ÁGF segédanyag a 2. zárthelyihez
A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2014-ben (Forrás: USGS) Ércek / fémek Forrásai Világtermelés (2014, mió tonna) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület Vasérc Mangán Nikkel Króm Molibdén Magnetit, hematit, sziderit, limonit 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon Fülöp-szigetek, Oroszország, 2,4 Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Törökország 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Magnézium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit Magnezit, dolomit, tengervíz 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Acélötvözők Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,026 Mexikó, Kína, Peru 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%) Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2012-2013-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
2004-ben Az acéltermelés és felhasználás földrajzi megoszlása 2014-ben Forrás: World Steel Association
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumíniu m (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
A vezető acéltermelő cégek 2014-ben (Forrás: International Iron and Steel Institute) Vezető termelők Székhely Acél (millió t) ArcelorMittal Luxembourg (Luxemburg) 98 088 Nippon Steel & Sumitomo Metal Corporation Tokió (Japán) 49 300 Hebei Steel Group Shijiazhuang (Kína) 47 094 Baosteel Group Shanghai (Kína) 43 347 POSCO Pohang (Dél-Korea) 41 428 Shagang Group Zhangjiagang (Kína) 35 332 Ansteel Group Anshan (Kína) 34 348 Wuhan Group Wuhan (Kína) 33 053 JFE Tokió (Japán) 31 406 Shougang Group Beijing (Kína) 30 777 Tata Steel Group Mumbai (India) 26 202 Shandong Steel Group Jinan (Kína) 23 336 Nucor Corporation Charlotte (USA) 21 411 Hyundai Steel Szöul (Dél-Korea) 20 576 US Steel Corporation Pittsburgh (USA) 19 732 Gerdau Porto Alegre (Brazília) 19 001 Maanshan Maanshan (Kína) 18 903 Tianjin Bohai Steel Tianjin (Kína) 18 488 ThyssenKrupp Düsseldorf/Essen (Németország) 16 271 Benxi Benxi (Kína) 16 261
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2014-ben Forrás: International Iron and Steel Institute
Csökkenő gyártási mélység, horizontális integráció Volkswagen (Wolfsburg) Volkswagen Audi Bentley Bugatti Ducati Lamborghini Porsche Seat Skoda MAN Scania 106 telephely, 27 országban; 572 800 foglalkoztatott; Schaeffler (Herzogenaurach) FAG INA LuK 170 telephely, 49 országban; 79 000 foglalkoztatott; forrás: OICA, vállalati honlapok
Strukturált beszállítói piramis Hozzáadott érték Tudásintenzitás Alkupozíció OEM Globális beszállítók Tier-1 beszállítók Tier-2 beszállítók Tier-n beszállítók Original equipment manufacturer : K+F, összeszerelés, egyes főegységek gyártása, az értéklánc egészének irányítója; Globális hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, összeszerelő üzemek követése, szoros kapcsolatban az autógyártókkal; Korlátozottabb földrajzi hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, közvetlen beszállítók; Bővülő földrajzi hatókör, korlátozottabb K+F, kevésbé bonyolult alkatrészek; Alapvető alkatrészek, minimális K+F, domináns árverseny, könnyen cserélhető beszállítók; forrás: Humphrey, J. Memedovic, O. 2003
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 19 919 795 10,1% 2; Japán 8 277 070 1,1% 3; Németország 5 604 026 3,0% 4; USA 4 253 098-2,2% 5; Dél-Korea 4 124 116 0,0% 6; India 3 158 215 0,6% 7; Brazília 2 314 789-15,6% 8; Mexikó 1 915 709 8,1% 9; Spanyolország 1 898 342 10,4% 10; Oroszország 1 692 505-11,8% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A kelet-közép-európai országokban gyártott gépjárművek száma (db); 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2014 Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Összesen 376 261 465 268 441 699 602 237 938 527 974 569 1 199 834 1 251 220 574 834 347 875 322 061 613 200 784 700 884 133 830 631 593 904 128 186 144 313 126 116 152 015 292 027 182 540 213 531 437 599 106 897 68 761 95 247 194 802 241 712 296 498 335 232 391 434 126 831 182 003 281 347 218 349 571 071 461 340 639 763 971 160 118 132 116 082 118 199 177 951 198 402 212 749 174 119 118 591 1 431 141 1 324 302 1 384 669 1 958 554 3 026 439 3 011 829 3 393 110 3 763 908 forrás: OICA adatbázisa
Az autóipar technológiai fejlődésének szcenáriói forrás: Freyssenet, M. 2011 Sokszínűség Fokozatosság Elektromos forradalom Feltételek Dinamikusan bővülő autópiacok minden technológiában; Elfogadhatóan kicsi árkülönbségek az egyes alternatívák között; Technológiai sokszínűség tolerálása a nagyhatalmak részéről; Lassan növekvő olajárak, klímavédelem a háttérben: relatíve kisebb politikai / ökológiai nyomás; Vezető autópiacok lassú növekedése; Tartósabban fennálló technológiai korlátok; Gyorsan növekvő olajárak, klímavédelem előtérben: erős nyomás; Elérhető elektromos technológia; Állami támogatások az elektromos technológia elterjesztésére; Félelem a feltörekvő cégektől, valamint technológiáiktól; Szervezeti / földrajzi következmények Helyi adottságok alapján heterogén fejlődés: specializált gyártók a régiókban; Lehetőségek az új belépők számára; Hagyományos autógyártók dominanciája; Korlátozott lehetőségek az új belépők számára; Autóipar teljes szervezeti átalakulása; Kínai és indiai új belépők erős pozíciói; Kérdőjeles környezeti fenntarthatóság;
A világ fontosabb gyógyszerpiacai (http://www.strategyand.pwc.com/media/file/strategyand_pharma-emerging-markets-2.0.pdf)
A halálozások szerkezetének várható változása (http://www.strategyand.pwc.com/media/file/strategyand_pharma-emerging-markets-2.0.pdf)
A világ vezető gyógyszeripari cégei (2014) Cég Gyógyszeripari bevételek (milliárd USD) Eladások receptre (milliárd USD) K+F költések (milliárd USD) Novartis (CH) 51,31 46,13 9,30 Pfizer (US) 44,93 44,51 7,15 Sanofi (F) 40,04 38,22 6,20 Roche (CH) 37,61 40,09 8,61 Merck & Co. (US) 36,55 36,61 6,53 Johnson & Johnson (US) 36,42 30,73 6,03 AstraZeneca (UK) 33,31 25,69 4,94 GlaxoSmithKline (UK) 31,47 30,30 4,87 Teva Pharmaceutical Ind. (IL) 26,00 Gilead Sciences (US) 23,67 24,47 2,74 AbbVie (US) 19,88 3,25 Forrás: http://www.statista.com/statistics/281306/major-global-pharmaceutical-companies-based-on-pharma-revenue- 2012/; http://www.statista.com/statistics/273029/top-10-pharmaceutical-companies-sales-and-rundd-spending-in-2010/
A világ vezető nettó gyógyszeripari exportőrei (2014) 15. Magyarország - 1,221 milliárd USD Ország Nettó gyógyszerexport (milliárd USD) 1. Svájc 39,068 2. Németország 30,406 3. Írország 22,124 4. Belgium 10,430 5. India 10,032 6. Hollandia 8,905 7. Dánia 7,534 8. Franciaország 7,309 9. Szingapúr 4,967 10. Izrael 4,313 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.trademap.org/country_selproduct_ts.aspx)
A világ vezető gyapottermelői Gyapot (2014 /2015) Ország Mennyiség (ezer t) 1. Kína 6 532 2. India 6 423 3. USA 3 553 4. Pakisztán 2 308 5. Brazília 1 524 6. Üzbegisztán 849 7. Törökország 697 8. Ausztrália 501 9. Türkmenisztán 332 10. Mexikó 297 Forrás: http://www.statista.com/statistics/263055/cotton-production-worldwide-by-top-countries/
A világ vezető gyapjútermelői Gyapjú (2014) Ország Mennyiség (tonna) 1. Ausztrália 478 492 2. Kína 356 126 3. USA 312 982 4. Új-Zéland 209 212 5. Argentína 65 460 6. Törökország 51 327 7. Irán 43 516 8. Nagy-Britannia 41 657 9. India 39 983 10. Szudán 36 078 Forrás: http://worldknowing.com/top-10-largest-wool-producing-countries-in-the-world/
Az EU textil importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az EU ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az USA textil-importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
Az USA ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után Forrás: WTO
A világ vezető gyapjú- és pamutanyag-exportőrei (2014) Nettó gyapjú- és állatszőr-exportőrök Nettó gyapot- és pamutexportőrök Ország Érték (USD) Ország Érték (USD) 1; Ausztrália 2 129 266 1; India 8 135 693 2; Olaszország 800 065 2; USA 5 444 492 3; Új-Zéland 631 696 3; Pakisztán 3 989 773 4; Dél-Afrika 336 779 4; Kína 3 548 966 7; Mongólia 308 548 5; Ausztrália 1 742 935 5; Uruguay 201 086 6; Brazília 1 154 420 6; Argentína 179 499 7; Üzbegisztán 957 815 9; Peru 156 874 8; Türkmenisztán 528 207 8; Csehország 83 772 8; Burkina Faso 500 734 10; Nagy-Britannia 80 170 10; Görögország 390 875 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A világ vezető nettó ruházati termék-exportőrei (2014) Kötött és horgolt termékek Nem kötött és horgolt termékek Ország Érték (USD) Ország Érték (USD) 1; Kína 89 940 419 1; Kína 77 904 871 2; Banglades 14 171 195 2; Banglades 13 494 116 3; Törökország 9 049 390 3; India 8 760 224 4; India 7 279 524 4; Vietnam 8 446 573 5; Kambodzsa 5 703 854 5; Olaszország 6 018 110 6; Vietnam 5 699 226 6; Törökország 4 352 298 7; Indonézia 3 230 571 7; Indonézia 3 684 753 8; Srí Lanka 2 569 110 8; Kambodzsa 2 400 290 9; Hongkong 2 427 433 9; Tunézia 2 337 123 10; Pakisztán 2 369 179 10; Marokkó 2 170 340 Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A szolgáltatások térbeli eloszlása 1. Christaller (1933) központi helyekről szóló elmélete: szolgáltatás által lefedett piaci területnek alsó és felső korlátja van (előbbi jelöli ki a rentabilitás határát, utóbbi az a maximális távolság, ahonnan még eljönnek a vásárlók a szállítási költségek dacára); 2. Egyszerűsítő feltételek: (1) homogén tér (közlekedési feltételek, vásárlóerő, tervezés), (2) profitmaximalizáló szolgáltató tökéletes informáltsággal, (3) haszon maximalizálására törekvő fogyasztó; 3. Adott szolgáltatás: azonos kínálat, jövedelmek és költségek; a tér teljes lefedése esetén azonos méretű hatszögletű piacterületek; 4. Különböző szolgáltatások: eltérő alsó és felső korlátok, azaz különböző nagyságú piacterületek; a nagyobb piacterület ritkább, magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatást jelent; 5. Szolgáltatások hierarchikus pozíciója alapján rangsorolt központi helyek: (1) legmagasabbra sorolt helyi tevékenység; (2) rang alatti tevékenységek mind; (3) azonos rang = azonos kínálat;
A szolgáltatások térbeli eloszlása 6. Modell megítélése: egyszerűsítő feltételek miatt távol a valóságtól (kritikák); de alkalmazták a területi tervezésben (közszolgáltatások szervezése különböző rangú központokban); 7. Példák: Németország, Hollandia (polderek), Malajzia (esőerdők), Magyarország (szocialista időszak településhálózat-fejlesztése); 8. Lösch és Isard próbálják rugalmasabbá tenni a modellt: (1) centrumok egyenlőtlen eloszlása; (2) központtól távolabbi településeken nagyobb kínálat; (3) szolgáltatások specializációja; (4) népsűrűségi különbségek miatt eltérő méretű piacterületek; 9. Carol (1959) modellje a városon belüli viszonyokról: (1) gyakran igénybe vett szolgáltatások a szomszéd központban; (2) közepes gyakorisággal igényelt szolgáltatások a települési alközpontban; (3) ritkán igényelt szolgáltatások a belvárosban;
A szolgáltatások térbeli koncentrációja 1. Hasonló termékeket kínáló, egymással versenyző szolgáltatók gyakran egymás közelében (ellentmond Christaller modelljének); 2. Nelson (1958): a szolgáltatók forgalma három tényezőtől függ: Saját vonzerő ( generative business ): saját kínálat nagysága, változatossága, csomagolása, ismertsége (pl. nagyáruház); Közös vonzerő ( shared business ): egymás mellé településből származó többletforgalom; hasonló kínálatok összevetésének lehetősége (kumulációs előnyök: pl. régiségkereskedők, galériák, ékszerészek) vagy egymást kiegészítő kínálatok (kompatibilitási előnyök: pl. szupermarket, gyógyszertár, fodrász egy helyen); Külső vonzerő ( suscipient business ): más okból meglátogatott telephely, de ha már ott van a fogyasztó, vásárol (pl. újságárus egy forgalmas közlekedési csomópontban);
A szolgáltatások térbeli koncentrációja 3. Koncentrációk kialakulásának helyét magyarázó telekár-modellek: Legnagyobb elérhető jövedelem a városközpontban (fogyasztók kedvező elérhetősége), ettől távolodva csökkenő hozamok; Legnagyobb jövedelmet termelő telephelyekért verseny a különböző telekárak megfizetésére képes szolgáltatások között; A központban a legmagasabb jövedelmet elérő szolgáltatások maradnak, a többiek kiszorulnak (bankok, biztosítók, értékesebb termékek kiskereskedelme koncentrálódik a cityben); Városközponton kívüli kedvező adottságú helyek (közlekedési csomópontok) környezetükhöz képest magasabb telekárakkal: bevásárlóközpontok, irodaházak negyedei, stb.
A szolgáltatók strukturális változásai 1. Szolgáltatások strukturális változásai: expanzió, stagnálás és zsugorodás váltakozása különböző ágazatokban és a nekik otthont adó telephelyeken (területi dimenzió); 2. Strukturális változások hátterében (1) a szolgáltatók szervezeti innovációi, valamint (2) a kereslet változása; 3. Szervezeti formákra adaptált életciklus-modell: kialakulási, terjeszkedési, érett és leépülési fázis a különböző szolgáltatások szervezeti formái terén; utolsó fázisban megjelenő újabb formák; 4. Élelmiszer-kiskereskedelem példája: szatócsboltok, önkiszolgáló boltok, méret- és kínálatnövekedés nyomán szupermarketek, hipermarketek, alacsony árakra törekvő diszkontok 5. Új szervezeti formák terjeszkedése (1) hierarchiaszintek szerint (pl. bevásárlóközpontok) és (2) földrajzi közelség szerint (pl. egyszerű fogyasztóorientált szolgáltatások);
A szolgáltatók strukturális változásai 6. Új üzemi formák megjelenésének összetett területi hatásai (növekvő méretek: méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázása): Ritkuló hálózat, nagy kiterjedésű piacterületek: az új szervezeti forma magasabb hierarchiaszintet képvisel (koncentráció); Nagyobb területigény, ezért a városközpontból kitolódik a város peremére az új szervezeti forma keretében kínált szolgáltatás; 7. Szervezeti innováció a több elemből álló rendszerek terjedése is (ma már akár határokon átívelő terjeszkedés globalizáció): Fióküzletek rendszere: több telephelyes vállalat, nagyobb piac meghódítása, belső méretgazdaságosság (pl. kiskereskedelem); Önkéntesen szerveződő láncolatok: önálló vállalkozások, de közös szimbólumok és részben közös termékkínálat (ismertség növelése, költségcsökkentés: nagy- és kiskereskedelem); Franchise rendszerek: pénzért vásárolt jog egy láncba történő kapcsolódásra (szimbólumok, kínálat, szervezet: gyorséttermek);
A kereslet strukturális változásai Beszerzési közösségek: önálló vállalkozások együttműködése a beszerzések összehangolása terén, alacsonyabb árak érdekében; 1. Bökemann (1967, 1982) által modellezett kereslet-növekedés: Népességnövekedés (fix jövedelem): minden létező szolgáltatás iránt arányosan növekvő kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése; Jövedelemnövekedés (fix népesség): alacsonyabb rangú szolgáltatások iránt nem vagy alig változó kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése;
A vasúthálózat mennyiségi mutatói néhány országban (forrás: CIA) Ország Vasúthálózat hossza (km) 1. USA 224 792 2. Oroszország 87 157 3. Kína 86 000 4. India 63 974 5. Kanada 46 552 6. Németország 41 981 7. Ausztrália 38 445 8. Argentína 36 966 9. Franciaország 29 640 10. Brazília 28 538 11. Japán 27 182 12. Ukrajna 21 684 13. Olaszország 20 255 14. DAK 20 192 15. Lengyelország 19 428
Ország Közúthálózat 1000 km 2 -re (km) Autópálya 1000 km 2 -re (km) Személygépkocsi-állomány (1000 db) Személygépkocsi-állomány 1000 lakosra (db) Ausztrália 107,0 0,2 12930 559 Belgium 5044,9 57,8 5446 487 Bulgária 176,0 4,9 2797 385 Csehország 1656,9 9,5 4710 448 Egyesült Királyság 1626,5 15,2 29746 464 Franciaország 1864,8 20,8 32663 512 Hollandia 3729,1 71,2 7930 472 Japán 3202,6 21,0 58067 456 Kína 427,9 10,0 73299 54 Koreai Köztársaság 1048,3 40,4 14262 284 Lengyelország 1317,8 4,4 18718 486 Magyarország 2145,2 16,3 2978 301 Mexikó 192,3 3,7 23456 195 Németország 1806,1 36,1 43471 539 Olaszország 1618,5 22,1 37405 621 Oroszország 75,1 2,3 36615 257 Portugália 899,0 32,4 4486 429 Románia 353,1 2,3 4476 224 Svédország 1287,1 4,3 4464 465 Szlovákia 895,6 8,5 1824 337 Törökország 492,3 2,7 8681 114 USA 670,3 10,1 127400 403 Forrás: KSH, 2014 (2011-2012-es adatok)
A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalo m (ezer TEU) 1; Sanghai 644 759 2; Singapore 538 012 3; Tianjin 477 000 4; Rotterdam 441 527 5; Guangzhou 438 000 6; Qingdao 407 340 7; Ningbo 364 612 8; Dalian 303 000 9; Busan 298 689 10; Port Hedland 288 443 1; Sanghai 32 528 200 2; Singapore 31 649 400 3; Hong Kong 23 118 000 4; Shenzhen 22 959 800 5; Busan 17 022 969 6; Ningbo 16 782 700 7; Guangzhou 14 609 470 8; Qingdao 14 514 200 9; Dubai Ports 13 280 000 10; Tianjin 12 298 300 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb teherforgalmú kikötők országok szerint (2012) Ország Ö K Ország Ö K Ausztrália 5 1 Kína 11 9 Belgium 1 1 Malajzia 2 2 Brazília 4 1 Nagy-Britannia 0 1 DAK 1 1 Németország 2 2 Dél-Korea 4 1 Omán 0 1 Egyesült Arab Emírségek 1 2 Oroszország 2 1 Egyiptom 0 1 Panama 0 3 Franciaország 1 0 Spanyolország 1 2 Fülöp-szigetek 0 1 Sri Lanka 0 1 Hollandia 2 1 Szaúd-Arábia 0 1 India 0 1 Szingapúr 1 1 Indonézia 0 1 Tajvan 1 1 Irán 0 1 Thaiföld 0 1 Japán 7 4 USA 3 4 Kanada 1 2 Vietnam 0 1 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 95 462 867 Guangzhou 48 548 430 Toronto 34 912 456 Beijing 81 929 689 Madrid, Barajas 45 175 501 London-Gatwick 34 222 405 London, Heathrow 70 038 857 Istanbul 44 992 420 Delhi 34 211 608 Tokyo International 67 788 722 Shanghai-Pudong 44 880 164 New York-Newark 33 993 962 Chicago, O Hare 67 091 391 San Francisco 44 431 894 Shanghai-Hongqiao 33 828 726 Los Angeles 63 687 544 Las Vegas 41 666 527 Seattle-Tacoma 33 219 723 Paris, Charles de Gaulle 61 611 934 Charlotte 41 226 035 Minneapolis-St. Paul 33 125 768 Dallas-Fort Worth 58 591 842 Phoenix 40 452 009 Tokyo Narita 32 874 530 Jakarta 57 730 732 Houston 40 022 736 Sao Paulo 32 477 646 Dubai 57 684 550 Kuala Lumpur 39 887 866 Detroit 32 205 358 Frankfurt 57 520 001 Miami 39 467 444 Manila 31 878 935 Hong Kong 56 064 248 Seoul-Incheon 39 154 375 Chengdu 31 599 353 Denver 53 156 278 München 38 360 604 Philadelphia 30 228 596 Bangkok 53 002 328 Sydney 37 342 798 Mumbai 30 038 696 Singapore 51 181 804 Roma, Fiumicino 36 980 161 Shenzhen 29 569 725 Amsterdam 51 035 590 Orlando 35 214 430 Melbourne 29 431 084 New York, JFK 49 293 587 Barcelona 35 131 771
Ország Telefonvonal 1000 lakosra (db) Mobiltelefon 1000 lakosra (db) Internet-előfizetések 1000 lakosra (db) Ausztrália 443 1 068 250 Brazília 223 1 353 101 Csehország 187 1 313 170 Egyesült Királyság 529 1 238 357 Franciaország 608 985 388 Hollandia 425 1 137 401 India 23 708 12 Japán 504 1 152 288 Kína 193 887 136 Korea 616 1 110 380 Lengyelország 139 1 500 156 Magyarország 299 1 164 241 Mexikó 168 858 111 Németország 589 1 190 346 Olaszország 343 1 589 223 Oroszország 285 1 528 166 Portugália 427 1 130 238 Románia 218 1 056 173 Svédország 406 1 244 326 Szlovákia 177 1 139 155 Törökország 181 930 112 USA 422 955 285 Forrás: KSH, 2014 (2013-as adatok)