Janky Béla. & Bakó Boglárka, Horváth Ágnes, Varga Dániel, Szilágyi Péter, Bognár Adrienn. Szegénykép és jóléti preferenciák

Hasonló dokumentumok
Társas preferenciák vizsgálatának története: Néhány tanulság laboratóriumi játékelméleti kísérletek számára

Bognár Adrienn (PTE) - Janky Béla (MTA TK SZI, BME) Menekültek: Médiareprezentáció, hírfogyasztás és véleményalkotás 2015 őszén

A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység


















1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15.

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

A kötetben használt adatbázisok leírása

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

Does pension policy make older women work more?

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

Egyenlőtlen növekedés?

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

Az Ipar 4.0 területi összefüggései, a digitális ökoszisztéma vállalati szereplőinek területfejlesztési elvárásai

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

Értelmiségnevelés nem hozott anyagból

Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben

Mérlegen a vidék: társadalmi felzárkózás vagy leszakadás?

Magyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

Területi progresszió vagy regresszió?

Segíthetek? Hogyan őrizzük meg munkatársaink

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozása

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Deszegregáció,egységes közoktatás

Mennyire szolidáris a magyar?

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA

S atisztika 1. előadás

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. Pintér Lilla

JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok

Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban


KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

Az adóköteles jövedelem rugalmassága

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában

MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON


Szocio- lingvisztikai alapismeretek




AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

Szilveszter Kupa B Kategóriás Női Párbajtőr december 31.




A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán november

Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer működési mechanizmusai

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A humán tőke társadalmi hozadéka Magyarországon


KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Együttmőködés és innováció

KORÓZS LAJOS elnökségi tag

Átírás:

Janky Béla MTA & BME & Bakó Boglárka, Horváth Ágnes, Varga Dániel, Szilágyi Péter, Bognár Adrienn Szegénykép és jóléti preferenciák Előadás a Hétfa Kutatóintézetben Budapest, 2015. január 29.

Nézzük meg ezt a videót! http://www.youtube.com/watch?v=rdlb1uwkoko&feature=youtu.be Szerkesztő szándéka? Hatás a média-fogyasztóra?

Szegénység és etnicitás a médiában Erős sejtés: A tipikus szegénység-reprezentációk alááshatják a szolidaritást Lehetséges okok: - Etnicitás: Túlzott hangsúly a kisebbségieken (Gilens 1999 etc.) - Státusz: Túlzott hangsúly a mélyszegénységen (Larsen 2006, Larsen & Dejgaard 2013) - Sztereotípia-konzisztencia: Túlzott hangsúly sztereotipikus mintákon (Kellstedt 2003 etc. + Gilens, Larsen & Dejgaard etc.) A mi állításunk: Etnicitás és státusz interakciója is számít a sztereotípia-konzisztenciától függetlenül

Egy gondolatkísérlet A rossz körülmények hatása

Egy gondolatkísérlet Blaming the victim

Egy gondolatkísérlet Sztereotípiák

Egy gondolatkísérlet Sztereotípiák

A jelenség általánosabban: Kabátlopási ügy Mindannyiunk tapasztalata: Minél nagyobb slamasztikába kerültünk a körülmények vagy más emberek ármánykodása nyomán, annál gonoszabbnak néztek minket a velünk szemben eleve gyanakvó megfigyelők. Az ok: A megfigyelők csak a végeredményt látják, a hozzájuk vezető út homályban maradt, így azt feltételezésekkel pótolják. Durva következményekhez csak durva okok vezethetnek, vagy a célszemély vagy a körülmények oldaláról.

Hipotézisünk: A szegénység stigma jelentős részben a fenti kabátlopási ügy mechanizmusán alapul: Az átlagpolgár úgy gondolja, hogy nagy szegénység különösen kedvezőtlen körülmények vagy különösen komoly jellemhibák következménye lehet. Minél nagyobb a szegénység, annál rosszabb körülményekre és/vagy jellemhibára utal Hogyan hat ez a szegénységi támogatások megítélésére?

Szegénységi támogatások elve: Minél nagyobb a szükség, annál nagyobb a segítség Fő állításunk: Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minél szegényebb valaki, annál több jár neki A jóindulatú átlagpolgár nem akarja támogatni azokat, akiknek a szegénysége szerinte jellemhibából ered Mivel a szegénység kialakulását megfigyelni nehéz, az előzetes feltevések fontos szerepet játszanak a megfigyelt szegények megítélésében

Poverty-assistance paradox : Könnyen előfordulhat, hogy minél rosszabb helyzetbe kerül egy szegény(csoport), annál kevesebb támogatást akarnak neki megítélni az átlagpolgárok A paradoxon erőssége attól függ, hogy az átlagpolgár mennyire látja meritokratikusnak az elsődleges jövedelemeloszlást; azonban létrejötte nem irracionális gondolkodásmód eredménye. A szegénység létrejöttéhez vezető mechanizmusok teljes átlátása, és ezek alapján történő racionális következtetés nem gátolja meg a paradoxon létrejöttét.

Poverty-stereotype interaction : A szegénység megítélése függ a szegénység érzékelt színétől. De ez az összefüggés nem egyformán erős a nélkülözés különböző szintjein élők esetében. A középosztályhoz közeli mérsékelt szegények (akik könnyebben tűnnek dolgos-rendesnek ) megítélésében kevesebb szerepet játszhat, csakúgy mint esetleg a teljes nincstelenség esetében (ahol már erősen érvényesül a poverty-assistance paradox hatás).

Társadalompolitikai következmény (?): Ha a szociálpolitikai közbeszéd direkt módon vagy a jóléti intézményrendszer keretező hatásán keresztül túlságosan nagy hangsúlyt fektet a mélyszegények helyzetére, az - csökkentheti a szegénység-felszámoló juttatások szavazói támogatását (v.ö. Larsen 2006, 2008) - növelheti az etnikai sztereotípiák szerepét a szegények megítélésében (v.ö. Gilens 1999 stb.)

Empirikus vizsgálat Videó-vignette kísérlet 2X2 between-subject factorial design Videó: Semleges Intro (2 perc) Mérsékelt Intro 1: Kiegyensúlyozottabb kép a szegénységről Mélyszegény Intro 2: Fókuszban a mélyszegénység Roma Intro 1 + Roma jelek Intro 2 + Roma jelek Interjú (5 perc)

Videó-vignette kísérlet Függő: Az imént bemutatott Győző, és a hozzá hasonló helyzetben lévő tartós munkanélküliek családjai (két szülő és két gyermek esetén, 26 ezer Ft családi pótlékon felül) eddig havi 60 ezer forint rendszeres szociális segélyre voltak jogosultak (amennyiben együttműködtek a munkaügyi szervekkel és az önkormányzattal). Mi a véleménye az ilyen típusú segélyekről? Mit tegyen a kormányzat? - 1) Érdemben növelje mindenképpen...6) Törölje el Kontroll-változók: - Manipuláció - Sztereotípiák

Videó-vignette kísérlet Felmérés - 2011 - Szemináriumi keretek - Budapest, Pécs - 629 válaszadó - MA, BA, 18-19 éves gimnáziumi tanulók - Media-zaj - Szociológusok eltérése

Videó-vignette kísérlet Az etnikai keretezés hatásáról mást látnk, a két státusz keretben Teljes minta Őszi kísérlet Ősz, szociológusok nélkül 53 52 52 57 62 41 32 32 38 46 50 33 Normal Distressed Normal Distressed Normal Distressed Roma Neutral Roma Neutral Roma Neutral

Videó-vignette kísérlet Az etnikai keretezés hatásáról mást látnk, a két státusz keretben 10% 10,4% 4,1% 0% Baseline Deep poverty Ethnic cues Deep poverty X ethnic cues -10% -9,2%

Videó-vignette kísérlet Nincs általános etnikai hatás Gyenge, de elég robusztus interakciós hatás (etnicitás-státusz) A mélyszegénység jelei növelik a szolidaritást a neutrális (nemroma) keretben - Nem könnyű mindezt a sztereotípia-konzisztencia elméletével magyarázni

A modellek Poverty-assistance paradox Mit akar az átlagpolgár? Ui = V(Wi) + Dij(Wj,Ej,Fj) Ui: i átlagpolgár boldogságának mértéke V(Wi): i átlagpolgár saját életszínvonalától függő boldogsága Dij(Wj,Ej,Fj): átlagpolgár más szegénységéből eredő boldog(talan)sága Wi: i egyén életszínvonala Ej: j egyén saját erőfeszítései Fj: j egyén életszínvonalát meghatározó külső tényezők Az életszínvonal a különböző befolyásoló tényezők multiplikatív hatásaként jön létre: W=EF

A modellek Poverty-assistance paradox Az átlagpolgár szegények miatti rosszérzése: Dij = 0 ha Wj EjFmed vagy Wj Wp Dij = max(wj EjFmed, Wj Wp) ha Wj < EjFmed és Wj < Wp Wp: szegénységi küszöb Az átlagpolgár problémája: nem tudja megfigyelni E-t és F-t. De: Látja W-t és vannak előzetes feltevései E-ről és F-ről. Ez alapján becsli E-t.

A modellek Poverty-assistance paradox Ha nagyon alacsony a megfigyelt életszínvonal, az átlagpolgár már nem tud elképzelni túl magas E-t. Egy bizonyos szint alatt W csökkenésénél jobban csökken a becsült E. Így csökken T(W) is. A segélyezendő életszínvonalának csökkenésével csökken az átlagpolgár támogatási kedve. Az, hogy milyen tartományban jön létre a paradoxon, az attól függ, mennyire hisz az átlagpolgár az igazságos világban (abban, hogy az eredetileg kialakuló jövedelemeloszlás érdemeken alapul)

A modellek Poverty-stereotype interaction Ui = V(Wi) + Dij(Wj,Ej,Fj) de W = E + F, továbbá Ej=0 vagy Ej=h Dij = 0 ha Wj h vagy Ej = 0 Dij = Wj h ha Wj < h és Ej = h