Helyi tanterv KÉMIA évfolyam Hernádnémeti

Átírás

1 Helyi tanterv KÉMIA 7-8. évfolyam Hernádnémeti

2 A tantárgy óraszáma: 108 óra Évfolyam Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 54 1, A kémiatantárgyhoz tartozó előismeretek: az anyag részecsketermészete, a halmazállapotok értelmezése az anyag részecsketermészete alapján, a halmazállapot-változások, a termikus energia, amelynek ismeretében a folyamatokat kísérő energiaváltozásokat értelmezni lehetett, az elemi elektrosztatikai alapismeretek (töltés, vonzás, taszítás, lásd atomszerkezet), az elektromos vezetés jelensége (a fémek szerkezetének értelmezéséhez). A természettudományos tantárgyak kerettanterveinek megjelenése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kémia számára feltétlenül szükséges, eddig a fizikában tárgyalt előismeretek a fizika más jellegű felépítése miatt esetleg csak egyes tankönyvi változatokban fognak a 7. osztályban szerepelni. Így a kémia helyi tantervét úgy célszerű felépíteni, hogy ezek az eddig előismeretként kezelt témák beépüljenek a 7. osztályos kémia tananyagába, vagy igazodva a fizikához később kerüljenek tárgyalásra. A kémia tantárgy bevezetőjében mindenképpen be kell mutatni az anyag részecsketermészetét. A részecskék rendeződése, illetve rendezetlensége alapján értelmezhetjük a halmazállapotokat és a halmazállapot-változásokat, mind az anyag alapvető fizikai tulajdonságainak, illetve fizikai változásainak egyikét. Fizikai ismeretek nélkül a folyamatokat kísérő energiaváltozások nem tárgyalhatók. A kémia bevezető témaköréből ezt a látványosan bemutatható anyagrészt a kémiai reakciók témaköréhez célszerű átcsoportosítanunk, így ebben a témában feltehetőleg összhangba kerülünk a fizikával. Az atomszerkezeti ismeretek bevezetőjében (7. osztály) a kémiaórán mindenképpen időt kell szakítanunk az elemi elektrosztatikai ismeretek bemutatására. Mivel a rendelkezésre álló időkeret (mindkét évfolyamon heti 1,5 óra) rendkívül szűkös, az ismeretanyagot különösen a 7. évfolyam tananyagában szereplő általános kémiai részben lehetőség szerint egyszerűsíteni kell, helyet és időt adva a fejlesztési feladatok megvalósulásának. A 7. osztályos tananyag nagy témakörei közül az atomok kapcsolódása, a molekulák, és különösen a kristályrácsok kialakulása az egyik legnehezebb téma. Ezért a fémkristály, illetve az atomkristály fogalmát a 8. osztályos tananyagba csoportosítanánk át. Az elektromos áramkör, a fémek áramvezetése a 8. osztályos fizika tananyaga, ezért a fémes szerkezetet a 8. osztályos fizikához igazodva a szervetlen kémiai témakörben, a fémek általános jellemzése kapcsán érdemes tárgyalni. A gyémánt és a grafit szerkezete a 8. osztályos kémia tananyag nemfémes elemek témakörében mindenképpen szerepel, ezért ezt a témát, és vele az atomkristály fogalmát is elhagynánk a 7. osztályos tananyagból, és csak a 8. osztályban foglalkoznánk vele. Ezzel a 7. osztályos atomkapcsolatok témaköre a molekulák, ionok, molekula- és ionvegyületek tárgyalásának körére szűkül. A szilárd halmazok (kristályrácsok) teljes rendszere pedig a szervetlen kémia tananyagának lezárásakor kerülhet összefoglalásra. A 7. osztályban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapna az égés jelensége, valamint a tűzoltás szabályainak ismertetése.

3 A 8. osztályos tananyag feldolgozásakor az időkeret korlátait a témák megjelenésénél nem vehetjük figyelembe. Az egyszerűbb kifejtésre azonban a tananyag tankönyvi feldolgozásakor mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani. A kémia kerettanterv alapján készült helyi tantervet a fenti szempontok figyelembevételével alakítottuk ki. Célok és feladatok: az anyag sokféleségének bemutatása; az érdeklődés felkeltése a természettudományok, ezen belül a kémiai ismeretek, tevékenységek, megismerési módszerek iránt; a természetben előforduló, valamint a mindennapi életből ismert anyagoknak, azok legfontosabb tulajdonságainak, átalakulásainak bemutatása tanári és tanulói kísérletekkel; az anyagok tudatos, szakszerű, felelős felhasználására való igény és képesség kialakítása; a természet- és környezetbarát szemlélet megalapozása; hozzájárulás a természettel és a környezettel szembeni felelős magatartás kialakításához. Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben előforduló és mindennapi tevékenységük során felhasznált anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, segíti őket az anyagok szakszerű felhasználásában, képessé teszi őket a kémiai jelenségek, összefüggések megértésére. A kémiatanulás során szerzett ismeretanyag és szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természetszemléletének kialakításához, a természettudományos világkép formálásához, a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A kémia tanulása alakítson ki bennük természetbarát magatartást, felelősségérzetet a környezet megóvása iránt, ismeretanyagával segítse őket az egészséges életmód megvalósításában. Kulcskompetenciák jellemzése A megfigyelések saját szavakkal történő elmondása, a szövegértési feladatok gyakorlása fejlesztik az anyanyelvi kommunikációt. Ugyanennek a kompetenciának a fejlesztéséhez járul hozzá a szakirodalomban, Interneten, lexikonokban való kutató munka, a szóbeli felelés, kiselőadások tartása, vagy írott formában poszterek, faliújságok készítése, illetve szakmai anyagok iskolai újságban történő megjelentetése. Az Interneten való kutató munka összefügghet a digitális írástudás kompetenciájával. Megkívánható, hogy a különböző szakanyagokat (pl.: posztert, kiselőadás szövegét, iskolai újságcikket számítógép segítségével szerkesszék meg a tanulók, amelyben nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt iskolai számítógéppark a megfelelő digitális eszközökkel és Internet-hozzáféréssel. Ezekkel az önálló tanulást segítő módszerekkel hozzásegíthetjük a tanulókat a saját tanulási módszer kialakításához. A természettudományok megértésénél előtérbe kerül a valóság leképezése, a modellalkotás. Ahhoz, hogy a tanulók értsék a modellalkotás lényegét és alkalmazni is tudják, több készségüket, képességüket használniuk kell. Például a halmazállapot-változások részecskeszemlélettel való értelmezésénél érteniük kell, hogy egy részecskét ábrázoló tárgyi modell nem csak méretben különbözik egy valóságos részecskétől, és csak a számunkra lényeges jellemzőket ábrázolja.

4 Ezért lehet ugyanazt a valóságos részecskét akár többféle tárgyi modellel is ábrázolni. Érteniük kell, hogy a halmazban valójában számunkra felfoghatatlanul sok, parányi részecske van, amelyek különböző irányokban, sebességgel és energiával mozognak, és a részecskék között nincsen anyag. Ehhez képzelőerőre, absztrakciós képességre és kreativitásra van szükség. Tehát a kémiai parányok világát akkor lehet igazán eredményesen tanítani, ha ezt megelőzően a gyerekek fantáziáját, kreativitását, absztrakciós képességét már fejlesztették (nem véletlenül kerül ez a témakör a hetedik évfolyamra); ennek segítségével azonban kialakíthatunk egy olyan természettudományos gondolkodásmódot (modellhasználatot), amelynek a segítségével a tanulók, jelenségeket tudnak továbbgondolni, előre jelezni; jelenségeket tudnak értelmezni (pl.: kémiai és fizikai változások során a részecskék hogyan változnak meg, az egész halmaz hogyan változik meg, milyen energiaváltozások kísérik stb.), mindezek alapján értelmes cselekvésre képesek, és értő módon tudnak a természet felé fordulni. Fontos, hogy a modell és a gyakorlatban megfigyelhető jelenség között a tanulók kapcsolatot találjanak; illetve hogy a laboratóriumban elvégzett adott kísérlet és a természetben lejátszódó adott folyamat között összefüggést lássanak. A kémiai számítási feladatok fejleszthetik a matematikai kompetenciát. Előnyös, ha a feladatok tartalma a gyakorlati élettel kapcsolatos. Ha előre megbecsültetünk bizonyos várható mennyiségeket, ez fejleszti a mennyiségi szemléletet. Ha önállóan kell a tanulóknak adatokat kikeresniük táblázatokból, grafikonokról, ezzel elősegíthetjük az adatkezelés, táblázathasználat képességét, a számok halmazában való eligazodást. A kiscsoportos munka során fejleszthető a tanulók kooperációs készsége, szociális érzékenysége; átélhetik a csoporthoz tartozás élményét, az együttgondolkodás hatékonyságát. Fontos, hogy a csoporton belül mindig mindenkinek meghatározott feladata legyen, és érezze munkája fontosságát. Ezzel az állampolgári kompetenciákat fejleszthetjük. Ezeket erősíthetjük környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi témakörök feldolgozásával. Ellenőrzés, értékelés: összefüggő szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, kísérletező munka, füzetvezetés, órai munka, házi feladatok, gyűjtőmunka könyvekből, ismeretterjesztő irodalomból, kiselőadások.

5 7. osztály A kémiatanulás bevezető évében a tanítás célja: a tanulók érdeklődésének felkeltése a kémiai ismeretek, tevékenységek, megismerési módszerek iránt; a mindennapi életből ismert legfontosabb anyagok tulajdonságainak bemutatása; az anyagszerkezeti ismeretek megalapozása; a kémiai jelrendszer használatának megalapozása; az anyagok és változások rendszerezésének elsajátítása, ezzel a gondolkodási képességek fejlesztése; a környezetet károsító szennyező anyagok megismertetése, hozzájárulás a környezettel szembeni személyes felelősség kialakításához. ÓRATERV Témakörök Javasolt óraszám Bevezetés 2 Mindennapi anyagaink 14 Atomok és elemek 10 Elemek és vegyületek 10 Kémiai reakciók 16 Év végi ismétlés, rendszerezés 2 Ö s s z e s e n : 54 1) Témakör: Bevezetés A kémia tárgya Balesetvédelmi rendszabályok Ismerje a kémia tanulásának módszereit, a tankönyv jelrendszerét, felépítését, tudja használni a taneszközeit. Ismerje a vegyszerek élettani és környezeti hatásainak nemzetközi jeleit. Ismerje és tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. 2) Témakör: Mindennapi anyagaink Az anyag részecske-szerkezete, halmazállapotai; halmazállapot-változások Fizikai és kémiai tulajdonság, fizikai és kémiai változás A levegő összetevői és szennyeződései Az égés, az égés feltételei; tűzoltás Természetes vizek, desztillált víz; a víz szennyeződései

6 Oldódás, oldhatóság. Az oldatok tömegszázalékos összetétele Egyszerű szétválasztási műveletek: ülepítés, szűrés, bepárlás, kristályosítás A hidrogén égése, a víz bontása Egyszerű és összetett anyag; elem vegyület, keverék, oldat. Egyesülés, bomlás. Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat Lássa be az anyag részecske-szerkezetét, és ez alapján tudja értelmezni a halmazállapotokat és azok változásait. Értse, hogy a természet egységes egész, csupán az anyag vizsgálati szempontja változik. Tudjon különbséget tenni az anyag, tulajdonság és változás között. Tájékozódjon a levegő és a vízszennyezés napi problémáiról, tudja értelmezni a határértékeket és az aktuális szennyezettségi adatokat. Tudatosan törekedjen saját környezetében a szennyeződések csökkentésére. Ismerje a takarékos víz- és energiahasználat szabályait, értse ennek jelentőségét. Ismerje a tűzoltás alapvető szabályait. Tudjon adott összetételű oldatot készíteni, értse, hogy a hígítással és a töményítéssel hogyan változik az oldat összetétele. Tudja értelmezni a háztartásban, illetve a növényvédelemben használatos oldatok elkészítésének receptjét. Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. 3) Témakör: Atomok és elemek Az atom, az elem és a vegyjel Az anyagmennyisége mértékegysége, a mól. A vegyjel mennyiségi jelentése a moláris tömeg Az atom felépítése, elemi részecskék, proton, neutron, elektron Az elektronburok szerkezete, vegyértékelektronok, nemesgáz-szerkezet A peridusos rendszer felépítése, és adatainak atomszerkezeti értelmezése Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat Ismerje az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek fejlődésének történetét, a modellalkotás jelentőségét. Legyen képe az atom és az atommag méret- és tömegviszonyairól. Tudja alkalmazni a periódusos rendszer és az atomszerkezet összefüggéseit: a periódusos rendszer adatai alapján tudja megállapítani az első húsz elem atomjának összetételét, felépítését, elektronhéjainak és vegyértékelektronjainak számát. Tudjon egyszerű számítást végezni a moláris tömeggel kapcsolatban. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Tájékozódjon a könyvtárban Dalton, Mengyelejev, Berzelius, Bohr, Ruthrford, Chadwick, a Curia-házaspár. Thomson munkásságáról, legyen képes erről néhány mondatos kiselőadást tartani.

7 4) Témakör: Elemek és vegyületek Molekulák, képlet, a képlet mennyiségi jelentései Azonos atomokból felépülő (elem) molekulák. A hidrogén, az oxigén, a klór, a nitrogén néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete Különböző atomokból felépülő (vegyület) molekulák. A hidrogén-klorid, a víz, a szén-dioxid, az ammónia néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete A molekulák szilárd halmaza: a molekulakristály Ionok keletkezése atomokból. Ionvegyületek, ionkristály Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat Ismerje és tudja összeállítani, valamint tudja elemezni a tanult anyagok molekuláinak modelljét. Értse a modell és a valóság kapcsolatát. Lásson összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között. Tudja kikeresni táblázatokból és értelmezni az elemek fizikai tulajdonságára vonatkozó adatokat (op, fp, sűrűség). Az anyagok tulajdonságai alapján tudjon következtetni felhasználásukra. Tudjon az atomok periódusos rendszerbeli helye alapján következtetni ionná alakulásuk módjára. Legyen képes megadott ionokból álló ionvegyület képletét megszerkeszteni. Tudja kiszámítani a molekulákból, illetve az ionokból felépülő anyagok moláris tömegét. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. 5) Témakör: Kémiai reakciók A kémiai reakció. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai reakciók energiaváltozásai: exoterm és endoterm reakciók. A kémiai egyenlet. A kémiai egyenlet mennyiségi jelentései Kémiai számítások a kémiai egyenlet mennyiségi jelentése alapján A kémiai reakciók csoportosítása: oxidáció, redukció, redoxireakció; sav-bázis reakció, közömbösítés Savak és bázisok, kémhatás. A ph-skála használata Összetett ionok: oxóniumion, hidroxidion, ammóniumion Legyen képes a kémiai egyenletírás szabályainak ismeretében egyszerű kémiai egyenleteket szerkeszteni. Tudjon egyszerű számítási feladatokat elvégezni. Ismerje a témakörhöz tartozó kémiai fogalmak köznapi és tudományos tartalmát (oxidáció, redukció, sav, bázis). Tudja egyszerű vizsgálattal megállapítani adott oldat kémhatását. Ismerje a ph-skálát, tudjon gyorstesztekkel ph-t mérni. A kémiai reakciók során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Végezzen könyvtári gyűjtőmunkát Lomonoszov és Lavoisier munkásságáról, tudjon erről előszóban beszámolni.

8 Tudja a nagy tudósok életét és a nagy felfedezéseket a megfelelő történelmi korban elhelyezni. A továbbhaladás feltételei: ismerje a tanult alapfogalmakat, tudja azok meghatározását, ismerje az anyag részecskeszerkezetét, az elemi részecskék, valamint az atom a molekula és az ion jellemző tulajdonságait, tudja csoportosítani az anyagokat, tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait, tudja csoportosítani a kémiai reakciókat, ismerje a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, a tanult molekulák és ionok képletét, ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését, tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat, legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit, tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket, tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait, tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni, tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni, tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére használni.

9 8. osztály A kémiatanítás célja: a természettudományos gondolkodás fejlesztése; a szervetlen kémia körébe tartozó anyagok legfontosabb tulajdonságainak megismerése; az anyagszerkezeti ismeretek elmélyítése és alkalmazása; a kémia társadalmi szerepének és környezeti hatásainak bemutatása a megismert anyagok példáin; az általánosító-, az összehasonlító- és rendszerezőképesség fejlesztése; természetbarát szemlélet és felelősségteljes magatartás kialakítása a természettel és a környezettel szemben. ÓRATERV Témakörök óraszám Év eleji ismétlés, rendszerezés 4 Nemfémes elemek és vegyületeik 19 Fémes elemek és vegyületeik 17 Hétköznapi kémia 10 Év végi ismétlés, rendszerezés 4 Ö s s z e s e n : 54 1) Témakör: Év eleji ismétlés Az anyagok csoportosítása Kémiai részecskék Anyagi változások Tudja ismereteit rendszerezni megadott szempontok alapján. Az egy témakörhöz tartozó fogalmak közötti logikai kapcsolatokat tudja grafikusan felvázolni. Tudja szabatosan használni a kémiai szakkifejezéseket. 2) Témakör: Nemfémes elemek és vegyületeik A hidrogén és a víz Halogénelemek. A klór, a hidrogén-klorid és a sósav. A savmaradék és a só Az oxigén és az ózon A kén, a kén-dioxid, a kén-trioxid és a kénsav A nitrogén, az ammónia, a nitrogén-oxidok és a salétromsav Foszfor és vegyületei A szén, az atomkristály. A szén-monoxid, a szén-dioxid és a szénsav A szilícium, a szilícium-dioxid és a szilikátok, az üveg

10 Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat Tudja az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit alkalmazni a szervetlen anyagok témakörben. A szervetlen kémia teljes tárgyalása során keressen összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között, tudjon ebből nem tanult, de környezetében előforduló anyagok tulajdonságaira is következtetni. Tudjon végrehajtani egyszerű kísérletet. Tudja lerajzolni a kísérlet végrehajtását. Tudja a kísérletek során tapasztalt jelenséget megfigyelni, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni. Tudja tapasztalatait szabatosan előadni vagy írásban, rögzíteni. Gyűjtsön adatokat, információkat a lakóhelyén előforduló levegő- és vízszennyezésről, tudja ezeket értelmezni. Lássa saját felelősségét a környezet megóvásában, tudja, hogy mit tehet szűkebb környezetében a károk enyhítése érdekében. Tudja értelmezni a tanult anyagok környezeti hatásainak nemzetközi jeleit. Gyűjtsön adatokat Semmelweis Ignác és Irinyi János életéről és munkásságáról, tudja ezt szóban előadni vagy írásban rögzíteni. 3) Témakör: Fémes elemek és vegyületeik A fémes elemek tulajdonságai. A fémek szerkezete, a fémrács. A fémek redukáló sora A nátrium fontosabb vegyületei: a nátrium-hidroxid és a nátrium-klorid A kalcium és a magnézium. Fontosabb kalciumvegyületek: a kalcium-oxid, a kalciumhidroxid, a kalcium-karbonát. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás Az alumínium és a vas. A fémek előállítása A cink, az arany, az ezüst, és a réz Fejlesztési követelmények Tudja alkalmazni az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit a fémes elemek témakörében. Lássa az összefüggést a fémes szerkezet és a fémek általános tulajdonságai között; az anyag szerkezete alapján értse és tudja megmagyarázni a különbséget a fémes és a nemfémes elemek között. Ismerje a műtrágyázás jelentőségét és a szakszerűtlen alkalmazásának következményeit. Ismerje a víz keménységének gyakorlati jelentőségét. Tájékozódjon a hazai vizek keménységének állapotáról grafikonok, táblázatok térképek alapján. 4) Témakör: Hétköznapi kémia Energiaforrásaink. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások Tápanyagok. A zsírok, szénhidrátok és a fehérjék Építőanyagok Porcelán, finomkerámia, üveg Műanyagok Háztartási vegyszerek Hulladékgazdálkodás a háztartásban

11 Ismerje az energiatermelés környezeti hatását, és értse az energiatakarékosság jelentőségét. Törekedjen az energiatakarékos felhasználására. Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani hatását, az egészséges táplálkozás alapelveit. Tudja szakszerűen, takarékosan és balesetmentesen használni a háztartásban előforduló vegyszereket, ismerje azok élettani és környezeti hatását. Önmaga és a környezet iránti felelősséggel használja a vegyi anyagokat. Tudja értelmezni a háztartási vegyszerek kezelési utasításait, ismerje hulladékként való kezelésük módját. Tudja, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, ismerjen módszereket a háztartási hulladék mennyiségének csökkentésére. Tudja, hogy életmódja és vásárlási szokásai is befolyásolják környezetének állapotát. A továbbhaladás feltételei: ismerje az anyag szerkezetét, ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek rendszerezését, ismerje a legfontosabb elemcsoportokat, az elemeket és vegyületeiket, ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását, szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban, sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának módját, tudja értelmezni a megismert kémiai átalakulásokat, szerezzen gyakorlatot a kémiai átalakulások jelölésében, a reakcióegyenletek mennyiségi értelmezésében, tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat, legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit, ismerje a társadalom növekvő energiaigényét, a legfontosabb energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait, ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az egészséges táplálkozás alapelveit, tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket, tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait, tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni, tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni, tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére. Tárgyi feltételek - Elsötétíthető szaktanterem a tanulók számára vízszintes asztallapokkal AV eszközökkel felszerelve. A szaktanterem falán periódusos rendszerrel és fali képekkel. - Szertárban a kísérletekhez szükséges vegyszerek és kísérleti eszközök, zárható vegyszerszekrény. Modellek: pálcika és kalottmodell, kristályszerkezeti modellek. Írásvetítő transzparensek 7. és 8. osztály számára. - Tanulói munkaeszközök: tankönyv, hozzátartozó munkafüzet és füzet, periódusos rendszer. Tankönyvjegyzék Kecskésné féle sorozat: Kémia 7. és Kémia 8. tankönyv és munkafüzet Nemzeti Tankönyvkiadó