12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban
|
|
- Zsolt Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban Borovics Attila / NAIK ERTI Problémafelvetés Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben fokozatosan gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1920-ban még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már 2 millió hektárt meghaladó mértékűvé növekedett, amelyen mintegy 360 millió m 3 élőfakészlet, mint favagyon található. A látványos gyarapodásban az erdészeti kutatásnak, ezen belül különösen az erdőtelepítéseket megalapozó termőhelyi, fajtaelőállító nemesítési, ültetvényes gazdálkodási területeknek volt meghatározó szerepe. Az erdőkben évente újabb millió m 3 növedék keletkezik, amelyből 7-8 millió m 3 kerül kitermelésre a gyérítések és véghasználatok során. Az elért eredményeket, a folyamatosan rendelkezésre álló és kitermelhető faanyag növekvő mennyiségét azonban a klímaváltozás várható negatív hatásai veszélyeztetik, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint csökken az évi növedék, csökken a kitermelhető fa mennyisége, tömeges mortalitási folyamatok révén egyes állományok nem érik el növedékkulminációjukat, véghasználati korukat. Ezzel párhuzamosan viszont valamennyi mérvadó elemzés szerint nő a faanyag iránti kereslet a következő évtizedekben, és különösen az energetikai célú felhasználás területén valószínűsíthető jelentős többletigény. Az energetikai ültetvények és különösen a faültetvények magas jövedelmezősége lehetővé tesz egy sor olyan beavatkozást, amely a hagyományos erdőgazdálkodásban elképzelhetetlen, pl. öntözés, tápanyagutánpótlás, sorközművelés, szárazságtűrő fajták alkalmazása és amely beavatkozások jelentős részben ellensúlyozni tudják a szárazodó éghajlat okozta negatív hatásokat. Ugyanakkor megteremti akár 2-3 éves időtávon belül az új alapanyag forrás megtermelésének lehetőségét, az agrártermelés valamennyi előnyét kiaknázva és jól tervezhető módon. 144
2 Energetikai faültetvény öntözése sertéstenyésztésből származó hulladékvízzel Az ültetvény víztisztító rendszerként is értelmezhető Fásszárú vagy lágyszárú energianövényt? Az energetikai célra termesztett lágyszárú növények a felhasználás típusa szerint négy fő csoportba sorolhatók: Etanol előállítását célzó növénytermesztés során a magas keményítő, cellulóz és cukortartalmú növények jöhetnek szóba, mint pl. a kukorica, csicsóka, burgonya. Biodízel számára a magas olajtartalmú növények ültethetők, mint pl. a repce és a napraforgó. Biogáz előállítása szempontjából a magas lágyszövet-tartalmú, vékony és könnyen lebomló szöveti szerkezetű, magas szénhidráttartalmú növények az ideálisak (pl. kukorica, tritikálé, kanáriköles). Szilárd tüzelőanyagként történő hasznosítás számára a magas lignocellulóz- és rosttartalmú növények a legmegfelelőbbek, mint a Szarvasi-1 energiafű, a japánfű, olasznád, pántlikafű vagy a kender. A fás biomassza az utolsó területen, vagyis a szilárd biomassza felhasználása területén hasznosul. A bioetanol, biodízel és biogáz előállítására alkalmas elsődleges biomassza alapanyagok termesztésének nagy hagyományai vannak, mivel ezek többségét étkezési és takarmányozási célból is fel lehet használni. Éppen ez jelenti ezen biomassza alapanyagok energetikai célú felhasználásában rejlő bizonytalanságot, hiszen az élelmiszer előállítás piaci versenyében kell hosszú távon kiszámíthatóan eredményességet biztosítaniuk. Ezzel szemben a kifejezetten szilárd tüzelőanyag céljából termelt elsődleges biomassza alapanyagok esetében nem érvényesül az élelmiszerpiaci verseny. Jelenleg a japánfű (Miscanthus giganteus) és a hazai nemesítésű energiafű ( Szarvasi-1 ) esetében állnak rendelkezésünkre olyan tapasztalatok, amely alapján a termesztés biztonságosan elindítható. Az erdészeti gyakorlatban számos szárazságot jól toleráló és jelentős biomassza hozamot produkáló fafaj terjedt el (pl. fehér akác), ugyanakkor a lágyszárú növények termesztése is 145
3 indokoltnak látszik az erdő számára kevésbé hasznosítható termőhelyi körülmények között. Erre elsősorban az erdőssztyepp klímájú kötött talajok adnak lehetőséget, amelyet a jövőben várható szárazodás és téli hőségnapok számának növekedésével tekintetbe kell vennünk. Lágyszárú energiaültetvények tápanyag- és vízigényét tisztázó hazai összehasonlító kísérletek, hozamvizsgálatok, növényegészségügyi kérdések nagyrészt ugyanakkor még hiányoznak, ezért jobbára külföldi tapasztalatokra vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Ezzel szemben az energetikai faültetvényekkel kapcsolatban széleskörű és a gyakorlatban jól bevált technológiák állnak már most is a rendelkezésünkre. A fás biomassza elégetése jelentősen alacsonyabb hamutartalommal jár, mint a lágyszárúaké, helyenként ez a különbség akár 5-10-szeres is lehet. A lágyszárú növények biomasszája részben eltérő kémiai összetételt mutat a fásszárú biomasszához képest. Az égetés során az eltérő minőségű tüzelőanyag olyan égetés-technológiai problémákat vet fel, mely a fatüzelés során nem jelentkezik. A lágyszárúak előnye ugyanakkor a fásszárúakkal szemben, hogy jobban illeszkednek a tradicionális mezőgazdasági gyakorlatba. A legtöbb lágyszárú energianövény telepítése, gondozása és betakarítása az agráriumban megszokott gépekkel, technológiákkal megoldható, és az elvégzendő mezőgazdasági munkák időbeli ütemezése is jobban kapcsolható a már megszokott, hagyományos tevékenységekhez. Ezen túlmenően azonban pszichikai korlát is nehezíti a fás energiaültetvények szélesebb körű elterjedését. Amíg a lágyszárú ültetvények megjelenése nagyban hasonlít más, megszokott mezőgazdasági kultúrákéhoz, addig a fás energiaültetvények a telepítést követő gyors növekedés után lényegesen különböző képet vesznek fel. Ezzel szemben az energetikai faültetvények esetében részletes termesztéstechnológia áll rendelkezésre, amely alapján át lehet adni a leendő ültetvénylétesítőknek a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges ismeretet Energetikai faültetvények új alapanyagforrás Fűz, illetve nyár fajták és szelektált akác szaporítóanyag felhasználásával, valamint intenzív mezőgazdasági módszerekkel, rövid vágásfordulóban és sarjaztatással kezelt ültetvényei jelentős mennyiségű biomassza előállítására képesek. Az ilyen típusú ültetvények évente akár élőnedves tonna hektáronkénti hozamra is képesek a hagyományos erdőgazdálkodás 3-4 tonnájával szemben. Ráadásul 2-3 éves vágásforduló jellemzi őket, így rövid időn belül nagy tömegű biomassza előállítására alkalmasak. Az energetikai faültetvényekben megtermelt faapríték kiváló energetikai és égetéstechnológiai jellemzőkkel bír, tulajdonságai nagyon hasonlóak az erdőből származó faanyagéhoz. A jelenlegi hazai ökológiai körülmények között a nemesnyár fajtáiból létesített ültetvények biztosítják a legjövedelmezőbb termesztés feltételeit. Változatos termőhelyen, biztonságosan alkalmazható, megfelelő fajtaválaszték áll rendelkezésre, így a legjobb hazai gyakorlatok részletekbe menő ismertetésénél elsősorban a nyár ültetvények példáján mutatjuk be a létesítéssel, fenntartással és betakarítással kapcsolatos termesztéstechnológiai ismereteket. A rövid vágásfordulójú ültetvények gazdaságosságát és környezeti viselkedését legjelentősebb mértékben a szaporítóanyag minősége és a rendelkezésre álló termőhely tulajdonságai befolyásolják. Olyan tulajdonságok, mint a növekedés, rezisztencia betegségekkel, vagy tolerancia szárazsággal és faggyal szemben, víz- és tápanyag hasznosítás 146
4 meghatározzák az egész termelési rendszer versenyképességét. A hagyományos erdőgazdálkodástól eltérően a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos ültetvények intenzív termesztéstechnológát igényelnek, a talajelőkészítéstől, a gyomkorlátozáson, trágyázáson át a növényvédelemig. A technológia betartásán túl a nagy jelentőségű a hazai környezeti feltételekhez alkalmazkodott, biztonságosan termeszthető fajták körültekintő köztermesztésbe vonása és a termőhelynek leginkább megfelelő fajta kiválasztása. Energetikai faültetvények termesztésére alkalmas termőhelyek A telepítésre szánt terület termőhelyi adottságainak ismeretében megválasztható az energiaültetvény célfafaja, illetve -fajtája. Az egyes fajok, fajták termőhelyi igénye, termőhely-tűrése sokszor viszonylag tág határok között változik, esetenként egyes területekre több célfafaj is megadható. Ez esetben mérlegelni kell, mely fafaj esetében várható az egységnyi időszakra vetített legmagasabb biomassza hozam. A teljeség igény nélkül hiszen a célfafaj megválasztását szintén célszerű szakemberre bízni és helyszíni vizsgálatra alapozni az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényezőt, melyek nagy szerepet töltenek be a fafaj, illetve fajta megválasztásában. Vízellátottság: A korábbiakban felsorolt fafajok közül a fehér fűz viseli el leghosszabb ideig akár több hónapon keresztül is a felszíni vízborítást. Amennyiben a tartós vízzel borított állapot az egy hónapnyi időtartamot nem haladja meg, nemesnyárak telepítése is javasolható. Fehér akácot ugyanakkor ne tervezzünk felszínig nedves hidrológiai viszonyok közé (esetében az üde, félszáraz hidrológiai kategória a leginkább ajánlott). Amennyiben a talaj a csapadékon kívül egyéb többletvízhez nem jut, de még fás vegetáció eltartására képes, úgy természetesen valamennyi talajjellemző együttes értékelése mellett a szárazabb körülményeket elviselni képes nemesnyár fajták (Pannónia, Kopecky), a fehér nyár, szürke nyár, valamint az akác telepítése javasolható. Talajszerkezet: Energetikai célú telepítésekre ajánlható fafajaink, fajtáink többsége a laza szerkezetű, levegős talajokat kedveli. Ugyanakkor egyes fajok, fajták képesek kötöttebb talajviszonyok között is megfelelő hozam biztosítására (fehér nyár, szürke nyár, Adonis, Pannónia). Mésztartalom: A talaj szénsavas mész tartalmára egyes növények érzékenyek, míg mások elviselik, esetenként igénylik azt. Az Adonis, illetve az I-214 fajták például érzékenyek a talaj magas mésztartalmára, ugyanakkor a Pannónia, a Koltay, illetve a fűz fajták, és az akác elviselik a meszesebb talajokat. A nemesnyárak termesztésére alkalmas termőhelytípus-változatok csoportosítása mindenekelőtt a termőrétegmélység és a vízgazdálkodási fok alapján történik, de a helyi konkrét esetekben a további mérlegelésnél természetesen figyelemmel kell lenni a nyárfatermesztést befolyásoló egyéb talajtulajdonságokra is, mint pl. a fizikai talajféleség, talajszerkezet. Mély, vagy igen mély termőréteg, időszakos vagy állandó vízhatás, üde-félnedves vízgazdálkodási fok, mélyen (legalább cm vastagságú) humuszos homok, vályog, esetleg gyengén agyagos vályog talaj; kivételesen egyes igen mély termőrétegű, vastag ( cm) humuszrétegű, vályog szövetű akár többletvízhatástól független termőhelyek is. A termőréteg vastagságának csökkenése, a vízgazdálkodás romlása az ültetvények hozamát és élettartamát befolyásoló tényezők. A gyakorlatban az optimálistól eltérő esetek a 147
5 jellemzők, így a fajtaválasztást is a szélsőségeket tűrő képesség határozza meg elsősorban. Ugyanakkor vannak olyan talajhibák, amelyek kizárják a nyárfatermesztést. A 80 cm-nél vastagabb, összefüggő durva homokréteg, 20%-nál nagyobb mésztartalom, vagy sófelhalmozódási réteg. (Ha ezek július-augusztusban lesüllyedő talajvíz fölött helyezkednek el, akkor gyökérfejlődést akadályozó talajhibát képeznek.) A talajfelszínhez közeli glej, gyepvasérc, mészkőpad szintén kizáró tényezőként kell figyelembe venni. Az állandó és bő vízellátottságú termőhelyen a fűz fajtái jelenthetnek megoldást. Ezek a termőhelyek azonban mozaikosan fordulnak elő, gyakran pangóvizes-belvizes területekké válnak, amelyek levegőtlenségük okán kedvezőtlenek még a fűz számára is. Száraz területekre a nemesnyár fajták helyett megfelelő alternatívát jelenthetnek az akác 1 éves csemetéivel történő telepítés. A közhiedelemmel ellentétben a homoki területek megfelelő technológiával kiváló ültetvény termőhelyek lehetnek, különösen, ha a homoktalajban eltemetett humuszos-, vagy kovárványréteg található! A talajok magas só-tartalma (szik) viszont kizárhatja a termelésből a nyár fajtákat, és bizonyos mérték felett ez mondható el a mésztartalomról is. Ültetvény létesítésére alkalmas termőhelyek és várható eloszlása Fafaj- és fajtaválasztás A fafaj megválasztása a termesztésre hosszútávon kiható technológiai elem. Ettől függ az ültetvény stabilitása és az a képessége, hogy az adott elsődleges rendeltetésnek megfeleljen. A termesztési tapasztalatok alapján a hazai viszonyok mellett az akác és a nemesnyárak, valamint a füzek (klónok) bizonyulnak a leginkább megfelelőknek, amellyel összhangban van a jelenlegi jogszabályi szabályozási háttér. Bár az EU-n belül elismert fajták alkalmazásának jogszabályi akadálya nincs, de ettől függetlenül szakmai indokok miatt javasoljuk, hogy a külföldön előállított fajták hazai alkalmazhatóságát először igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell először honosítani azokat! Az azonnali, hazai kísérletek alapuló bevezető jellegű honosítás nélkül rendkívül magas termelési kockázatot vállal a telepítő a fajtaválasztás során. Energetikai faültetvények létesítésével kapcsolatos jogszabályok szerint fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) 148
6 FVM rendelet követelményeinek megfelelő, engedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni. A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető minden erdészeti és energetikai célú fajta, amely az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, elismert kategóriájú. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Közösségi Növényfajta Hivatal nyilvántartásában megtalálható, illetve Magyarországon állami elismerést kapott fűz és nyár fajták használhatók ilyen célra. A szabályozás tehát megengedő, nagyon széles mozgásteret biztosít a telepítő számára. Ebből az következik, hogy nagy felelősség hárul az ültetvény létesítésében közreműködő szakértőre, aki a tervezés során a termőhely ismeretében kell, hogy kiválassza a legnagyobb jövedelmet biztosító, de ugyanakkor alacsony termesztési kockázatú fajtát. A fűz és nyár fajtákon túl akác csemetével is létesíthető energetikai ültetvény. Ennek minőségi kritériuma azonos az erdészeti célú felhasználáséval, vagyis legalább magtermelő állomány (magtermesztő ültetvény, vagy vegetatív fajta) minőségű magoncok használata szükséges. A jelenlegi szabályozás alapján a felhasználásra tervezett nyár és fűz fajták esetében a fajtatulajdonos, akác esetében pedig az Erdészeti Tudományos Intézet által kiadott igazolás szükséges a telepítés engedélyezéséhez. Az igazolás az energetikai célú hasznosíthatóság leírásán túl tartalmazza az adott fajra, illetve fajtára vonatkozó ideális termőhelyi adottságokat is. Energetikai célra ajánlott államilag elismert fajták A jelenlegi fajtaválasztékban is találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetők és jelentős hozamra képesek. Ugyanakkor energetikai célú új fajták előállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történő telepítésből, a sűrű ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. Populus x euramericana cv. Pannonia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erőteljes. Nagy a termőhelyi plaszticitása. Populus x euramericana cv. Kopecky: Kezdeti növekedése erőteljes. Főleg a közepes fatermőképességű nemesnyáras termőhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt időszakosan túlnedvesedő és a lápi eredetű termőhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. P. deltoides x P. x euramericana cv. Adonis: 2004-ben minősített, gyors fiatalkori növekedésű hímivarú nemesnyár fajta. Erőteljes növekedési képessége mindenekelőtt a gyengébb (közepes) nyár termőhelyeken mutatkozik meg. Populus x euramericana cv. Triplo: Kezdettől fogva és tartósan erőteljes. Tág termőhelyi tűrésű, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermőképességű termőhelyen nyújt. Populus x euramericana cv. Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. Van két további olyan nyár fajta, amely jelenleg nem kapott állami elismerést, de az eddigi tapasztalatok alapján a szélesebb körű köztermesztésbe vonása javasolható: 149
7 Populus x euramericana cv. AF-2: Nőivarú klón. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. Populus x interamericana cv. Monviso: Nőivarú klón. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta. A fenti listát célszerűnek tartjuk kiegészíteni egy további hazai nemesítésű minősítés alatt álló fűz fajta bemutatásával, amely megfelelő termőhelyen szintén ésszerű alternatívát jelenthet: Salix alba cv. Corvinus Express: Nőivarú klón. Faalakú fehér fűz, mely egyaránt alkalmas fás szárú, sarjaztatott, rövid vágásfordulójú (2-3 év) energetikai (apríték vagy biomassza termelési céllal) és iparifa termelési célú, hengeres választékot adó faültetvények létesítésére, mintegy 5-10 éves vágáskorral. Triplo 2. éves Koltay 2. éves 150
8 Koltay 1. éves sarjaztatott Koltay 2. éves sarjaztatott Energetikai faültetvények termesztés-technológiája Egysoros és tághálózatú ültetvény, kétéves vágásforduló és sarjaztatás azok a kulcsszavak, amelyek az apríték minősége és a jövedelmezőség közötti optimum megtalálásában segítenek a legjobb termőhelyeken. Gyengébb adottságú termőhelyen a vágásforduló idejének kitolásával lehet a jövedelmezőséget növelni. Akác esetében akár az 5-6 éves rotációs idő is indokolt lehet. Lehetőség szerint javasolt a hazai nemesítésű, vagy a honosítás megfelelő szűrőin átesett, ezért biztonságosan termeszthető fajták használata. 1. vegetációs időszak Termőhelyvizsgálat, tervezés, fajtaválasztás, engedélyeztetés Területelőkészítés Talajelőkészítés szántás (40 cm) tárcsázás ültetési sorok talajmarózása vagy forgó boronálása (20 cm) Dugványok termőhelytől függően megválasztott nemesnyár fajták, ültetésig hűtőkamrában szükséges tárolni Ültetés fagyok elmúltával március közepétől április végéig végezhető, dugványozógéppel, kézzel (40-50 cm tőtávolság, 3 méteres sortávolság) Növényvédelem Vegyszeres: ültetést követően azonnal vegyszeres csírázásgátlás (Stomp, Goal), gyomirtás (Pantera, Lontrell, Galera) Gépi: 3-4 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) Kártevők elleni védelem tömeges lombrágó rovar kártétel (Regent) megjelenésekor esetenként 2. vegetációs időszak Növényvédelem 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor) Betakarítás eszközei széles választékban állnak rendelkezésre, az ültetvény ezt követően magától újrasarjad 3. vegetációs időszak 151
9 Sarjaztatás levágást követően az ültetvény magától intenzíven újrasarjad, nem szükséges az újratelepítés Növényvédelem márciusban vegyszeres gyomirtás (Glufozinát-tartalmú szerekkel), majd 2-3 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) Kártevők elleni védelem tömeges lombrágó rovar kártétel esetén 4. vegetációs időszak Növényvédelem 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor) Betakarítás majd sarjaztatás További ciklusokban a műveletek megegyeznek a 3. és 4. vegetációs időszakban leírtakkal 152
Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenIDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter
IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és
Részletesebbenfektetett dugványozási technológia alkalmazás nyár, fűz ültetvényekben szaporítóanyag termelés és ültetvény létesítés
fektetett dugványozási technológia alkalmazás nyár, fűz ültetvényekben szaporítóanyag termelés és ültetvény létesítés Bemutatkozás - Bevezető Ültetvény létesítési és szaporítóanyag termesztési rendszer
RészletesebbenENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenHeil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenVersenyképességi és Kiválósági Együttműködések - VKE Konzorcium VKE
LIII. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia Balatonszemes, 2017. október 25-26. MAGAS AKÁC C IPARIFA KIHOZATAL ÚJ TERMESZTÉSTECHNOL STECHNOLÓGIÁVAL, GYORSNÖVÉSŰ TURBO OBELISK FAJTÁKKAL Dr. Bach
RészletesebbenENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON
ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON Juhos Katalin Nádosy Ferenc Juhász Ágota Sepsi Panna Magyar Lajos Tőkei László Bevezetés A fafajok megválasztása döntő jelentőségű az energiatermelő
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenEnergetikai Célú Fafajták Termőhelyi Alkalmassága Soroksáron
In: Szenteleki Károly, Szilágyi Kinga (szerk.) 2012. Fenntartható fejlődés, Élhető régió, Élhető települési táj. 216 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2012.01.18-2012.01.19. Budapest:
RészletesebbenSmaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő
Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete
RészletesebbenMiért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenMezőgazdasági eredetű elfolyóvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben agrárerdészeti kísérletben
Mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben agrárerdészeti kísérletben BAKTI Beatrix Tudományos munkatárs Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700071.kor HATÁLYOS: 2009.01.25. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenSzennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával
Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya
RészletesebbenSzennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás
Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenEnergianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem
Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem A megújuló energiaforrások termelésének összefoglaló adatai (KSH, 2007) Energiaforrás
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
RészletesebbenEnergetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT
Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT A vizsgálandó témák: 1. A hazai ökoenergetikai fejlesztést megalapozó szempontok 2. Az első fejlesztési időszak
RészletesebbenKUTATÁSI HÍRLEVÉL Bevezeté s 1.1: Kísérletek újak, és a 2006-ban megkezdettek folytatása különböz adottságú faterm
KUTATÁSI HÍRLEVÉL Bevezetés A ZÖLDLÁNG projekt ebben a negyedévben elérkezett azon munkaszakaszhoz, melyben a kutatás üteme megkívánja az alábbiakban felsorolt eredmények bemutatását. 1.1: Kísérletek újak,
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenAkáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenAZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE
AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenSzudánifű (Sorghum sudanense)
Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó
RészletesebbenA részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása
A részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása Ligetvári Ferenc DSc (ferenc.ligetvari@gmail.com) MASZESZ - 2017 Víz > ivóvíz > szennyvíz > szennyvíziszap Ez a rész nem hulladék Vízkivétel a vízbázisból
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenTDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
RészletesebbenBIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE
BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME
A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
Részletesebben1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák
egyetemi docens M.Sc. hallgató Ph.D. hallgató Ph.D. hallgató 1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák Téma indokoltsága Klímaváltozás (CO 2 ) Technológiai
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenBemutatók tartása év év március 8 Püspökladány 2006 április 26 Püspökladány:
Bemutatók tartása 2005. év 1. A magyarországi tanulmányi úton lévı belga erdészeti szakembert az alábbi eredményeinkkel ismertettük meg. Az ERTI akácnemesítési törzsültetvényének illetve kísérleti parcelláinak
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenAz ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.
ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenSzilárd biomassza tüzelőanyagok Kérdések és válaszok a minőségi termékpálya tervezés rendszerében
Szilárd biomassza tüzelőanyagok Kérdések és válaszok a minőségi termékpálya tervezés rendszerében Tóvári Péter Tud. oszt.vezető FVM MGI Napjaink energiatermelési és hasznosítási kérdései kihívások elé
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
Részletesebben8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenBudapest 2005. november
ERDİTELEPÍTÉSI TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIA ÉS VÉGREHAJTÁSI ÚTMUTATÓ KIDOLGOZÁSA, A NEM SZOKVÁNYOS ERDİMŐVELÉSI MÓDSZER MIATT, A KÜLÖNBÖZİ VÁGÁSFORDULÓVAL KEZELT ENERGETIKAI ERDİKRE c. 5. feladat keretében készített
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenAlapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
Részletesebben72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet
1 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
RészletesebbenMódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg. (2007. október 8.-i állapot) 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg (2007. október 8.-i állapot) 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenBiobrikett-gyártás technológiai fejlesztése
Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenBudapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő-testülete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete a közterületen kivágott fás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenAszálykárok kezelése a mezőgazdaságban
Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági
RészletesebbenT-BEA. Kézikönyv. (Tool for Biomass Accessibility with Earth Observation Technology)
T-BEA (Tool for Biomass Accessibility with Earth Observation Technology) Kézikönyv GeoAdat Szolgáltató és Informatikai Kft. Székhely: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 8. Tel.: +36 1 469 0033 Fax: +36 1 469
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
RészletesebbenA HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE
634.0.241. Pinus A HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE DR. SÓLYMOS REZSŐ A nagyalföldi erdőssztyepp klímájú futóhomok és gyengén humuszos homok talajokon létrehozott erdeifenyö fiatalosok fatermése
Részletesebben