centrope Regionális Fejlesztési Monitoring. Fókuszjelentés: Humán toke, oktatás és munkaeropiacok Vezetoi összefoglaló
centrope partner Ausztria Burgenland állami tartomány Alsó-Ausztria állami tartomány Bécs város és állami tartomány Eisenstadt város St. Pölten város Csehország Észak-moráviai régió Brno város Vysočina régió (megfigyelői státusz) Magyarország Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Győr város Sopron város Szombathely város Szlovákia Pozsony önigazgatási régió Trnava önigazgatási régió Pozsony város Trnava város centrope agency centrope centrope koordinációs iroda I tematikus és operatív koordináció, kommunikációs és titkárság: Europaforum Wien, Rahlgasse 3/2, A-1060 Wien, office@centrope.info centrope helyi irodák I regionális projekt management és kooperációs egységek Osztrák iroda I fejlesztési területe tudás régió : Regionalmanagement Niederösterreich, hermann.hansy@euregioweinviertel.eu Regionalmanagement Burgenland, daniela.schuster@rmb.co.at Vienna Business Agency, tatzberger@wirtschaftsagentur.at Cseh iroda I fejlesztési területe emberi tőke : HOPE-E.S., v.o.s., pala@euservis.cz Magyar iroda I fejlesztési területe területi integráció : CEURINA NKft, szokolay.ors@ceurina.hu Szlovák iroda I fejlesztési területe kultúra és turizmus : Slovenský Dom Centrope, domcentropy@gmail.com E brosúra a centrope Regionális Fejlesztési Monitoring: Fókuszjelentés: Humán tőke, oktatás és munkaerőpiacok fő eredményeit mutatja be. A centrope capacity Regionális Fejlődési Monitoring kísérleti projektjének konzorciuma Osztrák Gazdaságkutatási Intézet Mendel Egyetem Brno, Üzleti és Gazdaságtudományi Kar Szlovák Tudományos Akadémia, Gazdaságkutató Intézet Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Nemzetközi Gazdaságtudományok Bécsi Intézete
Tartalomjegyzék Bevezetés: kedvező munkaerő-piaci helyzet legalábbis európai viszonylatban 3 A centrope régió munkaerőpiacainak jellemzői: strukturális hasonlóságok és a liberalizáció mérsékelt hatásai 4 Oktatás a centrope régióban: a diákok részaránya magas, a diákmobilitás azonban alacsony 8 Politikai következtetések: A mobilitás akadályainak leküzdése 11 www.centrope.com centrope 2012 01
10,0 1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a centrope régióban (2000-2010, %-ban) 8,0 6,0 4,0 2,0 EU-27 centrope Forrás: Eurostat 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 95,0 2. ábra: Korcsoportonkénti foglalkoztatottsági adatok a centrope régióban (2010, %-ban) 85,0 EU-27 centrope Forrás: Eurostat 75,0 65,0 55,0 45,0 35,0 25,0 02 15 24 év 25 34 év 35 44 év 45 54 év 55 64 év
Bevezetés: kedvező munkaerő-piaci helyzet legalábbis európai viszonylatban A munkaerőpiac fő aggregált makroökonómiai indikátorai már első ránézésre is azt mutatják, hogy a centropeban az EU-27-ek átlagánál kedvezőbb a munkaerőpiaci helyzet. A munkanélküliségi ráta 2000-től, a régió egészét tekintve, minden évben folyamatosan körülbelül 2 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál (1. ábra). A centrope legtöbb tagrégiója emellett saját országán belül is jól teljesít a munkanélküliségi ráta tekintetében, különösen a centrope magyar és szlovák tagrégiói, de az osztrák Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok is. 2010-ben csak Nagyszombat régió és Vas megye esetében haladta meg a munkanélküliségi ráta az EU-27-ek átlagát. Ugyanez igaz a foglalkoztatás növekedésére és a foglalkoztatási rátára: 2005 óta (vagyis a Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság EU csatlakozását követő évtől kezdve) a foglalkoztatottság 2006 kivételével minden évben az EU átlagánál gyorsabban növekedett (vagy kevésbé csökkent) a centrope-ban, és 2004-től kezdve a kumulált foglalkoztatottság-növekedés terén a centrope-nak az EU- 27-ekhez viszonyított előnye eléri az 1,2 százalékpontot (2. ábra). A centrope régióban mért aggregált foglalkoztatási ráták 4,3 százalékponttal haladják meg az EU átlagát. Az elmúlt évtized során a centrope munkaerőpiaca alapvető intézményi változásokon ment át. Különösen, hogy 2011. májusától kezdve megvalósult a munkaerő szabad áramlása a 2004-ben csatlakozott EU országokból Ausztriába. Így a centrope ma már integrált munkaerőpiaccal dicsekedhet formálisan legalábbis. Ausztriában arra számítottak, hogy a liberalizáció az első évben a 2004-ben csatlakozott EU tagországok felől körülbelül 25.000 fővel növeli majd a külföldiek beáramlását. Ez a várakozás beigazolódott. Az osztrák munkaerő-piaci adatok alapján 2011. decemberéig 21.736-tal több munkavállaló érkezett a 2004-ben csatlakozott EU tagállamokból. Ez a Fókuszjelentés, tekintettel a centrope-ban jellemző jó munkaerő-piaci helyzetre és a múlt évben bevezetett alapvető intézményi változásokra, a munkaerő-piaci politika területére vonatkozóan célul tűzi ki a leegyszerűsített ténymegállapítást, a jelenlegi trendek, a közös problémák és a centrope régiói közötti potenciális együttműködési területek meghatározását. Ez a jelentés különösen a foglalkoztatásnak és a munkanélküliségnek a centrope-ra jellemző struktúráját, a régión belüli területi egyenlőtlenségek mértékét és a diák-mobilitást elősegítő és gátló tényezőket elemzi. A brosúra, amit a kezében tart egy összegzést ad a Fókuszjelentés: Humán tőke, oktatás és munkaerő piacok c. jelentésről, amely a centrope Regionális Fejlesztési Monitoring kísérleti projekt keretein belül került kidolgozásra. A jelentés teljes verziója ingyenesen letölthető az alábbi weboldalról: www.centrope.com 03
A centrope régió munkaerőpiacainak jellemzői: strukturális hasonlóságok és a liberalizáció mérsékelt hatásai 04 Közös munkaerő-piaci probléma az idősebb munkavállalók alacsony foglalkoztatása mellett az alacsony szakmai képzettséggel rendelkezők magas munkanélkülisége is Az centrope-ot általában jellemző jó munkaerőpiaci helyzet ellenére jelen tanulmány eredményei rávilágítanak néhány, a munkaügyi politika terén fennmaradt közös kihívásra. Az egyik probléma, amely a centrope szinte minden tagrégiójában fennáll, az idősebb munkavállalók (az 55-64 éves korosztályt értjük ez alatt) alacsony foglalkoztatottsága. Miközben a centrope-ra jellemző általános foglalkoztatottsági ráták minden korcsoport és mindkét nem esetében (átlagosan 2-9 százalékponttal) meghaladják az EU-27-ek átlagát, folyamatosan (átlagosan 6,5 százalékponttal) elmaradnak attól az idősebb (55-64 esztendős) munkavállalók esetében. Leegyszerűsítve ugyanez a helyzet jellemző a centrope valamennyi tagrégiójában. A politika tekintetében ebből arra a következtetésre jutunk, hogy az idősebb munkavállalók munkába állási lehetőségeinek növelését célzó aktív munka- ügyi politikára és képzésre irányuló közös, határokon átívelő kezdeményezések a határokon átívelő munkaügyi politikai együttműködés egyik területét adhatják. E probléma kezelésének céljából a munkaerő-piaci szereplők megoszthatnák egymással az adott célcsoportra irányuló munkaügyi politikájuk kapcsán szerzett tapasztalataikat, de együtt tudnának működni az új, aktív munkaügyi intézkedések kialakításának terén, valamint abban, hogy az idősebb munkavállalók szükségleteinek és képességeinek munkaerő-piaci elismerését elősegítsék. Másik közös probléma az alacsonyabb szakmai képzettséggel rendelkezők körében kialakult magas munkanélküliség, különösen a centrope cseh, szlovák és magyar területein. Az alacsony aggregált munkanélküliségi ráta ellenére az alacsonyabb szakképesítéssel rendelkező munkavállalók körében mért munkanélküliség a centrope néhány tagrégiójában meghaladja a 15%-ot. A centrope cseh, szlovák és magyar területein a magas és alacsony szakmai képzettséggel rendelkező munkavállalók körében tapasztalható munkanélküliségi ráta közötti különbség jelentősen meghaladja az EU-27 átlagát, ami arra utal, hogy a centrope-ban a munkanélküliség problémája aránytalanul nagy mértékben sújtja az alacsony szakképzettséggel rendelkezőket. Ezért kiemelkedő
A centrope régió munkaerőpiacainak jellemzői: strukturális hasonlóságok és a liberalizáció mérsékelt hatásai 1. táblázat: Munkanélküliségi ráta a végzettség szerint történő csoportosítás alapján: a centrope és az EU-27-ek (2010, %-ban) EU-27 centrope Nyolc általános alatti, alapfokú és szakmunkás végzettségűek 15,8 15,3 Középiskolai végzettséggel és szakirányú végzettséggel rendelkezők 9,0 8,0 Felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettséggel rendelkezők 5,4 3,4 Forrás: Eurostat. a munkanélküliség leküzdéséért folytatott harcban az alacsonyabban képzett munkavállalók megtartását és képzését célzó politika jelentősége a régióban. Leegyszerűsítve Bécs és Pozsony fővárosi régióinak kivételével a centrope minden régiójára jellemző tényként említhetjük továbbá a középfokú szakképesítéssel rendelkező humánerőforrás szegmensek erőteljes központi szerepét, ami a centrope erős ipari bázisában is visszaköszön. A régióban a gazdasági szempontból aktív népesség mintegy 70%-a (az EU 48,6%-os átlagával szemben) rendelkezik középfokú (gimnáziumi vagy szakközépiskolai) végzettséggel. A foglalkoztatási ágak szerinti bontást tekintvén ez a különbség szintén érzékelhető, bár kissé mérsékeltebben. Ez pozitívan tükröződik a centrope oktatási rendszerében, mivel a szakképesítéssel rendelkező tanulók olyan szaktudásra tesznek szert, amelyet magasabb beosztásban végzett munkájuk során is hasznosítani tudnak. A középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók garanciált és folyamatosan javuló foglalkoztatása így a régió folyamatos munkaerő-piaci sikerének fontos tényezője lesz, és ennek a határokon átívelő programokban is tükröződnie kellene (lásd alább). Jelentős közös probléma a strukturális munkanélküliség magas részaránya is. A szakmákhoz kötődő strukturális eltérések (pl. a munkaerő-kereslet és -kínálat szakterületenként megjelenő eltérései) és a régiók közötti strukturális különbségek (pl. a régiók között a munkaerő-kereslet és -kínálat mértéke terén megmutatkozó eltérések) okozta problémák jelentős mértékben fokozzák a régióban a munkanélküliséget. Különösen a munkanélküliségnek a regionális strukturális különbségekből eredeztethető komponense jelzi a (határokon átívelő) mobilitás hiányát. Elemzésünk, amely a centrope munkaerőpiac-monitoring eszközét hasznosította a munkanélküliségre és álláskínálatra vonatkozó adatgyűjtéshez, számszerűsíteni tudta ezt a területi strukturális eltérésre vonatkozó komponenst azáltal, hogy a centrope-ra jellemző teljes munkaerő-mobilitást alapul véve a munkanélküliség maximális részarányát tíz kiválasztott foglalkoztatás-csoportra nézve számítottuk ki. Jelen elemzés rámutat a munkaerő-kínálat és -kereslet eloszlása terén a centrope régióban tapasztalható eltérésekre. A 2010. és 2011. évben, az adott szakma függvényében, átlagosan 4,9% (IT szakemberek) és 22,4% (CNC esztergályosok) közötti munkanélküliség a tökéletes munkaerő-mobilitás feltételezése esetén megszűnne a centrope-ban. Bár nyilvánvaló, hogy reálisan a tökéletes munkaerőmobilitás nem képzelhető el, és a regionális strukturális munkanélküliség még az egymáshoz hasonló szakmák körében is jelentős és tartós probléma a centrope régióban, ami arra utal, hogy léteznek még bizonyos gátak a régióban, amelyek a munkaerő szabad áramlását akadályozzák, és rávilágít arra is, hogy milyen potenciális előnyökkel járhatna, ha a belső migráció és az ingázás (így a munkaerő-mobilitás) mértéke növekedne a centrope régióban. A 2010. és 2011. évre vonatkozó átlagos strukturális munkanélküliségi ráták alapján arra is következtethetünk, hogy a regionális munkanélküliség meghaladja 05
A centrope régió munkaerőpiacainak jellemzői: strukturális hasonlóságok és a liberalizáció mérsékelt hatásai 25 20 v 15 10 5 0 Szakács 9,7 Pincér 6,3 Hentes 22,7 Szociális munkas/gondozó 22,0 CNC esztergályos 19,0 Hegesztő 11,2 3. ábra: Regionális strukturális munkanélküliség a centrope régióban adott szakmák esetén (%-ban) Forrás: centrope Iroda, Cseh Köztársaság, Munkaerőpiac-monitoring eszköz. Megjegyzés: a táblázat negyedéves átlagadatokat tartalmaz a 2010. és 2011. évre Kőműves 14,5 4,9 IT-szakember Járművezető 13,8 Rakodó 12,6 2. táblázat: A 2004-ben csatlakozott országokból Ausztriába érkezett külföldi munkavállalók számának becsült növekedése (2011. május 2012. január) Teljes mennyiség A munkavállalók %-ában Az Ausztriában mért teljes változás 23.787 0,7 amelyből - férfi 15.115 0,9 - nő 8.673 0,5 - bevándorló 12.816 0,4 - ingázó 10.365 0,3 - Burgenlandba 1.558 1,7 - Alsó-Ausztriába 4.755 0,9 - Bécsbe 7.236 0,9 06 - a Cseh Köztársaságból 1.481 0,0 - Szlovákiából 4.545 0,1 - Magyarországról 10.561 0,3 Források: AMS Kereset- és karrier-monitoring, WIFO számítások.
A centrope régió munkaerőpiacainak jellemzői: strukturális hasonlóságok és a liberalizáció mérsékelt hatásai a 20%-ot a henteseket és szociális munkásokat sújtó teljes munkanélküliségen belül, és 10% és 20% közötti arányt képvisel a hegesztők, kőművesek, járművezetők, CNC-esztergályosok és rakodók körében kialakult teljes munkanélküliségen belül. Ez is megerősíti a határokon átívelő mobilitás növelésének fontosságát a középfokú szakképesítéssel rendelkező munkavállalók esetében. A munkaerő szabad áramlásának hatására nőtt a bevándorlás Ausztiába, negatív munkaerőpiaci hatások ugyanakkor ritkán jelentkeznek A tartós munkanélküliség egyik fontos oka a centrope-ban az összes végzettségi szint esetében jellemző a határokon átívelő és a belső mobilitás alacsony szintje. 2011. május 1-ével ugyanakkor a centrope régióban a határokon átívelő munkaerőáramlást befolyásoló intézményrendszer drámai változáson ment keresztül, mivel a szabad munkaerő-áramlás korlátozását lehetővé tevő derogációs időszak lejárt. Ettől a naptól kezdve a 2004. május 1-én az EU-hoz csatlakozott tagországok állampolgárai, akiknek eddig engedélyre volt szükségük, ha legálisan munkát kívántak vállalni Ausztriában, minden további jogszabályi követelmény nélkül tölthetnek be itt állást. Bár nyilvánvalóan túl korai lenne még az ezen liberalizációhoz köthető munkaerő-áramlás teljes összetételét és struktúráját elemezni, az osztrák Munkaerő-piaci Tanács (AMS) munkaerőpiac-monitoring adatbázisában található eredmények azt mutatják, hogy 2011. májusához képest 2012. januárjára a 2004-ben csatlakozott EU tagállamok irányából érkezett, és az adott időpontban is Ausztriában foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma körülbelül 24.000 fővel (vagyis az összes munkavállaló megközelítőleg 0,7%-ával) növekedett. Így tehát elmondhatjuk, hogy a migráció nagy vonalakban a liberalizációt megelőző időszakban vártnak megfelelően alakult. Az új munkavállalók közül durván 10.500 ingázó volt és az ingázók és migránsok több mint fele (13.500 fő) letelepedett a centrope osztrák részén; Burgenlandban különösen jelentős beáramlás volt tapasztalható (a helyi munkavállalók 1,7%-ára tehető) ebben az időszakban. A szomszédos országokból érkezett, és a jelenleg Ausztriában foglalkoztatott külföldi munkavállalók (körülbelül 10.500 fő) jelentős része magyar nemzetiségű. A munkanélküliség és a munkaerő-kereslet arányának a tíz kiválasztott szakma (lásd feljebb) esetében történt vizsgálata ugyanakkor 2010. második negyedévétől kezdve nem mutatja, hogy a növekvő migráció jelentős és könnyen észlelhető hatást generálna akár a küldő, akár a fogadó országok esetében. 2011. májusától kezdve (vagyis 2011. második, harmadik, és negyedik negyedévében) 2010. azonos negyedéveihez viszonyítva Alsó-Ausztriában a munkanélküliség/munkahelykínálat arány jelentősen nőtt a kőművesek esetében (hozzávetőleg 10 munkanélküli betöltetlen álláshelyenként), miközben Burgenlandban hasonló trendek jelentek meg a szakácsok (1,6 munkanélküli betöltetlen álláshelyenként), pincérek (2,0 munkanélküli betöltetlen álláshelyenként) és járművezetők (0,5 munkanélküli betöltetlen álláshelyenként) estében; ezzel szemben Bécsben kevéssé érezhetők ilyen hatások. A munkanélküliség/ munkahelykínálat arány csak minimális mértékben csökkent ugyanakkor a centrope magyarországi részén található fontos küldő régiókban. Az Ausztriai bevándorlás munkaerő-piaci hatásai 2011. május 1-től továbbra is csak egyes szektorokra koncentrálódnak (mint az építőipar és a vendéglátás), és csak egyes régiókban jelennek meg (különösen Burgenlandban), így nem fenyegetnek a munkaerőpiaci helyzetet érintő lényeges változásokkal. 07
Oktatás a centrope régióban: a diákok részaránya magas, a diák-mobilitás azonban alacsony Az erős egyetemi rendszer alkotja a centrope oktatási rendszerének gerincét Az egész életen át tartó tanulásban való alacsony részvétel elleni küzdelem közös kihívást jelent a centrope régió egészében. A centrope oktatási rendszerének a rendelkezésre álló Eurostat adatok és a jelentés országtanulmányaiban felsorakoztatott tények bizonysága alapján történő elemzése azt mutatja, hogy az egyetemi rendszer kétségkívül a centrope egyik legfontosabb előnye más EU régiókhoz képest. Az egyetemi hallgatók lakosságszámhoz viszonyított aránya ebben a régióban meghaladja az EU átlagát (a centrope népességének több mint 5%-a rendelkezik egyetemi hallgatói jogviszonnyal, ezzel szemben az EU népességének 4% egyetemi hallgató), az elmúlt évtized során a diákok száma is gyorsabban nőtt a centrope-ban (30%-kal) az EU-27-ek átlagánál (7%-kal), és a régió egyetemi oktatási centrumként egyre nagyobb, a regionális szintet meghaladó jelentőségre tett szert. A doktorandusz hallgatók teljes lakosságon belüli részaránya is meghaladja az EU-27-ek átlagát (a centrope-ban 0,3% az EU-27-ek 0,1%-os átlagához képest). Vannak ugyanakkor a centrope oktatási rendszerének az EU-27-ekhez képest nyilvánvaló elmaradásban lévő területei is. Különösen igaz ez az egész életen át tartó tanulás esetében, amelyben még mindig nagyon alacsony számban vesznek részt a centrope cseh, szlovák és magyar területein a legfejlettebb országokhoz, de Ausztriához képest is. 2010-ben csak a centrope 25 és 65 év közötti lakosságának 8,3%- a vett részt valamilyen hivatalos képzésben, míg az EU-27-ek esetében ez az arány 9,1% volt; és a legfejlettebb európai gazdaságok némelyikében (pl. Finnországban és Svédországban) a lakosság több mint 20%-a vett részt ilyen tevékenységekben. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel a centrope egyes területein jelentős eltéréseket mutat, aránya a bécsi 17,4%-tól a burgenlandi 9,9%-on át a Pozsonyban és a centrope cseh területein tapasztalható 6%-os sőt, a fennmaradó szlovák és magyar centrope tagrégiók esetében 3% alatti szintig változik. Jelentős fejlesztési terep nyílik tehát az egész 08
Oktatás a centrope régióban: a diákok részaránya magas, a diák-mobilitás azonban alacsony életen át tartó tanulásra irányuló stratégiai elképzelések megvalósítására a centrope régióban. Újabb együttműködési teret nyithatna a centrope-ban az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzésére irányuló közös kezdeményezések területe. A diák-mobilitás szintje a centrope régióban alacsony, és főként más országokba irányul. A centrope egyetemi rendszerének jó oktatási teljesítményét alapul véve, az egyetemek közötti fokozott együttműködés éppúgy tovább erősíthetné ezt a rendszert, mint a diákcsere fokozására irányuló kezdeményezések, és segíthetne a régió egészének tekintetében tovább növelni ezt a komparatív előnyt. A diák-mobilitási potenciál meghatározásának érdekében felmérést végeztünk a centrope régió 3.775 diákja körében a mobilitási viselkedés témakörében. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb, a felmérésben részt vevő diák még nem tanult külföldön. Csupán a megkérdezettek 7%-a mondta, hogy külföldön tanult, de az osztrák és magyar diákok között ez gyakoribb volt, mint a cseh és szlovák társaik esetében (4. ábra). Ezzel szemben a válaszadók közel fele (43%-uk) azt mondta, komolyan tervezi, hogy külföldön tanul majd a jövőben, csupán a cseh diákok között voltak észrevehetően kevesebben, akik ezt szeretnék. Ez arra utal, hogy a centrope diákjainak körében nagy a potenciális mobilitás. Az ilyen külföldi tartózkodásra irányuló tervek preferált külföldi célterülete azonban leginkább Nagy-Britannia, Németország, Finnország, Franciaország és az USA, a centrope régió más 60% 4. ábra: Tervezett és tényleges diák-mobilitás a centrope régióban (pozitív válaszok %-ában) 50% 52 51 52 Külföldön tanult diákok Külföldi tanulmányokat tervező diákok 40% 42 43 30% 20% 17 10% 12 0% Osztrák centrope Magyar centrope 5 Szlovák centrope 7 7 Cseh centrope összesen centrope Forrás: MENDELU Diákfelmérés, 2011 (teljes mintaméret: 3.775 diák) 09
Oktatás a centrope régióban: a diákok részaránya magas, a diák-mobilitás azonban alacsony országai ugyanakkor kevésbé vonzóak a centrope diákjai számára. A centrope ausztriai területén csupán a megkérdezettek 16,6%-a, a szlovák centrope régióban 15,8%-a, a cseh centrope-ban pedig mindössze a válaszadók 10,5%-a mutatott készséget arra, hogy fontolóra vegye valamely másik centrope országban való tanulás lehetőségét. Az egyetlen régió, ahol a diákok nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy valamely más centrope országban tanuljanak, az a magyar centrope, ahol a megkérdezettek 38,1%-a elképzelhetőnek tartja, hogy Ausztriában tanuljon; 11,9%-uk tanulna Szlovákiában; és 7,1%-uk a Cseh Köztársaságban. Az egyetemek alacsony presztízse és a távolabbi, angol nyelvű területek nagyobb vonzereje a fő oka annak, hogy a diákok nem akarnak a centrope régióban tanulni. A jobb szaktudás mellett a nyelvtudás fejlesztése, és az új, nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetősége azok a leggyakrabban említett okok, amelyek miatt külföldön tanulnának a diákok. A válaszadók közül sokan állították azt is, hogy a centrope egyetemei azért nem vonzóak a számukra, mert angol nyelvű országban szeretnének tanulni (a válaszadók 32-49%-a), mivel úgy vélik, hogy a centrope egyetemei ismeretlenek és alacsony a presztízsük, vagy mivel gyengébb minőségű oktatást valószínűsítenek (a válaszadók 29-44%-a), esetleg messzebbre szeretnének menni tanulni (12 és 40% között). Csupán néhány diák (2 és 7% között) említette problémaként a csereprogramok, illetve a centrope-on belüli diákcserére vonatkozó kétoldalú megállapodások hiányát. A centrope-nak, mint külföldi tanulmányok célterületének népszerűsége tehát alapvetően függ egyetemei presztízsétől, és az általuk kínált angol nyelvű tanulási lehetőségektől. Az egyetemek presztízsének javítása, és az, hogy több angol nyelvű képzést kínáljanak alapvető a régión belüli diák-mobilitás javításához. E tekintetben Finnország vagy Hollandiát tekinthetjük irányadónak, amelyek egyaránt kis országok, kevesen beszélik a nyelvüket, mégis vonzóbbak a centrope diákjai számára, akik külföldön szeretnének tanulni, mint a centrope országok, vagyis a fenti stratégia ténylegesen sikerre vihető. 3. táblázat: Okok, amelyek miatt nem a centrope a külföldi tanulás célterülete (pozitív válaszok %-ban, több válasz is lehetséges) A diák országa: Ausztria Szlovákia Cseh Köztársaság Magyarország Angolul beszélő országban szeretnék inkább tanulni. 31,6 47,4 48,5 42,9 Úgy gondolom, hogy a régió egyetemei nem elég ismertek, és nem elég magas a presztízsük. 22,8 19,3 18,2 14,3 Úgy gondolom, hogy a régió egyetemei nem elég színvonalasak 21,0 19,3 18,1 14,3 A választott egyetemek közötti kétoldalú megállapodások hiánya. 7,0 1,8 5,0 4,8 A lakóhelyemtől távolabb szeretnék tanulni. 14,0 33,3 40,0 11,9 Forrás: MENDELU Diákfelmérés, 2011. 10
Politikai következtetések: A mobilitás akadályainak leküzdése Összefoglalván úgy tűnik, hogy a legfontosabb és nagyon következetesnek bizonyuló eredménye ezen tanulmánynak, hogy a centrope-ban az országhatárok még mindig erőteljesen gátolják a mobilitást, tekintet nélkül arra, hogy a lakosság mely részét vizsgáljuk. Így van ez a diákok mobilitásának esetében ahol további problémát vet föl a centrope-nak más területekhez viszonyított vonzereje éppúgy, mint a munkavállalók mobilitása esetében, ahol a tényekből arra következtethetünk, hogy a regionális mobilitás hiánya növeli a centrope-ban az aggregált munkanélküliséget. Ezek olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek csökkentik a határokon átívelő mobilitás korlátait az oktatás minden szintjén. enter the growth market. enter centrope. 11
Politikai következtetések: A mobilitás akadályainak leküzdése A határokon átívelő foglalkoztatás segíthetne a strukturális munkanélküliség kiküszöbölésében és a határokon átívelő munkaerő-áramlás növelésében Különösen a munkaerő mobilitásának tekintetében el kell mondanunk, hogy a 2011. május 1-ét követően megnyíló, a liberalizált határokon átívelő ingázási és migrációs lehetőségek ellenére, amelyek ténylegesen növelték a centrope-ban a munkaerő mobilitását, még mindig problémát jelent a regionális kereslet és kínálat megfeleltethetőségének hiányából adódó strukturális munkanélküliség. A határokon átívelő foglalkoztatás fejlesztése így természetes a régióban a munkanélküliség csökkentését célzó politika számára. Az ilyen jellegű együttműködésbe logikusan be kellene vonni a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalokat (PES), mivel minden centrope országban a PES rendszerek felelősek azért is, hogy munkahelyeket biztosítsanak, így ezekre a tevékenységekre kiválóan alkalmasak. Az általunk a jelen projekt körében a regionális PES szervezetekkel folytatott interjúk rámutatnak, hogy jelenleg a határokon átívelő foglalkoztatást gyakorlati problémák nagyon hosszú sora gátolja: rendkívül gyakori, hogy az adatátvitel módját és az adminisztratív eljárásokat is ki kell még alakítani, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos tevékenységek kapcsán bele lehessen kezdeni az intenzívebb együttműködésbe. Fölmerülnek problémák az oktatási rendszerek kismértékű eltérései miatt is, amelyek bizonyos mérvű bizonytalansághoz vezetnek, hogy a végzettség egy másik országban megfelel-e az adott pozícióhoz szükséges végzettségnek. Különösen így van ez a szakmai képzések esetén, ahol nem nyilvánvaló, hogy adott jellegű képzésben részt vett személyek ugyanolyan tartalmú képzésben részesültek-e. Ezért jelenleg számos projekt dolgozik azon, hogy a határokon átívelő foglalkoztatás feltételeit javítsa. Ezek a tevékenységek várhatóan értékes eredménynyel szolgálnak majd azáltal, hogy csökkentik az aggregált munkanélküliséget a centrope-ban. Szükség lenne továbbá a jelenleg a határokon átívelő foglalkoztatás előfeltételeinek javítását célzó kezdeményezések továbbfolytatására és kiterjesztésére. A bevált gyakorlati tapasztalatok megosztása és az aktív munkaerő-piaci politika javíthatná az egyes célcsoportok helyzetét Eltekintve a képzéstől magától, az aktív munkaerőpiaci politika terén is komoly lehetőség kínálkozik az együttműködésre. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalok (PES) mellett vannak még regionális munkaerőpiaci szereplők (különösen a Területi Foglalkoztatási Paktumok, vagy a regionális szervezetek), amelyek együttműködő partnerként tudnának tevékenykedni. A korábbi releváns tapasztalatokból ugyanakkor arra következtethetünk, hogy ezen együttműködésnek meghatározott célcsoportokra kellene összpontosítani, és ki kellene terjednie a szervezetek közötti tapasztalatcserére is, mivel ezt a már létrejött együttműködési programok résztvevői általában nagyon pozitívan értékelik. Ide értjük a meghatározott célcsoportokra irányuló intézkedések megtervezését és megvalósítását egyrészt olyan területeken, amelyeken ezek a határokon átívelő munkaerőpiaci politika tevékenységeinek fontos részterületeként várhatóan a legnagyobb hasznot hozhatják (pl. a más centrope országban élő kisebbségek esetében); másrészt kiegészítő intézkedések tervezését és megvalósítását azon területek vonatkozásában, amelyeken a régiót közös munkaerő-piaci problémák sújtják (pl. az idősebb és az alacsony 12
Politikai következtetések: A mobilitás akadályainak leküzdése szakmai képzettséggel rendelkező munkavállalók esetében). Továbbá a meglévő infrastruktúra (pl. képzési központok) felhasználása tekintetében való jobb koordináció, valamint az adott célcsoportok kapcsán bevált gyakorlatra vonatkozó tapasztalatcsere egyaránt teret nyitnak az erőteljesebb és termékenyebb együttműködés számára. Az oktatási intézmények együttműködése előmozdíthatná az egész életen át tartó tanulásban való részvételt Az, hogy a centrope számos régiójában jellemző az alacsony részvétel az egész életen át tartó tanulásban, újabb együttműködési lehetőséget kínál a képzésben résztvevők, pl. iskolák és felnőttképző intézetek számára. Itt az osztrák vidékfejlesztési program körében kialakított és megvalósított tanuló régió stratégiák egész sorának tapasztalata hasznosítható lenne hasonló, de inkább helyi, határon átívelő tevékenységek kontextusában. Összességében ennek a programnak az eredményei arra utalnak, hogy a képzésben résztvevő szervezetek (iskolák és felnőttképző intézetek) olyan területeken kialakított jobb koordinációval, mint a koordinált nyitvatartási és képzési idők kérdése, vagy a közös tájékoztató intézkedések kialakítása, alacsony költséggel teremthetnének lehetőséget a lakosság képzésben történő részvételre való hajlandóságának növelésére. A fejlettebb koordinációhoz szükség van a határokon átívelő munkaerőpiac-monitoring eszközökre A fejlettebb koordináció, annak konkrét formájától függetlenül, közös eszközöket is szükségessé tesz majd a regionális munkaerőpiaci politikák monitorozásához. Ehhez a legtöbb esetben megfelelő mennyiségű és minőségű adat áll a rendelkezésre, amely lehetővé teszi a munkaerőpiac szabályozói számára, hogy országos szintű operatív döntéseket hozzanak. A határokon átívelő szemléletben ugyanakkor a definíciókat érintő különbségek és az adatok összeegyeztethetetlen volta nagyon gyakran hasznavehetetlenné teszi az országos forrásokat a döntéshozók napi szintű munkavégzéséhez. Az operatív döntéshozáshoz hasznosítható, egyszerre aktuális és megfelelően összehasonlítható adatforrások kialakítása így továbbra is nagy kihívás marad a centrope régióban. Éppen ezért szükséges lenne folytatni és kiterjeszteni az ilyen adatok kialakítására irányuló jelenlegi kezdeményezéseket (mint pl. a jelen tanulmányban alkalmazott Munkaerőpiac-monitoring Eszköz). Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a centrope egyetemeit a külföldi diákok számára vonzóbbá tegyük. A diák-mobilitásnak az oktatás minden fokán megjelenő problémája továbbra is megoldásra vár a centrope régióban. E tekintetben tanulmányunk eredményei számos potenciális beavatkozási lehetőségre világítanak rá. 13