TİKETEREBESI ÚJ ENERGETIKAI FORRÁS (NEZ TREBIŠOV) 3 x 240 MW + PPC 165 MW A. ALAPVETÖ INFORMÁCIÓK 1. Alapvetı információk az indítványozóról / tervezırıl
1. Megnevezése (név) ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a. s. 2. Azonosító száma 3. Címe 36 602 353, Adószám (DIČ): 2022124049, Közösségi adószám (IČ DPH): SK2022124049 040 01 Košice Hlavná 51 4. Az indítványozó feljogosított képviselıjének vezeték- és utóneve, címe, telefonszáma és egyéb más, a kapcsolattartással összefüggı adata Jankaj Michal, a ČES, a. s. igazgatóságának tagja, telefon: (0905) 960122 e - mail: jankaj@slovenskaenergia.sk 5. Annak a kapcsolattartó személynek a vezeték- és utóneve, címe, telefonszáma és egyéb más, a kapcsolattartással összefüggı adata, akitıl releváns információkat lehet kapni a tervezett tevékenységrıl, valamint a konzultáció lehetıségének helye Ing. Chlebák Milan, ČES, a. s., telefon: (055) 6829620, mobil: (0905) 960252 e - mail: chlebak@cesas.sk Československá energetická spoločnosť, a. s., telephely: 04031 Košice, Letná 45, P. O. Box A - 1, Ing. Lopatník František, ČES, a. s., telefon: (055) 6829620, mobil: (0905) 960121 e - mail: lopatnik@cesas.sk Československá energetická spoločnosť, a. s., telephely: 04031 Košice, Letná 45, P. O. Box A - 1, II. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos alapvetı információk 1. Megnevezés 2. Cél Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) A tervezett tevékenység célja három új energetikai blokk: egyenként 240 MW teljesítményő széntüzeléső és egy 165 MW teljesítményő gız - gáz ciklusú blokk felépítése Tıketerebes (Trebišov) ipari övezetében, az egykori élelmiszeripari komplexum területén (elhagyott cukorgyár). 46
A tervezett tevékenység értékelésérıl készített jelentés egyike lesz azoknak a dokumentumoknak, amelyeket a Területi tervezésrıl az építési eljárás lefolytatásának rendjérıl szóló, a késıbbi módosításokkal együtt hatályos 50/1976 Z. z. sz. törvény alapján szükséges elvi építési engedély, illetve az építési engedély iránt benyújtott kérelemhez csatolunk, s amelynek az alapján majd kiadják ezeket az engedélyeket. 3. Felhasználó ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a. s. 041 01 Košice, Hlavná 51. Azonosító számok: 36 602 353, DIČ 2022124049, IČ DPH SK2022124049 4. Elhelyezés (kataszteri terület, helyrajzi szám) Kerület: Kassai (Košický) Járás: Tıketerebes (Trebišov) Város: Tıketerebes (Trebišov) Azoknak a telkeknek a felsorolása, amelyeken a létesítmény elhelyezésre kerül: 1. A fı építkezés telkei Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4295/11, 4300/1, 4300/6, 4300/7, 4310/1, 4302/2, 4301/3, 4301/4, 4301/5, 4343/1, 4353/1, 4353/18, 4353/19, 4353/20, 4353/21, 4353/22, 4353/23, 4353/24, 4353/26, 4353/34, 4353/37, 4353/38, 4353/39, 4353/40, 4353/41, 4353/42, 4353/43, 4353/44, 4354/45, 4353/46, 4353/47, 4353/48, 4353/49, 4353/143, 4353/145, 4353/186, 4353/214, 4353/279, 4353/280. Összes terület: 499.043 2. A fı építkezés területén kívül esı telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4288/8, 4288/9, 4300/8, 4545, 4546, 4292/2, 4292/2, 4295/13, 4299, 4353/196, 4353/207, 4353/361, 4353/362, 4353/363, 4345/1, 4302, 4306, 4307, 4308, 4309, 4310, 4314, 4315, 4324, 4325, 4327, 4328, 4329, 4330, 4333, 4335, 4336, 4337, 4338, 4339, 4346, 4347, 4348, 4349, 4350, 4351, 4497, 4303/1, 4303/3, 4303/35, 4303/39, 4304/4, 4303/43, 4305/5, 4305/6, 4303/7, 4303/8, 4303/9, 4303/10, 4303/11, 4303/12, 4303/13, 4303/14, 4303/15, 4303/16, 4303/17, 4303/18, 4303/19, 4303/22, 4303/23, 4303/24, 4303/25, 4303/26, 4303/27, 4303/28, 4303/29, 4303/30, 4303/31, 4303/32, 4303/33, 4303/34, 4303/36, 4303/37, 4303/38, 4303/40, 4303/41, 4303/42, 4303/44, 4303/45, 4303/46, 4303/47, 4303/48, 4303/49, 4303/50, 4303/51, 4303/52, 4303/53, 4304/1, 4304/2, 4304/3, 4304/4, 4304/40, 4304/5, 4304/6, 4304/7, 4304/8, 4304/9, 4304/10, 4304/12, 4304/13, 4304/14, 4304/15, 4304/16, 4304/17, 4304/18, 4304/19, 4304/20, 4304/21, 4304/22, 4304/23, 4304/24, 4304/25, 4304/26, 4304/27, 4304/28, 4304/29, 4304/30, 4304/31, 4304/32, 4304/33, 4304/34, 4304/35, 4304/36, 4304/37, 4304/38, 4304/39, 4304/41, 4304/42, 4304/43, 4304/44, 4304/45, 4304/46, 4304/47, 4304/48, 4304/49, 4305/1, 4305/2, 4305/3, 4305/11, 4305/12, 4305/13, 4305/14, 4311/1, 4311/10, 4311/11, 4311/3, 4311/5, 4311/8, 4311/9, 4312/2, 4313/1, 4313/2, 4313/3, 4313/4, 4313/5, 4313/6, 4313/7, 4313/8, 4316/1, 4316/2, 4318/1, 4318/2, 4318/3, 4318/4, 4318/6, 4319/10, 4319/14, 4319/5, 4319/6, 4319/7, 4319/8, 4319/9, 4319/1, 4319/2, 4319/3, 4319/4, 4320/1, 4320/2, 4320/5, 4321/1, 4321/2, 4321/3, 4321/4, 4321/5, 4321/6, 4321/7, 4321/8, 4322/1, 4322/2, 4322/3, 4322/4, 4323/1, 4323/2, 4323/3, 4323/4, 4326/1, 4326/2, 4334/1, 4334/2, 434/3, 4334/4, 4334/8, 4340/1, 4340/10, 4340/11, 4340/12, 4340/13, 4340/14, 4340/15, 4340/16, 4340/18, 4340/19, 4340/2, 4340/3, 4340/4, 4340/5, 4340/6, 4340/7, 4340/8, 4340/9, 47
4341/1, 4341/2, 4342/1, 4342/2, 4342/5, 4342/6, 4353/2, 4353/3, 4353/4, 4353/5, 4353/6, 4353/7, 4353/8, 4353/9, 4353/10, 4353/100, 43453/101, 4353/102, 4353/103, 4353/104, 4353/105, 4353/106, 4353/107, 4353/108, 4353/109, 4353/11, 4353/110, 4353/111, 4353/112, 4353/113, 4353/114, 4353/115, 4353/116, 4353/117, 4353/118, 4353/119, 4353/12, 4353/120, 4353/121, 4353/122, 4353/123, 4353/124, 4353/125, 4353/126, 4353/127, 4353/128, 4353/13, 4353/130, 4353/131, 4353/132, 4353/133, 4353/134, 4353/135, 4353/136, 4353/137, 4353/138, 4353/139, 4353/14, 4353/140, 4353/142, 4353/144, 4353/146, 4353/147, 4353/148, 4353/149, 4353/15, 4353/150, 4353/151, 4353/153, 4353/16, 4353/168, 4353/17, 4353/173, 4353/174, 4353/175, 4353/178, 4353/179, 4353/180, 4353/181, 4353/182, 4353/183, 4353/184, 4353/185, 4353/187, 4353/188, 4353/189, 4353/190, 4353/191, 4353/192, 4353/193, 4353/194, 4353/195, 4353/197, 4353/198, 4353/199, 4353/200, 4353/201, 4353/202, 4353/203, 4353/204, 4353/205, 4353/206, 4353/208, 4353/209, 4353/213, 4353/216, 4353/217, 4353/218, 4353/219, 4353/220, 4353/221, 4353/222, 4353/223, 4353/224, 4353/225, 4353/227, 4353/228, 4353/229, 4353/230, 4353/231, 4353/232, 4353/233, 4353/234, 4353/235, 4353/236, 4353/237, 4353/238, 4353/239, 4353/240, 4353/241, 4353/242, 4353/243, 4353/244, 4353/245, 4353/246, 4353/247, 4353/248, 4353/249, 4353/25, 4353/250, 4353/251, 4353/259, 4353/260, 4353/261, 4353/262, 4353/263, 4353/264, 4353/265, 4353/267, 4353/268, 4353/269, 4353/27, 4353/270, 4353/271, 4353/272, 4353/273, 4353/274, 4353/275, 4353/276, 4353/277, 4353/278, 4353/28, 4353/282, 4353/283, 4353/285, 4353/286, 4353/287, 4353/288, 4353/29, 4353/290, 4353/291, 4353/292, 4353/293, 4353/294, 4353/295, 4353/296, 4353/297, 4353/298, 4353/299, 4353/30, 4353/300, 4353/301, 4353/302, 4353/303, 4353/304, 4353/305, 4353/306, 4353/307, 4353/308, 4353/309, 4353/31, 4353/310, 4353/311, 4353/312, 4353/313, 4353/316, 4353/317, 4353/318, 4353/319, 4353/32, 4353/320, 4353/321, 4353/322, 4353/323, 4353/325, 4353/326, 4353/327, 4353/328, 4353/329, 4353/33, 4353/330, 4353/331, 4353/332, 4353/337, 4353/338, 4353/339, 4353/340, 4353/341, 4353/342, 4353/343, 4353/344, 4353/345, 4353/346, 4353/347, 4353/348, 4353/349, 4353/35, 4353/350, 4353/351, 4353/352, 4353/354, 4353/355, 4353/356, 4353/357, 4353/358, 4353/359, 4353/36, 4353/360, 4353/50, 4353/51, 4353/52, 4353/53, 4353/54, 4353/54, 4353/55, 4353/56, 4353/57, 4353/58, 4353/59, 4353/60, 4353/61, 4353/62, 4353/63, 4353/64, 4353/65, 4353/66, 4353/69, 4353/70, 4353/71, 4353/72, 4353/74, 4353/75, 4353/76, 4353/77, 4353/78, 4353/79, 4353/80, 4353/81, 4353/82, 4353/83, 4353/84, 4353/85, 4353/86, 4353/87, 4353/88, 4353/89, 4353/90, 4353/91, 4353/92, 4353/93, 4353/94, 4353/95, 4353/96, 4353/97, 4353/98, 4353/99, 4356/2, 4362/2. 3. Az Ondava folyón létesítendı szivattyúállomás Horóc (Horovce) község kataszteri területe: a. A létesítmény elhelyezésére szolgáló telkek: 788, 788 b. Szomszédos telkek: 769, 821, 811, 790 4. Az Ondava folyóhoz vezetı korridor telkei: a. Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 4531/1, 4601, 4603, 8383 E, 8384 E b. Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1617/1, 1615, 1614, 1611, 1609, 1592, 1515, 2591/2 E, 2533/2 E, 2531 E c. Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 817, 811, 789, 788, 769 d. Szomszédos telkek: Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 10438 E, 10437 E, 10436 E, 10435 E, 10434 E, 10433 E, 10432 E, 10431 E, 10430 E, 10429 E, 10428 E, 10427 E, 10426 E, 48
8375 E, 8376 E, 8377 E, 7819/3 E, 8378 E, 4602/2 E, 7820/1 E, 7821/1 E, 7819/1 E, 7189/3 E Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1613, 1610, 1615, 1591, 1594, 1597 Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 818, 813/2 5. Csatlakozások a fı építési területén kívül esı telkek: a. Gázcsatlakozás Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4340/10, 4340/11, 4340/9, 4497 Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/153, 4327, 4486/1, 4486, 4327, 4334/1, 4334/4, 4334/2, 4334/3, 4340/13, 4340/12, 4341/1, 4340/6, 4340/5, 4342/6, 4342/1, 4340/19, 4353/246, 4346, 4353/244, 4340/14, 4340/15, 4340/4, 4353/157, 4340/18, 4340/16 b. Szennyvíz csatornára történı csatlakozás Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/97, 4340/1, 4334/1, 4353/207 Szomszédos telkek: Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/218, 4353/219, 4353/277, 4353/196 C. A kutakból nyert ivóvíz bevezetésére szolgáló vezeték Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4601, 4531/1, 4288/8, 4603 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 10438 E, 10437 E, 10436 E, 10435 E, 10434 E, 10433 E, 10432 E, 10431 E, 10430 E, 10429 E, 10428 E, 10427 E, 10426 E, 8375 E, 8376 E, 8377 E, 7819/3 E, 8378 E, 4602/2 E, 7820/1 E, 7821/1 E, 7819/1 E, 7189/3 E Szomszédos telkek Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1613 d. A nyugati irányból származó víz bevezetésére szolgáló vezeték Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4486/1, 4544/1, 7753, 7749/24 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 7749/25, 7749/13 e. Víz elvezetése a Trnávka patakba Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4531/1, 4288/8 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4531/14 f. Vízelvezetı csatorna Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4299 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/208, 4353/262, 4546, 4545, 4482, 4256/3, 4256/4, 4260, 4264, 4269, 2468/1, 4263/2, 4270/2, 4276, 4279, 4484, 4287/1, 4287/4, 4286/14, 4286/1 g. Az áram bevezetése északi irányból Miglész (Milhostov) község kataszteri területe: 688/16 E Szomszédos telkek Miglész (Milhostov) község kataszteri területe: 688/16, 688/7, 689/46 h. Az áram bevezetése nyugati irányból Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/332, 4353/36 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/216, 4353/35 ch. Megközelítı út nyugati irányból Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4340/3, 4497 Szomszédos telkek Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4342/6, 4342/5, 4340/19, 4353/246, 4340/6, 4353/1, 4341/1, 4486/1 49
5. A tervezett tevékenység térbeli áttekintı hajszínrajza (lépték 1: 50 000) A tervezett tevékenység elhelyezésének térbeli áttekinthetı helyszínrajzát az 1. sz. (NEZ Trebišov) és a 2. sz. (2002. évben készült ortofototérkép) melléklet tartalmazza. Az egykori tıketerebesi élelmiszeri kombinát területének érintett része keretezéssel van körül határolva) 6. A létesítmény adott térségben történı elhelyezésének oka A városban és az egész terebesi körzetben magas a munkanélküliség aránya. Ezek fıleg különbözı szakmájú, szakközépiskolát végzett munkások, valamint közép- és fıiskolát végzett dolgozók. A város önkormányzati testületei intenzív tárgyalásokat folytatnak az ipari termelés megújításának lehetıségeirıl, amely munkalehetıséget biztosítana a város és a környék lakosai számára. A kiválasztott térség közlekedési, megközelíthetıségi és a közmő-hálózat, valamint az elegendı mennyiségő, megfelelıen képzett munkaerı szempontjából megfelelı. Az össz-szlovákiai kritériumokon túl a hely kiválasztásánál az alábbi regionális kritériumok játszottak szerepet: - elegendı nagyságú rendelkezésre álló terület, amely biztosítja a megfelelı fejlıdési lehetıségeket a beruházási aktivitások beindítása esetén, - az emberi erıforrások (LPP) egyenletes megoszlása a kerületben lehetıséget nyújt a kerület egyes szubrégióiban a potenciális fejlıdési impulzusok kialakításához, - a települési hálózat jelenlegi súlypontjaira történı orientáció, - lokális komparatív elınyök és perdiszpozíciók kihasználása (Ďurkov - geotermális forrás, Dobrá a széles nyomtávú vasúthoz kapcsolódó kiépített teherterminál). Az indítványozó beruházási terve, valamint a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumának 2007. február 19-én kiadott 363/2007 3400 sz. határozata (igazolás arról, hogy a villamos energia elıállítását célzó, 885 MW össz-teljesítményő energetikai blokkok beruházására vonatkozó szándék összhangban áll a Szlovák Köztársaság hosszú távú energetikai koncepciójával) szerint az energetikai forrás felépítése Töketerebes (Trebišov) város ipari övezetében, az egykori élelmiszeripari komplexum területén (elhagyatott és lepusztult cukorgyár) valósulna meg. Egy változatot feltételezı megoldásban gondolkodunk. A javasolt energiaforrás elhelyezése biztosítja a rendelkezésre álló, a tervezet tevékenység elıterjesztıjének tulajdonát képezı építési terület hatékony és célszerő hasznosítását. Pozitívan foglalt állást a jövıbeni léteszmények elhelyezésével kapcsolatban 2006. május 26-án a 3619/2006 sz. levelében a tıketerebesi polgármester is. Ez az elhelyezkedés azért is elınyıs, mert könnyen megvalósítható a már létezı közmővekhez, médiumokhoz, közlekedési infrastruktúrához és az úgynevezett nyers (technológiai) víz forrásához (Ondava folyó), amely az erımő hőtırendszerébıl kikerülı hulladék-víz befogadó közege is lesz. Az adott térségben történı elhelyezés további elınye, hogy kellı közelségben található az a pont (Nagykaposi - Veľké Kapušany elosztó állomás), ahol az erımő teljesítményét csatlakoztani lehet a 400 kv villamos-távvezeték és elosztó rendszerhez, valamint a blokknak a tıketerebesi 110 kv elosztóállomáson a tartalék áramellátó rendszerre rákapcsolása. 50
A tervezett tevékenység megvalósítása nem igényli a mezıgazdasági mővelés alatt álló földterületek alapjába (PPF) és az erdıgazdasági mővelés alatt álló földterületek alapjába (LPF) tartozó földterületek jelentısebb igénybe vételét, sem pedig a környezı természetbe történı beavatkozást. A megoldás mőszaki koncepciója lehetıvé teszi, hogy ilyen irányú érdeklıdés esetén, az energetikai blokkokat utólag átalakítását a legközelebbi környék energia-ellátására (távhı-ellátás). A csúcstechnológia alkalmazása biztosítja, hogy olyan mennyiségő emisszió kerüljön ki a levegıbe, amely nem haladja meg a meghatározott határértékeket, s így nem kerül veszélybe a lakosság egészsége. Az új energetikai forrás 40, illetve 30 éves idıtartamra biztosítja a blokkok gazdasági szempontból hatékony üzemeltetését, valamint az építési terület komparatív elınyeinek az optimális kihasználását, annak térbeli adottságait és infrastruktúráját. Az energiaforrás elrendezésének koncepciója az EU-nak a nagy, égetı berendezések esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) alkalmazására vonatkozó referencia-dokumentumainak figyelembe vételével készült. Szlovákiai körülmények között egyedülálló lesz az összehasonlítható teljesítményő széntüzeléső blokkok, valamint egy nagy, a villamos távvezeték-rendszer számára széles körő szolgáltatásokat nyújtó gız-gáz ciklusú energia-forrással való kombinációja esetén a legjobb hozzáférhetı technika alkalmazása. Az ilyen blokkok egy telepen történı elhelyezése nagy segítséget jelent Szlovákia kedvezıtlen energetikai mérlegének megoldásához abban az idıben, atom- és hagyományos hıerımői blokkok kerülnek leállításra. Az üzemelési élettartamuk végét járó 110 MW-os hagyományos blokkokat így a fluid égetési technológiát alkalmazó, több mint kétszeres teljesítményő 240 MV széntüzeléső blokkokkal lehet kiváltani, amelyeknek tág a szabályozhatósági tartománya (40 és 100 % között), s fıleg sokkal hatékonyabb a mőködtetésük. A tevékenység tárgyi céljai és hatásai: - 3 db. új, fluid égetési technológiájú, kompakt kivitelezéső 240 MW os blokk építése és üzembe állítása, amelyekben lehetıség lesz más, megújuló energia-forrásokból származó főtıanyagoknak (pl. faaprítéknak) az égetésére is. - Egy kombinált gız-gáz ciklusú, nagy rugalmasságú blokk felépítése, amely képes eleget tenni a hálózati igényeknek (bármikor rendelkezésre álló energiaforrás, amely képes a hidegindításra is). - A blokkok és a többi üzemi berendezés elhelyezése az egykor élelmiszeripari komplexum területén, amely a beruházó saját tulajdona. A jelenlegi környezeti és közegészségügyi szempontból kedvezıtlen környezeti állapot megszüntetése a területen. - Az üzemi terület jelenlegi infrastruktúrájának kihasználása és feljavítása (beleértve a közlekedési rendszerre való kapcsolódást. Annak az egyedülálló elınynek a kihasználása, hogy közvetlen közelben közel halad a széles és a normál nyomtávú vasútvonal, amelyeken biztosítani lehet a biztonságos tüzelıanyag ellátást. - A kondenzációs blokkok építészeti és mőszaki megoldása biztosítja, hogy (amennyiben felmerül az ilyen igény) a fı termelı berendezéseken való nagyobb mértékő átalakítások nélkül a jövıben az erımő tartósan hıt szolgáltasson Töketerebes (Trebišov) és a környezı települések számára. - A tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NZ Trebišov) blokkok rákapcsolása a 400 kv villamos-energia átviteli és elosztó, az erımő teljesítményének kivezetése a 400 kv rendszerbe (nagykaposi - Veľké Kapušany elosztó közont), valamint a blokkok tartalék áramellátásának rákapcsolása a 110 kv elosztó központra. 51
- Az integrált projekt célja az energetikai melléktermékek másodlagos nyersanyagként, illetve kereskedelmi, perspektivikusan pedig árvízvédelmi célú hasznosítása a régióban. A Tıketerebes (Trebišov) város ipari övezetében tervezett Új energetikai Forrás (NEZ) egy korszerő kombinált energiaforrást képez, amely a szlovák villamos-energia átviteli rendszer széles skálán mozgó igényeknek megfelelıen teszi lehetıvé az elektromos energia szállítását. A tervezett blokkok kíméletesebbek a természeti környezethez és a kibocsátott emisszió értékei betartják a hozzáférhetı legjobb technológiák együttese (BREF) által ajánlott határértékeket. A projektben alkalmazott minden érték megfelel az érvényes szlovák jogszabályok követelményeinek. A villamos energia átviteli rendszer kelet-szlovákiai üzemeltetése szempontjából kulcsfontosságú szerepe lesz a gız-gáz ciklusú blokknak, amely gyors indíthatóságával, olyan fontos támogatási szolgáltatásokat nyújt, mint pl. sziget üzemmódban való mőködés, valamint az elıre nem tervezett módon történı azonnali üzembe helyezés ( indítás a sötétbıl ). Gız-gáz ciklus a legmodernebb technológiai folyamatok alkalmazását jelenti: a magas hımérséklető gázok bevezetését és a gız-ciklus optimalizált paraméterei melletti lehetı legalacsonyabb hımérséklet mellett történı kivezetését. A technológiai folyamat segítségével a földgáz tüzelıanyag magas hatásfokkal kerül átalakításra. A kombinált ciklus hatásfoka tiszta kondenzációs üzemeltetés esetén bruttó 49,6 %-os lesz. A gız-gáz ciklusú megoldás összhangban van az elérhetı legjobb technológia (BAT) követelményeivel, biztonságos, környezetbarát és gazdaságilag hatékony villamosenergia-ellátását biztosít. Alacsony beruházási költség- és rövid építési idı-igénnyel, a beépített teljesítményhez képest nagyfokú kompaktsággal, ugyanakkor viszont a légköri viszonyoktól nagyobb mértékben függı teljesítménnyel és hatékonysággal rendelkezik. A teljesítmény kivezetésének szempontjából elıny, hogy viszonylag közel, Nagykaposon (Veľké Kapušany) és Lemesányban (Lemešany) találhatók a nagy 400 kv elosztó központok. Az egyes blokkok teljesítményének a Nagykaposon (Veľké Kapušany) és Lemesányban (Lemešany) található elosztó központokba való kivezetéséhez a 400 kv feszültségi szint megválasztása biztosítja az elektoros energia álvitele során elıforduló veszteségek minimálisra való csökkentését és az elektromos energiaszállítás magas fokú megbízhatóságát. A 400 kv átviteli rendszer szinkron üzemmódban, az UCTE részeként üzemel és Európa egész területén biztosítja az együttmőködést. A saját felhasználás (VS) blokkonként van megoldva, tehát az egyik blokk meghibásodása nem befolyásolja a többi blokk mőködését. A saját felhasználást (VS) biztosító transzformátorok 6 kv feszültségi szinteken a feszültség jó szabályozását teszik lehetıvé, és az alacsony feszültségő hálózat (NN) optimális feltételt biztosít az egyes saját fogyasztók mőködéséhez. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) másodlagos nyersanyagok, az úgynevezett energetikai melléktermékek forrása is lesz, amely melléktermékek építési célokra, kıbányák és hulladéklerakók rekultiválására, útépítésre, stb. használhatók fel. A blokkok építészeti és technológiai megoldása lehetıvé teszi anélkül, hogy a termelı berendezésen nagyobb átalakításokat kellene végezni, és feltételezve az ez iránti érdeklıdést hosszú távú hıszolgáltatását biztosít Tıketerebes (Trebišov) város (és a távolabb fekvı Nagymihály - Michalovce) számára. A villamos energia és a hı kombinált elıállítása jelentıs mértékben javul a blokkok teljes hatékonysága és a primer energiaforrások hasznosítása. 52
Az Új Energetikai Forrás Tıketerebes (Trebišov) város ipari övezetében, olyan telkeken kerül elhelyezésre, amelyek a befektetı tulajdonában vannak. A projekt számol az ipari övezet és a környezete közötti elınyös kapcsolat kihasználásával. A térség kiemelkedı elınye a közeli normál nyomtávú és a szlovák-ukrán határtól egész Kassáig (Košice) vezetı széles vasútvonal követlen szomszédsága. Ez lehetıvé teszi a különbözı szubsztrátumok, fıleg ukrán, orosz és lengyel forrásokból, illetve más helyekrıl származó energetikai szén szállítását. Elıny az Ondava folyó relatív közelsége is, amely elegendı mennyiségő ipari vizet biztosít az Új Energetikai Forrás (NEZ) technológiai berendezéseiben használt víz utánpótlásához, valamint a kiengedett ipari hulladékvíz befogadó közege is lesz. Tıketerebes (Trebišov) város környékén kellıen méretezettek a gázvezeték hálózatok ahhoz, hogy biztosítsák az Új Energetikai Forrás (NEZ) főtıanyaggal való ellátását. Az élelmiszeripari komplexum területének hatékony kihasználása az építkezés számára kb. 50 %- ot tesz ki. Ennek a területnek a nagy részét a volt cukorgyár speciális magassági tulajdonságokkal rendelkezı derítıtartályai foglalják el, amelyek különben nehezen hasznosíthatók. Az Új Energetikai Forrás létesítésére vonatkozó javaslat kidolgozásakor figyelembe vettük a telek speciális tulajdonságai, a relatíve elhagyott üres terület hasznosítását, a közlekedési útvonalak és a közüzemi hálózatok elhelyezését is. A többi építési terület hasznosítása az Új Energetikai Forrás megvalósításától függ. Ezek közé az egyéb építési területek közé soroljuk az energetikai melléktermékek (VEP) külsı lerakóhelyét, továbbá közmőhálózatokhoz való csatlakozás létesítéséhez, a nyersvíz kiemeléséhez és az erımő területére történı elvezetéséhez, valamint a szennyvizeknek az Ondava folyóba történı kiengedéséhez szükséges korridorokat, továbbá azoknak a kapcsolódó beruházásoknak a létesítéséhez szükséges építési területeket, amelyeket más beruházók fognak megvalósítani. Ilyenek lesznek, pl. az elektromos teljesítmény kivezetése, a tartalék áramellátás biztosítása, gáz és egyéb más közmőhálózatokra történı csatlakozások. A NEZ felépítése elınyt jelent Tıketerebes (Trebišov) város és környéke számára. Hasznosítja és megerısíti az infrastruktúrát, jelentıs mértékben javítja az egykori élelmiszeripari komplexum jelenlegi lepusztult (devasztálódott) területének állapotot, egy sor munkalehetıséget biztosít a munkavállalók valamennyi kategóriája (beleértve a felsıfokú végzettséggel rendelkezık) számára, a szolgáltatási szektorban dolgozók és a külsı beszállító vállalkozások számára. A javasolt tevékenység összhangja a régió fenntartható fejlıdésének koncepciójával Az állam környezeti politikájának stratégiája, alapelvei és prioritásai: 1. A légkör védelme a szennyezı anyagoktól és globális environmentális biztonság 2. Elegendı ivóvíz biztosítása, a többi víz szennyezése mértékének a megengedett mérték alá történı csökkentése. 3. A talaj degradációtól való védelme, az élelmiszerek és az egyéb más termékek hibátlanságának a biztosítása. 4. A hulladékok mennyiségének csökkentése, a hulladékok hasznosítása és helyes ártalmatlanítása. 5. A biológiai sokféleség fenntartása, a természeti források racionális kihasználása és védelme, valamint a táj térbeli struktúrájának és kihasználásának optimalizálása. 53
A területi fejlıdés tájökológiai feltételei a táj olyan tulajdonságainak az összességét jelentik, amelyek esetében meg lehet határozni a táj az ember által történı használatának mértékét, azzal a feltétellel, hogy biztosított marad a biodiverzitás, a természeti források, a táj ökológiai stabilitásának, valamint a táj egyéb más minıségi és mennyiségi tulajdonságainak, valamint a táj egyes elemei közti kölcsönös kapcsolat fenntartható megújulása. A feltételek értékeléséhez alapul olyan kritériumok szolgálnak, mint az ökostabilizációs elemek összessége (a természetvédelmi elemek: a flóra és a fauna kis és nagy területet felölelı, valamint nemzetközi rendszerei, amelyeket biocentrumokra és biokorridorokra osztunk fel, az erdıterületek: a védıerdık, a különleges rendeltetéső erdık, a magról vetett növényzet, az ökológiailag fontos természeti források: geológiai, vízi, talaj stb. továbbá a kulturális örökség elemei). Az értékelés céljára ugyancsak alapul szolgálnak a táj stressz-elemei: a pont, a vonalas és az egész térséget érintı olyan elemek, amelyek negatív módon befolyásolhatják a táj természetes összetevıire, nem csak a szabad, hanem az urbanizált természeti környezetben is pl.: a légkör, a vizek, a talaj és az erdık szennyezı forrásai, mezıgazdasági területek és az intenzív mezıgazdasági termelésbe vont területek, a zajforrások, a hulladék-lerakó helyek, az út és a vasút pályák által képzett vonal-akadályok, az erısen szennyezett folyóvizek, a rekreációs területek, amelyek úgyszintén negatív hatást gyakorolnak a környezı tájra, azok a területek, ahol bányászat folyik, a víz és a szél eróziójának kitett területek, a katonai gyakorlóterek, stb. A pozitív és negatív elemek vetületei képezik a táj tájökológiai potenciálját, valamint azokat a korlátokat, amelyek befolyásolják a területi fejlıdést és ezzel magának a tájnak az önálló gazdasági hasznosítását. A tájökológiai feltételek szintje a táj 3 fokozatú területi tagolás segítségével vannak kifejezve: 1. Ökológiailag értékes terület, amelyet túlnyomórészt az erdıs, hegyi területek alkotnak. 2. Ökológiailag megfelelı, standard terület, amelyen túlsúlyban vannak az ökológiailag stabilizált és a stressz elemek. Ennél a tájtípusnál fıleg a vidéki településformák, valamint a terület mezıgazdasági hasznosítása kisebb erdıkomplexumokkal dominálnak. 3. Ökológiai szempontból megbontott terület, amelyet az erıs urbanizáció (túlnyomórészt városi típusú települések, a táj intenzív mezıgazdasági hasznosítása) jellemez. Az ökostabilizációs elemek közül itt csak az elszigetelt, kis kiterjedéső védett területek, az ökológiai stabilitás területi rendszerébe (ÚSES) tartozó elemek közül pedig többnyire a helyi jelentıségő elemek fordulnak elı. A geo-alapba tartozó területek közül csak minimális elemek fordulnak elı. A táj egyes kiterjedt részein teljesen hiányoznak az erdık. Kis arányban fellelhetı a nem erdıt alkotó fás szárú vegetáció. Fölényre tesznek szert a pont-, a vonalas és az egész térséget befolyásoló stressz-elemek, amelyek hatásai sokszor negatívan kedvezıtlen hatást gyakorolnak a környezı, ökológiailag értékesebb tájakra. A stressz-elemek állandó befolyásnak következtében nagyon erıs mértékben megváltoztak a táj biotikus tényezıi. A területi-közigazgatási felosztás alapján ebbe a tájtípusba sorolható a Tıketrebesi-járás síksági része. Ezeknek a térségeknek a területi fejlesztés szempontjából korlátozó tényezınek számítanak a táj természeti alkotóeleminek védıövezeti. A demográfiai jellemzık mutatói a nagyon rövid 1996 2000. évek közötti idıszakban meredek csökkenést mutatnak. Az egyes kerületben különbözıek ennek a mutatónak az értékei. Pozitív értékeket mutat, pl. a kassai (Košice) kerület: 2,32 a 2000, évben, és 3,14 az 1996. évben. 54
A szociális infrastruktúrát tekintve Töketerest (Trebišov) a második csoport második alcsoportjába sorolható (a 2. alcsoportot azok a községek alkotják, amelyek jelenleg 20 és 30 ezer lakosú járások székhelyei). Lényegében a régión túlmutató jelentıségő városokról van szó. A második alcsoportban már kezdenek feltőnni az egyes városok specifikus feltételei is. Kelet-Szlovákiában figyelmet kell szentelni a Zempléni térségben található centrumok fejlıdésére is. A fejlıdési trendek, valamint a nemzetközi, regionális fejlıdési struktúra alapján (Kárpát-Eurorégió) a Zempléni térségben kívánatos lenne a Kassa (Košice) és Eperjes (Prešov) központokon túl, egy további országos jelentıségő centrum kialakítása. A gazdaság, illetve a társadalom élete egyéb területeinek elıretörı globalizációja és internnacionalizálódása idején, az összes község és központot érintik a nemzetközi kapcsolatok és összefüggések vonatkozásai. Az aktív nemzetközi együttmőködésbe való bekapcsolódásuk mértéke a saját aktivitásuktól fog függeni. Ezeknek a tényezıknek a súlya idıvel (a szlovákiai települések közötti minimális távolságok és a nemzetközi szervezeti struktúrák a szlovákiai eurorégiók már most maghatározott felosztása alapján csökkenni fog. A Tıketerebesi-járás termelési szempontból a 2. csoport harmadik szintjébe tartozik. A települési struktúra kisebb jelentıségő súlyt képvisel, amelyben a csak áttételesen érvényesül a centrumnak a legközelebbi környékére gyakorolt centripetális hatása. Az agglomerációs térségek fejlesztésével összefüggésben, az európai koncepciókban megfogalmazott tapasztalatokkal és ajánlásokkal a Tıketerebesi-járás körülményei között is ajánlásokat lehet megfogalmazni az agglomerációk (a települési súlypontok) fejlesztésére: 1. Ahhoz, hogy az agglomeráció akcióképes, versenyképes és sikeres legyen a munkaerı-piaci igények kielégítésében, a központi városnak kellıen erıs, a saját város határain túlra is kiterjedı gazdasági potenciállal kell rendelkeznie. Ennek elıfeltétele, hogy a városban kellıen diverzifikált gazdasági bázis legyen. A városok fejlıdési képességétıl függ a vidék fejlıdési képessége is. 2. A település-hálózat súlypontjainak és a szomszédos vidéki térség további pozitív fejlıdése érdekében támogatni kell a városok gazdasági bázisainak a diverzifikálását. A sikert a helyi adottságok és sajátosságok kihasználásával lehetne elérni. 3. Az akció- és versenyképes agglomerációnak a saját fejlıdésénél magasabb szintő funkcionális komplexitásból kell kiindulnia, ami csak regionális kontextusban lehetséges. Ennek alapját az egyes városok egymás közötti együttmőködése, illetve a város és környékének szoros együttélése adja. A sajátosságok és funkcionális komponensek feltárását, valamint a lokális potenciálok racionális és optimális hasznosításának érdekét szem elıtt tartó kölcsönös megértésrıl és egymás kiegészítésérıl van szó. 4. A városok a nagyobb vonzás megszerzése és a nagyobb hatékonyság biztosítása területén csupán a saját területükön belül a jövıben nem lesznek képesek kellıen elegendı feltételt biztosítani a potenciális érdeklıdık számára. Ez azt jelenti, hogy a városoknak meg kell tanulniuk az un. kooperatív konkurencia viszonyi közötti együttélést, és közös érdektıl vezérelve képesekké kell válniuk a 55
tıkeforrásoknak és a befektetéseknek a térségbe történı vonzására. Közös, magasabb szintő, mőködı komplexitást kell felmutatniuk, amelyekbıl közösen fognak profitálni. Azokban a régiókban, ahol nem dolgoznak ki tágabb spektrumú fejlıdési elképzeléseket és feltételeket, ahol hiányoznak a városikon és a régiókon túlmutató hálózati struktúrák, csökkeni fog a lokális és regionális versenyképesség. 5. A helyi adottságok kihasználása képezi az elıfeltételét annak, hogy vonzó és egyedülálló ajánlatot állítsanak össze a város és a régió aktivitásainak fejlesztése céljából. Ezek közé az alapvetı feltételek közé tartozik azoknak a helyi kulturális és természeti értékeknek az olyan hasznosítása, amelyek segítségével mérsékelhetık a fejlesztési elképzeléseket befolyásoló kedvezıtlen hatások Ennek két hatása van: növekszik az adott térség potenciálja és megteremtıdnek a kulturális és táji értékek aktív védelméhez szükséges feltételek. 6. Az optimális hozzáférhetıség képezi a feltételét a város, az agglomeráció és a településhálózat súlypontja potenciálja növelésének. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen fontos az optimális és az érdekütközésektıl mentes belsı elérhetıségek (gyors és jó minıségő tömegközlekedési eszközök a cárosokon és régiókon belül), valamint a további technikai, kiszolgáló és szociális infrastruktúrával való ellátottság. 7. Szervezeti elıfeltételek a közigazgatás decentralizációja is feltételét képezik a régiók belsı forrásai optimális kihasználásárnak Az egyes regionális egységek irányítási és fejlesztési hatásköreinek hiánya a részterületek funkcióvesztését eredményezi, ami azzal a következménnyel jár, hogy nem megfelelı és nem optimális módon kerülnek hasznosításra a lokális adottságok, illetve azok teljes mértékben figyelmen kívül maradnak. 8. Az egész településrendszer versenyképességének a növelése érdekében ajánlatos hosszabbtávú perspektívában olyan irányba orientálni a kölcsönös települési kötıdéseket, hogy a meglévı természeti és morfológiai akadályok ellenére kialakuljon egy kompakt települési rendszer. 9. Kelet-Szlovákiában a kassa-eperjesi települési súlypontot úgy kell alakítani, hogy annak nemzetközi viszonylatban is meglegyen a domináns pozíciója legyen. Ezért az összes olyan adottság és elıny kihasználását javasoljuk, amelyekkel ez a táj terület különbözik a többitıl. A további fejlesztések során pedig térség gazdasági szintjének a növelését és a nagyvonalúan megalapozott praktikusan megépített közlekedési infrastruktúra továbbépítését javasoljuk. Ennek alapján már lehetséges lesz az egész környék és a szomszédos országok számára fel lehet ajánlani a keleti piacok irányába már megépített közlekedési infrastruktúra kihasználását. A kelet-szlovákiai térségben rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra és létesítményei a nagyobb nemzetközi hasznosítás céljára történı felajánlása a további gazdasági, raktár, átrakó és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek fejlıdésével is járna, ami Kelet-Szlovákia a szomszédos országoknak Kelet-Szlovákiával határos területeinek a sokoldalú fejlıdését eredményezné. A térség gazdasági és közlekedési aktivitásai sikeres fejlıdése sikerének elıfeltétele, hogy ezeken a területeken szoros kötıdés és együttmőködés alakuljon ki a szomszédos külföldi régiókkal. Ezért ebben a térségben javasoljuk a területi és a regionális fejlesztést a nemzetközi 56
összefüggések, valamint a határon átívelı együttmőködés közös céljaiból kiindulva kell levezetni. A második szintő fejlıdés tengelyei: - a varannói-töketrebesi (Vranov- Trebišov) fejlıdési tengely: Varannó-Gálszécs- Tıketerebes (Vranov nad Topľou Secovec Trebišov). A további fejlıdéssorán nagyobb figyelmet kell szentelni a Kassai-kerület (Košický karaj) déli, Tıketerebes (Trebišov) és Királyhelmec (Královsky Chlmec) irányában fekvı részének. A Kassai-kerület déli részét nagyjából a Kelet-szlovákiai-alföld alkotja, ahol szükség lesz a településhálózat szubregionális központjai fejlıdésének támogatására, a gazdasági bázis restrukturalizálására. A Tıketerebes (Trebišov) környéki típusokba sorolása a táj alkotó részeinek terhelése és károsodása alapján A táj terhelése értékelésének alapját a térségben elıforduló negatív (stressz) tényezık hatása képezi. A térségre hatást gyakorló stressz tényezık legfıbb forrását az ember és annak tevékenysége jelenti. Ide sorolható az összes olyan társadalmi-gazdasági tevékenység, amelyek negatív befolyást gyakorolnak az ökoszisztémák természetes fejlıdésére. A Szlovákia természeti környezetének minıségét befolyásoló alapvetı negatív tényezık közé tartoznak az alábbiak: 1. A légkör szennyezése: a Tıkerebesi (Trebišov) járás nem tartozik a terhelt térségek közé (a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 112/1993 Z. z. sz. rendelete) 2. Talajban elıforduló természeti erıforrások degradációja a Tıketerebesi (Trebišov) járás kivétel a talaj kémiai degradációjának értékelése a geokémiai atlasz Talajok része (Čurlík, Šefčík, 2000) alapján történt. 3. Föld alatti vizek szennyezettsége: azok a síkvidéken és völgyekben található térségek, ahol magas a gazdasági (akár ipari, akár mezıgazdasági) tevékenység koncentrációja, a magas szennyezettségő térségek közé tartoznak. Ezekben a térségekben a megengedettnél többszörösen magasabb a szulfátok, a kloridok, a nitrátok, a foszfor vegyületek, a kálium, a vas, a mangán és a széndioxid, valamint számos fém (különösképpen a réz, a cink és a kadmium) koncentrációja. 4. Növényzet terhelése: az erdık egészségi állapotának alapvetı mutatója a defoliáció (az asszimilációs szervek elvesztése). Ennek alapján az erdık károsodását 5 kategóriába soroljuk: az egészségestıl az erısen károsodottig. Az erdei ökoszisztémák terhelésének szintézise alapján a Tıketerebesi (Trebišov) járás nem tartozik az ilyen térségek közé. A stressz-tényezık kölcsönös kombinációja alapján megállapítható, hogy Szlovákiának azokban az alföldi térségeiben, amelyeken intenzív mezıgazdasági termelés folyik, a magasabb fokú szennyezettség, valamint a talajban a magasabb fokú foszfor, fluor és részben kadmium tartalom jellemzi. Ezek a térségek ugyanakkor alacsonyabb térségi ökológiai stabilitással tőnnek ki. Valamennyi régió társadalmi-gazdasági fejlıdése és természeti feltételeinek összehangolása alapfeltétele annak, hogy ne keletkezzenek olyan problémák, amelyek 57
veszélyeztetik a térség ökológiai minıségét, a természeti erıforrásokat, valamint a lakosság közvetlen környezetét. A régiók gazdasági fejlıdése csak akkor lesz sikeres, ha maximálisan tiszteletben tartja a táj elsıdleges, nem megváltoztatható struktúráját. Ezért a régiók gazdasági fejlıdése szempontjából a táj régión túlmutató olyan mutatói, mint a szomszédokhoz regionális és a régión túlmutató értelemben vett viszonyított természetes fekvés, a belsı tagoltság, a természetes határok, valamint ezek gátló hatása és áteresztı képessége, a szomszédokkal való természetes kapcsolatok lehetıségei és létrehozásának módjai, valamint a régiónak a más gazdasági térségekhez viszonyított fekvése. A régiók további fontos és többé-kevésbé állandósult (még ha változtatható) mutatói: a táj jelenlegi struktúrájának ökológiai minısége, az ember közvetlen életkörnyezetének biodiverzitása és alkotó elemeinek minısége. A természeti-szocio-ökonómiai régiókat a fenntartható fejlıdés regionális szinten történı megırzésének alapvetı kiinduló területi egységeinek lehet tekinteni. A területi egységek tagolásánál a természetes regionalizáció jelentette az alapvetı kiindulási helyzetet, amelyet az adminisztratív határok tovább módosítottak, mivel ezekre vonatkoznak a különféle, régiók összehasonlítására alkalmas gazdasági mutatók. A Tıketerebesi (Trebišov) járást a kevésbé fejlett mezıgazdasága és szociális infrastruktúrája miatt a kevésbé fejlett térségként lehet jellemezni, amelyet hátrányosan érintett a mezıgazdaság amely a lakosság nagy része számára biztosított munkaalkalmat visszaesése. A Kelet-szlovákiai régió közlekedési tengelyét a meglévı Va sz. multimediális korridor képezi, amely Kassa térségében kapcsolódik a Érsekújvár-Zólyom-Kassa (Nové Zámky-Zvolen- Košice) TINA vasúthálózattal. Az energetika és Szlovákia területi fejlıdése Az energetika területén feltételezett fejlıdés hatással lesz Szlovákia területének funkcionális hasznosítására. Ezek közül a legfontosabbak: 1. Szlovákia területének gázhálózattal történı magas intenzitású lefedettsége, amely fıleg ökológiai okokból elınyös (különösen akkor, ha gázzal váltanák ki a szilárd főtıanyagok használatát). Ugyanakkor ez fékezi a helyi energiaforrások kihasználásának megfelelı fejlıdését. Figyelembe véve a lakosság szociális helyzetét a gáz további felhasználása a gázárak alakulásától fog függeni. 2. A térségre nézve jelentıs hatással lesz Szlovákia csatlakoztatása a JAMAL tranzit gázvezetékre, a gázfogyasztás szezonális különbségeinek kiegyenlítésére és üzleti célokat (külföldi igényeket) szolgáló új gáztárolók építése. 3. A 2008. évig szükséges lesz az elızı év 90 napos fogyasztásának megfelelı mennyiség elhelyezését biztosítani képes kıolajtárolók kiépítésére, valamint meg kell oldani Szlovákia kıolajellátásának diverzifikálását. 4. Az energetika terén bevezetendı liberalizáció és ezzel összefüggésben az árampiac megnyitása az országba beérkezı, illetve kifelé, szükségessé teszi új távvezetékek, és további nemzetközi csatlakozások kiépítését. 5. A hıerımővek területén innoválni kell a meglévı központi távhı-ellátó rendszert (CZT). Szlovákiában egyelıre hiányoznak az elektromos áram és a hı kogenerációs elıállításának egyértelmő támogatását szolgálni hivatott megfelelı ösztönzık. 58
A környezet zajterhelése ma a legtöbb emberi tevékenység kísérı jelensége. A legjelentısebb zajképzık az ipari üzemek, a közlekedés, az energetikai- és a bányaipar. Regionális szempontból a közlekedés a legjelentısebb zajforrás. A monitoring keretében a kiválasztott városokban a fı közlekedési hálózat közelében mérik a zajszintet. A zajkeltésbıl legnagyobb mértékben a közúti közlekedés (76 %), a vasút (14 %) és a légi közlekedés (10 %) veszi ki a részét. Az egészségügyi ismeretek alapján a 65 db(a) zajszint jelenti azt a határt, amely felett a zaj negatív hatást gyakorol a vegetatív idegrendszerre. A természetes forrásokból származó sugárzás és radon-kockázat: a lakosság sugárterhelésének legjelentısebb forrását a radon és az annak radioaktív átalakulása során keletkezı produktumok (kb. 43 %) jelentik. Ezért megkülönböztetett figyelem kíséri a természetes radioaktivitást és a radon-kockázatot. A Szlovák Köztársaság területén meghatározásra került a lakás céljára szolgáló helyiségek térfogati radon aktivitásának megengedett értéke. Monitoringot vezettek be, és összeállításra kerültek az ország egész területének radon-kockázati térképei. Szlovákia lakosainak tartózkodási helyén radon által elıidézett egészségügyi kockázatok komolyságát a radon ekvivalens térfogai aktivitásának (EOAR) különbözı intervallumaira vonatkozóan, a reprezentatív vizsgálatok eredményei alapján adják meg. A radon ekvivalens térfogati aktivitásának (EOAR) számtani átlaga 48 Bq.m -3, ugyanakkor lényegesen magasabb a családi házak esetében 125 Bq.m -3, valamint a többlakásos házak esetében 22 Bq.m -3 (EOAR átlag: 22 Bq.m -3 ). 7. Az építkezés, valamint a javasolt tevékenység üzemeltetése kezdetének és befejezésének idıpontjai A Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) beruházásának optimális elıkészítése és lefolyása érdekében az építkezést négy ütemre történı felosztását javasoljuk. Az alábbiakban ismertetett ütemezésben felsorolásra kerülnek a feltételt jelentı és kapcsolódó építkezésekkel való kapcsolatok is: 0. ütem Az Új Energetikai Forrás (NEZ) építési helyének felszabadítása. Épületek elbontását, az építési terület (ZS) kialakítását, valamint további, az építkezés 1., 2. és 3. sz. helyszínének szabaddá tételét célzó munkákat feltételez. Ez a szakasz a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás építésének a részét képezi. Ennek dokumentációját az építési engedélyezési-eljárással összefüggésben benyújtott dokumentációhoz kell csatolni. 1. ütem Az Új Energetikai Forrás (NEZ) építése. Elıkészítı munkák és vízgazdálkodás. Ebbe a szakaszba azok az építmények és technológiai együttesek kerülnek besorolásra, melyek a megvalósítása lehetıvé teszi a fı építési terület felszabadítását és a fı energetikai blokk (HVB), valamint a gız-gáz ciklusú blokk (PPC) folyamatos építésének az elıkészítését. Feltételezi a föld alatti mőtárgyak megépítését, valamint az egyéb objektumok 0,00 m szintig történı megépítését, a legfontosabb közlekedési utak, iparvágányok, a fölben és árkokban elhelyezett, a vízgazdálkodási létesítmények és csatlakozások megvalósítását. Ezek a munkák az 1., 2. és 3. sz. építkezési helyszíneken kerülnek megvalósításra. Ez a szakasz része a Tıketerebesi Új energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek, tehát az építési-engedélyezési eljáráshoz benyújtott dokumentációnak. Ennek a szakasznak a részeként kerül kivitelezésre az Új Energetikai Forrás (NEZ) csatlakoztatása a normál és a széles nyomtávú vasúthálózathoz, az Ondava folyón és 59
a Trnávka patakon létesített zsilipek. Ez utóbbi építkezések beruházási szempontból önálló építkezésként kerülnek megvalósításra. 2. Ütem Az Új Energetikai Forrás (NEZ) 3 x 240 + 165 MW építése magába foglalja az épített mőtárgyak és technológiai üzemeltetési egységek többségének a fı energetikai blokk (HVB), valamint a gız-gáz ciklusú blokk (PPC) megépítését is. Ebben a szakaszban valósul meg az építési és szerelési munkák volumenének meghatározó része, valamint a blokkok próbaüzemének indítása. Ez a szakasz része a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek, tehát az építési-engedélyezési eljáráshoz benyújtott dokumentációnak. Ennek a szakasznak a keretében kerül megvalósításra a 400 kv magas feszültségő elosztóállomás, valamint a 400 kv magas feszültségő távvezeték átalakítása, továbbá a 110 kv magas feszültségő elosztóállomás és a 110 kv távvezeték átalakítása. A földgáz bevezetése. Ezek a kapcsolódó építkezések azokat az objektumokat és technológiai berendezéseket ölelik fel, melyek az elıállított teljesítménynek az erımő területének határán kívülre, a 400 kv elosztó állomásra történı elvezetésével kapcsolatosak. Ezek a munkálatok nem képezik részét a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek. 3. ütem Az energetikai melléktermékek (VEP) külsı lerakóhelyének a megvalósítása. Az érintett területek tulajdonjogi kérdéseinek tisztázását követıen egy önálló kérvény kerül elıterjesztésre az energetikai melléktermékek külsı lerakóhelyének létesítésével összefüggı elvi építési engedély kiadása érdekében. A Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építése menetrend-tervezetének idıbeni alakulása: A projekt megvalósításának feltételezett határidıi: Az elvi építési engedély megszerzésével összefüggı eljárás 07/2007 Az üzemeltetéshez szükséges integrált engedély 08/2008 A kivitelezı kiválasztása, valamint a építési és bontási hulladékok (SOD) elhelyezésérıl szóló szerzıdés aláírása 08/2008 Az építési és szerelési munkák megkezdése 03/2009 Az elsı széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése 06/2011 A második széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése 12/2011 A harmadik széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése 05/2012 A PPC blokk próbaüzembe helyezése 10/2012 Az építkezés befejezése 2013 8. A mőszaki és technológiai megoldás rövid leírása A tervezett hıerımőben történı villamosenergia-termelés sajátossága, hogy annak fı forrását a szén elégetése fogja képezni. A kazánban gızt állítanak elı, ami meghajtja a váltóáramú generátorhoz csatlakoztatott gızturbinát. A hıenergia elektromos energiává történı átalakulása a gız ciklus segítségével valósul meg. A hıerımővet néhány önálló, megfelelı nagyságú és teljesítményő blokk alkotja. 60
Valamennyi blokk önállóan is mőködhet. A mőködési elv egyszerő: a tárolókból a szenet buldózerek segítségével az adagolóberendezésekbe öntik, ahonnan azt szállítószalagon a kazánházban lévı széntárolókba szállítják. Minden egyes kazán saját széntárolóval rendelkezik. Itt fokozatosan szárítják, majd apróra ırlik. Ezt a szénport égetik el a kazánban. A kazán falaiban membrános, vagy csöves párologtatók vannak elhelyezve, amelyekben a víz gızzé alakul át, majd a gızt magas nyomáson és hımérsékleten elszállítják a páradobba. Innen a gız elımelegítıkön és hevítıkön keresztül, gızvezetékek segítségével a turbinalapátokra vezetik. A turbina a generátorral van összekapcsolva. A turbina és a generátor együttesen turbógenerátort alkotnak. A turbógenerátorban megy végbe a hıenergia villamos energiává történı átalakulása. A keletkezett villamos energiát transzformátorok és elosztóhálózat segítségével juttatják el a végsı felhasználóhoz. A gız, miután leadta az energiáját a turbinalapátoknak, a kondenzátorban (hıcserélıben) kondenzálódik. A turbinán való áthaladás során csökken a gız nyomása és hımérséklete. Megváltozik a gız halmazállapota, cseppfolyóssá válik, és azt ettıl a pillanattól kezdve kondenzátumnak nevezzük. A gız kondenzálására nagy mennyiségő hőtıenergiára van szükség. A hőtésre felszíni vízfolyásból, vagy tározóból nyert vizet használnak. Elegendı hőtıvíz rendelkezésre állása esetén átfolyásos hőtési módot alkalmaznak. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendı hőtıvíz, cirkulációs hőtési módot alkalmaznak. Ennél a módszernél a víz hőtését hőtıtornyokban végzik. A szén elégetése során keletkezı égéstermékek a kéménybe vezetı útjuk során az az elsı elımelegítıben a vizet, majd egy további hıcserélıben az égéshez szükséges levegıt melegítik fel. A lehőtött füstgázok ezután porleválasztókon haladnak keresztül, ahol megtörténik a hamu leválasztása, és csak ezután jutnak ki a kéménybe. A fluid égetéssel mőködı kazánoknál az égetés, a kén- és a nitrogén-mentesítés közvetlenül a kazánban való égés során történik. A beruházási elképzelésben egy új energetikai forrás telepítésével számolnak: 1. Egy 885 MW nominális össz-teljesítményő kondenzációs energetikai forrás, amelyet 3 db., 3 x 240 MW fluid égetéssel mőködı széntüzeléső blokk alkot. 2. Egy 165 MW teljesítményő gız-gáz blokk. A fluid égetés technológiája azok közé a modern technológiák közé tartozik, amelyeket a légkörbe kibocsátott emissziók mindenek elıtt az SO 2, NO x és CO alacsony mennyisége jellemez. A magas hatékonyságú szövetszőrıkkel kombinálva minimális lesz a szilárd szennyezıanyagok (TZL) kibocsátása. Amennyiben a szén energetikai paraméterei az adott energetikai (tüzelıanyag) sávon belül vannak, a fluid technológia viszonylag tág spektrumban teszi lehetıvé a szenek égetését a kazánokban. Amennyiben a kazánok energetikai feketeszén égetésére vannak optimalizálva, bizonyos korlátozó feltételekkel azokban lehetıség van a barnaszén illetve faapríték égetése is. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) felépítése a Tıketerebes (Trebišov) ipari övezetében található 56 ha. Kiterjedéső az elıterjesztı saját területén valósul meg. A vasúthálózatra (normál és széles nyomtávú) történı csatlakozást a meglévı normál nyomtávú és a megépítendı széles nyomtávú iparvágányok fogják biztosítani. Ezen túlmenıen 61
igényt nyújtottunk be egy vasúti híd megépítésére a normál nyomtávú vasúti pálya 21,587 kilométer szelvényében, valamint a normál nyomtávú vasútvonal felsı vezetékének és a Tıketerebesi (Trebišov) vasútállomás biztosítóberendezéseinek átépítése iránt. A javasolt építési-technológia megoldás 40 évre biztosítja a blokkok hatékony üzemeltetését, valamint az építési terület komparatív elınyeinek, térbeli elrendezésének és infrastuktúrájának az optimális kihasználását. Az új objektum közvetlen kapcsolatban fog állni a normál és széles nyomtávú vasútvonalakkal, amelyeken a szén és egyéb szubsztrátumok szállítása fog történni. A blokkok teljesítménye egyrészt az építkezés helyszíne lehetıségeinek racionális kihasználása, valamint a Szlovák Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszere biztonságos üzemeltetésével összefüggı szempontok alapján került meghatározásra. Az Új Energetikai Forrás tervezése az Európai Unió részérıl az összemérhetı teljesítményő széntüzeléső blokkok esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) alkalmazásával összefüggésben született referencia-dokumentumok ajánlásainak figyelembe vételével történt. Szlovákiában ez lesz az elsı nagy, gız-gáz energiaforrással kombinált, a széles körő szolgáltatások igénybe vételére alkalmas létesítmény. A projekt érdemi célja és hatásai: 1. Három új széntüzeléső, fluid égetéssel mőködı, kompakt kivitelezéső blokk felépítése, amelyek a teljesítménye 3 x 240 MW, felépítése. Ezekben lehetıség lesz más, megújuló energiaforrásokból származó főtıanyag elégetése is. 2. Egy a hálózati igényeket nagy rugalmassággal kielégíteni képes gız-gáz ciklusú blokk felépítése. 3. A létesítmény elhelyezése egy a befektetı tulajdonában álló egykori élelmiszeripari komplexum területén. 4. A terület jelenlegi infrastruktúrájának kihasználása és feljavítása, beszámítva a közlekedési rendszerhez való csatlakozást. Annak az egyedülálló elınynek a kihasználása, hogy az építési terület közvetlen közelében húzódik főtıanyag megbízható utánpótlását lehetıvé tevı normál és széles nyomtávú vasúti pálya. 5. Amennyiben igény lesz rá, a kondenzációs blokkok építési-technológiai megoldása a fı termelı-berendezések nagyobb mértékő átalakítás nélkül is lehetıvé teszi a jövıbeni tartós hıszolgáltatást. 6. A Tıketerbesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) blokkjainak az átviteli és elosztó hálózatra történı csatlakoztatása, a teljesítménynek a 400 kv hálózatba történı ún. kivezetése, valamint a blokkok tartalék áramellátásának a 110 kv hálózata történı csatlakoztatása. 7. A projekt szerves célját képezi az energetikai melléktermékek, mint másodlagos nyersanyagoknak a kereskedelmi célú kihasználása. Az új energetikai forrás alapkoncepciójának meghatározása keretében a következı kérések és kritériumok kerültek figyelembe vételre: - A 3 x 240 MW teljesítményő széntüzeléső blokkok tervezett élettartama 40 év. 62
- A 165 MW teljesítményő gız-gáz ciklusú (PPC) blokk tervezett élettartama 30 év. - Főtıanyag: importból származó energetikai feketeszén, lehetıség lesz együtt égetni más megújuló energiaforrásokból származó anyagokat is, pl. faaprítékot. - A gız-gáz ciklusú blokk (PPC) főtıanyaga, valamint a széntüzeléső blokkok égésének beindítására és lángjának stabilizálására szolgáló főtıanyag a földgáz. - Az emissziós határértékek összhangban állnak a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) elvárásaival. - A nyersvízfogyasztás optimalizálása. - A szennyvízmennyiség optimalizálása. - A blokk tulajdonságait az átviteli hálózat mőszaki követelményeinek figyelembe vételével kell méretezni. - A maximálisan lehetséges mértékben kel felhasználni a bevált technológiákat. - A technikai folyamat irányítására korszerő, automatizált irányítási rendszert kell alkalmazni, csökkenteni kell a blokkok kiszolgálásával szemben támasztott igényeket. - A funkcionális köröket úgy kell megtervezni, hogy a kevésbé megbízható elemek megduplázott tartalékokkal rendelkezzenek és ezzel is minimalizálhatók legyenek a nem tervezett leállások. - A blokkokat olyan technika alkalmazásával kell megvalósítani, hogy ellenállók legyenek a kisebb meghibásodásokkal szemben. - Minimalizálni kell a tervezett leállások idejét. - Érdeklıdés esetében lehetıvé kell tenni a hıszolgáltatást. A 2 x MW teljesítményő szénblokkok esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) ajánlásnak megfelelıen korszerő égetési technológia alkalmazása került elıterjesztésre. A minıségi feketeszén optimális égetése esetén a blokkok tiszta hatékonysága 41 %-os lesz. A blokkok szabályozhatóságának terjedelme a névleges teljesítmény 40 100 %-a lesz. A blokkok dinamikus tulajdonságai figyelembe fogják venni a különbözı hımérséklető állapotok melletti megfelelı gyorsaságú üzembe helyezés iránti elvárásokat és a teljesítmény változtatással szemben pedig a Szlovák Villamos-energia Átviteli Hálózat (SEPS) mőszaki feltételeiben (TP) megfogalmazott követelményeknek a szabályozhatóság terjedelmével összhangban álló teljesítését. Az Új Energetikai Forrás a Szlovák Villamos-energia Átviteli Hálózat (SEPS) mőszaki feltételeiben (TP) megfogalmazott követelményeknek megfelelıen támogató szolgáltatásokat is fog nyújtani. A főtıanyag-bázist tekintve elsısorban az energetikai feketeszén égetésére tettek javaslatot, amelynek származási helye Lengyelország, Csehország és Ukrajna. A fluid módszer lehetıvé teszi bizonyos körülmények közt a Szlovákia területén bányászott barnaszén égetését is. Lehetséges adalékanyag még a faapríték is. Indító és stabilizációs főtıanyagként a földgázt használják. A kondenzációs blokkok kivitelezésére ajánlott technikai megoldás a fı termelési berendezés lényegesebb módosítás és a nagyobb mérető építési átalakítások nélkül is lehetıvé teszi majd a jövıben hıszolgáltatás. A villamos-energia és a hı kombinált elıállításával 63
jelentısen növekedne a blokkok hatékonysága és az elsıdleges energiaforrások magasabb szintő hasznosítása. A széntüzeléső blokkokat többnyire alapterheléssel fogják üzemeltetni. Ennek a kihasználása feltételezhetıen 7.800 óra/év, a névleges teljesítmény kihasználása pedig 6.800 óra/év lesz. A blokkok hőtése cirkuláció segítségével, a hőtıtorony természetes huzatának igénybe vételével kerül megvalósításra. Az égéstermékek kénmentesítése közvetlenül a fluid égetés során, a megfelelı adalék (mészkı) segítségével fog történni. Az NO x nitrogén emissziójának csökkentése magának a fluid égésnek, az alacsony hımérsékleteknek a megtartásával és az égéshez szükséges levegı fokozatos megosztásával fog történni. Az égéstermékben lévı szilárd anyagokat magas hatékonyságú szövet szőrıkkel fogják eltávolítani. A fı berendezések telepítésével párhuzamosan kerülnek felszerelésre az olyan szükséges segédüzemek is, mint pl. a külsı szénellátás, beleértve a széntárolókat is, a belsı összekötı csıvezeték-hálózat, a külsı összekötı csıvezeték-hálózat, a hőtıtornyok (a teljes fı- és mellékhőtı rendszerrel és szivattyúállomással együtt), a vegyszeres vízkezelı berendezés, a kondenzátum blokkszintő kezelı-berendezése, a vegyi anyagok adagolása, a kazánok csatalakoztatása, a kompresszorállomás, a kisebb mőhelyek, raktárak és laboratóriumok. Telepítésre kerül még a hamu tárolására és forgalmazására szolgáló berendezés, valamint a mészkıellátó. A mészkı már a kívánt minıségő ırölt állapotban Raj típusú vasúti teherkocsikban kerül beszállításra. Lehetséges tartály-gépkocsikkal történı szállítás is. A fluid kazánok üzemeltetéséhez magában a kazánházban kiépítésre kerülnek a szükséges belsı mészkıellátást, a kazánok belsı hamuleválasztását, belsı szénellátását biztosító berendezések (beleértve a üzemeltetés szénbunkereit is), a fluid ágy pernyéjének és anyagának szállításához és tárolásához szükséges berendezések. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) üzemeltetése során jelentıs mennyiségő energetikai melléktermék, azaz a szén elégetése után visszamaradó, mészkı adalékot tartalmazó szilárd maradék fog keletkezni. Az energetikai melléktermékek (VEP) a Termékek megfelelıségérıl szóló 264/1999 Z. z. sz. törvényben foglaltaknak megfelelıen lesznek tanúsítvánnyal ellátva. A fluid pernyék ezért a tanúsítási eljárást követıen nem a Környezetvédelmi Minisztérium 284/2001 Z. z. sz. rendelete szerinti a 10 01 xx csoportba tartozó hulladékként, hanem építıanyagokként kerülnek majd minısítésre. A minısítés megtörténtét követıen a pernyét nyersanyagként széles körben lehet majd felhasználni építkezési célokra: lásd az STN 72 2062, az STN EN 450, az STN 72 2066-68 és az STN 72 2070 sz. szabványokat. Stabilizátum: a pernye és a hamu, valamint a víz keveréke, amely megfelelı anyag a kimerült bányák, kıbányák rekultiválásához, útépítéshez, az árvízvédelmi töltések magasításához, stb. Szóba jöhet annak a kereskedelmi hasznosítása is. Azok az energetikai 64