Erdővédelmi delmi aktualitások különös s tekintettel a Parkerdő terület letére Csóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely Budapest 2011. június 9. Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály
Klímaváltozás
Lebarnult jegesmedvék, és egyéb rémtörténetek
Mit jósolnak nekünk a klímakutatók? 1. Gyakoribb, hosszabb és súlyosabb aszályokat 2. Az extrém időjárási események gyakoriságának növekedését
25 20 15 % 10 5 Átlag: 6,1% 0 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 Év Éves összesített erdőkárok az erdőterület arányában 1962 és 2010 között
3,5 3 2,5 2 % 1,5 Átlag: 1% 1 0,5 0 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 Év Éves abiotikus erdőkárok az erdőterület arányában 1962 és 2010 között
25 20 15 % 10 Átlag: 5,1% 5 0 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 Éves biotikus erdőkárok az erdőterület arányában 1962 és 2010 között Év
30 28 25 20 20 20 Fajok száma 15 10 9 5 0 2 1881-1890 3 1891-1900 0 1901-1910 2 1911-1920 1 1921-1930 2 1931-1940 1 1941-1950 Évtized A jövevény erdei rovarfajok száma Magyarországon évtizedenként, 1880 és 2010 között 2 1951-1960 1961-1970 1971-1980 4 1981-1990 1991-2000 2001-2010
Az utóbbi két évtizedben (1991-2010) több jövevény rovarfaj jelent meg erdeinkben, mint az előtte eltelt 110 évben (1881-1990)!!!!
Corythuca ciliata Neoclytus acuminatus Parectopa robiniella Dasineura gleditsiae 1976 1981 1983 1992 Cameraria ohridella Oxycarenus lavaterae Phyllonorycter robiniella Megabruchidius toikeni 1993 1995 1996 2001 Prociphilus fraxinifolii Aproceros leucopoda Obolodiplosis robiniae Dryocosmus kuriphilus 2003 2003 2006 2009 Jövevény erdészeti jelentőségű rovarfajok az utóbbi 35 évből
Abiotikus károk
1000 900 800 700 600 Ha 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év Viharkárok a Parkerdő területén 2001-2010 között
Záródáshiány
Nyári viharkár mátrai bükkösben
18 16 14 Average foliage loss (%) 12 10 8 6 4 2 0 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Canopy closure (%) A záródás és az egészségi állapot összefüggése bükkösökben (2009)
Zöld karcsúdíszbogár (Agrilus bigutattus)
Zöld karcsúdíszbog szbogár (Agrilus viridis)
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII L B I P L 2 L Az Agrilus viridis életciklusa Magyarországon Kifejlődése normál esetben két évig tart. Száraz, meleg, aszályos időszakokban, alacsonyabb tengerszint feletti magasságban, záródáshiányos állományokban azonban 1 év alatt is kifejlődhet
Egészséges bükk korona
3000 9,00 2500 2000 8,00 1500 1000 7,00 500 0 6,00 5,00 PDI 4,00 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A bejelentett bükkpusztulás és a Pálfai aszályindex éves értékei Magyarországon 3,00 2,00 1,00 0,00 Reported decline (ha)
Bóbítás bükkszú (Taphrorychus bicolor)
Taphrorychus bicolor
Kétpettyes díszbogár (Agrilus bigutattus)
Kétpettyes díszbogár (Agrilis biguttatus)
Szalagos díszbogár (Coraebus florentinus)
Szalagos díszbogár (Coraebus florentinus)
80 70 70 60 Elpusztult ág 50 40 30 20 10 11 5 7 1 2 0 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év Coraebus által elpusztított ágak a Piliszentlászló 56A parcellán
Az örökzöld pajorkár
1400 1200 1183 Pajorkárok a Valkói Erdészet területén 2001 és 2010 között 1000 Pajorkár (ha) 800 600 400 200 0 206 218 109 148 40 2 0 0 1 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A pajorfeltárás eredményei a megbízhatóan mintázott erdőrészletekben L3 L2 L1 Dány11C Dány18D-C-A Dány19E Dány39A Isaszeg12B-14A Isaszeg19B Isaszeg44C Valkó 31B Valkó 62A Valkó 68A-C Valkó 68B-D átlagos pajorszám (db)
Az átlagos pajorszám és a záródás összefüggése (kezeletlen területeken) 3,5 3,0 2,5 2,8 2,2 3,0 2,6 pajor/m2 2,0 1,5 1,7 2007 2008 1,0 0,5 0,0 1 2 3 4 5 záródási osztály 0,0
Két új lombfogyasztó nemes nyár állományokban
Chrysomela cuprea
Chrysomela cuprea kártétele fiatal szürke nyáron
2006: 20 ha on tarrágás (9 ha újraerdősítés) 40 ha on 30-40%-os lombvesztés 2009: 90 ha-on 60-70%-os lombvesztés 8 ha-on 30%-os lombvesztés Chrysomela cuprea kártétele fiatal nemes nyár ültetvényen
Nyárfa púposszövő (Pheosia tremula)
2009: 90 ha-on tarrágás 30 ha-on 60-70%-os lombvesztés (24 ha-on védekezés) Pheosia tremula tarrágás nemes nyár állományban
Új makk-kártevő
1 cm 1 cm 1 2 A Pseudoneuroterus saliens kétivarú (1) és egyivarú (2) nemzedéke
Callirhytis / Curculio / Cydia Curculio / Cydia / Callirhytis Neuroterus Aszály / Neuroterus A makkhullás méret-kategóriái
Pseudoneuroterus saliens Callirhytis glandium Curculio egyéb Pseudoneuroterus saliens Callirhytis glandium Curculio egyéb egészséges összes makk (db/m 2 ): 426 összes makk (db/m 2 ): 236 db 80 70 60 50 P. saliens C. glandium Curculio spp. egyéb db 60 50 40 P. saliens C. glandium Curculio spp. egyéb 40 30 30 20 10 20 10 0 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 hét 0 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 hét A csermakk hullásmenete 2010-ben, két mintavevő kosárban (Gyermely)
Összefoglalva: Erdeinkre növekvő kárnyomás nehezedik. Különösen egyértelmű ez az utóbbi 15-20 évben. Növekszik a klasszikus károk gyakorisága és területi kiterjedése. Jövevény fajok (rovarok és kórokozók egyaránt) gyorsuló ütemben jelennek meg erdeinkben. Korábban jelentéktelennek tartott őshonos fajok lépnek fel kártételi szinten, illetve elfeledett fajok okoznak újra károkat. Ezek a trendek várhatóan folytatódni fognak, főként akkor, ha a klimatológusok hazánkra vonatkozó előrejelzései akár csak részben is igazolódnak. Az abiotikus károk (főként viharkárok) nyomán fellépő változások jelentős kárláncolatok kialakulásához vezethetnek. Ennek várhatóan jelentős ökológiai és ökonómiai hatásai lesznek. A kialakuló problémák orvoslására nem lesznek azonnali csodaszerek.
Újabb közvetett bizonyíték IL
Köszönöm a figyelmet!