Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24.
Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a termelői kapacitások bővítése mellett a lehető leghosszabb ideig termeljen villamos energiát. (Jövőkép és stratégia) Az atomerőművet az ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel üzemeltetjük. (Jövőkép és stratégia) Alapvető feladatunknak tekintjük az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését. (Környezetpolitika)
Nemzeti energiastratégia 2030 (2050) Várható villamosenergia-termelő kapacitás Atom -Szén - Zöld energiamix 18 16 4,2 14 Bruttó kapacitás GW 12 10 8 6 4 2 0,6 1,4 4,8 5,8 1,6 0,7 2 2 3 2,2 10,4 4,9 8,5 0,4 4 0,4 0,4 2 2 Megújuló Földgáz Szén Nukleáris 0 2010 2020 2030 2040 2050
Üzemidő hosszabbítás Üzembehelyezés 30 éves üzemidő 50 éves üzemidő 1. blokk 1982.12.14. 2012.12.14. 2032.12.14. 2. blokk 1984.08.26. 2014.08.26. 2034.08.26. 3. blokk 1986.09.15. 2016.09.15 2036.09.15. 4. blokk 1987.08.09. 2017.08.09. 2037.08.09
Magyarország villamosenergia felhasználása 1000 GWh 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Import Egyéb hazai termelés Atom 2010 Az import részaránya a hazai felhasználásból: 12,18 % PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből: 42,09 % PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból: 36,96 %
2010 Termelt villamos energia: 15760,6 GWh Kiadott villamos energia: 14802,5 GWh Önfogyasztás: 869,5 GWh (5,51 %) Főjavítások időtartama: 146,3 nap Blokkok típusa A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény Névleges villamos teljesítmény Az aktív zóna töltete Nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1485 MW 500 MW 42 t urán-dioxid
ij R ij El ij 1
Az erőmű környezeti hatásterülete I. Radioaktív kibocsátások hatásterülete Normál üzemben mind a légnemű, mind a folyékony kibocsátások, mind az ebből következő humán-egészségügyi (dózis alapú) megfontolások alapján nem befolyásolják a semleges állapotot Üzemzavar esetén - a hatásterület 6,3 km maximális kiterjedéssel jellemezhető Állapotváltozás semleges E 90 elviselhető 90 E 1000 Sugárterhelés szintek (E) [μsv/év] terhelő 1000 E 10000 károsító E > 10000 µsv (mikrosievert) 3000 éves természetes háttér 1000 éves lakossági dóziskorlát 90 éves dózismegszorítás 0,1-0,3 az erőmű közelében élők éves többletterhelése (HAKSER adatai alapján)
Radioaktív hulladékok keletkezése Szilárd hulladékok: Az erőmű területén zsákos vagy hordós formában gyűjtött vegyes szilárd hulladékok (műanyag, fém, textília, hőszigetelő anyagok, gumi, fa, építészeti törmelék, papír, üveg), keletkező mennyiség kb. 800 m 3 /év; Elhasznált légszűrők, keletkező mennyiség kb. 20 m 3 /év; Tartályiszapok, keletkező mennyiség kb. 5 m 3 /év. A hulladékokat jellegüknek megfelelően (tömöríthető nem tömöríthető) dolgozzák fel, 200 l-es belül műanyag bevonattal ellátott, 1,2 mm falvastagságú acélhordókba csomagolják, ill. tömörítik. Átlagos mennyiség: 750 db hordó/év. (2010 végére összesen 8541 hordó) Folyékony hulladékok: Radioaktív hulladékvizek bepárolt sűrítményei, bepárlási maradékok, keletkező mennyiség kb. 250 m 3 /év (2010 végére összesen 5925 m 3 ) Elhasznált ioncserélő gyanta (2010 végére összesen 170 m 3 ) Bepárló berendezések periodikus tisztításából keletkező savazó oldatok, (2010 végére összesen 200 m 3 )
Végleges elhelyezés Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Kiszállítás (2008-2011): 3000 hordó
Az erőmű hűtővíz felhasználása és hőterhelése
Hőmérsékleti korlátok hidegvízcsatorna Duna melegvíz csóva melegvízcsatorna kősarkantyú 1.sz. ábra 500 m-s szelvény kősarkantyú T 11 o C (a Duna vízhőmérséklete 4 o C) T 14 o C (a Duna vízhőmérséklete < 4 o C) T max. (500 m-es szelvényben) 30 o C 2.sz. ábra
A hőterhelés hatásterülete A hőterhelés hatásterülete fizikai szempontból kb. 29 km A hőterhelés hatásai a kémiai paramétereket gyakorlatilag nem befolyásolják (az erőmű tisztított szennyvíz kibocsátás a Duna vízminőségét nem befolyásolja) A hatásterület ökológiai szempontból kb. 2 km
Köszönöm a figyelmet!