FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím: frsz@frsz.hu Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET F Ő T I T K Á R Á N A K 4/2014. (V. 13.) számú T Á J É K O Z T A T Ó J A a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2014. 05. 12-ei üléséről A RÉT 2014. május 12-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. A fórumon részt vett továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, valamint Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatala Jogi Főosztályának vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselte. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) BKV bérlet Az ülésen kértük az ORFK közbenjárását a BRFK-n dolgozó közalkalmazottak BKV bérlet ügyében született legújabb bírósági ítélet szabályszerű végrehajtásában. A BRFK-val szemben képviselt tagjaink ügyében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.1335/2013/13. szám alatt a közelmúltban hozott ítéletet, melyben kártérítés jogcímén egyénenként 106.150 Ft és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a BRFK-t. Az ítélet ellen a BRFK nem fellebbezett. Korábbi hasonló ítéletek kapcsán sajnos már tapasztaltuk, hogy a kártérítésként megítélt összeget a BRFK elmaradt illetmény módjára bruttóként fizette ki az érintetteknek, azaz a bíróság által megítélt kártérítés összegéből adót és járulékokat is vont, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a kártérítés összege nettónak minősül. Ezért precedens jelleggel egyik tagunkat érintően végrehajtási eljárást kezdeményeztünk a bruttó-nettó összeg közötti különbözet (kb. 40.000 Ft) megfizetése iránt. A végrehajtási eljárás természetesen tagunk szempontjából sikeresen lezárult. Meglepő módon a BRFK nem élt végrehajtási kifogással az eljárásban, ami végképp érthetetlenné teszi, hogy akkor miért nem a bírósági ítéletnek megfelelően (nettó kártérítés) történt meg rögtön a kifizetés. Mire volt jó az időhúzás, ami ráadásul még többletköltséget is jelentett a BRFK-nak, mivel a bruttó-nettó különbözeten felül a végrehajtási eljárás költségeit és kamatot is kellett utóbb fizetni. Előzetes információink szerint a bevezetőben hivatkozott legújabb ítélet kapcsán bruttóként fogja kezelni a bíróság által megítélt kártérítést a BRFK. Szakszervezetünk természetesen meg fogja előlegezni a végrehajtási eljárások költségeit, így biztos, hogy végül még többe fog kerülni a főkapitányságnak az egész procedúra, mintha rögtön jogszerűen teljesítene. Mindezek alapján az ülésen arra kértük az ORFK jelen lévő képviselőit, hogy a tárgyban foglaljanak állást, és a véleményünkkel történő egyetértés esetén tegyék meg a szükséges

2 intézkedéseket a BRFK irányába. Ehhez a szükséges iratokat (bírósági ítélet, melynek indokolása is egyértelművé teszi azt, hogy a kártérítés kifizetését nettóban kell teljesíteni, stb.) az ORFK rendelkezésére bocsájtottuk. Kovács István r. dandártábornok úr az iratanyagot azzal adta át az ORFK Jogi Főosztályvezetőjének, hogy azt át fogják tanulmányozni, melynek eredményeként, ha kell, természetesen megteszik a szükséges intézkedéseket a BRFK irányába, mivel a rendőrség természetesen jogszerűen kíván eljárni. Reméljük, hogy az ORFK közbenjárásával egyszer és mindenkorra sikerül elejét venni a további fölösleges és költséges procedúrának. Idei ruhapénz Az ülésen megkérdeztük, hogy a rendőrség milyen információval rendelkezik az idei ruhapénz kifizetését illetően: várhatóan milyen határnappal fog sor kerülni a kifizetésre a korábbi években az ugyanis már májusban megtörtént és hogy az idén is számítani kell-e valamilyen %-os visszatartásra, és ha igen, akkor milyen mértékben. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy a Hszt., valamint a hatályos RUSZ alapján június 30-a a ruházati utánpótlási ellátmány biztosításának határideje. Emellett a jogszabályok a belügyminisztert hatalmazzák fel arra, hogy döntsön az adott évi ruhapénz kifizetésének módját illetően, vagyis, hogy teljes egészében (az illetményalap 250 %-a) pénzbeli kifizetésre kerül majd sor, vagy meghatározott %-ban természetbeni ellátás történik. Az ORFK válasz tükrében a Belügyminisztérium vezetésénél tájékozódunk az idei ruhapénz várható alakulását illetően. Taktikai öv Az előző RÉT ülésen nem kaptunk érdemi választ a taktikai öv gyakorlati használati problémáit illetően, nevezetesen, hogy bizonyos típusú fegyvertokokat nem lehet rá felfűzni, illetve egyéb felszerelési tárgyakat (pl. gumibot) sem. Tájékoztatást kértünk a jelzett kifogások megszüntetése érdekében tett intézkedésekről. Az ORFK GF válasza szerint korábbi válaszukat továbbra is fenntartják, amely szerint a 12M e.r. taktikai öv csapatpróbája során a rendszeresített tokok közül kizárólag a PA 63-as pisztolytokot nem lehetett felszerelni a taktikai övre. A fejlesztés során az öv kialakításán/méretezésén a szükséges módosítások megtörténtek annak érdekében, hogy az említett pisztolytok is felszerelhető legyen a taktikai övre. Jelenleg minden rendszerben lévő tok, melyet korábban fel lehetett szerelni a szolgálati derékszíjra, felszerelhető a taktikai övre is. Amennyiben a szakszervezetek más információval rendelkeznek, kérik, hogy azt konkrétumokkal, a tok(ok) tipusának megjelölésével közöljék. Ruházati kezdeményezések Az előző RÉT ülésen több ruházati felvetést is jeleztünk, így: - a bűnügyi technikusi állomány öltözeti könnyítésének rugalmasabbá tételét. A hatályos szabályok szerint ugyanis azt csak állományilletékes parancsnok (rendőrkapitány, főkapitány) engedélyezhet, melynek beszerzése elég körülményes az előre nem látható és

3 tervezhető feladat végrehajtás esetén. A sok esetben kúszást-mászást igénylő nyomkutatás végzése pl. pilotkában, névkitűzővel, stb. nemcsak hogy körülményes, de balesetveszélyes is. - A munka- védőruha, illetve védőeszköz ellátási belső rendőrségi normákat érintően a kiképzői állomány öltözetének kiegészítésére, továbbá a személyi kör általánosságban történő kibővítését a gépjármű-vezetéstechnikai feladatokat ellátókkal egyaránt kezdeményeztük. Az ORFK GF válasza szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2014. (II. 12.) ORFK utasítás 19. pontja alapján: A szolgálati elöljáró engedélye alapján a rendőr, ha a körülmények (szolgálati feladat jellege, időjárás stb.) indokolják, a sapkáját leveheti. Az öltözeti könnyítésre okot adó körülmények megszűnését követően a könnyítést meg kell szüntetni. Álláspontjuk szerint a bűnügyi technikusi állomány vonatkozásában az érintett szakterület vezetője kezdeményezheti a norma módosítását, amennyiben a szakszervezet által felvetett probléma valós, és az állományt tömegesen érinti. A munka-, védőruha, valamint a védőeszköz ellátási norma tervezetek átdolgozása folyamatban van, a tervezet ismételt országos koordinációja 2014. májusában várható, ahol lehetőség nyílik a véleményezésre, illetve a szövegszerű javaslatok megtételére. Cafetéria elemek kiosztása, lakáshitel törlesztés alakulása Az előző RÉT ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint a legtöbb választható cafetéria elem kiosztása (Erzsébet utalványok), illetve feltöltése (SZÉP kártyák) várhatóan áprilisban megtörténik. Tájékoztatást kértünk a választható béren kívüli juttatások ellátásának országos helyzetére vonatkozóan. Az ORFK GF válasza szerint a személyi állomány 2014. évi cafetéria-juttatásait biztosító egyes munkáltatói intézkedések végrehajtásáról szóló 1/2014. (II. 7.) ORFK utasítás alapján igényelt cafetéria elemek megrendelése a Robotzsaru programban 2014. március 10-től működik. A juttatások rendelkezésre bocsátását a következők szerint kell végrehajtani: Erzsébet utalvány, kulturális és sport belépő: a megrendelés időpontja 2014. március 13.; az utalványok kiosztását legkésőbb 2014. április 4-től meg kellett kezdeni. Széchenyi Pihenő Kártya: a kártyával már rendelkező munkavállalók részére az igényelt juttatást legkésőbb 2014. április 2-ig az érintett számlájára kellett utalni. A kártyával nem rendelkezőknél ez az időpont a kártya előállításának idejére figyelemmel változhat. Önkéntes kölcsönös egészségpénztár, nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár: első alkalommal a márciusi illetményfizetéstől, azaz 2014. áprilisától kell rendelkezésre bocsátani, utána pedig a tárgyhót követő hónap 15-ig. Iskolakezdési támogatás: amennyiben közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges, legkésőbb 2014. június hónapban kell megrendelni, és 2014. július 2-ig kell biztosítani.

4 Az utasítás fentiekben részletezett rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos problémát, fennakadást ezidáig nem jeleztek a szervek. Az ülésen külön is rákérdeztünk arra, hogy mikorra várható a cafetéria keret lakáshitel törlesztésre fordítását lehetővé tevő belügyi és rendőrségi cafetéria szabályzók módosítása, tekintettel arra, hogy a szükséges felsőbb jogszabály (NGM rendelet) már április elején megszületett. Az ORFK gazdasági főigazgatójának tájékoztatása szerint a belügyminisztériumi egyeztetések már megtörténtek, a szükséges BM utasítás módosítás már folyamatban van. Bérkompenzáció anomáliák A tavalyi évhez hasonlóan az idén is sok kolléga fordult szakszervezetünkhöz amiatt, hogy a kormányrendelet szerinti bérkompenzációs szabályokban nehezen igazodnak el, és főként, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a kompenzáció iránti igényük mire hivatkozással kerül elutasításra. Még nagyobb problémát jelent az esetleges túlfizetés és annak várható következményei, főként, hogy a bonyolult jogi szabályozás miatt a dolgozói felróhatóság véleményünk szerint nem áll fenn. Az ülésen kértük a rendőrség vezetését, hogy a jövőben fordítson nagyobb figyelmet az állomány bérkompenzációban történő részesítésének előkészítésére és végrehajtására, különösen arra, hogy ne csak egy-kétszavas és csak szóban elhangzott választ (nem jár) kapjanak a kollégák a kompenzáció iránti érdeklődésükre. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy a bérkompenzációra való jogosultság tekintetében a döntéshozó, és ezáltal a tájékoztatás adásra kötelezett nem a rendőrség, hanem a MÁK, mivel a munkáltató kizárólag csak adatot szolgáltatott az elbíráláshoz. Amennyiben a benyújtott (kitöltött) igénylőlap (nyomtatvány) alapján a folyósításra sor került, úgy az döntésként és tájékoztatásként is felfogható. Azt az ORFK gazdasági főigazgatója is elismerte, hogy az elutasított igények okáról is megillette volna a kollégákat a tájékoztatás. Az ORFK válasz szerint tehát a MÁK-nál lehet megreklamálni a tájékoztatás elmaradását. Gépjárművezetői feladatot ellátó közalkalmazottak A munkaköri feladatokkal összefüggésben gépjárművezetésre kötelezett közalkalmazottak illetménye sajnos nem tükrözi a kényszerű többletfeladatok és többletfelelősség munkáltatói ellentételezését. Márpedig azt mindenképpen szükségesnek tartjuk, figyelemmel a dolgozókra nehezedő kárfelelősség súlyára. A probléma azon rendőri szerveknél a legégetőbb, ahol nincs kollektív szerződés (pl. Készenléti Rendőrség), amiben a kötelező bérelemeken felüli plusz juttatásokat rögzítenék. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény lehetőséget biztosít a többletfeladatok munkáltató általi anyagai ellentételezésére (Kjt. 77. ), melynek alkalmazására kértük, hogy az ORFK hívja fel a rendőrségi munkáltatók figyelmét. Az ORFK GF válasza szerint nyilvántartásuk szerint 2014. január-március hónapokban a rendőrség 9381 fős polgári állományából mindösszesen 215 fő részesült gépjárművezetői pótlékban.

5 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 77. - ának (1) bekezdése szerint: A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok ide nem értve az átirányítást teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. Látható, hogy az FRSZ felvetésében hivatkozott Kjt. 77. -a a keresetkiegészítésre tartalmaz rendelkezéseket. A pótlékok körére, mértékére a Kjt. 69-75. -ai adnak iránymutatást. A Kjt.-ben foglaltak szerint a gépjárművezetői pótlék nem kötelező, hanem adható juttatás. Ennél fogva ez a pótlék a költségvetési helyzet, a közalkalmazottra kiszabott feladat és egyedi szituáció alapján munkáltatói döntés eredményeképpen fizethető bérelem, feltéve, ha azt az adott szervezeti egység Kollektív Szerződése rögzíti. A munkáltatónál alapvető elvárás a jogszabályok ismerete, így álláspontjuk szerint külön figyelemfelhívás a témában nem indokolt. Az ORFK válasz tükrében arra kérjük tisztségviselőinket, hogy szükség szerint kezdeményezzék az adott megyei kollektív szerződések ezirányú módosítását. Hűségpénz, könnyített szolgálat A különböző érdekegyeztető fórumok rendszeresen visszatérő kérdése a hűségpénz jövője, illetve a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlésével bevezetett könnyített szolgálat alkalmazásának gyakorlata. Kovács István r. dandártábornok úr a hűségpénz vonatkozásában az ülésen azt a tájékoztatást adta, hogy a tárgykörben már készült egy szakmai anyag, de a döntés belügyminiszter úr kompetenciájába tartozik. A könnyített szolgálatot érintően pedig gazdasági főigazgató úr úgy nyilatkozott, hogy az ellátható beosztások köre a rendőrségen viszonylag szélesnek mondható, de e tárgyban is kidolgozás alatt áll egy belső szabályzó, amit a közeljövőben a rendőri szerveknek is megküldenek véleményezésre, javaslattételre. A hűségpénz jövőjének kérdését a belügyi érdekegyeztetés következő ülésén természetesen ismételten napirendre tűzzük. Rendőrségi Erzsébet tábor Április végén megkereséssel fordultunk a BM személyügyi főosztályvezetőjéhez a rendőrségi dolgozók gyerekei részére meghirdetett üdülési pályázatra jelentkezés elbírálási szempontjainak utólagos megváltoztatása miatt. A tapasztalt túljelentkezés miatt ugyanis a sorrendiség meghatározása érdekében bevezetésre került egy munkáltatói mutatószám elnevezésű adat, amiben a pályázó rendőrségi dolgozó (hivatásos, közalkalmazott egyformán) 2013. évi teljesítményértékelésének eredménye is meghatározó szerepet játszik. Holott a hivatalos pályázati kiírás szerint előnyt csak a jövedelmi és a családi helyzet (egyedülálló, sokgyerekes) jelenthet. Ráadásul a teljesítményértékelés abszolút szubjektív mutató. Mindezek alapján kifogásoltuk a belügyi tárcánál az utólag eszközölt változtatásokat, és annak eltörlését. Az ülésen rákérdeztünk az ORFK megjelent képviselőire, hogy a jelzett problémával kapcsolatban a rendőrség milyen információkkal rendelkezik.

6 Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen nem foglalt érdemben állást a problémafelvetést illetően, mondván, hogy az meghaladja a rendőrség kompetenciáját, másrészt álláspontja szerint a problémafelvetés idő előtti, mivel a pályázati határidő (május 16.) még nem telt le. Az ORFK észrevétel első felével egyetértünk, ezért is fordultunk közvetlenül a Belügyminisztérium vezetéséhez, azt azonban vitatjuk, hogy a problémafelvetés ideje korai lenne. Az április végi BM megkereséssel éppen azt szerettük volna elérni, hogy még időben korrigálásra kerüljenek a véleményünk szerint elrontott változtatások. Erre azonban az idő múlásával egyre csekélyebb az esély, amit a BM válasz késlekedése is alátámaszt. Kényszerű készenlét A Készenléti Rendőrség közalkalmazottait érintően állandóan visszatérő problémát jelent, hogy havi rendszerességgel vezénylik őket az ország távolabbi pontjaira, ahonnan 5 napig nem tudnak hazajárni, mint más normál munkanapokon. Az ilyen kényszerű távollétet ugyanakkor a munkáltató nem ellentételezi megfelelően. Álláspontunk szerint, tekintettel arra, hogy a szóban forgó vezénylés alatt végső soron a munkáltató határozza meg az érintett kollégák számára a szolgálaton kívüli tartózkodási helyüket, a tényleges munkavégzéssel nem töltött idő az Mt. 110. -a szerint ügyeletnek minősül, és arra az időre az annak megfelelő díjazás jár (40 % bérpótlék). A KR Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a közalkalmazottak vezénylésére a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget, illetve a Készenléti Rendőrség sem hasonló, sem más jellegű jogszerűtlen intézkedést, illetve munkáltatói döntést nem hozott közalkalmazottait érintően sem. Közalkalmazottak eltérő munkavégzési helyen történő foglalkoztatására kizárólag a hatályos jogszabályi lehetőségek keretei között, azok betartásával kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Készenléti Rendőrség országos illetékességgel rendelkezik, illetve Budapesten kívül további 12 telephelyen rendelkezik legalább osztály jogállású szervezeti egységgel, az a közalkalmazottak munkaszervezésére is jelentős kihatással van, azonban az érintettek foglalkoztatására kizárólag a hatályos normák betartásával kerül sor. A Készenléti Rendőrség közalkalmazotti állományát érintően eltérő munkavégzési helyen, illetve az ország távolabbi pontjait érintően egyébiránt ügyelet elrendelésére nem került sor. Nyomozói feladatkört ellátó közalkalmazottak Nem egy munkaügyi per van folyamatban és képviseljük tagjainkat amiatt, hogy közalkalmazottként nyomozói-vizsgálói feladatokat (a büntetőeljárás során felmerülő legkülönfélébb hatósági intézkedések: tanúkihallgatás, gyanúsítotti kihallgatás, melyeket önállóan végeznek, helyszíni szemle, de akár kényszerintézkedések foganatosítása is) láttat el a munkáltató, azonban a díjazás nem azonos a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló nyomozókéval. Ez elsősorban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon fennálló probléma, de már egyes megyei rendőr-főkapitányságokon is jeleztek hasonló gondokat a kollégák. Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy az ORFK álláspontja szerint milyen jogszabályhelyekre hivatkozással láthatnak el közalkalmazottak nyomozói feladatokat, továbbá azok elvégzése a 37/2011. (X. 28.) BM rendelet 1. sz. melléklete szerinti munkaköri jegyzéken belül melyik munkakörbe/munkakörökbe illeszthető.

7 A Budapesti Rendőr-főkapitányság válasza szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a fentit tárgykörben két fő közalkalmazott érintett. Mindkét közalkalmazott kinevezésére a Kjt. 21. -a alapján került sor, kinevezési okmányaikban munkakörük megnevezése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet 1. számú melléklete 23. és 90. sorának megfelelően előadó, illetve több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazott, utóbbi esetében a későbbiekben végrehajtott kinevezés módosítással előadó munkakörként került meghatározásra. Munkaköri leírásaik előadó (bűnügyi tevékenységet segítő munkatárs) megnevezéssel kerültek kiadmányozásra. Az érintettek tevékenységük ellátása során hivatásos állományú nyomozók irányítása mellett bűnügyi előadóként a büntetőeljárás kapcsán felmerülő tevékenységeket végeznek, amelyek különösen a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés, a Robotzsaru Neo rendszerben iratrögzítés és abban kutatás. A fentiek alapján megállapítható, hogy ugyan az érintett két közalkalmazott munkaköre alapján a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó feladatok ellátásában vesz részt, de munkakörük, jogaik és kötelezettségeik nem azonosak a nyomozói beosztást betöltő hivatásos állományú munkatársakkal. Részükről természetesen nincs lehetőség rendőri intézkedések foganatosítására, és kényszerítő eszközök alkalmazására sem jogosultak, így ezek alkalmazásával esetlegesen együtt járó feladatokat nem láthatnak el. Az ülésen elmondtuk, hogy a BRFK válasszal ellentétben nem csak az említett két esetben áll(t) fenn a probléma, illetve az általunk ismert rendőrségi gyakorlat is ellentétes a válaszban leírtakkal: nem egy esetben hivatásos állományú tag felügyelete, közreműködése nélkül gyakorolnak a bűnügyi területen foglalkoztatott közalkalmazottak rendőrhatósági jogköröket, így még kényszerintézkedés foganatosítására is volt már példa. Mivel az ORFK gazdasági főigazgatója szerint ők nem tudnak mást mondani, mint a kérdés írásos válaszadója, az eljáró bíróságokra hárul a feladat, hogy a felmerült anomáliát illetően döntsenek: az említett büntetőeljárási cselekmények végzése hivatásos rendőri feladat, így ha azt a rendőrség közalkalmazottakkal is végezteti, úgy azonos díjazásban kell részesítenie az érintetteket. Képzés, képesítési előírás Tájékoztatást kértünk a 2010 óta állományba kinevezett 3,5 ezer rendőr beiskolázásának helyzetéről. Információink szerint ugyanis sok fiatal kolléga nem rendelkezik a két éves rendészeti szakközépiskolai végzettséggel, hanem csupán 5+1 hónapos képzésben részesültek azzal az ígérettel, hogy majd később indulnak különböző modulok, ahol megszerezhetik a szükséges képzettséget. Ennek megfelelően elő lett írva a kinevezési parancsaikban a szükséges képzettség megszerzése, melynek lejárati határideje közeleg, azonban még csak kilátásba sincs helyezve a beiskolázásuk. A kollégák félnek attól, hogy emiatt akár a munkaviszonyuk is megszűnhet, illetve a jogos járandóságaiktól is eleshetnek (pl. soros előléptetés a rendfokozatban, mivel annak egyik feltétele a beosztáshoz előírt végzettség, képzettség megléte). Természetesen bármilyen negatív jogkövetkezmény alkalmazását elfogadhatatlannak tartjuk. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály válasza szerint a Kormányprogramban foglaltak alapján megtörtént a Rendőrség létszámának

8 növelése. A növekmény alapjául szolgáló állomány egy része eleve iskolarendszerű képzésben vett részt és így szakképesítést szerzett 2012-ben, illetve 2013-ban. Az iskolarendszeren kívüli képzésre 2011. február 1-jei hatállyal felvett ún. 5+1-es képzésben résztvevő állomány beiskolázása 2012-ben megtörtént. A rendőr szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgák folyamatban vannak, 2014. június hónapban befejeződnek. A fentieken túl a határrendészeti szakterületre 2012. március 1-jei hatállyal felvett és részszakképesítést szerzett állomány iskolarendszeren kívüli képzését befejezte, és a szakképesítést 2014. január hónapban megszerezte. Összességében a kérdésben szereplő állomány szakképesítés megszerzése a folyamatban lévő vizsgák lezárását követően teljes körűen megvalósul. Mindezek alapján az érintett kört semmilyen hátrányos jogkövetkezmény nem sújtja. Örökzöld áthelyezési problémák A központi létszámgazdálkodás óta állandó problémát jelent az áthelyezések akadozása, pláne ha az plusz anyagi vonzattal is járna (magasabb beosztás, de akár azonos, de magasabb illetmény-kiegészítés vagy pótlék kapcsolódik hozzá). Nem tudjuk elfogadni azonban, hogy érthető dolgozói igényeket (szülőkhöz, családhoz való közelebb kerülés, szakmai előmenetel) anyagi okokra hivatkozással (nincs rá pénzügyi fedezet) utasítanak el akkor, amikor egyes helyeken bútorokra, műszaki eszközökre költenek az átlag felett, még ha más-más zsebből (az egyik személyi juttatási keretből, a másik dologiból) történik is a finanszírozás. Máskor pedig létszámhiányra is hivatkozva nem valósul meg az áthelyezés, akár megyén belül is, ami végképp érthetetlen, hiszen a főkapitányság össz létszáma nem csökkenne. A központi létszámgazdálkodás eredményeként megszűnt a 6 hónapos visszatartás, helyette viszont örök időre szóló kinevezés van. Kivéve, ha a szolgálat érdeke mást kíván, mert akkor át lehet helyezni valakit, akár a belegyezése nélkül is. Nem tartjuk jogszerűnek azon elterjedt rendőrségi gyakorlatot, hogy a beadott áthelyezési kérelmekre a fogadó szerv vezetője nem nyilatkozik érdemben, sőt legtöbbször még csak tájékoztatást sem kap az érintett, hogy nem lesz az áthelyezéséből semmi. Vagy ha netán mégis tájékoztatják, akkor a válasz az, hogy anyagi, létszám, stb. okokra hivatkozva az áthelyezését az ORFK nem engedélyezte, illetve a megyei rendőr-főkapitányság vezetője nem járult hozzá. Egyik választ sem tartjuk elfogadhatónak, főként ha két rendőrkapitányság közötti áthelyezésről van szó, mivel a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők ez esetben a kapitányságvezetők. Nekik kell eldönteniük, hogy mikorral engedik, illetve fogadják a kollégát. De ezt egyértelműen le kell nyilatkozniuk. Ennek hiányában csak a napjainkra kialakult áldatlan helyzet uralkodik el: mindenki másra mutat, illetve hivatkozik, hogy az az oka az áthelyezés meghiúsulásának. Kértük, hogy az ORFK ismételten hívja fel a rendőrsi szervek vezetőinek a figyelmét arra, hogy az áthelyezési kérelmek tekintetében maradéktalanul tartsák be a jogszabályi előírásokat (pl. dolgozói tájékoztatás), illetve a hatásköröket. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a méltányolható szociális indokok (családi, lakhatási, munkába járási, stb. indokok) továbbra is preferált elbírálásban részesülnek, amennyiben ezek a személyzeti intézkedések végrehajtására tett előterjesztés indokolásából világosan megállapíthatóak, és a szakmai érdekek, valamint a miniszteri és országos rendőrfőkapitányi feladatszabások végrehajtása mellett méltányolhatóak.

9 A munkáltatói jogkörök gyakorlói az engedélyezésektől, illetve elutasításoktól függetlenül, továbbra is a szakmai érdekek figyelembevételével gyakorolják a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet 16. (4) bekezdésében meghatározott jogkörüket. Alacsony besorolású tiszti állomány kiegészítő juttatása A RÉT márciusi soros ülésén az ORFK-tól kimutatást kértünk a legalacsonyabb tiszti besorolásban lévő állomány létszámáról és jövedelmi viszonyairól. A Belügyminisztérium vezetésénél ugyanis már a korábbi években és az idén is kezdeményeztük, hogy a zászlósi, tiszthelyettesi állomány részére a kormányzat által biztosított immár havi bruttó 24.000 Ft kiegészítő juttatást az I/II-es, illetve I/III-as tiszti besorolásúakra is terjesszék ki. Belügyminiszter úr az idei kezdeményezésünkre később úgy reagált, hogy az említett besorolásban lévők 160-400 ezer Ft körüli illetménnyel rendelkeznek, tehát a kiterjesztés nem indokolt, mi viszont ezen számadatokat megkérdőjelezzük. Ezért a rendőrségtől kértünk hiteles számadatokat. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyzeti és Munkaügyi Osztály válasza szerint a Rendőrségen I/II. beosztásban nem teljesít szolgálatot hivatásos állományú tiszt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 6/A. számú melléklete szerint az I/III. beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatához (I/III/10) tartozó szorzószám 4,45. Erre figyelemmel az ebbe a besorolásba tartozó tisztek beosztási illetménye 171.993,- Ft. A beosztási illetményen felül a rendfokozati illetménnyel, illetménykiegészítéssel, az alanyi jogon járó pótlékokkal (pl. nyelvpótlék) és a beosztáshoz tartozó pótlékokkal együtt a bruttó illetmények 200.000,- Ft-ot meghaladják. Bár sok esélyt nem látunk a kiterjesztés véghezvitelére, de azért a belügyi érdekegyeztetés következő ülésén ismételten előterjesztjük indítványunkat. Légkondicionált gépjárművek karbantartása A nyári időszak közeledtével időszerű kérdésként vetettük fel az ülésen, hogy a légkondival ellátott szolgálati gépjárművek (saját és lízingelt egyaránt) időszakos karbantartására (tisztítás, feltöltés) a rendőrség központilag intézkedik-e, illetve erre a rendőri szervek figyelmét felhívják-e. Sajnos erről a vonatkozó belső rendőrségi norma (a rendőrségi gépjárművek időszakos karbantartásának, átvizsgálásának szabályait meghatározó ORFK utasítás) nem tesz említést, pedig az állomány egészségmegőrzése szempontjából fontos tényező. Kértük, hogy az ügyben az ORFK a szükséges intézkedéseket tegye meg. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy a holnapi napon megtartásra kerülő gazdasági főigazgatói eligazításon a gazdasági szakszolgálatok vezetői irányába e tárgykörben a feladatszabásra sor kerül. Pongó Géza főtitkár