A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika Lakatos Ferenc Zalai Edina 2010.
Tartalomjegyzék: 1. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve (7-8. osztály) 1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály 1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály 1.3. A fizika tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.4. A kémia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.5. A biológia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.6. A földrajz tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 2. A három hetet meghaladó iskolai projekt 7.osztály 3. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának tanmenetei (7. osztály) 3.1. A fizika tantárgy tanmenete 7. osztály 3.2. A kémia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.3. A biológia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.4. A földrajz tantárgy tanmenete 7. osztály 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. Fizika taneszközrendszer fejlesztés 5.2. Kémia taneszközrendszer fejlesztés 5.3. Biológia taneszközrendszer fejlesztés 5.4. Földrajz taneszközrendszer fejlesztés 5.5. CD melléklet 2
1. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve 7-8. osztály 1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály A 2009/10-es tanévben a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban került feldolgozásra: 7. a, b osztályok 7. c, d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz 1-9. hét, 10-18. hét, 1-9. hét, 10-18. hét, 19-23. hét, 24-28. hét, 19-23. hét, 24-28. hét, 29-33. hét 34-38. hét 29-33. hét 34-38. hét fizika 4 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 4 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét A 2009/10-es tanév első félévében két negyedévre bontva (9-9 hét) fizikát heti 2+2, kémiát, biológiát, földrajzot heti 2+1 órában tanultak a hetedikesek. A második félévben 5 hetes ciklusokra bontva, fizikát heti 3+1, vagy 2+1+1, biológiát 2+1, kémiát, földrajzot heti 3 órában tanulták a gyerekek. 3
A 2010/11. tanévtől kezdődően a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban kerül feldolgozásra: 7. a, b osztályok 7. c, d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz 1-4. hét, 5-8. hét, 1-4. hét, 5-8. hét, 9-12. hét, 13-16. hét, 9-12. hét, 13-16. hét, 17-20. hét, 21-24. hét, 17-20. hét, 21-24. hét, 25-28. hét, 29-32. hét, 25-28. hét, 29-32. hét, 33-35. hét 36-38. hét 33-35. hét 36-38. hét fizika 4 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 4 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét Így a 7. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 4+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. Az utolsó két ciklusban kerül sor a Globális klímaváltozás című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint 2+2+3 óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra megosztásban. A két-két tantárgy ismeretanyagát adott blokkban azonos gondolatkör köré csoportosítottuk: fizika-kémia: Az anyag és kölcsönhatásai Az anyagok tulajdonságai (fizikai és kémiai) 4
Az energia Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Az anyagok változásai (fizikai és kémiai) Anyagszerkezet biológia földrajz: Kontinensek (éghajlata élővilága) Hőjelenségek anyagszerkezeti kapcsolatok - állapothatározók Afrika - Forró éghajlati övezet Ausztrália és Óceánia tengerek élővilága Sarkvidékek Hideg éghajlati övezet Amerika Mérsékelt éghajlati övezet A fenti felosztás, és módszer előnyeit a következőkben látjuk: lehetővé teszi ugyanannak a témának az integrált feldolgozását, lásd energia, kontinensek; ezzel segíteni tudjuk a tanulók komplex természettudományos világképének kialakulását; a tripla/dupla órák nagyobb lehetőséget teremtenek a kooperatív módszerek alkalmazására, több tanulókísérlet elvégzésére, projektek megvalósítására, így mélyebb, tartósabb és gyakorlatiasabb tudás megszerzésére; hatékonyabbá tehető a természettudományos kompetencia fejlesztése; a tanár-diák találkozások gyakoriságának növekedésével nagyobb lehetőség nyílik a személyiség-fejlesztésre és az ezt szolgáló differenciálásra. A 7. évfolyamok a természettudományos tantárgyak keretein belül a 2009/2010. tanév struktúráját követve felmenőrendszerben kapcsolódnak be a tantárgytömbös oktatásba. 5
1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály A 8. évfolyamon az első félévben hagyományos felosztás szerint folyik a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tanítása, a tantárgytömbös oktatást a bevont tanulócsoportok csak a 8. évfolyam második félévében folytatják. Ezzel kívánjuk biztosítani az egyenlő esélyeket, hogy a tanulók sikeresen fel tudjanak készülni a középiskolai felvételikre. A tanórák alakulása a következő táblázatok foglalják össze: I. félév (1-17. hét): 8. a, b, c, d osztályok fizika kémia biológia földrajz 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét II. félév (18-37. hét) 8. a, b osztályok 8. c,d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz 18-21. hét, 22-25. hét, 18-21. hét, 22-25. hét, 26-27. hét 28-29. hét 26-27. hét 28-29. hét 30-33. hét 34-37. hét 30-33. hét 34-37. hét fizika 3 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 3 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét 6
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 8.a Fizika Biológia Fizika Biol. Fizika Biológia 8.b Kémia Földrajz Kémia Földr. Kémia Földrajz 8.c Biológia Fizika Biol. Fizika Biológia Fizika 8.d Földrajz Kémia Földr. Kémia Földrajz Kémia Három hetet meghaladó projekt A második félévben a 8. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 3+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. A középső két ciklusban (26 29. hét) kerül sor a Középpontban a fémek című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A Középpontban a fémek című négy hetes projekt alatt a négy tantárgy együtt, egymásra épülve, dolgozza fel az idevonatkozó komplex ismereteket. Ezáltal is igyekszünk fejleszteni a tanulói kulcskompetenciákat, különös tekintettel a természettudományos, az infokommunikációs, valamint a szociális és életvitel kompetenciákra. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra megosztásban. 7
1.3. A FIZIKA tantárgy 7-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb) 1. FIZIKA tantárgy általános céljai és feladatai: A fizika tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindezek eléréshez szükséges: Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Előkészíteni és megalapozni a többi természettudomány tanítását. Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Megismertetni őket az SI, és a gyakorlatban használt SIn kívüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Problémalátó és problémamegoldó emberekké nevelni őket. 8
Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Megalapozni korszerű fizikai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Az eddig a jártasság szintjén végzett méréseket (hosszúság, térfogat, tömeg, hőmérséklet, idő) készségszintre emelni. Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. Fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre, a látható körülmények alapján magyarázatot adni, és szabályszerűséget megállapítani. Fejleszteni a logikus gondolkodást, az összehasonlító és az ítéletalkotó képességet pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. 2. A fizika tantárgy helyi tanterv tartalma: 7. osztályban: Az anyagok néhány mérhető tulajdonsága témakörben: 9
Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. A mérés jelentőségének megmutatása. Az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján. Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét. Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van (részecskeszerkezetű, mező-típusú anyag). Modellek jelentősége a megismerésben. Néhány egyszerű, hétköznapi változási folyamat megfigyeltetése, vizsgálata. Felismertetni és tudatosítani az anyagok és folyamatok alapvető tulajdonságait, az ezeket jellemző fizikai mennyiségeket és az azokhoz tartozó (SI) mértékegységeket. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése. A testek haladó mozgása témakörben: Tudatosítani, bővíteni, pontosabbá tenni a haladó mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Gyakoroltatni a grafikonok elkészítését, alkalmazását az ismeretek közlésében és elemzésében. Megalapozni és alkalmazni a viszonylagosság fogalmát, ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervszerűségét. Bemutató kísérletekkel vizsgálni és közösen elemezni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerésének képességét (pl.: út-idő kapcsolat), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl.: szabadesésnél). Gyakoroltatni a gondolkodtató kérdések és mennyiségi feladatok megoldását, ezek fizikai szemléletű megközelítését. A dinamika alapjai témakörben: A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata. A megfigyelés, a megállapítások megfogalmazásának biztosabbá tétele. A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi fogalmak (pl.: tehetetlenség, tömeg, erő, gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly) dinamikai értelmezésére. 10
Megmutatni a kapcsolatot és a különbözőséget a test - tulajdonság - mennyiség között. Az erőhatás mozgásállapot- és forgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly nem szinonim fogalmak. A nyomás témakörben: A szilárd testek, folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése modellmódszerrel. Arkhimédész-törvényének kísérletekkel történő megalapozása és logikai úton történő felismertetése. A felhajtóerő nagyságának különféle módon történő kiszámítása. A kölcsönhatás felismerése, a rendszerben történő gondolkodás erősítése. Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban, gázokban miért van kapcsolatban a sűrűségekkel. Kapcsolatteremtés a biológiával, földrajzzal, környezetvédelemmel. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: Felismertetni a fizikai folyamatok és az időjárás, éghajlat kialakulásának összefüggéseit. Felismertetni az emberi tevékenységek hatásait a természeti környezetre, különös tekintettel a globális felmelegedés kialakulására. Tudatosítani, hogy a globális felmelegedés és hatásai jelenleg az emberiség egyik legsúlyosabb és legsürgetőbb problémája. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (hőszennyezés, égéstermék savas esők / üvegházhatás). Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolódás a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakhoz. Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. 11
Tudatosítani az egyén személyes tevékenységének, a társadalmat és a környezetet érintő következményeit. Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében. 8. osztályban: Az energia, munka, hő témakörben: Megmutatni, hogy szükség van egy a változtató-képességet jellemző mennyiségre is. Az energiaváltozással járó folyamatok kísérleti vizsgálata és közös elemzése. A munka, mint energiaváltozás értelmezése és kiszámítása. Az energia és az energiaváltozás fogalmának kiterjesztése hőjelenségekre is. Egyszerű pédákon megmutatni, felismertetni az energia megmaradását. Felhívni az energiatakarékosság környezetvédelmi szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát. Bevezetni a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, kiszámítási módját, tudatosítai szerepüket az energiatakarékosságban. Megvizsgálni a hőjelenségeket és szerepüket a természetben és a technikában. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító haására (égéstermék - savaseső). Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolat a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakkal. Elektromos alapjelenségek témakörben: Szemléletes képet kialakítani az atomok szerkezetéről, az elektromos tulajdonságú részecskék és az elektromos mező létezéséről. Kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. Értelmezni a testek elektromos állapotát és létrehozásának körülményeit. Megkülönböztetni az elektromos tulajdonságú részecskék rendezetlen hőmozgás - át és az elektromos mező által létrehozott rendezett mozgását. 12
Jártasságot kialakítani: elektromos kapcsolások megvalósításában, elektromos kísérletek, mérések elvégzésében, egyszerű feladatok megoldásában, grafikonok elkészítésében és elemzésében. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai témakörben: Értelmezni az elektromos ellenállás kifejezés több jelentését. Kísérleti alapon felismertetetni Ohm-törvényét. Az elektromos áram hőhatásának értelmezésén keresztül tudatosítani, hogy a változások a gyakorlatban legtöbbször kölcsönhatások láncolatának eredményeként jönnek létre. Felismertetni és vizsgálni az egyenáram hatásait és magyarázni az ezen alapuló közismert eszközök működésének fizikai értelmezését. Az elektromágneses indukció. Váltakozó áram témakörben: Az anyag fogalmát bővíteni az elektromos és mágneses mezők kölcsönhatásainak bemutatásával és vizsgálatával. Megvizsgálni az elektromágneses indukció jelenségét és kialakítani fogalmát. Felismertetni az egyenáram és a váltakozó áram közötti különbségeket és hasonlóságokat. Bemutatni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát Faraday, Bláthy-Déri-Zipernowsky, Jedlik, munkássága alapján. Fénytan témakörben: Tudatosítani, hogy a fény anyag, mivel kölcsönhatásra képes. Alkalmazható, kvalitatív tudást biztosítani a fény terjedési tulajdonságairól, a különféle közeggel való kölcsönhatásairól, néhány közismert optikai eszköz működéséről. Értelmezni a látás fizikáját, a testek színét Hangsúlyozni a szem védelmének fontosságát. 13
7. osztály Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. 10 A fizikáról A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. Frontális osztálymunka Az anyag néhány A természettudományos megismerés A fogalmak nem köznapi használata. tulajdonsága, módszerei A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az Információ-megosztás kölcsönhatások (16 óra) Anyag tulajdonság mennyiség Az anyag belső szerkezete A sűrűség fogalma Számítási feladatok, gyakorlás összehasonlító képesség erősítése. A mérés gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka 6 A termikus kölcsönhatás; grafikonrajzolás, elemzés Mechanikai kölcsönhatás Mágneses kölcsönhatás Elektromos kölcsönhatás Gravitációs kölcsönhatás Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés Gondolkodás-fejlesztés 14
Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák II. A testek mozgása (16 óra) 6 Hely és mozgás viszonylagos Pálya, út, elmozdulás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A sebesség A fogalmak nem köznapi használata. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Grafikonelemzés (s-t; v-t), számítási A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás Csoportfejlesztés feladatok 5 Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség Grafikonelemzés (s-t; v-t), feladatmegoldás gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Csoportmunka Kommunikációfejlesztés 15
5 Az egyenletesen változó mozgás Anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztése. Egyéni munkáltatás A gyorsulás Grafikonelemzés (v-t; a-t), feladatmegoldás A szabadesés Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák III. A dinamika alapjai (14 óra) 8 A tehetetlenség törvénye; tömeg Az erő fogalma Az erő ábrázolása; erőfajták Gravitációs erő, Súly; súlytalanság Rugalmas erő, erőmérés A mérés gyakoroltatása. Tanulói mérések (tömeg, térfogat) és feladatmegoldások. Logikus gondolkodás gyakorlása, erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet 6 Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye Súrlódás Közegellenállás A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése. Anyanyelvi matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés 16
elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés IV. Témahét (4 óra) 4 Szeged életünk színtere Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése. Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás 17
Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák V. A nyomás (12 óra) 3 A nyomás fogalma szilárd testek nyomása; Számítási feladatok A nyomás növelése, csökkentése a gyakorlatban 4 A folyadékok nyomása Számítási feladatok, gyakorlás A gázok nyomása a légnyomás; A gázok nyomása zárt térben A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése, lényegfelismerés és megfogalmazás. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Az önálló kísérletvégzés fejlesztése. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A kétféle nyomás okának megkülönböztetése, gyakorlati alkalmazásuk vizsgálata. Az osztály társas kapcsolatainak fejlesztése Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés A nyomáskülönbségen alapuló eszközök A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti Csoportmunka 18
5 Közlekedőedények Hajszálcsövek; A felhajtóerő fogalma Arkhimédész törvénye Számítási feladatok, gyakorlás A testek úszása, lebegése, elmerülése Számítási feladatok, gyakorlás kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.. Kommunikációfejlesztés Gondolkodás-fejlesztés Mesteri módszerek IKT eszközökkel támogatott órák 19
VI. 12 Globális felmelegedés - bevezetés A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. Az osztály társas Klímaváltozás A Föld éghajlati rendszere A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kapcsolatainak három hetet A természeti környezet változásai kompetencia fejlesztése. fejlesztése meghaladó Az éghajlat-változási folyamatok A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös Kommunikáció- összefüggő előrejelzései tekintettel az energia-hatékonyságra. fejlesztés projekt Energiahatékonyság Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Információ-megosztás Tanév végi Alkalmazkodási lehetőségek- kompetenciák fejlesztése. Tanári bemutató rendszerezés fenntarthatóság A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. kísérlet (12 óra) Miről tanultunk ebben a tanévben? Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Csoportfejlesztés Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Csoportmunka Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, Gondolkodás-fejlesztés elemzése. Mesteri módszerek Anyanyelvi, matematikai és természettudományos IKT eszközökkel kompetenciák fejlesztése. támogatott órák A környezettudatos gondolkodás, a környezeti Globális látásmó kompetencia fejlesztése. fejlesztése A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének Környezettudatos erősítése. attidűd alakítása 20
8. osztály Témakörök 55 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Energia, energiaváltozások hőjelenségek (14 óra) 5 5 Az energia fogalma, Az energiamegmaradás törvénye A munkavégzés, munka; Számítási feladatok, gyakorlás Az egyszerű gépek I. Az egyszerű gépek II. A fajhő A deduktív gondolkodásmód fejlesztése: a munka, az energia és az energiaváltozások mértékegységének megállapítása. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. A fogalmak kvantitatív megfogalmazása és alkalmazása. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának Számítási feladatok, gyakorlás; tudatosítása. Az égés; Számítási feladatok, Egyéni munkáltatás A környezettudatos gondolkodás, a környezeti gyakorlás Internet-használat kompetencia fejlesztése. A teljesítmény; Számítási Gondolkodás-fejlesztés A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös feladatok, gyakorlás Oktatófilm elemzés tekintettel az energia-hatékonyságra. Hatásfok; Számítási feladatok, Mesteri módszerek Anyanyelvi, matematikai és természettudományos gyakorlás 21
4 Hőterjedés kompetenciák fejlesztése. Modellezés, Hőtágulás folyadékok hőtágulása Hőtágulás szilárd testek, gázok hőtágulása; részösszefoglalás Részecskeszemlélet alkalmazása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Halmazállapot-változások alkalmazása. Hőerőgépek Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. II. 4 Az anyag részecskéinek szerkezete Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Frontális osztálymunka Elektromos Az atomok szerkezetének kompetenciák fejlesztése. Információ-megosztás alapjelenségek. Áramerősség, feszültség (12 óra) ismerete. A testek elektromos állapota, az elektromos töltés. Az elektromos állapot: elektromos töltés fogalma, elektrontöbblet, elektronhiány értelmezése. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek bemutatása, Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának tudatosítása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás értelmezése. 22
3 Áramforrások. Az elektromos áram. Áramerősség. Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés 3 Galvánelemek, akkumulátorok működése, és környezetszennyező hatásuk. Az elektromos áramkörök, az áramerősség mérése. Vezető és szigetelő anyagok megkülönböztetése, bemutatása gyakorlati példákon keresztül. A fogyasztók soros és párhuzamos A mérés gyakoroltatása. Egyszerű kapcsolási rajz értelmezése, készítése, áramkörök létrehozása A mérés gyakoroltatása Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Tanulói mérések.csoportmunka kapcsolása. 2 Az elektromos feszültség, feszültségmérés 23
III. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai 10 Az elektromos ellenállás, mint tulajdonság, mennyiség és eszköz. Ohm törvénye. A vezetők elektromos ellenállása. A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. A fogalmak nem köznapi használata. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. A mérés gyakoroltatása. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Három hetet meghaladó projekt: Középpontban a fémek (10 óra) Fajlagos ellenállás. Több fogyasztó az áramkörben. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Eredő ellenállás. Az egyenáram hatásai. Az elektromos munka és teljesítmény fogalma és kiszámítása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Egyszerű számításos feladatok értelmezése, megoldása. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek kompetenciák fejlesztése. Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák 24
IV. Témahét (3 óra) 3 Szeged életünk színtere Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése. Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák V. Elektromágneses indukció. A váltakozó áram (9 óra) 9 Az elektromágneses indukció. Lenz törvénye. Váltakozó áram. Előállítása, hatásai. A transzformátor és az elektromos Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet távvezetékrendszer. erősítése. Csoportmunka A váltakozó áram mágneses Kommunikáció- 25