ORSZÁGOS ERDŐKÁR NYILVÁNTARTÁS

Átírás

1 ORSZÁGOS ERDŐKÁR NYILVÁNTARTÁS ÚTMUTATÓ AZ ERDŐVÉDELMI KÁRBEJELENTŐ LAPHOZ

2

3 Előzmények Az egész társadalom számára mindig is nagy jelentőséggel bírt az erdeink egészségi állapota. Az erdőgazdálkodók egy adott köre az elmúlt pár évtizedben az erdővédelmi jelzőlapokon szolgáltatott információt az erdők egészségi állapotáról. Ezt a bejelentő rendszert váltja le és bővíti ki a most bevezetendő Erdőkár nyilvántartó rendszer. Ez a rendszer egységes erdővédelmi célú adatgyűjtést és hasznosítást foglal magában, alkalmazása valamennyi hazai erdőre kiterjed. Fontos jellemzője, hogy jogszabály alapján elvárt és az erdészeti hatóság által felügyelt, koordinált tevékenyégen alapul. Ez az útmutató elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet (JESz) számára készült, de iránymutatásul szolgál mindazoknak, akik legyen szó erdészeti hatósági személyről, erdőgazdálkodóról, vagy más erdészeti szakemberről az adatszolgáltatásban részt kívánnak venni. Mivel a JESz-re vonatkozóan az alábbi megállapítások kötelező érvényűek, ezért a továbbiakban ez az útmutató őket szólítja meg, mint a bejelentésre kötelezett személyeket. Az Erdőkár Nyilvántartás és az Erdővédelmi jelzőlapos rendszer viszonya Amíg az Erdőkár Nyilvántartás az ország összes erdejére vonatkozik és az erdészeti szakszemélyzet számára ír elő kötelezettséget, addig az Erdővédelmi jelzőlapos rendszer az erdőgazdálkodók egy körétől várta el az adatszolgáltatást, és korábban ez volt az alapja az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) felé való információ-szolgáltatásnak is. Az Erdőkár Nyilvántartás elindításával az Erdővédelmi jelzőlapos adatszolgáltatás a párhuzamosság elkerülése érdekében megszűnik, a év átmeneti év lesz. Mivel az OSAP egy évvel korábban határozza meg az adatszolgáltatás adott évre vonatkozó előírásait, így a évben még a gazdálkodók felé is fennáll a korábbi kötelezettség. Ezt a kötelezettséget az Erdőkár Nyilvántartás adatszolgáltatási nyomtatványán, az Erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltésével és beküldésével lehet teljesíteni. Amennyiben a szakszemélyzet által egy adott kár bejelentésre került, akkor a gazdálkodó felé fennálló ugyanarra a káreseményre vonatkozó, OSAP-os kötelezettség is teljesítettnek tekintendő. Fentiekre hivatkozva, az állami erdőknél célszerű fenntartani az erdővédelmi jelzőlapos adatszolgáltatásnál korábban működő a bejelentő lapok összefogására, koordinálására kialakított gyakorlatot, nem megfeledkezve a szakszemélyzet személyes, aláírásával megerősített felelősségéről. A rendszer általános ismertetése A JESz köteles az általa észlelt, az erdei életközösséget meghatározó módon befolyásoló károsítást az erdészeti hatóság felé jelenteni. A bejelentés bizonylata a kétpéldányos Erdővédelmi kárbejelentő lap, melyeket a nyomtatványtömb tartalmazza. A tömb további része egy kódjegyzék, és egy kitöltési útmutató. A beküldött kárbejelentő lapoknak egy másolati példánya a nyomtatvány-tömbben marad, így a bejelentő személy a későbbiekben is rendelkezik információval az általa bejelentett károkról. A bejelentés címzettje mindig a MgSzH Erdészeti Igazgatósága (EI), mint erdészeti hatóság kell, hogy legyen. A teljesítés könnyítéseként a kárbejelentő lapok eljuttathatók a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságaira is, ahonnan továbbítják azokat az EI-hez. A bejelentő lapok személyes leadása esetén a tömbben maradó példányt 2

4 célszerű ellenjegyeztetni a befogadóval. Mindezek mellett az erdészeti hatóság tervezi, hogy a közeljövőben megnyílik a lehetőség az elektronikus adatbeküldés előtt is. A kárbejelentés alapvetően két esetre bontható. A bejelentés egyik esete, amikor zárlati károsítót azonosítunk, vagy felmerül a gyanú, hogy zárlati károsító jelent meg az erdőben. Ekkor a káreseményt, illetve ezzel kapcsolatos gyanúnkat kötelező azonnal jelenteni az erdészeti hatóság felé, még akkor is, ha a kár mértéke elenyésző. A bejelentést helyszínelés, részletes vizsgálat követi majd, melyet az illetékes hatóság folytat le. A kárbejelentés másik, gyakoribb módja, hogy az erdei életközösség természetes mértékű folyamatait meghaladó káreseményt kell bejelenteni. Ilyen jelentősebb biotikus és abiotikus károk észlelése esetén ki kell tölteni a kárbejelentő lapot, majd eljuttatni azt az erdészeti hatóság részére. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy csak negyedévente juttassuk el a kárbejelentőket a hatósághoz, nem kötelező az azonnali jelentés. Ha nem folyamatos a kárbejelentő lapok beküldése, akkor az adott negyedév végén valamennyi, addig kitöltött lapot meg kell küldeni. Ha az adott negyedévben nem észlelt kárt a JESz (azaz az adott negyedévre egyetlen egy bejelentést sem küldött), akkor egy úgynevezett 0 -ás kárbejelentő lapot kell kiállítani és megküldeni, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel. Az erdőkár nyilvántartási rendszerről és az esetleges változásokról az MgSzH honlapja folyamatos tájékoztatást nyújt. Rendszer célja és hasznossága Az erdőkár nyilvántartó rendszer alapvető célja az erdőállomány egészségi állapotának regisztrálása, az egyes károsítók, károsítások megjelenésének, térbeli elhelyezkedésének, esetleges terjedésének nyomon követése, mindezekről országos helyzetkép kirajzolása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző, védekező intézkedések időben meghozhatók legyenek, és mindezekről az érdekeltek kellő időben információhoz jussanak Mindezekre alapozva a rendszer továbbra is alapvető forrása az erdővédelmi prognózis füzeteknek, és része a gazdálkodók tájékoztatását szolgáló eszközrendszernek is. Kiemelt előnye, hogy széles körben, egységes keretben földrajzi területhez rendelten gyűjti a káradatokat. Magában foglalja a korábbi jelzőlapos rendszert, annak minden előnyével, beleértve annak szakértői hátterét is. A rendszer kiemelt célja továbbá az összegyűjtött információ minél szélesebb körben történő visszacsatolása a szakmai közönség felé. Ennek tervezett módja a honlapon történő tematikus térképek és adatsorok megjelenítése, valamint kiadványok és brosúrák készítése és terjesztése. Az ilyen típusú információterítés, ismeretterjesztés hasznára válik az erdők jó egészségi állapotának megőrzésén fáradozó szakembereknek és civileknek egyaránt. További információk az ERTI valamit az MgSzH honlapján találhatóak: A rendszer működése A rendszer az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer [EMMRE] eleme. A évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról rendelkezik arról, hogy az erdészeti szakszemélyzet a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság felé bejelentse. A rendszer üzemeltetését, a feldolgozás és elemzés munkáit, az erdészeti hatóság koordinálásával az MgSzH EI és az ERTI EVO munkatársai közösen végzik. 3

5 A bejelentés bizonylata - az erdővédelmi kárbejelentő lap A kár bejelentésére az erdővédelmi kárbejelentő lap szolgál, mely egy tömb formájában lesz az erdészeti hatóságnál elérhető. A szabványosított nyomtatvány-tömb a kétpéldányos alapbizonylaton kívül tartalmaz egy kitöltési útmutatót, kódjegyzéket, valamint azoknak az intézményeknek az elérhetőségeit, ahol lehetőség van a kitöltött lapok leadására. Felhívjuk az erdészeti szakszemélyzet figyelmét, hogy az erdővédelmi kárbejelentő lapon jelentett károkra csak akkor hivatkozhat az erdőgazdálkodó a hatósági eljárásokban (pl. erdősítés sikeres első erdősítési vagy befejezési határidejének módosítása Evt. Vhr. 29. (5) bekezdés szerint), ha a kárbejelentőlap formai szempontból szabályosan került kitöltésre és aláírásra. 4

6 5

7 A kárbejelentő lap tartalma kitöltési segédlet és a kitöltendő adatok értelmezése A kárbejelentő lap több részre tagozódik, ezeket római számok jelölik az alábbi leírásban. A kitöltés tintával és nyomtatott betűkkel történjen. I. A kárbejelentést azonosító információk 0 -ás kárbejelentő lap igazolása Abban az esetben, ha az adott negyedévben a JESz az irányítása alá tartozó területek egyikére sem küldött be kárbejelentő lapot, s a területen nem észlelt káreseményt, akkor a negyedév lezárásakor 0 -ás bejelentőt kell küldjön az erdészeti hatóság felé! Jelölése X -szel a lap első sorának végén lévő négyzetben. A bejelentő személy neve, kódja, elérhetősége A bejelentést végző személy saját nevét és elérhetőségét tünteti fel a lapon. A bejelentő szerepköre függvényében (lásd: Bejelentő státusza) a kódok tartalma többféle lehet: - ha jogosult erdészeti szakszemélyzettől érkezik a bejelentés, akkor az erdészeti hatóságnál nyilvántartott szakirányítói kód [4 jegyű] írandó be. - ha az erdészeti hatóság alkalmazottja jár el a kár leírásakor, abban az esetben a dolgozókód [4 jegyű] megadása szükséges. A bejelentő státusza Hatósági személy. - ha erdőgazdálkodótól, és nem JESz-től érkezik a bejelentés, akkor az erdőgazdálkodói kódot kell megadni [8 jegyű]. Ez esetben a bejelentő státusza Egyéb. - az Egyéb státuszú bejelentő személyek lehetnek még: turista, vagy erdészeti oktató, kutató, stb. Ez esetekben a kód üresen marad. A név és a kód kötelező megadásán túl közvetlen elérhetőséget is megadhat a kárbejelentőlap kitöltője, ezzel megkönnyítve az esetleg későbbiekben szükséges kapcsolatfelvételt. (Lásd még a láblécben a Hozzájárulás a kapcsolattartási információk kezeléséhez.) A bejelentési periódusok - Negyedév A kárbejelentő lapokon annak a negyedévnek a sorszámát kell feltüntetni, amely időintervallumra a kárbejelentő lap vonatkozik. A negyedéveket az alábbi dátumokkal kell figyelembe venni: I. negyedév: január 01. március 31. II. negyedév: április 01. június 30. III. negyedév: július 01. szeptember 30. IV. negyedév: október 01. december 31. A kárbejelentő lapok beadásának a határideje is ehhez igazodik, az minden esetben az adott negyedév utolsó hónapját követő hónap 15-e. A beadás lehet folyamatos, de legkésőbb az adott határidőig jelenteni kell az észlelt károkat, illetve ha nem került kár észlelésre meg kell küldeni a 0 -ás lapot. A fentiek alól a zárlati károsítók kivételt jelentenek, mivel azokat észlelésüket követően azonnal jelenteni kell! A védekezési eljárás felgyorsítása érdekében javasolt az MgSzH EI felé megtenni a bejelentést! 6

8 A bejelentő státusza A kár leírását végző személy az alábbi státuszú lehet: Jogosult erdészeti szakszemélyzet, Hatósági személy, Egyéb (pl.: erdőgazdálkodó, erdészeti szakember, turista, stb.). II. A káresemények azonosító adatai Helység, tag, részlet vagy GPS koordináta (EOV) A rovat a káreseményhez tartozó károsított terület azonosítására szolgál. A károsított terület kötődhet a megadott erdőrészlethez, de lehet attól eltérő méretű is. Az első esetben az erdőrészlet, míg a második esetben az adott kárterület középpontjának azonosítására szolgál. Az összefüggő vagy egyben kezelt kárral érintett területet nevezzük Érintett terület -nek (lásd: Érintett terület). Megadása kétféle módon lehetséges: - Az erdészeti azonosítóval, ami annak a helységnek (helységhatárnak) a neve vagy számkódja, annak az erdőtagnak a száma és annak az erdőrészletnek a betűkódja, amely területén a károsítás fellépett. (Például: Sopron, 5 H ). - GPS koordinátákkal, amennyiben a terepen rendelkezésre áll GPS készülék, akkor az abból kiolvasott koordináták megadása is megfelelő. A koordináta a károsítás feltételezett súlypontját jelölje. A GPS koordináták megadása EOV rendszerben kell, történjen! (EOV: északi koordináták között; keleti koordináták között) Fafaj A károsítással érintett fafajt, vagy fafajokat kell megnevezni az 4. számú kódjegyzékben ismertetett fafaj lista alapján. Ha több fafajt is érint a kár, akkor az esetek többségében mindegyiket külön sorban kell feltüntetni. Lásd példák 3. és 8. sorában. III. A káresemény adata Károsítás kód Az idevonatkozó információkat a zárlati károsítókra nézve az 1. számú kódjegyzékben, míg a többi erdei kár tekintetében a 2. számú kódjegyzékben feltűntetett károsítás kódok alapján kell kitölteni az észlelt károsításhoz tartozó kóddal [3 jegyű]. Kármérték Az érintett területen egy adott fafajra a kódjegyzék iránymutatásai szerint megállapítható károsodások átlagértékét jelenti*. Megadása 10%-os pontossággal szükséges. Példa: Ha egy adott fafaj egyedeinek a felét 20%-ban, egy negyedét 10%- ban illetve a maradékát pedig 30%-ban érte lombvesztés, akkor a területre a 20%-os átlag elfogadható. Ha a területen jelentős eltérés tapasztalható a kár mértékében, akkor külön sorban kell leírni. Példa: Ha egy adott fafaj egyedeinek a felét 70%-ban, a másik felét 10%-ban érte lombvesztés, akkor a területre a 40%-os átlag NEM fogadható el. Ez esetben külön sorban kell megadni, illetve a Megjegyzés rovatban utalni lehet a térbeli elkülönítésre. (Pl.: Az 5. sor a részlet DK-i sarkában, 6. sor a részlet É-i sarkában). *A kármérték megadásánál az alábbi két kivétel esetén a petecsomó illetve a hernyófészkek darabszámát is jelezni kell ebben a rovatban! A jelölés számjegyekkel a következők szerint: 7

9 Gyapjaslepke petecsomó Jelölés 500 darab alatt / 0,1 ha darab / 0,1 ha darab felett / 0,1 ha 3 Lásd még Példák értelmezése 1-2 sor! Aranyfarú lepke hernyófészek 1-2 darab / faegyed 3-10 darab / faegyed 10 darab felett / faegyed Érintett terület A károsítással érintett faállomány területe. A károsítással érintett faállományt körülhatárolva a mért vagy becsült területet jelenti, hektárban. A lehatárolás nem kell, hogy megegyezzen az erdőrészlet területével, annál kisebb vagy nagyobb is lehet. - Ha az érintett terület megegyezik az erdőrészlet területével, akkor egy R betűt elegendő beírni, a rendszer át fogja venni az erdőrészlet Adattári területét. - Ha egy részleten belül több kis területű, de azonos kárral és kármértékkel érintett terület található, akkor ezek területe összevonható. - Ha az érintett terület nagyobb, mint a károsítás súlypontjába (gócpontjába) eső erdőrészlet, akkor az erdőrészlet jel csupán a hely beazonosítására szolgál, a terület ez esetben meghaladhatja az erdőrészlet területét. Ilyen esetekben a több erdőrészleten túlnyúló érintett terület nem lehet tetszőleges nagyságú. A több erdőrészletet magába foglaló, de csak egyetlen erdőrészlet jellel azonosított érintett terület maximális mérete 15 hektár. Példa: az alábbi képen a súlyponti (gócponti) erdőrészlet a 8B, a sraffozással jelzett károsítás azonban túllépett az erdőrészlet határán, így az érintett terület is nagyobb, és ez egy sorban leírható. Ha az érintett terület a 7C erdőrészletet is teljes egészében magába foglalná, akkor ajánlott azt külön jelölni. Ha az érintett terület a 7C erdőrészletet is teljes egészében magába foglalná, és összességében meghaladná a 15 hektárt, akkor mindenképpen külön sorban kell leírni! Érintett fatömeg Azoknál a káreseteknél, ahol a károsítás közvetlenül az élőfakészlet pusztulását vagy kitermelését is maga után vonja ilyen esetek a széldöntés, széltörés, a hótörés, a tűzkár, a hódkár vagy adott fafaj jelentős pusztulása, ott a károsítással érintett egyedek mért vagy becsült fatömege tekintendő érintett fatömegnek. Megadása m3-ben szükséges. 8

10 Ha egy erdőrészleten belül az adott fafaj teljes pusztulása áll elő, akkor az R betű ebben a rovatban történő megadásával az erdőrészlet adott fafajának Adattári fatömege lesz átvéve az erdőkár nyilvántartó rendszerben. Észlelés Ebben a mezőben a kár észlelésének hónapját és napját kell számokkal beírni. IV. Védekezés Védekezés módja Az illetékes hatóság által előírt, vagy a JESz által választott, és az illetékes hatósággal egyeztetett védekezési eljárást kell feltüntetni a 3. számú kódjegyzék alapján. Védekezés állapota Azt szükséges jelezni ebben a mezőben, hogy a szakmailag indokolt védekezési eljárás még csak terv (T tervezett), vagy már a megvalósulás szakaszába lépett (V - végrehajtott). Jel Alapesetben a kitöltése 0 vagy elhagyható (üres). Szükség esetén ebben a mezőben lehet a károsítást, bejelentést minősítő információkat megjeleníteni. Három ilyen eset lehetséges: - Ha a károsító zárlati-károsító. Jele: Z. - Ha egy korábbi károsítás megújuló, erősödő formában jelentkezik, azaz két vagy több egymást követő negyedévben jelenik meg ugyanott, ugyanaz a károsító. Jele: F az előzmény felülírandó és az újonnan megadott adatsor kerül a helyére. - Ha egy korábbi károsítás továbbterjedése lép fel, akkor az ismételt bejelentés megadható. Jele: H a bejelentett károsítások hozzáadódnak a már meglévőhöz. (További magyarázatként: az F, felülírandó károsítás esetén törlésre kerül az adott erdőrészletre és adott kárra korábban lejelentett információ, míg a H hozzáadandó károsítás esetén megmarad a korábbi adat és feldolgozáskor további, önálló információként kerül felhasználásra.) V. További információk, hitelesítés Hozzájárulás a kapcsolattartási információk kezeléséhez A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. Törvény 3. -ában foglaltak alapján a bejelentő hozzájárulása szükséges a fejlécben megadott elérhetőségi adatok további kezeléséhez. Az erdészeti hatóság garantálja, hogy a megadott elérhetőségi adatokat 3. személy részére nem adja át, és azokat kiértesítési és kapcsolat felvételi célokra használja. Megjegyzés Az egyéb pontokban nem definiált, de a kitöltő szerint fontosnak vélt információt lehet itt megadni. Ha a megjegyzés egy konkrét kárhoz köthető, akkor a károsítás sorának a számát a megjegyzésben szükséges feltüntetni! A bejelentő aláírása Kötelezően megadandó! Kelt Kötelezően megadandó! 9

11

12

13 A példák értelmezése: 1-2 sor: Egy gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőrészletben, ugyanazon a területen, jelent meg a károsító (gyapjaslepke hernyó), de több fafajon és különböző mértékben, ezért két külön sorban lett leírva. A kármérték megadásának egyik kivételes esete, amikor a petecsomók darabszámának jelölését is meg kell adni! 3. sor: A Harka 8B (Lásd: kép a 8. oldalon!), cseres kocsánytalan tölgyes erdőrészlet a gócpontja tölgyilonca károsításának. Mindkét fafajt ugyanazon a területen és azonos mértékben sújtotta a károsító, ezért, az egyszerűsítés érdekében összevonható a két fafaj. Egyéb szempont a kár leírása során, hogy a Harka 8B (területe: 4,3 ha) az érintett terület (7,9 ha) gócpontja, csak azonosítja a károsítás földrajzi helyét. A többi információt (lehatárolás, terület) a bejelentő határozza meg. 4. sor: Egy több erdőrészletet magába foglaló lucfenyves állomány komoly széldöntést, széltörést szenvedett. Ebben az esetben, több erdőrészletben, de azonos kár, egy fafajon pusztított, ezért egy sorba írható. Mivel kidőlt, letört fáknak becsülhető az érintett fatömege is, ezért az is beírásra került. Védekezésként egészségügyi termelést hajtható végre. 5-6 sor: Egy akácos erdőrészletben, két egymástól elkülönülő területen, azonos kár (aszály) jelent meg, a fafaj azonos, de az aszálykár mértéke eltérő. 7. sor: Egy erdőrészletben, egyféle fafajon fellépő kár. A bejelentő személy szándéka szerint az érintett fatömeg az Adattári adat alapján legyen figyelembe véve. Az egyéb védekezés (99-es kód) a tűzoltást jelenti, amit már elvégeztek. 8. sor: Több erdőrészletben, azonos kár (gyökérrontó tapló) jelent meg, fenyő fafajokon. A kár erélye azonos mértékben jelentkezett, ezért egy sorban lehet feltűntetni a két fafajt. 9. sor: A károsítással érintett területet EOV koordináta azonosítja. A védekezés villanypásztor kerítéssel történik, aminek az építése megkezdődött. 10. sor: Egy bükkös erdőrészletben bóbitás bükkszú jelentős mértékben károsít. A rovarrágás az erdőrészlet teljes faállományára kiterjedt és az érintett terület megadása R betűvel történt. Ebben az esetben az Adattári terület lesz figyelembe véve. 11. sor: A károsítással érintett területet EOV koordináta azonosítja. Mivel R betű jelöli az érintett területet. Ezért az megegyezik annak az erdőrészletnek a területével, amelyikben a koordináta lett mérve. Továbbá R betű jelöli az érintett fatömeget is, ezért ezt az adatot is az Adattár alapján veszi figyelembe a kárnyilvántartó rendszer. 12. sor: Kis elegyarányban, nagyobb területen elszórtan szereplő fafajt (szelídgesztenye), nagymértékben ér károsítás (szelídgesztenye kéregrák). Ez esetben, a több kisebb terület, gócpont ellenére a részlet teljes területét kell megadni. Az Adattári összekapcsolás után, a SZG elegyarány szerinti területével számol a rendszer. 13. sor: Az erdőrészletben megjelent kárra (gyökérrontó tapló) jellemző, hogy mozaikosan jelenik meg a területen. Az érintett terület ez esetben a több kisebb terület összegét jelenti. 12

14 Az R betűs jelölés Ha az Érintett területhez, vagy az Érintett fatömeghez az R betű kerül beírásra, akkor az érintett erdőrészlet adatot az Adattár szerint veszi figyelembe az erdőkár nyilvántartó rendszer. Az Adattár az Országos Erdőállomány Adattárat jelenti. Ismerettár Úgy az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez, mint az erdők egészségi állapotának megítéléséhez egyaránt rendelkezni kell a szükséges szakismerettel. Az erdésznek alapvető érdeke, hogy tisztában legyen az erdő egészségét, normális fejlődését fenyegető veszélyekkel, biotikus és abiotikus károkkal. Az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez szükséges, illetve e témában további ismeretek megszerzéséhez az alábbi (nem teljes körűen felsorolt) források javasoltak: Könyv Képes útmutató és kódjegyzék az erdővédelmi jelzőlapok kitöltéséhez Hirka Anikó, Csóka György Agroinform Kiadó, Budapest, (A kötetben található kódjegyzék az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez nem használható!) Erdei károsítók Szerk.: Dr. Pagony Hubert Erdőrendezési Szolgálat, Budapest, Tölgyeken előforduló károsítók és kórokozók Lakatos Ferenc, Szabó Ilona Mg. Szaktudás Kiadó Lágy lombos fajokon előforduló károsítók és kórokozók Lakatos Ferenc, Szabó Ilona Mg. Szaktudás Kiadó Fenyőfélék kártevői és kórokozói Lakatos Ferenc, Szabó Ilona Mg. Szaktudás Kiadó Erdővédelemtan Szerk.: Dr. Varga Ferenc Mg. Szaktudás Kiadó 1997 Erdészeti rovartan Tóth József Agroinform Kiadó, Budapest, Honlap Magyarországi zárlati károsítók listája Erdővédelmi prognózisfüzet ( ) pdf 13

15 A kárbejelentés menete az észleléstől a beadásig Az erdész szakember napi munkája során szembesülhet az erdőben fellépő, különböző nem kívánatos jelenségekkel (széldöntés, falopás, rovarrágás, szemétlerakás). Ezek közül erdővédelmi szempontból a biotikus károsítók és kórokozók valamint az abiotikus természeti károk jelentenek problémát. Ilyen, nem az erdei folyamatok részét képező káresemény észlelésekor az Erdővédelmi kárbejelentő nyomtatványon jelenteni kell a tapasztaltakat. Első lépésben azonosítani kell az adott kárféleséget, majd a helyét (hely-tag-részlet vagy GPS koordináta), kiterjedését (érintett terület, érintett fatömeg), erősségét (kármérték) is meg kell határozni. Végül a rendelkezésre álló információk alapján a kárbejelentő kitöltése és ellenjegyzése szükséges. Az ilyen módon kitöltött nyomtatvány bizonylatként szolgál a káreseményről. A tömb 2 példányos lapokat tartalmaz, amelyből a perforált példányt ki kell tépni, míg a tőpéldány (másolat) a tömbben marad. A tömb formátum a JESz gyakorlatában használatos bejelentési forma. Más személyek részére az MgSzH honlapjáról letölthető 1 példányos nyomtatvány is használható. A kár beazonosítása során meg kell győződni arról, hogy zárlati (karantén) vagy egyéb károsító/kár lépett-e fel. Amennyiben zárlati károsító megjelenése valószínűsíthető, azonnal jelezni kell az erdészeti hatóság felé! A védekezési eljárás felgyorsítása érdekében javasolt az MgSzH EI felé megtenni a bejelentést! Egyéb esetekben minden negyedév elteltével kell a kitöltött lapokat az erdészeti hatósághoz eljuttatni! Negyedévenként megadott jelentési határidők: I. negyedév április 15. II. negyedév július 15. III. negyedév október 15. IV. negyedév január 15. A negyedév végére a kitöltött kárbejelentő lapokat a megadott határidőre el kell juttatni az erdészeti hatóság részére. Ez postai úton, vagy személyes átadással is történhet. Személyes átvétel esetén, még amikor mindkét példány a tömbben van, rá kell írni az átveendő lapokra az átvétel dátumát, illetve az átvevő hatósági személy aláírja valamennyi lapot. Ez után lehet kitépni a lapokat, így a másodpéldányon a dátum és az átvevő ellenjegyzése. A tervek szerint a jogosult erdészeti szakszemélyek részére hamarosan elérhető az ügyfélkapun történő adatszolgáltatás is. Ez esetben nem papíron, hanem elektronikus úton kell a bejelentő lapot kitölteni. A bizonylat is elektronikus formában tárolt. Beküldési cím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1024 Budapest, Frankel Leó út erdovedelem@mgszh.gov.hu. 14

16 Magyar név Tudományos név Károsítás kód 1. Kódjegyzék Tápnövény KARANTÉN ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Kármérték Kőrisrontó karcsúdíszbogár Agrilus planipennis 901 Kőris A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Simahátú csillagoscincér Anoplophora glabripennis 902 Polifág lombos fákon A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Szelídgesztenye gubacsdarázs Dryocosmus kuriphilus 903 Szelídgesztenye A károsított hajtások aránya 10%-os pontossággal Szemcséshátú csillagoscincér Anoplophora chinensis 904 Polifág lombos fákon A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal KARANTÉN GOMBA KÓRÓKOZÓK Barnafoltos tűlevél elhalás Micosphaerella darnessii 905 Pinus fajok A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Fenyő szurkos elhalás Gibberella circinata 906 Fenyők A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Hirtelen tölgypusztulás Phytophthora ramorum 907 Tölgyek A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Vörössávos tűlevél elhalás Micosphaerella pini 908 Pinus fajok A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Fenyőrontó fonálféreg Bursaphelenchus xylophilus KARANTÉN EGYÉB BIOTIKUS KÁROK 909 Pinusok A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Várható karantén károsítók elnevezése, kárazonosítója, kármértékek

17 Magyar név Tudományos név Károsítás kód 2. Kódjegyzék Tápnövény ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK I. Kármérték Akác gubacsszúnyog Obolodiplosis robiniae 001 akác A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Akác hólyagos moly Parectopa robiniella 002 akác A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Akáclevél aknázómoly Phyllonorycter robiniella 003 akác A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Akácpajzstetű Parthenolecanium corni 004 akác A károsított hajtások, ill. vékonyágak aránya 10 %-os pontossággal Amerikai fehér medvelepke Hyphantria cunea 005 polifág lombos fákon A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Aranyfarú lepke hernyó Euproctis chrysorrhoea 006 polifág lombos fákon A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Aranyfarú lepke hernyófészek Euproctis chrysorrhoea fészek 007 polifág lombos fákon Az érintett faegyedek aránya 10%-os pontossággal / 1,v.2, v.3 Araszoló lepke fajok Geometridae 008 polifág lombos fákon A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Barna levélszövő Clostera anastomosis 009 polifág lombos fákon A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Bóbitás bükkszú Taphrorychus bicolor 010 bükk A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Bögölyszitkár Paranthrene tabaniformis 011 nyárak, füzek A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Bükk bolhaormányos Rhynchaenus fagi 012 bükk A lárvák és imágók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Bükk gyapjaspajzstetű Cryptococcus fagisuga 013 bükk A károsított fatörzsek aránya 10%-os pontossággal Bükklevél gyapjastetű Phyllaphis fagi 014 bükk A faegyedek leveleinek átlagos károsítottsága 10%-os pontossággal Cserebogár pajor Melolontha spp. lárva 015 polifág A csemetepusztulás átlagértéke 10%-os pontossággal Darázslepke Sesia apiformis 016 nyárak A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Drótféreg Elateridae 017 polifág A csemetepusztulás átlagértéke 10%-os pontossággal Egyéb cserebogár fajok Egyéb cserebogár fajok 018 polifág A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Fehér nyár aknázómoly Phyllocnictis xenia 019 fehér nyár A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Fehérfoltos fenyőbogár Pissodes notatus 020 Pinus fajok A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Fekete nyár aknázómoly Phyllocnictis suffusella 021 fekete nyár A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Fenyődarázs félék Diprionidae 022 Pinus fajok Az álhernyók által okozott átlagos tűveszteség 10%-os pontossággal Fenyőilonca Rhyacionia buoliana 023 Pinus fajok A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Gyapjaslepke hernyó Lymantria dispar hernyó 024 polifág A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Gyapjaslepke petecsomó Lymantria dispar pete 025 polifág Az érintett faegyedek aránya 10%-os pontossággal / 1,v.2, v.3 Gyapottok bagolylepke Helicoverpa armigera 026 polifág A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Gyűrűslepke Malacosoma neustria 027 polifág lombos fákon A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

18 Magyar név Tudományos név Károsítás kód Tápnövény ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK II. Kármérték Kanyargós szil levéldarázs Aproceros leucopoda 028 szilek Az álhernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Kis nyárfacincér Saperda populnea 029 nyárak A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Kőris gömbormányos Stereonychus fraxini 030 kőrisek A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Kőrisbogár Lytta vesicatoria 031 kőrisek A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Lombormányosok Phyllobius spp. 032 polifág A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Levélsodró eszelények nyárakon Byctiscus spp. 033 polifág lombos fákon A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Levéltetvek Aphidoidea 034 polifág lombos fákon A károsított levelek és hajtások aránya 10%-os pontossággal Lucfenyő gubacstetvek Sacchiphantes spp. 035 lucfenyő A friss gubacsok által károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Lucfenyő levéldarázs Lygaeonematus abietinus 036 Picea fajok Az álhernyók által károsított vezérhajtások aránya 10%-os pontossággal Májusi és erdei cserebogár rajzás Melolontha spp. imágó 037 polifág lombos fákon A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Nagy fenyőormányos Hylobius abietis 038 polifág fenyőkön A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal Nagy kendermagbogár Peritelus familiaris 039 polifág A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Nagy nyárfacincér Saperda carcharias 040 nyárak A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyár karcsúdíszbogár Agrilus suvorovi populneus 041 nyárak, füzek A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyárfa apróbagoly Nycteola asiatica 042 nyárak, füzek A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Nyárfa gyapjaslepke Leucoma salicis 043 nyárak, füzek A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Nyárkéregtetű Phloeomyzus passerinii 044 nyárak A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyárlevelészek Melasoma spp. 045 nyárak, füzek A lárvák és a bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Sárga szövődarázs Acantholyda hyeroglyphica 046 Pinus fajok Az álhernyók által okozott átlagos tűvesztés 10 %-os pontossággal Szúfélék Scolytidae 047 polifág fenyőkön A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Tarka égerormányos Cryptorrynchus lapathi 048 nyárak, füzek A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Tollas púposszövő Ptilophora plumigera 049 juharok A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Tölgy búcsújáró lepke Thaumetopoea processionea 050 tölgyek A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Tölgy földibolha Haltica quercetorum 051 KST, ritkán más fajok A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Tölgy kéregpajzstetű Kermes quercus 052 KST, ritkán más fajok A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Tölgy levélaknázó Tischeria ekebladella 053 tölgyek A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Tölgy Phylloxera fajok Phylloxera spp. 054 tölgyek Tölgyilonca és más tölgylevél sodrómoly fajok A tetvek által okozott átlagos lombfelület veszteség (lombelszíneződés) 10%-os pontossággal Tortrix viridana 055 tölgyek, ritkán más fajok A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

19 Magyar név Tudományos név Károsítás kód Tápnövény ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK III. Kármérték Tölgymakk zsuzsokfélék Curculio spp. 056 tölgyek, bükk, mogyoró, A lehullott makkok átlagos fertőzöttsége ( lyukas makkok aránya) 10%-os szelídgesztenye pontossággal Vadgesztenye-sátorosmoly Cameraria ohridella 057 vadgesztenye A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Vetési bagolylepke Agrotis segetum 058 polifág A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal Vöröslábú címerespoloska Pentatoma rufipes 059 polifág A károsított levelek és hajtások aránya 10%-os pontossággal Zöld karcsúdíszbogár Agrilus viridis 060 polifág lombos fákon A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Egyéb lombfogyasztó rovar 061 A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Egyéb xylofág rovar 062 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Egyéb rovar 099 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal ATKÁK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Akác gubacsatka Vasates robiniae 101 akác Az atkák által károsított hajtások aránya 10 %-os pontossággal GERINCESEK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Pocok és egyéb rágcsáló rágás Microtus arvalis és egyéb rágcsálók 201 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Hódkár Castor fiber rágás 202 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyári vadkár - rágás 203 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyári vadkár hántás 204 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyári vadkár - dörzsölés 205 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Téli vadkár - rágás 206 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Téli vadkár hántás 207 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Téli vadkár - dörzsölés 208 Polifág A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal GOMBA KÓRÓKOZÓK I. Bükk levélbarnulást okozó gomba Apiognomonia errabunda 301 bükk A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal Erdeifenyő hajtásgörbítő gomba Melampsora pinitorqua 302 Pinus fajok A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Erdeifenyő tűkarcgomba csemetekertben Lophodermium seditiosum 303 erdeifenyő, feketefenyő A csemeték átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal Erdeifenyő tűkarcgomba fiatalosban Lophodermium pinastri 304 erdeifenyő, feketefenyő A faegyedek átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal Feketefenyő hajtáspusztulás 305 erdeifenyő, feketefenyő A faegyedek átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal Fenyő csemetedőlés 306 fenyők A fertőzött csemeték aránya 10%-os pontossággal Fitoftórás éger pusztulás Phytophtora alni 307 mézgás éger A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

20 Magyar név Tudományos név Károsítás kód Tápnövény Kármérték GOMBA KÓRÓKOZÓK II. Fomopszisos akác kéregrák Phomopsis oncostoma 308 akác A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Gyökérrontó tapló Heterobasidion annosum 309 polifág fenyőkön Károsított terület aránya 10%-os pontossággal Kőris hajtáspusztulás Chalara fraxinea 310 magas kőris, magyar kőris A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyár és fűz rozsdagombák Melampsora spp. 311 nyárak, füzek A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal Nyár kéregfekély Cryptodiaporthe populea 312 nyárak A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Szelídgesztenye kéregrák Cryphonectria parasitica 313 szelídgesztenye, tölgyek A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Szil gutaütés Ophiostoma novo-ulmi 314 szilek A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Tölgy lisztharmat Microsphaera alphitoides 315 tölgyek A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal Egyéb gomba kórokozó 399 A fertőzött lomb- v. tűfelület aránya 10%-os pontossággal v. a fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal NÖVÉNYI KÁROSÍTÓK Fehér fagyöngy Viscum album 401 polifág A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Sárga fagyöngy (Fakín) Loranthus europeus 402 tölgyek, szelídgesztenye A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal FAPUSZTULÁSOK Bükk pusztulás Fagus sylvatica pusztulás 501 bükk A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Cser pusztulás Quercus cerris pusztulás 502 cser A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Fenyő pusztulás 503 fenyők A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Kocsányos tölgy pusztulás Quercus robur pusztulás 504 KST A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Kocsánytalan tölgy pusztulás Quercus petraea pusztulás 505 KTT A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Egyéb fafaj pusztulás 599 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal ABIOTIKUS KÁROK Aszálykár 601 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Erdei tűzkár 602 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Homokverés 603 A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal Hótörés 604 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Kései fagy csemetekertben 605 A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal Kései fagy fiatalosban 606 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyári jégkár 607 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Nyári vízkár 608 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Széldöntés, széltörés 609 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Téli jégkár 610 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Zúzmarakár 611 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

21 Magyar név Tudományos név Károsítás kód Tápnövény Kármérték EMBER OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Szakszerűtlen fahasználat 701 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Erdőben elhelyezett hulladék 702 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Vegyi anyag hatása 703 A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal Egyéb emberi hatás 799 A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Ismeretlen kár 000 ISMERETLEN KÁR Károk elnevezése, kárkódok, kármértékek 3. Kódjegyzék Kód Védekezés módja 10 Erdőművelési rendszabályok (pl. egészségügyi termelés) 21 Környezetkímélő szerek (biopreparátumok, kitinszintézis gátlók) alkalmazása földi géppel 22 Környezetkímélő szerek (biopreparátumok, kitinszintézis gátlók) alkalmazása légi úton 31 Inszekticidek (rovarölőszerek) alkalmazása földi géppel 32 Inszekticidek (rovarölőszerek) alkalmazása légi úton 41 Fungicidek (gombaölőszerek) alkalmazása földi géppel 42 Fungicidek (gombaölőszerek) alkalmazása légi úton 50 Rágcsálóirtás (pl. Redentin) 61 Villanypásztor 62 Egyedi védelem vadkár ellen 63 Vadriasztószer 70 Feromon 99 Egyéb (be nem sorolható) A védekezési módok kódjai

22 4. számú kódjegyzék Magyar név Erdőtervi betűjel Erdőtervi kódszám amerikai (vörös) kőris AK 633 amerikai mocsártölgy MT 184 bálványfa BL 882 barkócaberkenye BABE 665 budai berkenye BUBE 663 csertölgy CS 211 déli berkenye DBE 666 ezüst hárs EH 833 ezüst juhar EZJ 615 fehér akác A 511 fehér eperfa EP 658 fehér fűz FFŰ 811 fehérnyár FRNY 741 szürkenyár SZNY 742 fekete dió FD 641 feketegyűrű (tatár) juhar TJ 616 feketenyár FTNY 744 gyertyán GY 411 hamvas éger HÉ 822 házi berkenye HBE 662 hegyi juhar HJ 611 hegyi szil HSZ 621 japánakác JA 684 jegenyenyár JNY 746 kecskefűz KFŰ 814 keleti gyertyán KGY 419 kései meggy KM 655 keskenylevelű ezüstfa EZ 685 kislevelű hárs KH 831 kocsányos tölgy KST 111 kocsánytalan tölgyek KTT 121 korai juhar KJ 612 közönséges bükk B 311 közönséges dió KD 642 közönséges nyír NYI 841 lepényfa GL 683 lisztes berkenyék LBE 664 madárberkenye MBE 661 madárcseresznye CSNY 651 magas kőris MK 631 magyar kőris MAK 632 magyar tölgy MAT 182 mezei juhar MJ 613

23 Magyar név Erdőtervi betűjel Erdőtervi kódszám mezei szil MSZ 622 mézgás éger MÉ 821 molyhos tölgy MOT 181 nagylevelű hársak NH 832 nemes füzek NFŰ 819 nemes nyarak NNY 799 nyugati ostorfa NYO 682 rezgőnyár RNY 743 sajmeggy SM 652 szelídgesztenye SZG 667 szőrös nyír SNYI 842 tiszaháti nyár TNY 745 törékeny fűz TFŰ 813 törökmogyoró TMO 688 turkesztáni szil TUSZ 624 vadalma AL 656 vadgesztenye VG 881 vadkörte KT 657 vénic szil VSZ 623 virágos kőris VK 634 vörös tölgy VT 183 zöld juhar ZJ 614 zselnicemeggy ZSM 654 atlasz cédrus AC 971 erdeifenyő és fajtái EF 911 európai vörösfenyő és fajtái VF 941 feketefenyő és fajtái FF 921 kaukázusi jegenyefenyő KJF 962 kék duglászfenyő KDF 952 keleti tuja KTH 986 közönséges boróka KBO 981 közönséges jegenyefenyő KJF 965 lucfenyő és fajtái LF 931 mocsárciprus MC 984 nyugati tuja NYTH 987 oregoni hamisciprus OC 983 simafenyő SF 912 szürke duglászfenyő SZDF - tiszafa TF 985 zöld duglászfenyő ZDF 951 A fafajlista a 153/2009 (XI.13) FVM rendelet alapján készült.

24 Beküldési cím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1024 Budapest, Frankel Leó út Az erdővédelmi kárbejelentő lapot befogadó további irodák: Erdészeti Tudományos Intézet - Erdővédelmi Osztály Tel: Cím: 3232 Mátrafüred, Pf.:2. Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: