 A S Z I G E T KÖ Z ezelőtt az Ős-Duna az Alpok és Kárpátok vonulatát még Bruck környékén törte át és dél felé folytatta útját. Később a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott és a negyedkor kezdetén kb. 1 millió évvel ezelőtt a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe és kelet felé építette ki a medrét. Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni. A folyó a hegyek közül kilépve felső szakasz jellegét elvesztve átmeneti jellegűvé vált. Esése csökkent, hordalékát lerakta. Zátonyok képződtek, majd elmosódtak, lejjebb újra lerakódva, vándoroltak. Ha a növényzetnek sikerült tartósan megtelepedni a zátonyon, akkor azok szigetté váltak, ami a folyó medrét ágakra szabdalta, más irányba terelte. A medrek irányváltoztatását a bedőlt fák, fennakadt uszadék, alámosott és beszakadt partok, jégtorlaszok és az árvizek is elindíthatták. A folyót a saját maga által épített akadályok új medrek kialakítására késztették és ezáltal egyre nagyobb területre kiterjedő, legyezőszerűen szétágazó, majd összefutó szövevényes ágrendszer alakult ki. A lerakódott hordalék többször átrendeződött, kimosódott, miközben a finom hordalék távolabbra került. Így egy hordalékkúp alakult ki és ez, mivel a medence süllyedése még mindig tartott, néhol 200 m vastagságú kavicsréteg kialakulását eredményezte. Ez a folyamat jelenleg is tart. A hordalékkúp csúcsa Pozsony térségében van. Oldalait ma a Mosoni-Duna és az Érsekújvári Dunaág jelzi, alapja pedig a Győr-Gönyü-Guta vonalon van. SZiGETKöZ NöVéNy-, és ÁllATVilÁGA Növényvilág A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet 1987-ben alapították, a Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében. Területe
SZERKESZTE T TE» B O L L A - C S E R J É S I KINGA 17 9157 hektár, ebből fokozottan védett 1325 hektár. A tájvédelmi körzet két fő részből áll: a Duna hullámtere, valamint a Mosoni-Duna a keményfaligetek maradványaival. A Szigetköz kialakulásában és jelen állapotában is a víz játszotta és játssza ma is a fő szerepet. Így van ez a növényvilágban is. A hajdani vízivilágban a Szigetköz jelentős részére, ma már elsősorban csak a Nagy- Duna menti alacsony ártérre és a mentett oldalon megmaradt morotvatavakra jellemzőek a hínártársulások, nádasok és sásos rétek. A Nagy-Duna-ártéri szigeteken található, időszakosan kiszáradó kis tavak amellett, hogy jelentős vízimadár költő- és táplálkozóhelyek gazdag vízinövény-társulások élőhelyei is. További feltöltődés esetén telepszenek meg a part menti bokorfüzesek. Jellemző fajaik a bíborfűz és a mandulalevelű fűz. Egyéb jelentős fás növényfajok még a hamvas éger, az egybibés galagonya és a veresgyűrű som. Ez a természetes növénytársulás ma már egyre kevesebb helyen lelhető fel. A szigeteknél a bokorfüzesek feletti szintet a fűznyár ligeterdők alkotják, viszonylag nagy területeken. A Mosoni-Duna menti keskeny parti sávra is e társulás jellemző. Fő fafaja a fehér és törékeny fűz, emellett megtalálható a fehér nyár, az egyre ritkáb- FolyóKalendárium
18 SZERKESZTE T TE» B O L L A - C S E R J É S I KINGA ban előforduló fekete nyár, a mézgás éger, a vénicszil és a zselnicemeggy, (népi nevén) csormány és egyéb szőlófajok. A magas ártéri szinten valaha uralkodó szerepet töltött be tölgy-kőris-szil ligeterdő. A hajdani nagy kiterjedésű erdőket országosan is csaknem teljesen kipusztították, s ez az itteni állományokat is érintette. Ezért a ma még meglevő keményfa ligeterdők feltétlen védelmet igényelnek. Jellegzetes állományai a Rajka-Mosonmagyaróvár-Hédervár közötti szakaszon találhatók, a Mosoni-Duna partján. A Nagy-Duna hullámterének egyetlen keményfa ligeterdeje a Kisbodaknál található Pálfi-erdő. Cserjeszintjük gazdag: él benne mogyoró, veresgyűrű és húsos som, ükörkelonc, ostoménfa. A kányabangitából nemesítették ki a labdarózsát. A gabonarozsda köztes gazdája a savanykás levelű, szép sóskaborbolya. Az egybibés galagonya és a fekete bodza értékes és ízletes gyógynövény. A gyepszinten fellelhető fajok száma nagy, rendkívüli a fajgazdagság: fehér sás, hamvas szeder, medvehagyma, podagrafű, csodás ibolya, szagos müge, gyöngyvirág, erdei szálkaperje, erdei gyöngyköles, békabogyó, csalánlevelű harangvirág, bogláros szellőrózsa, széleslevelű salamonpecsét, illatos ibolya, kék ibolya, erdei ibolya, enyves zsálya, termetes medvetalp, egyenes iszalag stb.. Ezek közt több mészkedvelő, hegy-, dombvidéki faj is gyakori, melyek itteni alföldi elterjedése növénytanilag rendkívül érdekes, hiszen másutt, pl. az Alföldön nem fordulnak elő. Erős spontán állományai találhatók itt a tűzliliomnak. E növényt dísznövényként termesztik, így tiszta vad állományai ritkaságszámba mennek. Fokozottan védett, ennek ellenére rendszeresen szedik a virágát feleslegesen, mert rendkívül könnyen elhervad. Ezekben az erdőkben él két érdekes és ritka, a kosborfélék családjába tartozó növény is: a légybangó és a méhbangó. A bangók rejtélyes életük, szép, pókra, rovarra hasonlító viráguk miatt a legkülönlegesebb növények közé tartoznak. A légybangó jellegzetes sztyepp növény, a Szigetközben mégis jól záródó erdőben él. Hazánkban a szigetközin kívül még hat állománya ismert. A növény kis termetű, május első két harmadában virágzik. A virág többé-kevésbé légyre hasonlít, innen kapta FolyóKalendárium
A S Z I G E T KÖ Z 19 a nevét. Erősen veszélyeztetett ritkaság. Veszélyezteti a műtrágyázás, a fényviszonyok megváltozása, a Szigetközben a pedig elsősorban a vaddisznó. A méhbangó szigetközi állományát 1978-ban találta meg Werner Ervin gimnáziumi tanár. A növény a légybangónál valamivel később, május utolsó negyede, június vége között virágzik, virágja méhre emlékeztet. A Szigetközben kivételesen, magasabb térszínen, ma már csak töredékekben a gyertyános-kocsányos tölgyes is előfordul. Ebben az uralkodó faj a gyertyán és a kocsányos tölgy. Elegyfajként megjelenik a magas kőris, a mezei és hegyi juhar, mezei szil, madárcseresznye és zselnicemeggy. Értékes, jellegzetes fajok a gyepszintben a bükksás, a fehér sás, a szagos müge és az erdei szálkaperje. A területen egyre növekvő számban fordulnak elő kultúrerdők is. Az 1960-as évekből származó erdészeti fafajstatisztika adatai szerint a nemes nyárak 25%-ot, az akácosok és fenyvesek 11%-ot tettek ki. Azóta az erdőterületből a nemes nyárasok 54, az akác és a fenyők 12%-ot borítanak. Az őshonos erdők aránya az 1960 évi 64%-ról 34%-ra csökkent. Állatvilág Az egész Szigetközre a vízi és vízkedvelő fajok a jellemzőek. A számtalan puhatestű és kétéltű faj mellett a hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk, a vízisikló gyakori. A gerincesek törzsét képviselő halak közül 54 faj él a Duna és mellékágainak vizében. Megtalálható itt
20 A S Z I G E T KÖ Z a tiszta hegyi folyókra jellemző szivárványos pisztrángtól kezdve a mocsarakra, lápokra jellemző csíkhalakig a legkülönfélébb ökológiai igényű halak. Sajnos a számtalan épített műtárgy a Felső-Duna területén illetve a felelőtlen halászat tönkretette a szigetközi halbölcsőt. Egészen a 20. század elejéig-közepéig gyakran akadhatott a halászok hálójába a Duna talán legnemesebb hala a viza. A század közepén az Al-Dunán megépített gátak azonban megakadályozták a vizák Fekete-tengerből való felúszását, így a Dunából mára a viza gyakorlatilag eltűnt. Jelenleg, ez az akár 1 tonnásra is megnövő hal szigorú védelem alatt áll és nemzetközi egyezmények gondoskodnak a fajta megőrzéséről és a visszatelepítésről. A madarak a Szigetköz és a hullámtér legfeltűnőbb, legjellegzetesebb állatai. E tájhoz szorosan hozzátartoznak a vízimadarak, melyek hajdan hatalmas tömegben éltek itt. A Szigetközben költő, illetve vonuláskor hosszabb időt itt töltő fajok száma 200-220-ra tehető. Az ide látogatók először a gémek sokaságával szembesülhetnek. A hatalmas számban megtalálható szürke gémek mellett ritkán, de vörös gémmel is találkozhatunk főleg vízitúrázás közben. Láthatunk nagy kócsagot is, melyek gyönyörű hófehér tollaikkal messziről feltűnhetnek a túrázónak. Számtalan kárókatona (kormorán) feketéllik a vízbe dőlt fákon, áramvonalas testükkel csak a halprédára várnak a halak és a horgászok nagy bánatára. A part mentén a figyelmes szemlélődő megpillanthatja a kis ékszermadarunk egy-egy példányát, a jégmadarat. Mindezek mellett számtalan ragadozómadár (héja, réti sas, bagolyfélék, vércsék, stb ) kisebb és nagyobb testű vízimadár érzi jól magát a Szigetközben Eltűnt a tájról a halászsas, mely a nyugalmas erdők hiánya miatt nem fészkel már itt. A baglyok létszáma is erősen fogyatkozik, hiszen öreg botoló füzekből, odvas fákból ma már sokkal kevesebb van, mint régen. Az emlősök több mint 40 faja él a Szigetközben. Ezek nagy része nem kötődik olyan szorosan a vízhez, mint a madarak zöme. Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. 1998-ban elindult 10 évig tartó hódtelepítés következtében a Szigetköz ikonikus állata lett a hód, mun-
F O LYÓPARTON 21 kálkodásával lépten-nyomon találkozhatunk, hajnalban és napnyugtakor akár láthatjuk a kis ügyes favágóinkat úszkálni a Szigetköz keskeny ágaiban. A Duna vízjárása, árvizek A Volga után a Duna Európa legnagyobb folyója, Magyarországra már, mint hatalmas folyam érkezik és 410 km hosszan folyik. Vízhozamát és vízjárását túlnyomó részben az Alpok és az Alpok elővidékén lehullott csapadék, ill. hó- és gleccser-olvadékvíz irányítja. Vízjárása éppen ezért ingadozó, áradások és apadások, így kisebb és nagyobb vízállások észlelhetőek. A Duna szigetközi szakaszának vízjárása a Felső- Duna vízgyűjtő területének éghajlatától függ. A legtöbb csapadékot a nyugati légáramlás szállítja. Az egész terület a nyári esőzések zónájába tartozik. A legkevesebb csapadék télen hullik. Bár a téli csapadék jóval kevesebb mint a nyári, mégis jelentős, mert hó alakjában tározódik, s így a tavaszi hóolvadáskor nagy mennyiségű vizet ad a folyónak. Kisebb mennyiségű árvíz ez, de megtörténik, hogy a hóolvadás több apró árhulláma utoléri egymást, és így jelentékennyé válik. A szigetközi Dunán helyi okok, pl. jégdugulás miatt jeges árvizek is előfordulhatnak. A második, nagyobb árhullám nyáron, főként júliusban jelentkezik. Ez a bőséges nyári esők és a magasabban fekvő hómezők olvadásának következménye. Ilyenkor a Duna jobb oldali alpi mellékfolyói, főleg az Inn, megduzzadnak, és ezek okozzák a szigetközi szakaszon is az áradásokat. Szeptemberben apad a Duna, s így csak akkor jelentkezik szeptember végén és október elején egy kisebb árhullám, ha az őszi másodlagos csapadékmaximum nagyobb értékű. Októbertől februárig általában alacsony a vízállás, télen csak kivételes esetben van áradás, ha langyos esők vagy a főnszelek hatására a hóolvadás megnöveli a vízhozamokat. Ezen az általános vízjáráson belül az év bármely hónapjában előfordulhatnak kisebb-nagyobb áradások, amelyek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok. A kisvizek hozama kereken 570 m³/s, a közepes vízhozam 2025 m³/s (Dunaremete). Az árvizek vízhozama lefelé csökken, mert levonulásuk üteme csökken. Az 1954. évi júli- FolyóKalendárium
22 F O LYÓPAR TON usi árvíz (amely elöntötte a Szigetközt) vízhozama Pozsonynál 10230 m³/s, Dunaremeténél 8900 m³/s, Gönyünél 8100 m³/s, Komáromnál 8000 m³/s volt másodpercenként. A XIX. század végi szabályozás után csak egyszer, 1954-ben söpört végig jelentős árvíz a Szigetközön. 1954-ben későn kezdődött az Alpok magasabb csúcsain a hóolvadás. Ehhez aztán bőséges nyári csapadék is járult július elején. A mediterrán ciklon hatására két hullámban példátlanul heves ár vonult le a Duna szigetközi szakaszán. A települések árvízvédelmi töltései 1892 és 1896 között épültek, s közel fél évszázadon keresztül nem erősítették azokat. Ötven éve, 1954 júliusában szinte emberfeletti módon védekeztek a Duna mentén: a szivárgók és a megcsúszó töltések erősítésével próbálkoztak. A töltések magasításában, erősítésében versenyt futottak a vízszint emelkedésével. Július 15-én, mikor már úgy tűnt, hogy a védelmi szervezet mégis úrrá lesz a helyzeten, dél körül Ásványrárónál elszakadt az árvízvédelmi töltés. Két óra múlva Kisbodaknál, majd másnap hajnalban Dunakilitinél is megadta magát a védvonal. Puha volt a töltés, mint a gumi. Rengeteg»lapátos«ember volt itt az ország minden részéből. Építették és erősítették a nyúlgátakat. Ennek ellenére átázott a töltés, olyan puha volt, mint a gumi. Már az árvizet megelőző tél is csapadékos volt, ráadásul kora tavasszal is sok eső esett. Ezután megjött a márciusi köd: a szigetközi ember ebből mindig tudta: száz napjára nagy víz lesz. Ez a tapasztalat mindig be is igazolódott, amíg nem terelték el a Dunát. Folyamatosan áradt azon a nyáron a folyó, aztán»zúgva, bőgve törte át a gátat«. Dunaremeténél 622 centiméterrel tetőzött a folyó, Kisbodakon 15 20 épület maradt ép. A Szigetköz 65.000 holdas területéből 35.000 állt víz alatt. A védekezés költsége és a károk akkori értéken meghaladták az 500 millió forintot. Közel 1400 többnyire vályogból épült ház dőlt össze, 2000-nél több sérült meg. Feketeerdő és Dunaszentpál települések szinte sértetlenül vészelték át az árvizet, e két falu kivételével azonban mindenhol tetemes károk keletkeztek. A legrosszabbul az Alsó-Szigetköz járt. Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Dunaszeg, Kisbajcs, Szőgye szinte teljesen elpusztult. Kisbodakot az árvíz levonulása után odébb kellett költöztetni, magasabb területre, Ásványrárón, Vámosszabadiban az épületek fele összedőlt. Az árvíz levonulása után a fertőtlenítés volt az első és legfontosabb dolog, hogy elkerüljék a járványveszélyt. A ki öntött pöcegödrök és az elhullott állatok még hetekkel az árvíz után is elviselhetetlen bűzt árasztottak. Duna Elterelése Bős-Nagymaros A Szigetközt északkeletről határoló Duna vízének meghatározó részét a bősi vízerőmű üzembe helyezésekor, 1992. október 25-én, 40 km hosszúságban elterelték a medréből. Azóta a Szigetköz természetföldrajzi jellemzői, élőhelyei, élővilága jelentős változásokon esnek át. E változások napjainkban is tartanak. A Duna elterelése előtt az ágrendszer kiszámíthatatlanul változott, áradáskor a hullámteret elöntötte a víz. Egye-
SZERKESZTE T TE» B O L L A - C S E R J É S I KINGA 23 dülállóan változatos élőhelyek alakultak ki rendkívül fajgazdag növény- és állattársulásokkal. Az emberek már az ókorban megtelepedtek ezen a vidéken. Az árvizektől csak ritkán fenyegetett, magasabban fekvő területeken építkeztek, és a termékeny talajon kiváló mezőgazdasági területet létesítettek az egykori erdők helyén. A vastag kavicstakaróban a talajvíz a Dunától több kilométer távolságban is állandóan követte a meder vízszintváltozásait, az aszályos időkben alulról öntözte a mezőgazdasági kultúrákat. A tájak ősi nevei is a bőséges vízellátottságra utalnak. A gőzhajók megjelenésével fellendült a dunai hajózás. A hajóméret növekedésével a közlekedés a szigetközi fonatos ágrendszerben egyre nehezebbé vált. Ennek kiküszöbölésére a XIX. század végén jelentős műszaki beavatkozást hajtottak végre. A víz nagy részét egyetlen, mesterségesen kialakított főágba terelték, kialakították a mellékágak rendszerét, és árvízvédelmi töltést emeltek. Ezzel a Szigetközt és (az I. világháború vége óta Csehszlovákiához, majd Szlovákiához tartozó) Csallóközt két részre osztották: a töltések közé zárt hullámtérre és az azokon kívül fekvő ún. mentett oldalra. Az új közel természetes állapothoz az élővilág alkalmazkodni tudott, mert a főág és a mellékágak élő kapcsolatban maradtak, és a talajvíz szintjében és áramlási irányában alig történt változás. A hullámtéren érintetlen állapotában maradt az ártéri ligeterdő és a csodaszép vízivilág, a töltéseken kívüli mentett