A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek 2016.09.13. dr. Gajdics Ágnes
A környezetvédelmi jog helye a jogrendszerben - Alkotmányjog - Polgári jog - Polgári eljárásjog - Családjog - Közigazgatási jog - Közigazgatási eljárási jog - Nemzetközi jog - Nemzetközi magánjog - Munkajog - Pénzügyi jog - Szociális jog - Társadalombiztosítási jog - Büntetőjog - Egyházi jog
Szabályozási szintek - nemzetközi jog - EU jog - nemzeti jog - önkormányzati előírások
Környezetjog A környezetjog rendszere Általános rész (rendszer-jellegű, általánosan alkalmazható szabályok) Alapelvek, szabályozási eszközök, felelősség Hatásvizsgálat, felülvizsgálat, engedélyezési eljárások Információs jogok Különös rész (szektorális szabályok) Az egyes környezeti elemek szabályozása Veszélyeztető tényezők (hulladék, zaj, rezgés, veszélyes anyagok)
Környezet, környezetvédelem - környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - Kvt.: környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.
Környezetvédelem A környezetvédelem meghatározott társadalmi tevékenységek rendszere, amelyek célja a bioszféra létét biztosítani és egészséges fejlődését megőrizni oly módon, hogy a) környezetünket megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásaitól, b) mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, c) bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, s a tűrési határokat tevékenységünk során nem lépjük át. A környezetvédelem tartalmilag azt jelenti tehát, hogy az embert és épített környezetét ért káros hatásokat megelőzzük, kivédjük, az okozott károkat megszüntetjük a termelés és fogyasztás környezetkárosító és -veszélyeztető tevékenységeinek szabályozása révén. [Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Kiadó. Szeged, 2001.]
A nemzetközi környezetjog története - okok - Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése természeti erőforrások fokozott igénybe vétele - A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált - Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel - Környezetszennyezés határokon átívelő jellege
A nemzetközi környezetjog története - A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) - A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (Trail Smelter ügy 1941) - Trail Smelter ügy: - Egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén-dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban. - A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte. Az 1941-ben született választott-bírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trailkohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak. - Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén. - Kimondta az államok területükön kívüli károkozásért való felelősségét.
A nemzetközi környezetjog története - A II. világháborút követően előtérbe került a környezet globális védelme a korábbi lokális és regionális szemlélet helyett - Egyre növekvő számban születtek nemzetközi egyezmények (Londoni Egyezmény 1954 a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről; Genfi Egyezmény 1958 a nyílt tengerről) - Fontos szerepet játszottak a megjelenő nemzetközi szervezetek is (1945 ENSZ égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében kiemelkedő jelentőségű konferencia megrendezésére került sor)
Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - 1972: Római Klub (1968-ban alakult nemzetközi csoport, célja a globális problémák azonosítása és az ezekkel kapcsolatos megoldás-javaslatok kidolgozása) jelentése a Növekedés határai címmel - A XX. sz-i gazdasági tendenciák folytatódása esetén biztosítottak lesznek-e a megfelelő életfeltételek a növekvő számú emberiség részére (lakosság, nyersanyagkészletek, ipari fejlődés, környezetszennyezés mértéke) - a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatók fenn sokáig beavatkozás nélkül, amennyiben az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció össze fog omlani - a felvázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges - 1972 Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről - az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozása - nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól: az emberhez méltó környezethez való jog, az államok nemzetközi együttműködési kötelezettségének kimondása - az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrejött az ENSZ Környezeti Programja (UNEP): környezettel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, nemzetközi egyezmények előkészítése, segítségnyújtás államoknak a környezetvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez. https://www.youtube.com/watch?v=lws1ezanunc
Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - A Stockholmi Konferenciát követően a korábbi, ún. szektorális megoldások helyett megjelenik az ún. integratív környezetvédelmi szemlélet (a környezet szennyezése elleni védekezés a csővégi módszerekről a forrásoknál történő védekezésekre helyeződött át) - 1983: az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot - feladata: a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozása, együttműködés a különböző gazdasági fejlettségű államok között - 1987: jelentés Közös Jövőnk címmel: - A fenntartható fejlődést és az ehhez szükséges változásokat ismerteti. - fenntartható fejlődés elvének kimondása a harmonikus/fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen generációk szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit hasonló igényeik kielégítésének lehetőségétől. https://www.youtube.com/watch?v=m2yi1vyfhxc - Bemutatja a világ legfontosabb problémaköreit, hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát.
Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - 1992 Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája alapja a Közös Jövőnk c. jelentés https://hu.wikipedia.org/wiki/ri%c3%b3i_egyezm%c3%a9ny - Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (27 alapelvet fektet le; kinyilvánítja a fenntartható fejlődés szükségességét; kimondja az államok közös, de differenciált felelősségét a környezetért, K+F, állampolgári részvétel, hatékony környezeti jogszabályok) - Feladatok a XXI. századra: (ajánlások és javaslatok) - Éghajlatváltozási Keretegyezmény (célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kiküszöbölése) - Biológiai Sokféleség Egyezmény (célja a biológiai sokféleség megőrzése, elemeinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása) - Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről (erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, alapelvek az erdők védelmével kapcsolatban)
Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében - Az ENSZ a Riói Konferencia eredményeinek nyomon követése érdekében létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságát 1992-ben - minden évben áttekinti a konferencián elfogadott egyezmények végrehajtását - iránymutatást ad a kormányoknak a fenntartható fejlődés megvalósítására - 2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások áttekintése a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés terén számos előrelépés történt, de a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések során való integrálása nem történt meg - Végrehajtási Terv: a Riói konferencia záródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve - Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről: állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban - 2012 Rio+20: ENSZ konferencia a fenntartható fejlődésről https://www.youtube.com/watch?v=qeptjbvfrkm - az elért eredmények értékelése, a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatása - két fő téma: a zöld gazdaság lehetőségei a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolásával összefüggésben és a fenntartható fejlődés intézményi keretei - záródokumentum: "The Future We Want" - A jövő, amilyet szeretnénk. - Áttörés és kötelező erejű megállapodás nélkül.
Fontosabb nemzetközi - 1971 környezetvédelmi Ramsar: egyezmény a nemzetközi egyezmények jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről - 1973 London: egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről; - 1973 Washington: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről - 1979 Bonn: egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről - 1979 Bern: egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről - 1979 Genf: egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről - 1985 Bécs: egyezmény az ózonréteg védelméről - 1989 Bázel: egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról - 1994 Szófia: egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről
A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb alapelvei - elővigyázatosság elve - megelőzés elve - fenntartható fejlődés elve - szennyező fizet elv - társadalmi részvétel - a károkért való állami felelősség elve
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Elővigyázatosság - Tudományos bizonytalanság esetén a megfelelő értékelési eljárások és megelőző intézkedések alkalmazása az emberi egészség és a környezet károsodásának elkerülése céljából. (Európai Tanács fenntartható fejlődésről szóló 2006-as stratégiája) - Az elővigyázatosság alapelvére való hivatkozásról, vagy annak mellőzéséről akkor születik döntés, amikor a tudományos információ elégtelen, nem kellően meggyőző, vagy bizonytalan, és amikor annak jelei mutatkoznak, hogy a környezetre, vagy az emberek, az állatok, vagy a növények egészségére gyakorolt esetleges hatások veszélyesek lehetnek, és nincsenek összhangban a védelem választott szintjével. (COM 2000 1.) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/?uri=uriserv:l32042 - a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül; - célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét - lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, amíg a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik - pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni; klímaváltozás (ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye) http://indavideo.hu/video/genharc_spanyol_es_magyar_foldon
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Megelőzés - Az elv alapján az intézkedések többé már nem elsősorban azt jelentik, hogy a kárt, vagy romlást annak bekövetkezése után kell helyreállítani, ehelyett korábban kell intézkedéseket tenni, hogy megakadályozzák a kár, vagy romlás bekövetkezését. - az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli - a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni - több szinten érvényesül: egyrészt a jogalkotás szintjén magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt a jogalkalmazás szintjén azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve - pl: engedélyezés rendszere http://www.europarltv.europa.eu/hu/player.aspx?pid=0465adf7-9694-4854-bec4- a1c40172764d
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Fenntartható fejlődés elve - Környezet és Fejlődés Világbizottság Közös Jövőnk c. jelentése (1987): a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció képességét saját szükségletei kielégítésére - a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított - környezet védelme, társadalmi egyenlőség és összefogás, gazdasági jólét
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Szennyező fizet - A szennyező fizet elve a maga eredeti változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni. - A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie. - Másként: a környezetromlásnak, kárnak és a környezet megtisztításának költségeit nem a társadalomnak kellene viselnie adókon keresztül, hanem annak a személynek, aki a szennyezést okozta.
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Társadalmi részvétel - a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja - pillérei: - információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) - részvétel a jogalkotásban - részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben - jogorvoslati jog, perlési jog https://www.youtube.com/watch?v=2ts97fuby1y
A környezethez való jog - ENSZ 1972 Környezetvédelmi Világkonferencia: Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa. - 1992 Riói Nyilatkozat: Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában. - Elemei: - egészséges környezethez való jog - biztonságos környezethez való jog - zavartalan környezethez való jog - esztétikus környezethez való jog - Magyarország Alaptörvénye: - XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. - XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/e-learning/alaptorveny_birok/at_szabadsag/lecke10_lap1.html
Az Unió környezetvédelmi joga https://www.youtube.com/watch?v=apqicsel_b8 Az Alapító Szerződések - ESZAK-t létrehozó Párizsi Szerződés (1951. ápr.18.-1952. júl.25.) - EGK-t (EK) létrehozó Római Szerződés - EURATOM-t létrehozó Római Szerződés (1957.márc.25-1958.jan.1.) Az Európai Közösségeket létrehozó alapító szerződések eredetileg nem tartalmaztak a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket, sem egyéb, a környezeti politikával foglalkozó rendelkezéseket. Mivel az EK-nak nem volt közösségi szintű környezeti politikája, így a tagállamok a környezeti problémákra önállóan, egymástól függetlenül igyekeztek megoldást találni. A környezetszennyezés határokat nem ismerő volta, valamint az eltérő környezetvédelmi előírások okozta kereskedelem-korlátozó hatások érlelték a közösségi fellépést, amihez az ENSZ 1972-ben Az ember és a környezet címmel Stockholmban rendezett konferenciája a nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés első nagy állomása is hozzájárult.
Az Unió környezetvédelmi joga Környezeti politika és fellépés kialakulása: - kifejezett szerződési felhatalmazás nélkül - EK Szerződés 100.cikk - tagállamok eltérő környezetvédelmi előírásai - termékek-tagállamok közötti kereskedelem - létesítmények költségeken keresztül versenytorzító hatás - EK Szerződés 308. cikk 100. cikk A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését. 308. cikk Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.
Az Unió környezetvédelmi joga Egységes Európai Okmány (1986) Lényeges változások: - a környezeti politika Alapszerződésbe való beemelése, így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára - a közösségi törvényhozás jogkörébe tartozik mindazon kérdések szabályozása, amelyek: - a környezet állapotának védelmét, fenntartását, javítását szolgálják - védik az emberek egészségét - biztosítják a természeti erőforrások ésszerű használatát - a legkisebb szigor klauzulájának megjelenése: bármely tagállam a jelen Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb védelmi szabályokat tartson fenn, vagy vezessen be - szubszidiaritás alapelve: az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések, ha a célok valamilyen okból nemzeti, vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg, vagy a közös fellépés hatékonyabban megvalósítható https://www.youtube.com/watch?v=s5g-8pabung
Az Unió környezetvédelmi joga Maastrichti Szerződés (1992) - a szerződés preambuluma kiemeli a környezetvédelem integrációs szerepét (a környezetvédelem integrációs szerepe a Szerződés preambuluma alapján abban jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni) - a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést - a szubszidiaritás általános elvvé válása ( A Közösség az e szerződésben ráruházott hatáskörök és a számára kijelölt célkitűzések keretén belül jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. ) - a Szerződés bővítette a Közösség környezeti politikai hatáskörét is, amikor kiterjesztette a közösségi cselekvést a földrendezési politika, a város-és vidéktervezés, valamint az energia-politika kérdéseire https://www.youtube.com/watch?v=gd0moaiq22k
Az Unió környezetvédelmi joga Amszterdami Szerződés (1996) - jegyzőkönyvet csatolt az Európai Közösséget alapító szerződéshez a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról - integráció elvének erősödése (az integráció alapelvét beemelte a Közösség céljainak eléréséhez szükséges politikákat és tevékenységeket felsoroló 3. cikk rendelkezései közé) - egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét
Az Unió környezetvédelmi joga - Nizzai Szerződés (2001) - Lisszaboni Szerződés (2007) - kimondja: az Unió célkitűzései közé tartozik Európa fenntartható fejlődésének elősegítése - megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés kiemelten fontos célkitűzést jelent az Unió külkapcsolatainak alakítása során is - a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza - a Lisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül - további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt Akcióprogramok https://www.youtube.com/user/euenvironment
A hazai környezetvédelmi jog története - Széttagoltság, az egyes környezeti elemek elkülönült védelme - 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - A törvény célja - A törvény hatálya - Alapfogalmak - A környezet védelmének alapelvei - Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás - Felelősség - Együttműködés - Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól II. Fejezet A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK - A környezeti elemek egységes védelme - A föld védelme - A víz védelme - A levegő védelme - Az élővilág védelme - Az épített környezet védelme - Veszélyes anyagok és technológiák - Hulladékok - Zaj és rezgés - Sugárzások - Közös szabályok
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól III. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG - Az állam környezetvédelmi tevékenysége - Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége - A Nemzeti Környezetvédelmi Program - A Kormány környezetvédelmi tevékenysége - A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai - A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél - Országos Környezetvédelmi Tanács
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI V. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA - A környezetvédelem tervezési rendszere - A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer - Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás - Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba - Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés - Környezeti nevelés, képzés, művelődés
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VI. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI - Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat - Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok - A környezet használata után fizetendő díjak - Környezetterhelési díj - Igénybevételi járulék - Termékdíj - Betétdíj
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS VII. Fejezet - A környezetvédelmi igazgatás - Adatkezelés - A környezetvédelmi hatósági együttműködés - A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése - Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció - A környezeti hatásvizsgálati eljárás - Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - Határozatok - Az egybefoglalt környezethasználati engedély - A környezethasználat bejelentése - Környezetvédelmi felülvizsgálat - A környezetvédelmi teljesítményértékelés - A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai - Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) - Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés - Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése - Határértékek - A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai - Szakértői tevékenység - Végrehajtható határozatok - Eljárási költségek - Felügyeleti díj
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VIII. Fejezet A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelmi egyesületek jogai IX. Fejezet FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT - A jogi felelősség általános alapja - Közigazgatási jogi felelősség - Kártérítési felelősség - Környezetvédelmi bírság - Környezetvédelmi megbízott - Az ügyész szerepe a környezetvédelemben X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK