EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám: EBH/142/3/2007. Ügyintéző: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmezőnek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 4.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi H A T Á R O Z A T O T hozta: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy Kérelmező vezetői megbízatását 2006. szeptember 15-i hatállyal anyasága, mint védett tulajdonság miatt visszavonta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja. A Hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot 1.500.000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál benyújtott keresettel. Az eljárásban 1.323,-Ft azaz ezerháromszázhuszonhárom forint eljárási költséget állapított meg a Hatóság, amelyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság fenti számú számlájára. I N D O K O L Á S Kérelmező kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: FVM) szemben. Kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint az FVM megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét anyasága miatt azzal, hogy vezetői megbízatását 2006. szeptember 19-én kelt 49.288/1/2006. ügyiratszámú levelével a miniszter 2006. szeptember 15. napi hatállyal visszavonta.
Kérelmező az előzményeket az alábbiak szerint ismertette. Jogi szakokleveles agrármérnök végzettséggel 1997. szeptember 15-étől áll az FVM alkalmazásában, ahol elsősorban európai uniós ügyekkel foglalkozik. Fél évet Brüsszelben töltött gyakorlaton, osztályvezetői kinevezését pedig 2004. januárjában kapta meg. 2005. július 1-jén munkája eredményeként miniszteri elismerő oklevélben részesült, majd szintén 2005 júliusában főosztályvezető-helyettesnek nevezték ki az Irányító Hatósági Főosztályon. Kérelmező a kinevezést megelőzően helyettes államtitkárának és főosztályvezetőjének külön jelezte, hogy gyermeket vár. Ezt követően egészen a gyermek születéséig ellátta a főosztályvezető-helyettesi teendőket, saját osztálya (AVOP Program Menedzsment Osztály) vezetése mellett. 2006. február 25-én megszületett Kérelmező kisfia, azóta gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát tölti. Tavasszal főosztályvezetője jelezte neki, hogy vezetői megbízatásának visszavonása terítéken van, de konkrét lépés az ügyben akkor még nem történt. Kérelmező 2006. júliusában beszélt ismét a főosztályvezetővel, akinek jelezte, hogy ha szükség van rá, már akár 2007. tavaszán visszatér. Ezt követően nem találkoztak, 2006. október 6-án azonban Kérelmező kézhez kapta a levelet, mely vezetői megbízatásának visszavonását, és program koordinátorrá való visszaminősítését tartalmazta. A történtekkel kapcsolatosan Kérelmező fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ismeri kolléganője, A.A. hasonló esetét, akinek ügyében a Hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az FVM részéről, és megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását. Álláspontja szerint tárgyi ügyben neki is ugyanígy az anyasága miatt vonták vissza vezetői megbízatását annak ellenére, hogy az FVM képviselője előzetesen kijelentette, hogy a kolléganője ügyében születendő hatósági döntésig újabb hasonló tartalmú intézkedésre nem kerül sor. A megbízatás visszavonását szervezeti átalakítással indokolták. Kérelmező szerint az általa vezetett osztály nem szűnt meg, neve sem változott, ugyanazok a személyek dolgoznak ott, a főosztály pedig egy másik főosztály beolvasztásával bővült. Meggyőződése, hogy végzettsége, tapasztalata, nyelvtudása alapján továbbra is alkalmas a poszt betöltésére, a feladatok ellátása távolléte idejére helyettesítés útján megoldható lett volna. Az AVOP Program Menedzsment Osztály vezetésével egyébként B.B-t 2006. augusztus 15-ével bízták meg, míg Kérelmező jelenlegi státuszára C.C. titkárnő került. Kérelmező szerint B.B. és C.C. kedvezőbb bérezésének lehetősége is indokolhatta akár a változtatást, azt is sértőnek érzi azonban, hogy kvalitásai és szakmai múltja ellenére egy sokkal alacsonyabb képzettséggel is betölthető státuszba helyezték. Hozzátette, hogy információi szerint az ő, és A.A. esetén kívül két fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselőnek is felmondott az FVM az utóbbi időszakban. Kérelmező álláspontja szerint az FVM, vezetői megbízatása visszavonásával anyasága miatt hátrányos helyzetbe hozta, mivel nem biztosította számára, hogy a gyermekvállalást követően ugyanabba a pozícióba kerüljön vissza, amelyből eljött. A minisztérium az anyasága miatti távolléte idején hozta meg ugyanolyan tartalmú döntését, melyet egy alkalommal a Hatóság már jogsértőnek ítélt. Kérelmező az ügy szempontjából releváns, köztisztviselői jogviszonyával összefüggésben keletkezett dokumentumokat (kinevezés, visszavonás, munkaköri leírás stb.) az ügy irataihoz csatolta. A Hatóság a fenti kérelem és az ahhoz utóbb csatolt dokumentumok alapján 2006. novemberében az FVM-mel szemben eljárást indított, és az ügyben tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Hatóság meghallgatta Kérelmezőt személyesen, ügyvédje jelenlétében, valamint az FVM képviseletében megjelent jogtanácsost. Kérelmező a tárgyaláson röviden összefoglalta panaszának lényegét. Az eljárás alá vont képviseletében megjelent jogtanácsos válaszában előadta, hogy a Ktv. szerint vezetői megbízás bármikor, indokolás nélkül visszavonható, határozott időre viszont éppen e jogszabály miatt nem adható, így véleménye szerint az FVM nem követett el jogszabálysértést. Elmondta, hogy a
megbízás visszavonására nem Kérelmező anyasága miatt került sor, hanem azért, mert az adott főosztályvezető-helyettesi pozícióval járó feladatokat valakinek el kell látni. Kérelmezővel kapcsolatban egyébként szakmai kifogás nem merült fel. Hozzátette, hogy a felajánlott másik pozíció tekintetében az elfogadási határidő a GYES lejárta után kezdődik. Indítványozta továbbá, hogy az eljárást a Hatóság függessze fel az előző hasonló tárgyú ügy bíróság általi elbírálásáig. Vállalta, hogy az átszervezések miatti vezetői megbízások visszavonásának statisztikáját, a főosztály átszervezésének táblázatát, C.C. és B.B. kinevezését, valamint előbbi munkaköri leírását 8 napon belül csatolja. Kérelmező jogi képviselője abszurd jogi helyzetnek nevezte, hogy egyrészt az új vezető egy hónappal Kérelmező vezetői megbízatásának visszavonása előtt már kinevezésre került, másrészt csak az osztály vezetésére szóló megbízást vonták vissza, a főosztályvezető-helyettesi kinevezésről gyakorlatilag nem rendelkeztek. Szerinte a kérelmezőnek biztosított halasztott nyilatkozattételi lehetőség is arra utal, hogy a visszavonásra a gyermekvállalás miatt került sor, arról nem is beszélve, hogy az intézkedés már csak visszamenőleges hatályánál fogva is jogellenes. Egy alkalommal szóban állítólag a főosztályvezető is megjelölte a visszavonás indokaként, hogy a Kérelmező helyére kerülő személy magasabb illetményt kaphasson. A miniszter Kérelmezőnek levélben jelezte, hogy a döntés visszavonására vonatkozó kérelmét A.A. ügyének bírósági elbírálásáig nem bírálja el. A fentieket Kérelmező jogi képviselője a minisztérium jogellenes eljárásának bizonyítékaiként értékelte. Az eljárás alá vont képviseletében megjelent jogtanácsos szerint a miniszter célszerűségből nem bírálja el a döntés visszavonására irányuló kérelmet, de arra jogszabály szerint nem is köteles, ugyanis mindez a Panasztörvény hatálya alá tartozik. A jogtanácsosnak nem volt tudomása arról, hogy Kérelmező kinevezését megelőzően közölte volna gyermekvállalását, Kérelmező azonban ismételten megerősítette ezt. Kérelmező szerint az, hogy az osztály feladataiban a 2007-es évtől változások várhatók, a szeptemberi visszavonást nem indokolhatta, mint ahogy a korábban említett átszervezés sem. Jogi képviselője részéről elhangzott, hogy egy ilyen megbízás erkölcsi elismerést is jelent, annak visszavonása lerombolhatja az illető szakmai nimbuszát. Összegzésként hozzátette, hogy a cél az FVM részéről véleménye szerint a státusz felszabadítása is volt, a tisztességtelen döntés pedig ügyfelét gyakorlatilag ellehetetlenítette. Az FVM jogtanácsosa elismerte, hogy korábbi nyilatkozatuk szerint megpróbálták leállítani a hasonló ügyeket, de ez nem sikerült. Megerősítette továbbá, hogy a megbízás visszavonása a rendelkezésére álló információk alapján nem állt összefüggésben Kérelmező anyaságával. A Hatóság az eljárás alá vont képviselőjének az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét végzésben elutasította, mert ahhoz Kérelmező nem járult hozzá. Az FVM jogtanácsosa a tárgyalást és a közbenső végzést követően telefonon tájékoztatta a Hatóságot, hogy a minisztériumban napirendre került a sérelmezett döntés visszavonása. Fentiekre hivatkozva időt kért a Hatóságtól a döntés visszavonásáról szóló, reményei szerint rövidesen megszülető dokumentum, ennek hiányában a tárgyaláson vállalt okiratok megküldésére. A Hatóság egy ízben újból, írásban is felszólította az FVM képviselőjét a fenti adatok közlésére, illetve a kért iratok csatolására. Fenti dokumentumok a csatolásukra biztosított határidő többszörös túllépésével, 2007. február 7-én érkeztek meg a Hatósághoz, így az döntése meghozatalakor a Kérelmező által csatolt iratokon túl egy, az A.A. 307/2006. számú ügyében benyújtott minisztériumi kimutatást, az FVM esélyegyenlőségi tervét, valamint a jelen ügyben csatolt, az érintett főosztály és osztály szervezeti felépítését, átszervezését és az ezzel járó munkaerőmozgást összefoglaló táblázatokat és humánpolitikai anyagokat vette figyelembe.
Az FVM Humánpolitikai Főosztálya által kiadott kimutatás szerint a 2004. január 27. és 2006. május 24. közötti időszakban 50 esetben került sor vezetői megbízatás visszavonására a minisztériumban, ebből 17 esetben női vezető megbízatását vonták vissza. A 17-ből két női vezető gyermekgondozás céljából vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az időszak alatt került sor a visszavonásra. Szülési szabadság alatt senkinek a vezetői megbízatását nem vonták vissza. Az adatok köztisztviselőkre vonatkoznak, mivel ügykezelő vezetői megbízatásának visszavonására nem került sor. A fenti kimutatás a 2006. május 24. előtti visszavonásokat tartalmazta. Az iratokból megállapíthatóan valóban az volt az FVM álláspontja, hogy Kérelmező mint az egyetlen nő, akinek vezetői megbízatását gyermekvállalása ellenére a kimutatás elkészültéig nem vonták vissza megbízásának visszavonását is elkészítették, de amiatt nem adták ki, mert az A.A. ügyében folytatott hatósági eljárás lezárásáig erről nem kívántak intézkedni. A Hatóság a tárgyaláson elhangzottak, valamint a felek által csatolt dokumentumok alapján, tekintettel a fent hivatkozott kimutatás és az esélyegyenlőségi terv tartalmára, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével az alábbiakat állapította meg. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 5. d) pontja értelmében a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 19.. (1) és (2) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv. 8. - ában felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 22. -a azonban a fenti kimentési lehetőséget tovább szűkíti akkor, amikor a törvény III. fejezetében szabályozott foglalkoztatás körében történt a hátrányos megkülönböztetés. Ebben az esetben ugyanis csak a munka jellege, vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított hátrányos megkülönböztetés esetén nem állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. A Hatóság az ügy elbírálása során álláspontját az Európai Unió Tanácsa 76/207/EGK irányelvre, a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelvre, foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelvre is figyelemmel alakította ki. Tekintettel volt továbbá az EU Bíróság joggyakorlatára és kritériumrendszerére, mely alapján a munkáltatónak a kimentéshez bizonyítania kell, hogy a cél elérését szolgáló intézkedés megfelel a munkáltató tényleges igényeinek, az intézkedés alkalmas az intézmény/vállalat által kitűzött célok elérésére, és a megkülönböztetésre valóban szükség van a cél érdekében. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Hatóság megállapította, hogy a kérelem alapos. Tárgyi ügyben kérelmező védett tulajdonságként anyaságára hivatkozott, mely miatt kellett véleménye szerint elszenvednie azt a hátrány, hogy munkáltatója vezetői megbízatását szakmai alkalmassága, színvonalas munkavégzése ellenére visszavonta. Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) alapján vezetői megbízatást csak határozatlan időre lehet adni és azt bármikor,
indokolás nélkül vissza lehet vonni, vagyis intézkedésével nem sértette meg a Ktv. szabályait. Az átszervezés és a feladatok bővülése következtében olyan vezetőre volt szüksége, aki ténylegesen jelen van, és napi szinten el tudja látni az adott pozícióval járó feladatokat. A Hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem adta kellő indokát annak, hogy Kérelmezőnek a Ktv. 49/B. -ának megfelelő helyettesítése ne lett volna megoldható. Fenti jogszabályhely ugyanis kimondja, hogy helyettesítési díjra akkor is jogosult a köztisztviselő, ha tartósan távollévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. Az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy szervezetében az adott főosztályt és osztályt is érintő olyan mértékű átszervezésre és feladatátcsoportosításra került volna sor, amelynek köszönhetően az egység vezetése kérelmező vezető megbízatásának fenntartásával, az adott időszakban akár helyettesítés útján ne lett volna biztosítható. Nem fogadható tehát el az eljárás alá vont azon védekezése, mely szerint a vezetői megbízatás visszavonására azért volt szükség, mert a Kérelmező távolléte miatt nem tudta ellátni a vezetői feladatokat. Egész más indokokról és tendenciáról tanúskodik az FVM által a 307/2006. számú ügy kapcsán becsatolt kimutatás is, amely szerint valamennyi, gyermekgondozás céljából távollévő köztisztviselő vezetői megbízatását visszavonták. A lefolytatott bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont nem igazolta, hogy az intézkedés, amellyel Kérelmező vezetői megbízatását 2006. szeptember 15-ével visszavonták, a munka jellege vagy természete alapján indokolt, és az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges jogszerű feltételre alapított lett volna, és az intézkedés arányban állna az általa okozott sérelemmel. Az eljárás alá vont képviselője által a tárgyaláson előadottakból kiderül, hogy Kérelmező vezetői megbízatását kizárólag azért vonták vissza, mert vezetői feladatait gyermekgondozás miatti távolléte idején, ideiglenesen nem látja el. Az eljárás alá vont fenti nyilatkozatából, az FVM hivatkozott kimutatásából, a Kérelmező által előadottakból és a további csatolt dokumentumok tartalmából egyértelműen az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont minisztériumnál mindazoknak a nőknek, akik gyermekvállalás miatt munkát nem végeznek, nem kívánatos a vezetői státuszuk fenntartása. A fent már említett EU bírósági gyakorlatnak megfelelően a Hatóság vizsgálta, hogy a cél elérését szolgáló intézkedés megfelelt-e a munkáltató tényleges igényeinek, az intézkedés alkalmas volt-e az intézmény által kitűzött célok elérésére, és a megkülönböztetésre valóban szükség volt-e a cél érdekében. A rendelkezésre álló bizonyítékok és az eljárás alá vont részéről előadottak alapján végül azt állapította meg a Hatóság, hogy az FVM az általa felhozott érvekkel nem tudta megfelelően alátámasztani, hogy Kérelmező vezetői megbízatásának visszavonása indokolt lett volna, illetve hogy az anyaságával összefüggésben tett megkülönböztetés az intézmény által kitűzött célokat szolgálta volna, vagyis az osztott bizonyítás jogszabályi követelménye alapján eljárás alá vont nem tudta magát eredményesen kimenteni. Megjegyzendő, hogy az eljárás alá vont esélyegyenlőségi tervének 8. pontja azt tartalmazza, hogy törekedni kell a női vezetők arányának növelésére. Az intézkedéssorozat azonban, melynek során a gyermekvállalás miatt átmenetileg munkát nem végző nők vezetői megbízatását visszavonják, ellentétes a terv által megfogalmazott elvvel is. A Hatóság jelen ügyben tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont korábban megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy vezetői megbízatását 2006. március 1-i hatállyal anyasága miatt visszavonta. Ezen eljárásban az FVM részéről olyan tartalmú nyilatkozat is elhangzott, hogy amíg az eljárás A.A. ügyében le nem zárul, nem intézkednek Kérelmező megbízatásának visszavonásával kapcsolatban. Az időbeli sorrendet tekintve, A.A. ügyében a Hatóság jogsértést megállapító határozata 2006. szeptember 21. napján kelt, a Kérelmező megbízatását visszavonó döntésre pedig 2006. szeptember 19-én került sor.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont a Kérelmezővel szemben anyasága miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és ahogy képviselője a tárgyaláson egy kijelentésével utalt is rá, folytatja azt a megkezdett gyakorlatát, amelynek célja és eredménye a gyermekvállalás miatt munkát nem végző női vezetők vezetői megbízatásának visszavonása. Az alkalmazott szankció értelmében mivel a jogsértő magatartás Kérelmező vezetői megbízatásának visszavonásával befejeződött az eljárás alá vont akkor tanúsít a határozatban foglaltaknak megfelelő magatartást, ha a jövőre nézve nem hoz hasonló döntést, illetve a döntéseinél figyelembe veszi és betartja az Ebktv. rendelkezéseit, különösen annak a 22. a) pontját. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a Hatóság továbbá azt állapította meg, hogy jelen esetben azok megelőző, visszatartó hatásának eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl szükséges a pénzbírság kiszabása, valamint a határozat nyilvánosságra hozatala is, ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. b), c) és d) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A Hatóság a bírság összegének megállapítása során tekintettel volt az Ebktv. 16. (2) bekezdésben meghatározott körülményekre, különösen arra, hogy az eljárás alá vont a Hatóság korábbi elmarasztaló határozatát követően ismételten jogsértő magatartás tanúsított, illetve jogsértő gyakorlatát a továbbiakban is folytatta. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet (R.) vonatkozik. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Az eljárás során felmerült eljárási költséget a R. 14. (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont viseli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a Ket. 98. (3) bekezdése és 109. (2) bekezdése biztosítja. Budapest 2007. február 8. Dr. Demeter Judit Elnök A határozatot kapja: 1. Kérelmező 2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1051 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 3. Irattár 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7901 Fax: (1) 336-7445