A TERÜLETFEJLESZTÉS FEJLŐDÉSI FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG 2016.10.06. Lunk Tamás
Fő témák: Területi folyamatok az I. világháború után A szocializmus területfejlesztése (1945 1990) Az új regionalizmus kibontakozása, az EU csatlakozás
Területi folyamatok az I. világháború után Trianoni békeszerződés: terület 71,5, lakosság 63,3%-a határokon kívülre került - kisebb megváltozott gazdaságszerkezet (nyersanyag-bázisok, piacok, beszállítói kapcsolatok) kevésbé önellátó népesség etnikai összetétele, iskolázottsága, vallási összetétele - homogénebb infrastruktúra (út, vasút) alig több, mint 1/3-a maradt szétdarabolt hálózatok (pl. körkörös szerkezetek megszűnése) regionális központok vonzáskörzete elveszik, külső nagyvárosi gyűrű leszakad Budapest népessége és relatív súlya megnő közlekedési pozíciója erősödik
A két világháború között: Teleki Pál gazdaságföldrajz módszereinek bevezetése a területi revíziós igények földrajztudományi szakmai érvei (+egyebek ) Magyary Zoltán: közigazgatás szervezési eredményességi, hatékonysági kérdései (pl. centralizáció, decentralizáció, dekoncentráció)
A szocialista időszak hazai területi folyamatainak fő időszakai (Enyedi, 1996): a/ A szovjet modell dominanciája (1945-68). b/ A magyar modell kiteljesedése (1968-82) c./ A nyílt rendszerválság kifejlődése (1982-89)
A területfejlesztés 1945 56 között szocialista iparosítás (I. három és I. ötéves terv), erőltetett nehézipari fejlesztés, szocialista városok kiépítése (Sztálinváros, Komló, Várpalota, Ajka, Tatabánya) Közigazgatási reform (1949-1950), megyék összevonása, Budapest területének rendezése (7 város, 16 község csatolása), tanácsrendszer (községek száma csökkent, járások száma szintén, megyei uniformizált szervezetek) települések osztályozása, 1951, TERINT szervezésében, feloszlatás 1952 I. osztály: kiemelt települések (73 település), ipari központok II. osztály: városi fejlődést biztosítani kell, új intézmények (81 település) III. osztály: egyéb települések: falusias, helyi szükséglet, nincs beruházás (1254 település közös tanács, 1500 település nem fejlesztendő)
1956-1968 60-as évek: Budapest tovább növekvő ipari túlsúlya, megkezdődő korlátozás, vidékre telepítés (telephely-ipar), de elmaradó közlekedési és kommunikációs infrastruktúra-fejlesztések növekedés erőforrása a munkaerő: migráció (célpontja Budapest, nagyvárosok) kiürülő falvak, társadalmi problémák a városokban 1963: Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv: regionális szemlélet érvényesül, regionális központok hálózata elviekben kialakul elkezdődik a regionális tervezés, módszertan kidolgozása, megyék első településhálózati terveinek összeállítása, egyes ágazatok területi telepítésének elemzése, ezek regionális tervei ( pl. Sajóvölgy-Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém, Pécs-Mecsek, Zagyvavölgy, Salgótarján) a Balaton és Budapest regionális fejlesztési terveinek összeállítása
1956-1968 Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv. Perczel K., Gerle Gy., 1966
Az Országos Településhálózati Koncepció (OTK, 1971) 1968: Új Gazdasági Mechanizmus: tervlebontásos rendszer megszűnése, közvetett állami gazdaság-szabályozás, a kereslet-kínálat szabályozott érvényesülése ( szocialista piac ) rugalmasabb árrendszer átlagbér-szabályozás összességében: elmozdulás a közvetlen tervutasításos rendszertől termelés mellett az életszínvonal (fogyasztás) növelése is cél infrastruktúra-fejlesztések előtérbe kerülése, 1960 70-es évek: különbségek (települések, térségek közötti) csökkenése
OTK (1971) felismerés: a gazdaság térbeli (területi) különbségei számítanak egyenlőtlenségek kialakulása egyenlőtlenségek mérséklése gazdaság és társadalmi haszonnal jár. céljai Budapest túlsúlyának csökkentése, öt regionális központ fejlesztése: Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc, Szeged Az északkelet-délnyugat ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, ezért ipartelepítés a Dél-Dunántúlon, Alföldön aprófalvas térségekben faluközpontok kijelölése, tanyástérségek központosítása városhiányos térségekben városok alapítása, funkciók szélesítése hierarchikus településrendszer kidolgozása
OTK (1971)
OTK (1971) területbeosztás: hat tervezési-gazdasági körzet, ezek funkcionális kiskörzetekre tagozódnak speciális kiskörzetek: ipari (15 db), üdülési-idegenforgalmi (23 db), országhatár menti (10 db), agglomerációs (17 db)
OTK (1971) Települések szerepköre
elvek: Az OTK belső kritikája: Bibó István koncepciója (1975) optimális megközelíthetőség (ennek tájföldrajzi, geomorfológiai vonatkozásaival együtt), az egységek arányossága középpontban: város és térsége együttműködése
Bibó kritikája egy központi szuperrégió, valamint öt vidéki régió kialakítása: körzet -rendszer Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely, Győr központokkal a kormányzati apparátus jelentékeny decentralizálása a régiókhoz, a kormányzati munkának az irányadó és ellenőrző szerepre való átalakítása. Nagymegyék: 13 (+Bp) teljes értékű felsőfokú központ város köré szervezendő Kismegyék: központi szerepet betöltő városok körül, 30 40 db. Járások funkciója vissza a településekhez.
Bibó kritikája
Az OTK hatása a fejlődés területi egyensúlyára (1971-1980) a településhálózat egyensúlya megbomlott: nem alakultak ki együttműködő területi egységek a központok körül a fejlesztési források a megyeszékhelyekre, felsőfokú központokba áramoltak az alsó- és középfokú központok leépülnek, az egyéb kategória esetenként kiürül (elnéptelenedő községek, legnagyobb vesztes a falu ) a megyei tervek döntően rendezési szemlélete, hangsúly a létesítmények és nagyrendszerek kiépítésének tervein, belső adottságok, speciális tényezők és adottságokat figyelmen kívül hagyása
A szocialista területi politika alkonya (1980-1990) 1985-ben OGY Határozat (12/1980-1985) a területfejlesztésről, egyben az OTK módosítása: a nagyvárosok súlyának csökkentése a településhálózat egységes fejlesztése a besorolás megszüntetése alapfokú ellátás helyi intézményeinek a kiépítése, középfoka városokban, felsőfok a megyeszékhelyeken főváros súlyának csökkentés, öt regionális központ minőségi fejlesztése az elmaradott és kedvezőtlen adottságú térségek kategóriájának bevezetése, speciális támogatási rendszer kiépítése (infrastruktúra fejlesztése, hiányzó intézmények kiépítése)
A szocialista területi politika eredményei (1970-1990) Nagy-Budapest, mint az ország központja minden értelemben, az ország reprezentálására alkalmas lett megerősödtek a nagyobb (kb. 100 ezer főnél nagyobb városok funkciói, regionális hatású intézmények kiépültek, nagyobb térségi vonzás alakítottak ki (oktatás, egészségügy) a középvárosok viszonylag széles köre alakult ki (kb. megyeszékhelyek, mai MJV) elindult a kisvárosok modernizációja létrejött a községhálózaton belül a vidéki mikro-központok hálózata a területpolitika/területfejlesztés a gazdaságpolitika részévé válik, de nem alakulnak ki speciális intézmények nem kíséri decentralizációs folyamat (Ideológia miatt nem is lehet ) vesztesek: kis lélekszámú települések
az 1990 es évek: Fő hajtóerők: magántulajdon meghatározóvá válása külgazdasági orientáció megváltozása termelési válság és területileg differenciált megújulás Hatásuk: differenciálódás a térszerkezetben Főváros kiemelkedő fejlettsége rozsdaövezetek ipari fejlettség hátránnyá válik nyugati határszél dinamikusabb fejlődése (új piacok közelsége, nincs szocialista nehézipar ) keleti térségek válsága: telephelybezárások, ingázók elbocsájtása (a válság áthelyezése ) nehézipar jelentős súlya mezőgazdasági piacok elvesztésének hatása kiépítetlen infrastruktúra kisebb befektetési vonzerő máig ható tényezők!
Az 1990 es évek területfejlesztési politikájának törekvései középpontban a válságtérségek és a területi kiegyenlítés: ipari szerkezetátalakítás: Borsod, Heves, Nógrád társadalmi gazdasági elmaradottság: Kelet-Magyarország tartósan elmaradott térségek: Cserehát, Ormánság Területfejlesztési Alap: Decentralizált (megyei) támogatások, fejlettségi alapon 1994: kistérségek (statisztikai célú) kialakítása települések közötti funkcionális kapcsolatok alapján (városkörnyék, sok esetben) megyei keretek között társulások, közös tervezés és feladatellátás ösztönzése
Kistérségek kistérségek (terport.hu)
1996 évi XXI. Tv: a Területfejlesztési Törvény a területpolitika (regionális politika) a gazdaságfejlesztés fő eleme területi különbségek megszüntetésének célja decentralizáció partnerség: köz- magán és állami szereplők együttműködése tervezés szükségessége, tervezési dokumentumok 1999: regionális fejlesztési tanácsok kötelező felállítása
a Területfejlesztési Törvénnyel kialakuló rendszer
1998 Területfejlesztési Koncepció OGY Határozat fejlesztési tervezés alapdokumentuma: hosszú és középtávú célok, tervezési keretek tervezési statisztikai régiók kijelölése felülvizsgálat: 2005 célok: területi egyenlőtlenségek mérséklése Az ország térszerkezete Budapest-központúságának mérséklése Innováció terjedésének elősegítése Nemzetközi integráció elősegítése (határmente, Európa) Beavatkozási térségtípusok kijelölése (gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzet, turizmus, természetvédelem, határmentiség, pl.) Ágazatok területi céljai
A magyarországi regionalizmus 1990-2010
A régió fogalma a régióról: A régió nem valami kész, objektíven is megragadható természeti, gazdasági és társadalmi adottság, hanem egy társadalmi folyamat eredményeként kialakuló konstrukció. A régiót mi emberek hoztuk létre. Mi adunk jelentéstöbbletet a földrajzi tér valamely darabkájának, mi rendelünk hozzá valamilyen tartalmat, amitıl azután a térnek ez a darabja régióvá válik. A régiót mi, emberek teremtjük egy sajátos gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális konstrukciós folyamat, a regionalizálás során (Cséfalvay Zoltán, 2004).
A régió fogalma A régióról: a regionalizáció hatalmi harc, a régió elsősorban irányítási-politikai eszköz, társadalmi nálunk tudományos-politikai produktum, a nyelv segítségével létrejött diszkurzív termék, amely a praxisban nyeri el végső értelmét. (Faragó László, 2004).
A régió fogalma Régió a területi tudományokban: A régió többé-kevésbé lehatárolt terület, amely valamilyen szempontból egységesnek tekinthető, vagy valamilyen rendezői elv alapján jön létre, amely megkülönbözteti a többi térségtől (Johnston) A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, amely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politikai alkalmazását (Benko) Régió a regionális politikában: A regionális politikában: az ország és a település közötti leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység. (www.terport.hu)
A régió fogalma Tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. (Területfejlesztési Törvény )
Régiók Magyarországon
Hazai regionalizmus jellemzői top down jellegű: kormányzati kezdeményezések nincs szerves fejlődésbeli előképe régiós identitástudat hiánya megyei rendszerekre épült területe a NUTS II (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) statisztikai egységek (EUROSTAT) erős európai uniós kötődések
a hazai regionalizmus környezete kedvező európai fejlődési irányok ( Régiók Európája idea) hazai decentralizációs törekvések (fejlesztés- és területpolitikai hatékonyság) tudományos műhelyek: MTA Regionális Kutatások Központja kiterjedt kutatói (Pécs, Győr, Miskolc, Békéscsaba, stb.) cél: megerősödő, önkormányzati régió, amely átveszi a megyék területi összehangoló szerepét a területfejlesztésben és egyéb fejlesztéspolitikával összefüggő területeken.
a régióképződés akadályai hazánkban kis terület, csekély természeti tagoltság, nyelvi, nemzetiségi, kulturális homogenitás a határozott különállósággal bíró területegységek hiánya regionális azonosságtudat hiánya erős állami centralizáció megye régió együttélés kérdéseinek megoldatlansága (Süli Zakar István: Régió, regionalizmus és regionalizáció, 2004 nyomán)
EU csatlakozás (2004) igen erős hatása Régiók Európája törekvések A támogatások NUTS II. statisztkai egységek fejlettsége alapján történő számítása 1992 2003 Phare programok jelentős szerepe Az EU-csatlakozási folyamat egyik központi kérdése a területi közigazgatás intézményi kapacitásainak erősítése Az uniós csatlakozás a magyar közigazgatás szerkezete, szabályozása szempontjából tulajdonképpen nem tesz szükségessé kötelező alkalmazkodást, hiszen az uniós álláspont szerint az államon belüli hatalmi szerkezet, ezen belül a közigazgatás formálása nemzeti belügy. (Pálné, 2003?)
a segélyprogramok logikája no free lunch nincs ingyenebéd : változási cél ehhez rendelt támogatások intézményfejlesztési programok intézmények kapacitása, képességei beruházási programok humán tőkébe (emberek) fizikai tőkébe (vállalkozás, infrastruktúra, stb.)
a magyarországi területfejlesztés támogatása a Phare programon keresztül (példák) 1992: törvény, megyei decentralizáció, kistérségi szinten koordinált fejlesztések IB: törvény, megyei tanács/ügynökség beruházás: megyei pénzügyi alapok, kistérségi pénzügyi alap 1996, 1997: régiók kialakítása, megerősítése IB: régiós szintű döntéshozás (tanács/ügynökség, program) beruházás: régiós szintű pénzügyi alap 1998 1999: intézményfejlesztés, felkészülés az EU Tagságra (IB) (pl. EU Phare Regional Preparatory Programme )
régiók, útban az önkormányzatiság (?) felé modell (Nemes Nagy József) 1. lépés: regionalizáció: az adott teret (országot) határvonalakkal, dezaggregált kisebb egységekre kell bontani - a térfelosztások leggyakrabban a területi közigazgatás létező rendszereihez igazodnak; 2. lépés: regionalizálódás: a társadalmi-gazdasági adottságok, feltételek mentén lezajló homogenizálódás, a kohézió erősödésének folyamata - legmeghatározóbb az erős belső kooperációs kapcsolatokkal is rendelkező gazdasági térszerveződés; 3. lépés: regionalizmus: az országon belüli területegységek, régiók szerepét az állami szinttel szemben növelni kívánó politikai, szellemi irányzat (identitás, intézményesülés).
A magyar regionalizmus fő elemei régiós szinten megfogalmazott fejlesztési programok (célok, támogatási formák, menedzsment) régiós szintű fejlesztési döntések (központi helyett): regionális (Fejlesztési) Tanács régiós szintű végrehajtási feladatok (Regionális Fejlesztési Ügynökség) Regionális Fejlesztési Tanács korporatív jellegű ( partnerség ): állam (minisztériumok) önkormányzatok (megyék, MJV-ok, kistérségek) társadalmi szervezetek (kamarák, civilek) Regionális Fejlesztési Ügynökség: programozás (regionális fejlesztési tervezés) gazdasági, önkormányzati szereplők segítése, ösztönzése a fejlesztésekben ( ügynökségi feladatok) végrehajtás menedzselése
Az EU forrásai és a magyar régiók Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004 2006 (egységes program, az átmenet ) Regionális Operatív Programok 2007 2013 (régiónként 1 OP, még mindig átmenet ) Terület- és Településfejlesztési OP (2013 2020) Az összes támogatás kb. 22 25%-a ágazati programok: nincsenek érdemi területi megfontolások
A regionalizmus vége Faragó, 2004: az európai új regionalizmus" kifulladni látszik, és kétséges, hogy uniós támogatás nélkül a belső hajtóerők képesek lesznek-e továbbvinni a regionalizmus ügyét
A regionalizmus vége gyenge belső hajtóerők társadalom: nincs kulturális alapja (kb. homogén ország), nincs azonosságtudat gazdaság: nincsenek regionális gazdasági kapcsolatok, hálózatok, specialitások (pl. még a fejlettségbeli különbségek sem ) politika: inkább európai igazodás, mint valós modernizáció Következmény: nem történt meg a továbblépés a valós decentralizáció irányába (legitimáció, feladatok, felelősség, források )
A regionalizmus vége Területfejlesztési Tv módosítás: 2010 régiók szerepének, intézményeinek eltörlése, megyék szerepének megerősítése területfejlesztés vidékfejlesztés szakterületeken kistérségek szerepének eltörlése, járások (közigazgatási egység, fejlesztési feladatok nélkül
Fő témák: Területi folyamatok az I. világháború után A szocializmus területfejlesztése (1945 1990) Az új regionalizmus kibontakozása, az EU csatlakozás