634.0.232.411.4 P. alba A FEHERNYA R NAGYÜZEM I VEGETATÍV SZAPORÍTÁS A SZEMERÉDY MIKLÓS Az 1973. évi felmérés adatai szerint Magyarországon 154 302 hektár a nyárerdők területe. Ebből 20 026 ha-on 3 730 558 m s élőfakészlettel fehér- és szürkenyárerdő áll. A nyárerdők területének 13%-án a fehér- és szürkenyár hektárankénti élőfakészlete 185,92 m 3. A gyakorlat a fehér- és szürkenyárat nem különíti el, ezért a továbbiakban a fehérnyár megnevezése a szürkenyárat is magába foglalja. (A továbbiakban rövidítve: fr.-nyár.) Termőhelyi igényének ismertetése nélkül is megállapítható, hogy a fehérnyáraknak legnagyobb szerepük hazánkban a határtermőhelyek hasznosításában van. A fehérnyárcsemete-termelés alakulása Dr. Papp L. (1971) Az erdészeti csemetetermelés 10 éve a statisztika tükrében" c. összeállításában kimutatta, hogy az ötvenes években a termelés mennyisége a 36 milliót is túlszárnyalta. A hatvanas évek elején az évi 16 29 millió erős visszaesést mutat. A mélypont a hatvanas évek végétől tart, évi 3,2 7,7 millió megtermelt csemetével. Az 1977/78-as ültetési idényre Gáspár- Hantos adatai szerint (Az Erdő, 1978 márc), 9,1 milliós, szükséglettel szemben csak 6,3 millió volt a megtermelt csemete. A csemetetermelésben beállt visszaesést az új termőhelyszemlélet, a nemesített, nagyobb hozamú nemesnyárak és részben a termelés helyzetében beállt változás eredményezte. Így a csemetetermelés visszaesését nem a fr.-nyár jelentőségének csökkenése okozta, hanem elsődlegesen a magcsemete megtermelésének nehézsége. A termelés helyzetében beállott változás ma már nem ad lehetőséget a jelenlegi, sok munkaerőt igénylő, rendkívül aprólékos termelési eljárás végrehajtására. Ezért vált rendszeressé a fehérnyárcsemete hiánya Magyarországon. A bizonytalan magtarmés, a jó habitusú nőivarú magtermő fák csökkenése, a rendkívül kényes mag kezelése és a speciális termesztési technológia a fr.-nyárcsemete-termelés növelésének továbbra is gátja marad. Vegetatív szaporítás Az ismertetett helyzetből a kiutat a vegetatív szaporítás jelenti. Magyarországon a fr.-nyár vegetatív. szaporítását üzemi méretekben eddig még nem sikerült megoldani. A vegetatív szaporítás, amellett, hogy biztosítja az évek óta fr.-nyár-csemetehiányban szenvedő erdősítő szektorok szaporítóanyaggal történő ellátását, megteremti a nemesített fehérnyár szaporítóanyag-termelés előfeltételeit is. A k i váló tulajdonságú egyedek elszaporítása kizárólag vegetatív úton biztosítható.
Bevezetése esetén a származás, a fajta és a forma alapján történő szelektálást meg lehetne oldani. A vegetatív úton történő szaporítást indokolja az is, hogy a magvetésből származó populáció nagyon heterogén. Az anyafa jó tulajdonságait az utódok minden egyedébe csak vegetatív úton örökítheti át. A vegetatív szaporítás iránt genetikai megfontolásból világszerte fokozódik az érdeklődés még a hagyományosan magról szaporított fafajok esetében is. Dr. Szőnyi (1973) referátumából tudjuk, hogy E. Rohmeder (1970-ben) 23 szerző tollából közölt prognózist Erdei fafajok genetikája és nemesítése 2000-ben" címmel. E szerint a mesterséges felújításhoz használandó növények nagy részét vegetatív úton állítják elő. 20C0-ben valamennyi fontosabb fafaj fiatal egyedeit fóliaházakban, dugványról lehet termelni. Hazánkban már több kutató és gyakorlati szakember is foglalkozott fehérnyár vegetatív szaporításának kérdésével. Az eddigi kísérletek és eredmények Kopecky (1953), Bokor (1954), Partos (1956), Sipos S. (1957), Harkai (1961), Papp L. (1978) nevéhez fűződnek. A vegetatív szaporítás megoldását célozta az a kísérletsor, melynek együttes eredményeként: a) Több évi kísérlet révén sikerült olyan fehérnyár klánt találni, amely a kommersz fr.-nyárnál jobban gyökeresedik. b) Hosszas kísérletezés során sikerült olyan tápoldatot előállítani, amely nagy szerepet játszik a kalluszképződés megindításában, elősegíti a gyökérképződést. c) A több évi termelési tapasztalat alapján sikerült kikísérletezni a fehérnyár vegetatív szaporításának szabadföldi nagyüzemi technológiáját. E három feltétel a fajta, a tápoldat és a technológia együttes hatása a fr.-nyár gyökeresedését biztosítja. Irodalomból ismert, hogy a fehér- és szürkenyárak rosszul erednek meg dugványról. Ezért keresni kellett olyan klónt, amelyik viszonylag jobban gyökeresedik. E célból a fellelhető és beszerezhető fr.-nyárklónokat összehasonlító vizsgálat alá vontam. Az ERTI sárvári nyár törzsfenntartó telepéről, az ERTI kecskeméti telepéről, Olaszországból, Romániából, dr. Tóth Béla, az ERTI püspökladányi igazgatójának a közreműködésével 43 fr.-nyárklónt sikerült összegyűjteni. Az 1977-ben végzett kísérletek eredményeként a 43 klón közül legjobb gyökeresedési eredményt elérők: 1. '1 58/57' olasz származású fr.-nyárhibrid 48 % 2. 'H 372 2' magyar származású fr.-nyárhibrid 30,3 % 3. Helyi kommersz fr.-nyár (populáció) 30 % 4. 'H 521 V magyar származású fr.-nyárhibrid 23,6 % A többi, kísérletbe vont klón még a 20%-os gyökeresedési sem érte el. Ebből 16 klón pedig egyáltalán nem gyökeresedett. A 43 klónú eldugványozott 3495 simadugványból 466 gyökeresedett meg. Átlagban 13,3%. Az átlaghoz viszonyítva az 'í 58/57' olasz klón 48%-os, kezelés nélküli megmaradása figyelemre méltó. A kísérleteik bebizonyították, hogy a szelektálás során kiszűrt 'I 58/57' fr.^ny.- klón nemcsak gyökeresedési erélyével tűnt ki, hanem magassági növekedésével is. A kontrollként használt üzemi maggyűjtésből származó, generatív úton előállított, heterogén populációból származó dugványok csemetéihez viszonyítva, a magasságkülönbség elérte a 30 50%-ot is. Így az üzemi maggyűjtésből előállított fr.-nyár (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: kommersz fehémyár" 130 180 cm-es magasságot, általában 150 cm-es méretet, az 'I 58/57'
fr.-nyárklón 210 250 cm-es magasságot, átlagban 230 cm-es méretet ért el. A fokozott növekedési erély a nemesítés egyik lényeges célkitűzése (gyors növekedés, nagyobb fatermés). A rendelkezésre álló fiatalkori megfigyelések reményt keltőek. \ Az 1977. évi kísérletek azt bizonyították, hogy az összehasonlító kísérletbe vont 43 fr.-nyárklón közül az I 58/57-es fr.-nyár gyökeresedik a legjobban. A sejtképződést elősegítő növényi hormonok nagy szerepet játszanak a kalluszképződés megindításában, stimulálva a gyökérképződést. A fehérnyár gyökeresedésének előmozdítása érdekében, korábban már nagyon sok kísérlet történt. Több kutató kísérletezett különböző anyagokkal (pl. aszkorbinsav, nikotinsav, huminsav, borsav) és gázokkal (pl. szénmonoxid, etilén, acetilén stb.). A kísérletek jó része a szintetikusan előállított, növekedést szabályozó anyagok adagolására támaszkodott. Pl. indolil-ecetsav, indohl-vajsav, indol-propionsav, naftil-ecetsav, diklórfenoxi-ecetsav stb. A mesterségesen előállított hormonhatású serkentő ha az adagolás idejét és mennyiségét a kísérletező eltalálta a kontrollhoz viszonyítva többnyire jobb gyökeresedést eredményezett. Ezt igazolta az 1978-ban a derecskéi csemetekertben végzett több parcellás kísérlet is. Gyökereztetésre különböző kezelésekkel 8600 db 58/57-es fr.-nyár simadugványt, míg kontrollként a közismerten jól gyökeresedő és erőteljes növekedésű 'I 214' olasz nyarat, és a kommersz fr.-nyár simadugványt használtam. A kísérletben az AT 24" nevű, saját készítésű tápoldat is helyet kapott. A növényi hormonokkal végzett kezelések eredményei, a megmaradási százalék sorrendjében: Kezelés Parcszám Eldugványozott db Gyökeresedett db Gyökeresedett % XI AT 24" 593 440 74,2 II Vegyszergyári készítmény 598 440 73,6 V Indol-vajsav I. 600 428 71,3 VI Indol-vajsav II. 1000 706 70,6 IV Karboximetilrutin 7 600 416 69,3 VIII C 7 H 5 N 2 598 407 68,1 I Indol-ecetsav 600 387 64,5 III Vegyszergyári készítmény 1000 633 63,3 VII Deszt. víz 608 373 61,3 XIX AT 48" 602 332 55,1 XIII Pomonit "602 177 29,4 A kiértékelés szerint, az összehasonlításhoz használt 'I 214' ol.-ny. gyökeresedése a kezelések átlagában 69,4%, ^ ^ kommersz fr.-nyár gyökeresedése kezelés nélkül 50,0% ' 'I 58/57' fr.-nyár gyökeresedése kezelés nélkül 51,4% '1 58/57' fr.-nyár szintetikus kezelések átlaga össz. 64,1% T 1 1 ' '1 58/57' fr.-ny. AT 24"-gyel kezelt gyökeresedése 74,2% + Az 1978. évi kísérletek újból igazolták, hogy az 'I 58/57' fr.-ny. kezelés nélkül is az összehasonlításul szolgált kommersz fr.-ny.-hoz viszonyítva, jobban gyökeresedik és magassági növekedése is figyelemre méltó.
A csemetekerti gyökereztetésben elért átlagmagasságok: 'I 214' '1 58/57' átlag sima dugványról 'I 58/57' bot sima dugványról 'I 58/57' vél. sima dugványról 'I 58/57' hegy sima dugványról Kommersz fr.ny. simadugványról 179.64 cm 197,68 cm 212,05 cm 197,15 cm 177,00 cm 178.65 cm Igen drága, mesterségesen előállított kémiai preparátumok segítségével átlagban 12,7%-kal emelhető a gyökeresedés (pl. 1 gr indol-vajsav 65,60 Ft, 1 gr indol-ecetsav 26,20 Ft). A fehérnyár rügyeiben és fiatal hajtásaiban természetes körülmények között meglevő növényi hormon kivonásával és meghatározott adagolásával a kémiai preparátumok gyökeresedése túlszárnyalható, sőt a nemesnyár gyökeresedési aránya is elérhető. A kísérletben a kezelt 'I 214' olasz nemesnyár gyökeresedése 69,4%, míg az Anyatej 24"-es tápoldattal kezelt 'I 58/57' olasz fehérnyár gyökeresedése 74,2%. Az 1977.. évi kísérlethez hasonlóan, 1978-ban is az Anyatej 24"-gyel kezelt simadugvány érte el a legjobb gyökeresedést, bizonyítván ezzel azt, hogy a természet által produkált növényi hormonnál ne keressünk jobbat. Erdősítésben 1978 tavaszán csonkolt gyökeres csemetével az 'I 58/57' 97,6%- os megmaradást és 125 cm-es átlagmagasságot ért el. A kontrollként használt kommersz fr.-nyár megmaradása 73,6%-os volt, átlagmagassága pedig 85 cm. Az eddig Magyarországon nem ismert, de az ERTI által honosításba vont fehérnyárklónról ez az általunk tapasztal ismeretanyag, de az irodalmi közlések is alátámasztják pozitív tapasztalatainkat. M. Sekawin a Casale Monferrátói Nyárfakutató Intézet biológiai oszt.-vezetője a Rómában megjelenő Cellulose e Carta" 1971 májusi számában újabb Olaszországi nyárfaklónokról számol be. Deltoides és eur-amerikai klónokkal hasonlította össze. Megállapításai: Optimális termőhelyen a két előbbi nemesnyárklóntól az 'I 58/57' P. alba klón növekedésben figyelemre méltóan elmaradt. Amíg az 'I 214' a kevésbé jó termőhelyeken viszonylag jobb eredményeket adott, a deltoidesek visszaestek. Az 'I 58/57' viszont az előbbiekkel versenyképessé vált az erősen homokos területeken. Igen jól alkalmazkodik a legkülönfélébb, még a sós talajokhoz is. A Marssonina brunnea és a rozsdabetegségek 1964. évi erős fellépése miatt, rezisztens nyárfaklónokat kerestek. Az 'I 58/57' P. álba klón valamennyi említett betegséggel szemben a legváltozatosabb viszonyok között is ellenálló volt." Sekawin a Populus alba L. cv. 'I 58/57' Hónt Villafranca (Észak-Olaszország) környékéről, Lucca és Piemont vidékéről származó fehémyárak kereszteződéséből nyerte. Neme nőnemű. Észak-Olaszországban létesített kísérleti telepítésekben (Casale Monferrato, Gamalero, Saluggia, Gastion di Strada, Comacchio, Roma Tivoli) dugványról 7 év átlagában 55,3%-os gyökeresedést ért el. Gyökeres csemetével ugyanezen területeken átlagban 95%-os megmaradást regisztrált. A Populetum Mediterraneumnban, a Róma Tivoli populétumban az 'I 58/57' klón 3 éves korban 8 -m-es magasságot és 36 cm-es kerületet ért el. A korábban ismertetett kísérleti területeken nyolc év alatt átlagban 78,7 cm-es kerületről számol be. Fáját műszaki használhatóság szempontjából közepesnek értékeh. A leírt saját és irodalmi ismeretanyagból arra lehet következtetni, hogy az 'I 58/57' fehérnyárklónból rövidesen államilag elismert fajta lesz.
A vegetatív szaporítás elősegítése Az eljárást a következő elméleti alapra építettem. Egyes növények olyan természetes regenerálóképességgel rendelkeznek, ami révén pótolni tudják elveszett szerveiket, ill. a test egyes részeiből új növény fejlődik. Ez a regenerálódás a dugvány esetében az első vágáslapján keletkező hegszövetkallusz keletkezésével indul. Azaz a megsértett növényben a sebzés közelében a sejtek erőteljes osztódásának eredményeként, rendkívül erőteljes a kalluszképződés. A roncsolt szövetek steril kultúrában folytonos osztódással nagy kallusztömeget produkálnak, annál többet, minél több a roncsolt felület. Minden növényben megtalálható a növényi növekedési hormonok jellegzetes szerkezettel rendelkező csoportja, az auxin. Jellemzője, hogy ha Ms mennyiségben van jelen, döntő hatást tud gyakorolni a különféle élettani folyamatokra. Az auxinok élettani hatása rendkívül széles skálájú. Magukban vagy más hormonokkal együttműködve, fontos szerepet játszanak a növekedési és fejlődési folyamatok szabályozásában. Legismertebb hatásuk az, hogy fiziológiás koncentrációban fokozzák a sejtmegnyúlást, sejtosztódást és a gyökérképződést, nagyobb tömegben azonban gátolják. Ezért volt fontos a tápoldat megfelelő koncentrációjának kikísérletezése, meghatározása. Az irodalomból ismert, hogy az auxinszintézis helye a hajtáscsúcs. Az auxinkoncentráció a fiatal, növekvő szervekben a legnagyobb. így a hajtásban és a rügyekben az auxinszint mindig magasabb, mint a növény többi részében. Ebből a meggondolásból a dugványnak nem alkalmas, vékony hajtásvégekiből, a selejtbe kerülő vessződarabofcból és a sérült rügyekből sikerült olyan növényi hormont kivonni, melynek megfelelő adagolásával a leírt gyökeresedés elérhető. A fr.-nyár vegetatív szaporításának jelentőségét aláhúzza a határtermőhelyeken a leváltásra váró nemesnyárállományok nagy volumene és az a világtendencia, hogy a mezőgazdasági kultúrák az erdőket a határtermőhelyek felé szorítják. Ennek jegyében létesítettünk a nemesnyár szaporítóanyag-termelés üzemi központjában, a derecskéi csemetekertben, 2 ha fr.-nyár törzstelepet és 2 ha fr.-nyár-dugványozást. Az ismertetett kísérletek eredményeként született a fr.-nyár szaporításának módszere és nagyüzemi technológiája, melynek bevezetésével a fr.-nyárcsemetetermelés Magyarországon vegetatív úton elősegíthető. A kikísérletzett szaporítási eljárás a későbbiekben más fafajok vegetatív szaporítására is alkalmazható lesz. Az eljárás az OTH oltalma alatt áll, tulajdonosa a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság.