Helyi tanterv Jóváhagyta: 2120 Dunakeszi, Garas utca 26. 0714 KIK 121 Felelős kiadó: Kárpáti Zoltánné igazgató
2 A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 2.1 BEVEZETŐ... 2.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁNKBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)... 4 2.2.1 Kötelező és választható tantárgyak megnevezése és óraszámaik az 1-4. évfolyamon... 4 2.2.2 Kötelező és választható tantárgyak megnevezése és óraszámaik az 5-8. évfolyamon... 6 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 9 2..1 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei... 9 2..2 Az oktatásban alkalmazható taneszközök kiválasztásának elvei... 9 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 9 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 9 2.4.2 A -4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 10 2.4. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 10 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 10 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS... 11 2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI, A CSOPORTBA SOROLÁS ELVEI... 12 2.6.1 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 1-4. évfolyamon... 12 2.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 5-8. évfolyamon... 12 2.7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 1 2.7.1 Az ellenőrzés és értékelés elvei... 1 2.7.2 Az értékelés módjai:... 14 2.7. A szöveges értékelés... 15 2.7.4 A tanulói tevékenységek értékelése kiterjed:... 15 2.7.5 A szóbeli felelet:... 15 2.7.6 Az írásbeli beszámoltatás:... 16 2.7.7 Egyéb tanulói tevékenységek:... 16 2.8 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ELVEK... 17 2.8.1 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei... 17 2.8.2 A tanulók és közösségeik jutalmazásának elvei... 20 2.9 A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK:... 2 2.9.1 Hagyományőrző tevékenységek... 2 2.9.2 Diákönkormányzat.... 2 2.9. Diákétkeztetés... 2 2.9.4 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.... 2 2.9.5 Iskolai sportkör.... 24 2.9.6 Szakkörök.... 24 2.9.7 Versenyek, vetélkedők, bemutatók.... 24 2.9.8 Témahét, témanapok (projekthét, projektnapok)... 25 2.9.9 Tanulmányi kirándulások... 26 2.9.10 Erdei iskolák... 26 2.9.11 Táborozások.... 26 2.9.12 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.... 27 2.9.1 Szabadidős foglalkozások.... 27 2.9.14 Iskolai könyvtár.... 27 2.10 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 27
1 A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola helyi tanterve 1.1 Bevezető A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években, iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a 1. évi CXC. törvény a köznevelésről előírása szerint iskolánk a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a 110/2. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséről szabályozása alapján a NAT. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért. szeptember 1-jétől: az első, és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a 2/. tanévben felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk nevelő-oktató munkánkat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév Évfolyam 1. 2.. 4. 5. 6. 7. 8. /20 14 200 7 200 7 200 7 200 7 200 7 200 7 4/20 15 200 7 200 7 200 7 200 7 5/20 16 200 7 200 7 6/20 17 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 24/200. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. = a 2-ben felülvizsgált és módosított NAT (110/2. (VI.4.) Korm. rendelet, a 1. évi CXC. köznevelési törvény, illetve a 2-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített. szeptember 1-től érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
Sportiskolai Német Élményközpontú (humán) Sportiskolai Német Élményközpontú (humán) Sportiskolai Német Élményközpontú (humán) Sportiskolai Német Élményközpontú (humán) 1.2 A választott kerettanterv, az iskolánkban tanított kötelező és választható tantárgyak megnevezése és óraszámaik (Óraterv) Iskolánk a kerettantervek kiadásáról szóló 51/2. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő, Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, a 2. mellékletében szereplő, Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára és a 7. mellékletében szereplő, Kerettanterv a közoktatási típusú sportiskola neveléséhez és oktatásához megnevezésű kerettantervét alkalmazza az alábbiak szerint. 1.2.1 Kötelező és választható tantárgyak megnevezése és óraszámaik az 1-4. évfolyamon 1. évfolyam 2. évfolyam. évfolyam 4. évfolyam Képzés típusa Kötelező órák: Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 Idegen nyelv 2 2 2 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 Néptánc 2 2 2 2 Összesen: 2 2 2 2 2 2 22 22 22 24 24 24 Kötelezően választható órák: Küzdelem és játék 1 1 1 1 Sportágválasztás 1 1 1 1 Idegen nyelv 2 2 1 2 1 2 1 Hagyományismeret 1 1 Tanulásmódszertan 1 1 Drámajáték 1 1 1 1 Órák összesen: 25 25 25 25 25 25 25 25 25 27 27 27 Óratervünk sajátosságai a következők:
Óratervünket, jelenlegi évfolyamaink alapján, osztályos évfolyamokra dolgoztuk ki. Amennyiben az évfolyamok osztályainak száma ettől eltér: o akkor a negyedik osztályban mind a németes, mind a humán képzést biztosítjuk úgy, hogy az osztály egyik része az egyik, a másik része a másik képzésben vesz részt o akkor a második osztályban mind a németes, mind a humán képzést biztosítjuk úgy, hogy az osztály egyik fele az egyik, a másik fele a másik képzésben vesz részt A kerettantervekben meghatározott kötelező tantárgyak óraszámait változatlanul hagyjuk. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A szabadon felhasználható órakeret eltérő kínálatával adunk specialitást egyes osztályainknak, melyek a következők: o A osztályunk közoktatási típusú sportiskolai képzést valósít meg, a köznevelési típusú sportiskolai képzésre előírt szabályozás alapján. o B osztályunk a német nyelv magas szintű elsajátítását tűzte ki céljául, ennek érdekében, az 1. évfolyamtól kezdve ismerkednek a gyermekek a német nyelvvel ebben az osztályban. o C osztályunk az élménypedagógiai módszerek segítségével fejleszti diákjaink művészeti és társadalomtudományos készségeit, képességeit. Az osztály választása egyúttal választást jelent a képzési formák között is. A szabadon felhasználható órakeretben az egyes osztályok képzési típusának megfelelő tantárgyak órái kaptak helyet. Ezen órák közül: o A köznevelési típusú sportiskolai osztályokban helyet kapó Küzdelem és játék illetve Sportágválasztás tantárgy tanterve az 51/2. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. mellékletében található tantervek átvételével és kiegészítésével készült. o A C osztályokban helyet kapó Drámajáték tantárgy tanterve az 51/2. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. mellékletében található Dráma és tánc tantárgy tantervének átvételével és kiegészítésével készült. o Új tantárgyként nevelőtestületünk készítette el tantervét az idegen nyelv kiegészítő óráinak, a Hagyományismeret tantárgynak és a Tanulásmódszertan tantárgynak. Az egyes tantárgyak részletes tanterveit, a kerettantervben meghatározottak elsajátítására szükséges idő feletti óraszám és a szabadon tervezhető időkeret felhasználásához rendelt kötelezően választható tantárgyak tanterveit iskolánk helyi tantervének 1. számú melléklete tartalmazza.
Sportiskolai Német C Sportiskolai Német C Sportiskolai Német C Sportiskolai Német C 1.2.2 Kötelező és választható tantárgyak megnevezése és óraszámaik az 5-8. évfolyamon 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Képzés típusa Kötelező órák: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 + 1 + 1 4 4 4 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 2 2 Fizika 2 2 2 1 1 1 Kémia 1 1 1 2 2 2 Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc Hon- és népismeret 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2+ 0,5 2+ 0,5 Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Reggeli edzés 2 2 2 2 Néptánc 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Tanulásmódszertan 1 0,5 Küzdelem és játék 1 0,5 0,5 0,5 Sporterkölcstan 0,5 0,5 Matematikai gondolkodás/rutin 0,5 0,5 Szövegértés/fejlesztés 0,5 0,5 0,5 0,5 Kötelező órák 28 28 28 28 28 28 29 28 28 29 28 28
összesen: Kötelezően választható órák: 1. idősávban választhatók: Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai gondolkodás Matematikai rutin és műveletek* 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 Kommunikáció 1 1 1 1 2. idősávban választhatók: Szövegértés és szövegalkotás Természettudományi gyakorlatok Szövegértés fejlesztése* 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen: 28 28 28 28 28 28 1 1 1 1 1 1 Óratervünk sajátosságai a következők: Óratervünket, jelenlegi évfolyamaink alapján, osztályos évfolyamokra dolgoztuk ki. Figyelembe véve a tantervi tartalmakat, kitűzött céljainkat, tapasztalatainkat, az egyes tantárgyak tanulásának-tanításának folyamatosságát, a szabadon tervezhető órakeretből az idegen nyelv tantárgy heti óraszámát megemeljük az 5-6. évfolyamon, a matematika tantárgy heti óraszámát 6. évfolyamon egy-egy órával, a természetismeret tantárgy heti óraszámát 6. évfolyamon fél órával. Ez alól kivétel 5. évfolyamon a közoktatási típusú sportiskolai osztály, ahol a kiadott óraterv teljesen lefedi a tanuló kötelező óraszámát. Ezen osztályok 5. évfolyamon nem rendelkeznek szabadon felhasználható órakerettel. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított többi tantárgy tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk az 51/2. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. számú mellékletében szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 7-8. évfolyam Fizika A változat 7-8. évfolyam Kémia A változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat 7-8. évfolyam Biológia-egészségtan A változat Iskolánk az 5. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül, a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Mivel az 5-6. évfolyamon az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra is az alapkészségek fejlesztése a fő feladat, a szabadon felhasználható órakeret felhasználásával, csoportbontás segítségével, a leszakadó tanulók számára a matematikai rutin kialakítása, fejlesztése történik a Matematikai rutin tantárgy keretében, míg a többi tanuló fejlesztése a Matematikai gondolkodás tantárgy keretében folyik fél-fél óra keretében az 5. évfolyamon. A csoportalakítás elveit és szabályait a helyi tanterv 2.10 pontja tartalmazza. Az alapkészségek fejlesztését tarjuk szem előtt a leszakadó tanulók számára kialakított Szövegértés fejlesztés és a tehetséges tanulók számára létrehozott Szövegértés tantárgy fél-fél óráin, az 5-6. évfolyamon. A csoportalakítás elveit és szabályait a helyi tanterv 2.10 pontja tartalmazza. A NAT műveltségi területeinek felépítése során a 7-8. évfolyam fő feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. Ebben az életszakaszban megkezdődik a differenciálódás, elkötelezettség egyes tudományágak irányába, megjelennek a pályaválasztáshoz szükséges irányultságok. Ennek érdekében a matematikai, az idegen nyelvi, a szövegértési valamint a természettudományos kompetenciák magasabb óraszámban történő fejlesztésére nyújtunk lehetőséget, a tanulók és szüleik számára. A csoportokba kerülés elveit és szabályait helyi tantervünk 2.10. pontja tartalmazza. Azon tanulók számára, akik nem teljesítik ezen csoportokba kerülés feltételeit, leszakadásuk csökkentése, a sikeres továbbtanuláshoz szükséges alapkészségeik fejlesztése érdekében vesznek részt a számukra létrehozott tantárgyak óráin, mint a Matematikai rutin és műveletek, a Kommunikáció és a Szövegértés fejlesztése. Az egyes tantárgyak részletes tanterveit, a kerettantervben meghatározottak elsajátítására szükséges idő feletti óraszám és a szabadon tervezhető időkeret felhasználásához rendelt kötelezően választható tantárgyak tanterveit iskolánk helyi tantervének 2. számú melléklete tartalmazza.
1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1..1 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei A kiválasztás alapvető szempontja olyan taneszköz-rendszer választása, amely pedagógiai programunk megvalósítását leginkább szolgálja. Hibás, esztétikailag kifogásolható tankönyvet nem választunk. Az alsó tagozatos tankönyvekre javaslatot a munkaközösség, felső tagozaton a szakmai munkaközösségek tesznek. Az igazgató a tankönyvfelelős által összeállított tankönyvrendelést a következő szempontok figyelembe vételével hagyja jóvá: A tankönyv alkalmas a helyi tantervben az egyes évfolyamokra és tantárgyakra meghatározott tartalmak elsajátítására. A tankönyvválasztás biztosítja az egyes évfolyamok, osztályok közötti koherenciát. A tankönyvek alkalmasak több éves használatra. A tankönyv szerepel a hivatalos tankönyvlistán, ily módon az érintettek számára ingyenesen biztosítható. 1..2 Az oktatásban alkalmazható taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyakhoz, műveltségi területekhez szükséges tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásában a fentiekhez hasonló elveket követünk, kiegészítve a következőkkel: A segédlet, eszköz segítse az IKT alapú tanóra szervezését, az IKT alapú mérést, értékelést. A segédlet, eszköz segítse a kompetenciaalapú oktatás eredményességét. A nyomtatott taneszközön túl, néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a matematika, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika és életvitel. A szülőket a köznevelési törvény 9. -ának () bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk a nevelő-oktató munkához szükséges tankönyvekről, taneszközökről. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (legkésőbb a megelőző tanév évzáróján) tájékoztatjuk. A tanulók számára szükséges taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a legfontosabb feladatok a következők: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket kezeljük. Kialakítjuk az alapvető tanulási módszereket, szokásokat. Kialakítjuk az iskolai munkarendet, napirendet, fegyelmet és figyelmet.
Törekszünk az elemi kötelességérzet kialakítására. 1.4.2 A -4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Ezért ebben a szakaszban kiemelten törekszünk a következőkre: Tanulóink motivációjának erősítésére. Különféle, változatos tanulásszervezési módok alkalmazására, bejáratására. A tanulói teljesítmények növelésére. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozására a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. 1.4. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges készség-, képesség-együttesek és ismeretek megalapozásának folytatása. Ötödik, hatodik évfolyamon az alábbi teendőket emeljük ki: A Nemzeti alaptantervben meghatározott képességterületek ezen belül kiemelten a szövegértési, a matematikai és az elemi gondolkodási (logikai) képességek megalapozása. Az együttműködési készség fejlesztése. A tantárgyi (szak)ismeretek megalapozása. tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. 1.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb ismerettartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott képességek továbbfejlesztése, bővítése, a hosszú távú tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Ezért: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. hangsúlyt fektetünk a pályaválasztásra, pályaorientációra
1.5 Mindennapos testnevelés Iskolánk a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 1. évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján iskolánk minden osztályában a következő módon szervezi meg a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés órai foglalkozását: Heti testnevelés óra kerül megszervezésre a délelőtti órarend keretében. Heti 2 testnevelés foglalkozást a tanulók az alábbi módok valamelyikével teljesíthetik: délutáni diáksportköri foglalkozáson való részvétellel, délutáni tömegsport foglalkozáson való részvétellel, iskolai néptáncegyüttes próbáin való részvétellel, a musical tánccsoport próbáin való részvétellel, gyógytestnevelés foglalkozáson való részvétellel, kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. A délutáni idősávban szervezett, választott foglalkozáson való részvétel minden tanuló számára kötelező. A foglalkozásról való igazolatlan távolmaradás igazolatlan hiányzásnak minősül. A választás elvei: A tanévet megelőző tanév végén a szülő és a tanuló írásban nyilatkozik a választott foglalkozásról. A nyilatkozatot a szülőnek, tanulónak alá kell íratnia a foglalkozást tartó testnevelővel vagy művészeti vezetővel, vagy edzővel. A nyilatkozat egyben a foglalkozáson való részvételi kötelezettséget is jelent. Tanév közben csoportot megváltoztatni csak indokolt esetben, az igazgatóhoz benyújtott írásos szülői kérelem és igazgatói jóváhagyás után lehet. A gyógytestnevelésre utalt tanulónak nincs választási lehetősége. A heti 5 testnevelés órából 2 órát gyógytestnevelés órán kell teljesítenie. A közoktatási típusú sportiskolai képzésben résztvevő alsó tagozatos tanulók heti öt testnevelés foglalkozása a következő módon kerül megszervezésre: Heti 5 testnevelés óra a délelőtti órarend keretében. A közoktatási típusú sportiskolai képzésben résztvevő felső tagozatos tanulók heti öt testnevelés foglalkozása a következő módon kerül megszervezésre: Heti testnevelés óra az iskola tornatermében a délelőtti órarend keretében Heti 2 óra atlétika edzés a Dunakeszi Vasutas Sportegyesület pályáján a reggeli órákban. A sportiskola felső tagozatos tanulói számára mind az iskolában, mind az atlétika pályán szervezett foglalkozáson való részvétel kötelező. A közoktatási típusú sportiskolai képzésben felső tagozaton a tanulók számára kötelező a sportegyesületi leigazolás. Mivel a mindennapos testnevelést az iskola szabadon választható délutáni foglalkozásokon látja el, a délutáni foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet, a sportudvart, a sportszereket, aulát, próbahelyiséget.
1.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai, a csoportba sorolás elvei 1.6.1 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 1-4. évfolyamon Iskolánk alsó tagozatán, a szabadon felhasználható órakeret felhasználásával adunk specialitást egyes osztályainknak, melyek a következők: A osztályunk közoktatási típusú sportiskolai képzést valósít meg, a köznevelési típusú sportiskolai képzésre előírt szabályozás alapján. B osztályunk a német nyelv magas szintű elsajátítását tűzte ki céljául, ennek érdekében, az 1. évfolyamtól kezdve ismerkednek a gyermekek a német nyelvvel ebben az osztályban. C osztályunk az élménypedagógiai módszerek segítségével fejleszti diákjaink művészeti és társadalomtudományos készségeit, képességeit. Honlapunkon, szülői értekezleten és nyílt órákon ismertetjük meg az érdeklődő szülőket iskolánk képzési rendszerével, az induló első osztályok jellemzőivel, lehetőség szerint az osztályokat tanító pedagógusokkal. Beiratkozáskor az osztály választása egyúttal választást jelent a képzési formák és tantárgyak között is. Az osztályokba kerülés feltétele beiratkozáskor a szülő kérése. A közoktatási típusú sportiskolai osztály esetében a szülői kérelmen kívül szükséges: a játékos képességmérésen való megfelelés, orvosi igazolás arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján, intenzív sportolásra alkalmas. 1.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 5-8. évfolyamon Iskolánk felső tagozatán folytatódik az alsó tagozatban megkezdett képzés. A tagozaton csoportbontásban tanítjuk az informatika tantárgyat. A csoportbontás a névsor alapján történik. A kötelező tantárgyak közül, amennyiben az iskola órakerete, a tantárgyfelosztás és a szakos ellátottság erre lehetőséget ad, csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát és a magyar nyelv és irodalmat. A csoportbontás a névsor alapján történik. A választható tantárgyak feladata diákjaink érdeklődésének kielégítése, képességük legeredményesebb fejlesztése. Célunk, hogy a differenciálás segítségével minden tanulónk a számára legmegfelelőbb oktatásban részesüljön, lehetővé téve a tehetséges tanulók fejlesztését éppúgy, mint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók eredményesebb felzárkóztatását. 7-8. évfolyamon a választható tantárgyak közül választhatja: a Matematikai gondolkodás vagy az Idegen nyelvi kommunikáció tantárgyat, illetve a Szövegértés vagy a Természettudományi gyakorlatok tantárgyat
az a tanuló, akinek a Matematikai gondolkodás tantárgy esetén matematikából, Idegen nyelvi kommunikáció tantárgy esetén az idegen nyelvi tantárgyból, Szövegértés tantárgy esetén magyar nyelv és irodalomból, Természettudományi gyakorlatok tantárgy esetén a természettudományos tantárgyakból a tanévét megelőző tanévben írt témazáró dolgozatainak százalékos eredménye, valamint az adott tanévben írt tavaszi házi kompetencia mérés százalékos eredménye az évfolyam átlagát eléri, vagy meghaladja. A tantárgyi kompetencia alapú feladatlapok összeállításának elvei a Helyi tanterv 2. számú mellékletében találhatók. Amennyiben a tanuló ezt az eredményt nem éri el, kötelező részt vennie a számára szervezett Matematikai rutin és műveletek, Kommunikáció illetve Szövegértés fejlesztése tantárgy óráin. A tavaszi házi mérést lehetőség szerint az a pedagógus végzi, aki az adott évfolyamon várhatóan a következő tanévben tanítani fog. A csoportbontások kialakításánál figyelembe kell venni a szaktanár és az osztályfőnök véleményét is. A mérések eredményei alapján választhat a szülő és a tanuló a választható tantárgyak közül. Választásáról írásban nyilatkozik minden tanévben, május 20-ig. A nyilatkozat egyben a foglalkozáson való részvételi kötelezettséget is jelent. Tanév közben csoportot megváltoztatni csak indokolt esetben, az igazgatóhoz benyújtott írásos szülői kérelem és igazgatói jóváhagyás után lehet. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 1.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési rendszere 1.7.1 Az ellenőrzés és értékelés elvei Iskolánkban a tanulók ellenőrzése és értékelése kiterjed a tanulók tevékenységének minden területére, így: az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére, a tanórán kívüli magatartásra, az iskola által, külső helyszíneken szervezett programokon, rendezvényeken tanúsított hozzáállásra és magaviseletre olyan rendezvényeken tanúsított hozzáállásra és magaviseletre, ahol a diák iskoláját képviseli a szorgalomra ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére, szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre. Az iskolai oktatás és nevelés egyik célja az általános emberi értékek továbbadása. Ezt csak megfelelő értékrend kialakításával lehet elérni, ezért munkánkban az emberi kultúra általános alapértékei a meghatározó jellegűek. Egységes elveken nyugvó értékelési rendszert alkalmazunk; amely megfelel a belépő tevékenységi formáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek. Az egységes elveken nyugvó értékelési rendszerrel szeretnénk elérni, hogy: a tanulóinkban kialakuljon az önértékelés képessége,
jelzést adjunk tanulóink teljesítményszintjéről és tudásszintjéről, motiváljuk tanulóinkat az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében, jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, tájékoztassuk a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez, segítse elő a tanuló nevelését, fejlesztését, alapozza meg és tegye hatékonyabbá a differenciált pedagógiai tevékenységet. Értékelésünk alapelvei: legyen sokszínű, serkentő, ösztönző hatású, legyen folyamatos és rendszeres, legyen tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, következetes, szakszerű, felelősségteljes, céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. értékeljük a tanuló sikeres és sikertelen tevékenységét egyaránt. fontosnak tartjuk és figyelembe vesszük a tanuló iskolán kívül szerzett ismereteit, tevékenységét, tapasztalatait. 1.7.2 Az értékelés módjai: 1.7.2.1 Az osztályozás Az értékelés egyik eszköze a tanítási munka során az osztályozás. Kivételt képeznek azok a tantárgyak, tantárgyi modulok, amelyek esetében a tantestület más értékelési formát (szöveges írásbeli, szóbeli) határozott meg. (Ezek az alsó tagozatban a Drámajáték/ Küzdelem és játék, Sportágválasztás, Erkölcstan/ hit- és erkölcstan, Tanulásmódszertan, Hagyományismeret tantárgy, felső tagozatban a Hit- és erkölcstan, Tanulásmódszertan, Küzdelem és játék, Sporterkölcstan, Szövegértés fejlesztése és Kommunikáció tantárgyak.) Ezen tantárgyak értékelésének formái a helyi tanterv melléklete tantárgyi leírásában találhatók. Iskolánkban, az első évfolyam és a második évfolyam első féléve kivételével félévkor és év végén tantárgyanként egy-egy érdemjeggyel történik a tanulók értékelése. Tanulóinkat félév és év végén legalább négy érdemjegy alapján értékeljük. Tájékoztató jelleggel, az 5.-8. évfolyamokon, a félévi és év végi értékeléshez hasonló negyedéves és háromnegyed éves értékelőt készítünk a tanulók addigi teljesítménye alapján, melyet a tájékoztató füzetben rögzítünk. Az érdemjegyekről a tanulót és annak szülőjét az elektronikus naplón és a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesítjük. Új tantárgynál csak egy hónap türelmi idő után kerülhet sor osztályozásra. 1.7.2.2 A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél alkalmazott érdemjegyek: Kitűnő (5 K ): a tantárgyi követelményeknek kiemelkedően eleget tett. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni.
Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói fontosak, de értelmezésében kisebb hiányosságai észlelhetők. Közepes (): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. A tanár segítségével képes megoldani szóbeli feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A továbbhaladáshoz szükséges előírt minimumot nem tudja teljesíteni. A szöveges minősítés mellett érdemjegyekkel is el kell végezni az értékelést, amelynek megfeleltetései a következők: A kiválóan megfelelt értékelés esetén kitűnő (5K) vagy jeles (5), jól megfelelt értékelés esetén jó (4), megfelelt értékelés esetén közepes () vagy elégséges (2), felzárkóztatásra szorul értékelés esetén elégtelen (1) adandó. 1.7. A szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor, szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelést a tanulót tanító pedagógus készíti el. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 1.7.4 A tanulói tevékenységek értékelése kiterjed: szóbeli feleletre írásbeli beszámoltatásra egyéb tanulói tevékenységekre, úgymint: kiselőadás, versenyeken való részvétel, gyűjtőmunka, gyakorlati tevékenység, szorgalmi feladatok, csoportmunka, házi feladat 1.7.5 A szóbeli felelet: szerepe: egy vagy egy-két óra tananyagának ellenőrzése, értékelése A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól elvárjuk, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban, a szakkifejezések használatával beszéljenek. Elvárjuk a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékelünk és osztályozunk. Változó társadalmunk egyre több szakterületen, szakmában a kommunikációképes tudást részesíti előnyben. Ennek legközvetlenebb formája a szóbeli közlés, ezért
iskolánkban törekszünk arra, hogy a szóbeli felelet nagyobb hangsúlyt kapjon az iskolai értékelésben. 1.7.6 Az írásbeli beszámoltatás: típusai: o írásbeli felelet: néhány óra tananyagának ellenőrzésére, értékelésére o témazáró dolgozat: témaköröket lezáró, összegző ellenőrzés, értékelés elvei: o A témazáró dolgozatok előtt mindig rendszerező, összefoglaló órát tartunk. o A témazáró dolgozatokat bejelentjük a megírásuk előtt 1 héttel. o Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. A dolgozat megírása után ismertetjük a helyes végeredményeket, megoldásokat. o A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. A dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. o Az írásbeli dolgozatokat legfeljebb 2 hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatot a tanuló számára tanulmányozásra átadjuk. A témazáró dolgozatokat minden esetben megőrizzük, a tanuló szülője, gondviselője kérése esetén, előzetesen egyeztetett időpontban, a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. o Az osztályokban tanító pedagógusok egyeztetnek az azonos tanítási napra eső témazáró dolgozatok számát illetően. Az osztály többségét érintő, estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján témazáró dolgozatot nem íratunk. o A témazáró dolgozatok érdemjegye a naplóba és a tájékoztató füzetbe pirossal kerül bejegyzésre. Értékét a negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi értékeléskor hangsúlyozottan vesszük figyelembe. 1.7.7 Egyéb tanulói tevékenységek: Ezen feladatok elvégzése során a tanuló önállóan dolgozik, ami feltételezi kreativitását, széleskörű látásmódját. Ezért nagyon fontosnak tartjuk ezeknek a tanulói tevékenységeknek az értékelését. Kiselőadás: Az előadói készség fejlesztés céljából a tanulóknak kiselőadás-témákat tűzünk ki. A kiselőadás fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata. A kiselőadás címzettje az osztály legyen. A kiselőadást elhangzása után azonnal értékeljük. Gyakorlati munka: Az ilyen feladatot adó órák célja, hogy a tanulók képessé váljanak a minél önállóbb munkavégzésre, elsajátítsák a feladat megoldásához szükséges készségeket. A feladat pontos végrehajtásán túl értékeljük az eszközök szakszerű, gondos használatát is.
Csoportmunka: A csoportmunka során lehetőségünk nyílik arra, hogy a tanuló egyéni teljesítménye mellett értékeljük együttműködési és kommunikációs készségét is. Házi feladat: A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A szóbeli házi feladat célja az új ismeretek megértése, megszilárdítása. Az írásbeli házi feladat célja az új ismeretek gyakoroltatása, az ismeretek készségszintű elsajátítása. Figyelmet fordítunk arra, hogy a házi feladat feladása mindig legyen konkrét, pontos, jól körülhatárolható. Vegye figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, képességeit. Legyen tehát differenciált, ezáltal segítse elő a házi feladat céljának megvalósulását. A házi feladat elkészítésének határideje figyelembe veszi az elkészítéséhez szükséges időt. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. Az írásbeli házi feladat elkészítését minden alkalommal ellenőrizzük és írásos vagy szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) a tananyagot kiegészítő házi feladat adható. (Kivételt képeznek a továbbhaladáshoz szükséges 1-1 órai tananyagok.) A hosszabb szünetekre adott, 1-1- órai tananyag feldolgozásánál hosszabb házi feladatok írásbeli vagy szóbeli feladatok egyaránt lehetnek. Ezek a feladatok csak ajánlottak. Ezen feladatok elkészítésének, elvégzésének hiánya az értékelést negatívan nem befolyásolhatja. Az írásbeli munkákban a helyesírási, szóbeli megnyilvánuláskor a nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vegyük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságait. 1.8 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez szükséges elvek 1.8.1 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartását és szorgalmát iskolánkban a gyakorlati életben elvárható és teljesíthető magatartás alapján értékeljük. A magatartás és a szorgalom értékelésének részletes szempontrendszerét az alábbi táblázatok mutatják. 1.8.1.1 A tanulók magatartásának értékelése: A tanulók magatartásának értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe: Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó () Rossz (2) 1. Aktivitás, nagyfokú jó közepes negatív, romboló példamutatás 2. A közösségi célokkal azonosulás érdekeinek figyelembe vétele igen élenjár ellene nem vét aktívan részt vesz ingadozó közömbös szemben áll érdektelen
munkában való részvétel. Hatása a pozitív befolyást nem nem árt negatív közösségre gyakorol 4. Törődés társaival gondos, segítőkész ingadozó közömbös, gátló segítőkész 5. Házirend betartása betartja, arra betartja részben tartja be sokat vét ellene ösztönöz 6. Viselkedés, kifogástalan kívánnivalót hagy udvariatlan, durva, goromba hangnem maga után nyegle 7. Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő közepes elégtelen 8. Cselekedetei elismerést vált ki tanáraiból, társaiból a jóra való hajlam irányítja következményeit nem képes felmérni nem tudja és nem is akarja betartani az elvárható normákat 1.8.1.2 A tanuló magatartásának értékelésénél alkalmazott minősítések: Kitűnő (5K): az iskola minősítésének kiemelkedően megfelelt. Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi felnőttekkel, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész fegyelmi büntetése nincs Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja felnőttekkel, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos Változó () minősítést kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be felnőttekkel, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít fegyelme ingadozó, munkája pontatlan többszöri figyelmeztetése, intése van
Rossz (2) minősítést kap az a tanuló, aki munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségeknek a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem felnőttekkel, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik igazgatói megrovása van 1.8.1. A tanulók szorgalmának értékelése A tanulók szorgalmának értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe: Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó () Hanyag (2) 1. Tanulmányi munkája igényes figyelmes ingadozó hanyag 2. Munkavégzés kitartó, pontos, rendszeres rendszertelen megbízhatatlan megbízható. Ált. tantárgyi munkavégzés, önálló mindent elvégez ösztönzésre dolgozik önállótlan feladatait nem végzi el munka végzése 4.Többféle feladatot vállale? igen keveset ritkán nem 5. Munkabeosztás: (önellenőrzés, önálló munkavégzés) igen jó jó változó gyenge, vagy nincs 6.Tanórán kívüli információk felhasználása igen sokszor, rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem A tanuló tanulmányi munkájának értékelésekor figyelembe kell vennünk a tanulmányi munka alábbi tényezőit is: az életkörülményeket a képességek szintjét, a tanuló törekvését az ismeret megszerzésére. az életkori sajátosságokat. 1.8.1.4 A tanuló szorgalmának értékelésénél alkalmazott minősítések: Kitűnő (5K): kiemelkedő szorgalommal tett eleget az iskola elvárásainak. Példás (5) minősítést kap az a tanuló, aki Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önállóság szintje: Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.
Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó () minősítést kap az a tanuló, aki Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. A tanuló magatartását és szorgalmát havonta értékeli az osztályfőnök. A félévi és év végi osztályozó értekezleten, valamint felső tagozaton - a negyedéves és háromnegyed éves értékelő értekezleten, a magatartás és szorgalom jegyről a tanulót tanító pedagógusok, az osztályfőnök javaslata alapján döntenek a tanuló fejlődése érdekében. 1.8.2 A tanulók és közösségeik jutalmazásának elvei 1.8.2.1 A tanulók jutalmazása A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulók, tanulói csoportok, osztályok jutalomban részesülnek. 1.8.2.2 A jutalmazás módjai és elvei Fontosnak tartjuk a szóbeli dicséretet, ezért a tanuló minden elismerésre méltó tevékenységét, jó cselekedetét szóbeli dicsérettel értékeljük. Írásbeli dicséretek: Szaktanári dicséretet kap az a tanuló, aki o iskolai versenyen helyezést ért el o városi versenyen részt vett o szakórán kiemelkedő, példamutató tevékenységet végzett Ügyeletes tanári dicséretet kap az a tanuló, aki o segítette az ügyeletes tanár munkáját Osztályfőnöki dicséretben részesül az a tanuló, aki o városi versenyen (felmenő rendszerű versenyen) helyezést ért el o körzeti versenyen részt vett