Szakdolgozat. A CSORVÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE az olvasó népköröktıl 1995-ig

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZİ FİISKOLAI KAR Könyvtártudományi Tanszék Szakdolgozat A CSORVÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE az olvasó népköröktıl 1995-ig Konzulens: dr. Hajdu Géza nyugalmazott könyvtárigazgató Készítette: Kissné Gyuricza Mária III. évf. levelezı informatikus könyvtáros hallgató Szeged, 2006

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal BEVEZETÉS 3 1. A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE 4 2. CSORVÁS KÖRI, EGYLETI ÉLETE 1881 1920 között 11 2.1. Csorvási Olvasó Népkör 11 2.2. Csorvási Olvasó Egylet 11 3. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK 1920 1945 között 14 3.1. Iskolakönyvtárak 15 3.1.1. Kiscsorvási Iskola 16 3.1.2. Katolikus Iskola 16 3.2. Szakkönyvtárak 17 3.2.1. Csorvási Iparos Kör 17 3.2.2. Csorvási Méhészkör 17 4. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK 1945 1950 között 18 4.1. Kultúra helyzete a II. világháború után 18 4.2. Könyvtárügy a politika szolgálatában. A politikai pártok könyvtárai 19 4.2.1. FKGP 19 4.2.2. MKP 19 4.2.3.SZDP 19 4.2.4. NPP 20 5. NÉPKÖNYVTÁRTÓL A BARTÓK BÉLA KÖNYVTÁRIG 1949 1981 között 20 5.1. Népkönyvtár 1949-tıl 1960-ig 20 5.2.Községi Könyvtár 1960-1980-ig 22 5.3.Bartók Béla Közmővelıdési és Ifjúsági Könyvtár 27 6. A DINAMIKUS FEJLİDÉS IDİSZAKA 30 6.1. A könyvtár története 1981-tıl 1988-ig 30 6.2. Átmeneti könyvtárhelyiségben 1989-tıl 1991-ig 40 6.3 A korszerő könyvtár 1992-tıl 1995-ig 44 BEFEJEZÉS 51 FELHASZNÁLT IRODALOM 52 FÜGGELÉK 55

3 B E V E Z E T É S A csorvási könyvtár történetének rövid ismertetését tartja a kezében a kedves Olvasó. Csorvás mővelıdésügyében, kulturális életében a Bartók Béla Könyvtár fontos szerepet játszik. Szeretjük településünknek ezt a darabját. S vajon nem jobban tudjuk-e becsülni, ha többet tudunk róla, ha alaposabban megismerjük múltját? Fontos a múlt ismerete, és az emlékeké, akár jók, akár kevésbé azok. S fontos az is, hogy kiknek köszönhetjük a már elért eredményeket. Én e dolgozatban arra vállalkoztam, hogy a teljesség igénye nélkül rövid áttekintést adjak a múltról, s felvillantsam, milyen út vezetett az olvasómozgalmak óta eltelt több mint száz éven át a mai könyvtárig. A dolgozat két különálló, de szervesen egymáshoz kapcsolódó részbıl tevıdik öszsze. Az elsı részben Csorvás rövid történetérıl írok, mely település többszöri megpróbáltatás után mégis talpon tudott maradni, s önálló községként, nagyközségként létezni, fejlıdni. A másik rész a község könyvtárának történetét meséli el az olvasómozgalmaktól 1995- ig. Az összeállításnál az idırendiséget vettem figyelembe. Több megválaszolatlan kérdés vár feleletre: - hogyan volt képes ez a kis falu önálló könyvtárat létrehozni, s vajon miféle erı és kitartás hajtotta a többszöri újrakezdés felé? - kik voltak azok, akik segítették ebben a folyamatban? Szakdolgozatom megírásával ezekre a kérdésekre keresem és próbálom megadni a választ, valamint tisztelettel emlékezem azokra a nagyszerő és elhivatott emberekre, akik szívüket, lelküket a csorvási oktatásnak és mővelıdésnek szentelték. Köszönetet kívánok mondani két jeles amatır helytörténeti kutatónak, név szerint Kasuba Istvánnak és Zalai Györgynek, akik tudásukat és kutatási eredményeiket rendelkezésemre bocsátották, Csepreginé Vida Viktóriának, hogy záródolgozatának részeit felhasználhattam, valamint Szabó Istvánnak és Szente Károlynak, akik a fotók átadásával, illetve digitalizálási munkával segítették elı a szakdolgozat elkészültét.

4 1. A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE Nem nagy ez a falu habár nagyközség. A nagyléptékő térképek méretaránya nem is teszi lehetıvé, hogy feltüntessék rajta 1 Hogy a tatárjárás elıtti Békés megye 150 falva között ott volt Csorvás is, ezt a régészeti leletek mellett valószínősítik a kor olyan történeti eseményei, társadalmi, gazdasági körülményei, amelyeknek meghatározó szerepük volt a falu keletkezésében. A tatárjárás elıtt kialakult településszerkezet a nemzetségek szállásterületén, a királyi és hercegi birtokon, a várbirtok területén jött létre. Békés megye jelentıs része a Vata-nemzetség szállásterülete volt. Az a terület, amelyen Csorvás keletkezett, e szállásterületnek a Körösöktıl D-re, DNY-ra fekvı részén volt 2. A falu története régészeti források ismeretében követhetı nyomon. A tatárjáráskor Békés megye területe teljesen elnéptelenedett. Csorvás neve csak a tatárjárás után kétszáz évvel fordul elıször elı 3. Csorvást elıször 1456-ban említik, mint Szentetornyához tartozó pusztát. Mint birtokról, Hunyadi János majd fia, Mátyás király korában bukkan fel adat. /Egy idıben Chorva-nak, illetve Cyorvas-nak is írják./ Mátyás király oklevelében ez szerepel: Csorvás Magyarország térképén " Mátyás, Isten kegyelmébıl Magyarország...királya... üdvöt és kegyet, megfontolván Gerla-i Ábrahámffy Tamás hő szolgálatainak érdemeit... a Békés megyében lévı Gerendás, Csorvás, Keth Sopron, Apacza nevő birtokokat... elıbb mondott Gerla-i Ábrahámffy Tamásnak 4 és összes örököseinek adjuk. Kelt, Budán, 1458.július 25-én" 5 /Függ. 1. kép/ 1 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest 1987.11. p. 2 Magyarország régészeti lelıhelyei. Békés megye, Szarvasi járás. 6. tábla Budapest, 1985. 3 Zalai György: Csorvás a középkorban. Telekgerendás, 1995. 2-3 p.

5 A mohácsi vész után csak a jobbágyság maradt helyben nagy számban. Nekik köszönhetı, hogy Békés megye és Csorvás község is fennmaradt. A faluban földmőveléssel foglalkoztak. 1562-ben a falu 52 családból állt. 1563-ban 285 fıre tehetı Csorvás népessége. A falu 33 esztendıvel késıbb, sok más kisebb - nagyobb településsel együtt újból a pusztulás sorsára jutott. Tehát a második Csorvás csak 150 esztendıt élt, földig rombolták, felégették a török - tatár hadak 1596-ban. A pusztulás után Csorvás 250 éven át a pusztai lét különbözı szakaszait élte. A falu 1723-ban Harruckern János 6 bécsi udvari szállító kezére jutott, aki ekkor kapta meg adományként Békés és Zaránd vármegyéket. Az új földbirtokos, aki bárói címet is kapott s egyben a megye fıispánja is lett, az ország más részeirıl hívott letelepedni vágyókat. 150 év után hasította eke az elsı barázdát, a pásztorok mellett megjelentek a földmővelık is. Az újratelepítés csak a Rákóczi - szabadságharc utáni idıszakban indult meg, különösen az 1700-as évek második felében. Lassan benépesült a terület, kisebb - nagyobb gazdaságok jöttek létre. Kialakult a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyára törekvı gazdálkodás. 1730 és 1745 között Csorvás-pusztát a bolgár származású Kacsemag Miklós 7 bérli, majd 1745-tı1 gyulai jobbágyok kapják meg évi 1.000 forint bérleti díjért. A puszta ebben az idıben szinte csak legelı. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, Csorvás-pusztát /ekkor még így nevezték/ a Wenckheim család 8 örökölte. Csorvásra a lakosság nagymértékő betelepülése a XIX. század második harmadától veszi kezdetét. Mind többen kapnak kedvet a letelepülésre, illetve az ideköltözésre. 1848- ban a családok száma már 40, a lélekszám 180 fı, 1851-ben már 360 fıt számlálnak. 1850-es évekre Csorvás "kinıtte" pusztakorát. Létrejöttek annak feltételei, hogy történelmében harmadszor újra önálló községként fejlıdjön tovább. Az 1848. évi IX. törvénycikk eltörölte a jobbágyságot, megszőnt a hőbéri kötelesség, amely az úrbéri szerzıdésekben meghatározta a Gyulához tartozó Csorvás-puszta életét. A puszta népessége gyorsan növekedett. A puszta fejlıdése sok más olyan igényt támasztott, amely már önálló helyi "ügyintézést" követelt. 4 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 152. p. 5 Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendı a források tükrében. Békéscsaba, 1981. 52. p. 6 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 163. p. 7 U.o. 166. p. 8 U.o. 189. p.

6 " A Békés - Csanádi Megyehatóság 1856. június 26-án hozott határozatával elrendelte Csorvás adóközséggé alakítását. Az új adóközség mőködésének megkezdését 1856. november elsejével jelöli meg." 9 Ezzel hivatalosan is véget ért Csorvás pusztakora. Az új község hamar beilleszkedett a csabai járás községeinek sorába. Az elsı bírója Paraszka János 10 középparaszt, jegyzıje Putics János 11 volt. 1854-ben elrendelték a 6-12 éves korú gyermekek iskolába járását, azonban nem rendelték el ehhez az iskolák építését. A házhelyek kiosztása 1858-59-ben megkezdıdött. A lakóházak, középületek építése azonnal megindult. Az elöljáróság ezt azzal segítette, hogy téglaverıket fogadott, szalmát, nádat, vásárolt és győjtött, téglát égetett az építkezéshez. Az elkészült téglából az elöljáróság 62 ezer darabot a református egyház által iskola építésére adományozott, 60 ezer darabot községháza építésére, a többit eladta. Széles összefogással az iskola már 1859 ıszén tanulókat fogadott. 1870-ben készült el a Szeged Orosháza - Békéscsaba vasútvonal, amely Csorvás gazdasági és kulturális fejlıdését nagymértékben elımozdította. 1872-ben készült el az elsı deszkapalló-járda a községházától a református és a római katolikus templomig. A házakat elıször 1880-ban számozták. 1894-ben épült a község belterületén az elsı kövesút. A népesség száma népszámláláskor 1857 1870 1880 1890 1900 1910 Népesség összesen 811 2261 3148 4229 4967 5686 ebbıl belterület 2757 külterület 2929 Csorvás népessége 50 év alatt közel /7/ hétszeresére növekedett. Ugyanezen idı alatt Békés megye népessége 84 %-al nıtt 12. A kezdeti idıben a külterületeken összességében több lakos élt, mint a belterületen. A tanyák sajátos módon /szándékosan vagy véletlenül/ csoportosan jöttek létre. Ezek általában vallási csoportokat, elkülönüléseket is jelentenek. A majorok nemcsak külön csoportot alkottak, hanem 1895-ig nagy önállósággal is rendelkeztek. Ennek jogát nem csorbította a község vezetısége, mert a majorok készek voltak a közigazgatástól elszakadva önálló község szervezésére is. 9 BM Levéltár IV.5145/1856. Zalai György: A harmadik Csorvás Békéscsaba 1994. 7. p. alapján 10 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 177. p. 11 U.o. 179. p. 12 KSH. Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850. 1857. és 1870-es években. Budapest, 1881.

7 A majorok a falutól többnyire 4 8 km. távolságra helyezkedtek el. Ezeket keskenynyomtávú, lóvontatású gazdasági vasút kötötte össze. Ez elsısorban az uradalmak gazdasági érdekeit szolgálta, mert így szállították az eladásra szánt terményüket a vasútállomásra, nyáron pedig a mezıgazdasági munkásokat, aratókat a majorba. Az uradalmaknak távbeszélı összeköttetésük is volt, amellyel a csendırségre is lehetett telefonálni. A vezetékeket a kisvasút mellett építették ki. Ez az 1800-as évek végének technikai fejlettségéhez képest óriási dolognak számított. Csorvás egyre gyorsabb ütemben fejlıdött. 1876 óta van községi orvos és bába is. 1878-ban 3 tagú csendırséget állítottak fel, melynek egyik tagja lóháton a levélhordói feladatot is ellátta. A községben 1889-ben létesült az elsı nagyobb üzem: Elekes József 13 gızhengermalma. A malom a daráláson és vámırlésen kívül kereskedelmi ırlést is végzett, és az elıállított lisztet Ausztriába exportálta. A másik nagyobb üzem a Csorvási Hengermalom, mely Wenckheim Matild 14 grófi birtokos tulajdona volt. Ez ugyancsak darálást és vámırlést végzett. A két üzem a faluban 20-22 embernek adott munkalehetıséget. 1898 novemberében elkészült az artézi kút a piactéren. 1899-tıl nevet kaptak az utcák, terek, 1902-tıl a majorok is. 1908 júliusában hatalmas jégvihar pusztított, a legtöbb gazdának még a vetımag sem termett meg. Pusztított emellett a filoxéra /szılıtető/ is, és a faluban hosszantartó betegségek tizedelték a sertésállományt. A gazdasági nehézségek ellenére az újabb betelepülések eredményeként folytatódtak az építkezések. Kölcsönöket vettek fel, cserépgyárat létesítettek a falu határában. Több alkalommal felmerült, hogy a községháza nagyon rossz állapotban van, ezért javítására pénzt kell biztosítani. Végül is nem javítanak, hanem építkeznek: 1912-ben elkészül a teljesen új épület. Felépülnek a templomok és iskolák is. Az elsı világháború kitörése szomorú fordulatot hozott a község életébe. A behívottak közül sokan a harcmezın maradtak, fogságba estek, vagy rokkantan tértek haza. A gazdasági élet visszaesett, a termelés csökkent, a határban rekvirálók jelentek meg, kellett a termény a hadseregnek. Rövid idı alatt kimerült a község, de erısen tiltakozott azon megyei terv ellen, miszerint a községet a Békéscsabai Járáshoz kívánnák csatolni. Az 1920-as évekre jellemzı általános munkanélküliség az 1930-as évek elsı felében még fokozódott. Ennek enyhítésére ínségmunkát vezettek be. Az építıipari szakmába tartozó kımővesek és ácsok sem kaptak munkát a községben, mert az épülı házak túlnyomó része földbıl /vert fal vagy vályog/ épült és azt az építtetık a legtöbb esetben sajátmaguk, 13 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 157. p. 14 U.o. 190. p.

8 családtagjaik segítségével, házilagosan készítették. A kisiparosok mőhelyei a község fıutcáján, a mai Rákóczi utcán és az ezzel párhuzamosan haladó Kossuth és István király utcákban helyezkedtek el. Ugyanitt kezdte mőködését a gyógyszertár, a posta, a takarékpénztár és a mozi is. A többi kisebb üzlet a község területén szétszórtan helyezkedett el. Legjelentısebb a kereskedık közül Weiczner Bernát épület-, tőzifa és vaskereskedı, aki fateleppel, sıt korlátolt italmérési engedéllyel is rendelkezett. Az 1930-33-as években lezajlott gazdasági válság a gazdaságilag gyengébb kereskedıket tönkretette. A 30-as évek végén a kereskedelem átmenetileg kissé fellendült. Még újabb üzletek is nyíltak, de az áruellátás 1942-tıl fokozatosan szőkült, s a kereskedelem napról napra mind nagyobb áruhiánnyal küzdött. A község történetének új fejezete 1945. október 6-án kezdıdött. Ekkor érte el területünket a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front Plijev lovas-gépesített csoportja és az 53. hadsereg egységei. Csanádapáca felıl Gerendáson át nyomultak elıre, Csorváson gyorsan áthaladtak, nem ütköztek német, illetve magyar ellenállásba. A község elöljárói elmenekültek, elhagyták hivatalukat. 1945 áprilisában megkezdték a földosztást: családonként 5 kh. föld és gyermekenként plusz egy kh. jutott. A grófok földjének szétosztása után megtörtént a házhelyek kijelölése, az uradalmi épületek lebontása, az építési anyagok szétosztása is. Még ezév decemberében megalakult a helyi földmővesszövetkezet. A község fı jövedelmi forrását ezután a földmővelés képezte, de igen jelentıs még a szarvasmarha-, ló-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint a tojástermelés.

9 Csorvás iparilag gyengén fejlett. A lakosok közül sokan foglalkoztak háziipari tevékenységgel, kenderbıl, rongyból készítettek szınyeget, pokrócot. A szövıszékek is házilag készültek, a seprőkötésnek is nagy hagyománya volt a faluban. 1955-ben Csorváson 70 önálló kisiparos dolgozott. A lakáskörülmények is sokat fejlıdtek. 1930-tól 1944-ig a községben alig épült új lakás. 1945-tıl 1954-ig 250 új ház épült és több mint 100-at újítottak fel. Ezek már nem azonosak az egykori vert falú, földes, egyszobás, kisablakos lakásokkal. Nagy alapterülető, téglából épült, villanyvilágításos otthonok. A községet 1951-ben kapcsolták be az országos villamoshálózatba. Az egészséges ivóvízellátást a mai Szabadság téren lévı artézi kút, 5 db. szivattyús kút és egy ásott közkút biztosította. 1950-ben megnyílt a 7 ágyas községi szülıotthon, amely nagy esemény volt a község életében. Többszöri javaslatra 1967-ben kiépítették az ivóvízhálózatot és még 4 kutat fúrattak a jó minıségő ivóvíz biztosítására. Egyre több járda épült, majd a 47-es fıközlekedési út belterületi szakaszát és a Bajcsy Zs. utcát szélesítették, korszerősítették. 1969-ben döntés született a HÓDIKÖT 15 csorvási üzemének telepítésére, így helyben kapott munkát 180 asszony és lány, akik addig a háztartásban dolgoztak. A Minisztertanács 1970. január 1. napjával az országban az elsık között adta Csorvásnak a nagyközség címet. Csorvás egyre ütemesebben fejlıdött. Megalakult az Öregek Hetes Napközi Otthona, kialakult a színvonalas egészségügyi ellátás /3 körzeti orvos, 2 fogorvos, 1 gyermekorvos, 3 védını dolgozik a községben/. Emelkedik a szolgáltatások színvonala is: vágóhíd, benzinkút, sütıüzem épül. Elkészülnek a földgázvezetékek, rekonstruálják az elektromos hálózatot, fejlesztik a közvilágítást. Sok lakásba eljutott a kábeltévé is. A lakosság számának változása az eltelt évek során: A népesség száma népszámláláskor 1920 1930 1946 1954 1980 1985 Népesség összesen 6147 6869 6597 7799 6511 6317 16 15 Hódmezıvásárhelyi Divat Kötöttárugyár 16 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest 1987. 103.p.

10 Jellemzı volt a falura a szocializmus idején a háztartások szolidáris gazdasági együttmőködése a mezıgazdasági munkákban. Kinek mije volt, azzal segítette ki a másikat, és kalákába végezték a munkákat is. Amikor elkezdtek járni a városba dolgozni az emberek, akkor ezek a viszonyok kezdtek gyengülni, a közös mezıgazdasági munkák áttolódtak a második gazdaságra. A rendszerváltás óta a gazdaság válsága és a privatizáció komoly megpróbáltatásokat hozott a különbözı csoportoknak. Ebben a térségben ez úgy mutatkozott meg, hogy a szomszédos városokban, ahová a falu nagy része bejárt dolgozni, a gyárak és termelı üzemek elvesztették piacaik jelentıs részét. Ezeken a munkahelyeken leépítések kezdıdtek. Elsı lépésben a vidéki dolgozók váltak munkanélkülivé. A privatizáció is magával hozta a munkanélküliséget. Az új tulajdonosok átszervezték az egységeket, sok esetben teljesen más célra használták az épületeket. Szükség volt átképzésekre, amit nehezen viseltek az emberek, mert hozzá voltak szokva, hogy dolgozni járnak, amiért bért kapnak, eddigi munkában töltött éveik alatt fel sem merült az, hogy tanulniuk kelljen. A faluban mőködı üzemegységek, amiket nagyobb vállalatok helyeztek ki, szintén bezártak a piacvesztés miatt. Ezek a dolgozók is a munkanélküliség áldozatai lettek. A mezıgazdasági struktúra átalakítása során a szövetkezeti gazdálkodásról inkább a családi gazdálkodás felé tolódott a gazdálkodási forma Csorváson. Akik kárpótlás útján hozzájutottak földhöz, valamilyen géphez, azok megpróbáltak gazdálkodni. Azok, akik munkanélküliek lettek és nem tudtak továbbra sem elhelyezkedni, nagy reményekkel fogtak bele a mezıgazdasági gazdálkodásba. A munkanélküli élethelyzetben ez kitörési esélyként kecsegtetett. A kezdeti sikerek hamar elkeseredésbe fulladtak. A mezıgazdasági termelés növekedése és profitképessége csökkenni kezdett, gyengült a világpiaci versenyképesség, a gazdasági reform elé állított mezıgazdaság stagnálásához vezetett. A nemzetközi élelmiszerkereslet és a belsı fogyasztás egyaránt visszaesett. Ezek a változások érintették a Csorvási Gazdák METÉSZ termelıszövetkezetet is, itt is elbocsátásokra került sor. A helybeli munkahelyek nagy része megszőnt, felerısödött a két közeli város Békéscsaba és Orosháza elszívó hatása. Az elvándorlás jórészt a fiatal és képzettebb lakosságra jellemzı, így megindult a nagyközség fokozatos elöregedése, lakossági és gazdasági erodálódása.

11 2. CSORVÁS KÖRI, EGYLETI ÉLETE 1881-1920 között A csorvási polgárosodás folyamatában döntı jelentıséggel bírt a körök, és egyletek megjelenése a közéletben az 1880-as években. Korábban nincs nyoma, hogy polgárok csoportjai érdeklıdésüknek, vagy foglalkozásuknak megfelelı egyesületet alakítottak volna. Az elsı csorvási egyesület: 2.1. Csorvási Olvasó Népkör17 1881-ben alakult. Elsısorban Csorvásra települt orosházi lakosokból, alapszabályát is a hasonló orosházi körtıl vette át. Tagjai túlnyomóan protestáns vallású helyiek közü1 kerültek ki. Iparosokat, tisztviselıket, mezıgazdasági dolgozókat találunk a tagok között. A szervezet a 48-as függetlenségi politikát támogatta, a Függetlenségi Párt helyi bázisa lett. /Függ. 2. kép/ 2.2. Csorvási Olvasó Egylet18 A helyi vallásfelekezet korabeli elkülönülésébıl adódóan az egyletbe többségében a katolikus vallásúak léptek be. Vezetıje Grócz Béla19 katolikus plébános lett: A tagok a község legtehetısebb rétegeibı1 kerültek ki. Itt találjuk Sztojanovics Gyula és Rácz Lipót20 földbirtokost, Müller Náthán és Deutsch Adolf kereskedıt, Voith Lajost21 és Korossy Camillót22 is. Az egylet megalakulásával Csorváson is kialakult a politikai élet két pólusa. Az új egylet célja: társulás, szellemi, erkölcsi önmővelıdés és a tagjai sorába várt vallás és rangkülönbség nélkül minden fedhetetlen élető csorvási polgárt. /Függ. 3. kép/ A kör újságot rendel: a Nép Zászlója, Kossuth Hírlap, Függetlenségi Hírlap, Orosházi Újság, késıbb a Népszava. 17 Kasuba István: Csorvási évfordulók II. Csorvási Híradó 1992. 4. szám 3.p. 18 BML. Egyleti Alapszabályok Győjteménye V. 396. 19 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 162. p. 20 U.o. 179. p. 21 U.o. 188. p. 22 U.o. 169. p.

12 Könyvtárat alapít, viszont alapszabálya tiltja az egylet helyiségeiben a vallási és politikai vitákat. Mivel tagjainak anyagi helyzete rendkívül jó, könyvtára gyorsan gyarapodik. A közmővelıdés helyi bázisa lehetett volna az egylet, ha a tagok száma lehetıvé tette volna. 1889-ben új plébános kerül Csorvásra, Kozma Gusztáv 23. Azonnal bekapcsolódik az egyleti munkába, és látja, hogy az egyszerőbb néprétegek nem kötıdnek az egyesülethez. Az évtized végére a két csorvási olvasókörben megjelennek a munkások, elsısorban a Népkör tagjai között. A Népkörben terjedtek a szocialista nézetek, melynek hatására a tagok többsége megalakítja a Csorvási Munkáskört 1890. június 13-án 24. Elnöke Horváth András 25, jegyzıje Puskás János, pénztárosa Szász Pál 26. Taglétszáma 1891-ben 441 fı. A kör tagjai kubikusok, nincstelenek, 1-2 holdas proletárok, szegényparasztok. A munkáskör mozgalom a Viharsarokból indult, Csorváson másodikként alakítják meg. A Munkáskör már nemcsak kulturális missziót teljesít, hanem Csorvás elsı érdekvédelmi szervezete lett. Kozma Gusztáv látta hívei problémáit, azt is, hogy az egyházak befolyása csökken a dolgozó rétegek körében. Ezért egy új szervezet megalakítását látta célszerőnek az Olvasó Egylet mellett. Így alakult meg 1890. június 30-án a Csorvási Katolikus Kör 27, melynek elsı elnöke Kozma. Gusztáv plébános, jegyzıje pedig Gremsperger József 28 lett. /Függ. 4. kép./ Ezek után a két katolikus vezetéső olvasókör egymás mellett párhuzamosan mőködik. Viszont a Katolikus Kör választmánya nagyobb volt, mint az Olvasó Egylet teljes létszáma. 1891. február 22-én a Csorvási Katolikus Kör a könyvtár javára táncmulatságot rendezett, amelynek eredménye: Belépti díjakból bevétel 103 Ft 40 kr. Felülfizetésekbıl bevétel 28 Ft 60 kr. 29 A felülfizetık között ott vannak a falu módosabb polgárai, Csausz István 30, Gremsperger József, Merza János, Sebestyén András stb. 23 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 170. p. 24 BML. Fıispáni Iratok MMI. 3301/1891 25 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 164. p. 26 U.o. 183. p. 27 BML. Egyleti Alapszabályok győjteménye V. 28 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 162. p. 29 Adalékok a Római Katolikus Egyház történetéhez (Historia Domus) 30 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 155. p.

13 A táncmulatság /bál, vigalom/ rendezése általános gyakorlat volt, bevétele általában több volt, mint befizetett tagdíj. A körök ebbı1 (is) fedezték kiadásaikat. A századforduló után az olvasókörök felett eljár az idı. Elıtérbe kerülnek a rétegszervezetek, majd késıbbiekben a politikai pártok. Közben Csorvásnak ismét új plébánosa lett Szirtes Antal 31 személyében. Ez a nagymőveltségő tankönyvíró plébános megmozgatja a katolikus szervezeteket. Azonnal átlátta, hogy a baloldali szervezetek térhódítását Csorváson a munkástömegek problémáinak felvállalásával lehet megállítani. 1894-ben a Csorvási Munkáskör szervezetébı1 megalakul az MSZDP 32 Csorvási Szervezete. 1897-ben pártszakadás folytán megalakul a Független Szocialista Párt Csorvási Szervezete. Tevékenységük csak kulturális tevékenységre korlátozódik, ami baloldali könyvek, újságok olvasását jelentette. 1899-ben mivel politikai lehetıség nincs a mőködésre az FSZP fedıszerveként megalakul a Csorvási Földmívelı Egylet, melynek bázisát az FSZP könyvtára jelentette. Az MSZDP Csorvási Szervezete is hasonló sorsra jut, ık is a párt könyvtárára építve megalakítják 1905-ben a Csorvási Általános Közmővelıdési Egyletet. 1906. január 10-én megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. Elnöke Szász Pál, pénztárnok Bertók György, jegyzı Gabnai Ádám lett 33. A csoport könyvtárából fennmaradt könyv, Csizmadia Sándor Csak vissza nem címő könyve. A könyvben lévı feliratból tudjuk, hogy a könyvet 14 napra lehetett kölcsönözni, és tilos volt a levél behajtás. /Függ. 6. kép/ Ez a könyvtár a 30-as évekig marad fenn, a könyvek utána az SZDP könyvtárába kerülnek. A Csorvási Munkáskör és utódszervezeteinek a megalakulásával az Olvasó Népkör elvesztette tagságának a felét, a mezıgazdaságban dolgozókat. A Csorvási Iparoskör megalakulása, 1907 után a másik nagy munkásréteg, az iparosok is kiválnak az Olvasó Körbıl. 1910-ben a Csorvási Olvasó Egylet mőködését hivatalosan beszüntette. Vagyonát az alapszabály értelmében - 1944 koronát - a csorvási szegényeknek adományozta. A politikacsinálás feladatát a pártok veszik át, a rétegszervezetek pedig jobban képviselik a tagság gazdasági érdekeit, és a kulturális funkciót is be tudják tölteni. 31 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 185. p. 32 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 33 Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. Jegyzıkönyv BML. Fıispáni Iratok MMI. 539/1906

14 3. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK 1920-1945 között Az elsı világháború a közmővelıdést Csorváson teljesen elsorvasztotta. A körök, egyletek tevékenységüket szüneteltették, vagy feloszlottak. 1920 után azonban megindult a körökben a kulturális élet, és háttérbe szorult a politika. "A könyvek a nép ismeretszerzésének legfontosabb forrásai közé tartoznak, és a népmőveltség terjedésének is legalkalmasabb eszközei. Az a nép, mely gyönyört, élvezetet talál hasznos, tanulságos, értékes, szívet-lelket nemesítı olvasmányokban, a biztos haladás útján áll, azt nem kell félteni sem az anyagi, sem az erkölcsi romlástól." 34 A helyi kulturális élet központjai a Csorvási Iparoskör és a Csorvási Kisgazdák Egylete, valamint a Katolikus Kör lett. Ezek a szervezetek saját székházzal, több száz kötetes könyvtárral, színházteremmel rendelkeztek. Könyvtárukban szépirodalmi könyvek, Jókai, Mikszáth, Herczeg Ferenc, Verne Gyula könyvei mellett megtalálható volt a szakirodalom, elsısorban mezıgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó könyvek. A mőkedvelı színjátszás a 20-as évek végére vált tömegmozgalommá. Ekkorra már az Iparoskör a Kisgazda Egylet és a Levente Egyesület is rendezett mőkedvelı elıadásokat. Ezekben az idıkben az elıadások színhelye a Kisgazda Egylet székháza, valamint az Ipartestület. A színjátszó gárda is erre a két csorvási szervezetre épült. Az így kialakult, mintegy 50 fıs szereplıgárda a körülményekhez képest magas színvonalon közvetítette a magyar irodalmat, erısítette a színház szeretetét Csorváson. Mára csak nagyon kevés dokumentum maradt fenn ezekbıl az idıkbıl. Biztosan csak az 1927-ben játszott csorvási sikerdarab: a Jairus lánya sikerérıl tudunk, amelyet az Iparoskör adott elı: A fıpapok a Jarius lánya c. darabból 34 Békésvármegye törvényhatósági iskolánkívüli népmővelési bizottságának Évkönyve MCMX~CVIII. Nép és közkönyvtárügy. 168.p.

15 Szintén nagy sikere volt a Kisgazda Egylet 1930. május 17-én elıadott Elnémult harangok címő darabjának is: A csorvási mőkedvelı színjátszás elsı szakasza a világháborúig tartott. Megjelentek a szakfolyóiratok, vallásos irodalom az egyletek, körök könyvtárában. A 20-as években újból engedélyezik a Kisgazda színjátszók az Elnémult harangok c. darabban Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségé-t, majd megalakul a Munkásotthoni Szövetkezet is. Ezzel szegényebb rétegek is olvasási és mővelıdési lehetıségekhez jutnak. 3.1. Iskolakönyvtárak A község képviselı testülete 1904. december 14-én úgy dönt, hogy új állami elemi népiskolát épít 35. Ennek fedezésére az állami egyenes adók öt százalékát fordítja. Kölcsönt is kell felvenni. Így a telket és az iskolát telekkönyvileg a kincstár tulajdonába kell bejegyezni. Feltétel még, hogy az iskola elkészültével felekezeti oktatást nem támogat a község. A szegény családok gyerekeinek az iskola tandíjmentességet adott, azonban köteles volt 50 fillért fizetni, amely összeget könyvtáralapítás céljára fordítottak. Tóth László 36, aki követte az államhatalom pillanatnyi törekréseit, megszervezte a levente mozgalmat. E mellett jut ideje a csorvási Sport Klub szervezésére, vezetésére is. Kovács István 37 az iskola új igazgatója igyekszik túlteljesíteni az elvárásokat, a nevelést a háború, olykor a fasiszta célok érdekébe állítja. 1944-ben a zsidótörvények értelmében többek között Bródy Sándor és Molnár Ferenc könyveit az iskolakönyvtárból eltávolíttatja. A háború kezdetén a Magyar Hiszekegy 38 után a diákokkal elmondatja a németek által elfoglalt orosz városok nevét. 35 Kasuba István: A csorvási protestáns iskolák története. Csorvási Híradó 1994. 8. szám. 5-6~p. 36 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 187. p. 37 U.o. 170. p. 38 Trianon után 1920-ban Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna által költött háromsoros fohász, hazafias vagy irredenta jellegő. Késıbb tizenöt szakaszos verssé formálja.

16 3.1.1. Kiscsorvási Iskola A tanítás 1907. március 1-én kezdıdött meg az iskolában. Az elsı évfolyamra 29 gyereket írattak be a szülık, akik uradalmi cselédek, tanyás béresek és földmívesek voltak. Az iskola legnagyobb egyénisége Supkégel Aladár volt. Rendkívül sokat tesz az iskolán kívüli népnevelésért, a körzetben lakó felnıttekért is. 1932-ben az ı kezdeményezésére alakult meg a Kiscsorvási Kisgazda Egylet, melynek jegyzıje, az egylet kulturális életének az irányítója. Az iskolában "klubszoba" volt, kis asztalokkal székekkel. A könyvtár közel 600 kötet könyvet tartalmazott. 1970. szeptember 1-én szőnt meg a tanítás 39. 3.1.2. Katolikus iskola Az 1890-es évben győjtés indult a községben egy új katolikus iskola építése érdekében, melynek eredményeként Rudolf-majorban is iskola épült. Az iskolával egy kisebb könyvtár is helyet kapott. Elsısorban egyházi erkölcső könyveket tartalmazott. Elsı tanítója Sántha Sándor 40 volt. Irodalmi körökben is nevet szerez magának, Csorvásra érkezése után a Békés megyei Közlöny állandó munkatársa lett. Írt verseket, templomi énekek szövegét. A leghosszabb idıt Sasvári Margit tölti az iskolában, 21 évet. Nem csak az iskolai oktatás, hanem az iskolán kívüli népmővelés egyik legnagyobb csorvási alakja lett. Szendrei Nándor több idegen nyelvet beszélı tanító volt, szenvedélyesen szerette a repülımodellezést, a tevékenységébe a gyerekeket is bevonta, akik a tanulás után szívesen modelleztek. Felesége, aki nem volt pedagógus, a tanulókból színjátszó csoportot szervezett, emlékezetes elıadásaikat máig emlegetik az egykori gyerekek 41. 39 Kasuba István: Kiscsorvási Iskola... 1907. március 1.-1970. szeptember 1. Csorvási Híradó 1995. 8. szám 3. p. 40 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás 2000. 180. p. 41 Kasuba István: Csorvási Évfordulók 7. Csorvási Híradó 1993. 6.szám.3.p.

17 3.2. Szakkönyvtárak 3.2.1. Csorvási Iparos Kör A községben 1907-tıl 1939-ig jóváhagyott alapszabállyal mőködı Iparos Kör volt. Az Ipartestület 1923-ban alakult. Alapszabályát 1924-ben hagyták jóvá. Székháza a mai Rákóczi utca 37. számú épület helyén volt. A tagok száma 1930-ban 110 fı 42. A tagok kulturális tevékenységet is folytattak. Színjátszó csoportot, könyvtárat szerveztek. Sokan tagjai voltak a helyi dalárdának is. A székházukban elıbb italmérést, majd késıbb 1930-tı1 vendéglıt tartottak fenn. Az italmérés jövedelmébıl és a tagdíjakból tartották fenn a testületet. A községben a különféle szakmák széles skáláját találjuk meg. Elsısorban a mezıgazdasággal szorosan összefüggı kovács, bognári és kerékgyártó mesterek vannak szép számmal, de megtalálhatók cipészek, csizmadiák, asztalosok, szabók, borbélyok, pékek...stb. Iparostanonc- iskola mőködött 1927-tıl 1932-ig. 1945 elıtt 27 kiskereskedı és a Hangya Szövetkezet látta el áruval a lakosságot. A helyi kereskedık érdekeinek összehangolására, és megvédésére 1933-ban alakult meg a Csorvási Kereskedelmi Kör, amely jóváhagyott alapszabállyal rendelkezett. Elsı elnöke Elekes József malomtulajdonos volt. Lényege az volt, hogy a kereskedıket szakmai és jogi tanácsokkal lássa el. Az 1930-33-as években lezajlott gazdasági válság a kereskedıket tönkretette. A zsidótörvény bevezetésének hatására 1944-ben a kereskedelem teljesen leromlott. 3.3.2. Csorvási Méhészkör 1934. március 1-én alakult meg a Csorvási Méhészkör. Alapszabállyal rendelkezett, amely kimondja, hogy a Méhészkör "anyagilag is támogatja, továbbá szervezi az irodalmi és egyéb kulturális megmozdulásokat. Tevékenységüket elsısorban a tagság lakóterületén fejtik ki, de a tagság érdekében ezt a tevékenységet a lakóterületen túlterjeszve is végzi. 43 Elnöke Pásztor Rezsı, titkára és pénztárosa Hárshegyi Antal volt. 15 taggal alakult meg a kör, a tagok száma folyamatosan nıtt. 42 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest 1987. 44.p. 43 Méhészkör Alapszabályának tervezete

18 A Méhészkörnek megalakulásától kezdve szakkönyvtára volt. A könyveket a vásárlás sorrendjében számmal látták el. /Függ.12.kép/ A könyveket tizennégy napra lehetett kölcsönözni. A tagok tagdíjból, majd különféle méhészfelszerelések kölcsönzési díjából tartották fenn magukat, és könyvtárukat is ebbıl a bevételbıl gyarapították. Különféle méhészeti szakfolyóiratokat is járattak, ezeket viszont nem lehetett kölcsönözni. /Függ.13. kép/ Rendszeresen kiállításokat és bemutatókat szerveztek. 1956-tó1 Csorvási Méhészeti Szakcsoport néven mőködik, 1988 végéig aktívan tevékenykedik a csoport az ÁFÉSZ 44 keretén belül. 4. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK 1945-1950 között 4.1. Kultúra helyzete a II. világháború után A magyar könyv- és könyvkultúra gazdag történetében a két világháború közötti idıszak nem tartozik a kiemelkedı szakaszok közé. A háborús pusztítások még tovább rontottak rajtuk. 1945 után legsürgısebb feladat a közmővelıdési könyvtárak létrehozása volt, mivel az országban néhány városi könyvtáron kívül nem volt közmővelıdési könyvtári ellátás. 1947-ben a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a Népkönyvtárakat Szervezı Országos Bizottság 1100 könyvcsomagot küldött szét a falvakba. 1948-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 600 vándorkönyvtárat szervezett. Ezek az akciók a gyors segítséget szolgálták, de ezek a korábbi népkönyvtári elképzelésekre emlékeztettek. 1949-ben a Népkönyvtári Központ korszerő és idıálló könyvtárak szervezéséhez fogott. 1949-ben egymás után alakultak a falusi könyvtárak. Igaz, hogy egy-egy népkönyvtár állománya 100-200 kötetet tett ki, de dokumentálta a szándékot: az új rendszer könyvet, mőveltséget is akar adni az embereknek. A népkönyvtárakba szánt mőveket az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztálya központilag vásárolta meg, beköttette, ellátta katalógus cédulákkal, kölcsönzési kartonokkal, majd körzeti könyvtárak útján letétként juttatta el a falvakba 45. 44 Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 45 Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar Könyvtártörténet. Budapest Gondolat Kiadó, 1987. 431-436.p.

19 4.2. Könyvtárügy a politika szolgálatában. A politikai pártok könyvtárai 4.2.1 A Független Kisgazdapárt a Csorvási Kisgazda Egylet tagjaiból alakult meg. A két szervezet vezetésében ugyanazok a személyek foglaltak helyet. Gyakorlatilag örökölte a párt az egyletnek a székházát, színháztermét, melyet 1948-ban Ortutay Gyula avatott fel. Politikai rendezvényeiket kulturális elıadásokkal színesítették. 800 kötetes könyvtára volt, szépirodalmi és szakmai jellegő könyveket lehetett kölcsönözni. 1948 végén a Magyar-Szovjet Társaság 46 vette át, elıször a színháztermet, kellékeiket, jelmezeket. Ebbıl a könyvtárból alakult meg 1949-ben Csorvás elsı népkönyvtára, melynek tagja lehetett Csorvás minden lakója. A könyvtár állományába kerültek a késıbbiekben megszőnt vagy megszüntetett szervezetek, így a Katolikus Kör és más politikai pártok könyvtáraiból a szépirodalmi mővek 47. 4.2.2 Magyar Kommunista Párt könyvtára A párt könyvtárában kifejezetten politikai jellegő könyvek voltak, a marxizmus klasszikusai, Rákosi Mátyás munkái, a pártértekezletek anyagai /Függ.14. kép/. Szépirodalmi könyveket a párt nem tartott. Ez a könyvtár a szeminárium céljait szolgálta és kevésbé a közmővelıdést. Komoly színjátszó tevékenység volt a pedagógusok segítségével. 4.2.3. Szociáldemokrata Párt Könyvtára 1943-ban a Szent Imre /a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u./ 34. számú házban volt a szervezet, a FÉKOSZ 48 -szal együtt. Legnagyobb könyvtára volt a községben. Külön-külön könyvszekrénye volt a két szervezetnek. Az SZDP-t 1944-ben betiltották, vezetıi egy részét internálták. A párt könyvtára azonban márciustól októberig nem szóródott szét, ezért az 1944 decemberében újjáalakuló párt mintegy 200 kötetes könyvtárat vitt magával új helyére a Hangya Szövetkezethez. Elmondások szerint több évfolyam újságot és folyóiratot is ıriztek a könyvtárban. Többek között a Népszavát, és a Nımunkást. E körül a könyvtár körül alakul ki a párt kultúrgárdája, mely nagyszerő színielıadásokat tartott. 1948-ban az egyesülés után a párt könyvtára a politikai rostálás után a Földmővesszövetkezet könyvtárába került. 46 Késıbb Magyar-Szovjet Baráti Társaság 47 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébı1. Zrínyi Kiadó. Budapest, 1987. 96. p. 48 Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége

20 4.2.4. Nemzeti Parasztpárt könyvtára A párt 1945 márciusában alakult. Mivel alapító atyái a népi írók voltak, ezért könyvtárában elsısorban Veres Péter, Erdei Ferenc, Féja Géza mővei voltak fellelhetık. Emellett a két világháború között írt szociológia munkákat, valamint a párt vezetıinek aktuális politikai írásait és a Sarló kiadványait lehetett megtalálni. 1949-re elsorvad, könyvtára a politikai válogatás után a Népkönyvtár állományba kerül. 5. NÉPKÖNYVTÁRTÓL A BARTÓK BÉLA KÖNYVTÁRIG 1949-81 között 5.1. Népkönyvtár 1949-tıl 1960-ig 1949 végére megalakul Csorvás elsı nyilvános könyvtára, a Népkönyvtár. Könyvanyagát a megszőnt és megszüntetett egyletek, körök, pártok szépirodalmi anyagából állították össze. A közmővelıdési - kulturális élet központja a Kisgazdakör épülete volt a Kossuth u.11.szám alatt 49. A régi kisgazdakör épülete 49 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébı1. Zrínyi Kiadó. Budapest, 1987. 99. p.