Építőipar 2013 Új alapokon ÉTDR, E-NAPLÓ, E-ÜGYINTÉZÉS ÚJ ALAPOKON AZ ÉPÍTÉSÜGY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY (ÉTV.) ÉS A TOVÁBBI ÉPÍTÉSÜGYI JOGSZABÁLYOK ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK CÉLJAI, IRÁNYVONALAI, AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELET MEGVÁLTOZOTT KERETEI Dr. PAPP FERENC 2013. Március 8.
AZ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, CÉLJA, 1. A jogalkalmazás során felmerülő változtatások szükségessége. Bejövő javaslatok (Országos Építésügyi Fórum 2012. június 30-ig. MÉK, MMK, ÉVOSZ, Építőanyag Szövetség), Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács. Önkormányzatoknak nagyobb szabadság, OTÉK szabályainak lazítása (parkolás, területfelhasználási egységek további bontása, többszintes területfelhasználási szintek, tervezői felelősség, termékbeépítés, teljesítmény tanúsítvány). Új önkormányzati eljárások bevezetése. Szabálytalan tevékenységek definiálása. Az építésfelügyeleti hatóság megváltozott szerepe, megerősítése. Az eljárásban részt vevő ügyfelek körének szabályozása. Keretszabályok törvényben, eljárási szabályok végrehajtási rendeletben. Területrendezési szabályok egy kormányrendeletben. 2. A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat. Célja: lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése. Az építésügyi engedélyezési eljárások felülvizsgálata (2012. X. 31.)
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény 2012. október 30-án hirdették ki és kivételekkel a hatálybalépést követő 15. napon lépett hatályba. Az Étv.-t érintő módosítások 2013. január 1-jétől hatályosak. A módosítás a beruházások kiszámíthatóbbá és megvalósításuk biztonságosabbá tétele érdekében arra törekedett, hogy törvényi szinten lehetőség szerint csak az alapvető keretszabályok kerüljenek meghatározásra, a rugalmasságot igénylő szabályok pedig az Étv. végrehajtási rendeleteiben (kormány, illetve miniszteri) jelenjenek majd meg.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN. Étv. 2. 4. pont: Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése: Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN. Étv. 2. 19. pont: Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum. Ez a kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÚJ FOGALMAK BEVEZETÉSE AZ EGYÉRTELMŰ JOGALKALMAZÁS ÉRDEKÉBEN. Étv. 2. 20. pont: Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. A törvényjavaslat mind az építési napló, mind az energetikai tanúsítvány fogalmát törvényi szintre emeli. (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.)
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁST TÁMOGATÓ ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Étv. 58. (6) bekezdés A miniszter - kormányrendeletben meghatározott módon - a Nyilvántartás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR) működtet. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELJÁRÁSFAJTÁK: (elvi építési, telekalakítási, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási) építési engedélyezési, összevont engedélyezési, (Összevont telepítési engedély) fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, jogutódlás tudomásul vételi, használatbavétel tudomásul vételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, kötelezési, végrehajtási, szakhatósági, valamint veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásul vételi eljárások.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS (ÉTV. 30/C. ) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytathat le a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelynél a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető. ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy a véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára, melyek a véleményezés részletes szempontjai, és a helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, a településrendezési eszközöknek való megfelelést, az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy a helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. A polgármester véleményében engedélyezésre javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. Az Étv. 30/C. (2) bekezdése szerint, ha a polgármester 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS (Étv. 30/D. ) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. A bejelentésnek tartalmaznia kell a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folyatását. A polgármester döntésével szemben a települési önkormányzat képviselőtestületéhez lehet fellebbezni. A döntés megszegése esetén településképi kötelezésnek és max. 50 000 Ft bírság kiszabásának van helye.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le az Étv. 29. (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Étv. 31. (2) bekezdés: (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az élet- és vagyonvédelem, valamint katasztrófavédelem követelményeit. (2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az OTÉK-ban (50. (3) bekezdés) meghatározott alapvető követelményeket.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI Az Étv. 37. -a kiegészül egy olyan új szabállyal, hogy Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Ez azt jelenti, hogy az építési engedély megkérése és megszerzése mellett számos más hatósági és nem hatósági engedély, bejelentés, tudomásul vétel, polgárjogi nyilatkozat és hozzájárulás (pl. szerzői jog területén), stb. szükséges az építési tevékenység megkezdéséhez.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI JOGI SZEMÉLYEK, ILLETVE JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEK SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK Étv 38/D. Az új szabályozás szerint az Étv. már nem az adott tevékenységnél (településtervezési, építészeti műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői építésügyi igazgatási szakértői, tervellenőri) szabályozza jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a jogosultságot, hanem egy helyen a 38/D. -ban együtt a beruházáslebonyolítói, illetve az energetikai tanúsítói tevékenységgel. Az új rendelkezés azt mondja, hogy a fenti tevékenységeket jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezheti, ha tagja vagy alkalmazottja (a korábbi szabályozással szemben, ahol a tag mellet munkavégzésre irányuló jogviszonyt határoz meg) rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal. Gazdasági szervezeteknek is kell kérniük a kamarai nyilvántartásukat.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA Étv. 39. (2) és (3) bekezdés. (2) Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c) aki a csak a 39/A. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. 39/A. (2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. Ez esetben a szakmunkás a felelős.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. (8) bekezdés: (8) Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. (3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA Új rendelkezés: Étv. 39. (5) bekezdés: A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozás-minősítést írhat elő. A vállalkozó kivitelező szerződés teljesítésére való alkalmasságát előzetesen csak a közbeszerzési eljárásban és egyes pályázati forrásokból megvalósuló beruházások eseték vizsgálhatta a megrendelő. A vállalkozások minősítése ezekben az esetekben is egyedi igények szerinti és egyedileg meghatározott. Indokolt volt, hogy a vállalkozások minősítésének egységes követelményrendszerére annak érdekében, hogy még a szerződés megkötése előtt összehasonlítható tájékoztatást kaphasson minden építtető. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (8. melléklete) Az MKIK vezeti a névjegyzékkel együtt.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE 2. cikk (55) bekezdése szerint: Az építményekre vonatkozó, a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos alapvető követelménynek többek között figyelembe kell vennie az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás utáni újrahasznosíthatóságát, az építmények tartósságát, valamint azt, hogy az építményekben környezetbarát nyersanyagokat és másodlagos nyersanyagokat használjanak fel.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK OTÉK 56/B. Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra: egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás, racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése, a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása, a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására, a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére, az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és az életciklus vizsgálata. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI A TERMÉKEK TELJESÍTMÉNY TANÚSÍTVÁNYA Étv. 41. (3) bekezdés (3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt. Tervező: az elvárt műszaki teljesítményű termék betervezése. Felelős műszaki vezető: felel, hogy az elvárt teljesítményű termék kerüljön beépítésre, a tervező és az építtető egyetértésével a helyettesítő termék kiválasztása. Műszaki ellenőr: a beépített termékek teljesítmény tanúsítványainak meglétének ellenőrzése.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTTETŐI FELELŐSSÉG VÁLTOZÁSA Az építtető az Étv. 43. (1) és (2) bekezdése szerint összességében az alábbiakért felel: az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért, a beruházás-lebonyolító kiválasztásáért, az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, az építésügyi hatósági engedély, tudomásul vétel megszerzéséért, a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért, az építési munkaterület átadásáért,
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTTETŐI FELELŐSSÉG VÁLTOZÁSA az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG A módosítás a szabálytalan építési tevékenységre három új fogalmat vezet be úgy, mint a jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Jogszerűtlen az építési tevékenység Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedély vagy tudomásulvétel nélkül, az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően, az engedély jogerőssé válása nélkül kivéve, ha a döntés, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI Jogosulatlan tevékenység SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Jogosulatlan a településtervezési, az építészet-műszaki tervezési, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, a beruházás-lebonyolítói tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy megfelelő szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI Szakszerűtlen tevékenység SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG Szakszerűtlen a településtervezési, az építészet-műszaki tervezési, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, a beruházás-lebonyolítói, energetikai tanúsító tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
AZ ÉTV. VÁLTOZÁSAI SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉG ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Az Étv. új 52. -a meghatározza, hogy a szabálytalan (jogszerűtlen, jogosulatlan, szakszerűtlen) építés esetében a hatóságok milyen jogkövetkezményeket/szankciókat alkalmazhat. Fontos, hogy ezeket a jogkövetkezményeket úgy kell megállapítani, hogy figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét, figyelembe kell venni az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását. Fentiekre tekintettel az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: figyelmeztetés, hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, bírság megállapítása, valamint a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Étv. Az építésfelügyeleti hatóság a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. A cél az volt, hogy egy hatóság kezében legyen az építési tevékenység ellenőrzése. Ennek érdekében az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, (tudomásulvételi eljárások, melye esetén tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, (bíráságot szabhat ki és megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező szervet) résztvevőinek jogosultságát, végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, (építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, (kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére)
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁS a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, (az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot) e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében építésfelügyeleti intézkedést tesz, építésfelügyeleti bírságot szab ki, megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, szakhatósági eljárást folytat le. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg az intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével, folytatásával és a jókarbantartási kötelezettség ellenőrzésével kapcsolatosan észlelt tevékenység esetén a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül, a szabálytalan építési tevékenység feltárása során észlelt szabálytalanságok és az ellenőrzések során kiszabott bírságok kiszabása során a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük.
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység (Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele) Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés Építésfelügyeleti hatósági intézkedések Építésrendészeti eljárás Jókarbantartási kötelezési eljárás
1. hivatalból 2. más közigazgatási szerv megkeresésére 3. kérelemre folytatja le. Kérelemre hatósági eljárást folytat le az építőipari kivitelezési tevékenység, a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére. AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység Az építésfelügyeleti hatóság szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, az építési napló vezetését és annak tartalmát, az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását.
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a szabálytalan építési tevékenységeket, az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. Az építésfelügyeleti hatóság a fenti ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO (építésügyi monitoring rendszer) alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Építésfelügyeleti hatósági tevékenység A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más jogszabályban erre felhatalmazott szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja. A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. (3) bekezdésében meghatározott szakértő (szakmai kamarák) vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.
AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELJÁRÁSOK Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott építési, bontási tevékenység, valamint a bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az engedély jogosultja vagy a bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építési vagy bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a) az építőipari kivitelezési tevékenység, b) a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, engedélyezett építési, bontási tevékenység végzésének megkezdését az ott meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz az ÉTDR-en keresztül bejelenteni.