Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat!

Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés?

12. Napjaink globális problémái Témakör

Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó világ és a gazdasági növekedés hatásai a természeti környezetre! A gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés összeegyeztetésének nehézségei. A környezetszennyezés forrásai és formái. A nemzetközi összefogás lehetőségei és nehézségei.

1. Mi a globalizáció?

? A globalizáció jelentése: a fejlett nyugati technológiák, a demokratikus társadalmi berendezkedés, ami a nyugati civilizáció eredménye, elterjed az egész világon (a glóbuszon).

és Olyan a 20. században felerősödő, és napjainkban is tartó folyamat, amelynek során a világban a nyugati civilizáció hatására egységesedés (integrálódás) megy végbe a gazdaságban, a pénzügyi életben, kultúrában stb. Pl.: ugyanazok a termékek, márkák, ételek (McDonald s), filmek (Hollywood), zenék, technológiák (mobil, laptop, Ipod), üzletláncok (Tesco, Lidl ) elérhetők mindenütt a világon.

A globalizáció jellemzői: Az államok és egyes területek közötti kapcsolatok egyre erősebbek, és kölcsönös függés alakul ki. A nemzetállami keretek egyre kevésbé alkalmasak a gazdasági és társadalmi folyamatok kezelésére. A globalizáció, tetszik vagy sem a kapitalizmus jelenkori formája, a tőkemozgásoknak a világot átérő tevékenysége, az áruk és a munkaerő szabad mozgása. Egyesek szerint áldás, az egységes jóléti világhoz vezető út, mások úgy vélik, átok.

Van-e előzménye? Mármint a globalizációnak! IGEN! Legáltalánosabban értelmezve az emberiség időben egyre jobban egységesedő fejlődéstörténetéről beszélünk. A eltérő feltételek között élő embercsoportok egymásra hatásának, összefonódásának, egységesedésének több évezredes folyamata. A gazdasági viszonyok világméretű rendszerbe szerveződése, a kapitalizmus és a globális világgazdaság kialakulása minőségi ugrást jelentett ebben a folyamatban.

Egy kis jegyért mondj 2-tőt! (Mármint globalizációs előzményt!) Előzmények: ókori, középkori kereskedelem Gyarmatosítás XVI-XVIII. század Ipari forradalom Gazdasági liberalizmus XIX. század második fele I. Világháború végétől 1929-ig Állami monopolkapitalizmus (1930-1970) Transznacionális monopolkapitalizmus (1970-?) a globalizáció korszaka

És napjainkban hogyan értelmezzük? A globalizáció fogalma először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg a köztudatban, amikor a Római Klub jelentése következtében egyre többen kezdtek el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal. Az eredeti jelentés arról szól, hogy világunk mára összeért, a környezetszennyezés nem egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett, az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő hatásai vannak. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! A globalizációnak mára egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a transznacionális vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.

2. Mi a fogyasztói társadalom?

2. Mi a fogyasztói társadalom? A fogyasztói társadalom olyan társadalmat jelöl, ahol az egyre növekvő számú javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet (egyik) társadalmilag elfogadott célja, s egyszersmind sokak legfontosabb személyes motivációja, továbbá ahol a társadalmi struktúrák, mechanizmusok jelentős része a fogyasztói viselkedésben, fogyasztói struktúrákban nyilvánul meg.

3. Mi a fenntartható fejlődés?

És akkor mi is az a fenntartható fejlődés? A fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk.

A gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés összeegyeztetésének nehézségei

Ökológiai lábnyom A módszer lényege, hogy sorra veszi az emberi tevékenységek és lét fenntartásához szükséges főbb tevékenységeket és megbecsüli azok előállításához szükséges terület igényét. Egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék előállításához szükséges területtel egyenlő. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgált népesség ökológiai lábnyomát a ténylegesen rendelkezésre álló területtel, természeti erőforrásokkal.

A Föld ökológiai lábnyoma A legmegdöbbentőbb az, hogy több előrejelzés, és várakozás szerinti gazdasági fejlődést és népességnövekedést feltételezve, a jelenlegi technológiákat használva az XXI. sz. közepe táján állandósuló népességű emberiségnek további 5-11 Földre lenne szüksége.

Globális környezeti problémák okai: Demográfiai robbanás Ipar fejlődése Mezőgazdaság kemizálása Ökológiai-környezetvédelmi tudatosság hiánya

A demográfiai robbanásról

Demográfiai robbanások a történelemben

Emberek a Föld golyóbison

Fejlődési egyenlőtlenségek: centrum és periféria észak és dél

Környezetszennyezés

Beépített területek és erdőterületek változása

ATOMenergia?

Tiszta ivóvíz!

Globális felmelegedés jeges rémület http://hu.euronews.com/2015/03/04/globalis -felmelegedes-jeges-remulet/

Tovább nő a tengerek vízszintje - science https://www.youtube.com/watch?v=52- cwopp8nk

Foglalkozásszerkezet és gazdaság Agrártársadalom Urbanizáció Ipari társadalom Szolgáltatói (Posztindusztriális társadalom) agrárnépesség Iparban dolgozók Szolgáltató szektor foglalkoztatottjai

Samuel P. Huntington (1927-2008):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása 1996- Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége. Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez nyugatiasodást. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik.

A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, történelem végéről beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben).