A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely
Uniós követelmények hazai szabályozás 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakásról (fogalmak, engedélyezés, tiltott anyagok, biológiailag lebomló összetevők, ellenőrzés és monitoring, lezárás, nyilvántartás és adatszolgáltatás, 3 mellékletben részletes műszaki feltételek) 2003/33/EK határozat a hulladéklerakón történő átvételi kritériumokról és eljárásokról Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
Megfogalmazott célok, eszközök Hulladék felelősséggel végzett ártalmatlanítása Tevékenység és létesítmények engedélyezése A szennyező fizet elv érvényesítése a lerakó okozta szennyezés esetén is Ellenőrizetlen lerakás megszüntetése A lerakó kialakításánál egységes technikai normák Azonos technikai színvonalú lerakó létesítmények biztosítása egyenlő piaci feltételek Lerakó kategóriák meghatározása Egységes átvételi követelmények Szerves anyagok eltérítése, metánemisszió csökkentése Monitorozás, utógondozás előírása - környezetbiztonság Pénzügyi biztosítékadás a felhagyás utáni időszakra
Módosítás Fogalmak Hulladéklerakás csak a műszaki védelemmel rendelkező létesítményeket takarja Sajátos építményfajta, felszámolás kikerül Hulladéklerakás céljára használt terület? nem szabad határterületeket nevesíteni Meglévő lerakó, üzemelő lerakó, bezárt lerakó, felhagyott lerakó régebbi rendeletek dátumai, szükségtelen fogalmak elhagyása Lezárás, rekultiváció: nincs fogalmi különbség a műszaki védelem megléte alapján Rekultiváció és utógondozás uniós források igénybevétele miatt fontos, működési költség? Tájbaillesztés hiányzó fogalom
Eljárásjogi, hatásköri kérdések Lerakó építésekor (létesítéskor) a kv-i felügyelőség volt az eljáró hatóság helyette szakhatósági szerep Építésügyi és környezetvédelmi engedélyezés kapcsolódásának pontosítása adott beruházás ne késlekedjen az összetett kv-i eng. elhúzódása miatt (IPPC, KHV) Hulladéklerakó kategóriájának meghatározása szükséges a működéshez (külön eljárás?) Rekultiváció során bontás külön építésügyi eljárás
Bezárás, rekultiváció Az engedélytől eltérően működtetett lerakó bezárása kötelező mérlegelés lehetőségét biztosítani célszerű Nem bezárt a lerakó esetén rekultiváció részleges rekult. is! Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat korábbi felülvizsgálat beszámítandó Lezárás-rekultiváció kettős előírásainak kiszűrése
Felszámolás Nincs mérlegelési lehetőség a hatóság kezében tényfeltárási dokumentáció és kármentesítési terv alapján döntés? kockázatelemzés? A két jogszabály (219/2004. Korm. r. a felszín alatti vizek védelméről) átfedi egymást, fogalmi, eljárási zavarok (felszámolás része a kármentesítés???) Tetemes költségek környezeti haszon? 30-40 év lerakott hulladékából származó környezetállapot javításának költségeit ki viseli?
Határidők Lerakók megfelelése: 2009. július 16. (219-es Korm. r. határideje is erre módosul a 2007. október 31-ről) Egyes módszerek, vizsgálatok (perkolációs minta-előkészítés, ANC/BNC, TOC) akkreditációja: 2009. július 16.
1. számú melléklet: létesítés és üzemeltetés Alsó szigetelés előírásainak pontosítása (geológiai és egyes esetekben szigetelő lemez beépítési kötelezettség) Geofizikai monitoring rendszer élettartamának figyelembe vétele
Átvételi követelmények 1. Alapjellemzés: nem kell a hulladék alapjellemzéséhez vizsgálatokat végezni, amennyiben a hulladék vizsgálata a gyakorlatban nem megvalósítható illetve nem kell olyan paramétereket vizsgálni az alapjellemzés során, melyek vizsgálatára nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, továbbá abban az esetben, ha valamennyi, az alapjellemzéshez szükséges információ a hatóság számára rendelkezésre áll Túl sok vizsgálat, magas költségek Akkreditált laboratóriumok, módszerek hiánya, kevés gyakorlat Kis tételben átvett hulladékok esetén is alapjellemzés? Építési-bontási hulladékok EWC 170904
Átvételi követelmények 2. Eredetileg veszélyes, előkezelt hulladék lerakása nem veszélyes lerakón kiegészítést igényelt, félreérthető táblázatok Azbeszt tartalmú hulladékok lerakása, külön medence/kazetta. Miért szűkíti a rendelet a B3-on lerakható hulladékok körét? Szennyvíziszap 70 % sz. a. Hulladék-összetétel vizsgálatok: nehezen értelmezhető szöveg, részletes vizsgálat indokolható?, nemzeti szabvány alkalmazása, 13 összetételi kategória
Keletkező szennyvíziszapok mennyiségének változása, szárazanyag (2000-2005) év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 (becsült) Iszap tömege (t/év) 102.000 114.000 116.000 152.200 142.000 169.000 ezer tonna 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év
3. és 4. sz. melléklet Monitoring: depó-gáz összetétel és mennyiség mérés feltételei pontosodtak Rekultivációs rétegrendek: egyszerűsített előírások, átmeneti és végleges rétegrend pontosítása, szabadabb anyaghasználat, nagyobb tervezői és hatósági szabadság és felelősség
Hídmérleg hogyan értelmezhető zagy esetén? Kerítésen kívül véderdő létesítése Lerakógáz mérése? Diffúz kibocsátóként? Minden gázra (CH 4,CO 2,O 2,H 2 S, H 2 )? nem mind kötelező elem, mérlegelés alapján Egyebek
Köszönöm a figyelmet!