Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek:

Átírás

1 Kémia 7-8. évfolyam

2 Célok és feladatok: Az általános iskolai kémia tanítás célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal a különféle anyagok alapvető tulajdonságait, változásait, átalakulását, vagyis a legfontosabb kémiai tényeket, jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket, szabályokat, elveket, törvényeket. Az anyag sokféleségének bemutatása az anyagi tulajdonságok, az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását és hozzájárul a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához. A kémia oktatás célja olyan élményszerű, használható, gyakorlati tudás elsajátítása, és alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban. El kell érni, hogy a tanulók megismerkedjenek, elmélyítsék és használják a kémiai jelrendszert és szaknyelvet, felismerjék az egyes természettudományok kapcsolatait egymással és a társadalomtudományokkal. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományként való megjelenéséhez. A kémia tananyag szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. Az élményszerű tanulást a jól megtervezett kémiai kísérletek és a modellezés biztosítja. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. A tapasztalatok elemzése, következtetések megfogalmazása a tanulók aktív tevékenysége révén valósuljon meg, lehetőség van a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, ennek alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerjék meg. Értsék a szerkezet, tulajdonság és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Beszélni kell a tápanyagokról, mérgekről, kábítószerekről és ezek káros hatásáról, a dohányzásról. Fel kell hívni a tanulók figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmódra nevelésre, a környezetvédelem fontosságára, és a megszerzett ismeretek alapján tudatosítsuk bennük, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezetük, egészségük védelméért.

3 A kémiatanulás során szerzett ismeretanyag és szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természetszemléletének kialakulásához, a természettudományos világkép formálásához, a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek: A tanulók ismerjék meg a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatát. Méréseik és egyszerű számítási feladatok során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. modelleket. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak Szerezzenek gyakorlatot az információkutatásban, lényegkiemelésben, rendszerezésben. Legyenek képesek a megadott szempontok alapján használni lexikonokat, táblázatgyűjteményeket. Gyakorolják a táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát. Állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak, legyenek képesek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információ alapján. A kémia jelentőségének felismerése a környezet védelmében. Tájékozottság az anyagról: kép alapján. A tanulók világképének fejlődése az anyag szerkezetéről kialakult Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő tulajdonságait. A tápanyagok szerepe, értéke, a táplálkozás egészségmegőrző lehetősége, és az egészséges étkezési szokások kialakítása. Az egészséges életmódra nevelés.

4 kábítószer. Az egészségkárosító anyagok bemutatása pl. nikotin, alkohol, Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek: A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a tanulóknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról. Kémiatörténeti ismeretek bővítése. Kiemelkedő kémikusok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik. Az általános iskolai tanulmányok végén a tanulók tudják, hogy az anyagi világ egységes a felépítő részecskék szempontjából. Belépő tevékenységformák: A kísérletek, jelenségek, változások bemutatásával, érzékeltetésével az intellektuális képességek fejlesztése történik (figyelem, emlékezet, képzelőerő, elemző képesség, stb.) A tapasztalatszerzés során a beszélgetés, a vita módszerének alkalmazásával a szóbeli kifejező képesség, elemző képesség valósul meg. fejlesztése. A megfigyelések rögzítésével az írásbeli kifejező képességek Fogalomalkotás során a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fogalmak, elvek, szabályok, törvények definiálásával, összefüggések kifejtésével a kémiai anyagok tulajdonságainak ismertetésével a verbális képességek fejlesztése történik. (beszédkészség, olvasási készség, a kémiai szaknyelv helyes használata, helyesírása) A konkrét fogalom kiterjesztésével, szabályok, összefüggések általános megfogalmazásával, rendszerbefoglalásával az absztraháló, rendszerező képesség fejlesztése. Számítási feladatok megoldásával a problémamegértő, - megoldó képesség, logikai képesség fejlesztése. Alapvető laboratóriumi műveletek végzésével, modellezésével a manuális képességek fejlesztése.

5

6 7. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra Célok: A tanulók érdeklődésének felkeltése a kémiai ismeretek, tevékenységek, megismerési módszerek iránt. bemutatása. A mindennapi életből ismert legfontosabb anyagok tulajdonságainak Az anyagszerkezeti ismeretek megalapozása. Az anyagok és változások rendszerezésének elsajátítása, ezzel a gondolkodási képesség fejlesztése. A környezetet károsító szennyezőanyagok megismertetése, hozzájárulás a környezettel szembeni személyes felelősség kialakításához. Követelmények: Ismerje a tanult alapfogalmakat, tudja azok meghatározását. Ismerje az anyag részecskeszerkezetét, az elemi részecskék, valamint az atom, a molekula és az ion jellemző tulajdonságait. Tudja csoportosítani az anyagokat. Tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait. Tudja csoportosítani a kémiai reakciókat. Ismerje a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, a tanult molekulák és ionok képletét. Ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését. Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat. Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit. Ismerje az egyszerű laboratóriumi eszközöket. végrehajtani. utasításait. Legyen képes megadott utasítás alapján egyszerű kísérletet Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati

7 vagy leírni. Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani, Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban, vagy írásban rögzíteni. Tudja az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére használni. Témakörök: 1. Bevezetés 3 óra 2. Mindennapi anyagaink 20 óra 3. Atomok és elemek 12 óra 4. Elemek és vegyületek 18 óra 5. Kémiai reakciók 16 óra 6. Év végi ismétlés, rendszerezés 5 óra Összesen: 74 óra 1. Bevezetés Tartalom: A kémia tárgya Balesetvédelmi rendszabályok Fejlesztési feladatok: Ismerje a kémia tanulás módszereit, a tankönyv jelrendszerét, felépítését, tudja használni a taneszközeit. Ismerje a vegyszerek élettani és környezeti hatásainak nemzetközi jeleit. Ismerje az egyszerű laboratóriumi eszközöket. 2. Mindennapi anyagaink Tartalom: Az anyag részecske szerkezete, halmazállapotai, halmazállapot-változások. Fizikai és kémiai tulajdonság, fizikai és kémiai változás. A levegő összetevői és szennyeződései. Az égés, az égés feltétele, tűzoltás.

8 összetétele. kristályosítás. A természetes vizek, desztillált víz, a víz szennyeződései. Oldódás, oldhatóság. Az oldatok tömegszázalékos Egyszerű szétválasztási műveletek: ülepítés, szűrés, bepárlás, A hidrogén égése, a víz bontása. Egyszerű és összetett anyag: elem, vegyület, keverék, oldat. Egyesülés, bomlás. Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés. Fejlesztési feladatok: Lássa be az anyag részecske-szerkezetét, és ez alapján tudja értelmezni a halmazállapotokat és azok változásait. Értse, hogy a természet egységes egész, csupán az anyagvizsgálati szempontja változik. Tudjon különbséget tenni az anyag, tulajdonság és változás között. Tájékozódjon a levegő és a vízszennyezés napi problémáiról, tudja értelmezni a határértékeket és az aktuális szennyezettség adatokat. Tudatosan törekedjék saját környezetében a szennyezettség csökkentésére. Ismerje a takarékos víz- és energiahasználat szabályait, értse ennek jelentőségét. Ismerje a tűzoltás alapvető szabályait. Tudjon adott összetételű oldatot készíteni, értse, hogy a hígítással és töményítéssel hogyan változik az oldat összetétele. Tudja értelmezni a háztartásban, illetve a növényvédelemben használatos oldatok elkészítésének receptjét. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. 3. Atomok és elemek Tartalom: Az atom, az elem és a vegyjel.

9 Az anyagmennyiség mértékegysége, a mól. A vegyjel mennyiségi jelentése a moláris tömeg. Az atom felépítése, elemi részecskék, proton, neutron, elektron. Az elektronburok szerkezete, vegyértékelektronok, nemesgázszerkezet. A periódusos rendszer felépítése, és adatainak atomszerkezeti értelmezése. Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés. Fejlesztési feladatok: Ismerje az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek fejlődésének történetét, a modellalkotás jelentőségét. Legyen képe az atom és az atommag méret és tömegviszonyairól. Tudja alkalmazni a periódusos rendszer és az atomszerkezet összefüggéseit: a periódusos rendszer adatai alapján tudja megállapítani az első húsz elem atomjának összetételét, felépítését, elektronhéjainak és vegyértékelektronjainak számát. Tudjon egyszerű számításokat végezni a moláris tömeggel kapcsolatban. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Tájékozódjon a könyvtárban Dalton, Mengyelejev, Berzelius, Bohr, Rutherford, Chadwick, A Curie-házaspár, Thomson munkásságáról, legyen képes erről néhány mondatos kiselőadást tartani. 4. Elemek és vegyületek Tartalom: Molekulák, képlet, a képlet mennyiségi jelentései. Azonos atomokból felépülő molekulák. A hidrogén, az oxigén, a klór, a nitrogén néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete.

10 Különböző atomokból felépülő molekulák. A hidrogén-klorid, a víz, a szén-dioxid, az ammónia néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete. A molekulák szilárd halmaza: a molekula kristály. Kémiai kötések, kristályrácsok. Ionok keletkezése atomokból. Ionvegyületek, ionkristály. Összefoglalás, rendszerezés, gyakorlás, számonkérés. Fejlesztési feladatok: Ismerje és tudja összeállítani, valamint tudja elemezni a tanult anyagok molekuláinak modelljét. Értse a modell és a valóság kapcsolatát. Lásson összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között. Tudja kikeresni táblázatokból és értelmezni az elemek fizikai tulajdonságára vonatkozó adatokat (op, fp, sűrűség, stb.). Az anyagok tulajdonságai alapján tudjon következtetni felhasználásukra. Tudjon az atomok periódusos rendszerbeli helye alapján következtetni ionná alakulásuk módjára. Legyen képes megadott ionokból álló ionvegyület képletét megszerkeszteni, tudja kiszámítani a molekulából, illetve az ionokból álló anyag moláris tömegét. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. 5. Kémiai reakciók Tartalom: A kémiai reakció. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai reakció energiaváltozásai: exoterm és endoterm reakciók. A kémiai egyenlet. A kémiai egyenlet mennyiségi jelentései. Kémiai számítások a kémiai egyenlet mennyiségi jelentése alapján.

11 A kémiai reakciók csoportosítása: oxidáció, redukció, redoxireakció; sav-bázis reakció, közömbösítés. Savak és bázisok, kémhatás. A ph-skála használata. Összetett ionok: oxóniumion, hidroxidion, ammóniumion. Fejlesztési feladatok: Legyen képes a kémiai egyenletírás szabályainak ismereteiben egyszerű kémiai egyenleteket szerkeszteni. Tudjon egyszerűszámítási feladatokat elvégezni. Ismerje a témakörhöz tartozó kémiai fogalmak köznapi és tudományos tartalmát (oxidáció, redukció, sav, bázis). Tudja egyszerű vizsgálattal megállapítani adott oldat kémhatását. Ismerje az oldatok kémhatásának a szerepét a természetben és a mindennapi életben. Ismerje a ph-skálát, tudjon gyorstesztekkel ph-t mérni. A kémiai reakciók során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Végezzen könyvtári gyűjtőmunkát Lomonoszov és Lavoisier munkásságáról, tudjon erről élőszóban beszámolni. Tudja a nagy tudósok életét és a nagy felfedezéseket a megfelelő történelmi korban elhelyezni. A továbbhaladás feltételei: A tanuló sorolja fel az atomot felépítő részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést.

12 Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat a tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás alapján vagy leírás szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között.

13 8. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra Célok: A természettudományos gondolkodás fejlesztése. A szervetlen kémia körébe tartozó anyagok legfontosabb tulajdonságainak megismerése. Az anyagszerkezeti ismeretek elmélyítése és alkalmazása. A kémia társadalmi szerepének és környezeti hatásainak bemutatása a megismert anyagok példáin. Az általánosító és rendszerező-képesség fejlesztése. Természetbarát szemlélet és felelősségteljes magatartás kialakítása a természettel és a környezettel szemben. Követelmények: A tanuló rendszerezését. vegyületeiket. Ismerje az anyag szerkezetét. Ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek Ismerje a legfontosabb elemcsoportokat, az elemeket és Ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását, szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban. módját. Sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának Tudja értelmezni a megismert kémiai átalakulásokat. Szerezzen gyakorlatot a kémiai átalakulások jelölésében, a reakcióegyenletek mennyiségi értelmezésében. Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat. Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit.

14 Ismerje a társadalom növekvő energia igényét, a legfontosabb energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait. Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az egészséges táplálkozás alapelveit. Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. végrehajtani. utasításait. vagy leírni. Legyen képes megadott utasítás alapján egyszerű kísérleteket Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani, Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban, vagy írásban rögzíteni. Tudja az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére használni. Témakörök: 1. Év eleji ismétlés, rendszerezés 8 óra 2. Nemfémes elemek és vegyületeik 20 óra 3. Fémes elemek és vegyületeik 18 óra 4. Hétköznapi kémia 23 óra 5. Év végi ismétlés, rendszerezés 5 óra Összesen: 74 óra 1. Év eleji ismétlés Tartalom: Az anyagok csoportosítása Kémiai részecskék Anyagi változások Fejlesztési feladatok: Tudja ismereteit rendszerezni megadott szempontok alapján.

15 kapcsolatokat tudja grafikusan felvázolni. Az egy témakörhöz tartozó fogalmak közötti logikai Tudja szabatosan használni a kémiai szakkifejezéseket. II. Nemesfémes elemek és vegyületek Tartalom: - A hidrogén és a víz. - Halogénelemek. A klór, a hidrogén-klorid és a sósav. A savmaradék és a só. - Az oxigén és az ózon. - A kén, a kén-dioxid, a kén-trioxid és a kénsav. - A nitrogén, az ammónia, a nitrogén oxidok és a salétromsav. - A szén, az atomkristály. A szén-monoxid, a szén-dioxid és a szénsav. - a szilícium, a szilícium-dioxid és a szilikátok, az üveg. - Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat. Fejlesztési feladatok - Tudja az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit alkalmazni a szervetlen anyagok témakörében. - A szervetlen kémia teljes tárgyalása során keressen összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között, tudjon ebből nem tanult, de környezetében előforduló anyagok tulajdonságira is következtetni. - Tudjon végrehajtani egyszerű kísérleteket. Tudja lerajzolni a kísérlet végrehajtását. - Tudja a kísérletek során tapasztalt jelenséget megfigyelni, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni. - Tudja tapasztalatait szabatosan előadni vagy írásban rögzíteni - Gyűjtsön adatokat, információkat a lakóhelyén előforduló levegő- és vízszennyezésről, tudja ezeket értelmezni. Lássa saját felelősségét a környezet megóvásában, tudja, hogy mit tehet szűkebb környezetében a károk enyhítése érdekében. - Tudja értelmezni a tanult anyagok környezeti hatásainak nemzetközi jeleit. - Gyűjtsön adatokat Semmelweis Ignác és Irinyi János életéről és munkásságáról, tudja ezt szóban előadni vagy írásban rögzíteni.

16 III. Fémes elemek és vegyületek Tartalom: - A fémes elemek tulajdonságai. A fémek szerkezete, a fémrács. A fémek redukáló sora. - A nátrium fontosabb vegyületei: a nátrium-hidroxid és a nátrium-klorid - A kalcium és a magnézium. Fontosabb kalciumvegyületek: a kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, kalcium-karbonát. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. A műtrágyák. - Az alumínium és a vas. A fémek előállítása. A fémek korróziója, ötvözetek. - A cink, az arany, az ezüst és a réz. Fejlesztési követelmények: - Tudja alkalmazni az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit a fémes elemek témakörében. - Lássa az összefüggést a fémes szerkezet és a fémek általános tulajdonságai között; az anyag szerkezete alapján értse és tudja megmagyarázni a különbséget a fémes és a nemfémes elemek között. - Ismerje a műtrágyázás jelentőségét és a szakszerűtlen alkalmazásának következményeit. - Ismerje a víz keménységének gyakorlati jelentőségét, tudja azt gyorsteszttel mérni, mérési eredményeit mindennapi tevékenységében felhasználni. - Tájékozódjon a hazai vizek keménységének állapotáról grafikonok, táblázatok, térképek alapján. IV. Hétköznapi kémia Tartalom: - A szénvegyületek csoportosítása. - Energiaforrások. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. - Tápanyagok. A zsírok, szénhidrogének és a fehérjék. Telített telítetlen szénhidrogének. Alkoholok. - Karbonsavak - Vitaminok - Építőanyagok - Műanyagok - Háztartási vegyszerek.

17 - Hulladékgazdálkodás a háztartásban. Fejlesztési követelmények: - Ismerje az energiatermelés környezeti hatását, és értse az energiatakarékosság jelentőségét. Törekedjen az energiatakarékos felhasználására. - Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani hatását, az egészséges táplálkozás alapelveit. - Tudja szakszerűen, takarékosan és balesetmentesen használni a háztartásban előforduló vegyszereket, ismerje azok élettani és környezeti hatását. Önmaga és a környezet iránti felelősséggel használja a vegyi anyagokat. - Tudja értelmezni a háztartási vegyszerek kezelési utasításait, ismerje hulladékként való kezelésük módját. - Tudja, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, ismerjen módszereket a háztartási hulladék mennyiségének csökkenésére. Tudja, hogy életmódja és vásárlási szokásai is befolyásolják környezetének állapotát. A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusok rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti. élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakciókat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismer anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldalékokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

18 Ellenőrzés, értékelés A tanulók értékelése: 1. Formái: - Tanulói tevékenység (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, összehasonlítás, következtetés) megfigyelése alapján értékelni - Szóbeli feleletek - Írásbeli ellenőrzés - Önálló megfigyelések, adatgyűjtések 2. Az értékelés alapelvei: - legyen összhangban életkori sajátosságaival - legyen összhangban tudásukkal - érvényesüljön a fokozatosság elve - ösztönző, nevelő hatású legyen 3. Szempontjai: - Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, jeleket, képleteket, egyenleteket, szabályokat, törvényeket? - Felismeri-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönható partnereket, kapcsolatokat? - Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre? - Felismerik-e hasonlóságokat és a különbözőségeket? - Tudnak-e adott tulajdonság alapján csoportosítani. Csoportoknál felismerik-e a halmazképző fogalmát? - Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket önállóan elvégezni, tapasztalataikról beszámolni? - Milyen szintű a feladatmegértő és megoldó képességük? - Tudják-e ismereteiket alkalmazni? A számonkérés, értékelés konkrét módjai: a, írásbeli: - a témákat átfogó feladatlapok - kisebb egységek után mérések - füzetvezetés b, szóbeli: - kisebb terjedelmű szóbeli felelet - feladatok megoldása szakszerű magyarázatokkal - kísérletelemzés

19 - kiselőadások készítése c, manuális: - kísérlet bemutatása - modellkészítés Az értékelés történhet szóban, illetve írásban. Írásban: éremjeggyel, osztályzattal kisebb jegyekkel, amelyek később nagy jegyre válthatók írásos tanári dicséret vagy elmarasztalás Minősítési lehetőségek: jeles jó, közepes, elégséges, elégtelen A minősítés követelménye: 91 % % = jeles 76 % - 90 % = jó 61 % - 75 % = közepes 41 % - 60 % = elégséges 0 % - 40 % = elégtelen A kémia tantárgy oktatásához szükséges taneszközök: - tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok, füzet, periódusos rendszer, kísérleti eszközök, vegyszerek. Modellek: pálcika és kalotta modell, kristályszerkezet, feladatgyűjtemények, lexikonok, kémiatörténeti és ismeretterjesztő munkák, szak- és ismeretterjesztő folyóiratok. A használandó tankönyvek, munkafüzetek: Kecskés Andrásné Rozgonyi Jánosné: Kémia 7. Nemzeti Tankönyvkiadó 17. kiadás /tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok/ Kecskés Andrásné Rozgonyi Jánosné: Kémia 8. Nemzeti Tankönyvkiadó /tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok/ A jelenlegi raktári számok: NT 00707/2 és NT 00807/2 A jelenleg is használt tankönyvek továbbra is használhatók, hiszen mindazt tartalmazzák, amit a kerettanterv előír, sőt annál többet is.

20 A tantárgy oktatásához szükséges eszközök: Név Minimális darab Optimális darab ACÉLHÁLÓ 1 1 DÖRZSMOZSÁR 2 2 A. DRÓTHÁLÓ 2 3 ÁLLVÁNYCSIPESZ 2 5 DIÓ 2 4 ÁLLVÁNYKARIKA 1 3 BOR HŐMÉRŐ 2 4 CS. TÖLCSÉR 2 6 DUGÓK KÜLÖNBÖZŐ MÉRET 2 5 ERLENMEYER L. /500 cm 3 / 5 15 ERLENMEYER L. /200 cm 3 / 5 8 ERLENMEYER L. /100 cm 3 / 5 8 ÉGETŐKANÁL 3 5 FACSIPESZ 1 3 ÁLLÓLOMBIK 1000 cm ÁLLÓLOMBIK 500 cm ÁLLÓLOMBIK 250 cm ÁLLÓLOMBIK 100 cm FŐZŐPOHÁR 250 cm FŐZŐPOHÁR 100 cm FŐZŐPOHÁR 50 cm FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 1000 cm FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 500 cm FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 200 cm GÁZFELFOGÓHENGER 3 8 GÖMBLOMBIK 1000 cm GÖMBLOMBIK 200 cm GUMICSŐ 5 m 10 m GUMIKESZTYŰ 1 2 VÍZBONTÓ K. 1 1 KÉMCSŐ KÉMCSŐ ÁLLVÁNY 3 6 KÉMCSŐ KEFE 2 4 KÉS /SZIKE/ 1 1 TÁRA-MÉRLEG-SÚLY 1 1 KRISTÁLYOSÍTÓ CSÉSZE 1 3 MÉRŐHENGER 500 cm MÉRŐHENGER 100 cm MÉRŐLOMBIK 500 cm MÉRŐLOMBIK 100 cm CSIPESZ 2 4 OLDASCSÖVES KÉMCSŐ 2 5 OLLÓ 1 2 ÓRAÜVEG PIPETTA /50, 10 cm 3 / 10 15

21 PORCELÁN TÁL 1 2 VEGYSZERKANÁL 5 10 SZŰRŐPAPÍR 10 ív 20 ív TÁLCA 3 5 ÜVEGCSŐ TÉGELYFOGÓCSIPESZ 3 5 ÜVEGBOT 2 5 ÜVEGKÁD 1 2 ÜVEGLAP 2 5 ÜVEGTÖLCSÉR 5 10 VASÁLLVÁNY 2 5 VASHÁROMLÁB 2 6