A tantárgy óraszáma: 111. Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 55 1,

Átírás

1 KÉMIA 7-8. évfolyam A tanterv, A NAT Ember a természetben műveltségterület, 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma: 111 Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 55 1, A nevelés és oktatás célja A 7-8. évfolyamokon a kémiatanítás célja, hogy a tanulók - mozgósítva az előzetesen megszerzett tudásukat és képességeiket - megismerkedjenek környezetük fontosabb anyagaival, ezek tulajdonságaival, változásaival és gyakorlati alkalmazásával. A tananyag megválasztása azt a célt is szolgálja, hogy a tanulók megismerhessék a nemzeti kultúra tudománytörténeti vonatkozásait. A legtöbbet használt anyagok felhasználási lehetőségeinek számba vétele során fontos a tudomány és a technika kapcsolódási pontjainak megértése. Cél annak belátása, milyen kihatásai vannak a tudomány fejlődésének a társadalomra, illetve az egyénre; illetve a társadalom hogyan tudja befolyásolni a környezetterhelő technológiák alkalmazását. A felnövekvő nemzedékek jobb életesélyei érdekében fontos a környezettudatos magatartás formálása. Ennek érdekében szükséges a megfelelő ismeretek összegyűjtése, az összefüggések felfedezése, az egyéni és társadalmi cselekvési lehetőségek tudatosulása. A tantárgy tanulása során cél, hogy a diákokat eredményes tanulási technikákkal ismertessük meg és adjunk segítséget ezek elsajátítására, rendszeres használatára. Cél az, hogy a tantárgy tanítása során megtaláljuk azokat a területeket és módokat, amelyek lehetőséget adnak a tanulói képességek és kulcskompetenciák eredményes fejlesztésére. Célunk, hogy a megszerzett jártasságok és ismeretek segítségével tanítványaink világról alkotott képét teljesebbé formáljuk. A végső cél az, hogy tanítványaink az életük során adódó helyzetekben felelős, minél hosszabb távon helytálló egyéni és közösségi döntéseket hozzanak. Tanév közben a témakörök végén formatív ellenőrzés írásban. Év végén írásos összegző ellenőrzés. Elsődleges mércét jelentenek - a tantárgyi tantervben az adott évfolyamnál a magasabb évfolyamra lépés feltételeként jelzett követelmények, így ez alapján szükséges az ismeret, a megértés és az alkalmazásszintű feladatok arányát meghatározni a mérő- és ellenőrző lapon. Az egyszerű vizsgálatok és kísérletek önálló végzése tantárgyi követelmény, így lényeges a gyakorlati tevékenység kezdetben csoportos, később egyéni értékelése. A kommunikációs képességek fejlesztése céljából fontos - a lehetőségekhez mérten - az alkalmankénti szóbeli felelet, az írásbeli szövegalkotás fejlesztéséért pedig a témaközi rövid írásos beszámoló. Az értékelésre sokrétű lehetőséget ad még a kiselőadások tartása önálló gyűjtőmunka alapján, az órai aktivitás mértéke és a füzetvezetés minősége is. Projektmunka alkalmazása esetén ennek értékelése.

2 KÉMIA 7. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra Bevezetés a kémiába 5 Környezetünk anyagai 16 Az anyagok összetétele 12 Az anyagok szerkezete 22 Összesen: 55 Bevezetés a kémiába Óraszám: 5 óra A kémia tárgya - helye a tudományok rendszerében A kémia története - legfontosabb állomásai A kémia jelentősége - helye a mindennapokban (háztartási vegyszerek és élelmiszerek kémiai tulajdonságai, kezelése, tárolása, felhasználása) A kémia megismerési módszerei - anyagvizsgálat, kísérlet - alapvető laboratóriumi eljárások Balesetvédelmi rendszabályok a kémia elhelyezése a tudományok között; a kémia nagy korszakainak megismerése, néhány példa felsorakoztatása a különböző korokhoz vagy népekhez kapcsolódó kémiai vonatkozású felfedezésekre (kiemelve a magyar és európai vonatkozásokat); szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése, ill. társadalmi következményei szempontjából; szócikkek kikeresése lexikonokból megadott témában, az ott fellelt ismeretek közül megadott szempont szerint a szükségesek kiemelése, s néhány szavas vagy mondatos összefoglalása tanári segítséggel; az alapvető laboratóriumi eszközök nevének és funkciójának megismerése, használatának gyakorlása tanári segítséggel, később önállóan, ill. csoportmunkában; anyagok és kémiai folyamatok felsorolása a mindennapi életből; a háztartásban és kémiaórán előforduló vegyszerek használatának, tárolásának, valamint a balesetvédelmi rendszabályoknak a megismerése, használati utasításainak értelmezése (piktogramok) és alkalmazása; a takarékos anyaghasználat szükségességének belátása, alkalmazása; a tömeg- és a térfogatmérés eszközeinek és technikájának a korábban megismertek szerinti alkalmazása; a bemutató és a tanulói kísérletek menetének, tapasztalatainak és magyarázatának rögzítése rajzban és szövegben tanári segítséggel. Környezetünk anyagai Óraszám: 16 óra Az anyagok tulajdonságai és csoportosítása - szervetlen és szerves anyagok A levegő - összetétele, szerepe - szennyeződése és környezeti hatásai - tisztaságának védelme A víz - előfordulása - fizikai tulajdonságai, jelentősége - a természetes vizek összetétele - leggyakoribb szennyeződései, tisztaságának védelme, szennyvíztisztítás Halmazállapotok és változásaik A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások ábrázolásuk A talaj - tulajdonságai, összetétele, jelentősége - szennyeződése és környezeti hatásai

3 Az égés - feltételei, a tűzoltás - fajtái - a vizsgált anyagok főbb tulajdonságainak, valamint felhasználási lehetőségeinek megismerése, az eredeti csomagolásokon feltüntetett használati utasítások értelmezése, a takarékos anyaghasználat; környezetünk anyagainak csoportosítása eredet szerint; a levegő összetételének, az alkotók arányának, főbb tulajdonságainak, az égésben betöltött szerepének megismerése, ismeretek önálló és csoportos gyűjtése a légkör leggyakoribb szennyeződéseiről, a szennyezések csoportosítása kibocsátó források szerint, a megelőzési lehetőségek megismerése és konkrét példák felsorakoztatása a gyakorlatban való alkalmazásról; a víz körforgásáról megszerzett ismeretek felidézése, az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a folyamat elemzése során; a természetben előforduló vizek csoportosítása, a Föld vízkészlete korlátosságának felismerése; a természetes víz tulajdonságainak, összetételének, jelentőségének és leggyakoribb szennyeződéseinek megismerése; a víztisztaság fontosságának megértése; információk gyűjtése önállóan vagy csoportmunkában ipari, ill. lakossági vízszennyezésekről, a megelőzés lehetőségeiről és ennek megvalósulásáról a szűkebb és tágabb környezetben (háztartás település régió stb.); a víztisztítási eljárások elemi szintű értelmezése, különös tekintettel a biológiai tisztításra (a modern technikai alkalmazások jelentőségének megértése); folyamatábrák elemzése, ill. készítése; a halmazállapot-változásokról korábban tanultak felidézése, alkalmazása a mindennapi jelenségek magyarázatában, a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások elemi szintű értelmezése, ábrázolása; a talaj jellemzőinek összegyűjtése; az emberi tevékenység talajra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak, valamint a megelőzés módjainak megismerése; az égés feltételeinek, fajtáinak és a tűzoltás elemi szabályainak felidézése; az energiaforrások rendszerezése, felhasználásuknak és környezetre gyakorolt hatásuknak a megismerése (alternatív energiaátalakítási módok); a takarékos energiafelhasználás jelentőségének elemzése gyakorlati példákon keresztül; az egyén környezetre gyakorolt hatásának megértése, az egyéni felelősség belátása, cselekvési alternatívák gyűjtése az egyén és a társadalom szempontjából; ezek rendszerezése és értékelése alkalmazhatóság szerint; a tápanyagok alapvető tulajdonságainak, jelentőségének és forrásainak megismerése; az egészséges táplálkozás fontosságának megértése; példák gyűjtése fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokra, valamint változásokra a köztük lévő különbségek megértése; a megismert anyagok és változások különböző szempontok szerinti csoportosítása. Óraszám: 12 óra Az anyagok összetétele Keverékek: - fajtái, készítése - szétválasztási módszerek Oldatok: - összetétele, készítése - telített és telítetlen oldat - híg és tömény oldat - oldhatóság és hőmérsékletfüggése - tömegszázalékos összetétel - jelentősége - szétválasztási módszerek - ph-skála, univerzál indikátor A természetes vizek és a talaj ph-jának vizsgálata - jelentősége Tisztító- és testápoló szerek ph-jának vizsgálata - bőrre gyakorolt hatásuk. A desztillált víz: - tulajdonságai - előállítása - alkalmazási lehetőségei A víz alkotórészei az egyesülés és a bomlás Egyszerű és összetett anyagok, elem, vegyület, keverék

4 a keverékek fajtái, a keverékek szétválasztása elemi módszereinek, a szétválasztás alapjainak és gyakorlati jelentőségüknek a megismerése; keverékek készítése és szétválasztása a gyakorlatban (takarékos anyaghasználat); az oldott anyag, oldószer és oldat fogalmak megismerése és használata, a köztük lévő mennyiségi viszonyok értelmezése; a telített és telítetlen oldat közti különbség és az oldhatóság fogalmának megértése; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének belátása gyakorlati példák segítségével; grafikonok értelmezése és készítése a vizsgált folyamatok alapján; oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása, a mindennapi életben (háztartás, növényvédelem, közlekedés) előforduló oldatok készítési és felhasználási adatainak értelmezése; a ph fogalmának elemi szintű értelmezése, adott oldat kémhatásának univerzál indikátorral történő meghatározása; a savasság és a lúgosság fogalmának elemi szintű értelmezése és használata; természetes víz és talaj ph-jának megállapítása, talajok csoportosítása kémhatás szerint; a háztartási anyagok és kozmetikumok kémhatásának (s egyben a bőrre gyakorolt várható hatásának) a megállapítása a csomagoláson szereplő ph adatok alapján; vásárláskor alkalmazható döntési szempontok közös összegyűjtése; a desztillált víz tulajdonságainak, előállításának megismerése, alkalmazási lehetőségeinek összegyűjtése; a megismert kémiai folyamatok csoportosítása a résztvevő anyagok száma szerint; az anyagok csoportosítása a megfigyelésekkel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján, a csoportokon belüli hasonlóságok és különbségek felismerése; az egyszerű és az összetett anyag, az elem, a vegyület és a keverék kifejezések megértése, definiálása, a környezetben található anyagok ezen kategóriákba történő besorolása; Az anyagok szerkezete Óraszám: 22 óra Az elektromos töltés Az atom: - fogalma, szerkezete, jelölése - az anyagmennyiség és a mól fogalma, a kémiai jelek mennyiségi értelmezése - elemi részecskék: - név, jel, tömeg, töltés - atomtömeg - az elektronszerkezet: - az elektronhéjak kiépülésének szabályai, ábrázolása A periódusos rendszer: - rendszám, főcsoportszám, periódusszám - az anyagszerkezeti ismeretek fejlődése - fémek és nemfémek - nemesgázok Az ion: - a külső elektronhéj - elektronleadás és -felvétel, pozitív és negatív töltésű ionok - neve, jele, töltése, tömege A molekula: -az azonos és a különböző atomokból felépülő molekulák - neve, összegképlete - molekulatömeg - elemmolekulák: hidrogén-, klór-, oxigén- és nitrogénmolekula - vegyületmolekulák: víz-, hidrogén-klorid, ammónia- és szén-dioxid molekula - az elektronvonzó képesség - dipólusmolekulák A kémiai reakcióegyenlet a tömegmegmaradás törvénye néhány elektrosztatikai jelenség megfigyelése, elemzése, az anyag szerkezetéről alkotott eddigi kép (golyómodell) meghaladása; az atom modelljének értelmezése; az atom szerkezetének, valamint az atommag és az egész atom méretés tömegviszonyainak megismerése; a leggyakrabban előforduló elemek vegyjelének elsajátítása és használata, a vegyjel jelentéseinek megértése; az anyagmennyiség mértékegységének, valamint a tömeggel és a részecskeszámmal való összefüggésének a

5 megértése, egyszerű számítási feladatok megoldása; a proton, a neutron és az elektron jelölésének, tömegének, töltésének és az atomban való elhelyezkedésének a megismerése; az atomok semlegessége okának megértése, atomtömeg számítása; a jelölések alkalmazása; az első három periódusban található atomok elektronszerkezetének ábrázolása a periódusos rendszer segítségével; a periódusos rendszer felépítésének megértése; használata az atomok szerkezetének megállapítására; adott főcsoportos elem besorolása a fémek vagy a nemfémek közé elhelyezkedésük alapján; a nemesgázok többi elemtől eltérő tulajdonságai szerkezeti magyarázatának megértése; az atomok periódusos rendszerben való elhelyezkedése és az atom protonszáma közti összefüggés belátása és alkalmazása; korai atommodellek megismerése Dalton, Thomson, Rutherford; az ionok atomokból való keletkezésének, a legfontosabb egyszerű ionok nevének, jelének és töltésének megismerése, az ionok töltése és az ionarány közti összefüggés megértése, ionképlet szerkesztése; a képletek használata; a hidrogén-, az oxigén-, a nitrogén-, a klórilletve a víz-, az ammónia-, a hidrogén-klorid és a szén-dioxid molekula nevének és összegképletének megismerése; az elemés vegyületmolekulák megkülönböztetése; a megismert molekulák elemi összetételének megállapítása és modellezése megadott összegképletük alapján; a képletek alkalmazása; az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti értelmezése; a reakcióegyenlet-írás elemi lépéseinek megértése és alkalmazása a reakciók során bekövetkezett változások leírására; a reakcióban résztvevő anyagok megnevezése; az egyenletrendezéskor írt együtthatók jelentésének megértése, egyszerű egyenletek közös, majd önálló rendezése; egyenleteken alapuló egyszerű számítási feladatok megoldása; Mengyelejev, Becquerel, Pierre és Marie Curie valamint Hevesy György munkásságának megismerése. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló: legyen képes különböző forrásokból információt gyűjteni megadott szempont alapján; tudjon egyszerű tanulókísérletet írásos vagy szóbeli utasítás alapján elvégezni, rögzíteni, értékelni; legyen képes táblázatot, grafikont értelmezni, ezekből adatot kikeresni; tudja a mindennapokban használt anyagok használati és tárolási utasításait értelmezni, alkalmazni; ismerje a víz, a levegő és a talaj alapvető tulajdonságait, szennyezési forrásait, megóvásának lehetőségeit és a szennyvíz tisztításának alapvető szakaszait; tudjon különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiahordozók között, ismerje ezek felhasználásának környezeti hatásait; legyen képes megkülönböztetni fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokat, ill. változásokat; tudjon példákat sorolni; tudjon keverékeket szétválasztani; legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok felhasználási adatait értelmezni, adott töménységű oldatot készíteni; ismerje a ph fogalmát hétköznapi szinten, ugyanígy alkalmazza a lúgosság és savasság fogalmát ismert anyagokkal kapcsolatban; tudjon különbséget tenni a desztillált víz és a csapvíz között; tudja alkalmazni a tűzoltás szabályait; ismerje az atom felépítését, értse a rendszám, a tömegszám és a periódusszám jelentését, tudja használni a periódusos rendszert ezek megállapítására; értse az ionok és molekulák keletkezésének módjait; a képletek jelentését; legyen képes a tanult molekulák modelljét értelmezni; ismerje a tanult elemek, vegyületek és keverékek gyakorlati jelentőségét, tudja ezeket rendszerezni megadott szempontok szerint.

6

7 KÉMIA 8. ÉVFOLYAM ÓRATERV A nemfémes elemek és vegyületeik Óraszám: 22 óra Óra A nemfémes elemek és vegyületeik 22 A fémes elemek és vegyületeik 20 A gazdaság, a társadalom és a környezet 14 Összesen: 56 Az elemek csoportosítása A nemfémes elemek általános jellemzése A nemfémes elemek jellemzésének szempontjai: - atomjaik elektronszerkezete - fizikai tulajdonságaik - legjellemzőbb reakcióik - előfordulásuk, előállításuk - jelentőségük, élettani hatásuk - felhasználásuk Fontosabb vegyületeik jellemzésének szempontjai: - összetételük és tulajdonságaik - legjellemzőbb reakcióik - előfordulásuk, élettani szerepük - jelentőségük, felhasználásuk A kiemelt elemek és vegyületek környezeti hatásai (ózon, kén-dioxid, kénsav, kénessav, nitrogén-oxidok, nitrátok, foszfátok, szén-dioxid, szén-monoxid) Különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok, új technológiák pl. (halogének, fullerének, szilicium) a korábban megszerzett általános ismeretek felidézése és alkalmazása az egyes elemek és vegyületek jellemzésekor; a nemfémes elemek periódusos rendszerben való elhelyezkedésének, a főcsoportokon belüli hasonló és különböző tulajdonságának, fontosabb jellemzőinek, előállításuknak, felhasználásuknak a megismerése, rendszerezése; szerkezeti modellek értelmezése, használata; a megismert anyagok csoportosítása különböző szempontok alapján; összetételük és tulajdonságaik közti összefüggések belátása és felhasználása később megismert anyagok jellemzésekor; következtetések levonása, kritikai értékelése, alkalmazása a hétköznapi életben; a leggyakrabban előforduló elemek és szervetlen vegyületek legjellemzőbb tulajdonságainak és reakcióinak, néhányuk laboratóriumi és/vagy ipari előállításának és gyakorlati felhasználásának megismerése; a megismert molekulák és ionvegyületek összegképletének értelmezése, a képletek használata; az elemi folyamatok csoportosítása különböző szempontok alapján, egyenletekkel való rögzítése és értelmezése a tömegmegmaradás törvényének megfelelően; egyszerű kémiai számítások végzése a megszerkesztett egyenletek alapján; a tanult elemek és vegyületek élettani, a kiemelt elemek és vegyületek környezeti hatásainak megértése, néhányuk kísérleti úton történő megismerése, a felelősség kérdésének tudatosulása, egyéni cselekvési lehetőségek felsorakoztatása a megelőzésre vonatkozóan; a technológiai folyamatábrák és a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasítások kémiai szempontból történő értelmezése; egyszerű folyamatábrák készítése önállóan; a témakör során megismert új fogalmak megértése és szakszerű használata; az alapvető laboratóriumi eszközök biztos használata, egyszerű kísérleti leírások megértése és utasítás alapján való végrehajtása, az elvégzett vizsgálatok menetének és eredményének szóbeli összefoglalása, rajzos és írásos rögzítése; a megszerzett tapasztalatok és elsajátított ismeretek szóbeli és/vagy írásos kifejtése; információk egyéni vagy csoportos gyűjtése önállóan a témához kapcsolódó, kiemelkedő tudománytörténeti jelentőségű tudósok tevékenységéről (Müller Ferenc, Bródy Imre, Semmelweis Ignác, Irinyi János), valamint az anyagok felhasználásának lehetőségeiről különböző információhordozók segítségével beszámolók tartása; a tanulókísérletek végzésekor megfelelő anyagkezelés (anyagtakarékosság), a használt vegyszerek összegyűjtése, az ezzel kapcsolatban szerzett ismeretek hasznosítása az otthoni tevékenységben is; a vegyszereken feltüntetett piktogramok ismerete, a jelzésekkel ellátott anyagok körültekintő használata.

8 Óraszám: 20 óra A fémes elemek és vegyületeik A fémek általános jellemzése A fémek redukálósora - korróziós jelenségek, korrózióvédelem A fémes elemek jellemzésének szempontjai: - atomjaik elektronszerkezete - fizikai tulajdonságaik - legjellemzőbb reakcióik - előfordulásuk, - jelentőségük, élettani hatásuk, felhasználásuk Néhány gyakorlati szempontból fontos fém: - fizikai tulajdonságaik - jelentőségük, élettani hatásuk, felhasználásuk Fontosabb vegyületeik jellemzésének szempontjai: - fizikai tulajdonságaik - legjellemzőbb reakcióik - előfordulásuk, élettani hatásuk - jelentőségük, felhasználásuk Különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok (ötvözetek) A megismert vegyületek csoportosítása a korábban megszerzett általános ismeretek felelevenítése és alkalmazása az általános és részletes jellemzések során; a fémes elemek periódusos rendszerben való elhelyezkedésének, főcsoportokon belüli hasonló és különböző tulajdonságának, összefüggéseinek fontosabb jellemzőiknek és felhasználásuknak a felismerése, a lényeges jegyek kiemelése; a szervetlen vegyületek tárgyalása során megismert új fogalmak értelmezése, ezek szakszerű használata; a leggyakrabban előforduló szervetlen fémvegyületek legjellemzőbb tulajdonságainak és reakcióinak, néhányuk laboratóriumi előállításának és gyakorlati felhasználásának megismerése; a megismert ionvegyületek képletének megszerkesztése, a megismert elemi folyamatok egyenletekkel való rögzítése a tömegmegmaradás törvénye szerint; egyszerű kémiai számítások végzése a megszerkesztett egyenletek alapján; a tanult elemek és vegyületek környezeti és élettani hatásának megértése, gyakorlati példák önálló vagy csoportos gyűjtése különböző információhordozók segítségével; a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasítások kémiai szempontból történő értelmezése; a megismert elemek és vegyületek csoportosítása különböző szempontok alapján; a piktogramok ismerete, az ilyen jelzéssel ellátott anyagok körültekintő használata a mindennapi életben; az alapvető laboratóriumi eszközök biztos használata, egyszerű kísérleti leírások megértése és utasítás alapján való végrehajtása egyénileg és csoportosan; az elvégzett vizsgálatok menetének és eredményének szóbeli összefoglalása, rajzos és írásos rögzítése önállóan; a megszerzett tapasztalatok és elsajátított ismeretek szóbeli és/vagy írásos kifejtése; szerkezeti modellek értelmezése, használata; információk gyűjtése önállóan a témához kapcsolódó, kiemelkedő tudománytörténeti jelentőségű tudósok tevékenységéről, az anyagok természetbeni előfordulásáról és felhasználásának lehetőségeiről különböző forrásokból; a tanulókísérletek végzésekor megfelelő anyagkezelés (anyagtakarékosság), a használt vegyszerek összegyűjtése, az ezzel kapcsolatban szerzett ismeretek hasznosítása az otthoni tevékenységek során is.

9 Óraszám: 14 óra A gazdaság, a társadalom és a környezet A mezőgazdaság a termelés növekedését biztosító módszerek hatásai (műtrágyák és növényvédő szerek) Az ipar - a vaskohászat, az acélgyártás - az alumíniumkohászat - az építőipar - az üveggyártás - az elektronikai ipar - a műanyagok - ipari szennyezések Az ember - a közlekedés - a fogyasztói társadalom és a hulladék, háztartási vegyszerek - az élő szervezet építőanyagai és energiahordozói - egészségkárosító anyagok Környezetünk állapota - a talaj - a víz - a levegő A Föld globális problémái - üvegházhatás éghajlatváltozás - ózonréteg elvékonyodása - savas esők - energiaforrások, energiatermelés, energiatakarékosság - nukleáris energia - erdőirtás - hulladék Környezetkímélő eljárások - alternatívák a mezőgazdaságban - tiszta technológiák - hulladékhasznosítás A fenntartható fejlődés környezetpolitika a megszerzett általános ismeretek alkalmazása a tárgyalt ipari és környezeti folyamatoknál; az előző évfolyamon a környezetünk állapotával kapcsolatban tanultak felidézése és kibővítése támaszkodva a leíró kémiában szerzett elméleti ismeretekre is; a mezőgazdaságban leggyakrabban használt kemikáliáknak, a tárgyalt ipari folyamatok legfontosabb lépéseinek valamint környezeti következményeinek a megismerése; egyszerű folyamatábrák értelmezése, használata és készítése önállóan; a nyersanyagok gazdaságos felhasználása szükségességének belátása; néhány modern tudományos eredmény mezőgazdasági és ipari alkalmazásának megismerése; egyszerű környezeti vizsgálatok tervezése tanári segítséggel, elvégzése egyénileg vagy csoportosan, az eredmények táblázatba rendezése, elemzése, értékelése; az eddig megismert környezetet terhelő emberi tevékenységek rendszerezése; korunk jellemző fogyasztási szokásainak összegyűjtése, hatáselemzése, kritikai értékelése; a szemléletváltás szükségességének belátása; annak megértése, hogy a fenntarthatóság a környezet és a társadalom minden kérdését együttesen szemlélő és megfontoló tudatos társadalmat követel; egyéni és közösségi cselekvési lehetőségek felsorakoztatása; különböző ismerethordozók használata az önálló gyűjtőmunkához. Irinyi János, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert munkássága, tudományos eredményei. HELYI ADOTTSÁGOKHOZ IGAZODÓ TARTALOM Környezeti hatások: - Levegőtisztaság: Mátrai Erőmű RT. Visonta - Víz-és talajvédelem: Gyöngyösoroszi: meddőhányó - Mezőgazdasági, ipari szennyezés

10 A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló: legyen jártas különböző forrásokból információt gyűjteni megadott szempont alapján; tudjon egyszerű tanulókísérletet írásos vagy szóbeli utasítás alapján elvégezni, rögzíteni, értékelni; használati utasítások alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási és laboratóriumban alkalmazott vegyszerekkel; tudja a mindennapokban használt anyagok tárolási utasításait értelmezni, alkalmazni; legyen képes táblázatot, grafikont értelmezni, ezekből adatot kikeresni; ismerje a fémek és nemfémek általános tulajdonságait; legyen képes elhelyezni a tanult elemeket a periódusos rendszerben; ismerje a korrózió fogalmát, megelőzésének néhány módját; értse az ötvözetek készítésének célját, tudjon példákat sorolni alkalmazásukra; jártasság szintjén használja az első két témakörben tanult legfontosabb elemek és vegyületek kémiai jelét, ismerje fel a tanult molekulák modelljét; sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, reakcióikat a megfelelő típusba; ismerje a legfontosabb anyagok felhasználási lehetőségeit, ill. élettani szerepüket, hatásukat; legyen képes egyenlettel rögzíteni a tanult elemi folyamatokat, s az anyagmegmaradás törvénye alapján rendezni; ismerje a kemikáliák lehetséges környezeti hatásait, alkalmazásának szabályait; tudja egyszerű folyamatábrával rögzíteni a megismert gyártási folyamatokat; értse az ember szerepét a környezet mai állapotának kialakulásában; tudjon példákat sorolni környezetkímélő eljárásokra a gazdaság és a mindennapok minél több területéről; értse a szemléletváltás szükségességét; tudjon példákat sorolni arra, egyéni döntéseivel hogyan befolyásolhatja a környezet állapotát.

11