7 8. évfolyam A két év célja a tanulók felkészítése az önálló életvitelre, az önálló munkavégzésre, az egyéni képességeikhez igazodó továbbtanulásra, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. Olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása, ami biztosítja az önálló tanulás lehetőségét, és felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van az egyénre szabott önálló tanulási eljárások és módok használatának, alkalmazásának, a tanuló motiváltsága megteremtésének. A matematika tantárgy sajátos fejlesztési célja a figyelem terjedelmének, tartósságának fokozatos növelése és szinten tartása, a koncentrációképesség fejlesztése, az auditív és vizuális észlelés és érzékelés pontosságának fejlesztése. 8. évfolyam heti óraszám: 4 éves óraszám: 144 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többlet- óraszám (±) Témakör összidőkerete Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 8 8 Számtan, algebra 70 70 Geometria-mérések 36 36 Függvények, az analízis elemei 22 22 Statisztika, valószínűség 8 8 Évfolyam összesen (óra) 144 144
MATEMATIKA 8. ÉVFOLYAM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek 1.1. Halmazok Alap-, rész-, kiegészítő halmaz és metszethalmaz. Két vagy három véges halmaz metszete, uniója; Halmazok metszete, uniója, különbsége, kiegészítő halmaza; Végtelen és üres halmaz. Halmazok alkalmazása; az ismeretek bővítése, rendszerezése (számhalmazok, geometriai alakzatok) végtelen halmazok, az üres halmaz (egy dolog sem eleme). 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika Elemek halmazokba rendezése minél töb szempont szerint. Adott tulajdonságú részhalmaz előállítása alaphalmazon. Közös tulajdonságok felismerése, metszet előállítása. Egyszerű állítások, tagadások megfogalmazása. Logikai kifejezések pontos használata. Minél több lehetőség előállítása kombinatorikus feladatokban. Órakeret 8 óra Megfigyelő, elemző, lényeglátó és döntési képesség fejlesztése. Analógiás, logikus és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, a gondolkodási műveletek elmélyítésével. Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek A tanult halmazelméleti ismeretek alkalmazása más matematikai témakörökben, tantárgyakban. Elemek szétválogatása több feltétel szerint. Halmazok kapcsolatának felismerése: nincs közös elemük, egyik a másiknak része, van közös elemük, de egyik sem része a másiknak. Legyen képes a tanult számok, geometriai alakzatok és fogalmak adott szempontok szerinti halmazokba rendezésére; Ismerje fel a halmazok egymáshoz való viszonyát. Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására. Végtelen és üres halmazok megfigyelése, létrehozása. Halmazok kapcsolatának vizsgálata. 1.2. Matematikai logika Állítások és tagadások Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: alakzatok. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, kifejezőképesség, szövegértés, szövegalkotás. Természetismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: halmazelméleti, logikai ismeretek használata. Informatika: algoritmus, problémamegoldó gondolkodás.
Állítások és tagadások igazságtartalma. 1.3. Kombinatorika Kombinációk és variációk. Lehetőségek száma. Rendszerezési sémák. Egyszerű kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése az adott feltételeknek megfelelően az adatok tervszerű változtatásával, a lehetőségek megtalálása, rendezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak megfogalmazása a végtelen és üres halmazokról. Több feltétel egyidejű teljesülése: logikai és. Valamelyik feltétel teljesülése: logikai vagy. Sorba rendezés. Variációk képzése különböző nem matematikai és matematikai elemekből tevékenységgel: egyre több lehetőség, összes lehetőség előállítása. Rendszerezési sémák megismerése, rögzítése (egyszerű lejegyzések, táblázatok). Halmaz, alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz, metszethalmaz, üres halmaz, végtelen halmaz, variáció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek 2.1. Számok Számok 1 000 000-ós 2. Számelmélet, algebra Jártasság 100 000-es számkörben. Biztos műveletfogalom 1000-es számkörben. Összeadás, kivonás 100 000-es számkörben. Jártasság a tanult szorzótáblákban. Összetett szöveges feladatok megoldása. Törtszám fogalmának ismerete. Negatív szám fogalma. Órakeret 70 óra Matematikai eszközök biztos, célszerű használatának kialakítása. Konkretizálás, absztrahálás, kódolás gyakoroltatása. Elemzés, összehasonlítás, csoportosítás és általánosítás egyre önállóbb alkalmazása. Matematikai problémamegoldás, logikus gondolkodás egyre elvontabb szinten. Szövegértés, szövegalkotás, a matematikai nyelv egyre pontosabb használata. A számlálási, számolási, becslési és ellenőrzési képesség, valamint a megtartó emlékezet fejlesztése. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Pontos matematikai fogalmak elmélyítése, használata. Kapcsolódási pontok Földrajz: népesség száma, területek
számkörben. Számfogalom megerősítése, biztos számfogalom kialakítása 1000 000-ós számkörben. A számok racionális számkörig való bővítése; A racionális számok különböző alakjainak ismerete. A gyakorlati élet és a többi műveltségi terület igényeihez is alkalmazkodó számolási készség kialakítása. A mennyiségek, mennyiségi viszonyok érzékeltetésével a világról alkotott kép pontosítása. Az 1 000 000-ós számkör: A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága. A helyiérték-táblázat szerkezete. Helyi érték, alaki érték, valódi érték kapcsolata. Számfogalom, mint a mérés eredménye, mérőszám. Számok írása és olvasása, számjegyek valódi értéke 1 000 000-ós számkörben. Helyük a számegyenesen; Hétjegyű számok írása, olvasása, összehasonlítása, rendezése, számtulajdonságok megállapítása. Összehasonlítási képesség fejlesztése, a relációs jelek használata. Pontos és becsült (közelítő helye) helyük keresése a számegyenesen. Számok egyes, tízes, százas, ezres és tízezres szomszédainak megállapítása. Számok kerekítése. Tájékozódási képesség fejlesztése. Számok bontása összeg és szorzat alakban. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tudja írni, olvasni a számokat az általa ismert számkörben.(milliós) Használja tudatosan a számokkal kapcsolatos fogalmakat; Ismerje és alkalmazza a helyiértékes írásmódot a törtrészre kiterjesztve. Tudjon felbontani tizedes törteket is helyi értékük szerint; Ismerje a racionális számokkal kapcsolatos fogalmakat; A helyiértékes írásmódban leírt számokat, tizedes törteket is tudja nagyság szerint rendezni. Helyiérték-táblázat bővítése 1 000 000-ig. A helyi értékek között lévő összefüggések megfigyelése, megfogalmazása (tízszerese, tizedrésze). Összefüggésekre való emlékezés. Számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Mennyiségek meg- és kimérése választott és szabvány mértékegységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom). Különböző mennyiségek nagysága. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés, szövegalkotás. Kifejezőképesség, mondatértés, mondatalkotás. Ének-zene: ritmizálás, ütemezés, finommotoros mozgáskoordináció, auditív figyelem. Vizuális kultúra: ritmikus sorok, szerialitás. Testnevelés és sport: nagymozgások, mozgáskoordináció. Technika, életvitel és gyakorlat: szerialitás, vásárlás (pl. félnegyed kiló). Pénz beosztása. Informatika: kódolás, dekódolás, algoritmusok. Matematikai- és képességfejlesztő programok.
Negatív számok értékének a biztos ismerete. kifizetése tíz-, száz-, ezer-, tízezer forintosokkal. Becslés, mérés, ellenőrzés. Számok képzése egy vagy több feltétellel. Viszonyítás. A relációs jelek (< > = ), használata. A több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának mélyebb megértése. Számok helye a számsorban. Számok tulajdonságai. Bontás. Törtszámok. Közönséges törtek olvasása, írása, számszomszédaik, számegyenesen való elhelyezésük. Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel. Tizedes törtek írása, olvasása, értelmezése. A helyiértékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre. Tájékozódás a számegyenesen és a számtáblákon. Egyes-, tízes-, százas-, ezres-, tízezres és százezres számszomszédok leolvasása. Számok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Pontos matematikai fogalmak kialakítása, használatuk. Számok bontása összeg- és szorzat alakra. Bontások lejegyzése. Törtrészek előállítása, ábrázolása, jelölése törtszámmal. Törtszám értelmezése. Összefüggések keresése, megfogalmazása az egész és a törtrészek között, a törtrészek száma és nagysága között. Helyük a számegyenesen. Közönséges törtek összehasonlítása matematikai eszközök segítségével: azonos nevezőjű, azonos számlálójú és különböző nevezőjű törtek összehasonlítása. Valódi tört szorzása és osztása valódi törttel; tizedes tört szorzása és osztása egész számmal és tizedes törttel. 10-, 100-, 1000-es nevezőjű törtek írása tizedes tört alakban. Összefüggések megállapítása a tized-, század- és ezredrészek között. Tizedes törtek modellezése. Tapasztalatok gyűjtése a mindennapi életben használt tizedes tört formában felírt mennyiségekről.
Negatív szám. 2.2. Műveletek Szóbeli műveletek. Szóbeli műveletek 100 000-es és 1 000 000-ós számkörben. Írásbeli műveletek Összeadás, kivonás 1 000 000-ós számkörben. Négyjegyű számok szorzása háromjegyű szorzóval. Hatjegyű számok osztása kétjegyű osztóval (háromjegyű osztóval). Tizedes törtek írása helyiérték-táblázatba, olvasásuk. Tizedes törtek szűkítése, bővítése, összehasonlításuk, rendezésük. Negatív szám fogalmának elmélyítése. Hőmérsékletek leolvasása, hőmérő beállítása adott hőmérsékletre, hőmérséklet változásának megfigyelése, jelölése nyíllal. Ellentétes mennyiségek értelmezése (adósság-vagyon). Tapasztalatok gyűjtése a mindennapi életből vett példákból. Negatív számok írása, olvasása. 0 középpontú számegyenes készítése. Negatív számok helye a számegyenesen. Összehasonlításuk egymással, 0-val, pozitív számokkal. Mennyiségi változások megfigyelése (tízszerese, százszorosa, ezerszerese; tizedrésze, századrésze, ezredrésze), a kapott eredmény helye a helyiérték-táblázatban. Összefüggések megértése, megfogalmazása. Matematikai nyelv pontos használata. Műveletek értelmezése, megoldása matematikai eszközökkel. Mennyiségek közötti összefüggések megállapítása, lejegyzése nyitott mondatokkal. Műveletek megoldása egyre elvontabb szinten, a fokozatok betartásával. Műveletek eredményének becslése. Becslés, számolás, ellenőrzés. Tapasztalatok gyűjtése a tagok és tényezők felcserélhetőségéről, a műveletek inverzitásáról.
Műveletek közönséges törtekkel. Műveletek tizedes törtekkel. Egyszerű és összetett szöveges feladatok. Fordított szövegezésű feladatok. Egy-, és két művelettel megoldható szöveges feladatok megoldásának gyakorlása; Szövegértelmezés, adatgyűjtés; Műveletek közötti összefüggések megjelenítése matematikai- és IKT-eszközökkel. Műveletek közötti összefüggések megfigyelése, megfogalmazása. Számológép használata önellenőrzésre. Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Közönséges törtek bővítése, egyszerűsítése matematikai eszközökkel. Közös többszörös keresése. Különböző nevezőjű közönséges törtek összeadása, kivonása. Közönséges törtek szorzása közönséges tört számmal. Közönséges törtek osztása közönséges törttel, a reciprok érték fogalmának értelmezése. Tizedes törtek összeadása, kivonása. Helyi értékes írásmód alkalmazása. Tizedes törtek szorzása, osztása egész számmal. Tizedes törtek szorzása tizedes törttel. Tizedes tört szorzása, osztása tízzel, százzal, ezerrel. Számok értékének és a helyük változásának megfigyelése és megfogalmazása. Számlálás, számolás. Analízis, szintézis. Összefüggések megértése, megfogalmazása. Mennyiségi következtetések. Tájékozódás a helyiértéktáblázatban. Feladatok értelmezése, adatok gyűjtése és lejegyzésük. Összefüggések megállapítása, a probléma megfogalmazása, feladatterv készítése. Megoldás lejegyzése nyitott mondattal, művelettel. Várható eredmény becslése kerekített értékben.
Zárójeles szöveges feladatok: a helyes műveleti sorrend felismerése; Egyszerű szöveges feladat alapján nyitott mondat felírása; nyitott mondathoz megfelelő szöveg alkotása; 2.3. Számelméleti ismeretek Oszthatósági szabályok. Kulcsfogalmak/ fogalmak A feladat kiszámítása, a kapott eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a becsült értékkel és a valósággal. A válasz megfogalmazása. Az elsajátított milliós számkörben valamennyi alapművelet végzését igénylő többszörösen összetett szöveges feladatok végzése. Szövegértés, szövegalkotás. Összefüggések megállapítása. Mennyiségi következtetések. Becslés, számítás, ellenőrzés. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A tanult ismeretek felidézése, kiterjesztése a 1 000 000-ós számkörre. Oszthatósági szabályok alkalmazása matematikai példák megoldásával (2, 5, 10). Szám neve, jele; alaki-, helyi-, valódi érték; egyes, tízes, százas, ezres, tízezres, százezres, milliós; tizedes törtek, törtszám, számláló, nevező, törtvonal; egyszerűsítés, bővítés, egész szám, negatív szám, pozitív szám, plusz, mínusz, római szám, többszörös. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek 3. Geometria, mérés Órakeret 36 óra Testek és síkidomok egy és több szempontú csoportosítása a tanult tulajdonságaik alapján. Szabvány mértékegységek és a közöttük lévő váltószámok ismerete. A téglalap és a négyzet kerületének mérése, számítása; területének mérése lefedéssel. Szerkesztések: szögek és szakaszok rajzolása, másolása, felezése; párhuzamos-, merőleges egyenesek szerkesztés, téglalap, négyzet rajzolása. Konstruálás, kreativitás fejlesztése térmértani alakzatok előállításával, fogalomalkotás. Szerkesztési ismeretek bővítése, szerkesztőeszközök egyre pontosabb használata, finommotorika fejlesztése. A tiszta, áttekinthető munka iránti igény kialakítása. Becslés, mérés képességének fejlesztése. Mértékváltások következtetéssel, analógiás gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Kapcsolódási pontok
3.1. A tér elemei Szög, szögfajták.? 3.2. Síkbeli alakzatok Síkidomok. Alakzatok tárgyalása az alapfogalmak szemléletes tisztázásával. Szemléletes megközelítése a pont, vonal, ezen belül egyenes, félegyenes, szakasz, felületek, ezen belül sík, síkrész, félsík, síkidomok, sokszögek jelentésének. Háromszög. Kör. Speciális négyszögek. Speciális négyszögek tulajdonságai. Szögek rajzolása vonalzóval, szögmérővel. A szög részeinek megnevezése. A szög mérése, mértékegység neve, jele (fok, o ). Szögek viszonyítása a derékszöghöz, szögfajták: hegyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög, homorúszög, teljesszög. A háromszög vonalzókon 30, 45, illetve 60 fokos szög megmutatása; Szögek másolása, szerkesztése, felezése. Síkidomok előállítása, vizsgálatuk, csoportosításuk a megállapított tulajdonságok alapján. Háromszögek évfolyamozása oldalak hosszúsága szerint: különböző oldalú, egyenlő szárú és egyenlő oldalú (szabályos) háromszögek. Évfolyamozásuk szögek nagysága szerint: hegyes-, derékés tompaszögű háromszögek. A kör alkotórészeinek szerkesztése, elnevezése, jelölése: középpont, sugár, átmérő, húr, körvonal, körív, körlap, körcikk, körszelet. A sugár és az átmérő közötti összefüggés megállapítása mérések alapján. Négyszögek vizsgálata az oldalaik helyzete, hosszúsága, szögeik nagysága és a szimmetriatengelyek száma szerint: Vizuális kultúra: térszemlélet, térlátás; sík- és térgeometriai ismeretek, kreativitás. Technika, életvitel és gyakorlat: formaérzékelés, kreativitás, alkotókedv. Ki- és megmérés, szerkesztések, szerkesztőeszközök használata, háztartási ismeretek. Informatika: tájékozódási képesség, sík- és térlátás, rajzoló programok. Természetismeret: mérések, mértékegységek a fizikai és kémiai számításokban.
Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás. 3.3. Térbeli alakzatok Testek. Az alapfogalmak szemléletes tisztázása: a testek, tér, térrész és féltér jelentésével. Henger, kúp. 3.4. Transzformációk Tükrözés. Transzformációkkal előállított alakzatok megfigyelése a természetben, illetve modelleken; A szimmetrikus alakzatok vizsgálata. Gömb, téglatest; A szimmetriából adódó tulajdonságok megfigyelése; Tintafoltokkal, papírkivágásokkal előállt szimmetrikus alakzatok vizsgálata; Nagyítás, kicsinyítés. két párhuzamos oldala van (trapéz); két-két párhuzamos oldala van (paralelogramma); minden szöge derékszög (téglalap); minden oldala egyenlő (rombusz); minden oldala egyenlő és minden szöge derékszög (négyzet); egyik átlója mentén szimmetrikus (deltoid). Testek építése lapokból. Testek kiterítése, testhálók készítése. Testek és testhálók egymáshoz rendelése. Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása: kiterjedésük, határoló lapok alakja, helyzete szerint. Henger és kúp előállítása gyurmából, építésük testhálóból. Tulajdonságok megfigyelése, határoló lapok számának, alakjának megállapítása. Síkidomok tükrözése egy tükörtengellyel, szerkesztéssel. Az eredeti és a tükrözött síkidom összehasonlítása, azonosságok és különbségek megállapítása: egybevágó síkidomok. Nagyítás, kicsinyítés szerkesztéssel: oldalak hosszúságának növelése kétszeresére, háromszorosára ; csökkentése felére, harmadára Az eredeti és a kapott síkidom összehasonlítása, azonosság és
3.5. Szerkesztés Szögek felezése. 3. 6. Mérés, mértékegységek Az összefüggések felfedezéséhez változatos mértékegységgel mérünk különböző mennyiségeket. Csak azt ismertetjük fel, hogy a nagyobb mértékegységhez tartozik a kisebb mérőszám; Tudatosítjuk, hogy hosszúság, terület, stb. bármilyen hosszúság, területmértékegységgel kifejezhető, a praktikusság elvén alkalmazzuk azt, melynél a mérőszám nagyságrendje könnyen kezelhető; Megmutatjuk az összefüggést a térfogat és az űrmértékek között. Kitérünk az idő mértékegységeire, valamint arra, hogy bizonyos esetekben - hónap, év átváltása napokra, hetekre - csak közelítő értéket kapunk. Területmérés. A mértékegység kiválasztásához mindig a mérendő tulajdonságból induljunk ki. Keressünk olyan eszközt, mellyel a mérendő összehasonlítható. Ezekkel a manipulációkkal a mértékegység kiválasztását tudatosítjuk; Hangsúlyozzuk az egységes mértékrendszer fontosságát, utalunk az SI rendszerre; különbség megfogalmazása: alakjuk megegyezik, nagyságuk különbözik, oldalaik aránya egyenlő: hasonló síkidomok. Szögek szerkesztése: 360 o, 180 o, 90 o, 45 o, 60 o és 30 o -os szögek felezése. Mérés választott és szabványmértékegységekkel. Mennyiségek becslése, megmérése, kimérése. Mennyiségek összehasonlítása, sorba rendezése. Mértékegységek közötti összefüggések megállapítása gyakorlati mérések alapján. Terület mérése választott és szabványmértékegységekkel. Szabványmértékegységek értelmezése, neve, jele: km 2, m 2, dm 2, cm 2, mm 2.
Térfogatmérés. Megmutatjuk az összefüggést a térfogat és az űrmértékek között. Mértékváltás. Időmértékek: évezred, évszázad, év, évszak, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc. Pénz. Egy áltagos család lakással kapcsolatos havi kiadásainak ismerete, értelmezésük; 3.7. Kerület, terület Sokszögek kerülete. Négyzet és téglalap területe. Térfogat mérése választott és szabványmértékegységekkel. Szabványmértékegységek értelmezése, neve, jele: m 3, dm 3, cm 3. Hosszúság-, terület- és térfogatmértékegységek közötti összefüggések megállapítása tapasztalatok alapján. Térfogat esetén az adott testet egységkockákkal rakatjuk ki. Mértékváltások következtetéssel (tízszerese, százszorosa, ezerszerese; tizedrésze, századrésze, ezredrésze). A múlt, jelen, jövő viszonyfogalmak értelmezése az emberi történelem idősíkjában. Időpont leolvasása percnyi pontossággal, különböző módokon. Negyed-, fél-, háromnegyed óra leolvasása, beállítása. Időtartam érzékeltetése a mindennapi életből vett példákkal. Időtartam számítása. Mértékváltások a különböző időmértékek között. Tájékozódás a naptárban. Pénzhasználat, kifizetés, be- és felváltás. Háztartási költségvetés tervezése. Tudjon a család mindennapjaiban cselekvően részt venni: bevásárlás, csekkbefizetés, zsebpénzének beosztása: gyűjtés bizonyos dologra; Ismerje a család havi kiadásait, a számlák ellenőrzésének, a havi díjak kiszámításának módját. Sokszögek kerületének mérése és kiszámítása összeadással. Négyzet, téglalap kerületének kiszámítása az általános képletek
3.8. Térfogat, felszín A téglatest és kocka felszíne. A téglatest és kocka térfogata. Kulcsfogalmak/ fogalmak segítségével. Négyzet és téglalap területének lefedése különböző alakú és nagyságú egységekkel. Négyzet és téglalap területének kiszámítása az általános képletek segítségével. Testekhez testhálók rendelése. Testek felszínének számítása: a határoló lapok és a testhálók közötti összefüggés megfigyelése. Testek felszínének számítása a határoló lapok területének összeadásával, szorzással. A téglatest és a kocka térfogatának mérése választott és szabványmértékegységekkel. A téglatest és a kocka térfogatának számítása gyakorlati tevékenységgel, adott és mért adatok alapján. Szögfajta, háromszög, kör, négyszög, mértékegység, test, felszín, térfogat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 4. Függvények, az analízis elemei Órakeret 22 óra Számok, mennyiségek, mértékegységek összehasonlítása, a közöttük lévő összefüggések, kapcsolatok felfedezése. Szabály felismerése, megfogalmazása, lejegyzése egyszerűbb esetekben. Állandó és változó különbségű sorozatok folytatása mindkét irányban adott és felismert szabály alapján. Összehasonlító, általánosító és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Függvényszerű gondolkodás alapozása. Számköri ismeretek mélyítése sorozatok alkotásával.
Ismeretek 4.1. Összefüggések A változó mennyiségek közti összefüggések tudatosítása; A relációtulajdonságok megfigyelése. 4.2. Sorozatok Fejszámolás gyakorlásaként: számtani szorozatok folytatása; Negatív differencia esetén a számolás folytatása a negatív számok irányába; Számtani sorozatok, törtműveletek gyakorlása. Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Összefüggések konkrét mennyiségek, természetes számok, egységtörtek, geometriai alakzatok, mértékegységek között. Ismerje fel a változó mennyiségek közti összefüggéseket. A felismert összefüggések megfogalmazása viszonyszavakkal, kifejezése matematikai jelekkel. Ismerje fel a relációtulajdonságokat konkrét példákon keresztül; Használja a kisebb, nagyobb, nem kisebb, nem nagyobb, egyenlő, kevesebb mint, több mint kifejezéseket. Számok rendezése. Állandó és váltakozó különbségű sorozatok folytatása adott és felismert szabály alapján, sorozatok kiegészítése. Hányados sorozatok folytatása. Csökkenő sorozatokkal a negatív számok felé is folytassa a sort; Közönséges törtekből és tizedes törtekből képzett sorozatokkal a szóbeli számolás és a műveletek gyakorlása. Kapcsolódási pontok Ének-zene: hangsorok. Vizuális kultúra: soralkotás. Testnevelés és sport: soralkotás.
4.3. Függvények megadása, ábrázolása Összetartozó adatpárok felismerése. Táblázatok hiányzó adatainak kiegészítése szabály megállapítása után. Tapasztalati függvények készítése leszámlált, mért adatok alapján. Függvények ábrázolása grafikonnal, leolvasása. Értse és helyesen használja a nagysági relációkat leíró kifejezéseket. tudja azonosítani az egyes relációs jelek jelentését; Legyen képes önálló megfigyelések, mérések eredményeinek táblázatba foglalására, összefüggések meglátására, egyszerű következtetések levonására; Ismerje a derékszögű koordináta rendszerrel kapcsolatos elnevezéseket; Legyen jártas a koordinátarendszerben, adott pontok ábrázolása, leolvasása; Egyszerűbb műveleteket tartalmazó szabály alapján táblázat készítése. Derékszögű koordinátarendszer. Kulcsfogalmak/ fogalmak Pontok meghatározása síkban. Adatpárok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Függvények ábrázolása, leolvasása, jelölésük nyilakkal, szabállyal, nyitott mondattal. Függvény, koordináta-rendszer, tengely, középpont.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek 5.1. Statisztika Statisztikai adatok, kísérletek. Kitöltött kérdőívek néhány válaszának alapján az érzések megfogalmazása; Táblázatok, grafikonok adatainak további értelmezése; Adatok számtani közepének közös meghatározása; Adott táblázathoz, grafikonhoz illő jellemzők kiválasztása. Statisztikai adatok értelmezése, oszlopos grafikonok 5.2. A valószínűségszámítás elemei Valószínűségi kísérletek. Gyakoriság. Valószínűségi játékok a lehet, a biztos, a lehetetlen kifejezések értelmezése. Kísérletek lehetséges kimeneteleinek megadása; A biztos és a véletlen események megkülönböztetése, indoklások a kísérlethez kapcsolódva; Gyakoriságok összehasonlítása; Kulcsfogalmak/ fogalmak 5. Statisztika, valószínűség Tapasztalat az adatok gyűjtésében és lejegyzési módjaiban. Biztos és lehetetlen események megkülönböztetése. Órakeret 8 óra Összehasonlítás, rendezés, általánosítás, következtetés gyakoroltatása és a logikus gondolkodás fejlesztése. Statisztikai adatok, grafikonok elemzésének alapozása. A valószínűségi szemlélet alapozása. Fejlesztési követelmények/ tevékenységek Adatok ábrázolása grafikonnal, diagrammal. Adatok leolvasása a diagramról, táblázatból. Ismerje az ábrázolás és az elemzés legegyszerűbb módszereit; Tudjon táblázatok, grafikonok alapján információkat szerezni a jellemző adatok leolvasásával, illetve közös értelmezéssel. A biztos és a lehetetlen fogalmak használata. Egyre tudatosabb tippelések az események várható bekövetkeztéről. Valószínűségi fogalmak használata. Biztos, Lehetetlen fogalmak használata. Lehet, de nem biztos (lehetséges) megértése. Következtetés a relatív gyakoriságra. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: adatok (pl. villanyszámla) értelmezése. Természetismeret: események bekövetkezésének megítélése. Lehetőség, kísérlet, táblázat, adat, statisztika, grafikon, diagram.
A fejlesztés várt eredményei a nyolcadik évfolyam végére Elemek több szempont szerinti rendezése a halmazábrák különböző részeibe. Állítások és tagadások megfogalmazása a halmazábrákról. Állítások igazságának eldöntése. A logikai kifejezések pontos használata. Minél több (összes) lehetőség előállítása kombinatorikus feladatokban. Biztos számfogalom 10 000-es és 100 000-es számkörben. Jártasság 1 000 000-ós számkörben. A törtszámok és a negatív számok ismerete. Szorzó- és bennfoglaló táblák ismerete (szükség esetén táblázat segítségével). A tanult írásbeli műveletek megoldása (szükség esetén számológéppel). Műveletek közönséges törtekkel és tizedes törtekkel. Összetett (többszörösen összetett) szöveges feladatok megoldása (szükség esetén segítséggel). Testek, síkidomok egy és több szempont szerinti csoportosítása. Speciális háromszögek, négyszögek megnevezése. Szakaszok, szögek szerkesztése, felezése; négyzet, téglalap és háromszög szerkesztése. Henger és kúp tulajdonságainak ismerete. Mértékváltások következtetéssel. Négyzet és téglalap területének számítása. Kocka és téglatest felszínének számítása, térfogatának mérése. A tanult számkörben segítséggel tájékozódik. A racionális számokat segítséggel tudja írni és olvasni. Ismeri a számok tulajdonságait. Racionális számok összehasonlítása, összefüggések felfedezése, szabály megfogalmazása. Sorozatok folytatása a felismert szabály alapján. Adatok leolvasása táblázatból, koordináta-rendszer adatpárjainak leolvasása, lejegyzése. Adatok beírása táblázatba a felismert szabály alapján, ábrázolásuk koordináta-rendszerben. Statisztikai adatok lejegyzése, ábrázolása egyszerűbb esetekben. Valószínűségi játékokban az esetek lejegyzése. Értékelés Elégséges Közepes Jó Jeles A tanult számkörben A tanult számkörben tájékozódik. jól tájékozódik. A racionális számokat kezdeti megerősítést igényelve írja és olvassa. Ismeri a számok és műveletek tanult tulajdonságait. A racionális számokat helyesen írja és olvassa. Ismeri és érti a számok és a műveletek tulajdonságait. A tanult számkörben biztonsággal tájékozódik. A racionális számokat helyesen írja és olvassa. Érti és alkalmazni is tudja a számok és műveletek tulajdonságait.
Értékelés Elégséges Közepes Jó Jeles A megértett fogalmak A megértett alkalmazására fogalmakat jól egyszerűbb esetekben alkalmazza. képes. A tanult és megértett fogalmak alkalmazására csak irányítással és állandó megerősítéssel képes. A műveletek értelmezéséhez is folyamatos megerősítést igényel, összefüggések leírására matematikai nyelvezettel nem képes. A műveletek és inverzeik kapcsolatának értelmezésében bizonytalan. Ismeri a tanult műveleti tulajdonságokat. Ismeri a számológép használatát alapműveletek megoldásához. Mérőszám és mértékegység közti összefüggés felismerésére nem képes. A mennyiségek méréséhez önállóan választ szükséges eszközt, de a mértékegység helyes kiválasztására nem képes. A tanult alakzatokat legjellemzőbb közös tulajdonságaik szerint csoportosítja. A cselekvés során szerzett információk feldolgozására önállóan nem képes. A műveletek értelmezéséhez megerősítést vár, összefüggések matematikai nyelvezettel történő leírásában bizonytalan. Ismeri a számológép alkalmazását az alapműveletekhez. Mérőszám és mértékegység közti összefüggés értelmezésében megerősítésre van szüksége. A mennyiségek méréséhez szükséges és alkalmas eszköz választásában önálló, a mértékegység helyes kiválasztásában bizonytalan. A tanult alakzatokat jellemző tulajdonságaik szerint tudja csoportosítani. A cselekvés során szerzett információk feldolgozásához irányításra van szüksége. A műveletek értelmezésében önálló, összefüggések matematikai nyelvezettel való leírására képes. A számológépet tudja használni alapműveletek végzéséhez. Mérőszám és mértékegység összefüggését értelmezi. A mennyiségek méréséhez megtalálja a legalkalmasabb eszközt, a mértékegységet is helyesen választja meg hozzá. A tanult alakzatokat tulajdonságaik szerint jól csoportosítja. A cselekvés során szerzett információkat képes feldolgozni. A matematikai fogalmakat helyesen alkalmazza. A műveletek értelmezésében, megoldásában és az összefüggések matematikai nyelvezettel való leírásában egyaránt önálló. A számológép alapműveleteknél való alkalmazásában gyakorlott. Mérőszám és mértékegység összefüggését jól értelmezi. A mennyiségek méréséhez megtalálja a legalkalmasabb eszközt és mértékegységet. A tanult alakzatok különféle csoportosítására önállóan képes. A cselekvés során szerzett információit önállóan feldolgozza.
Matematika tantárgy értékelésének formái, szempontjai Diagnosztizáló értékelés: tájékozódás a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt, előzetes tudás mérése. Formatív (formáló-segítő) értékelés: a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Kölcsönös információcsere a tanár és diák között az oktatás folyamán. Szummatív (lezáró-összegző) értékelés: A tanulói tudásszint értékelése tanév végén, illetve pedagógiai szakaszonként. A tanulók értékelésének és minősítésének formái: - szöveges értékelés (szóban és írásban) - érdemjeggyel történő értékelés Az egységes értékelés kialakítása végett egységes százalékkulcs alapján váltjuk át az írásbeli tanulói munkák százalékos eredményét érdemjeggyé, osztályzattá. Százalékkulcsok: jeles 100%-91% jó 90%-76% közepes 75%-51% elégséges 50%-35% elégtelen 34%-0%